EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.09.14. Heti Világgazdaság (online kiadás), Csillag István: Hidegvérrel

    A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány vitája. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete megszüntetésének veszélye.

    „Ahogy a Pénzügykutató 1987-es bezárásakor, úgy most is akad egy kisstílű végrehajtó. Zsarnokságokban talán még könnyebb kisstílű bérgyilkosokat találni, hogy ledöfjék a zsarnoknak útjában álló, ízlésének nem tetsző, vagy csupán még mindig ellenálló, önálló személyiségeket. […] A bérgyilkosok nem mindig a zsarnoknak nem tetszők életét oltják ki, előfordul, hogy csak a tollat, a nyilvánossághoz fordulás lehetőségét csavarják ki a kezükből (ld. Aczél György tette a Pistákkal: Eörsi Istvánnal, Csurka Istvánnal, Örkény Istvánnal).”

  • 2018.10.23. papageno.hu, Papageno: Hús-vér ’56 a színpadon

    Részlet. A forradalom ötvenedik évfordulójára megszületett két fontos dráma történelmi eseményekből táplálkozó fikció: 56 06 Őrült lélek, vert hadak - Kazamaták. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című darabja az azonos című könyvéből készült.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.10.26. (43.szám) Hetek, Németh Ványi Klári – Sebestyén István: Az író, aki négyszer halt meg
    Gáli József, 1956 elfeledett hőse

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval Gáli József íróról, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik meghatározó szellemi alakja volt. Eörsi István fia, Eörsi László gyermekkori emlékei édesapja barátjáról, Gáli Józsefről. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című memoárjában ír két jó barátjáról, Gáliról és Angyalról, akikkel együtt raboskodott a börtönben.

    „Apám Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versében ennek a legendás barátságnak állított többek között emléket. [...] Angyal István a következő sorokat írta búcsúzóul Eörsi Istvánnak: »Feledjetek el, feledjetek el minket, ez hasznos. Az emlékezés köti a cselekvő kart, vagy ostoba, szertelen tettekre sarkallja. Ti éljetek, nevessetek teli szájjal, mert mi is így akartunk élni. Ne hagyjátok, hogy úrrá legyen rajtatok az emlékezés. Minden nap hosszú a halálig és minden nap rövid, amit élünk. Nagyon nehéz, de nem változtam, és így elviselhető. Emberebb lettem, talán annyira, hogy már elmehetek. Ha fáj, azért fáj, mert fájdalmat okoz azoknak, akik szerettek. Ölellek, Pistám, ég veled«.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.11.07. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Vigyázat, Lenin él!

    A világirodalom gyöngyszemei című könyvsorozatban megjelent egy Lenin él című költői antológia. „Vettem a fáradságot, hogy a 250 oldalas kötet úgynevezett »magyar« írói közül kiválogassam a részben naiv, többnyire azonban mindenre kapható, jellemtelen szerzőket.”

    Felsorolja ezeket a szerzőket, és idéz is egykori költeményeikből: Fodor József, Garai Gábor, Füst Milán, Tóth Árpád, Pásztor Árpád, Hidas Antal. Halála után is születtek róla költemények Komját Aladártól, Barta Sándortól. Az 1977-bes antológiába belekerültek Benjámin László, Képes Géza, Földeák János, Ladányi Mihály, Dalos György. Közben lezajlott a rendszerváltás, megszületett az SZDSZ – az alapítók felsorolása; az Eörsi-családról külön említést tesz. A nevek felsorolásakor zárójelbe teszi a szerzők eredeti, még nem magyarosított nevét is!

    „Amíg Soros György banktrezorjaiból és alapítványaiból ki nem ürül a pénz, amellyel 1984 óta dollárszázmilliókkal táplálta a baloldali bajkeverőket és vazallusaikat, nem lesz nyugalom és biztonság Közép-Európa sokat szenvedett országaiban.”

  • 2018.11.09. (26.szám) Magyar Hang, Torkos Matild: Azt hitték, hogy a nép demokráciát követel – Harminc évvel ezelőtt alakult meg az SZDSZ

    Az SZDSZ megalakulásának története, a megalakításában való részvétel veszélyei. A sajtó tudósításai: MTI, SZER, Reuters, AP, DPA, The Times. Idézetek az állambiztonsági megfigyelések jelentéseiből – Eörsi István is a megfigyeltek között volt. Az ügynökök beépülése az új politikai szerveződésekbe. Idézet Horváth József rendőr vezérőrnagynak, a III/III csoportfőnökség vezetőjének „szigorúan titkos” jelentéséből. A „négyigenes” népszavazás. Az SZDSZ népszerűségének okai, majd elutasítottsága.

    Fotók:

    1) 1990, plakátok a budapesti Kálvin téren az első szabad magyar választásokkor

    2) Az SZDSZ megalapítása a Jurta Színházban. Az asztalnál balról Szilágyi Sándor, Petri György, Eörsi István, Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc és Iványi Gábor

    3) Pető Iván, Rajk László és Magyar Bálint a Mexikói úton, az őket ábrázoló plakát alatt

  • 2018.11.21. (47.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Gyurkovics
    SZÓKIMONDÓ

    A tíz esztendeje halott Gyurkovics Tibor életművéről, és magáról az emberről.

    „Eörsi Istvánnal 1947-ben szűk körben műfordítói szemináriumon együtt voltunk Benedek Marcellnél. Politikai okokból 1990 után szétváltak útjaink, de mindig tudtunk egymásról, így értesülhettem arról, hogy Pista haldoklik. »Meglátogattad már? Fölhívtad?« kérdezte azonnal Gyurkovics. Szégyenszemre nemet kellett mondanom. Ő rögvest fölhívta, noha kemény politikai ellenfelek voltak. És Pistával közös múltunk csatornáiból tudtam meg, hogy utolsó óráit megszépítette Tibor mélységesen mély emberi gesztusa.”

    (Sz. V. megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2011.12.14. (50.szám) Szalay Károly: Gyurkovics redivivus

  • 2018.11.29. index.hu, Dezső András: Orbán egy kipróbált emberre bízta a teljes médiát

    A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül szinte a teljes jobboldali média, melynek élére a Hírlapkiadó Vállalat egykori ügyvezető igazgatója, Liszkay Gábor került. Idézetek korábbi megnyilatkozásaiból és Eörsi reagálásaiból. Liszkay pályája, a Fidesz gazdasági holdudvarába kerülésének, Simicska Lajos üzlettársává válásának története. A Magyar Nemzet átállítása. Befolyásszerzés a Hír Tv-ben, majd a Lánchíd rádióban, ezek átalakítása lojális, alázatos médiumokká. A Simicska és Orbán között kitört háború idején Liszkay először Simicska, majd Orbán mellé állt, amit Simicska árulásként értékelt. Ekkor vált Orbán bizalmasává.

    „Amit akkor a Hírlapkiadó Vállalat vezetőjének szemére vetett [Eörsi], az – Liszkay életútját és sajtóhoz való hozzáállását ismerve – 26 év elteltével semmit sem veszített érvényéből. Ma szinte ugyanez zajlik, de legalább ma már tudjuk, ki a karmester: Orbán Viktor.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral

    Kapcsolódó cikk:

    • 168 óra, 1992.02.18. (7.szám) Farkas Zoltán: Sötétben dudorászó lapszerkesztők

  • 2018.11.szám Jelenkor, Lőcsei Péter: Bekezdések a Tűzkút regényből
    (I. rész)

    Tanulmány Weöres Sándor költészetéről a korabeli sajtóban, Tűzkút című könyvéről. Eörsi István említése.

  • 2018.11.szám Jelenkor, Perecz László: A kanonizálástól a kriminalizálásig
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Forradalom – apológia – kritika – üldözés

    Könyvkritika.

    „A kötetben föltűnnek ugyanakkor az utóbbi, tágabb körbe tartozó szereplők is: Király István aktuálisan kiadott naplójával szerepel, Hermann István kultúraelméletével kerül az áttekintésbe, Almási Miklósnak friss interjúja említtetik, Eörsi István pedig Lukács államosítási folyamatának éles és éleselméjű kritikusaként bukkan föl többször is.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.13. szám Criticai Lapok, Ménesi Gábor: HAGYNI KELL, HOGY FELEMELKEDJEN A NÉZŐ
    Beszélgetés Bezerédi Zoltánnal

    Huszonhárom évet töltött Kaposváron, tizenhat éve a Katona József Színház tagja. Mint mondja, nem két külön állomásról van szó, hiszen az egyikből egyenesen következett a másik. Rendezésről, színészetről, a színház mai szerepéről is beszélgettünk. A kaposvári korszak ellenzéki, politizáló törekvéseiről: Eörsi István volt a színház dramaturgja, aki Lukács György tanítványaként indult, ugyanakkor hihetetlen éleslátású, ellenzéki beállítottságú művész volt, aki gyakran feszegette a határokat. A Marat halála bemutatója után Aczél György megfenyegetett minket, de Eörsinek felajánlott egy német ösztöndíjat, így Babarczynak nem kellett kirúgni őt. Nem sokkal a rendszerváltás előtt térhetett vissza Kaposvárra. Nem voltunk naivak, pontosan tudtuk, miről szól a Marat halála vagy éppen a Nehéz Barbara. Tisztában voltunk azzal, hogy bizonyos értelemben politizálunk.” Fotók

  • 2019.01.szám Korunk, Kiss Csaba: Hamlet kérdései

    Színház a világban. A Hamlet-fordításokról és színpadra állításokról. A Hamlet által felvetett morális dilemmákról, a kor kínálta új értelmezésekről. Eörsi fordításának említése.

  • 2019.02.szám Századok, Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Tanulmány.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám E.I.: Csto Gyelaty?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2019.03.26. varosikurir.hu, bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!
    Az „el kell húzni innen” életérzés

    A Magyar Narancs interjúja Znamenák Istvánnal életérzéséről, Eörsi István zsenijéről.

    „Az Eörsi-vel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2019.04.28. (12.szám) Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”

  • 2019.04.04. muut.hu, Eörsi 66!

    Vers.

    (Eörsi István: A kispolgár szonettjeiből. Kortárs, 1966/8. 1266.o.)

  • 2019.04.28. (12.szám) Magyar Narancs, Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”
    Znamenák István színész

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, az Örkény Színház színészével, aki szerint a politika semmilyen módon ne pofázzon bele a színházak művészi működésébe, egyébként meg remek lenne, ha azokat fiatalemberek és nem az idősebbek igazgatnák. A vak komondorokról, a Megáll az időről, legújabb rendezéséről (Michael Frayn: Vadméz). De Eörsi István róla írt kétsorosa, Őze Lajos kevertje és a „jó, hát akkor itt fogunk élni” életérzés is szóba került. Mit gondolna ma Eörsi a hatalom húzásairól? Eörsivel kapcsolatos stockholmi emlékei. Melyik nagy költőnk verse jutott eszébe a március 15-i rendezvényekről.

    „Az Eörsivel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • varosikurir.hu, 2019.03.26. bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!

  • 2019.05.szám Ezredvég, Gyárfás Endre: Erdei történet

    Az Erdei történet című vers születése, ami a Szabad Ifjúság irodalmi rovatához, Eörsi István kezébe került.

  • 2019.06.06. litera.hu, Az Előhívásban: „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.”

    A Nyitott Műhelyben 2019. május 8-án, szerdán, 19 órakor kezdődő beszélgetésen a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológiáról beszélgetnek a résztvevők, Tóth-Czifra Júlia, Reményi József Tamás, Németh Gábor és Jánossy Lajos. A kötetben szerepel többek között Eörsi István írása.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: A Maradjhűutcában) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2019.06.szám Jelenkor, Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben
    PanoDráma: Keserű boldogság; Pali; Exodus ’56

    Az 1956-os eseményekhez kapcsolódó értelmezések sokfélesége az azt feldolgozó drámai és színpadi művekben is megmutatkozik (pl. Ács János Marat/Sade rendezése).

    „Ehhez a vonulathoz csatlakozik továbbá az Örkény Színház Eörsi István börtönmemoárját színpadra állító Emlékezés a régi szép időkre című előadása is Polgár Csaba rendezésében. Habár az utóbbi előadás csupán egyetlen nézőpontot, Eörsi Istvánét érvényesíti, az általa elmesélt történetekkel és a benne megjelenő figurák nézőpontjának felvillantásával maga is reflektál az ’56-os események megítélésében megmutatkozó eltérésekre.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2016.11.04. (44.szám) Herczog Noémi: A mítoszleszámoló 

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Márton László: Egy recenzió története

    Esszé. A szerző 1989-ben írt egy recenziót Juhász Ferenc A tízmilliárd éves szív című művéről (Márton László: A mennyiség nyüzsgése. Adalék a költői materializmushoz, Holmi, 1989/11). Milyen visszhangja volt ennek a recenziónak, az ügy tanulságai. Véleménye megváltozása Juhász költészetéről. Későbbi kapcsolata Juhásszal. Utalás Eörsi Juhászról írt cikkére.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről – nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
    Juhász Ferenc kanonizációja

    Tanulmány. A Baumgarten-díj és néhány antológia az ötvenes-hatvanas évekből. Az irodalomtörténet kanonizáló gesztusai: A Magyar Irodalmi Lexikon (1965) és egyéb reflexiók a hatvanas-hetvenes évekből. Díjak és díjazó kuratóriumok – a Graves-bizottság 1977-es esete. A népiek és az Újholdasok találkozásaiból – nyitás a nyolcvanas években.

    „Legalább Eörsi István 1969-es cikke óta folyik a vita, kimerült vagy értékálló, mai, modern-e ez a versnyelv. Eörsi velős, kétoldalas cikkében – Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről – tizenegy pontban fogalmazta meg az olvashatatlanság okait és írta körül jellemzőit. Juhászról azt állította, hogy »költészetét a gondolatok elvont általánossága és szűkössége, illetve a képek konkrét egyedisége és bősége jellemzi. Ez a diszkrepancia már olyan zsarnoki, hogy az adott témáktól is eloldotta magát. Ugyanazt a szöveget írja Juhász, akár kritikát közöl valamely költőtársáról, akár költeményt a világégésről. Nemcsak a versein belül szűntek meg a részletek, hanem immár egyes műveinek sincs részönállóságuk. Mindegy, hol ütjük fel, mennyit és milyen sorrendben olvasunk belőlük. [...] költészetét – és általában a modern művészetet – némelyek azért vetik el, mert értéktelennek vélik. [...] legtöbb új versének azonban nem az a baja, hogy érthetetlen, hanem hogy kevés benne az értenivaló.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07.03. (27.szám) Magyar Demokrata, Ágoston Balázs: Helyreigazító irodalomtörténet
    HIÁNYPÓTLÓ NEMZETI, KONZERVATÍV SZEMLÉLETŰ SZINTÉZIS KÉSZÜL

    Beszélgetés a magyar irodalom története 1956-tól napjainkig tartó időszakának bemutatásán dolgozó Domonkos László íróval. A népi-urbánus ellentétekről.

    „Ez csak az 1980-as években kezdett ismét fölerősödni, többek között az említett Spiró-verssel, vagy Petri György Apokrif című alpári költeményével, amelyek nyíltan kitették a maguk irányjelzőjét. De akkor még az úgynevezett urbánusok közül többen, például Eörsi István vagy Mészöly Miklós nem állt oda melléjük.”

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.