EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.10.20. (42.szám) Heti Válasz, Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    Emlékezés 1956 évfordulóira
    reflektor

    „1956 és a szovjet csapatok »ideiglenes hazánkban állomásozása« – ez volt a Kádár-rendszer két szupertabuja, és a tilalom a forradalom utáni 25 évben jórészt el is lehetetlenítette a méltó emlékezést. Mi változott a rendszerváltással? Milyenek voltak az elmúlt hatvan év október huszonharmadikái?”

    Eörsi István említése.

    Fotók: 1989. október 23-án az 56-os járat harminchárom év után újra befut a Kossutht térre – 2006. október 23: A rohamrendőrök és a tüntetők – Krassó György

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1992.10.24. Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
    • Rendszerváltó archívum, 2017.03.szám (szeptember) Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon

  • 2016.10.22. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Hűséget esküdött a halottaknak”

    Beszélgetés Polgár Csabával, aki Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete (először szamizdatban jelent meg) alapján az Örkény Színházban monodrámát rendez. Részlet Eörsi István börtönnaplójából. Fotók.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.10.22. Magyar Nemzet, Suslits Szonja: Hatvan éve nem jártak a titkos kórteremben
    A Péterfy-kórház pincéjében ápolták és bújtatták a forradalom sebesültjeit, a bátrak pedig folyamatosan gyártották a röplapokat
    MENTENI A MENTHETŐT

    Beszélgetés Nagy Mihállyal, az 1956-os Röplap csoport tagjával, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház pincéjében társaival több száz példányban sokszorosította a forradalom röplapjait. A beszélgetésbe bekapcsolódik Nyikos Tibor, aki biztonsági őrként dolgozik az intézményben. Fotók

    „A Markó utcában volt a bírósági tárgyalás, ahol az elsőrendű vádlott Angyal István volt, őt kivégezték, másodrendű vádlottként Eörsi István öt évet kapott. Nagyon büszke voltam rá, hogy negyedrendű vádlottként nekem hat évet szabtak ki – emlékezett vissza Nagy Mihály.”

  • 2016.10.27. (43 szám) Heti Válasz, V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete
    Ötvenhatos személyiségek az Operában
    S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

    „Mélyre ásott titkokról beszélt utoljára nyilvánosan az idős és beteg Kádár János 1989 tavaszán. Sötét múltjának visszatérő démonai most egy dokumentumdráma keretében elevenednek meg az operaház nézőtere alatt.”

    A Kádár utolsó beszéde című dokumentumdrámáról és a többi, hasonló témát feldolgozó alkotásokról. Fotók

    A Börtönmonológ című keretes cikkben Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ című monodrámájáról számol be a szerző.

    • A darabról bővebben is olvashat a honlapon az Eörsi István / Színház, film résznél.
    • Az Emlékezés a régi szép időkre című kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • socfest.hu, 2016.10.18. ’56-os börtönmonológ az Örkényben

  • 2016.10.28. Fejér Megyei Hírlap, (w): Ma is élő üzenettel
    MEGEMLÉKEZÉS Legyen örökös példa mindenki számára!

    A lepsényi és a mezőszentgyörgyi ’56-os megemlékezésekről.

    „Eörsi István: A kihallgatás című drámáját a Mezőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Kör mutatta be.”

  • 2016.10.31. Magyar Hírlap, Tamáska Péter: Obersovszky Gyula, a mesehős hazafi
    A TÉREN GYÁSZRUHÁS ASSZONYOK ÉS LÁNYOK ÁLLTAK NÉMÁN, SZEMBEN A LÖVÉSRE KÉSZ SZOVJET PÁNCÉLOSOKKAL, MINT AKIK TEMETÉSRE JÖTTEK

    Részletek a szerző hamarosan megjelenő, Egy világváros három börtöne című kötetéből. Eörsi István említése.

  • 2016.10.szám Korunk, Zuh Deodáth: A tizenegyedik óra előtt
    Balázs Béla, a marxista

    Tanulmány. Kívül a kánonon.

    „Miért volt szüksége marxista exkurzus(ok)ra fenomenológiai, egzisztencialista, kifejezéselméleti, technika- történeti, fejlődéspszichológiai húrokat pengető filmelméleti műveiben? […] A legmarkánsabb magyarázatot a legnevesebb érintett, Lukács György szolgáltatta, válaszát a szakirodalom pedig rendszeresen hivatkozta. Lukács határozott véleményét Eörsi Istvánnal és Vezér Erzsébettel 1969-71-ben rögzített interjúiban mondta el.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.01. (november) Irodalmi Jelen, Zentai Péter László: A piros pulóver

    Novella. A Kijevben, majd Leningrádban töltött utolsó egyetemi évéről. A Könyvvilág főszerkesztőjeként Varsóba utazott 1985-ben egy konferenciára. A Könyvvilág akkori jelentőségéről, népszerűségéről. Eörsi István is a műfordítói rovatban kaphatott nyilvánosságot. 

  • 2016.11.03. (44.szám) 168 óra, Ferencz Zsuzsa: Pista elmeséli

    Az Örkény Színház stúdiójában október 21-én bemutatták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönkönyve dramatizált, monologizált változatát Znamenák István előadásában. Eörsi vigyora. A szerkesztők: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara, a rendező: Polgár Csaba.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, Herczog Noémi: A mítoszleszámoló
    (Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre, Örkény Színház)

    Színikritika. Rendező: Polgár Csaba. Eörsi Istvánt Znamenák István formálja meg. A színház ötvenhat-előadása Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című önéletrajzi kötetéből készült. 

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 2019.06.szám Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben 


  • 2016.11.04. Fejér Megyei Hírlap, (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    A történelmi félmúlt emberi viszonyai ma is érvényesek

    „Nagy sikerrel mutatta be a MASZK társulata Eörsi István: A kihallgatás című drámáját az 1956-os emlékhét színházi estjén. A darabot Tóth Andrea rendezte.” Fotók

    Előzmény:

    • Színház, (Drámamelléklet – 1. rész) 1968.02.szám E.I.: Hordók
    • Színház, (Drámamelléklet – 2. rész) 1969.01.szám E.I.: Hordók
    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 2016.11.05. Magyar Idők, Szilléry Éva: Földes László: A gulag virágai – a túlélés dalai

    Földes László Hobó A gulag virágai című darab sajtótájékoztatója. Fotó

    „Magyar művek is megszólalnak a darabban: Karig Sára verseiből és Eörsi István szövegeiből éppúgy építkezett a szerző, mint Szolzsenyicin írásaiból és Salamov elbeszéléseiből, vagyis a téma megkerülhetetlen, örök érvényű műveiből.”

  • 2016.11.10. librarius.hu, Fazekas Zsuzsa: Znamenák István: Amikor Eörsi szövegeit mondom, akkor ő jelen van

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve alapján az Örkény színház előadása. Rendező: Polgár Csaba.

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, aki a darabban Eörsit alakítja. Milyennek ismerte Eörsit?

    "Egy interjúban egyszer egy kora reggelen neki szegezték, hogy: Magáról azt mondják, hogy maga a baloldal Csurkája. És az Eörsi erre nem hogy megsértődne, szó nincs ilyesmiről. Rögtön azt mondja, hogy nagyon megtisztelő, Csurka István csodálatos drámaíró, de azért lehetetlen, hogy én Csurka lennék, mert van közöttünk egy alapvető különbség. Ő azt mondja, hogy minden meg fog változni, ha majd az övék lesz minden hatalom. Én nemcsak a teljes hatalmat nem akarom, de egyáltalán semmilyen hatalmat nem akarok. Miközben nem bántott ő senkit, aközben tényleg sok mindenki megbántódott, egyszerűen csak mert mindig kimondta, amit gondolt."

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: A történelem kufárjai

    1998-ban, az első Fidesz-kormány hatalomra kerülését követően, az akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedő üzletasszony egyik első botrányt kiváltó lépése az volt, hogy a kormány megvonta az állami támogatás nagy részét a XX. századi történelem kutatásával foglalkozó két legszínvonalasabb tudományos intézménytől; az 56-os és a Politikatörténeti Intézettől. Az eredetileg a két intézet támogatására szánt összeget az akkor létrehozott, Schmidt Mária által irányított, XX. Századi Intézet alapítására csoportosította át a kormány. Az Eörsi István kontra Schmidt Mária-per felidézése.

    „Az ítélethirdetés óta több mint egy évtized telt el, perújrafelvételre természetesen nincs lehetőség, így csupán a tudásnak, az erkölcsnek és a jó ízlésnek tehetek panaszt, amikor kísérletet teszek annak igazolására, hogy az elmúlt évtized történései nemhogy cáfolták, hanem sokszorosan igazolták a 2005-ben meghalt író állításait.”

  • 2016.12.01. (48.szám) 168 óra, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák
    2016.12.05. 168ora.hu, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák, Márai és Eörsi

    2 egyszemélyes darab színikritikája.

    Hegedűs D. Géza Hallgatni akartam című Márai-estjéről a Vígszínházban. 1938. március 12., az Anschluss napja. Párhuzamosságok a jelennel. A rendező: Marton László.

    Znemanák István monológja az Örkény Színház stúdiójában Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójából. Znamenák nem utánozza Eörsit, hanem gesztusaival megidézi. A rendező: Polgár Csaba.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.12.19. kreativ.hu, Bátorfy Attila: ˝Azt hittük, minden fasza lesz. Nem lett az.˝

    Részlet. Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjével.


    "Weyer Balázs és Kóczián Péter A Mérleg utca nyelve című cikksorozatban leírták, hogy Fodor Gábor 1993-ban még Fidesz tagként részt vett egy belsős SZDSZ-es találkozón, ahol eldöntötték, hogy ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje (Kuncze Gábor lett). A szabaddemokraták megsértődtek a cikksorozaton, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István elítélték Weyeréket, György Péter pedig védelmükbe vette őket."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1995.05.18. + 1995.05.25. + 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. E.I.: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A méreg foga
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

  • 2016.12.30. karpattur.karpatinfo.net, Hobo: A Gulag virágai - színházi előadás

    Földes László Hobo írásából és válogatásából készült előadás, A Gulag virágai a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Az előadás ismertetője.

    Hobo: "Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során."

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Illyés Gyula a magyar írók egységéről a forradalomban

    Könyvkritika Illyés Gyula, Naplójegyzetek 1956-57. Atlantisz sorsára jutottunk című kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részt megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Pomogáts Béla: Búcsú a magyar forradalomtól
    — Az írószövetség 1956. decemberi közgyűlése —

    Elemzés. Eörsi István is az elítélt írók között volt. 

  • 2017.01.13. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Fekete – vörös esztendő

    „Budapesten találkoztak 1957. január első napjaiban a bolgár, csehszlovák, román és szovjet pártfőnökök a magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány vezetőivel. Hivatalos közlemény szerint a magyarországi és a nemzetközi helyzetről tárgyaltak.”

    A „magyar kérdés” az ENSZ-ben. Az ezt követő napok, hónapok, a politikai változások, a büntető perek, Kádár János beszéde május elsején, menedékjogot kérők Ausztriában. Eörsi István büntetőperének említése.

  • 2017.02.01. (2.szám) Havi Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag Visszaemlékezése

    Soros Györgyről, Eörsiről, Lukács Györgyről.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.02.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Murányi Gábor: Meghalt Horváth Dávid fotóművész

    Részlet. Eörsi István említése. Fotók

  • 2017.02.25. fedor.blog.hu, Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." Hosszas idézet a cikkből.


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján


    Reagálás:

    • ma.hu, 2017.02.28. ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet


  • 2017.02.28. ma.hu, ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet
    Beszédes a háttér Orbán mögött, vagy nem is a háttérrel van baj?

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)

    A Facebookon sokan kiakadtak, hogy rosszul idézték Petőfit.


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." 

    "Tehát magával az idézettel semmi baj, sokkal inkább az a megbotránkoztató, ahogy az illiberális Orbán Viktor a Moszkva érdekei miatt mártírrá vált hőseink sírjánál, egy nyugatias liberális írótól vett idézet előtt állva mondta el az elhangzott beszédét."


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján
    • fedor.blog.hu, 2017.02.25. Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.