Cikkek
-
2006.10.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Ha ma élne Erasmus, kivel levelezne Magyarországon?”
Beszélgetés Kosáry Domokossal.
„– Tehát 57-től 60-ig volt börtönben. Beszéljünk kicsit azokról a börtönévekről! Amikről én is tudok egyet, s mást Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyvéből. Vele nemcsak a celláját osztotta meg rövid ideig, hanem az úgynevezett fordítóirodán is együtt dolgoztak. Eörsi azt írja: »A fordítóiroda legszínesebb és legszínvonalasabb személyisége Kosáry Domokos volt. Őszes hajával, peckes, kissé hátrafelé döntött testtartásával, tanáros szemüvegének rendreutasító komolyságát üdvösen kiegyensúlyozó, diszkréten ironikus mosolyával a börtönrend és börtönszellemiség eleven tagadása volt.«”
Eörsi vigyorgása a smasszerokra. „Nagyon ügyesen csinálta, igen. Én nem vigyorogtam, de mi nagyon jól megvoltunk egymással. Abszolút különböző emberek, mégis jól kijöttünk.”
- Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2006.11-12. (november-december) Kapu, Rózsa-Flores Eduardo: Uram, jöjjön el a Te országod, abban elférünk mind, bizony!
(avagy egy pár szó magyarokról, izraelita magyarokról, antiszemitizmusról és a hatalmon lévő nácikról)A szerző szerint – hazugságok a gyűlöletről, az antiszemitizmusról, a zsidókról.
„Hazugság Az, hogy a magyarok így, a magyarok úgy... Fiúk, ti ott a másik grundból, állapodjatok már meg, egymással legalább. Hogy mit... Idegesítő, hogy összevissza beszéltek. Hogy mindenki ezen a térfelén gazember és fasiszta... Egyébként nem zavar, ezt már egyszer megüzentem az azóta melegebb éghajlatra – a pokolra gondolok – eltávozott Eörsinek, amikor nácikat vizionált 2002-ben a Kossuth téren. Mert – és megismétlem –, ha ez a sokszínű, szép arcú, tiszta tekintetű egyetemista, orvos, asztalos, mérnök, szakács, cukrász, író, mesemondó, pap, paraszt és kubikus, anya, nagyapa és csecsemő itten fasiszta vagy neonáci, ahogyan ti mondjátok, akkor nyilvánvaló, hogy én is az vagyok. Minden erőmmel azon vagyok, hogy azzá váljak.”
2006.11.01.MASZK, Eörsi-premier Berlinben
(Eörsi István: Az interjú c. drámája bemutatójára Paul Baiersdorf rendezésében 2006. november 10-én kerül sor Berlinben.)Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
2006.11.01.Reggel.hu, T. G.: Orbán Viktor lekommunistázta a kormánypártiakat
2006.11.02. (44.szám) 168 óra, Kartal Zsuzsa: Levél Eörsi Istvánnak
Hogyan zajlott ’56 megünneplése?
„Pista, gondoltad volna, hogy ezt teszik a forradalmatokkal? […] 1994-ben azt mondtad: »Néha rémálmomból arra ébredek, hogy kormánypárti publicista vagyok.« Én rémálmomból arra ébredek, hogy a rendőrséget védem a tüntetőkkel szemben. […] Örülj, hogy nem látod. Ha látnád, nem élnéd túl.”
Reagálás:
- Magyar Demokrata, 2006.11.09. (45.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Reformkommunisták
- 168 óra, 2006.11.23. (47.szám) Mészöly Pálné: Kedves Kartal Zsuzsa!
- Népszava, 2008.09.15. Kartal Zsuzsa: Őszirózsás Charta
2006.11.03. litera.hu, Három pokol a Bem moziban
Portréfilm Balogh AttilárólHárom pokol címmel november 7-én kettőtől mutatják be a Bem moziban azt a hetven perces portréfilmet, melyen Balogh Attila költővel Jónás Tamás beszélget. A film szerkesztője és forgatókönyvírója Jónás Tamás, a rendező Medgyesi Gabriella volt. Versek című kötetének utószavát Eörsi István írta.
„Balogh Attila Alternatív József Attila-díjas költő, író. Költészete – Eörsi István szavaival – a realizmus és szürrealizmus bűvöletes, szinte a szómágiával egyenértékű, összecserélhetetlen vegyüléke.”
2006.11.03. Magyar Nemzet Online, MTI: Kuncze: ’56-nak számos hasznosítható tanulsága van
Az 1956-os forradalom 50. és a demokratikus ellenzék által szervezett első ’56-os szabad konferencia 20. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány pénteken Budapesten.
„A konferenciát, ahogyan 1986-ban is, az egy éve elhunyt Eörsi István, író, költő, műfordító lakásán tartották az akkori összejövetel résztvevői, illetve az egykori résztvevők leszármazottai.”
2006.11.04. Fejér Megyei Hírlap, Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás
Szabó Zoltán: A halálra ítélt Angyal
Az asszony, aki letartóztatta Marosánt, a férfi, aki megszervezte a mentőszolgálatotDömölki Lajos cikke (másodközlés): A jogászok és a bírák szerepe, felelőssége a politikai bűnperek ítélethozatalaiban.
Szabó Zoltán cikke: Lugossy István Angyal István – Tűzoltó utca 1956 címmel dokumentumfilmet forgatott 1996-ban. Később a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára állított emlékmű átadásán forgatott dokumentumfilmet, amelyen húga, Lugossy Mária szobrászművész alkotását avatták. A filmrendező-operatőrt ’56-os részvételéért 3 évre börtönbe zárták. Beszélgetés Lugossyval a szabadulása utáni időszakról, az Angyal Istvánról és a többi ’56-os elítéltről, kivégzettről készült dokumentumfilmjeiről. Eörsi István említése.
Kapcsolódó cikkek:
- Köznevelés, 1997.04.11. (14.szám) Bernáth László: Történelem – dokumentumfilmen
- Fejér Megyei Hírlap, 2000.06.15. Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
- hirszerzo.hu, 2005.10.24. Kiss Ádám: Angyal István és a házfoglalók
- Új Magyar Szó, 2006.10.16. Műsorajánló
- Népszava, 2006.10.21. Stark R. László: Angyal szállt le
- feol.hu, 2006.11.04. Kovalcsik Katalin, Zsohár Melinda: A halálra ítélt Angyal
2006.11.04. feol.hu, Kovalcsik Katalin, Zsohár Melinda: A halálra ítélt Angyal
Az asszony, aki letartóztatta Marosánt, a férfi, aki megszervezte a mentőszolgálatotBeszélgetés Lugossy István filmrendező-operatőrrel, akit ’56-os tevékenysége miatt 1960-ban tartóztatták le, és 1963-ban szabadult. Angyal István – Tűzoltó utca 1956 című, 1996-ban forgatott dokumentumfilmjéről. Angyal barátjáról, Eörsi Istvánról, akinek Angyal eljuttatta utolsó levelét, s akit megszólaltattak a filmben. A Széna tér című filmjéről, Márton Erzsébetről és Marosánról. Az áldozat című 1994-es filmjéről, Péch Gézáról.
Kapcsolódó cikkek:
- Köznevelés, 1997.04.11. (14.szám) Bernáth László: Történelem – dokumentumfilmen
- Fejér Megyei Hírlap, 2000.06.15. Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
- hirszerzo.hu, 2005.10.24. Kiss Ádám: Angyal István és a házfoglalók
- Új Magyar Szó, 2006.10.16. Műsorajánló
- Népszava, 2006.10.21. Stark R. László: Angyal szállt le
- Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás. Szabó Zoltán: A halálra ítélt Angyal
2006.11.04. Magyar Hírlap, SI–RN: Eörsi lakásában találkoztak az emlékezők
Húsz évvel ezelőtt Eörsi István lakásán tartották az első ’56-os szabadkonferenciát, és ott gyűltek most össze ismét az egykori résztvevők és barátaik. Demszky Gábor, Kuncze Gábor, Kőszeg Ferenc és Konrád György mondatainak idézése. Fotó
„Nem engedhetjük, hogy a különböző politikai oldalak kisajátítsák és elferdítsék 1956 örökségét.”
2006.11.04. Népszabadság, Rab László: „Baj, hogy átengedtük ’56-ot a jobboldalnak”
Konferencia a néhai Eörsi István lakásánBeszámoló a konferenciáról, melyet „az SZDSZ-es Szabó Miklós Alapítvány rendezett Eörsi István író, egykori ’56-os elítélt Belgrád rakparti lakásában. A konferenciával egyben arra is emlékeztek, hogy 1986-ban is itt gyűlt össze az egykori demokratikus ellenzék, mégpedig az 1956-os forradalom harmincadik évfordulóján tartott megemlékezésre, akkor még illegálisan. (Csurka István és Csoóri Sándor, a »népi ellenzék« írói nem fogadták el a meghívást.)”
Halda Alíz előadásában az ’56-tal kapcsolatos ellentétekről szólt. Eörsi László Dudás Józsefről tartott előadást. Idézetek Demszky Gábor és Haraszti Miklós gondolataiból.
Fotó: Halda Aliz beszédet mond – és a hallgatóság.
2006.11.04. Népszava, Markotay Csaba: Elfogultság és indulatok nélkül
Fényképes beszámoló az 1956-os megemlékezésről, melyet Eörsi István lakásán tartottak meg az egykori demokratikus ellenzék részvételével. 1986-ban volt az első hasonló összejövetel. Kuncze Gábor és Demszky Gábor gondolatainak idézése. Fotó: Halda Aliz, Konrád György, Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc és Kuncze Gábor.
2006.11.09. (45.szám) Heti Válasz, Kuncze: Révész „Mártíriusz”
Az SZDSZ 56-os megemlékezésén – Eörsi István lakásában – Kuncze Gábor beszédében Révész „Mártíriusznak” gúnyolta az október 23-án gumibottal összevert fideszes parlamenti képviselőt. Mi erről a véleménye Majtényi Lászlónak, Kőszeg Ferencnek és Ungár Klárának?
2006.11.09. (45.szám) Magyar Demokrata, Szentmihályi Szabó Péter: Reformkommunisták
KÁRMENTÉS„Egy francia lapban azt írták nemrég, hogy reformkommunisták nélkül nem lett volna 1956. Mi magyarok ehhez hozzátehetjük: 2006 sem lett volna reformkommunisták nélkül. A kommunisták egyszerűen nem élhetnek reformok nélkül, pedig jól tudják, reformjaik egyenes következménye a forradalom. […] Ugyanebben a lapban [168 óra] Kartal Zsuzsa intéz levelet Eörsi Istvánhoz. »Ha Budapest megmenekül az ostromtól, ha nem lesz emberhalál, csak a rendőröknek köszönhetjük.«”
Előzmény:
- 168 óra, 2006.11.02. (44.szám) Kartal Zsuzsa: Levél Eörsi Istvánnak
Kapcsolódó cikk:
- 168 óra, 2006.11.23. (47.szám) Mészöly Pálné: Kedves Kartal Zsuzsa!
2006.11.09. Magyar Nemzet, Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
Egy furcsa ellenzéki találkozó húsz évvel ezelőtt • Eörsi István az utolsó pillanatban visszatáncolt„A forradalom leverésének ötvenedik évfordulóján az SZDSZ-es Szabó Miklós Alapítvány konferenciát hívott össze a nemrégiben elhunyt Eörsi István író egykori fővárosi otthonába. […] a pártállam titkosszolgálatának húsz évvel ezelőtt készült jelentése (lásd Magyar Nemzet, 2002. október 19.). Az Eörsi István Belgrád rakparti lakásán készülődő, majd ott meghiúsuló forradalmi megemlékezésről egy 1986. október 21-én kelt, a Belügyminisztérium III/III-as Csoportfőnökség információja alapján készült dokumentumban olvasható.”
Előzmény:
- Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
Reagálás:
- Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
2006.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Kőszeg Ferenc: A harmincadik évforduló huszadik évfordulóján
Az 1956-os forradalom évfordulója többszöri megünneplésének története.
„A harmincadik évfordulón Eörsi István lakásán került sor az első tudományos konferenciára a forradalomról. A húsz évvel ezelőtti konferencia emlékére ugyanitt rendezett összejövetelt a Szabó Miklós Alapítvány. Pontosan tíz nappal a forradalom hivatalos évfordulója, valamint az évfordulóhoz kapcsolódó tömegdemonstrációk és utcai zavargások után. Az összejövetelnek együttesen volt témája a múlt: a forradalom, az 1986-os konferencia és a jelen: az ötvenedik évforduló. Maga Eörsi István sem találhatott volna ki groteszkebbet. Az irdatlan üres téren, szoros rendőri őrizet alatt, a posztkommunista neobarokk táncrendje szerint királyok, hercegek, grófok tisztelegnek a felkelt nép emléke előtt. A forradalmat ünneplő politikai elit jelentős részben olyan emberekből áll, akik még 1988-ban is nyomban rendőrt hívnak, ha valaki a fülük hallatára, a nyilvánosság előtt forradalomnak nevezi az ellenforradalmat. Messze tőlük, kívül a rendőrgyűrűn, valamint a kő- és tojásdobálás hatótávolságán árpádsávos zászlók alatt üvöltözik és tombol az új forradalmat követelő »nép«, amely az 56-os felkelők utódjának képzeli magát.”
2006.11.10. (45.szám) Neue Zeitung, „Berlin, meine Liebe. Schließen Sie bitte die Augen”
Ungarische Autoren schreiben über BerlinTizenkilenc magyar író – Berlinről szóló – „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét. Magyar írók Berlinről” című antológiáról. Az elmúlt három évtizedben 38 magyar művész töltött egy évet Berlinben a DAAD Berlini Művészek Programjának vendégeként, köztük Kertész Imre, Nádas Péter, Ligeti György és Szabó István. A kötetben megszólal Dalos György, Darvasi László (Szív Ernő), Eörsi István, Esterházy Péter, Földényi F. László, Garaczi László, Kertész Imre, Konrád György, Kukorelly Endre, Láng Zsolt, Márton László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Oravecz Imre, Parti Nagy Lajos, Petri György, Szijj Ferenc, Tolnai Ottó, Végel László, Vörös István. Az utószót Ilma Rakusa írta.
- A kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi-írást (A Maradjhűutcában) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
2006.11.10.wolskitheater.de, His Master`s Voice
(Teil 1 von “Das Gespräch”, Theatertrilogie.)
2006.11.13.prae.hu, Szekeres Nikoletta: Élő irodalomtörténet antológiákon keresztül
(Részlet. Szemelvények a Szépírók Társasága III. őszi Irodalmi Fesztiváljáról, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. október 28-29.)
2006.11.14.ujkonyvpiac.hu, "Gyász nem lehet"
(Gottfried Bennt mutatja be legfrissebb életrajzának szerzője, Carsten Dutt irodalomtörténész és fordítója Kurdi Imre, a szerző halálának 50. évfordulója alkalmából a Goethe Intézetben. Verseinek fordítói közt: Eörsi István.)
2006.11.15. origo.hu, Eörsi László: 1956 és a sajtó
Részlet Eörsi László MUOSZ-ban elmondott beszédéből az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján.
„Különböző csoportok számtalan röpcédulát szerkesztettek, sokszorosítottak, terjesztettek, köztük Eörsi István versét is (Szóba se állj vele!).”
- A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án. Eörsi 1957-es perében is szerepet kapott ez a verse.
- Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- 2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!
- muosz.hu, 2006.10.19. Az újságíró-szervezetek együtt ünnepelték 1956-ot
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a VÁDIRAT szót, illetve verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.
2006.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, Dénes Iván Zoltán: Politikai hisztériák örvényében
Reflexió. Az 1956-os forradalom megünnepléséről, a nemzeti jelképek és ünnepek kisajátításáról. A politikai hisztériák okainak és gyógymódjainak keresése. Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötetének említése.
- A kötetek (3 kiadás volt) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2006.11.17. (46.szám) Élet és irodalom, Rainer M. János: Litván György halálára
Nekrológ.
2006.11.17. litera.hu, Át a rákbarakkon
Gottfried Benn est a Goethe-Intézetben„Gyász nem lehet” címmel szervez irodalmi estet Gottfried Benn halálának 50. évfordulója alkalmából a budapesti Goethe Intézet. A német alkotót legfrissebb életrajzának szerzője, Carsten Dutt és fordítója, Kurdi Imre mutatják be. A beszélgetést Kocziszky Éva irodalomtörténész vezeti. Fordítói közé tartozik Eörsi István.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.