EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.10.02.exsymposion.hu, Balázs Attila: Rossz dal

    (Részlet. Ezra Pound, Tar Sándor, Eörsi István és az ügynökkérdés.)

  • 2006.10.02.exsymposion.hu, Radics Viktória: Tar munkássága avagy "kimondhatatlan" szociológiája

    (Részlet. Tar Sándor prózájáról, ügynökmúltjáról.)

  • 2006.10.02.exsymposion.hu, Szűcs Zoltán Gábor: Tar Sándor halála

    (Diszkurzív politológiai elemzés a Tar Sándor ügynökmúltjával kapcsolatos vitákról.
    Előzmény: a cikkben.)

  • 2006.10.04. Népszava, Népszava: Emlékezés Eörsi Istvánra

    Rövid hír az Alexandra Könyvesház emlékestjéről.

  • 2006.10.04.litera.hu, Eörsi István emlékest
    Az egy éve elhunyt íróra emlékeznek barátai

    Az Alexandra Könyvesházban tartandó megemlékezést Kőrössi P. József vezeti.

  • 2006.10.05.ujkonyvpiac.hu, Elek Tibor: Magyarország irodalmi névjegye?

    (A Hungarian VisitCard Magyarország irodalmi névjegye - Typotex Kiadó - a CD felelős szerkesztője: Karádi Éva - 3 kötetben 77 szerző. A III. kötet szerzői közt Eörsi István.)

  • 2006.10.06. (194.szám) Krónika, Márton Éva, Nagy B. Sándor, Rostás-Péter Emese: Premierek hétvégéje Erdélyben
    Bemutatóra várja közönségét a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai és temesvári színház

    Három erdélyi színházban is premierre várják a közönséget pénteken: Sepsiszentgyörgyön Bicskei Zsuzsanna Apokrif című előadóestjét, Csíkszeredában a Hegedűs a háztetőn című musicalt, Temesváron pedig a Kierkegaard-szövegek alapján született drámát, A csábító naplóját mutatják be.

    „Bicskei Zsuzsanna egyéni előadóestje a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház idei évadja egyik különlegességének ígérkezik. A Mandrake, Michael Beasley, Dead Can Dance, Lajkó Félix, Ligeti György, Kado, Apocalyptica és Therion zenéjére, illetve Eörsi István verseire készült egyéni est középkori magyar boszorkányperek perirataiból ihletődik.”

  • 2006.10.06.ujkonyvpiac.hu, Elek Tibor: Posztmodern Ötvenhat

    (Részlet a könyvkritikából. Szőcs Géza: Liberté 1956 - Irodalmi Jelen Könyvek, Arad
    2006.)

  • 2006.10.10.filmtortenet.hu, Dániel Ferenc: Húgy, füst, gyöngéd szavak a médiában

    (Tévékritika.)

  • 2006.10.12. (41.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: Szellemi hódoltság
    MŰHELY

    A szerző szerint a magyar társadalom a rendszerváltás óta is a „posztkommunista nómenklatúra rabságában él.” A jobboldal hibái. A hazugságokról. A Faludy György halálát követő méltatásokról. Üzenete a majdan róla nekrológját megíróknak.

    „Eörsi István viszont haláláig kedvesen rám köszönt, ahányszor csak találkoztunk az utcán. Pedig tudtommal sohasem beszéltünk egymással. Ettől aztán egy idő után már akkor is zavarba jöttem, amikor a tévében megláttam. Vajon kinek hihetett ez a lény engem?”

  • 2006.10.13. (41.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: A Rémkirály
    MIZANTRÓP

    Emlékek régi tanáráról, Szalai Sándorról, akit elhurcolt az ÁVO. Bebörtönözték, majd szabadulása után 1957-ben rehabilitálták. Későbbi pályafutása. Háy Gyuláné Majoros Éváról, és férjéről, akit az ötvenhatos megtorlási hullám íróperében tartóztattak le. Az asszony Fogarasi Béla professzortól hiába kért segítséget férje kiszabadításához. Végül Fogarasit egy moszkvai kórházba vitték, és csak akkor nyugodott meg, amikor a felesége a fülébe súgta, hogy Sztálin rendelkezett így.

    „Fogarasi professzorra semmi sem ragadt az asszony színészi képességeiből. Logikát tanítva nyámmogott az osztályteremben. Mi azt hittük, a nagy filozófus tért haza. Aztán rádöbbentünk, hogy egy hiú emberi roncs próbálja kopott tekintélyének korbácsával belénk verni a szillogizmusokat. »Barbara, celarunt, dario...« Az érvényes ítéletek és feltételezések száma korlátozott. Minden ember halandó. János ember. Tehát János halandó. Barbara=AAA

    De mennyire, dünnyögte mellettem Eörsi Pista. Növendékei megvetették, lenézték, sajnálták, undorodtak tőle.”

  • 2006.10.13. (41.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: A lelkiismeret dolgairól

    Interjú Adam Michnikkel, a lengyel demokratikus ellenzék egykori legendás alakjával a Harag és szégyen, szomorúság és büszkeség című kötete megjelenésének alkalmából.

    „Nemrég olvastam Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyvét, valósággal lenyűgözött, ahogy egy magyar író úgy jut el a maga magyarságának a megéléséhez, hogy Gombrowiczcsal, e »nagyon lengyel és nagyon antilengyel« íróval, ahogy Gombrowicz maga határozta meg magát, méri össze a saját emberi-írói-nemzeti mivoltát. Valami ilyesmin mindenkinek át kell esnie.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2006.10.14. Magyar Hírlap, Vágvölgyi B. András: Most van most

    A kurucinfo „forradalmi” teljesítménye. Budaházy Györgyről.

    „Angyalról is eszembe juthatna Eörsi István, de nem Angyalról jut eszembe, hanem arról, hogy pont egy éve halt meg. Ha élne, Eörsi biztos rajta lenne valamelyik Kossuth téri hazaáruló-listán, de nyilván adna is rá okot: éles hangon kérné ki magának, kivégzett barátainak, azóta elhalt börtöntársainak, hogy ezt a sztyeppei cirkuszt, ami a Parlament előtt zajlik, bárki is forradalomnak, pláne ’56-hoz hasonlítható forradalomnak próbálja beállítani. Szégyen, gyalázat, szinte bizonyos, hogy használná ezeket a kifejezéseket és még jó néhány vitriolba mártott jelzős szerkezetet. És rezignáltan állapítaná meg, hogy az ő forradalmát, amelyet a legfontosabb pozitív hazai eseménynek tartott közel s távol, sehogy sem sikeredik az ő életében helyén kezelni, megünnepelni – ő 1989-ben sem volt felhőtlenül boldog e tekintetben –, az ötvenedik évforduló megünneplése pedig olyan megalázó módon zajlik majd le, hogy jobb, ha bele se gondolunk.”

  • 2006.10.14. Népszava, Ambrus Judit: Újra itt a régi-új piszén pisze kölyökmackó!

    Könyvkritika Kormos István: Mesék Vackorról című könyv új kiadásáról.

    „Gyerekek, felnőttek, már a könyv belső borítóján ott vár minket a régi-régi Vackor, kezében egy papírlap, tán onnan olvassa fel, talán arra van írva az összes kalandja, óvodától az első béig, az erdőbeli elcsavargásától egészen addig, míg egy álommal töltendő telét fel nem cseréli arra, hogy meglátogassa Budapestet, megnézze, milyen is ez a főváros, s aztán indáznak történetei még ennél is tovább, egészen az iskola fényesre koptatott padjáig, hogy legeslegutolsó mackóvállalásában lovagi szolgálatait felajánlja Zachár Zsófinak, akit megvéd a lányokkal veszekvő Eörsi Pistától.”

    • A kötet adatait és az Eörsi nevét tartalmazó verset (Vackor lovagi szolgálata Zachár Zsófi védelmében) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.10.16. litera.hu, Szilasi László: Októberi szerintem
    Szilasi László lapszemléje

    Az Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Vigília, a Holmi, a Tiszatáj, a Lettre, az Alföld, a Látó és az EX Symposion lapszemléje. Günther Grass Gyermekdalából egy verssor Eörsi István fordításában.

  • 2006.10.16. Terasz.hu, MGP: Szabadság-hegy

    Színikritika és megemlékezés az egykor bemutatott Gáli József: Szabadsághegy című darabjáról. Most Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója megrendelte és megrendezte a Szabadsághegy átiratát Szabadság-hegy címen. Szerinte Léner ötven éve nem értette meg Gáli darabját. Darvasi László készítette az előadás szövegét „Gáli József drámája nyomán” – három hibával. 1990-ben Paál István a veszprémi színház stúdiójában rendezte meg a darabot. Darvasi László megjegyzése a cikk végén keretes írásban. Cáfolja, hogy posztumusz plágiumba keverte Gáli Józsefet. Fotók

    „A darabról a barát Eörsi István zavartan tartózkodó az Irodalmi Újságban: »Vajon ez a siker nem publicisztikai értékeinek köszönheti-e létét, vajon e műbe nem a merő aktualitás pumpálja – ideig-óráig – a vért?«. Gobbi Hilda vendégszereplésének köszönhetően nem művészi kudarc. Gobbi jóvátételbe játssza el a koncepciós perben lefogott fiáért aggódó proletáranyát, az előképet nem annyira szapora termésű öregasszonyszerepeiből merítve, mint inkább a nem sokkal előtte megformált Pelagéja Vlaszovnából, Gorkij kötelező olvasmánnyá lett Az anya alakjából. Gobbi utóbb a Szabadsághegy mamáját átváltja háztáji színészete védjegyszerű alakításává. A büszke, harcos proletárasszonyból bájosan cserfes proletármutter Szabó néni lesz. Eörsi még úgy látja alakítását: »végül képes egy egész becsapott és feleszmélő nép szimbólumává válni.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 2006.10.16. Új Magyar Szó, Műsorajánló

    A Tűzoltó utca 1956 című dokumentumfilm (1. rész, 1996) ajánlása. Eörsi István, Mécs Imre és Angyal István feleségének visszaemlékezése az egyik budapesti felkelőcsoport, a Tűzoltó utcaiak parancsnokára, Angyal Istvánra. A rendező: Lugossy István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Köznevelés, 1997.04.11. (14.szám) Bernáth László: Történelem – dokumentumfilmen
    • Fejér Megyei Hírlap, 2000.06.15. Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
    • hirszerzo.hu, 2005.10.24. Kiss Ádám: Angyal István és a házfoglalók
    • Népszava, 2006.10.21. Stark R. László: Angyal szállt le
    • Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás. Szabó Zoltán: A halálra ítélt Angyal
    • feol.hu, 2006.11.04. Kovalcsik Katalin, Zsohár Melinda: A halálra ítélt Angyal


  • 2006.10.16.zaol.hu, Péter Gyöngyi: Ötvenhatról ötvenhat évesen

    (Az 1956-os forradalom emlékére készült önálló esttel készült a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, melyet Tucsni András írt és rendezett - Zalányi Gyula színművész mutatja be. Beszélgetés a két alkotóval. Illyés Gyula, Márai Sándor, Eörsi István, Déry Tibor, Háy Gyula művei is elhangoznak az előadásban.)

  • 2006.10.17. filmtortenet.hu, filmhu: Az MTV ünnepi műsora
    1956–2006 emlékév

    Műsorajánló. Az m1 műsorában Exhumált versek címmel az l956-os forradalom költeményeiből válogattak. A közreműködők között van Eörsi István.

    Az m1 műsorában Angyal István – Tűzoltó utca 1956 című magyar dokumentumfilm.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 1989.10.20. Napló 

  • 2006.10.17. Népszava, MTI: Ötvenhat tabuk nélkül

    Rövid hír. A Nyitott Műhelyben beszélgetés lesz az 50 évvel ezelőtti napok eseményeiről és megemlékeznek egy ’56-osról, a tavaly ilyenkor elhunyt Eörsi István íróról.

  • 2006.10.18. a38.hu, Vagesz Varsóról

    (Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással.)

  • 2006.10.19. muosz.hu, Az újságíró-szervezetek együtt ünnepelték 1956-ot
    Eörsi László: 1956 és a sajtó

    Eörsi László beszéde az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ünnepi megemlékezésén, a MÚOSZ székház Mikszáth-termében.

    „Különböző csoportok számtalan röpcédulát szerkesztettek, sokszorosítottak, terjesztettek, köztük Eörsi István versét is (Szóba se állj vele!).”

    • A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án. Eörsi 1957-es perében is szerepet kapott ez a verse.
    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!
    • origo.hu, 2006.11.15. Eörsi László: 1956 és a sajtó. Az újságíró-szervezetek együtt ünnepelték 1956-ot
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a VÁDIRAT szót, illetve verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.

  • 2006.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, Hahner Péter: Méltó megemlékezés
    Az ÉS könyve októberben – 1956. Szerkesztette: Szakolczai Attila. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 775 oldal, 8980 Ft

    Könyvkritika a Nemzet és emlékezet sorozat köteteiről.

    „Igaza volt Eörsi Istvánnak, hiába derülnek ki a hazugságok, hiába válik nyilvánvalóvá, hogy meztelen a király, mindig akad valaki, aki szerint nagyon is jól áll neki ott hátul az a vágás.”

  • 2006.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: A forradalom regénye
    1956. Magyar írók novellái. Gyűjtötte és összeállította: Pomogáts Béla, Noran Kiadó, Budapest, 2006. 580 oldal, 2999 Ft

    Könyvkritika. Eörsi István Történetek egy hideg faházból (259-299. oldal) és az Emlékezés a régi szép időkre (nincs benne a kötetben) című köteteinek említése.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító című résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.