EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.07.25.deutschlandfunk.de, Martin Sander: Politik und Kunst
    István Eörsi verband literarische Fertigkeiten mit öffentlichem Engagement. Zárt térben.

    Könyvkritika Eörsi István Zárt térben című kötetéről.

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.12.15. (50.szám) „Egy makrancos ellenálló önarcképe” Válogatás Eörsi István Zárt térben című könyvének német kritikáiból

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.07.Könyvhét, (13-14) Jolsvai Júlia: Irodalmi díjak 2006-ban Magyarországon

  • 2006.07.szám Alföld, Kránicz Gábor: ÉDESAPAssió
    Esterházy Péter: Javított kiadás

    Tanulmány a Javított kiadás kritikáiról. Eörsi István említése.

    „A Javított kiadás kritikáiban fontos kérdéssé vált a »megbocsátás«, az »árulás« a »szenvedés« és a »szabad akarat« problémája. […] A kritikák jelentős része ugyanis inkább az eseményre reagált és nem a szövegre (Szijj Ferenc, Eörsi István, Babarczy Eszter, Karsai László).”

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó szövegrészleteket megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Havi Magyar Fórum, 2002.06.01. (6.szám) Vasvári Erika: Egy senkiházi tragédiája. Esterházy Péter: Javított kiadás
    • Magyar Demokrata, 2002.06.13. (24.szám) Szalay Károly: Gróf háromper-három
    • Élet és Irodalom, 2002.06.21. (25.szám) E.I.: Esterházy Péter diadala

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2006.07.szám Mozgó Világ, Dalos György: Handke, avagy az író helye
    Hónapló

    Peter Handke irodalmi botrányáról – lemondott a neki megítélt Heinrich Heine-díjról.

    „Amikor tavaly ősszel Eörsi István meghalt, felhívtam német kiadóját, és javasoltam, hogy a pályatársak tartsanak emlékfelolvasást műveiből, mondjuk a Berliner Ensemble-ban. A Brecht Színháztól ez a forma nem idegen – így búcsúztak 1995-ben Heiner Müllertől. Minthogy a Zárt térben német kiadása csak ez év tavaszára volt várható, a kiadó arra kért, vessem fel az ötletet később, mondjuk a lipcsei könyvvásár után, és kössük össze a két eseményt.”

    • Eörsi István Zárt térben című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A német nyelvű kiadás Im geschlossenen Raum adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.08.03. (31.szám) Magyar Demokrata, Hankó Ildikó: Célkeresztben az egyházak
    A vatikáni szerződés felülvizsgálatára készül a kormány
    MŰHELY

    „A Szabad Demokraták Szövetsége erőszakos módon javasolja a vatikáni szerződés felülvizsgálatát és módosítását. A kormányfő korábban kijelentette, hogy nem lesz felülvizsgálat, mára azonban már a vizsgálatot elvégző bizottság felállításáról is döntött. Mint mindig, Gyurcsány Ferenc egyetlen ígéretét sem tartotta be. […] Eörsi István korábban egyenesen a Vatikánnal kötött »szégyenletes konkordátumnak« nevezte a szerződést, amelyben meggyőződése szerint a pártok kifejezetten azért kapnak pénzt az államtól, hogy politizáljanak, mivel ez a dolguk, de az egyházaknak csak akkor van erkölcsi alapjuk a politizálásra, ha anyagilag függetlenek az államtól.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2005.01.20. E.I.: Egyház és politika + Révész Sándor válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2007.03.22. (12.szám) Hankó Ildikó: Szent kapcsolat
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 2006.08.10. (32.szám) Heti Válasz, Lukács Laura: A világ rejtett részei

    Beszélgetés Gergely Ágnessel pályájáról. „Eörsi István írt volna Yeatsről egy készülő tanulmánykötetbe, de nem tetszett neki. Felajánlotta a munkát, én elvállaltam – és fergeteges szerelem lett belőle.”

  • 2006.08.10. Magyar Nemzet, Bodacz Balázs: Vége az elkötelezettségnek
    Such György rádióelnök normákról, szakmaiságról és látásmódról

    Beszélgetés Such György rádióelnökkel normákról, szakmaiságról és látásmódról. Egykor annak a Magyar Narancsnak volt a rovatvezetője, amely a szentatya látogatásakor megjelentette a Pápaszem című számot. „Ebben volt olvasható Eörsi István elhíresült verse is, aki szerint II. János Pál látogatásakor felszökik az óvszer ára.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményen megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2006.08.17. Magyar Nemzet, Tőkés Gábor: Such György, az ikonikus figura
    Elnökválasztás utáni helyzet a Magyar Rádióban

    Az elnökválasztás folyamata, Such György életútja, személyisége.

    „Such a rendszerváltozástól a liberális körökhöz csatlakozott. 1990–93 között a szélsőségesen keresztény- és magyarellenes Magyar Narancs rovatvezetője. Erre az időszakra esett a II. János Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása ellen kiadott, gyűlölködő hangvételű Pápaszem című különszám megjelenése, amelyből a »cápalátogatás« kifejezés és Eörsi István hírhedt verse maradt meg leginkább az olvasók emlékezetében. […] Az Élet és Irodalom 2001. június 15-én pedig így idézi Suchot: »Nos, egy fiatal konzervatív, meglehet, valóban szánalmas, de ami az Eörsi István képében megjelenő vén radikálist illeti, az bizony kifejezetten üdítő látvány.« Tehát az Eörsi-vers Such lapjában nem a véletlen műve...”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.06.13. A szerk.: Egy korszerűtlen baloldali. Eörsi István 60 éves
    • Magyar Narancs, 1991.06.27. E.I.Levél a Narancsnak
    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Vágvölgyi B. András: Eörsi épp tíz éve volt hatvan,

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményen megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2006.08.17.Magyar Narancs, Szabó M. István: 40 éves a Móra Ferenc Kollégium - Törzsgárdaünnepség

    (Az újszegedi Móra Ferenc egyetemi kollégiumba a múlt hét végén mintegy kétszáz egykori lakó költözött vissza egy éjszakára, hogy a létesítmény 40 éves fennállását ünnepelje.)

  • 2006.08.22. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Élő és megidézett csodák
    Konrád György figurái

    Könyvkritika. Konrád György: Csodafigurák. Noran Kiadó, 2006.

    „Eörsi István portréja is teljesebb lesz attól, hogy a halálos kórtól meggyötört ember is még mindig hogyan lázadt a tőle megszokott hevülettel.”

    • A könyv adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.08.22. Magyar Hírlap, MG: 1956 régóta népszerűtlen téma

    Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással most készülő Kolorádó Kid című filmjéről.

    „Eörsi László történésznek a fegyveres erők a szakterülete, ő talált rá egy besúgói jelentésre, amely hihetetlen érzékletesen, az akkori szlenget is visszaadva írja le a már említett külvárosi vagány történetét. Emellett pedig felhasználjuk az ősszel elhunyt Eörsi István börtönnaplóját is – ő volt ugyanis a film első dramaturgja.”

  • 2006.08.23. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Tárgyak, emberek, hangulatok

    Fotókiállítás. Dezső Tamás kiállítása a Mai Manó Házban.

    „Lehet, hogy még mindig tanítják újságíró-iskolákban Bálint György remek írását, amely arról szól, hogy egy ember sír. És az a gyanúm, sohasem tanították Eörsi István szintén kiváló tárcáját, amelyben valaki a vonaton, ideggyenge állapotban meghúzza a vészféket, mire az író inkább elmulaszt egy sorsdöntő találkozást, csak hogy megismerje az illető sorsát.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.06.21. (25.szám) E.I.: Vonaton, éjjel

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Eörsi István: Levél egy olvasónak

  • 2006.08.25. (34.szám) Élet és Irodalom, Krupp József: A lírikus lírakritikus

    Könyvkritika Bodor Béla: Alakok című kötetről. „Több száz kritikájából, esszéjéből az Alakokban harminchármat tesz közzé. […] Eörsi István egyes verseiről írja: »Nem szeretnék becsületsértést elkövetni, de szegény Kuczka Péter utolsó versfüzeteinek haláltáncdalai jutottak az eszembe róluk.«”

     

    A kötet adatait és az Eörsiről szóló írást megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél


    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 2001.06.szám Bodor Béla: Aki veri, vagy akibe verik? (Eörsi István: Szögek, Összegyűjtött versek)
    • Kalligram, 2002.03.szám Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére
    • parnasszus.hu, 2014.05.28. Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére

  • 2006.08.25. (34.szám) Élet és Irodalom, Ungváry Rudolf: A fegyveres SS már csak hab a tortán

    Günter Grass fegyveres SS-beli tagságáról, amit már rég bevallott, de a bevallás tényét elfelejtette. „Arról viszont 1945 előtt a kortársak mindegyike tudott, így a nem SS-tag is, hogy hoztak zsidótörvényeket, és a zsidók eltűntek. […] Ehhez képest a fegyveres SS már csak hab a tortán. Ráadásul oda ártatlanokat is besoroztak. Ahogy a pártállam egykori, kényszerből lett besúgói számára e kényszer ténye nem volt elég ahhoz, hogy amint 1989-ben felszabadult, ne hozza nyomban nyilvánosságra emberi méltóságának e mélységes sérelmét? Leleplezve a pártállami gazembereket? […] Miért csak az számít, hogy valaki a fegyveres SS, a nyilas pártszolgálat vagy az ÁVH tagja, miközben a lényegesebb dologról, arról a bizonyos meggyőződésről, netán a vacak tiszta hitről komolyabb szó sem esik? […] Eörsi István soha nem bástyázta körül mentségekkel egykori kommunista hitét. […] Grass is megpróbált szembenézni saját tehetetlenségével. […] A decens megfogalmazás arról árulkodik, hogy Grass, szemben Eörsivel, mintha nem látná át, mennyire nem érti saját magát.”

  • 2006.08.szám Hitel, Bakonyi István: Vissza a vershez
    Takács Imre: Jótékony Kaszabolás

    Részlet a könyvkritikából.

    „Ő azok közé tartozik, akik közvetlen politikai szerepet nem vállaltak (eltérően például Göncz Árpádtól, Csoóri Sándortól, Csurka Istvántól vagy éppen Eörsi Istvántól és Konrád Györgytől), ám írásaival, megszólalásaival kétségtelenül a rendszerváltók közé sorolhatjuk.”

  • 2006.08.szám Holmi, Weiss János: A Lukács-kutatás dilemmái
    Rüdiger Dannemann: Georg Lukács. EineEinführung, Junius Verlag GmbH, Wiesbaden, 2005.
    Werner Jung: Von der Utopie zur Ontologie.Lukács-Studien, Aisthesis Verlag, Bielefeld,2001.
    Werner Jung és Antonia Opitz (szerk.): Sozialismus und Demokratie. Georg Lukács’ Überlegungen zu einem ungelösten Problem,Rosa Luxemburg-Stiftung Sachsen, Leipzig,2002.

    A tanulmánykötetek elemzése.

    „A Lukács élete végén készült életrajzi interjúban Eörsi István felteszi azt a nagyon érdekes kérdést, hogy magában a szocializmusban nem kerülhet-e sor az ész trónfosztására. Lukács némi töprengés után a kérdésre igenlő választ ad.”

    • Georg Lukács: Gelebtes Denken című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2006.08.szám Mozgó Világ, Takács Ferenc: Dalol (sie singt) a múlt...

    Könyvkritika Dalos György: A körülmetélés – A nagy buli című kötetéről.

    „A másik baj, hogy mindez általánosabb és mélyebb írásmódszertani bizonytalanság jele. A regény nem attól regény, hogy nem úgy hívják benne az embert, ahogy hívják. Hanem attól, hogy teljes érvényű az anyag – az élmény–, emlék- és ismeretanyag, amelyből minden regényíró dolgozik – fikciós áthasonítása, az élet teljességgel szublimálódik az irodalomban. És éppen ez nem történik meg ebben az önkulcsregény-típusban (lásd például Eörsi István Zárt térben [2003] című könyvét, mely ugyanezektől a bajoktól szenved).”

    • Eörsi István Zárt térben című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2006.09–10.szám Nagyvilág, Fázsy Anikó: 1956: az írástudók árulása

    Részlet. A magyar írók ’56-ban. Az ENSZ-tárgyalás nyilatkozat elleni tiltakozó aláírások. A londoni Irodalmi Újság listája azokról, akik nem írták alá a tiltakozást.

     „»Nem tudnak megbékülni (a nyugatiak) az írók nyilatkozatával sem – mondta nagykőrösi beszédében az Elnöki Tanács elnöke [Dobi István]. – Kezdettől fogva mondogatták, hogy erőszakkal vették rá az írókat a nyilatkozat aláírására. Erre csak azt mondhatom: én tudom, hogy nem volt erőszak.« Miközben e szavakat engedte ki a száján, a következő írók voltak börtönben: Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Tardos Tibor, Varga Domokos, Eörsi István, Gáli József, Obersovszky Gyula, Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Novobáczky Sándor, Lőcsei Pál, Gimes Miklós. Eörsi István börtönbüntetését épp ekkor emelték fel öt évről nyolc évre, Fekete Gyulát, Molnár Zoltánt, Varga Domokost, Tóbiás Áront ekkor ítélték el 1-től 5 évig terjedő börtönre, a Déry-ügy tárgyalását csak az angliai és franciaországi tiltakozáshullámtól beijedve halasztották el.”

  • 2006.09.01. (3.szám) Parnasszus, Pomogáts Béla: Versekben élő történelem

    Tanulmány.

    „A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek végéig igazából nem elbeszélő próza, hanem a költészet tartotta fenn – a maga metaforikus nyelvén – a magyar forradalom emlékezetét. Olyan költőkre gondolok, mint idehaza Nagy László, Eörsi István, Tornai József, Kalász Márton, Obersovszky Gyula, Petri György, Ágh István, Bella István, Szepesi Attila, Utassy József, Nagy Gáspár, az emigrációban Faludy György, Fáy Ferenc, Tollas Tibor, Határ Győző, Siklós István, András Sándor, Gömöri György, Horváth Elemér, Makkai Ádám és mások.”

  • 2006.09.01. (3.szám) Parnasszus, Standeisky Éva: Versek 1956-ban

    Tanulmány a versek jelentős szerepéről a forradalom napjaiban és az azt követő ellenállás időszakában. A Piros a vér a pesti utcán című antológiáról, a benne szereplő versek szerzőiről és a versekről. Eörsi Milyen jó és Szomorú biztató című versei. Néhány versrészlet idézése.

    „A forradalom leverése után költőket verseikért is perbe fogtak, például Eörsi Istvánt és Lakatos Istvánt. Csupán Debrecenben például két olyan bírósági eljárásról is tudunk, amelyben versek képezték a vád tárgyát.”

    • A Piros a vér a pesti utcán című antológia adatait és a benne szereplő Eörsi-verseket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Egyetemi Ifjúság, 1956.11.01. E.I.: Milyen jó...

  • 2006.09.09. Népszava, Szőcs Géza: Meghalt a „vén hazudozó”
    Adalékok a kis magyar kegyelettörténethez
    Dési János: Faludy. fotóalbum

    Válasz Varga Lajos Márton Faludy Györggyel kapcsolatos vádjaira, aki még Faludy temetését sem volt képes megvárni. A magyar kánonokról. Fotó

    „Szerzőnk Faludy szavahihetetlenségére, arra, hogy képzelete felülírja a valóságot, igen szerencsétlen példát hoz. Azt nevezetesen, hogy milyen abszurd dajkamese, hogy Recsken a raboknak egész napi kőfejtés után még kedvük lett volna ógörögül tanulni vagy Faludy- verseket magolni. […] Nem azt kérjük számon a szerkesztő úrtól, hogy miért nem ismeri belülről a foglyok sajátos pszichológiáját, hiszen – szerencséjére – még soha nem tartóztatták le. […] De az már botrányos, hogy a raboknak erről a kultúrán keresztül az életbe, a szabad élet emlékébe és illúziójába kapaszkodó reflexéről – a neolitikumtól Eörsi Istvánig bezárólag – soha nem hallott és nem is olvasott.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2006.09.04. Varga Lajos Márton: Elhunyt Faludy György – Nincs a rendszerünkben

  • 2006.09.09. Népszava, V. Bálint Éva: Egy megasztár korának margójára

    Faludy György halálára.

    „Azt tudjuk, milyenek voltak pokolbeli víg napjai, de milyenek lesznek a mostaniak? Azt valahogy nem hiszem, hogy lógázza a lábát kandi felhőkön ülve. Sokkal inkább úgy képzelem, hogy viszkiznek Arthur Koestlerrel egy nagyon távoli pubban, gonosz megjegyzéseket tesznek ránk, halandókra, megjelenik Vezér Erzsébet egy orsós magnóval, amit Eörsi Pista segít cipelni, s rögzítenek mindent. Aztán előkerül Eörsitől egy kis szilvapálinka, Vezér Erzsi rágyújt valamelyik nótájára a kissé mocskosabbak közül, az urak meg vigyorognak. S ha nem látjuk pontosan a képet, az csak Koestler sűrűn gomolygó pipafüstjétől lehet.”

  • 2006.09.14. (37.szám) Pesti Műsor, PREMIEREK

    Az októberi premierek programismertetője. Október 20-án a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában mutatják be az Angyal és Kádár című darabot. A szövegkönyvet Kornis Mihály: Kádárné balladája című monodrámája és Angyal István, 1956-os mártír saját kezű vallomása, kihallgatási jegyzőkönyvei, valamint Eörsi István tanulmányai alapján állította össze Sólyom András.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 2006.12.szám Székely Szabolcs: Sajnálatos események. ANGYAL ÉS KÁDÁR

  • 2006.09.15. (37.szám) Élet és Irodalom, Demény Péter: EX LIBRIS

    Részlet a könyvkritikából. Rivalda. Nyolc mai magyar dráma 2005-2006. A Hamlet-utalásokról.

    • A Rivalda 2005–2006. Nyolc mai magyar dráma című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Halálom reggelén (5-46. oldal) című darabját elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.