EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.02.24. magyarhirlap.hu, Mátyás Sándor: Emlékezzünk az áldozatokra!

    Részlet. Marinetti és Majakovszkij munkásságának összehasonlítása – a fasiszta és a kommunista mozgalom közötti hasonlóság. Majakovszkij Beszélgetés az adófelügyelővel a költészetről című verséből idéz – fordítója: Eörsi István.

  • 2012.02.24.magyari.transindex.ro, Magyari Tivadar: MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVáRI DIáKOK

    (Részlet. Mit mond Majakovszkij a mai fiataloknak? Vlagyimir Iljics Lenin című verse Eörsi István fordításában.)

  • 2012.02.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Rendszerváltó játék

    (Színikritika. Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darabjának ősbemutatója március 9-én a WS Színház Márkus Emília Termében, Soós Péter rendezésében, Háy János átiratában. A szerzői ajánlás Ivo Bresannak, Eörsi Istvánnak és Krassó Györgynek szól.)

  • 2012.02.szám Ellenfény, Ölbei Lívia: Omlett

    Részlet a színikritikából. Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabjáról, amely Ivo Brešan Paraszt Hamlettét vette alapul.

    „…rögtön minősíti is a rendszerváltást (bár lehet, hogy ez már csak utólagos magyarázat). Fontos – mert utal a darab létrejöttét tapinthatóan inspiráló primer indulatra, szinte publicisztikai hevületre – a példányon olvasható szerzői ajánlás: »Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg».”

  • 2012.02.szám Kalligram, Kukorelly Endre: Ez így nem fog menni

    Esszé az irodalomtörténet-írás nehézségeiről. Eörsi István említése.

  • 2012.02.szám Literatura, Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója
    MŰHELY

    Részlet a Déry Tibor: Felelet című regényéről szóló tanulmányból. A Felelet második kötete körül folyó vitáról. Az Írószövetség első kongresszusának vitája, amelyen Eörsi István is felszólalt.

    „A korabeli irodalmi sajtó kizárólag a sematikus derékhad és Lukács György követőinek (Mészáros István, Abody Béla, Eörsi István, Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor stb.) ellentéteként kívánta ezt a nézetkülönbséget beállítani, valójában azonban a teljes szellemi élet érintett volt a problémában, még ha nem mindenki vallott is nyilvánosan színt.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.

  • 2012.03.07. (10.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Harminchetek

    A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988. június 5-ei felhívásának aláírói. Az aláírók között van Eörsi István is.

  • 2012.03.09. exindex.hu, Mélyi József: Plusz pátosz

    Sugár János ’56-os emlékműállítása a Kiscelli Múzeumban. A Tűz a múzeumban című projektet nem engedélyezték, helyette A csőcselék emlékműve valósult meg. Angyal István és a rusztikus kő. A szerző emlékképe Eörsiről, aki a kilencvenes években a berlini magyar nagykövetség október 23-i fogadásán a töltött paprikával leöntött, foltos ingében „széles vigyorral” beszélgetett Joachim Gauck-kal.

    „Eörsi nevetése mindig igazán felemelő volt, és manapság különösen hiányzik. ’56-ra pedig a legmaradandóbb emlékezés talán az lenne, ha mindenki elolvasná Eörsi 1988-ban megjelent könyvét: Emlékezés a régi szép időkre.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 2012.03.12. kuruc.info, Dr. Ilkei Csaba: Dezső János ügynök találkozása a „munkás-paraszt hatalommal”

    Tanulmány az ügynökügyekről Dezső János állambiztonsági hálózati személy esetén bemutatva. Az állambiztonsági hálózati személyeket nem zárták ki bűncselekmények elkövetése után, sőt, kivonták az igazságszolgáltatás törvényes rendjéből. Ehhez felhasználták az MSZMP-t és az ügyészséget is. Részletek III/III-as összefoglaló jelentésekből. Dezső három megyében, három fedőnéven is be volt szervezve. Zala megyében „Mecseki Zoltán” fedőnévvel, majd „Zalai László” és „Zalavári Béla” néven jelentett. Személyek, akikről jelentéseket írt. Köztük volt Eörsi István is. Különleges, előre be nem jelentett akciói. Kizárják sikkasztási ügye miatt, de fogdaügynöki kedvezményt kap „Zalai László” fedőnéven, majd újból a hálózat tagja „Zalavári Béla” fedőnéven. Beépülése a Jelenkor folyóirat szerkesztőségébe. Második bűntette és a mentési kísérlet, aminek eredménye: pihentetés. 1969. február 24-én kizárták a hálózatból.

  • 2012.03.17. hirszerzo.hu, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-ben. A NKÖM a 2000-es freiburgi német – magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.

    „Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó, reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2012.03.22. (12.szám) Heti Válasz, Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

    Borókai idézi a Népszabadság első oldalas jegyzetét, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjazottak kihirdetése után jelent meg. A jegyzetíró szerint szégyelniük kell magukat azoknak, akik március 15-e tiszteletére magas állami kitüntetést vettek át az ország jelenlegi vezetőitől. Így pl. Csoóri Sándornak, Vizi E. Szilveszternek és Vukán Györgynek.

    „Most alig két év elteltével hiányolják a jólétet, és azt játsszák, hogy 2012 Magyarországán a Fidesszel és kurzuslovagjaival szemben kell szabadságharcot folytatniuk. Nekik, az európaiaknak. A függetleneknek. A minőségnek.”

    Szemezgetés a különböző sajtótermékekben megjelent mondatokból – díjazottaktól és újságíróktól.

    Előzmény:

    • hirszerzo.hu (hvg.hu), 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  • 2012.03.22. 168ora.hu, Koltai Tamás: Ünneprontás

    Publicisztika. Uszítás március 15-én a liberalizmus és Európa ellen.

    "A lengyel szolidaritást éltetni március 15-én [...] a megtévesztő ostobaság csúcsa." A Milla-tüntetés. Jónás Pál és a szabadság kérdése.

  • 2012.03.23–25. Új Magyar Szó, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    A Népszabadság és a Hírszerző sajtószemléje. Eörsi István többszöri említése a kultúrharccal, az egykori – Die Zeitben megjelent interjúval – a freiburgi német-magyar írótalálkozóval kapcsolaban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ tervezek Freiburgba (és az itt felsorolt cikkek)
    • hirszerzo.hu, 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.


  • 2012.03.26. litera.hu, Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990

    Részletek Szőnyei Tamás kötetéből, a cigány írók, értelmiségiek megfigyeléséről szóló fejezetből. Ügynöki („Radóczi Bertalan” = Varga Rudolf rendező, „Babics Károly” = Akác István költő és „Ipoly” = Utry Attila, író), jelentések Eörsi Istvánról.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.03.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Madarakhoz szól

    (Jegyzet a költészet napja alkalmából. Eörsi definíciója a jó versről.)

  • 2012.03.szám Létünk, Szabó Tibor: A magyar politizálási technika és történeti gyökerei

    Részlet a Válság, kommunikáció és etikai válaszok című előadásból, mely a Pannon Egyetemen 2012. június 1-jén, Veszprémben rendezett nemzetközi tudományos konferencián hangzott el. Van-e határozott stílusa a magyar politikai technikának, vagy olyan, mint akármelyik európai? A jelenlegi pénzügyi-gazdasági-politikai válságot elemezve, láthatjuk, hogy a magyar identitás, erkölcs és politikai kultúra közel áll egymáshoz kapcsolódik a politikai kommunikációhoz. Ha a magyar politikai elit kommunikációját elemezzük, azt látjuk, hogy közvetlenül az 1989-es rendszerváltás után a magyar politika jellegzetes vonása az emberek és az elit szétválasztása, a hatalom erős koncentrációra való törekvése volt. Rendkívüli eseményeken (például a lakiteleki találkozón, a kerekasztal-beszélgetéseken, a Bibó Emlékkönyv) a konszenzus néhány mozzanata figyelhető meg. Eörsi István említése a Bibó Emlékkönyvvel kapcsolatban.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2012.03.szám Literatura, Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi

    Tanulmány Umberto Eco fordítástudományi munkássáról. Vajon az újrafordítás egyenlő az újraértelmezéssel? A szerző egy fordítás-módszertani javaslatával száll vitába.

    „Amikor 1989-ben (Eörsi István átiratában) lódenkabátos, svájcisapkás színészekkel, egyértelmű 1956-os reminiszcenciákkal állították színpadra, az nyilvánvalóan olyan konkretizáció volt, amelyet maga az eredeti szerző nem sejthetett, a szöveg mégis hordozta ezt a lehetőséget (fontos megjegyezni, hogy Eörsi változata nem lépi túl a dramaturgiai munka szokásos kereteit, nem importál szövegszerű referenciákat, a személy- és helyneveket, a történet lefutását változatlanul megőrzi.”

    Előzmény:

    • Színnház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikk:

    • Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás

  • 2012.04.08.mixonline.hu, M. A.: Ördögfiókák és tündérek koncertje

    (Malek Andrea és Korpás Éva lemezbemutató koncertajánlója. Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő verseinek megzenésítése.)

  • 2012.04.11.sonline.hu, Vas András: Verskommandó szállta meg ismét Kaposvárt - videó

    (Részlet. Helyszíni tudósítás a kaposvári költészet napi ünnepségről. Szula László verses beszélgetése a megyei börtön lakóival. Eörsi István Bugyi a szélben című művének óriási sikere.)

  • 2012.04.16.kotvefuzve.postr.hu, vargabetti: Undorító dolgokkal van tele a levéltár

    (Részlet. Interjú Szőnyei Tamással Titkos írás című könyvéről, az egykori ügynökökről. Tar Sándor ügynökmúltja. Eörsi javaslata.)

  • 2012.04.18.poet.hu, narnia: Eörsi-önéletrajz

    (Részlet.)

  • 2012.04.30.boell.de, Wolfgang Klotz: Ungarn verstehen?

  • 2012.04.szám (tél) Eső, Saád Katalin: Gyónástitok

    Családja történetéről írt regényéről, megírásának okairól. Pilinszkyről, Nádas Péterről, az antiszemitizmusról, apja múltjáról, akinek cikkére hiába keres mentséget. Idézet Márai Sándortól. A magyaroknak nincsen bűntudatuk a második világháborúban játszott szerepük miatt – szemben a nyugatnémetekkel. Ezért is akarja megírni könyvét.

    „Kora gyerekkoromtól zavarba ejtett az antiszemitizmus, és rossz érzéseket keltett bennem, de sosem tudtam eldönteni, hogy vajon a családom antiszemita vagy sem. Viszont szüntelenül foglalkoztatott ez a társadalmi kórság, s Eörsi Istvánnal kötött házasságomnak is ez lehetett a fő indítéka. Le akartam tenni a voksot. […] Abban, hogy a családregénybe belekezdtem, nagy szerepe volt Eörsi inspirációinak. Nagyra becsülte édesapámat. Főleg azért, mert öregkora ellenére is sok időt töltött az írógép előtt. István szemében ez már önmagában erénynek számított. […] Kétezer táján valaki névtelen levélben elküldte Istvánnak apám egyik színikritikájának fénymásolatát. A cikk 1944. június 22-én jelent meg Az ország című fajvédő hetilapban. A fénymásolat a Széchényi Könyvtárban készült. Az ismeretlen piros tollal aláhuzigálta a számára bántó mondatokat. István nyomban xeroxoztatott belőle, és postázta nekem Nagyrévre azzal az észrevétellel, hogy az aláhúzások nem tőle valók. Apám iránti tisztelete egyik percről a másikra összeroskadt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2000.04.szám (tél) Valachi Anna: Tükör által világosan
    • Eső, 2003.03.szám (ősz) Saád Katalin: Érettségi találkozó
    • Eső, 2006.04.szám (tél) Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    • Eső, 2010.03.szám (ősz) Jenei Gyula: Egy családregény hálójában

  • 2012.05.08. galamus.hu, Német honlap Orbánról: minek érvelne, ha övé a hatalom?

    „A Heinrich Böll nevét viselő »zöld politikai alapítvány« honlapján Magyarországot megérteni? címmel közölte Wolfgang Klotz írását.”

    Kritika. Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásának formájáról. Neki jár a hatalom, „hogy történelmi küldetését teljesítse. […] hogy megmentse Magyarországot és Európát a baloldali és liberális dekadenciától.”

    Grespik László (Orbán első kormányának államtitkára) a magyar nép kiválasztottságáról. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra panaszkodott, hogy a külföld nem érti Magyarországot, szerinte ez „diszkurzív deficit”. Schöpflin nem ad választ arra, hogy miért nevezték ki a rasszista Grespiket államtitkárnak.

    „Úgy tűnik, senki nem veszi észre, hogy a magyar kormányt érő támadások nem csupán a Fidesz, hanem a jobboldali radikális párt, a Jobbik jelentős megerősödéséhez járulnak hozzá…”

    Orbán interjúja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban a szerző szerint „balkáni”. „Orbán a Nyugat megmentéséért küzd – a nyugatiak többsége ellenében. […] A baloldali nemzetek »jellem és ambíció nélküli nemzetek«, és mivel ilyenek, »nem tudják naggyá tenni az európai közösséget« […] »Szívesen könyvelném el a baloldal megsemmisítését saját sikeremként.«” A kormánypártok nem szavazták meg a magyar titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozását, ugyanakkor emléknappal ünneplik a kommunizmus áldozatait. „Arról van szó, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy nem fogja felhasználni a népnemzeti toposzt, amikor ez szükségesnek bizonyul a hatalom megőrzéséhez.”

    Orbán Soros ösztöndíjáról. Eörsi, Kertész a gulyáskommunizmusról.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.