EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.06.15.delmagyar.hu MTI-Panoráma: Örökké perlekedő véleményformáló

    (Eörsi István születésének 75. évfordulóján megemlékezés.)

  • 2006.06.15.emasa.hu, Kulcsár István blogja. Prof. Egyetemi Lapok (Részlet)

  • 2006.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Eörsi-bekezdések születésnapon

    Publicisztika.

    Reagálás:

    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

  • 2006.06.16. Népszava, Ezen a napon

    75 éve született Eörsi István. Rövid életrajz.

  • 2006.06.17. (24.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: AKIK CSERBENHAGYTÁK NAGY IMRÉT
    Kucseráék Snagovban.

    A Romániába deportált Nagy Imre-csoport történetét eleveníti fel két kötet: A snagovi foglyok, valamint Nagy Imre snagovi jegyzetei. Szántó Zoltán, „Kucsera” elkülönülése, Vas Zoltán és élettársa, Lukács György és felesége alkudozásai, Nagy Imre, Losonczy Géza, Donáth Ferenc, Ujhelyi Szilárd. Eörsi István említése.

  • 2006.06.17. Népszava, Szász István: Csak 75 lenne...
    egy flekk

    Születésnapi jegyzet Eörsi Istvánról.

    „Pista nem tudta megbocsátani magának, hogy tizenéves korában, ahogy mondta, »bedőltem ezeknek az idiótáknak«, vagyis Rákosiéknak. A rendszerváltás hajnalán, amikor még szokatlan volt az ilyen kendőzetlen beszéd, mindnyájunkat megríkatott és megnevettetett, amikor a televízióban kijelentette: »micsoda megveszekedett hitvány firkálmányokat produkáltam akkor! De dolgoztam magamon, s marólúggal mosom le kezemről az ocsmányságot.« Megtette. Nála szabadabb, igazságszeretőbb szellemet aligha ismertünk. […] Eörsi kérlelhetetlen igazságkeresésével nehéz ember volt. Nehéz volt vele élni. Nélküle sokkal nehezebb.”

  • 2006.06.21. kuruc.info, Dr. Kovács István: Kicsoda Bayer Zsolt?

    Olvasói levél. Egei Béla Bayerről szóló írásáról. Idézetek Bayertől.

    Bayer: „Érdemes lenne a népi- urbánus vitában elmerülő, nyíltan vagy burkoltan zsidózó, a holocaustot tagadó, a nemzetet erkölcstelennek kikiáltó, az ellenzéket hazaárulónak bélyegző, a magyarságellenes tevékenységet vizsgáló bizottság felállításáról elmélkedő, a neonácikat védelmébe vevő, a cigányságot másodrendű állampolgároknak bélyegző, egy dohos illatú zuglapocskában Eörsi Istvánt kipellengérező ( mintha Csoóri nem írt volna himnuszokat Rákosihoz!), antidemokratikus áljobboldalnak eltöprengenie, hogy mi lesz, ha minden környező országban a nacionalizmus marad egyetlen felhajtó erő?”

    A cikkben megjelölt források néhány helyen tévesek, a helyes forrásokat a kapcsolódó cikkek listájában találja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.12.31. Bayer Zsolt: Titanic vagy Santa Maria? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1994.03.05. Bayer Zsolt: A folyosón – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 2002.01.24. (4.szám) Bayer Zsolt: Reaktuális – Nincs a rendszerünkben

  • 2006.06.21. Magyar Hírlap, Para-Kovács Imre: Rakenroll és a többiek

    Könyvajánló, hogy árnyaltabb legyen a nyolcvanas évekről alkotott kép. Őz Zsolt: Rakenroll és Nick Cave: Válogatott versek.

    „A másik könyv is egy nehézfiú műve, Nick Cave-nek hívják, és szintén zenész. Dalszövegei, versei jelentek meg magyar nehézfiúk fordításában, elég, ha Eörsi Istvánt, Varró Dánielt vagy Parti Nagy Lajost említem.”

  • 2006.06.22. Magyar Nemzet, ’56-os PÁLYÁZAT NYERTES LISTA

    A Miniszterelnöki Hivatal és az 1956-os emlékévet előkészítő emlékbizottság megbízásából a Magyar Könyv Alapítvány pályázatot írt ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából megjelenő irodalmi művek kiadásának támogatására. A nyertes listában találhatjuk Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) (Harmadik, javított kiadás) című kötetét. A támogatás összege: 300 000 Ft.

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2006.06.23. (25.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Claudius és/vagy Kreón

    Tévékritika Nagy Imre kivégzésének 48. évfordulóján és Eörsi István 75. születésnapján. Sólyom András: Kádár utolsó beszéde, m2, június 16. Másnap a Nap TV-ben Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós, Nyers Rezső és Rainer M. János beszélgetett Lakat T. Károllyal Kádár utolsó beszédéről. Hogyan engedhette meg Grósz Károly, hogy Kádár elmondja ezt az őrült beszédet?

    Eörsi István 1989-ben írt erről egy darabot, Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából címmel.

  • 2006.07–08.szám Beszélő (Folyóirat – július – augusztus), Kis János: Barátom, Marci

    Részlet. Tardos Mártonról. Eörsi István említése.

  • 2006.07–08.szám Életünk, Alexa Károly: Könyvről könyvre – Zsidó könyvszemle
    Függelék
    A NÉPIESSÉG – MA, A POLITIKAI KÖLTÉSZET – MA

    Esszé.

    „…Szőcs Géza kéziratokban terjedő költeményei, amelyeket aligha lehetne besorolni aggálytalanul a »liberális« vagy a »nemzeti« költészet valamelyikébe. Azután jött a végérvényes különválasztódás. Nagy Gáspár és Csoóri és Döbrentei és Tóth Erzsébet meg a többiek ezen az oldalon, Petri és Eörsi és Szilágyi Ákos és mások a másikon. […] És igen, a rémesen eldurvuló, elbugrisodó tónus. Olyan költészet mélypontokig, mint »Úr Elvtársnők! Úr Elvtársak! / Új Ladykok! Szőrök! / Szentkoronás országházban / Új Pecsenyeőrök!« Vagy »Isten, röfröf, család« .../A nemzet, röfröf, a nép«, és ugyanettől a szerzőtől: »Wojtila úr, az a gondom, / hogyha Ön hazánkba jön, / költségesebb lesz a kondom«, avagy »hej bocskais / pufajkások«, ugyanonnan: »egyik nyelvünk / magyarítja - / iskolában / így tanítja! / másik szól: / népszaporulat! / mintha / tenyésztene nyulat« (2006: babérkoszorúval díjazva). És a költő a változó időben... minő szép szakdolgozat téma volna pl. Eörsi öt évtizedes politikai líráját tematizálni – mit és hogyan fogalmazott meg az ötvenes években, ezeket a verseket hogy értelmezi 2001-ben (Versdokumentumok, magyarázatokkal), hogy illeszkednek ehhez a börtön-versek (»Nem engedek az ’56-ból«), meg a Gulag-dalok és mondjuk az 1990-es Parlamenti ballada (»Tengerész Muki négy farkcsigolyája / a kormányfő torkán fennakad...«)”

    Kapcsolódó vers és cikk:

    • Népszabadság, 1990.08.08. E.I.: Ballada 
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca 
    • A témához kapcsolódó toábbi cikkeket találhat az előzőekben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2006.07–08.szám Iskolakultúra, Veres András: Ady szimbolizmusának kérdéséhez
    Ady-konferencia

    Részlet. Száz éve jelent meg Ady Endre „Új versek” című kötete. Ebből az alkalomból az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete – a Lukács György Alapítvány és az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának támogatásával – konferenciát rendezett 2006 májusában „Én nem vagytok, modern?” címmel.

    „…a 20. század utolsó harmadában bármennyire széles körű álláspont lett is az úgynevezett képviseleti költészet anakronisztikussá nyilvánítása, Petri György érdemesnek találta megújítani a műfajt az 1970-es évek pártállami, Eörsi István pedig az 1990-es évek restaurációs törekvésként megélt politikai történéseivel szemben. Petri is, Eörsi is tudatosan vállalta Ady polgári radikális értékeit.”

  • 2006.07.01. (6.szám) Napút, Balla Zsófia: A kettészelt jelen
    Kolozsvárom

    Részlet az elbeszélésből.

    „Többször is jártam már Grazban. Szórt emlékeket őrzök a 2003-as napokról: […] Eörsi István huncut és szégyenlős mosolyát a verőfényes Mur-parti sétányon, közli, hogy, hm, neki, a hetvenkét évesnek az élet hamarosan titkos és váratlan gyerekáldást varr a nyakába... Sorsa röviddel ezután Leukémia kisasszonnyal is összeboronálta, ő azonban 2005-ben halált szült neki.”

  • 2006.07.04. Népszava, N. Sándor László: A snagovi feljegyzések viszontagságos utóélete

    Beszélgetés Vida István történészprofesszorral a Snagovi jegyzetek (Gondolatok, emlékezések, 1956–57) című könyv felelős szerkesztőjével, a bevezető tanulmány írójával. Fotók: Vida István – Nagy Imre.

    „Eörsi István halála előtti egyik utolsó cikkében így írt: »...nyilvánosságra került a forradalom legjelentékenyebb és legmegrendítőbb elméleti dokumentuma (román történészek jóvoltából), és semmilyen kicsinyes és hibbant előítélet nem gátolhatja meg, hogy előbb-utóbb magyar olvasók is megismerkedhessenek vele«. Igaza van-e Eörsinek, amikor »nélkülözhetetlen« dokumentumnak nevezi a mártír miniszterelnök snagovi feljegyzéseit?

    – Igen, többek közt azért is, mert e feljegyzésekből és levelekből sok személyes részlet is megismerhető a snagovi rabságról, ami súlyos diplomáciai jogsértés volt a Szovjetunió, valamint Tito Jugoszláviája részéről.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.02.25. (8.szám) E.I.: Egy jogi nonszensz és következményei
    • Népszava, 2005.03.07. N. Sándor László: Nemzetközi összeesküvés, avagy „összeesküvők” pere
    • Népszava, 2006.01.21–22. N. Sándor László: Nagy Imre „Snagovi naplójának” újabb titkai

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2008.02.14. N. Sándor László: Az igazságtétel nagyasszonya

  • 2006.07.04.Süddeutsche Zeitung, Karl-Markus Gauss: Ära der Schande

    Könyvkritika Eörsi István Zárt térben című kötetéről.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.12.15. (50.szám) „Egy makrancos ellenálló önarcképe” Válogatás Eörsi István Zárt térben című könyvének német kritikáiból

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.07.05. litera.hu, A szégyen kora
    Eörsi István és regénye

    Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre, a Versdokumentumok magyarázatokkal, a Zárt térben (Im geschlossenen Raum) és A kihallgatás című könyveiről. 

    Könyvkritika Eörsi István: Zárt térben (Im geschlossenen Raum) című kötetéről. Fordító: Heinrich Eisterer, utószó: Konrád György.

    „A könyvben olvasható történetek mindegyike a perfid rezsim természetrajzához járul hozzá jelentős tollvonásokkal: »Itt egyvalami közös: a szégyen. Még az ártatlanok sem kerülhetik el.«”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    Forrás:

    • Süddeutsche Zeitung, 2006.07.04. Karl-Markus Gauss: Ära der Schande


    Kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja az IM GESCHLOSSENEN RAUM és/vagy a ZÁRT TÉRBEN kifejezést.

    • A kötet adatait, fülszövegét és a Neue Zürcher Zeitungban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Die Tageszeitungban, a Süddeutsche Zeitungban és a Die Zeitben megjelent recenziókat megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 2006.07.06. litera.hu, Évértékelés
    A külföldi magyar kulturális intézetek éves munkájáról

    Eörsi István említése.

  • 2006.07.07.oe1.orf.at, Cornellius Heller: Im geschlossenen Raum. István Eörsis letzter Roman

  • 2006.07.11. Terasz.hu, Kadelka L.: Kun Zsuzsa – Németh Kristóf: Élő adás

    Könyvkritika az Élő adás. 30 beszélgetés a Klubdélelőtt műsorából című kötetről – szerkesztője Frank Iván. A könyvben szerepel többek között Eörsi István visszaemlékezése. A szerzők rövid életrajza.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsivel való beszélgetést megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • klubradio.hu, 2004.04. Kun Zsuzsa – Németh Kristóf: Eörsi István. (Élő adás. 30 beszélgetés a Klubdélelőtt műsorából. 2006.)

  • 2006.07.15. (28.szám) Heti Világgazdaság, Feiszt György: Az ingolstadti kaland

    Olvasói levél. Az 1956 júliusi géprablások. Az egyik elkövető, Vaszil Neszosz együtt raboskodott Eörsi Istvánnal. „A történet szerepel az Emlékezés a régi szép időkre című kötetben.”

    • A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2006.07.17. Népszava, Hamvay Péter: Felkavaró Hamletek sorozata a fürdővárosban
    Jövőre várhatóan Szász János rendez Shakespeare-darabot az újra megrendezendő gyulai fesztivál keretében

    A II. Shakespeare Fesztivál előadásairól a Gyulai Várszínházban. A Bárka Színház Hamletje Tim Carroll rendezésében. A 12 Hamlet című előadás Lukáts Andor rendezésében. A grúz Rustaveli Nemzeti Színház vendégjátéka Robert Sturua rendezte Hamletje. Fotók az előadásokról.

    „Különös élmény volt azonban Eörsi István új fordítását hallani az Arany János klasszikus szövegére épülő Bárka előadása után. A Bárka társulata által játszottnál jóval komorabbra hangszerelt előadás – melyre minden jegy elkelt – azonban nagy sikert aratott.”

  • 2006.07.21. (29.szám) Élet és Irodalom, Ludassy Mária: Élő vita a húsz éve halott Donáth Ferenccel

    Publicisztika. Megemlékezés, „síron túli párbeszéd Donáth Ferenccel”. Az Eörsi lakásán tartott 1986-os konferenciáról. Az emberjogi garanciák nélküli önkormányzatiság ellentmondásosságáról, a munkástanácsokról, a nemzeti egység álmáról.

  • 2006.07.22. Magyar Hírlap, Vágvölgyi B. András: Csillag a Merkaván

    Izrael állam joga az önvédelemre. Vágvölgyi nem értett egyet Eörsivel, amikor Kertész Imre cikkét bírálta.

    „…egy hiányos iskolázottságú palesztin tevetenyésztő asszony vélt álláspontját is a Sorstalanság szerzőjéé elé helyezve. Többször vitatkoztunk ezen a témán Eörsivel, a »tankon Dávid-csillag« metaforát nagyon nem szerette, konszenzusra nem jutottunk.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.05.03. (18.szám) Kertész Imre: „Jeruzsálem, Jeruzsálem” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) E.I.: A túlélés öröksége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) E.I.: A túlélés öröksége című cikk felsorolásánál.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.