Cikkek
-
2006.10.10.filmtortenet.hu, Dániel Ferenc: Húgy, füst, gyöngéd szavak a médiában
(Tévékritika.)
-
2006.10.12. (41.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: Szellemi hódoltság
MŰHELYA szerző szerint a magyar társadalom a rendszerváltás óta is a „posztkommunista nómenklatúra rabságában él.” A jobboldal hibái. A hazugságokról. A Faludy György halálát követő méltatásokról. Üzenete a majdan róla nekrológját megíróknak.
„Eörsi István viszont haláláig kedvesen rám köszönt, ahányszor csak találkoztunk az utcán. Pedig tudtommal sohasem beszéltünk egymással. Ettől aztán egy idő után már akkor is zavarba jöttem, amikor a tévében megláttam. Vajon kinek hihetett ez a lény engem?”
2006.10.13. (41.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: A Rémkirály
MIZANTRÓPEmlékek régi tanáráról, Szalai Sándorról, akit elhurcolt az ÁVO. Bebörtönözték, majd szabadulása után 1957-ben rehabilitálták. Későbbi pályafutása. Háy Gyuláné Majoros Éváról, és férjéről, akit az ötvenhatos megtorlási hullám íróperében tartóztattak le. Az asszony Fogarasi Béla professzortól hiába kért segítséget férje kiszabadításához. Végül Fogarasit egy moszkvai kórházba vitték, és csak akkor nyugodott meg, amikor a felesége a fülébe súgta, hogy Sztálin rendelkezett így.
„Fogarasi professzorra semmi sem ragadt az asszony színészi képességeiből. Logikát tanítva nyámmogott az osztályteremben. Mi azt hittük, a nagy filozófus tért haza. Aztán rádöbbentünk, hogy egy hiú emberi roncs próbálja kopott tekintélyének korbácsával belénk verni a szillogizmusokat. »Barbara, celarunt, dario...« Az érvényes ítéletek és feltételezések száma korlátozott. Minden ember halandó. János ember. Tehát János halandó. Barbara=AAA
De mennyire, dünnyögte mellettem Eörsi Pista. Növendékei megvetették, lenézték, sajnálták, undorodtak tőle.”
2006.10.13. (41.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: A lelkiismeret dolgairól
Interjú Adam Michnikkel, a lengyel demokratikus ellenzék egykori legendás alakjával a Harag és szégyen, szomorúság és büszkeség című kötete megjelenésének alkalmából.
„Nemrég olvastam Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyvét, valósággal lenyűgözött, ahogy egy magyar író úgy jut el a maga magyarságának a megéléséhez, hogy Gombrowiczcsal, e »nagyon lengyel és nagyon antilengyel« íróval, ahogy Gombrowicz maga határozta meg magát, méri össze a saját emberi-írói-nemzeti mivoltát. Valami ilyesmin mindenkinek át kell esnie.”
- Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2006.10.14. Magyar Hírlap, Vágvölgyi B. András: Most van most
A kurucinfo „forradalmi” teljesítménye. Budaházy Györgyről.
„Angyalról is eszembe juthatna Eörsi István, de nem Angyalról jut eszembe, hanem arról, hogy pont egy éve halt meg. Ha élne, Eörsi biztos rajta lenne valamelyik Kossuth téri hazaáruló-listán, de nyilván adna is rá okot: éles hangon kérné ki magának, kivégzett barátainak, azóta elhalt börtöntársainak, hogy ezt a sztyeppei cirkuszt, ami a Parlament előtt zajlik, bárki is forradalomnak, pláne ’56-hoz hasonlítható forradalomnak próbálja beállítani. Szégyen, gyalázat, szinte bizonyos, hogy használná ezeket a kifejezéseket és még jó néhány vitriolba mártott jelzős szerkezetet. És rezignáltan állapítaná meg, hogy az ő forradalmát, amelyet a legfontosabb pozitív hazai eseménynek tartott közel s távol, sehogy sem sikeredik az ő életében helyén kezelni, megünnepelni – ő 1989-ben sem volt felhőtlenül boldog e tekintetben –, az ötvenedik évforduló megünneplése pedig olyan megalázó módon zajlik majd le, hogy jobb, ha bele se gondolunk.”
2006.10.14. Népszava, Ambrus Judit: Újra itt a régi-új piszén pisze kölyökmackó!
Könyvkritika Kormos István: Mesék Vackorról című könyv új kiadásáról.
„Gyerekek, felnőttek, már a könyv belső borítóján ott vár minket a régi-régi Vackor, kezében egy papírlap, tán onnan olvassa fel, talán arra van írva az összes kalandja, óvodától az első béig, az erdőbeli elcsavargásától egészen addig, míg egy álommal töltendő telét fel nem cseréli arra, hogy meglátogassa Budapestet, megnézze, milyen is ez a főváros, s aztán indáznak történetei még ennél is tovább, egészen az iskola fényesre koptatott padjáig, hogy legeslegutolsó mackóvállalásában lovagi szolgálatait felajánlja Zachár Zsófinak, akit megvéd a lányokkal veszekvő Eörsi Pistától.”
- A kötet adatait és az Eörsi nevét tartalmazó verset (Vackor lovagi szolgálata Zachár Zsófi védelmében) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
2006.10.16. litera.hu, Szilasi László: Októberi szerintem
Szilasi László lapszemléjeAz Élet és Irodalom, a Jelenkor, a Vigília, a Holmi, a Tiszatáj, a Lettre, az Alföld, a Látó és az EX Symposion lapszemléje. Günther Grass Gyermekdalából egy verssor Eörsi István fordításában.
2006.10.16. Terasz.hu, MGP: Szabadság-hegy
Színikritika és megemlékezés az egykor bemutatott Gáli József: Szabadsághegy című darabjáról. Most Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója megrendelte és megrendezte a Szabadsághegy átiratát Szabadság-hegy címen. Szerinte Léner ötven éve nem értette meg Gáli darabját. Darvasi László készítette az előadás szövegét „Gáli József drámája nyomán” – három hibával. 1990-ben Paál István a veszprémi színház stúdiójában rendezte meg a darabot. Darvasi László megjegyzése a cikk végén keretes írásban. Cáfolja, hogy posztumusz plágiumba keverte Gáli Józsefet. Fotók
„A darabról a barát Eörsi István zavartan tartózkodó az Irodalmi Újságban: »Vajon ez a siker nem publicisztikai értékeinek köszönheti-e létét, vajon e műbe nem a merő aktualitás pumpálja – ideig-óráig – a vért?«. Gobbi Hilda vendégszereplésének köszönhetően nem művészi kudarc. Gobbi jóvátételbe játssza el a koncepciós perben lefogott fiáért aggódó proletáranyát, az előképet nem annyira szapora termésű öregasszonyszerepeiből merítve, mint inkább a nem sokkal előtte megformált Pelagéja Vlaszovnából, Gorkij kötelező olvasmánnyá lett Az anya alakjából. Gobbi utóbb a Szabadsághegy mamáját átváltja háztáji színészete védjegyszerű alakításává. A büszke, harcos proletárasszonyból bájosan cserfes proletármutter Szabó néni lesz. Eörsi még úgy látja alakítását: »végül képes egy egész becsapott és feleszmélő nép szimbólumává válni.«”
Kapcsolódó cikkek:
- Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.
2006.10.16. Új Magyar Szó, Műsorajánló
A Tűzoltó utca 1956 című dokumentumfilm (1. rész, 1996) ajánlása. Eörsi István, Mécs Imre és Angyal István feleségének visszaemlékezése az egyik budapesti felkelőcsoport, a Tűzoltó utcaiak parancsnokára, Angyal Istvánra. A rendező: Lugossy István.
Kapcsolódó cikkek:
- Köznevelés, 1997.04.11. (14.szám) Bernáth László: Történelem – dokumentumfilmen
- Fejér Megyei Hírlap, 2000.06.15. Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
- hirszerzo.hu, 2005.10.24. Kiss Ádám: Angyal István és a házfoglalók
- Népszava, 2006.10.21. Stark R. László: Angyal szállt le
- Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás. Szabó Zoltán: A halálra ítélt Angyal
- feol.hu, 2006.11.04. Kovalcsik Katalin, Zsohár Melinda: A halálra ítélt Angyal
2006.10.16.zaol.hu, Péter Gyöngyi: Ötvenhatról ötvenhat évesen
(Az 1956-os forradalom emlékére készült önálló esttel készült a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, melyet Tucsni András írt és rendezett - Zalányi Gyula színművész mutatja be. Beszélgetés a két alkotóval. Illyés Gyula, Márai Sándor, Eörsi István, Déry Tibor, Háy Gyula művei is elhangoznak az előadásban.)
2006.10.17. filmtortenet.hu, filmhu: Az MTV ünnepi műsora
1956–2006 emlékévMűsorajánló. Az m1 műsorában Exhumált versek címmel az l956-os forradalom költeményeiből válogattak. A közreműködők között van Eörsi István.
Az m1 műsorában Angyal István – Tűzoltó utca 1956 című magyar dokumentumfilm.
Kapcsolódó cikk:
- Magyar Nemzet, 1989.10.20. Napló
2006.10.17. Népszava, MTI: Ötvenhat tabuk nélkül
Rövid hír. A Nyitott Műhelyben beszélgetés lesz az 50 évvel ezelőtti napok eseményeiről és megemlékeznek egy ’56-osról, a tavaly ilyenkor elhunyt Eörsi István íróról.
2006.10.19. muosz.hu, Az újságíró-szervezetek együtt ünnepelték 1956-ot
Eörsi László: 1956 és a sajtóEörsi László beszéde az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ünnepi megemlékezésén, a MÚOSZ székház Mikszáth-termében.
„Különböző csoportok számtalan röpcédulát szerkesztettek, sokszorosítottak, terjesztettek, köztük Eörsi István versét is (Szóba se állj vele!).”
- A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án. Eörsi 1957-es perében is szerepet kapott ez a verse.
- Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- 2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!
- origo.hu, 2006.11.15. Eörsi László: 1956 és a sajtó. Az újságíró-szervezetek együtt ünnepelték 1956-ot
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a VÁDIRAT szót, illetve verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.
2006.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, Hahner Péter: Méltó megemlékezés
Az ÉS könyve októberben – 1956. Szerkesztette: Szakolczai Attila. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 775 oldal, 8980 FtKönyvkritika a Nemzet és emlékezet sorozat köteteiről.
„Igaza volt Eörsi Istvánnak, hiába derülnek ki a hazugságok, hiába válik nyilvánvalóvá, hogy meztelen a király, mindig akad valaki, aki szerint nagyon is jól áll neki ott hátul az a vágás.”
2006.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: A forradalom regénye
1956. Magyar írók novellái. Gyűjtötte és összeállította: Pomogáts Béla, Noran Kiadó, Budapest, 2006. 580 oldal, 2999 FtKönyvkritika. Eörsi István Történetek egy hideg faházból (259-299. oldal) és az Emlékezés a régi szép időkre (nincs benne a kötetben) című köteteinek említése.
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító című résznél.
2006.10.20. Népszava, Tamás Gáspár Miklós: Ki beszélhet ötvenhatról?
A Nemzeti Kör nem akar közös ünnepetA Nemzeti Kör október 18-i közleménye arról, hogy mi történt 1956-ban. Nagy Imre szerepéről furcsán nyilatkozik. Példák a március 15-ei forradalom akkori felismerőiről (Kossuth, Petőfi, Széchenyi, Eötvös József.) TGM kommentálja a Nemzeti Kör kijelentéseit.
„Fölszólítja a volt párttagokat, pártmunkásokat – még akkor is, ha 1956 után születtek –, hogy fogják be a szájukat október 23-án. Ez persze burkoltan Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre vonatkozik […] emlékezünk, amikor eszünkbe jut, hogy az értelmiségi pörök vádlottai között olyan emberek voltak, mint Déry, Zelk, Háy, Tánczos, Donáth, Vásárhelyi, Eörsi, akkor a kommunistázás (ezen a napon különösen) groteszk, ami nem menti föl némelyiküket az 1949 és 1956 közötti vétkeik alól.”
Kapcsolódó cikk:
- Nemzetőr, 1988.07.01. Tamás Gáspár Miklós: Lesz-e bolsevik kutyából demokratikus szalonna? – Nincs a rendszerünkben
2006.10.20. Terasz.hu, Balogh Róbert: Ki akar itt hős lenni!?
Megemlékezés1956-ról. Felidézi egykori tornatanára ’56-tal kapcsolatos monológját, erdélyi kirándulásukat. Az 1989-es mozgolódásokról, a rendszerváltozás utáni megemlékezésekről, a történelemtanításokról. Az egykori történelemkönyvekről, a Hitel című folyóiratról. Rajztanárjuk a gimnáziumban Orwell Állatfarmját vetítette le, de megkérte diákjait, hogy erről máshol ne beszéljenek. Egy másik tanára is hasonlóan cselekedett. Későbbi emlékei. Az ’56-os egység eltűnéséről, az ünnep kiüresedéséről. Vajon mit csinált volna ’56-ban, mi mindenre lett volna képes az életben maradásért? Fotók
„Még láttam az Ács János rendezte Marat/Sade-ot. Az utolsó előadások valamelyikét. Egy évvel lemaradtam a Mester és Margaritáról. Láttam az Állatfarmot (már megint az Állatfarm, de akkor már szabad volt játszani). Láttam Eörsi István: Kihallgatását […] Azt hiszem, sokáig ez jelentette nekem ’56-ot.”
Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.
- Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
2006.10.21–22. Magyar Szó, Csorba Béla: Szőttes vagy lábtörlő?
A Határon Túli Magyar Hivatal egykori főnökének, az SZDSZ kisebbségi szakértőjének Színes szőttest! – Milyen kisebbségpolitikára van szükség 2006-ban? című írása a határon túli magyar kisebbségek autonómiáját szóba se hozza (Bécsi Napló 2006. július – augusztus). Eörsi István gondolatának említése.
2006.10.21. Magyar Hírlap, Szále László: „Engem kárpótolt a sors”
Beszélgetés Göncz Árpáddal. Mit érzett Eörsi szabadulásakor, és hogyan élte meg ezt Göncz Árpád?
„Eörsi István többször is keserűen írt arról, hogy amikor kiszabadult, idegenkedve fogadták a kintiek, zavarta őket, ha meglátták, mert bűntudatot ébresztett bennük.”
2006.10.21. Népszava, Stark R. László: Angyal szállt le
Filmkritika Lugossy István Angyal István – 1956. című filmjéről.
„Angyal kommunistaként határozta meg magát, úgy hitte – mondja a filmben megszólaló Eörsi István –, a proletárforradalom győzelme után az állam fokozatosan elhal, funkcióit az önmagát igazgató, demokratikus önszerveződés útján tagolódó társadalom veszi át.”
Kapcsolódó cikkek:
- Köznevelés, 1997.04.11. (14.szám) Bernáth László: Történelem – dokumentumfilmen (és az itt felsorolt cikkek)
- Fejér Megyei Hírlap, 2000.06.15. Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
- hirszerzo.hu, 2005.10.24. Kiss Ádám: Angyal István és a házfoglalók
- Új Magyar Szó, 2006.10.16. Műsorajánló
- Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás. Szabó Zoltán: A halálra ítélt Angyal
- feol.hu, 2006.11.04. Kovalcsik Katalin, Zsohár Melinda: A halálra ítélt Angyal
2006.10.21. Népszava, Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
Színikritika Darvasi László: Szabadság-hegy (Gáli József Szabadsághegy című drámája alapján) című darabjáról a József Attila Színházban. Rendezte: Léner Péter. Az eredeti Gáli-darab 1956. október 6-i bemutatójának története, további sorsa, összefoglaló a szerzőről. Fotó: Jelenet a darabból
„Hajdan az alapdarabról és Benedek Árpád rendezéséről is szóródtak a vélemények. B. Nagy László »Tavaszodó irodalmunk egyik első fecskéjét« vélte felfedezni. Eörsi István a »legjobb esetben: helyzetjelentés« kifejezéssel illette a látottakat. (Később is visszatekintett a színműre, faggatta saját egykori énjét és véleményét. A vele közel egykorú Gálival nevezetes »melyikünk hal meg előbb...?« fogadást kötött. Mindketten arra tettek, hogy – nem a másik. A fogadást Eörsi vesztette el.)”
Kapcsolódó cikkek:
- Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
- Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
- Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
- Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
- Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
- Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
- Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
- Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.
2006.10.23. litera.hu, „Berlin, drágám”
Kortárs magyar írók Berlin-antológiájának bemutatója a PIM-ben19 kortárs magyar író a Berlin, drágám című antológiában adja közre Berlin-történeteit. A kötetet Gönczy Gabriella mutatja be. A kötetben Eörsi István írását is olvashatjuk. Az utószót Ilma Rakusa írta. A kötetből Parti Nagy Lajos és Földényi F. László olvasnak fel részleteket. A DAAD Berlini Művészeti Program ösztöndíjáról.
- A „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi-írást (A Maradjhűutcában) elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
2006.10.23. litera.hu, Najmányi László: Downtown Blues. Halász Péter emlékére
A Nyitott Könyvműhely Kiadó ajánlataNajmányi László Downtown Blues. Halász Péter emlékére című kötetéről, a szerzőről és Halászról. Részletek a könyvből, a szerző utószava. Eörsi István említése.
„Ezt a könyvet nem Halász Péterről, hanem az időről írtam. A korról, amelynek változásait közösen átéltük. A kommunista diktatúra ragacsos pokláról, New York sötét oldaláról, a rendszerváltozás utáni Magyarország izgága káoszáról.”
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.