EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2003.03.28.(13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nehéz nap elött

    Vers.

  • 2003.03.31. Népszabadság, E.I.: Egy kérdés és egy válasz

    Az Irak elleni háborúról, Amerika olaj iránti vágyáról, a Biztonsági Tanács határozatának szükségességéről, a genfi konvencióra való hivatkozásról. Kettős mérce a hadifoglyokkal való bánásmód kérdésében. Arthur Miller kérdése felolvasóestjén New Yorkban: „Hogyan eshetett meg, hogy a világtörténelem egyik legvéresebb diktátora erkölcsi fölénybe került velünk szemben?”

    „Hogyan fajulhattak odáig a dolgok, hogy Miller úgy érezhesse: a világ legerősebb demokráciája morálisan a vértől ragacsos kezű despota színvonala alá süllyedt? […] Az iraki háború felszínre hozta az atlanti szövetségen belül feszülő, érdekeken alapuló ellentétet Amerika és Európa között, és ez az ellentét túléli Szaddámot. […] Bush keresztesháborúnak keresztelte el vállalkozását, és így vallási színezetet adott terroristaellenes propagandájának.”

  • 2003.03.szám (ősz) Eső, Saád Katalin: Érettségi találkozó

    Az elbeszélésben a szerző az érettségi találkozóját meséli el, ahol szinte senkit sem ismert meg. Amikor rákerült a sor, elmesélte, hogy elkezdett kutatni az apja, Saád Béla (az Új Ember felelős szerkesztője és a Vigilia kiadója) múltja után a Történeti Hivatalban. Czapik Gyula érsekről. Felismerte családjuk régi barátjának kézírását, aki a BM titkos megbízottjaként írt róla és baráti körükről jelentéseket, de legalább apjáról nem derült ki ilyesmi. Megbocsátottak neki, és meghívták vendégségbe. Eörsi említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2000.04.szám (tél) Valachi Anna: Tükör által világosan
    • Eső, 2006.04.szám (tél) Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    • Eső, 2010.03.szám (ősz) Jenei Gyula: Egy családregény hálójában
    • Eső, 2012.04.szám (tél) Saád Katalin: Gyónástitok

  • 2003.03.szám Holmi, Báthori Csaba: Goethe Redivivus
    Johann Wolfgang Goethe: Nyugat-keleti díván
    huszonnégy költő fordítása

    Könyvkritika.

    „Külön kiemelném Halasi Zoltán, Eörsi István, Szijj Ferenc, Várady Szabolcs és Imreh András munkáit. Ezekben a szövegváltozatokban tükröződnek a goethei komolyság és tréfa (»Ernst und Scherz«) kettős játékai, itt érezzük a fordítók örömét és elmélyült azonosulását az eredetivel.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2003.03.szám Magyar Sajtó, Földes Anna: Miért nem szavahihető(bb) az újság?

    A választási kampányban Horvát János felszólítása: „mindenki hozzon még egy kérdést”. Földes szerint Horváth kérdései az általánosság szintjén maradtak. Mi lehet az oka annak, hogy a média a rendszerváltás idején még oly magas presztízse mára ilyen mélyre süllyedt? A bulvár- és regionális lapok térnyerése. Az olvasók nem amnéziásak, hiába hiszik azt az újságírók. Eörsi István említése. A sztárok fölényeskedő magatartása, ha nem tetszik nekik egy-egy interjú, amit ők adtak.

    „Miért nem veszik tudomásul értő kommentátorok, hogy csak a hír szent, a véleménynek szabadnak kell lennie? […] Miért keverednek össze az újság hasábjain a valódi és a vélt tekintélyek? […] A mi demokratikus, liberális sajtónk legfeljebb a legkirívóbb, alkotmánysértő szélsőségek visszautasításakor vállalja a nyílt sisakkal vívott küzdelmet.” 

  • 2003.03.szám Tiszatáj, Poszler György: Felelet? – mire?
    A „DÉRY-VITA” DILEMMÁI

    A tanulmány a Déry Tibor Felelet című regénye kapcsán kibontakozó 1952-es „Déry-vitát” és a sztálinista kultúrpolitika dilemmáit elemzi idézetekkel teletűzdelve. A mű rávilágít arra a folyamatra, ahogy a hatalom a sematizmus elvárásaival a művészetet politikai kontroll alá vonta.

    „Nemcsak a »Déry-vitának« lett vége. Hanem a paradigmának is. A végpontra érkezett. Folytathatatlansága és alkalmazhatatlansága tökéletesen bebizonyosodott. Már a vitán is érezhető volt ebből valami. Ami a folytathatatlanság és alkalmazhatatlanság felé mutatott. Benjámin László, Eörsi István és Zelk Zoltán ellentmondott. Az első a sematizmus ellen szólt. Bálint alakját most is jónak tartotta. A második az esztétikai értékeket védte. A tipizálás többféle változatát is felvetette. A harmadik az irodalom lehetőségeiről beszélt. Hogy Déry körül a legjobbak csoportosultak.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja DÉRY TIBOR nevét vagy regénye címét.

  • 2003.03.szám Új Forrás, Olasz Sándor: A Javított kiadás antinómiái

    Esterházy Péter: Javított kiadás (Melléklet a Harmonia caelestishez) című kötete körül kialakult vitáról.

    „…a regény befejezése után derült ki, hogy a szerző édesapja, a Harmonia apamítoszának kulcsfigurája III/III-as ügynök volt.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.06.21. (25.szám) E.I.: Esterházy Péter diadala

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Faragó Vilmos: Nagel elvtárs diadala
    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Babarczy Eszter: Kedves Pista,
    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Karsai László: Feljelentők és feljelentettek 1944-ben Magyarországon
    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Hack Péter: Rendszerváltás vagy ügynökpuccs?
    • Heti Világgazdaság, 2009.09.26. (39.szám) Murányi Gábor: Magyar Mószer

  • 2003.04.03. litera.hu, Az áruló – Bevezetés
    ELSŐ NYILVÁNOSSÁG

    Tar Sándor filmforgatókönyvet írt ügynök-múltjáról, lelepleződéséről. Vita az Élet és Irodalomban. Eörsi István is részt vett a vitában.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A keresőmezőbe TAR SÁNDOR nevét beírva kapcsolódó cikkeket találhat.

  • 2003.04.04. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Játék a halállal

    Könyvkritika Örkény István: Minutenovelle című kötetéről. Válogatta és fordította: Terezia Mora. Utószó: Konrád György.

    Anekdota Örkény és Eörsi párbeszédéről. Örkény felrótta Eörsinek, hogy miért nem gondoltak rá, amikor 1977-ben aláírták a demokratikus ellenzék első tiltakozó iratát. Eörsi kérdésére, hogy aláírta volna-e, ezt válaszolta: „Megőrültél? Nem ettem kefét!” Eörsi visszakérdezett: „Hát akkor?” „Örkény letette az asztalkára a kávéscsészét. »Nektek akkor sem lett volna szabad megfeledkeznetek rólam – mondta –, hát nem veletek dobogott mindig a szívem, a maga akadozó módján persze?«”

  • 2003.04.04. (14.szám) Heti Válasz, Kelemen Csaba: Ismerős pökhendiség

    Kelemen Csaba viszontválasza Révész Sándornak. Szerinte Révész védelmébe vette Eörsit. Pontokba szedve idéz Eörsi cikkéből, szerinte szövege „kódolt nyelv”, „alaptalan rágalom”. Kitér Haskó László Népszabadságban megjelent cikkére, szerinte ő is alaptalaul rágalmaz.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E. I.: A fasizmus mint lelki igény
    • Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
    • Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
    • Heti Válasz, 2003.03.14. (11.szám) Kelemen Csaba: Ismerős pökhendiség
    • Heti Válasz, 2003.03.21. (12.szám) Révész Sándor: Ismerős pökhendiség

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2003.10.17. (42.szám) Pákozdi Imre: Válasz Jávor Bélának

  • 2003.04.04. Népszabadság, Révész Sándor: Április 4.

    Felszabadulás volt-e 1945.április 4-e, amikor Magyarországon hivatalosan véget ér a II. világháború? A felszabadulás fogalmáról.

    „A Vörös Hadsereg fölszabadítói minősége nem attól válik kérdésessé, ami a háború keretében történt, hanem attól, ami utána. […] A felszabadulás fogalmának átmentése mellett leginkább az szól, hogy ezt a fogalmat nemcsak szabadságpárti pozícióból lehet tagadni. Tagadják azok is, akik szerint csak annyi történt, hogy az egyik szörnyű megszállásból átkerültünk a másikba. […] Eörsi Istvánnak igaza van abban, hogy a Harmadik Birodalom legyőzése azt jelentette, hogy »folytatódhat az emberi történelem«. De miért érv ez amellett, hogy a megmenekülés valósága helyett a felszabadulás fikcióját ünnepeljük? […] Ahhoz, hogy a megmenekülésből felszabadulás legyen, távozniuk kellett Magyarországról azoknak, akik 1945-ben megmentették, és a magyar történelemből azoknak, akik a felszabadulás ünnepét kanonizálták.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.02.17. E.I.: Értékelési zavarok (és az itt felsorolt cikkek)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.03.06. Ungváry Krisztián: Méltó megemlékezést
    • Magyar Nemzet, 2003.02.22. Ludwig Emil: Ismétlődő értékelési zavarok
    • Magyar Demokrata, 2003.02.27. (9.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Már megint a vesztes oldalon?
    • Magyar Nemzet, 2003.04.19. Molnár Attila Károly: Demokráciabarkácsolók

  • 2003.04.04.pointernet.pds.hu, Veres András: Szempontok az Ítélet nincs mai megítéléséhez

    (Déry Tibor)

  • 2003.04.07.Der Tagesspiegel, Jörg Plath: Überleben in heiterer Verfassung. István Eörsi denkt in seinen Essays über die Freiheit nach.

    ("Der rätselhafte Charme der Freiheit")

  • 2003.04.09. Magyar Nemzet Online, Keresztes Lajos: MSZP – jól szervezett káosz?

    Medgyessy szerepe az MSZP szavazóbázisának szélesítésében, közvetítési kísérlete az EU és az USA között.

    „Nem csak a kétfejűségben követi az MSZP a német szocialistákat, de abban is, hogy korszakos politikai téziseit vendéglátó ipari egységekben osztja meg híveivel. Ha Eörsi István képességeivel rendelkeznék – s a terjedelem is megengedné – akkor mélyenszántó elemzésben vonnék párhuzamot a müncheni Bürgerbräukeller és a budapesti Gerbeaud politikai üzenetei között.”

  • 2003.04.11. Hetek, Hazafi Zsolt: Mindig ellenzékben

    Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással Eörsi István című kismonográfiája kapcsán Eörsiről. Mi volt a célja könyve megírásával? Miért került ki az egykori demokratikus ellenzék a fősodorból? Eörsi antiklerikalizmusáról, a Jóbok könyvéről. Fotó: Vágvölgyi B. András – a könyv borítója

    • Vágvölgyi B. András Eörsi István című kötetének adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.
    • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2003.04.11. Népszabadság, Dunai Péter: Körülötte a szabadság aurája
    Németország Konrád Györgyöt ünnepelte

    Konrád György születésnapi ünnepsége az Akademie der Künste (Művészetek Akadémiája) dísztermében. Utalás Konrád Györgynek a FAZ-ban megjelent Irak-cikkére, melyet Eörsi István is megbírált. Fotó: Schröder kancellár is köszöntötte az ünnepeltet (középen Vladimir Slapeta prágai építészprofesszor)

    „[Eörsi:] Még születésnapodon sem fogadom el ezt a cikket – mondja kedves komolyan.”

  • 2003.04.11.Berliner Zeitung, Volker Müller: Der Zirkusdirektor. Akademie der Künste feiert György Konrads 70. Geburtstag

  • 2003.04.12. gondola.hu, Gróh Gáspár: Ki mondja meg, ki az író?
    (Un)intelligens (agy)mosópor

    Görömbei András Csoóri Sándorról írt könyvét nem engedték bemutatni az Írók Boltjában.

    „Tessék csak elképzelni: mondjuk egy éve megjelenik két kismonográfia, az egyik Eörsi Istvánról a másik Kertész Imréről (aki akkor még csak egy magyar író, és nem első Nobel-díjasunk). A könyvpremiert egy budapesti könyvesboltban szeretnék megtartani. Az első lépések után azonban a boltvezető közli: erről szó sem lehet. Miért? Mert az illetők nem kívánatos személyek az adott helyen.”

  • 2003.04.18. (16.szám) Heti Válasz, Elek István: Mit csinál a kormány?

    A kormányt dicsőítő publicisztika.

    „Éberen figyelik, hogy nem ragad-e át rájuk is a »fasizmus mint lelki igény«, amely az utóbbi évben Magyarországon állítólag tömegesen szedi áldozatait. Abból lehet észrevenni, hogy »jóarcú fiatalok« gyűlnek össze változó, olykor gigászi tömegben – amint azt, ha jól emlékszem, Eörsi Istvánnál olvastam. És az egymás iránti odaadásban felolvadva hallgatják a volt miniszterelnököt…”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E. I.: A fasizmus mint lelki igény

  • 2003.04.19. Magyar Nemzet, Molnár Attila Károly: Demokráciabarkácsolók
    Irak: nyers erőpolitika vagy komolyan vett utópia?

    Amerika Irak ellenes háborújáról, az itthoni véleményekről.

    „»Az emberi történelem menete ártatlanok millióinak hulláit hagyja maga mögött, és ezt fejlődésnek, haladásnak nevezzük… fontosabb, hogy elsősorban az emberiség fejlődésében elfoglalt helyük szerint vegyük szemügyre a történelmi eseményeket. Ha valamely történelmi esemény megítélésekor az egyéni tragédiákból indulunk ki, elemzésünkben értékelési zavarok jelentkeznek…« (Eörsi István, Népszabadság, 2003. február 17.). E logika szerint tehát a haladással szembeállítani a halált olcsó populizmus vagy kispolgári szentimentalizmus.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.02.17. E.I.: Értékelési zavarok (Vita Nádas Péterrel.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2003.02.22. Ludwig Emil: Ismétlődő értékelési zavarok
    • Magyar Demokrata, 2003.02.27. (9.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Már megint a vesztes oldalon?
    • Népszabadság, 2003.03.06. Ungváry Krisztián: Méltó megemlékezést
    • Népszabadság, 2003.04.04. Révész Sándor: Április 4.

  • 2003.04.23. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Polgári baloldal: fából vaskarika
    Szalai Erzsébet szerint az értelmiségiek nem vitáznak egymással

    Beszélgetés Szalai Erzsébettel Baloldal – új kihívások előtt című kötete megjelenése alkalmából.

    Reflexió Révész Sándor – és több más író – cikkére, melyben Szalai nézeteivel vitázik. Vita a baloldali értelmiségről. Milyen állapotban van ma a szellemi és politikai baloldal? Miért nem kedveli a mindenkori hatalom a rendszerkritikát gyakorló értelmiséget? Van-e vita, átjárás a baloldali és a liberális értelmiség között? Van-e válasza ezeknek a csoportoknak a globalizációra, a hazai újkapitalizmusra? Az iraki háború baloldali megítéléséről. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.05.02. Révész Sándor: Balkeverés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.05.06. Krausz Tamás: Rendszerkritika – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.05.10. Bächer Iván: Kényszerbaloldal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.05.16. Szalai Erzsébet: Baloldal és rendszerkritika. Révész Sándor: Így nehéz…

  • 2003.04.25. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Születésnapra

    Születésnapi köszöntő Konrád György 70 éves születésnapjára. Elhangzott a Berlini és Brandenburgi Művészeti Akadémia ünnepi ülésén, amelyet Konrád György 70. születésnapjának tiszteletére rendeztek.

    Írói és politikai tartását évtizedeken át példamutatónak tartotta, az 1989-es fordulat óta vitázik vele, most pl. az iraki háborút támogató érvelésével. Konrád „imponáló lelki nyugalommal és nagyvonalúsággal fogadja a kritikákat. […] meg van győződve arról, hogy bírálóinak éppúgy joguk van a maguk kritikus véleményéhez, mint ahogy neki is joga van ahhoz, hogy ezeket a véleményeket ne fogadja el. Az én ellenvéleményemet sem fogadta el soha, de gyakran kíváncsinak mutatkozott, meg akarta érteni, hogy miért rontok neki folyton-folyvást. […] Az áldozatban az ő szellemi habitusa alapján mintáztam meg a fiatal Tacitus alakját.” Konrád kérdéseiről, amiket az uralmon lévők nem szerettek. 

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

  • 2003.04.25.Berliner Zeitung, Istvan Eörsi: Zu früh gefreut

    (Ob der Sieg über Saddam Hussein ein Sieg für die freie Welt war, muss sich erst noch beweisen.)

  • 2003.04.30. (18.szám) Magyar Demokrata, K. S.: Ki a magyar?
    EGYÉB

    Olvasói levél. Valaki izraeli zászlót lobogtatva ordítozta a Kossuth téren, hogy mi vagyunk a magyarok – ő biztosan nem az, mondja a szerző.

    „Erre a megállapításomra már hallom is Feldmayert, Zoltait, Bauert, Eörsit meg a többieket: ez antiszemitizmus, gyűlöletkeltés stb., stb.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.