EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2002.08.29.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Színház: Mai magyar Koldusopera (Hazám, hazám... Zsámbékon)

  • 2002.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, Angyalosi Gergely: Üröm az örömben

    Reflexió Eörsi István: A szabaddemokraták és az értelmiség (Élet és Irodalom, 2002.08.23. 34.szám) című cikkére, „amelyben végre felfedi az SZDSZ és az egész honi liberalizmus rákfenéjét, minden bajok ősforrását, a magyarbálintosodást”.

    Várja Eörsi Magyar Bálint erényeit felmutató cikkét.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.08.25. Tamás Tibor: Az SZDSZ „magyarbálintosodásáról”
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Szigeti András: A liberálisok szomorú szerdája
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Bacsó Béla: „Levelező tagozat”
    • Élet és Irodalom, 2002.09.06. (36.szám) E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám), Nyilas Attila: Az SZDSZ helye
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám), Farkas János László: A szekér és a ló
    • Magyar Hírlap, 2002.11.08. Kádár Judit: A karthauzi párt
    • Kapu, 2002.11–12.szám Jobbik Médiafigyelő Szolgálata: Így írtok ti, balliberális ároktemetők...
    • Élet és Irodalom, 2008.08.15. (33.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság, 2008.08.16. Nyusztay Máté: Kőszeg: Magyar Bálint a hibás
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Litván Györgyné: Töprengések Kőszeg Ferenc töprengéseiről
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Haraszti Miklós: Ne bántsd a Magyart!
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság Online (nolblog.hu), 2009.07.17. Erlauer: Az SZDSZ magyarbálintosodásáról 
    • Népszabadság, 2009.07.22. Kőszeg Ferenc: Az SZDSZ hercegei
    • Népszabadság, 2009.08.05. Hell István: Az SZDSZ lelki üdvössége

  • 2002.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, Bacsó Béla: „Levelező tagozat”

    Reflexió Eörsi István: A szabaddemokraták és az értelmiség (Élet és Irodalom, 2002.08.23. 34.szám) című cikkére.

    Bacsó védelmébe veszi Magyar Bálintot. Szerinte Eörsi István rágalmaz és gőgös. Úgy tesz, mintha az egész értelmiség nevében beszélne, és úgy gondolja, egyedül ő ismeri az igazságot. 

    „Vajon Eörsi István, ez az egykor szellemes ember mitől vált kettős értelemben is szélsőségessé, azaz egy bárdolatlan bohóccá? Egyedül azért, mert úgy beszél, mint aki az igazat mondja. Eörsi írása egy megfellebbezhetetlenül ítélkező ember beszédmódja, az ilyen beszéd legfőbb sajátossága, hogy rágalmazásba torkollik.”


    Előzmény: 

    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.08.25. Tamás Tibor: Az SZDSZ „magyarbálintosodásáról”
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Angyalosi Gergely: Üröm az örömben
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Szigeti András: A liberálisok szomorú szerdája
    • Élet és Irodalom, 2002.09.06. (36.szám) E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám), Nyilas Attila: Az SZDSZ helye
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám), Farkas János László: A szekér és a ló
    • Magyar Hírlap, 2002.11.08. Kádár Judit: A karthauzi párt
    • Kapu, 2002.11–12.szám Jobbik Médiafigyelő Szolgálata: Így írtok ti, balliberális ároktemetők...
    • Élet és Irodalom, 2008.08.15. (33.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság, 2008.08.16. Nyusztay Máté: Kőszeg: Magyar Bálint a hibás
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Litván Györgyné: Töprengések Kőszeg Ferenc töprengéseiről
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Haraszti Miklós: Ne bántsd a Magyart!
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság Online (nolblog.hu), 2009.07.17. Erlauer: Az SZDSZ magyarbálintosodásáról 
    • Népszabadság, 2009.07.22. Kőszeg Ferenc: Az SZDSZ hercegei
    • Népszabadság, 2009.08.05. Hell István: Az SZDSZ lelki üdvössége


  • 2002.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, Szigeti András: A liberálisok szomorú szerdája

    Reflexió Eörsi István: A szabaddemokraták és az értelmiség (Élet és Irodalom, 2002.08.23. 34.szám) című cikkére, „amelyben végre felfedi az SZDSZ és az egész honi liberalizmus rákfenéjét, minden bajok ősforrását, a magyarbálintosodást”.

    Várja Eörsi Magyar Bálint erényeit felmutató cikkét.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.08.25. Tamás Tibor: Az SZDSZ „magyarbálintosodásáról”
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Szigeti András: A liberálisok szomorú szerdája
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Bacsó Béla: „Levelező tagozat”
    • Élet és Irodalom, 2002.09.06. (36.szám) E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám), Nyilas Attila: Az SZDSZ helye
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám), Farkas János László: A szekér és a ló
    • Magyar Hírlap, 2002.11.08. Kádár Judit: A karthauzi párt
    • Kapu, 2002.11–12.szám Jobbik Médiafigyelő Szolgálata: Így írtok ti, balliberális ároktemetők...
    • Élet és Irodalom, 2008.08.15. (33.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság, 2008.08.16. Nyusztay Máté: Kőszeg: Magyar Bálint a hibás
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Litván Györgyné: Töprengések Kőszeg Ferenc töprengéseiről
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Haraszti Miklós: Ne bántsd a Magyart!
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság Online (nolblog.hu), 2009.07.17. Erlauer: Az SZDSZ magyarbálintosodásáról 
    • Népszabadság, 2009.07.22. Kőszeg Ferenc: Az SZDSZ hercegei
    • Népszabadság, 2009.08.05. Hell István: Az SZDSZ lelki üdvössége

  • 2002.08.31. gondola.hu, Kocsis L. Mihály: Szövedék
    Jaj, hogy milyen súlya van az igazságnak!?

    Publicisztika az ügynökügyekről. Bódy Gáborról és Vásárhelyi Miklósról. Vásárhelyi szereplése a Nagy Imre perről készített propagandafilmben, és korábbi cikkeiről, „amelyben kötélért, halálért, megtorlásért fenekedett. Mások halálért!” Bódy „besúgó volt […] sorozatosan antiszemita megjegyzéseket tett barátai előtt” Vásárhelyi Mária Köszönjük, távozzatok! című cikke (Élet és Irodalom, 2002.08.09.) egykori besúgójukról, K-ról. Antall József besúgójáról, Medgyessy múltjáról. Bolberitz Pál mondatai a katolikus egyház bűneiről, a vétkesek mentegetése. Szerinte nincs szükség átvilágításra. Mindszenty Józsefről és Popieluszko atyáról.

    „vannak, akik most, az utolsó utáni pillanatban mintha ráébrednének saját felelősségükre. Mert nem az az érdekes, hogy a különféle közvélemény-kutatások miféle végeredményre jutnak a magyar populáció erkölcsi igényességének feltérképezésében. Az az érdekes, hogy mi magunk mire jutunk. Hogy átéljük-e: valójában mi a tét? (Kis János, Eörsi István. Nem akarnánk nekik kellemetlenséget, hogy éppen mi említjük őket!)”

  • 2002.08.31. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Idézet-összeállítás a baloldali lapokból. Két idézet Eörsitől.

    „Magyarország miniszterelnökét Medgyessy Péternek hívják. A teljes szocialista frakció mögé állt, azt bizonyítva, hogy a szocialista pártban igen gyengén és szelektív módon működik a kritikai érzék, ha a pártállami múlt megítélése kerül napirendre. Ez a tény joggal hangolja le a rendszerváltozás következetes híveit. Másrészt a szocialista párt – a magyarországi jobboldal politikai erőivel ellentétben – nem fenyegeti demokratikus intézményrendszerünket, és távol tartja a hatalomtól a Nemzet és a Faj kerge birkáit. Bele kell tehát törődnünk a kisebb rosszba.”

    „A szocialista párt az elmúlt napokban bebizonyította, hogy a múlt felől veszélyezteti a rendszerváltozás hitelét. Értékrendje, úgy látszik, leválaszthatatlan a kádári tradícióról. (…) Csak sáros és bűnös alternatívák között választhatunk. Ilyen körülmények között vállalnunk kell, hogy ránk is fröccsenjen némi sár. Sem a történelem, sem választóink nem bocsátanák meg nekünk, hogyha morális igazságaink újra hatalomra juttatnák a Kaya Ibrahim-lovagrendet, élükön az Orbán-bányák kibillent lelkű főörökösével.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk?
    • Magyar Hírlap, 2002.07.11. E.I.: Kant példázata

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2002.07.06. Heller Ágnes: Repül a nehéz kő – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.02.26. E.I.: A kormányfő hozzászól egy vitához (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Hírlap, 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk? című cikk felsorolásánál.

  • 2002.08.31. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde – 1998. augusztus

    Cikkválogatás 1998 augusztusából. Fotók: Simicska Lajos – Kaya Ibrahim – Schlecht Csaba – Princz Gábor – „Megfigyelési-ügy”: Földi László és Kosztolányi Dénes a bizottsági ülésen – Zámoly.

    „Ezekben a hónapokban a szabadelvű értelmiség jelentős részét az a kérdés foglalkoztatja, hogy »az elvi és a pragmatikus szempontok milyen arányú keveredése biztosíthatja a liberalizmus leghatékonyabb képviseletét«. Eörsi István szerint (Az önsorsjavítás művészetéért, Népszabadság, augusztus 14.) az a leghelyesebb, ha a liberális párt nem azokra épít, akik nem kedvelik az elveit, hanem azokra, akik kedvelik, ebben az esetben viszont nem kell folyvást attól tartaniuk, hogy ártanak nekik az eszményeik, nem kell távolságot tartaniuk önmaguk és felfogásuk között, ellenben jól ki kell nyitniuk a szájukat azokban az ügyekben, amelyekben mások nemigen nyitják ki. Például a zámolyi cigányok ügyében”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.08.14. E.I.: Az önsorsjavítás művészetéért

  • 2002.08.szám Kortárs, Ács Margit: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég!
    AGITATÍV ANTOLÓGIAKÖLTÉSZET MAGYARORSZÁGON, 1945-1956

    Könyvkritika a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetről. Szerkesztette: L. Simon László. Eörsi István Sztálin-verse. Szembesülés a negyvenes–ötvenes évek pártköltészetével.

    • Eörsi István versei a kötetben: Anyám 84. oldal, Kazincbarcikai jegyzetek 131. oldal, Rákosi egyetemváros 199. oldal, Sztálin 260. oldal
    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Reagálás:

    • Kortárs, 2002.10.szám Csoóri Sándor: Nem csak a beszennyezett remények

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Új Hang, 1953.05.szám (május) E.I.: Kazincbarcikai jegyzetek
    • Új Hang, 1953.05.szám (május) E.I.: Rákosi Egyetemváros
    • Csillag, 1953.06.szám Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet
    • Új Hang, 1953.06.szám (június) Kirschner Béla: Az Új Hang postája
    • Népszabadság, 2001.04.07. E.I.: Látja-e más is?
    • Magyar Nemzet, 2001.05.08. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki mit lát) 
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat el, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót, illetve a kötet címét.

  • 2002.08.szám Lyukasóra, Arday Géza: Веkе Albert négy könyvéről
    Lakájok és hulló csillagok
    Szempontok egy hiteles magyar irodalomtörténethez

    Könyvkritika a Lakájok és hullócsillagok – szempontok egy hiteles magyar irodalomtörténethez, 1956-2000; a Röpirat az irodalom védelmében; a Szabó Dezső és Szíj Rezső történelemszemlélete; az Emlékezés a száz éve született Barta Jánosra című kötetekről.

    „Már a bevezetőben kitér arra, hogy a mai érettségizettek az egyetemi felvételi vizsgán a »Kit ismer a mai magyar élő írók közül?« kérdésre: Esterházy, Spiró, Konrád, Eörsi, Nádas, Petri és Kornis neveit sorolják. […] ennek – a szerző szerint – egyetlen oka van: az alternatív tankönyvek használata. […] Megállapítja, hogy ezeknek az íróknak »megvan a szerény tehetségük, de társadalmi és irodalompolitikai szerepüket és hatásukat jóval túlnövelték tehetségük méretein«. […] Eörsi melyik »művével« bizonyította, hogy egyáltalán nagy költő lenne, hiszen csasztuskákat írt? […] A szerző szerint nem lehet ölbe tett kézzel ülni és nézni »a magyarságtól idegen szívű és lelkületű írók diadalmenetét és pöffeszkedését«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2002.02.14. (7.szám) Szalay Károly: Lakájok és hulló csillagok
    • Magyar Narancs, 2002.03.28. Keresztury Tibor: Könyv: Minden vonatkozásban
    • Kapu, 2002.03.szám (március) A. K.: Elég volt!
    • Magyar Idők, 2018.08.21. Pataki Tamás: Mindig igaznak kell lenni

  • 2002.09–10.szám Criticai Lapok, Bőgel József: A 2002-es szabadtéri játékok

    A szerzőgárdában Eörsi Istvánt is felsorolja.

  • 2002.09,10.Scena, Aleksandar Milosavljevics: Intervju ili kako se osloboditi Lukacsa 1

  • 2002.09,10.Scena, Aleksandar Milosavljevics: Intervju ili kako se osloboditi Lukacsa 2

  • 2002.09,10.Scena, Aleksandar Milosavljevics: Intervju ili kako se osloboditi Lukacsa 3

  • 2002.09,10.Scena, Aleksandar Milosavljevics: Intervju ili kako se osloboditi Lukacsa 4

  • 2002.09. szám Életünk, Pomogáts Béla: Irodalom a hatalom szorításában
    A cenzúra és az öncenzúra formái

    Az előadás elhangzott 2001. augusztus 7-én, az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson Jyväskylä-ben. Eörsi István említése.

  • 2002.09.01. (9.szám) Havi Magyar Fórum, Fejér György János: Idegenvezetés
    – Terror Háza Múzeum –
    Harmadik rész

    Részletek a múzeum Gulág című ismertetőjéből.

    „Hiányolom Eörsi István Sztálint sirató zengeményét – mondanám, ha manapság s minálunk szabadna szabaddemokrata pillangó bábállapotára, hernyókorszakára emlékeznem, emlékeztetnem.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2002.09.01. Szombat, Kozma György: Mindkét vélemény Istentől való
    Kertész Imre és Eörsi István vitája a Die Zeitben és az ÉS-ben

    Nyugat-Európától eltérően a közel-keleti válsággal kapcsolatos kérdések eddig nem váltottak ki komoly vitákat a magyar baloldali, nem antiszemita sajtóban. Az elmúlt hetekben két ismert író – Kertész Imre és Eörsi István – nyilatkozott a témáról. Vitájuk a Die Zeitben Izrael kapcsán. Tatár György–Tamás Gáspár Miklós-vita. A szerzőben felmerült kérdések a vita nyomán.

    „Egyikük (Tatár, Kertész) alapvetően szolidáris Izraellel, míg a vitapartner (Tamás Gáspár Miklós illetve Eörsi István) az emberi jogok általános értelmezéséből kiindulva Izrael harcát kritizálja a palesztin terror ellen. Igen, megértem Kertész Imre meglepett sóhaját, hogy megkönnyebbülést érzett a Dávid-csillag láttán a tankokon, nem pedig önmagára helyezve. Mégis megértem Eörsi István érvelését a látszólag agresszív izraeli megtorlásról, mert kevesen vannak azok a zsidók, akik ne akarnák elkerülni a felesleges vérontást az egyébként számbeli fölényben lévő arabok ellen.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.05.03. (18.szám) Kertész Imre: „Jeruzsálem, Jeruzsálem” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) E.I.: A túlélés öröksége (és az itt felsoroltak)
    • Népszabadság, 2003.09.06. E.I.: Az újságolvasás nehéz művészete (és az itt felsoroltak)
    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli

  • 2002.09.02. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Szükség van az értelmiségi holdudvarra
    – mondja Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, aki nem tervezi, hogy kilépjen a pártból

    Beszélgetés Fodor Gáborral, az SZDSZ ügyvivőjével az SZDSZ belső konfliktusairól, Kis János és Hack Péter pártból való kilépéséről, a széles körű értelmiségi támogatottságának szükségességéről.

    „– Eörsi István nemrég azt írta, hogy az SZDSZ nem egy vezetője régóta akadálynak tekinti, és meg akarja fosztani befolyásától a párt értelmiségi holdudvarát.

    – A sodródás folyamata azzal is járt, hogy az elmúlt öt-hat évben az SZDSZ fokozatosan veszített a népszerűségéből a párt értelmiségi holdudvarában. Ez kifejezetten káros következmény. Néhány évvel ezelőtt például volt olyan vélemény, hogy ha az MSZP-nek lennének olyan értelmiségi támogatói, mint a szabad demokratáknak, akkor a szocialisták állnának 5-6 százalékon, s nem mi.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2000.10.20. Kéri J. Tibor – Pogonyi Lajos: Arra készülök, hogy leváltsuk Orbánt – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.06.15. Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: SZDSZ: Véget ért a kétfrontos harc

  • 2002.09.04. Magyar Nemzet, Bayer Zsolt: „Úgy magyar, hogy mindenkinek jólesik szeretni”

     A munkabérekről, az üvegzseb programról, az SZDSZ-es PR-cég 40 milliós állami megrendeléséről és a többi kormányköltésről.

    „De most elővették a déli harangszót. És akkor most ideje azt mondanunk, hogy megállj! Elég volt. Persze elővették már régen. Eörsi István – van-e, ki e nevet nem ismeri? – fejtette ki talán először, hogy a déli harangszó katolikus propaganda, és nem része a magyar kultúrának. (Sajnos Eörsi igen… Állítólag…) Utóbb Eörsi Mátyás mentegeti »szeretett nagybácsikáját« a saját honlapján, imigyen: »Eörsi István csak egy megjegyzést tett, nem a déli harangszóval, hanem a közszolgálati rádióval kapcsolatban, hogy a déli harangszó hetenként változó helyszínekről való élő közvetítésével és a hozzá tartozó magyarázat stílusával a Fidesz világképét népszerűsíti egy hírműsor elején.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet Online, 2002.03.22. Veress Kata: A déli harangszó katolikus propaganda

  • 2002.09.05. Hetek, Seres László: A hírmaffia áldozata
    Bernard Goldberg: Médiahazugságok
    részlet a könyv magyar kiadásának előszavából

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 2002.09.06. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig

    Publicisztika az SZDSZ-beli vitákról, az „elmagyarbálintosodáról”. Kis János és Hack Péter SZDSZ-ből való kilépését többen a Medgyessy-üggyel hozzák összefüggésbe. A Sólyom-bizottság jelentéséről, a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok működéséről, az SZDSZ politikai kiüresedéséről. Bős-Nagymarosról, a romajogokról, az antiklerikalizmusról. Bacsó Béla és Angyalosi Gergely írását ért kritikájáról.

    „…egy pártnak, amelyik egyik napról a másikra látványosan és nagy szótöbbséggel megváltoztatja véleményét, legalább azt le kellett volna szögeznie, hogy követelésétől a nagyobb rossz elkerülése végett áll el. Minthogy ezt nem tette meg, olyan pártnak mutatta magát, amelynek nem fáj, hogy a koalíció, amelyhez tartozik, sebet ejtett a jogállamiság követelményein, amelyeket előző nap még fontosnak tartott.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.08.14. E.I.: Az önsorsjavítás művészetéért
    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabad demokraták és az értelmiség
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Bacsó Béla: „Levelező tagozat”
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Angyalosi Gergely: Üröm az örömben

    Reagálás:

    • Terasz.hu, 2002.09.08. Milián Orsolya: Élet és irodalom / 36. szám 
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám), Nyilas Attila: Az SZDSZ helye
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám), Farkas János László: A szekér és a ló

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.08.25. Tamás Tibor: Az SZDSZ „magyarbálintosodásáról”
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Szigeti András: A liberálisok szomorú szerdája
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám), Nyilas Attila: Az SZDSZ helye
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám), Farkas János László: A szekér és a ló
    • Magyar Hírlap, 2002.11.08. Kádár Judit: A karthauzi párt
    • Kapu, 2002.11–12.szám Jobbik Médiafigyelő Szolgálata: Így írtok ti, balliberális ároktemetők...
    • Élet és Irodalom, 2008.08.15. (33.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság, 2008.08.16. Nyusztay Máté: Kőszeg: Magyar Bálint a hibás
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Litván Györgyné: Töprengések Kőszeg Ferenc töprengéseiről
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Haraszti Miklós: Ne bántsd a Magyart!
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság Online (nolblog.hu), 2009.07.17. Erlauer: Az SZDSZ magyarbálintosodásáról 
    • Népszabadság, 2009.07.22. Kőszeg Ferenc: Az SZDSZ hercegei
    • Népszabadság, 2009.08.05. Hell István: Az SZDSZ lelki üdvössége

  • 2002.09.06. Népszabadság Online, Bozsik László: A pódium varázsa
    Juhász László mindig színházat akart csinálni

    Beszélgetés Juhász Lászlóval a színészetről és az újságírásról, betegségéről. Szerepet kapott többek közt Eörsi István Sírkő és kakaó című művében.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2002.09.07. Népszabadság, Munkatárs: Megoldások átvilágításra
    Kétnapos nemzetközi konferencia Budapesten

    A Soros Alapítvány Ügynökök és akták című konferenciája. Joachim Gauck, a volt NDK Stasi-múltját feldolgozó hivatal egykori vezetője a keletnémet helyzet tapasztalatairól számolt be. Részletek Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnökének, Aleksander Smolar, a párizsi egyetem tanárának és Bence György filozófus, a Sólyom-bizottság tagjának beszédéből.

    Fotó: Mécs Imre, Joachim Gauck, Halmai Gábor és Eörsi István a tanácskozás szünetében.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2002.09.09. Dzindzisz Magdalena: Konferencia az ügynökök és áldozatok jogairól
    • Népszava, 2002.09.09. Simon Zoltán: Korlátos vagy korlátlan nyilvánosság
    • Népszava, 2002.09.16. Simon Zoltán: Korlátozott vagy korlátlan nyilvánosság
    • Népszabadság, 2002.12.16. E.I.: Az információs jogokról – laikus ésszel

  • 2002.09.08. Terasz.hu, Milián Orsolya: Élet és irodalom / 36. szám

    Az Élet és Irodalom című folyóirat 2002/36. számának szemléje a szerző megjegyzéseivel. A Bacsó–Eörsi-vitáról, az SZDSZ válságáról.

    „Az SZDSZ mindinkább Magyarhon legvitatottabb pártjává kezd nemesülni. Olyan párttá, ami kiüresedik. […] A tagok vitatkoznak egymással, felosztják az irányt és irányulásokat, de nem jelenik meg egyetlenegy olyan karizmatikus karakter sem, aki kiemelné a szekért a kátyúból. Valjeanok helyett marad az »értelmiségi« egymást marás. Most éppen Bacsó–Eörsi meccs, ami az igazság és a Nikomakhoszi etika felett hümmög és interpretál.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.09.06. (36.szám) E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig (és az itt felsorolt cikkek)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.