EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1988.04.28. (100.szám) Somogyi Néplap, V. I.: Komédia népes szereplőgárdával
    MAGYARORSZÁGI ŐSBEMUTATÓ

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatásra kerülő Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című komédiájáról. A rendező: Ascher Tamás.

    „A mostani darab, amely műfaji meghatározása szerint komédia, Dalos Rima fordítása, dramaturgiai munkáit pedig Eörsi István végezte.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.04.29. (18.szám) Élet és Irodalom, Kovács János: József Attila meg a kortársak

    Reflexió Eörsi Kortársak József Attiláról című kötetről írt könyvkritikájára. Adalékok egy romániai magyar irodalomtörténésztől.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.04.15. (16.szám) Eörsi István: József Attila kortársairól


    Reagálás:

    • Népszabadság, 1988.07.23. Agárdi Péter: Ki néz vissza a tükörből?
    • Irodalomtörténeti Közlemények, 1989.03.szám Agárdi Péter: Kortársak József Attiláról (1922-1945)

  • 1988.04.szám Pedagógiai Szemle, Bán Ervin: Olvasói jegyzet egy Pázmány-tanulmányról
    OLVASÓINK ÍRJÁK...

    Mészáros István Pázmányról írt tanulmányáról, amely a Pedagógiai Szemle 1987/5. számában jelent meg. A szerző összehasonlította a tanulmányt Szekfű Gyula Pázmány-portréjával. A szerkesztőség nyitottságát, toleranciáját dicséri, amiért közölte Mészáros tanulmányát, és dicséri azt a szerkesztői gyakorlatot, hogy ritkán közölnek szerkesztői megjegyzést, hiszen az a publicisztikában helyes módszer. A lapban való vitaindítás előnyei és hátrányai.

    „Követendő módszernek tartom az Élet és Irodalomét: »kényes« esetekben az írással együtt közlik az »ellen«-írást. (L. pl. Eörsi István és Fekete Sándor cikkeit az 1987. március 6-i számban.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) Fekete Sándor: A gondolatolvasó

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 1987.04.szám Szerdahelyi István: Az Írószövetség közgyűléséről

  • 1988.05.06. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Idill
    Egy halálhírre

    Versek.

  • 1988.05.06. (19.szám) Magyar Ifjúság, Viták évszakai

    Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Ítélet című filmnovellája vitájának felidézése.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E. I.: Fellebbezés
    • Népszabadság, 1968.09.28. Tóth Dezső: Forradalom – erőszak – humanizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az Ítélet és ítéletei
    • Magyar Hírlap, 1968.10.01. Papp Antal: Felnőtteknek, felnőttesen
    • Észak-Magyarország, 1968.10.06. (235.szám) Párkány László: Mennyit ér egy filmvázlat?
    • Észak-Magyarország, 1968.10.10. (238.szám) Párkány László: Mi lesz veled közönség?
    • Magyar Hírlap, 1968.10.10. Á. P.: A film forradalmasító szerepe és a Dózsa-vita
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1968.10.13. Papp Zoltán: Ítélet – szélsőségesen
    • Zalai Hírlap, 1968.10.20. Török András: Forradalom és humanizmus
    • Korunk,1968.12.szám Tallózás – Dózsa György — 1968.

  • 1988.05.07. Magyar Nemzet, Barta András: Az antihős hősiessége
    Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos
    Bemutató a kaposvári Csiky Gergely Színházban

    Színikritika. Dramaturg: Eörsi István, rendező: Ascher Tamás.

    „PONTOSAN NEM TUDNI, mennyi szerepe van a vendégként közreműködő Eörsi István dramaturgi munkájának abban, hogy Dalos Rima fordítása olyan pontos, kifejező és találó, minden szava egyszersmind húsba vágó, vért pezsdítően szellemes. Ismerve azonban Eörsi munkásságát, biztosak lehetünk, hogy igencsak tevőlegesen hozzájárult a végső szöveg kialakításához.”

  • 1988.05.11. (19.szám) Pesti Műsor, NYIKOLAJ ERDMAN: AZ ÖNGYILKOS

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Fővárosi Operett Színházban. Rendezte: Ascher Tamás, dramaturg: Eörsi István. A komédia címlapja.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.05.27. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vasvakond a villamoson

    Vers.

  • 1988.06.04. (133.szám) Somogyi Néplap, V. I.: Az első három hónap után
    Évadzáró társulati ülés a színházban

    Beszámoló a kaposvári Csiky Gergely Színház évadzáró társulati üléséről. Babarczy László igazgató beszélt az eredményekről, de a hibákról is. A színházból távozókról és az érkezőkről, a jövő évad műsortervéről.

    „A stúdiószínpadon pedig Eörsi István új darabját, a Kihallgatást láthatjuk.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Somogyi Néplap, 1988.11.23. (279.szám) Varga István: Elmúlt a félmúlt
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1988.06.15. Nemzetőr, Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Történelmi igazságtételt
    – HAZAI FELHÍVÁS A MAGYAR TÁRSADALOMHOZ –

    A TIB megalakítása – követeléseik.

    30 éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, és mártírtársait. A 301-es parcella titkai, amikről még az áldozatok hozzátartozói sem tudnak. Viták és találgatások a Rajk-per hátteréről. A többi konstrukciós pereket – amelyekben többnyire ártatlan embereket ítéltek el, és akik máig nem részesültek politikai és erkölcsi jóvátételben – is homály fedi. Internálások, kitelepítések, kényszermunkák. Az aláírók követelik a megtorlás áldozatainak, halottaknak és élőknek teljes erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációját. A felhívás aláírói közt van többek közt Eörsi István.

    „… az 1956 után kivégzettek hozzátartozói és egykori politikai elítéltek szükségesnek látjuk, hogy kezdeményezőleg lépjünk fel. Ezért elhatároztuk a »Történelmi Igazságtétel Bizottsága« megalakítását.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Füzetek, A Történelmi Igazságtétel Bizottsága: 1988.19–20.szám A Történelmi Igazságtétel Bizottságának felhívása a magyar társadalomhoz
    • Beszélő (Szamizdat – 1988/3.), 1988.25.szám TIB: Történelmi igazságtételt! Felhívás a magyar társadalomhoz 

  • 1988.06.16.mti.hu, Eörsi Angyal István érdemeként említi, hogy az 1956-os események idején az áVH 24 sorkatonáját...

  • 1988.06.16.mti.hu, MTI: Nagy Imre pere - l,Unitá

  • 1988.06.24. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bedobom a törülközőt

    Könyvkritika Moldova György: Bűn az élet (alcíme: Riport a rendőrökről) című könyvéről. Moldova legtöbbször nem kommentálja interjúalanyai kijelentéseit, ezzel csatlakozik véleményükhöz, azonosul velük. „Nem riportkönyvvel van tehát dolgunk, hanem rendőri szemszögből összelapátolt anekdotahalmazzal.” A bűnözők csoportokba osztása. A „buzi”, a „kurva”, a „cigány, a „cigány buzikurva” és a „köcsög” szavak használatával „a kisebbségi ösztönélet globális elítélésével szolgál, megvetést és agressziót ébresztve egy amúgy is lenézett embercsoport iránt.” Az Országos Cigánytanács tagjáról, Orsós Jakabról. A rendőrség zárt szektaként való feltüntetése a könyvben. A rendőregyenruha ellenszenvet vált ki; ennek okai. A rendőrség mai politikai feladataival nem foglalkozik Moldova.

    • Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • Délmagyarország,1988.07.11. (164.szám) Tanács István: Bűnbakképzés
    • Élet és Irodalom, 1988.07.15. (29.szám) Szerkesztőség: Indoklás kisebbségügyben
    • Élet és Irodalom, 1988.08.12. (33.szám) Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!
    • Reform, 1988.11.03. (3.szám) Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?
    • Olvasó Nép, 1988.38.szám d. f.: Örülök, hogy nőttök...! AZ OLVASÓ NÉP HÍREI. Könyvünnepség Szentgotthárdon
    • Alföld, 1989.02.szám Tornai József: A remény esélye



  • 1988.06.szám Kortárs, E.I.: E. I. önkéntes 1987. IX. 19-én hajnaltájban látott rémálom-trilógiája

    Vers.

  • 1988.07.01. (4.szám) Bécsi Napló, Budapest, 1988. június 16.

    Tudósítás a Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulóján rendezett megemlékezésekről, tüntetésekről, rendőri beavatkozásokról.

    „A megemlékezést előző este a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nyitotta meg külön műsorral. A névadó politikusnak szánt est második felében a Jurta Színházban hat gyertyával körülvett ravatalt helyeztek el a színpadon. Nagy Gáspár felolvasta inkriminált versét Nagy Imréről, amelyet Eörsi István és Faludy Ferenc egy-egy versének előadása követett. Mécs Imre tartott emlékbeszédet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar hírlap, 1988.06.18. E. A.: Mi történt csütörtök délután a Belvárosban? Egy rendőrségi közlemény háttere – Nincs a rendszerünkben
    • Nemzetőr, 1988.07.01. Krassó György: Tüntetések Budapesten 
    • Nemzetőr, 1988.09.15. Nyilatkozat

  • 1988.07.01. Nemzetőr, Krassó György: Tüntetések Budapesten
    – OTTHON IS MEGEMLÉKEZTEK NAGY IMRÉRŐL ÉS MÁRTÍR TÁRSAIRÓL –

    A különböző helyszíneken megtartott megemlékezésen és tüntetéseken a rendőrök több résztvevőt előállítottak és megvertek. Nagy Jenő, Philipp Tibor, Pákh Tibor, Rácz Sándor, Dénes János, Csoóri Sándor. Rendőri kordon a Batthyány Örökmécsesnél Tamás Gáspár Miklós, Orbán Viktor, Fodor Gábor, Demszky Gábor, Hodosán Róza, Kőszeg Ferenc, Vásárhelyi Antal és több más személy őrizetbe vétele, bántalmazása. A televízió épülete előtt Kis János és Mécs Imre mondott beszédet, a rendőrök itt is több embert bántalmaztak. A Vörösmarty térnél a rendőrök Solt Ottilia szociológust és több más tüntetőt ütlegeltek. A Fidesz távirata Grósz Károlyhoz és Horváth Istvánhoz. A Magyar Hírlapban megjelent rendőrségi közlemény kommentálása, Tamás Gáspár Miklós, Kis János, Fodor Gábor, Molnár Tamás véleménye a valótlan állításokról, a tüntetés eseményeiről. A Fidesz nyilatkozata.

    „Este nyolc órától éjjel kettőig Konrád György, Csalog Zsolt, Eörsi István, Rácz Péter, Korniss Mihály és Petri György olvasta fel megemlékező írásait Kenedi János budai lakásában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar hírlap, 1988.06.18. E. A.: Mi történt csütörtök délután a Belvárosban? Egy rendőrségi közlemény háttere – Nincs a rendszerünkben
    • Bécsi Napló, 1988.07.01. (4.szám) Budapest, 1988. június 16.
    • Nemzetőr, 1988.09.15. Nyilatkozat

  • 1988.07.11. (164.szám) Délmagyarország, Tanács István: Bűnbakképzés

    A szerző Eörsi Istvánnak Moldova György Bűn az élet című könyvéről írt kritikáját bírálja.

    „Lehet, hogy ezek a sérelmek jogosak, és Eörsinek igaza van, abban is, amit leírt, meg abban is, amit csak sejtetni enged. Nekem egyedül a módszer nem tetszik: kiválasztja Moldovát bűnbaknak, számon kéri tőle, hogy a magyar könyvkiadás, és egyáltalán, a hazai nyilvánosság viszonyai között, nem írja meg azt a magyar rendőrségről, aminek a megnevezésével végül maga is adós marad.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1988.07.15. (29.szám) Szerkesztőség: Indoklás kisebbségügyben
    • Élet és Irodalom, 1988.08.12. (33.szám) Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!
    • Reform, 1988.11.03. (3.szám) Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?
    • Alföld, 1989.02.szám Tornai József: A remény esélye

    Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1988.07.15. (29.szám) Élet és Irodalom, A szerkesztőség: Indoklás – kisebbségügyben

    Reflexió Eörsi Istvánnak Moldova György Bűn az élet című könyvéről írt kritikája kapcsán. Derdák Tibor, amikor a Magyar Nemzetben sorozatban megjelent a Bűn az élet, úgy találta, hogy ez a sorozat sérti a cigány kisebbséget, ezért összeállított belőle egy idézetgyűjteményt. Ezt elküldte egy illetékes hivatalba, kérve, hogy ne jelenjen meg könyvalakban. A hivatal visszautasította a követelést. A szerkesztőség álláspontja szerint nem helyes a mondatokat kiszakítani a szövegösszefüggésből, és kifogásolható a könyvalakban való megjelenés eltiltásának követelése. A visszautasítás indoklása viszont elfogadhatatlan, erőteljesen cigányellenes.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt


    Kapcsolódó cikkek:

    • Délmagyarország,1988.07.11. (164.szám) Tanács István: Bűnbakképzés
    • Élet és Irodalom, 1988.08.12. (33.szám) Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!
    • Reform, 1988.11.03. (3.szám) Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?
    • Alföld, 1989.02.szám Tornai József: A remény esélye


    Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1988.07.23. Népszabadság, Agárdi Péter: Ki néz vissza a tükörből?
    A kortársak József Attiláról (1922–1945)

    Könyvkritika. A dokumentumgyűjteményt Bokor László szerkesztette, és Tverdota György rendezte sajtó alá. Azokat az 1922 és 1945 között született írásokat foglalja magában, amelyek József Attilával és művével foglalkoztak. Eörsi korábbi könyvkritikájából is idéz:

    „Ezért is örültem Eörsi István Élet és Irodalom-beli cikkének (1988. április 15.), amely — egy mély lélegzetvétel után — azt is kimondja: »A párt bírálata manapság veszélytelenebb, mint Babitséké vagy népies íróké. Mert ha — mondjuk — a Jászai Mari téren megneheztelnek, az dicsőségszámba is mehet, de egykettőre oda az erkölcsi tőkécskénk, ha Babits vagy Németh László szellemének nagy tekintélyű kincstárnokai összevonják a szemöldöküket.« Hát igen ...”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.04.15. (16.szám) E.I.: József Attila kortársairól
    • Élet és Irodalom, 1988.04.29. (18.szám) Kovács János: József Attila meg a kortársak

    Reagálás:

    • Irodalomtörténeti Közlemények, 1989.03.szám Agárdi Péter: Kortársak József Attiláról (1922-1945)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1988.07.28. Magyar Nemzet, murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?
    Majdnem megjelent könyvek nyomában

    Beszélgetés Tarnóc Mártonnal, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójával az elmúlt három évtized raktáron maradt, de nem forgalmazott kötetekről. József Attila: Emlékkönyv; Eörsi István: Különremény; Révai Lexikon reprintjének első kötete. A tiltások okai, terveik a kötetekkel kapcsolatban.

    „Eörsi István kötetéről nincs pontos információm, feltételezhetőleg azért maradt raktáron az elkészült mű, mert a szerző akkortájt került ismét »tiltó listára«.”

    [A Különremény című kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.]

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1988.10.12. ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Látóhatár, 1972.06.szám Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény
    • Heti Világgazdaság, 1994.12.17. (50.szám) Nevezetesebb betiltások és bezúzások
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből 

  • 1988.07.28.mti.hu, MTI: Öt bemutató Kaposváron
    (Eörsi István: A kihallgatás.)

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.08. Theater Heute, István Eörsi: Fässer
    Originaltitel: „Hordók” – Groteskes Spiel in zwei Teilen
    Aus dem Ungarischen übersetzt von Hans Skirecki

    Eörsi István „Hordók” című drámája (Fässer) közlése. Zárt térben, a szabadság korlátozottságát és a létezés abszurditását ábrázolja. A politikai áthallásokkal és maró iróniával fűszerezett mű a hordók közé kényszerült figurák sorsán keresztül vizsgál egzisztenciális kérdéseket.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1988.08. Theater Heute, M. M.: Das Stück

    Az írás a „Fässer” (Hordók) című dráma struktúrájával és tematikájával foglalkozik. M. M. elemzése a groteszk játékot mint a nyilasterror és az ostrom idejének abszurd metaforáját mutatja be.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1988.08.05. (32.szám) Szabad Föld, Kiss J. Attila: Érzékenységet sértenek: tiltott könyvek

    Beszélgetés Paál Rózsával, a Kiadói Főigazgatóság helyettes főigazgatójával a betiltott könyvekről, melyekből egyre kevesebb van. Példákat hoz arra, hogy az eddig betiltott könyvek közül miket adtak ki mostanában. Milyen okból tiltanak be könyveket, és kik döntenek erről?

    „Eörsi István könyvét, a Különreményt 1972-ben adták ki, de még mindig a könyvterjesztők raktárában van. Biztosan lehettek ennek aktuális politikai, az alkotót megítélő okai, de én nem ismerem a tényleges körülményeket, ez annyira régen volt, én még nem is itt dolgoztam akkor. […] Azt hiszem egyetlen felelős ember nem mondja azt, hogy Illyés Gyulát be szabad zúzni. Az ő kötete meg is maradt, és ugyanez a sorsa tulajdonképpen Eörsi kötetének is.”

    A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • Eörsi István Különremény című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.