EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1980.12.17. Népszava, Rajk András: Színházi esték
    A Cenci ház

    A Színházművészeti Főiskola vizsgáján Shelley darabját tűzték műsorra. Fordító: Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.12.szám Életünk, Eörsi István: E. I. önkéntes J. A. költő halálán merengve cinikusan tisztelettudó gondolattörmeléket présel ki magából

    Vers.

  • 1980.12.szám Kritika, Hegyi Gyula: Shelley: A Cenci-ház

    Színikritika. Ruszt József színpadra állította a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeinek vizsgaelőadásában Shelley: A Cenci-ház című drámáját. A darabot Eörsi István fordította.

  • 1980.12.szám Színház, Koltai Tamás: Ébren álmodunk

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Shakespeare: Szentivánéji álom című előadásról. Színpadra alkalmazta: Eörsi István – rendezte: Ács János.

    „Essék szó végül az előadás legkényesebb kérdéséről, Eörsi István átigazított Arany-fordításáról. Jellemző, hogy a dilemma úgy vetődik föl: szabad-e Aranyt átigazítani, s nem úgy, hogy szükséges-e. Kétségtelenül szerencsésebb újrafordítani egy drámát, mint »kijavítani« a meglevő fordítást. De azt hiszem, akkor volna csak igazán hangos a szentségtörést kiáltók kórusa. Újrafordítani a Szentivánéji álmot, amikor létezik egy Arany-fordításunk?! […] minden fordítás a maga korának nyelvi valóságát, képalkotó és fogalmi rendszerét tükrözi, ebben az értelemben idővel a legjobb fordítás is elavul a színpad számára.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filológiai Közlöny, 1983.03–04.szám Szokolay Károly: Újra kell-e fordítani Arany Shakespeare-fordításait?
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E. I. címére
    • Élet és Irodalom, 1983.04.29. (17.szám) Koltai Tamás: (F)ordítson még egyszer!
    • Élet és Irodalom, 1983.05.27. (21.szám) E.I.: V. B. címére
    • Élet és Irodalom, 1983.05.27. (21.szám) Vargha Balázs: Arany-terror?
    • Alföld, 1984.03.szám Cs. Szabó László: Az athéni fejedelem álma (Shakespeare: Szentivánéji álom)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • Szcenárium, 2022.05.szám Fazekas Sándor: A hívő Hamlet
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1981.(07-08.szám) Új Symposion, E.I.: Az utolsó szó jogán

    (Miért lépett vissza Lukács György 1967-ben a pártba? "De a legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus." "Vissza Marxhoz." A Megélt gondolat című önéletrajza megírásának körülményei, Eörsi Vezér Erzsébettel közös magnószalagos interjúja. Lukács személyisége; önkritika. A Blum-tézisek visszavonása. A szovjetunióbeli perek - hogy élte túl ezeket Lukács. Sztálin iránti rokonszenve. 1956-ról és Nagy Imréhez való viszonyáról. Miért ellenezte a Varsói Szerződésből való kilépést? Külföldre kicsempészett, kiadott írásai. Tanítványairól.)

  • 1981.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az adóhivatalban

    Karcolat. Borsi János író adókivetése ügyében fellebbezéssel érkezett az adóhivatalban. Dr. Temető Béla hivatalnok nekiszegezi a kérdést, hogy miért ír annyit. Dr. Temető nagyon unja a munkáját, nem találja élete értelmét, pedig egykor a „munka örömének angyala” volt. 

  • 1981.01.04. Fejér Megyei Hírlap, vja: Életünk
    Folyóiratszemle

    Az Életünk decemberi számának szemléje.

    „Az Életünk legújabb számában két költő is tiszteleg J. A. — azaz József Attila előtt, bár a tisztelgés mellett egyes Eörsi István verssorok olvastán a címből a cinikus szó nyer nagyobb hangsúlyt, mert az »E. I. önkéntes J. A. költő halálán merengve cinikusan tisztelettudó gondolattörmeléket présel ki magából« című vers utolsó versszakában fájdalmasan cinikus a szóvicc: »Fáradt volt, lefeküdt s innen / kezdődik az új történet. / Mások heverésznek a sínen, / mely közben intézmény lett. / A vonat titkos célja, / ahányszor ott halad át, / hogy gyarapítsa J. A. / sín társulatát.«”

  • 1981.01.25. (21.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Chicago a Csikyben
    Véres a város

    Színikritika Fred Ebb—Bob Fosse—John Kander Chicago című musicalje előadásáról a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Rendező: Ascher Tamás, fordító: Eörsi István és Prekop Gabriella.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.01.28. Népszava, Rajk András: CHICAGO
    Musical Budapesten és Kaposvárott

    Színikritika. John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse műve a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Rendező: Ascher Tamás, fordító: Eörsi István.

    „A kaposvári előadás drámacentrikus — és elragadó. A nem is egészen »vendég«-rendező, Ascher Tamás száz százalékig komolyan vette a művet — ettől olyan félelmetesen mulatságos.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.01.31. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A tehetség és a normák
    A Kritikában olvastam

    Vitairat. A Kritika januári számában megjelent Dr. Czeizel Endre: Hátrány-e a kivételes szellemi képesség? című tanulmányára reagál Eörsi. A tehetségesek és a vezetők kategorikus szétválasztásának tarthatatlansága. Czeizel a kivételes tehetségeket hátrányos helyzetűeknek tartja. Az összegyűjtött adatok és álláspontok ellentmondásosak. A tehetség és a normák konfliktusa. Czeizel nem dönt az ellentétes felfogások között. 

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1981.02.03. Vértes J. Andor: Kreativitás és intelligencia
    • Élet és Irodalom, 1981.02.14. (7.szám) Molnár László Gábor: A „deviáns” Proudhon
    • Élet és Irodalom, 1981.02.21. (8.szám) Dr. Bánki Mihály: Az olvasó is mérlegel
    • Népművelés, 1981.03.szám Kajdi Béla: Figyelő
    • Társadalmi Szemle, 1981.04. szám H. Varró Rózsa: Az átlagos képességűek védelmében – a kiemelkedő tehetségek érdekében


  • 1981.01.Magyar Nyelvőr, Bakos József: Íróink nyelve. A kérdőjelek poétikája

    (Hogyan válik a kérdőjel a versek képalkotó elemévé, hogyan szolgál költői motívumok és motívumláncolatok alapjává, s hogyan bontanak ki versíróink a kérdőjel alakjából, jelentéséből, stilisztikai használati értékéből sok mondanivalójú
    metaforákat, érzékletes hasonlatokat és megszemélyesítéseket.)

  • 1981.01.szám Beszélő (Szamizdat – 1981. október), Haraszti Miklós: Állóképek a második nyilvánosságról
    Magyar Füzetek 1–8.
    A Magyar Füzetek könyvei 1.

    A Magyar Füzetek könyvei 1. EÖRSI István: Egy nyíltnak szánt levél és EÖRSI István: Vereségem története

    A Szeta beszámolója kulturális rendezvényeiről.

    „Első nagyobb megmozdulásunk a kurtán-furcsán betiltott Kocsis Zoltán-koncert lett volna 1980. szeptember 11-én. A baljós kezdet után derűsebb folytatás következett: két sikeres felolvasóest, Eörsi Istváné és Konrád Györgyé.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Rendszerváltó Archívum, 2006.01.szám (február) Történelmi szöveggyűjtemény. Állóképek a második nyilvánosságról

  • 1981.01.szám Kritika, E.I.: Pamflet helyett

    Könyvkritika Orbán Ottó Honnan jön a költő című esszékötetéről. Weöres és Pilinszky összehasonlításával „…megsérti a kiválóságainkkal szemben kötelező illemtudást.”, amiért utólag elnézést kért. Csoóriról, Réz Pálról, Tőkeiről, Nemes Nagy Ágnesről. Szembeállítja magát Csoórival: „»Ő időről időre komoly dorgálások és botrányok hőse volt, míg én megfontolást érdemlő állandósággal csak a csöndes kiszúrások kárvallottja.« Először is: mi támaszthat benne, 1979-ben, olyan érzést, hogy vele hatóságilag kiszúrnak? Hiszen írásai kivétel nélkül napvilágot láttak, kötetéből megtudjuk, hogy — nyilván állami támogatással — bejárta Indiát, járt az Egyesült Államokban, különféle díjakat kapott — mi kell még egy írónak ahhoz, hogy ne érezze: ha nyíltan nem is, de legalább titkon elnyomják?”

    • A cikk megjelent az Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó című kötetben is. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2003.06.14. Kőrizs Imre: Találkozás a piramis tetején
    • Parnasszus, 2022.05.szám Onagy Zoltán: 20 év + 42. Húsz éve halt meg Orbán Ottó


  • 1981.01.szám Színház, Bécsy Tamás: Rítus a színházban
    Ruszt József Cenci-ház-rendezése

    Színikritika a szegedi Nemzeti Színházban bemutatott Shelley: A Cenci-ház című darabról. Rendező: Ruszt József – fordító: Eörsi István. Fotó: jelenetek az előadásból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.02.01. (7.szám) Olvasó Nép, Varga Csaba: Az életesélyek demokratikusabb elosztása
    A fiatal könyvtárosok telkibányai olvasótáboráról

    Az olvasótábor dicsérete. Nyolc napig voltak a faluszéli úttörőtáborban főiskolásokkal és egyetemistákkal. A tábor programjáról, vitatémáiról, a tanulságokról. Az olvasótábor hasznáról és távlatáról. A csoportvezetők szerepéről. Az életesélyek demokratikusabb elosztásáról.

    „Negyedik kérdéskör volt: a szocialista demokrácia, mint olyan, s egyúttal a társadalmi kritika és a társadalmi hasznosság viszonya. (Ismertettük az Elek-Rényi vitát, különösen a második fordulóját: Elek István: Válasz Rényi Péternek, s Rényi Péter: Vita a társadalomkritika határairól, »csomagolás« nélkül. Kritika 80/7., valamint a Szocialista demokrácia című kollektív zárótanulmányt: Társadalmi Szemle 80/7. Aztán: társadalmunk közérzete, szellemi életünk közérzete. Szilágyi Ákos: Nem vagyok kritikus! Mozgó Világ 80/7, Csoóri Sándor: A panaszos hangról. Élet és Irodalom 80/32. Természetesen szó volt a reagálásokról is: lásd E. Fehér Pál ill. Mezei András és Eörsi István írását.)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1981.02.03. Fejér Megyei Hírlap, Vértes J. Andor: Kreativitás és intelligencia

    Vita. Dr. Czeizel Endre: Hátrány-e a kivételes szellemi képesség? című, Kritikában megjelent tanulmányára reagált Eörsi az ÉS-ben, a tehetségesek és a vezetők kategorikus szétválasztásának tarthatatlanságáról írt.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1981.01.31. (5.szám) E.I.: A tehetség és a normák

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1981.02.14. (7.szám) Molnár László Gábor: A „deviáns” Proudhon
    • Élet és Irodalom, 1981.02.21. (8.szám) Dr. Bánki Mihály: Az olvasó is mérlegel
    • Társadalmi Szemle, 1981.04.szám H. Varró Rózsa: Az átlagos képességűek védelmében – a kiemelkedő tehetségek érdekében

  • 1981.02.10. Új Ifjúság, Peter Bichsel: A lányuk

    Novella. A fordító: Eörsi István.

  • 1981.02.14. (7.szám) Élet és Irodalom, Molnár László Gábor: A „deviáns” Proudhon

    Vita. A Kritika januári számában megjelent Dr. Czeizel Endre: Hátrány-e a kivételes szellemi képesség? című tanulmányára reagált Eörsi az ÉS-ben. A szerző egyetért Eörsivel, csupán Proudhon-értékeléséhez fűz megjegyzést. Nem Proudhon volt az első, aki azt állította, hogy a tulajdon lopás, hanem Brissot.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1981.01.31. (5.szám) E.I.: A tehetség és a normák


    Kapcsolódó cikkek:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1981.02.03. Vértes J. Andor: Kreativitás és intelligencia
    • Élet és Irodalom, 1981.02.21. (8.szám) Dr. Bánki Mihály: Az olvasó is mérlegel
    • Társadalmi Szemle, 1981.04.szám H. Varró Rózsa: Az átlagos képességűek védelmében – a kiemelkedő tehetségek érdekében

  • 1981.02.18. Népszabadság, E. Fehér Pál: Kulturális jegyzetek

    Vlagyimir Majakovszkij Lenin-poémájának Veress Miklós általi új fordításáról, melyet Radó György és Eörsi István is lefordított korábban.

    • Majakovszkij fordításköteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1981.02.21. (8.szám) Élet és Irodalom, Dr. Bánki Mihály: Az olvasó is mérlegel

    Vita. A Kritika januári számában megjelent Dr. Czeizel Endre: Hátrány-e a kivételes szellemi képesség? című tanulmányára reagált Eörsi az ÉS-ben. A vezetők és a kivételes tehetségűek. A deviáns magatartás – a társadalom maga is lehet deviáns. Eörsi ellenérzései.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1981.01.31. (5.szám) E.I.: A tehetség és a normák


    Kapcsolódó cikkek:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1981.02.03. Vértes J. Andor: Kreativitás és intelligencia
    • Élet és Irodalom, 1981.02.14. (7.szám) Molnár László Gábor: A „deviáns” Proudhon
    • Társadalmi Szemle, 1981.04.szám H. Varró Rózsa: Az átlagos képességűek védelmében – a kiemelkedő tehetségek érdekében

  • 1981.02.28. (9.szám) Film Színház Muzsika, Illés Jenő: Chicago – háromszor
    Színházi levél

    John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse Chicago című műve három ízben is színházba került. A Fővárosi Operettszínházban Seregi László rendezésében, a kaposvári Csiky Gergely Színházban Ascher Tamás rendezésében és a Pécsi Nemzeti Színházban Tóth Sándor rendezésében. Fotók az előadásokról.

    „A versek fordításában G. Dénes György és Eörsi István versenyez egymással. Az előbbi szövegét Pesten hallottuk, az utóbbit Pécsett és Kaposváron.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1981.02.szám Kritika, E.I.: Urr Ida: A fényrács mágiája

    Könyvkritika.

  • 1981.02.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Egy tisztáson
    Történelmi tragibohózat két részben

    Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népújság (Heves Megyei), 1979.11.10. (263.szám) Kihirdették az Agria drámapályázat eredményét
    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház, 1990.09.szám Évadelőzetes
    • Pesti Műsor, 1990.12.12. (50.szám) Eörsi István: EGY TISZTÁSON
    • Színház, 1991.03.szám Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    • Magyar Nemzet, 1991.03.18. a. a.: Egy tragibohózatról
    • Ring, 1991.03.26. (8.szám) Szalay László: „És Kádár eltakarta az arcát”
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1981.02.szám Színház, Novák Mária: Parasztkomédiák Szegeden és Békéscsabán

    Színikritika a szegedi Nemzeti Színházban bemutatott Tom Stoppard: Valami bűzlik Dániában és Ivo Brešan: Paraszt Hamlet című darabokról. Fordította: Eörsi István és Sády Erzsébet. Illyés Gyula: Bolhabál – békéscsabai Jókai Színház. Fotó: jelenetek az előadásokból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.