EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1980.08.szám Színház, Rajk András: „Magyar drámák színháza”
    Koltai Tamás könyvéhez

    Könyvkritika Koltai Tamás: Magyar drámák színháza című kötetről. Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjának kritikája is szerepel a könyvben.

    • A kötet tartalomjegyzékét és előszavát elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Az Eörsiről szóló tartalmak:

    • Eörsi István: Sírkő és kakaó 162. oldal
    • Eörsi István: Hordók 165. oldal
    • Eörsi István: Széchenyi és az árnyak 199. oldal

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1980.09.06. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy parcellányi zsenialitás

    Könyvkritika Franz Xaver Kroetz: Felső-Ausztria című kötetéről, mely összegyűjtött darabjait tartalmazza. A fordító: Oravecz Imre. Eörsi Hiányolja a gyűjteményből A vadászat című művét. 

  • 1980.09.szám Kritika, E.I.: A nyájas fasizmus

    Naom Chomsky amerikai nyelvtudós interjúja a bécsi Forumban. USA – rosszabb, mint gondoljátok címmel megjelent írásának elemzése a „nyájas fasizmus”-ról.

    „Chomsky szerint a gázkamrák és az elnyomás brutális formái leválaszthatók a fasizmusról. Ha az államhatalom centralizálását egybehangolják a kapitalista vállalkozással, világkereskedelemmel és finánctőkével, akkor alakul ki a »nyájas fasizmus«, vagyis a fasizmus rendszeresített borzalmak nélkül üzemelő válfaja.”

  • 1980.09.szám Kritika, Tarján Tamás: Ivo Bresan: Paraszt Hamlet

    Színikritika. A kaposvári Csiky Gergely Színház előadása Babarczy László rendezésében. A fordítók: Sády Erzsébet és Eörsi István.

  • 1980.10.01. (40.szám) Pesti Műsor, IVO BRESAN: PARASZT HAMLET

    A Szegedi Kisszínház Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darab címlapja. Fordította: Sárdy Erzsébet és Eörsi István. A verseket fordította: Eörsi István. Rendező: Ruszt József, Seregi Zoltán, Böhm György.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.01. (40.szám) Pesti Műsor, SHAKESPEARE: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Shakespeare: Szentivánéji Álom című darabjának címlapja. Arany János fordítását Eörsi István alkalmazta színpadra.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.05. (234.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Puck és a kultúrbrigád
    SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

    Színikritika Shakespeare Szentivánéji Álom című darabjáról. A kaposvári Csiky Gergely Színház társulata évadnyitó előadása. A rendező: Ács János.

    „Az első meglepetés: AranyJános fordítását — amely, mi tagadás: kissé archaikussá vált — Eörsi István közelebb hozta hozzánk. Ihletetten, avatott kézzel bánt a szöveggel, az könnyebben gördülékenyebbé, befogadhatóbbá vált. Nem nehéz jósolni, hogy eljövendő kiadásokban ezt a változatot látjuk majd viszont.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.11. (41.szám) Élet és Irodalom, Iszlai Zoltán: Lényegüldözőben

    Könyvkritika Eörsi István: Ürügyeim című, prózai írásokat tartalmazó kötetéről.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1980.10.11. (41.szám) Film Színház Muzsika, Bulla Károly: Szentivánéji álom

    Színikritika. Shakespeare művét Kaposváron Eörsi István alkalmazta színpadra Arany János fordításának felhasználásával.

    „Tulajdonképpen az előadás látta után nem találjuk felháborítónak a »merényletet«, mert Ács János kitűnő rendezése meggyőz Eörsi igazáról, bár az is feltehető, hogy Ács alighanem az eredeti változatból is hasonló intenzitású, szép előadást hozott volna létre.”

  • 1980.10.15. Népszabadság, Zappe László: Kisemberek nagy kalandja
    A Szentivánéji álom Kaposvárott

    Színikritika. Rendező: Ács János – Arany János fordítását átdolgozta: Eörsi István.

    „Eörsi István köznapibbra írta át Arany János fordítását…”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.18. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az idegen bolygó nagykövete
    Gerillák és nagykövetek

    Versek.

  • 1980.10.18. Népszava, Csáki Judit: Színházi esték

    Színikritika két bemutatóról. Goldoni Két úr szolgája a Nemzeti Színházban és Shakespeare Szentivánéji álom című darabja a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. A Szentivánéji álom rendezője Ács János. Színpadra alkalmazta és Arany János fordítását átdolgozta Eörsi István.

    „Eörsi István »mai színpadra alkalmazta« a darabot és Arany fordítását is. Olyan alázattal és hozzáértéssel, hogy munkája nyomán Arany sorai szólnak erősebben és Shakespeare gondolatai maibban.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.19. (246.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Marica, talpig szivárványban
    Bemutató a színházban

    Színikritika Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéről a kaposvári Csiky Gergely Színházban Babarczy László rendezésében, Eörsi István átdolgozásában.

    „Eörsi egyetlen cinkos kacsintás nélkül — tehát messzire kerülve a nacionalizmus csapdáját — karikírozza a »nemzeti sajátosságokat«.”

    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.11.06. Népszabadság, Költői est a Kossuth Klubban

    Allan Ginsberg és Peter Orlovsky a Kossuth klubban találkoztak a Magyar PEN Club tagjaival, és saját költeményeikből adtak elő. A versek magyarul Eörsi István, Orbán Ottó és Somlyó György fordításában és előadásában hangzottak el.

  • 1980.11.08 (45. szám) A Hét, VÍTĚZSLAV NEZVAL: Vlagyimir Iljics Lenin emlékének
    A NOSZF ÉFRORDULÓJÁRA

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1980.11.11. Hajdú-Bihari Napló, Turi Gábor: Versek tömjénfüstben
    BEATKÖLTŐK DEBRECENBEN

    Allen Ginsberg és Peter Orlowsky felolvasóestje a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A rendhagyó irodalmi esten családias volt a hangulat.

    „Csak Eörsi István fordító és tolmács volt némi gondban a versek magyar nyelvű előadásával, no meg az énekléssel, amibe a kitartó költők a közönséggel együtt őt is mindenáron be akarták vonni.”

  • 1980.11.19. Népszabadság, Zappe László: A Marica grófnő Pécsett és Kaposvárott

    Színikritika. Kálmán Imre művét Babarczy László rendezte, Eörsi István dolgozta át.

    „Eörsi István abból kiindulva dolgozta át a darabot, hogy annak többféle előadása, többféle szövegváltozata, s tulajdonképpen különféle idológiai-politikai tendenciája létezett. […] Mind megannyi változat lehetősége. Eörsi István azt játszatná, hogy a színészek nem tudják eldönteni, melyik változatot is játsszák, így azután össze-vissza kutyulják a dolgot. Ez már eleve igen elvont, filológusnak való humorforrás, de ráadásul kiaknázhatatlan.”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.11.26. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Szentivánéji álom
    Bemutató Kaposvárott

    Színikritika. Shakespeare színművének, a Szentivánéji álomnak előadása a kaposvári Csiky Gergely Színházban, Ács János rendezésében.

    „Eörsi István szorgoskodott e mákszemnyit suta színreigazításon, s ő bátorkodott újrafordítani a szöveget itt-ott. Shakespeare művéhez is, Arany János magyarításához is méltón.”

  • 1980.11.szám Életünk, Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás?
    Levél Mezei Andrásnak

    Az Élet és Irodalomban zajlott fiatal írókról szóló vitáról. [Sükösd Mihály: tovább jutni (ha lehet) – ÉS. 1980.06.17.] Ilyen gazdagok vagyunk?-vita. „A Csoóri felszólalását azért éreztem fordulópontnak, mert a sokak által sorolt bajok gyökerét fedte fel. […] Téged hívlak meg a dezorientáló félreértések eloszlatására. És hívom Eörsi Istvánt is, aki — mint látom — lényegében ugyanattól fél, amitől Te. […] És itt van a Csoóri-cikk újabb kontrája, Eörsi István írása! A közös vállalkozásból, melyet Csoóri szorgalmaz, neki a »közös« szó szúr szemet, mivel Csoóri azt mondja: »A nemzet közös vállalkozás«. Eörsi az ismerős tételt fordítja vele szembe: a nemzet ellentétek egysége. De olyanformán teszi ezt, hogy a tétel első felét dokumentálva egy féligazságot varázsol egésszé, s úgy szabadítja Csoórira, hogy eláll a lélegzetem.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról

    Reagálás:

    • Életünk, 1980.11.szám Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek

  • 1980.11.szám Életünk, Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek

    Az Élet és Irodalomban zajlott fiatal írókról szóló vitáról. [Sükösd Mihály: tovább jutni (ha lehet) – ÉS. 1980.06.17.] Ilyen gazdagok vagyunk?-vita. Cikke megírásakor nem Csoórit akarta megóvni. „Leveledben Eörsi Istvánt, mint »a Csoóri-cikk újabb kontráját« említed, amitől szinte eláll a lélegzeted. Mezeinek mondod, hogy Eörsi is értsen belőle, vagy Eörsinek írod, hogy Mezei is értse? […] Egyébként Eörsit a mai magyar publicisztika élvonalbeli, legjobb művelői közé sorolom, még akkor is, ha belső ellenérvként egy félálomszerű párbeszédben képzeletben egyszer azt mondtam neki: Pista, tudod, mi a te bajod? Az, hogy még önmagadat is megelőzve mindig tíz percet siet az eszed... Mertem mondani azzal a szörnyű kockázattal, hogy egyszer majd Ő is elmondja, mit álmodott rólam, ha ugyan érdemes neki rólam álmodnia. »Támadását« hogy is vehettem volna rossznéven? Hiszen nem tagadta meg önmagát. Ő olyan. Nem csak írással kommunikál mint író, de teljes személyiségével, én pedig csak úgy focizgatok, focizgatok.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Életünk, 1980.11.szám Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás? Levél Mezei Andrásnak

  • 1980.11.szám Kritika, Rónay László: Eörsi István: Ürügyeim

    Könyvkritika. Eörsi István glosszái, a kritikáról alkotott véleménye (Weöres-vita).

    „Az utóbbi évtizednek sok szenvedélyes vitájában hallatta hangját Eörsi István, ő nem az indulataival ragad meg, hanem a szellemével és az eleganciájával.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1980.11.szám Színház, Balogh Tibor: Labanckaland Agriában

    Beszámoló az egri Agriai Játékokról. Rossz taktikai érzékkel összeállított műsor. A meghívásos drámapályázatra nyolc mű érkezett, köztük Eörsi István: Egy tisztáson című darabja, melyet be is mutattak. A darab kritikája. Fotó: jelenetek a bemutatott előadásokból

    „A darab voltaképpen cselekménytelen, de legalábbis akciókban szegény. […] Eörsi vitadrámája nem politikailag, hanem dramaturgiailag fogyatékos. Túlontúl egyrétegű. […] Eörsi darabjában a történelmietlenség és az akciótlanság zavaró, a gondolati konstrukció impozáns, a nyelvi megformálás szellemes.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népújság (Heves Megyei), 1979.11.10. (263.szám) Kihirdették az Agria drámapályázat eredményét
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • Színház, 1990.09.szám Évadelőzetes
    • Pesti Műsor, 1990.12.12. (50.szám) Eörsi István: EGY TISZTÁSON
    • Színház, 1991.03.szám Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    • Magyar Nemzet, 1991.03.18. a. a.: Egy tragibohózatról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1980.11.szám Színház, Vinkó József: A szellem öngyilkosa
    Kísérlet Antonin Artaud portréjának megrajzolására

    Esszé Artaud sikertelen életéről, kudarcairól, botrányairól, szenvedéséről. Mit jelentett neki az írás? Az öngyilkosságról való gondolkodásáról. A színház felfedezéséről, kritikus véleményeiről, sokszínű tehetségéről. Eörsi István fordításának említése (B. Brecht: Kis Organon a Színház számára). Fotók: Artaud mint Massieu barát t a Jeanne d’Arc című Dreyer-filmben (1928) – Artaud Rodezben (1946) – Önarckép Ivryben (1947) – Artaud Ivryben (1947) – Artaud utolsó fotója (Ivry, 1947)

    • A Kis Organon a színház számára című Eörsi-fordítás a Brecht, Bertolt: Színházi tanulmányok című kötetben található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.12.16. Új Ifjúság, Allen Ginsberg: Karácsonyi ajándék

    A verset Eörsi István fordította.

    • A vers Allen Ginsberg: A leples bitang című kötetében jelent meg. A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1978.12.szám Allen Ginsberg versei
    • Könyvvilág, 1985.01.szám Allen Ginsberg: Karácsonyi ajándék

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.