EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1978.02.szám Jelenkor, Pályi András: Eörsi István: Lonci narancssárgában

    Könyvkritika.

    „Eörsi nem ambicionálja, hogy »korát megelőző«, meg nem értett zseni legyen, arra meg — tehetségéből eredően — alkalmatlan, hogy Szabolcska Mihályra esküdjön.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 1978.02.szám Napjaink, Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból

    Csehov Ivanov című darabja a Miskolci Nemzeti Színházban Illés István rendezésében, a kaposvári Csiky Gergely Színházban Zsámbéki Gábor rendezésében, és a Moszkvai Művész Színházban Oleg Jefremov rendezésében.

    „»A darab szereplői — állapítja meg kritikájában Eörsi István — a szoba és a természet egységében élnek, a felbomlás kívül-belül egyformán megtámadta őket.«”

    Előzmény:

    • Színház, 1978.01.szám E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1978.06.szám Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása
    • Szcenárium, 2018.02.szám Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira

  • 1978.03.09. (58.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: A csehszlovák film tegnapja és a magyar film jelene
    TERMÉKENYÍTŐ HATÁS

    A magyar filmgyártásról, a filmművészeti alkotásokról a 60-as, 70-es években. A szomszédos országok – elsősorban az újhullámos cseh – filmjeiről. Ezeket groteszk és irónia jellemezte.

    „…a fiatalság magára hagyatva és éretetlenül áll a világban, olyan erkölcsi rendben melynek kialakításában nem vett részt, és létkérdése, hogy valamiképpen elfogadtassa magát. Eörsi István fogalmazott így Forman filmjeiről egy tanulmányában. S valóban: Forman Fekete Pétere, Egy szöszi szerelme. Elszakadása erről vall nagy művészi erővel.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Filmkultúra, 1968.07.01. (4.szám) E.I.: Milos Forman

  • 1978.03.11. Esti Hírlap, Pálffy Judit: Néhány óra Budapesten
    VENDEGÜNK: HOCHHUTH

    Beszélgetés Rolf Hochhuth-tal Egy vadász halála című darabjáról. Könyvet készül írni a témából. „Egyébként Eörsi Istvánnal levélben konzultálok már egy ideje, ő lesz a könyv magyar fordítója.”

  • 1978.03.12. Tolna Megyei Népújság, E.I.: A középút dicsérete
    (Antigoné és Isméné vitájáról)

    Vers.

  • 1978.03.14. A Napló, Eörsi István

    Naplójegyzetek. Kardos György. A Trabant és a verssorok. Harasztiról: „Nagyon nagy várakozással nézek írói múltja elé”. Juhász Ferenc és Jancsó. Az emberek leépülése, saját szintjük alá süllyedése.

    • A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett – 1978) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja A NAPLÓ-t.

  • 1978.03.26. (13.szám) Új Tükör, E.I.: Ki boldogabb?

    (Filmjegyzet. Ember Judit Tantörténet című dokumentumfilmjéről.)

  • 1978.04.15. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A töredékesség diadala

    Könyvkritika Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember című kötetről.

  • 1978.04.29. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tragikus bohózatok

    Könyvkritika Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország; Magyar külpolitika Mohács előtt című kötetekről.

  • 1978.04.29. Tolna Megyei Népújság, Új könyvek

    A könyvkiadók új könyveinek kínálatában találjuk az Európa Könyvkiadónál megjelent Hans Carl Artmann How much, szivi? című kötetét, melynek fordításában részt vett többek közt Eörsi István.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1978.04.Europäische Rundschau, István Eörsi: Das Recht des letzten Wortes

    (Georg Lukacs = Lukács György)

  • 1978.04.szám Kortárs, Stoll Béla: Az új József Attila-kiadás műhelyéből

    József Attila: (ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT...) című verséről, melynek két változata is volt. Németh Andor az egyetlen fennmaradt kéziratból tette közzé. A Nagy László javasolta módosítások. A kritikai kiadás problémái. A befejezetlen, töredékesen hagyott versek. Magyar László hagyatéka. Barta István ügyvéd, József Attila egyik barátja, akiről nagyon keveset lehet tudni.

    „Barta (vagy Bartha) Istvánról bizonyára össze lehetne szedni még sok mindent, de kérdés, hogy a Harag és az Egy ifjú párra jobb megértéséhez hozzásegítenének-e az újabb ismeretek. Eörsi István a Harag Pistáját szívesebben tekinti a költő »énje posszibilis, társadalmilag elfogadható részének«, mint valami ügyvédnek. (Élet és Irodalom, 1967. augusztus 19.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.08.19. (33.szám) E.I.: A Kortárs-ban olvastam

  • 1978.04.szám Nagyvilág, Ernst Jandl versei

    old vic: egy színmű. úti beszámoló. nő az ablakban. októberi éj. életrajz dietrich burkhard emlékezetére.

    Eörsi István fordításai.

  • 1978.05.01. (3.szám) Filmkultúra, E.I.: A civilizáció vége
    Godard: Weekend

    Filmkritika. Godard filmjének tíz évet kellett várnia, mielőtt megjelenhetett volna a budapesti képernyőkön, de a humor és szatíra még mindig él és hatásos.

    Fotó: jelenetek a filmből.

    Az írás megjelent a JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című 2012-es kötetben is.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filmvilág, 2013.03.szám Kelecsényi László: Godard – mindörökké
    • Filmvilág, 2018.05.szám Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet

  • 1978.05.06. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A megoldott rejtély
    A Theater Heute-ban olvastam

    A lap 1978. áprilisi számában Jan Kott az 1977-es, Washingtonban tartott Shakespeare-világkongresszusról ír. „»A Shakespeare-kutatás« – írja Kott –, »nemcsak Shakespeare-ből él, hanem önmagából is«” Jorge Luis Borges plenáris előadásáról, amiből Kott csak egyetlen szót értett: Shakespeare. „Íme a presztízs diadala az értelem fölött. Ha valamely csőcselék ünnepelni akar valakit, akkor ezt meg is teszi, ha törik, ha szakad.”

  • 1978.05.14. Magyar Nemzet, E.I.: Az a kis állat

    Vers.

  • 1978.05.20. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Értelmiségiek a politikában
    Az Europäische Rundschau-ban olvastam

    Theodore Draper princetoni történész és politikai szakíró tanulmányáról, mely arról a folyamatról írt, amelynek során az értelmiségiek – professzorok, speciális szakértők – benyomultak az Egyesült Államok politikai irányításába. A hatalomba bevonult értelmiség sorsa és szerepe. Minek érezték magukat ezek az értelmiségiek?  Rossz közérzetükről, annak forrásairól. 

  • 1978.05.24. (21.szám) Pesti Műsor, Illés Jenő: Rendező-arcok: Horvai István

    Horvai István rendező pályaképe. Fotó

    „Amikor a Vígszínházhoz került, nagy élettapasztalattal, gazdag művészi vértezettséggel léphetett a színészek elé. Akár az új magyar drámák bátor színrevivőjeként, Thurzó Gábor, Eörsi István, Csurka István vagy a modern drámairodalom legértékesebb darabjainak interpretátoraként jelent meg a neve a plakátokon, mindig érezni lehetett, hogy lélektani mélységben, a színpadi látás biztonságában egyre érettebb művészként tisztelhetjük őt.”

  • 1978.05.28. (22.szám) Új Tükör, E.I.: Vasárnapi ebéd

    (Vers.)

  • 1978.05.28. Népszabadság, Héra Zoltán: ÁTÜLTETETTEK

    A műfordítások hiányosságairól, azokról a szerzőkről, művekről, amelyeknek hiányzik a folytatása. Például Ginsberg, Corso, Kerouac művei.

    „»Emlékszem, 31 éves koromban ezt kiabáltam: szörnyű volna még 31 év. — Ma másként érzek. — Őszhajú bölcs szeretnék lenni nagy könyvtárszobában — mély karosszékben, kandalló mellett« — olvashattuk egyik versében Eörsi István kiváló fordításában.”

  • 1978.05.szám Dolgozók, E.I.: Utóhangok egy szerelemhez

    Vers.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Kortárs, 1968.10.szám E.I.: Utóhangok egy szerelemhez

  • 1978.05.szám Színház, E.I.: Woyzeck egy pincében

    Színikritika a Stúdió K-ban bemutatott Georg Büchner: Woyzeck előadásáról. Rendező: Fodor Tamás. Fotó: jelenetek a darabból

    „Büchner darabjának hihetetlenül modern forradalmisága nem a témaválasztásban és nem is az elhangzó szövegekben, hanem a szemléletben rejlik. Hierarchikus felépítésű világot látunk; felül vannak a hatalmaskodó vagy tudálékos tökfejek, akik a morál nevében uralkodnak, alul pedig a plebs, amely kívülrekedt a morálon. […] Az erény ebben a darabban a brutalitás, a megalázás eszköze, a hierarchia támasza és talpköve, semmi más. […] A Stúdió K előadása rendkívüli nyomatékkal, minden további mondandó és hatás előfeltételének ábrázolja az áthidalhatatlan távolságot a »fent« és a »lent« között.”

    Reagálás:

    • Ellenfény, 2018.06.szám Sándor L. István: „Miért van az ember?”

  • 1978.06.03. (22.szám) Film Színház Muzsika, Barta András: Rádió
    Kaspar

    Peter Handke Kaspar című drámájának rádióváltozata az Osztrák Szerzők Rádiószínháza bemutatósorozatának keretében.

    „A bravúros fordítás Eörsi István munkája.”

  • 1978.06.03. Népszava, Mikes Tamás: Köz- és magánérzetek

    Könyvújdonságok a szépirodalom terméséből. A fejnélküli szellem; Régi kínai komédiák – Kalmár Éva és Eörsi István fordítása.

    „Végül még egy ódon újdonság. Ennek ódonsága jogos, sőt ez adja újdonságát: klasszikus kínai drámák, Kalmár Éva és Eörsi István kitűnő átültetésében, A fejnélküli szellem címmel.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.