EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1977.01.08. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az anya

    Elbeszélés. Jézus, a zsidók királya, a három napkeleti bölcs, Mirjam tanácsa Józsefnek és Heródes csapdája. Hogyan mentette meg Mirjam fiát, Júdáskát a haláltól?

    „Míg eszméletét egészen el nem vesztette a katona alatt, arra gondolt, hogy a faluból csak két kisfiú menekült meg, a Máriáé meg az övé – mindketten isten kiszemeltjei.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1990.06.19. (25.szám) E.I.: Az anya

  • 1977.01.15. Tolna Megyei Népújság, A Jelenkor januári száma

    Lapszemle. A Jelenkor lírai rovatában többek között Eörsi István versei jelentek meg.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1977.01.szám E.I.: Egy jugoszláviai verses naplóból
    • Kisalföld, 1977.01.19. (5.szám) Jelenkor

  • 1977.01.16. (13.szám) Pest Megyei Hírlap, Filmszem
    Ma 15.55-kor a tévében

    Rövid beszélgetés a tévéadás szerkesztő rendezőjével, B. Révész Lászlóval a bemutatandó műsorokról. Többek közt beszélgetés lesz Eörsi Istvánnal, „aki a szatíra műfajáról mondja el gondolatait, s ebből a szempontból elemzi a magyar filmeket”.

  • 1977.01.19. (5.szám) Kisalföld, Jelenkor

    Lapszemle. A lírai rovatban Eörsi István verseit is olvashatjuk.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1977.01.szám E.I.: Egy jugoszláviai verses naplóból
    • Tolna Megyei Népújság, 1977.01.15. A Jelenkor januári száma

  • 1977.01.19. Petőfi Népe, Pavlotits Miklós: Drámapályázat Kecskeméten
    A CÉL: A RENDEZŐK ÉS AZ ÍRÓK TALÁLKOZÁSA

    Beszélgetés Sajtos Gézával, a kecskeméti Katona József Színház igazgatójával a pályázat távolabbi céljairól. A legfiatalabbak megnyerésére törekszenek.

    „Terveink szerint éppen a VII. Gergely lesz műsoron, a Kelemen László Színpadon pedig mai szerző: Eörsi István Áldozat (Az áldozat) című drámáját játsszuk majd, tehát két magyar író művét is megnézhetik...”

    A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat. dráma (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1977.01.22. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Laikus tűnődések a néptáncról

    Egy erdélyi útról Novák Ferenc koreográfussal, Vásárhelyi Sándor táncossal és Korniss Péter fényképésszel. Azóta megjelent Korniss Elindultam világ útján című könyve és láthattuk a Néphadsereg művészegyüttesének tánckarát, melynek szólótáncosa Vásárhelyi Sándor, vagy a HVDSZ Bihari János táncegyüttesét, melyeknek koreográfusa Novák Ferenc. Egy széki táncház mulatsága. Novák Ferenc, Györgyfalvay Klára és Szigeti Károly együttesei a Madách Színházban és az Operettszínházban. Az amatőrök és a profik ugyanazt a magas színvonalat hozták.

  • 1977.01.23. (4.szám) Új Tükör, E.I.: Beke vadasan

    (Hatvanban, a Hatvany Lajos Múzeumban fotókiállítás nyílt Expozíció címmel. A kiállítás alkalmából az Élet és Irodalomban Vadas József terjedelmes bírálatot tett közzé, amely többnyire Beke Lászlóval foglalkozik. Eörsi vitája Vadassal.)

  • 1977.01.szám (szeptember) Profil, E.I.: Mi bújt elő a kriptából?
    Egy 1974-es cikk, ami máshol nem jelenhetett meg.

    Szabó László „Happening a kriptában” című cikke szerint a balatonboglári temetőkápolnában galádságok történtek. Ugyan nincs bizonyítéka arra, hogy tömegszex volt, de Szabó ezt sugallja. „Ugyanezt a sugalló eljárást alkalmazza a kriptában tartott amatőr színházi előadások politikai minősítésére is.” Halász Péter előadását „emberzüllesztő”-nek tartja. „A szóbanforgó cikkből az a felfogás hámozható ki, hogy az avantgarde és a bűnözés: rokon fogalmak. [..] A cikkben töményen sugallt állítással ellentétben le kell szögezni, hogy az avantgarde: nem bűnözés, nem lumpenéletforma, nem rendetlenség, hanem meghatározott művészi törekvések összessége.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1973.12.16. Szabó László: Happening a kriptában
    • Színház (Drámamelléklet a Halász-színházról), 1991.10–11.szám Szabó László: Happening a kriptában; E.I.:Mi bújt elő a kriptából?
    • Színház, 1996.04.szám Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945-89. Második rész
    • Élet és Irodalom, 1998.11.06. (45.szám) Kőrössi P. József: Napló helyett

  • 1977.01.szám Jelenkor, B. Kovács István: Eörsi István: A nemek és az igenek

    A válogatott versek gyűjteményének könyvkritikája, Eörsi költészetének jellemzői.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1977.01.szám Jelenkor, E.I.: Egy jugoszláviai verses naplóból

    Versek. Semmi különös. Ébredés éjjel. Hasfájósan ébredtem.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Tolna Megyei Népújság, 1977.01.15. A Jelenkor januári száma
    • Kisalföld, 1977.01.19. (5.szám) Jelenkor


  • 1977.01.szám Könyvvilág, Marsall László: Lenyűgöző költői verseny

    Könyvkritika Eörsi István: A nemek és az igenek és Orbán Ottó: Távlat a történethez című új kötetéről.

    „Ami számomra költészetében a legrokonszenvesebb: az az intellektuális éberség — egyfelől —, amellyel lecsap a létezés legkülönbözőbb területein megjelenő torz képződményekre; másfelől: az igény, hogy az így létrejött alakzatokat a dedukció ad abszurdum módszerével meghökkentő nyelvi-logikai képletekké alakítsa át.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1977.01.szám Literatura, Almási Miklós: Áttekintés tizenöt év (1957-1972) drámáiról

    Tanulmány. A stabilizáció korszaka és szakaszai, problémái 1961–62 körül – az ideológiai harc és a viták. A színházművészetet sajátos helyzete. A társadalmi dráma szocialista vonulata. Az 1956–1957 válságával való művészi-költői leszámolás. Szembenézés a múlttal és a jelennel. A szociológiai fehér foltok felfedezése és közüggyé tétele. Pozitív értékek bemutatása és a társadalom kritikája. Hatalom és morál kérdései.

    „(Eörsi Hordók c. darabja pl. nem lett jobb attól, hogy történelemfilozófiájával vitánk van.)”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1977.01.szám Színház, E.I.: Aszkézis minden mennyiségben
    Az Oszlopos Simeon Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Stúdiószínházban bemutatott Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon avagy lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten című darabról. Rendezte: Gazdag Gyula.

    „Az Oszlopos Simeon kétségkívül Sarkadi Imre drámaírói munkásságának csúcspontja. […] A sors erre a műre különös súllyal nehezedik: minthogy szerzője sohasem láthatta, és nem vehetett részt színpadra állításának folyamatában, a pompás drámai anyagot olyan kirívó dramaturgiai hibák rútítják, amelyek az első próbákon kihullottak volna.”

    Reagálás:

    • Színház, 1983.02.szám Földes Anna: Oszlopos Simeon ’82.

  • 1977.01.szám Színház, Hermann István: A filozofikus Széchenyi
    Németh László drámája a Madáchban

    Színikritika a Madách Színházban előadott Németh László: Széchenyi című darabjáról. Rendező: Ádám Ottó. Érintőlegesen Eörsi Széchenyi-drámájáról is. Fotó: jelenetek a darabból

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1977.02.01. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél
    LAPZÁRTA UTÁN ÉRTESÜLTÜNK

    Hogyan ünnepelték meg a karácsonyt és a szilvesztert a szocialista országokban? Magyarországon közönséges munkanappá nyilvánították. A helsinki megállapodás és a magyar szellemi elit kompromisszumai Kádárral. Külpolitikánk – Kádár bécsi és Lázár romániai útja. Áremelése, hitelfelvétel a Nyugattól. Anyanyelvi Konferencia augusztusban. A szombathelyi Szavária cipőgyár körüli botrány. Magyar értelmiségiek szolidaritása a CHARTA 77 aláíróival. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    „Nem ellenzéki politika a céljuk, csupán a közvéleménynek adnak hangot. Nem reformokat, vagy társadalmi változásokat kívánnak, csupán a nép emberi jogaiért szállnak síkra, amelyet papíroson hazájuk alkotmánya és Helsinki is biztosít. A prágai »CHARTA 77« háromszáz aláírója, valamint a 172 lengyel szellemi vezető megmozdulása mögött nincs kapcsolat, vagy szervezeti összefüggés. Akciójuk bármely pillanatban kiterjedhet Bulgáriára, Romániára és talán, Jugoszláviára is. Ezért veszélyesebb minden eddigi megmozdulásnál.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1977.02.12. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerb lány

    Vers.

  • 1977.02.szám Irodalmi Szemle, Tarján Tamás: Testvérek
    Jegyzetek az újabb magyar drámáról

    Részlet. Újabb magyar drámáink deheroizálási törekvéseiről. Eörsi István Széchenyije.

  • 1977.02.szám Nagyvilág, Kunos László: Norvég versek magyarul

    Könyvkritika a Téli levél — Tizenkét norvég költő (Európa Könyvkiadó, 1976.) című antológiáról. A fordítók közt találjuk Eörsi Istvánt.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1977.02.szám Színház, Bányai Gábor: Gyakorló dramaturgia

    Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, a Vígszínház dramaturgjával a dramaturgia és a magyar drámák helyzetéről. Eörsi István darabjainak említése.

  • 1977.03–04.szám Literatura, Varga László: Új jelenségek a mai magyar prózában

    Változások, új módszerek a magyar irodalomban. Eörsi István: Lonci narancssárgában című kötetéről.

    „EÖRSI ISTVÁN egy különös vállalkozásával: versekből és prózai írásokból szerkesztett könyvével tett kísérletet arra, hogy az eltérő műfajú alkotásokból egységes új művet hozzon létre. [...] EÖRSI moralizáló hajlamát jelzik ugyanakkor az eltérő szituációkban feldolgozott azonos gyökerű erkölcsi problémák: a döntés és felelősségvállalás, a jó-rossz kategóriák értékének relativitása.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1977.03–04.szám Új Látóhatár, Hanák Tibor: Lukács György hagyatéka

    Könyvkritika. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról, I—III. kötet Eörsi István előszavával.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Tiszatáj, 1976.10.szám Szerdahelyi István: A háromszor megírt mű. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról I-III. kötet

  • 1977.03.05. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Búcsúlevél

    Levél egy nőnek, aki beadta a levélíró ellen az apasági keresetet.

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1989.09.12. (37.szám) E.I.: Búcsúlevél 

  • 1977.04.09. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szerencse

    Érvek arra, hogy a szerencse a nézőponton, sőt a szerencsén is múlik. 

  • 1977.04.24. Magyar Nemzet, E.I.: Jó és rossz

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.