EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.06.15. (12.szám) Filmvilág, E.I.: Fáradjon a kulisszák mögé

    Elismerő filmkritika Francois Truffaut Amerikai éjszaka című filmjéről.

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1976.06.17. Petőfi Népe, KS: A Jelenkor júniusi száma

    A Jelenkor című lap ajánlója.

    „A lírai rovatban emellett többek között Békési Gyula, Dudás Kálmán, Eörsi István, Hatvani Dániel és Nagy Gáspár verseit, valamint Csorba Győző Brecht-fordításcsokrát találjuk.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok
    • Kisalföld, 1976.06.06 (133.szám) A Jelenkor júniusi száma
    • Tolna Megyei Népújság, 1976.06.20. FOLYÓIRATSZEMLE

  • 1976.06.20. Tolna Megyei Népújság, FOLYÓIRATSZEMLE
    JELENKOR

    A Pártélet, a Jelenkor, a Fáklya és a Delta című folyóiratok lapszemléje. A Jelenkor lírai rovatában többek között Eörsi István versei jelentek meg.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok
    • Kisalföld, 1976.06.06 (133.szám) A Jelenkor júniusi száma
    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma

  • 1976.06.22. (25.szám) Új Tükör, E.I.: A kukatulajdonos dala

    (Vers.)

  • 1976.06.szám Jelenkor, E.I.: Két vers egy kőtábláról
    Hasonlatok

    Versek.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kisalföld, 1976.06.06 (133.szám) A Jelenkor júniusi száma
    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma
    • Tolna Megyei Népújság, 1976.06.20. FOLYÓIRATSZEMLE

  • 1976.06.szám Kritika, Tóth Dezső: Tanulságos viták

    A Weöres Sándor költészetéről és Mészöly Miklós prózájáról kibontakozott vitáról.

    „Joggal gúnyolódott ezen Eörsi István: »Csak az én fülem hallatára legalább egy tucat irodalmár vádolta merénylettel Szilágyit: Weöres veszélyben — suttogták vésztjósló hangon. Meg kell őtet, meg kell őtet, meg kell őtet menteni — áriázták.« Holott valójában csak annyi történt — ugyancsak az ő szavával — hogy »Szilágyi Ákos legalább azzal az igénnyel lépett fel, hogy a költői ént — pontosabban ennek az énnek és a valóságnak a relációit — állítsa vizsgálódásainak középpontjába …, hogy fontos formakérdéseket tartalmi oldalról, a lírai én és a valóság viszonyából kiindulva közelített meg«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, E.I.: 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim
    • Kritika, 1976.01.szám H.R.G.: Érvelő vitákért
    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) E.I.: Ürügyeim (Megdicsértek)

  • 1976.07.02. (155.szám) Somogyi Néplap, A jövő évad tervei
    Garas Dezső vendégszerepel

    Beszámoló a kaposvári Csiky Gergely Színház jövő évadának terveiről.

    „A másik premier valószínűleg Eörsi István A kihallgatás című darabja lesz, vagy Mrozek Tangója. […] A kecskeméti társulat Eörsi István Az áldozat című művét »hozza«, melyben Gábor Miklóst láthatjuk.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1976.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Érvénytelenítések és érvényesítések

    Az Add tovább! című kötet előszavában próbálja érvényteleníteni ezt a felszólítást, amelyben a fiatal írókat bírálja, nem tettek eleget a kiadó elvárásainak. Akkor mégis miért adták ki?

    A Fotó című lapban Féner Tamás kiállításáról írt Alföldy Jenő elismerő bírálatot. A művész nyilatkozik is, de Alföldy kritizálja az alkotó társadalombírálatát. A szerkesztőség utószavában kioktatja a művészt, mégsem olyan kritikust keres cikkéhez, aki álláspontjához érveket talál, és ezzel érvényteleníti a cikkíró bírálatát.

    A Kritikában Faragó Vilmos írt bírálatot Déry Tibor műveiről. Az író védelmére kelt, de éppen Hajdu Ráfis Gáborral szemben, aki szintén a Kritika munkatársa. A szerkesztőség, amikor közli Faragó írását, jelzi, hogy ez nem érvényteleníti Hajdu Ráfisnak a Kortárs 1976/3. számában megjelent bírálatát. „…csupán azt a kiadói és szerkesztői eljárást kifogásolom, mely érvek és ellenérvek nélkül elhatárolja magát a saját maga által közölt írásoktól.”

  • 1976.07.17. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Szerény indítvány

    Eörsi utal korábbi, a katarzisról írt cikkére, és további kérdéseket vet fel a kompromisszummentes művészettel kapcsolatban. Miért túlélhetők a műalkotások? – ez foglalkoztatja. Végül eredményre jut: „A művészet – a legkönyörtelenebb is – úgy teszi elviselhetővé mindazt, ami az életben elviselhetetlen, hogy nyíltan megvallja magáról: ő bizony nem az élet, hanem csak utánzata.” Azt indítványozza, hogy rendezzenek olyan színházi előadásokat is, amelyek nem teszik elviselhetővé az elviselhetetlent, sőt e módszert kiterjesztené a lírára is.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.06.12. (24.szám) E.I.: Vizeslepedő a katarzison

  • 1976.07.szám Nagyvilág, Görgey Gábor: Ruhapróba
    Eörsi István műfordításai

    Könyvkritika Eörsi István: Ruhapróba című kötetéről (Európa Könyvkiadó, 1975.) Eörsi versfordításainak válogatott kötete.

    „Ha megfeszül, akkor sem képes egyetlen lötyögő jambust sem létrehozni. Megveretett a mesterségbeli alaposság átkával.” Egy-egy vers kiemelése, összehasonlítása az eredetivel, vagy más fordítóéval – Tóth Árpádéval, Szabó Lőrincével. „A Ruhapróba nem unalmas, akadémikus olvasmány. Izgalmas kalandozás a világirodalomban és egy költő-fordító szellemi nyugtalanságának tájain.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1976.07.szám Nagyvilág, Gottfried Benn versei

    Éjszakai kávéház. Anya. Csak két dolog. Álom. Vers. Szavak. Ámde Te – ? Otthon. „A Broadway dalol és táncol”.

    Eörsi István fordításai.

  • 1976.08.03. (31.szám) Új Tükör, E.I.: Egyhangú köreit

    (Vers.)

  • 1976.08.07. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az öngyilkosnál

    Vers.

  • 1976.08.21. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Személyiséget veszek!

    Filmkritika Antonioni: Foglalkozása: riporter című filmjéről.

  • 1976.08.28. (35.szám) Élet és Irodalom, Erki Edit: Elvakult filológia

    Reflexió Rába György Napjainkban megjelent cikkére. Előzőleg Erki megemlékezést írt Elek Artúrról. Rába indulata kiterjedt Komlós Aladár cikkére is, melyben Osvátról emlékezik meg.

    „Harmadikként Eörsi István kerül a vádlottak padjára, aki is »előítéletek szószólójaként csökkenteni igyekszik Ady és Babits kölcsönös becsülésének jelentőségét.« Ebbéli igyekezetét szintén az Élet és Irodalom hasábjain fejti ki (1976. február 28.), Gál István Babits Adyról című könyvéről írott kritikájában. Mely kritika — megítélésem szerint — éppen hogy aláhúzza az Ady—Babits viszony alakulásának jelentőségét. […] Eörsi azt kifogásolja, hogy Gál István dokumentumgyűjteménye az ellentétek összebékítésével elsikkasztja azt a drámát, amely Babitsnak csak becsületére válhat.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben
    • Napjaink, 1976.08.szám Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért

  • 1976.08.szám Napjaink, Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért

    Elek Artúr születésének 100. évfordulóján az Élet és Irodalom lefitymáló megemlékezésével száll vitába a szerző. Felsorolja Elek erényeit. Komlós Aladár portréja Osvátról, aki nem tudta megbocsátani Babitsnak 1920-as – ténylegesen 1919-es – cikkét a Tanácsköztársaságról. Babits nem volt hajlandó írni Tormay Cécile folyóiratába, a Napkeletbe. Babits a Nyugatban közreadta Hatvany Ady világát. Gál István Babits Adyról címen megjelentette kötetét.

    „Eörsi az előítéletek szószólójaként csökkenteni igyekszik Ady és Babits kölcsönös becsülésének jelentőségét. […] De az ötvennyolc dokumentumnál hogy tarthatja lényegesebbnek egy 23 éves korban írt magánlevelében kifejtett idegenkedését Adytól? Pedig Babits elismerést is hangoztat, ellentétben Kosztolányival, akinek sorai ezt a választ előingerelték. Eörsi szerint Babits Petőfi és Arany-ában már a kortársak is olyan »költői tipológiát láttak«, mely a szerzőt Adyval állítja szembe. […] Ellentétben Eörsi közlésével, Lukács és Hatvány dicsérte A Holnap Babits-verseit.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.08.28. (35.szám) Erki Edit: Elvakult filológia

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 1976.09.05. Magyar Hírlap, Melczer Tibor: A nemek és az igenek

    Könyvkritika. Eörsi István: A nemek és az igenek című verseskötetéről.

    „...a fanyar irónia és az ötletgazdagság együtt határozza meg mindenekelőtt költészetét. S mert ez nála komoly költői elszántsággal találkozik, létrehozza a rá annyira jellemző, önmarcangoló és a világot sem kímélő groteszket. [...] tévednek azok a kritikusai, akik szerint Eörsinek nem igazi műfaja a vers. Mert a groteszknek — beláthattuk — Eörsinél igenis megvan a létjogosultsága. Ha pedig a költő nem bírja már a torz nevetést, úgyis levetkezik a lélek.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1976.09.08. (212.szám) Somogyi Néplap, A középkor játékai
    Világszínház a rádióban

    A Magyar Rádió Világszínház című műsoráról, terveikről. Idézetek Székely György írásából.

    „Cseng Ting-jü A pénz rabjai című műve a 13. századból származik: istenek és emberek szólalnak meg benne. A fordító Kalmár Éva és Eörsi István, a rendező Bozó László. Október 29-én kerül adásba.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pest Megyei Hírlap, 1975.02.07. (32.szám) Levendel Júlia: Rádiófigyelő

  • 1976.09.11. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tribünön ülök

    Beszámoló a nemzetközi költőtalálkozóról, melyet a PEN-kub és a macedón írószövegség rendezett Sztrugában.

  • 1976.09.14. (37.szám) Új Tükör, Major Klára. Együttes rádió-, tévé-, könyvakció. Mindenki iskolája

    (A rádió és a televízió új műsoráról, a Mindenki iskolájáról. Ezzel egyidőben ugyanilyen címmel könyv is megjelenik.
    Eörsi István írta a Mindenki iskolája Irodalom fejezetét, Párbeszéd a költészetről címmel.)

  • 1976.09.17. (38.szám) Magyar Ifjúság, M. L.: Tanár: a rádió és a televízió
    SZEPTEMBERTŐL: MINDENKI ISKOLÁJA

    Beszélgetés Gál Mihállyal, az Iskolatelevízió osztályvezető-helyettesével, Gartner Évával és Martos Eta szerkesztővel a televízió új műsoráról, a Mindenki Iskolájáról.

    „A Párbeszéd a költészetről előre megírt párbeszéd, szerzője Eörsi István; Haumann Péter és Sinkó László mondják el.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Tükör, 1976.09.14. (37.szám) Major Klára. Együttes rádió-, tévé-, könyvakció. Mindenki iskolája
    • Könyvtáros, 1976.11.01. (11.szám) Csontos Magda: Mindenki iskolája
    • Élet és Irodalom, 1976.12.18. (51.szám) Mágori Erzsébet: Tanuljunk lassan olvasni!

  • 1976.09.25. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hamlet – Ljubimov módra

    Színikritika a belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon bemutatott, a Taganka együttes művészeti vezetőjének, Ljubimovnak Hamlet-rendezéséről.

  • 1976.09.szám Budapest, Koltai Tamás: Évad után — évad előtt
    Színházi jegyzetek

    A magyar dráma elemzésekor megemlíti, hogy „Eörsinek előadatlan darabjai vannak, és Vámos Miklóson kívül egyetlen húszon- (vagy akár harmincon-) éves dráma-író sem tud megkapaszkodni a színházban.”

  • 1976.09.szám Gyermekünk, JOHANN WOLFGANG GOETHE: Ha a gyermek sóvár szeme néz
    Lennék egész egyéni
    Komolyságom és termetem

    Versek. Fordította: Eörsi István.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.