EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.05.15. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Amarcord

    Filmkritika Fellini Amarcord című filmjéről. 

  • 1976.05.29. (22.szám) Élet és Irodalom, Dr. Konkoly-Thege Aladár: Orvosesztétika?

    Reflexió Eörsi Művészet és bizalom című cikkére, mely az Orvosi Hetilapnak a betegséget ábrázoló művészetek szerepéről folytatott vitájára reflektált. Bergmann Suttogások és sikolyok című filmjéről. A Mondj búcsút, Maggie című film bemutatásáról. Korhatár szerint kellene bemutatni a hasonló filmeket.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.05.08. (19.szám) E.I.: Művészet és bizalom

  • 1976.05.29. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bókkon Gábor versei elé
    Új hang

    A fiatal költő, Bókkon Gábor bemutatása, költészete nagyra értékelése.

  • 1976.05.30. Magyar Szó, Vladimir Nazor: A sirály

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1976.05.szám Nagyvilág, Krónika
    Nagyvilág-estek

    A miskolci Ifjúsági Házban rendezett Nagyvilág-esten a folyóiratot Gergely Ágnes, Eörsi István, Kada Júlia és Mihályi Gábor képviselte. Vita a fordítás problémáiról.

    Az Irodalmi Színpad pestlőrinci Fórum-sorozatában Nagyvilág-estet rendezett. Eörsi István műfordításaiból olvasott fel.

  • 1976.05.szám Színház, Földes Anna: Az asztalfiók-színháztól a repertoárdarabig

    A magyar drámák előretörése a színházak repertoárjában. A színvonallal még bajok vannak. Az új magyar drámák helye az idei évad műsorterveiben. Az írók gyakran csak az asztalfióknak írják új drámáikat. A papírszínház dicsérete – a drámák nyomtatott nyilvánossága. Az igazi azonban a kőszínházi bemutatkozás lenne!

    „Érdemes lenne egyszer Csipkerózsika-számlálást tartani, Hubay Miklós, Weöres Sándor, Eörsi István, Páskándi Géza és mások köteteiben. (Nem kéziratokról, a színházi íróasztalokban kallódó és avasodó tervekről, hanem mindenki számára hozzáférhető kötetekről és folyóiratokról beszélek.) Vajon hány Csipkerózsika merevedett tetszhalottá az esztendők során, s hány van még ma is, aki az első intésre felébredne…”

  • 1976.05.szám Színház, H. A.: Az a lány
    Győr

    Az NDK Színházművészeti Napjai ürügyén munkástémájú drámáinkról, színpadi munkásábrázolásunkról.

    „Idekövetelődzik az előadás másik komoly fogyatékossága is. Nem ismerem a darab eredeti szövegét. Bertolt Brecht Az ulmi szabó című versét, amely az ihletője Joachim Brehmer művének, azonban igen, éspedig Eörsi István több mint kitűnő, drámai fordításában. Győrött a vers és a dráma György Ágnes magyarításában jelenik meg. Hiányosan.”

    • Bertolt Brecht Az ulmi szabó című verse megjelent az Emberek és istenek. Szöveggyűjtemény az ateista és antiklerikális irodalomból című kötetben. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A verset elolvashatja az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 1976.06.01. (150.szám) Dunántúli Napló, Megkezdődött az ünnepi könyvhét pécs-baranyai rendezvénysorozata

    (A megyei megnyitóünnepségen részt vette Eörsi István is. Eörsi István költészetének filozófiai-intellektuális indíttatásáról beszélt, majd három versét olvasta fel.)

  • 1976.06.06 (133.szám) Kisalföld, A Jelenkor júniusi száma

    Lapszemle. A lírai rovatban Eörsi István versei is olvashatók.

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok
    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma
    • Tolna Megyei Népújság, 1976.06.20. FOLYÓIRATSZEMLE

  • 1976.06.10. (41.szám) Tábortűz, E.I.: Hogyan készül a vers

    Vers.

    Eörsinek ezt a versét a Szélkiáltó együttes új – Bukfenc című – megzenésített verseket tartalmazó lemezébe beválogatta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Gyermekünk, 1988.02.szám F. M.: Rímes dalok
    • Magyar Ifjúság, 1988.03.18. (12.szám) Horváth Károly: Szélkiáltó 2, avagy bukfenc előre

  • 1976.06.12. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vizeslepedő a katarzison

    Reflexió Hankiss Elemérnek, a Literatura, 1975/1. számában megjelent, katarzisról szóló írására. Hankiss: „Minthogy abban a kultúrkörben, amelyben a tragédiák, Szophoklésztől O’Neilig és Beckettig, keletkeztek, az értékes emberi élet elpusztítása az egyik legnegatívabb érték, a tragédiák katarzis-gépezete elsősorban ezt az értékpusztítást próbálja valahogy semlegesíteni, elleplezni, valamiféleképpen pozitív értékké átlényegíteni.” Eörsi ellenérvei.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1976.07.17. (29.szám) E.I.: Ürügyeim (Szerény indítvány)

  • 1976.06.15. (12.szám) Filmvilág, E.I.: Fáradjon a kulisszák mögé

    Elismerő filmkritika Francois Truffaut Amerikai éjszaka című filmjéről.

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1976.06.17. Petőfi Népe, KS: A Jelenkor júniusi száma

    A Jelenkor című lap ajánlója.

    „A lírai rovatban emellett többek között Békési Gyula, Dudás Kálmán, Eörsi István, Hatvani Dániel és Nagy Gáspár verseit, valamint Csorba Győző Brecht-fordításcsokrát találjuk.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok
    • Kisalföld, 1976.06.06 (133.szám) A Jelenkor júniusi száma
    • Tolna Megyei Népújság, 1976.06.20. FOLYÓIRATSZEMLE

  • 1976.06.20. Tolna Megyei Népújság, FOLYÓIRATSZEMLE
    JELENKOR

    A Pártélet, a Jelenkor, a Fáklya és a Delta című folyóiratok lapszemléje. A Jelenkor lírai rovatában többek között Eörsi István versei jelentek meg.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok
    • Kisalföld, 1976.06.06 (133.szám) A Jelenkor júniusi száma
    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma

  • 1976.06.22. (25.szám) Új Tükör, E.I.: A kukatulajdonos dala

    (Vers.)

  • 1976.06.szám Jelenkor, E.I.: Két vers egy kőtábláról
    Hasonlatok

    Versek.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kisalföld, 1976.06.06 (133.szám) A Jelenkor júniusi száma
    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma
    • Tolna Megyei Népújság, 1976.06.20. FOLYÓIRATSZEMLE

  • 1976.06.szám Kritika, Tóth Dezső: Tanulságos viták

    A Weöres Sándor költészetéről és Mészöly Miklós prózájáról kibontakozott vitáról.

    „Joggal gúnyolódott ezen Eörsi István: »Csak az én fülem hallatára legalább egy tucat irodalmár vádolta merénylettel Szilágyit: Weöres veszélyben — suttogták vésztjósló hangon. Meg kell őtet, meg kell őtet, meg kell őtet menteni — áriázták.« Holott valójában csak annyi történt — ugyancsak az ő szavával — hogy »Szilágyi Ákos legalább azzal az igénnyel lépett fel, hogy a költői ént — pontosabban ennek az énnek és a valóságnak a relációit — állítsa vizsgálódásainak középpontjába …, hogy fontos formakérdéseket tartalmi oldalról, a lírai én és a valóság viszonyából kiindulva közelített meg«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, E.I.: 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim
    • Kritika, 1976.01.szám H.R.G.: Érvelő vitákért
    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) E.I.: Ürügyeim (Megdicsértek)

  • 1976.07.02. (155.szám) Somogyi Néplap, A jövő évad tervei
    Garas Dezső vendégszerepel

    Beszámoló a kaposvári Csiky Gergely Színház jövő évadának terveiről.

    „A másik premier valószínűleg Eörsi István A kihallgatás című darabja lesz, vagy Mrozek Tangója. […] A kecskeméti társulat Eörsi István Az áldozat című művét »hozza«, melyben Gábor Miklóst láthatjuk.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1976.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Érvénytelenítések és érvényesítések

    Az Add tovább! című kötet előszavában próbálja érvényteleníteni ezt a felszólítást, amelyben a fiatal írókat bírálja, nem tettek eleget a kiadó elvárásainak. Akkor mégis miért adták ki?

    A Fotó című lapban Féner Tamás kiállításáról írt Alföldy Jenő elismerő bírálatot. A művész nyilatkozik is, de Alföldy kritizálja az alkotó társadalombírálatát. A szerkesztőség utószavában kioktatja a művészt, mégsem olyan kritikust keres cikkéhez, aki álláspontjához érveket talál, és ezzel érvényteleníti a cikkíró bírálatát.

    A Kritikában Faragó Vilmos írt bírálatot Déry Tibor műveiről. Az író védelmére kelt, de éppen Hajdu Ráfis Gáborral szemben, aki szintén a Kritika munkatársa. A szerkesztőség, amikor közli Faragó írását, jelzi, hogy ez nem érvényteleníti Hajdu Ráfisnak a Kortárs 1976/3. számában megjelent bírálatát. „…csupán azt a kiadói és szerkesztői eljárást kifogásolom, mely érvek és ellenérvek nélkül elhatárolja magát a saját maga által közölt írásoktól.”

  • 1976.07.17. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Szerény indítvány

    Eörsi utal korábbi, a katarzisról írt cikkére, és további kérdéseket vet fel a kompromisszummentes művészettel kapcsolatban. Miért túlélhetők a műalkotások? – ez foglalkoztatja. Végül eredményre jut: „A művészet – a legkönyörtelenebb is – úgy teszi elviselhetővé mindazt, ami az életben elviselhetetlen, hogy nyíltan megvallja magáról: ő bizony nem az élet, hanem csak utánzata.” Azt indítványozza, hogy rendezzenek olyan színházi előadásokat is, amelyek nem teszik elviselhetővé az elviselhetetlent, sőt e módszert kiterjesztené a lírára is.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.06.12. (24.szám) E.I.: Vizeslepedő a katarzison

  • 1976.07.szám Nagyvilág, Görgey Gábor: Ruhapróba
    Eörsi István műfordításai

    Könyvkritika Eörsi István: Ruhapróba című kötetéről (Európa Könyvkiadó, 1975.) Eörsi versfordításainak válogatott kötete.

    „Ha megfeszül, akkor sem képes egyetlen lötyögő jambust sem létrehozni. Megveretett a mesterségbeli alaposság átkával.” Egy-egy vers kiemelése, összehasonlítása az eredetivel, vagy más fordítóéval – Tóth Árpádéval, Szabó Lőrincével. „A Ruhapróba nem unalmas, akadémikus olvasmány. Izgalmas kalandozás a világirodalomban és egy költő-fordító szellemi nyugtalanságának tájain.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1976.07.szám Nagyvilág, Gottfried Benn versei

    Éjszakai kávéház. Anya. Csak két dolog. Álom. Vers. Szavak. Ámde Te – ? Otthon. „A Broadway dalol és táncol”.

    Eörsi István fordításai.

  • 1976.08.03. (31.szám) Új Tükör, E.I.: Egyhangú köreit

    (Vers.)

  • 1976.08.07. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az öngyilkosnál

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.