EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1974.05.01. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: A rádió mellett
    Széchenyi ürügyén

    Rádiókritika a Zsebrádiószínház egyik műsoráról. A műsorvezető Hanák Péter beszélgetőtársai Eörsi István és Földes Anna.

    „Azt hittem ugyanis — s talán nem is minden ok nélkül —, hogy a szerző, Eörsi István immár a második bőrt nyúzza le ugyanarról a rókáról: először megírt egy egész estét betöltő színművet a Pesti Színház számára — Széchenyi és az árnyak címmel, aztán pedig kiemelt ebből egy jellemző részletet — a Rádiószínház számára. [...] Fölösleges azon meditálni, hogy mi született előbb: az Egy látogatás című jelenet vagy a Széchenyi drámai ábrázolásáról című kerekasztal-beszélgetés, s gyanítom, azt is fölösleges kutatni, hogy a kishangjáték illusztrálta-e az izgalmas ismeretterjesztő műsort vagy fordítva.” 

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1973.02.24. (8.szám) E.I.: Egy látogatás
    • Tolna Megyei Népújság, 1974.04.17. Ordas István: Húsvét az éterben 
    • Pest Megyei Hírlap, 1974.04.19. (90.szám) Rádiófigyelő
    • Magyar Ifjúság, 1974.10.25. (43.szám) Z. L.: Láthatatlan köntös. Rádió
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjának a címét.

  • 1974.05.05. (18.szám) Új Szó (Vasárnapi), Heinrich Heine: Májusban

    (Vers. Fordító: Eörsi István.)

  • 1974.05.24. Népszava, M. I.: Néhány mondatban a művekről
    Könyvheti előzetes
    Az oroszlán torka — Miért van levél a fákon?
    A múlt magyar tudósai

    A Magvető Kiadó kínálatában megjelenik a Rivalda 72—73 is, Darvas József, Eörsi István, Fekete Sándor, Gyurkó László, Illyés Gyula, Kertész Ákos és Németh László egy-egy drámájával, gazdagon illusztrálva a színházi előadásokról készült fényképekkel.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1974.05.szám Könyvvilág, Bata Imre: Antológiák között

    Különböző antológiák összehasonlítása.

    „Az idei drámai antológia, a Rivalda a történeti tárgyban, a gondolatban reménykedik, s a legtöbbször most is a nyelv menti meg. Illyésnél, Németh Lászlónál bizonyosan. Darvasnál a nemes történeti anyag szárnyat ad a dikciónak. Eörsi éles ésszel kezdi ki a nemes történeti anyagot.”

    [Eörsi István: Széchenyi és az árnyak – 145. oldal]

    • A Rivalda 72–73. című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.05.szám Nagyvilág, Az NDK hat költője
    Richard Leising: Berlin, Lottumstrasse

    Versek. Berlin, Lottumstrasse. Öböl. A minimumról.

    Fordító: Eörsi István.

  • 1974.05.szám Néző, Széchenyi és az árnyak

    Rövid ismertető a Pesti Színházban bemutatott Eörsi István Széchenyi és árnyak című groteszk tragédiájáról. A rendező: Horvai István.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: K. a gyárban

    Franz Kafka kitalálta magának K. urat, aki felemás úr. Részletek K. naplójából, melyet egy gyárlátogatásról írt. A gyárban dolgozó lányok kiszolgáltatottak, de amint vége a munkának, minden megváltozik a kinti világban. „Miért nem vándorolnak ki a csukcsok iszonyú országukból, jelenlegi életükhöz és jelenlegi vágyaikhoz képest mindenütt jobban élnének.”

  • 1974.06.07. (131.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Rivalda 72–73
    MEGJELENT A KÖNYVHÉTEN

    Könyvkritika a Rivalda nyolc magyar színművet tartalmazó új kötetéről, melyet Kardos György szerkesztett.

    „Eörsi István Széchenyi és az árnyak című munkája egy kicsit hideg, kiszámított alkotás.”

    • A Rivalda (72–73) adatait és tartalomjegyzékét megtalálja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.



  • 1974.06.08. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I. Halotti beszéd; Szerelmed

    Versek.

  • 1974.06.08. Magyar Hírlap, Medve Imola: Antológiák évről évre

    Könyvkritika. Megjelent a Szép versek, a Körkép és a Rivalda. A Rivaldában kapott helyt Eörsi István Széchenyi és az árnyak című írása.

    • A kötet adatait megtalálja a honlapon a Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 1974.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája
    Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig.

    Könyvkritika. Fülep kezdő újságíróként felkereste Zala Györgyöt, Benczúr Gyulát és Stróbl Alajost. „Fülep Lajos áhítatosan, de célratörően faggatta ki ezeket a nagy embereket; nem is kifaggatta, inkább kiforgatta őket, hogy szem elé tárja teljes ürességüket. Undorát és megvetését a tucat-hódoló alázatos pátosza mögé rejtette”. Tőkei Ferenc előszavában Fülep különös életéről beszél. Eörsi ezt kétségbe vonja. „Vajon ez a két kitűnő kötet, amely a benne foglalt művek megírása után 55–70 évvel először ad átfogó képet ennek a legnagyobb mértékkel mérve is jelentős szerzőnek a gondolkodásmódjártól, nyom-e majd annyit közgondolkodásunk mérlegén, mint mondjuk a Millenniumi Emlékmű legkisebb mellékalakjának vas lábujjkörme?”


    Reagálás:

    Élet és Irodalom, 1974.06.22. (25.szám) E.I.: Válogatott helyreigazításaim

    Élet és Irodalom, 1974.07.13. (28.szám) Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban

    Magyar Hírlap, 1974.11.23. Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Fülep Lajos tanulmányairól

  • 1974.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szegény Tomanek

    Glossza. Mihályi Gábor a Nagyvilágban írt a Nők iskolája Vígszínházi bemutatójáról, és az zavarja, hogy Darvas Iván, aki vonzó, szép férfi, kiváló alakítása ellenére sem tudja elhitetni velük, „hogy szüksége van ilyen nemtelen eszközökre ahhoz, hogy nőhöz jusson.” Majd zárójelben hozzáteszi, hogy az eredeti elképzelés szerint Tomanek Nándor játszotta volna Arnold szerepét…

  • 1974.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Válogatott helyreigazításaim

    Eörsi előző, Fülep Lajosról szóló cikkében a „gloria victist”-t „dicsőség a győzőnek”-re magyarította. A hiba oka az volt, hogy a Fülep-kötet jegyzetéből gondolkodás nélkül írta le a téves fordítást.  


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.15. (24.szám) E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1974.07.13. (28.szám) Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban
    • Magyar Hírlap, 1974.11.23. Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Fülep Lajos tanulmányairól

  • 1974.06.30. Magyar Nemzet, E.I.: Leltár

    Vers.

  • 1974.06.szám Könyvvilág, Elbert János: Színház –
    „Az olvasólámpához”

    Illés Endre Névtelen levelek című drámájának megjelenése kapcsán merül fel a kérdés: szívesen olvasnak-e olyan drámákat az olvasók, amiket színházban is előadnak. A Rivalda 72–73. című kötetének említése, melyben szerepel Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című műve.

    • A Rivalda 72–73. című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 1974.06.szám Kritika, E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra

    A színikritikusok drámával szembeni követelményei, rögeszméi 4-5-ig. A drámai feszültségről, a vigasztaló katarzisról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1974.07.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
    • Népszabadság, 1974.11.03. Mosolygó színházi klub
    • Népszabadság, 1989.09.04. Tarján Tamás: Szeszélyes krónika

  • 1974.06.szám Nagyvilág, Németh G. Béla: Mai Nyugatnémet költők

    Könyvkritika A sóragyogású bánat című kötetről (Európa Könyvkiadó, 1973.). A gyűjtemény összeállítója: Hajnal Gábor.

    „Egyszóval, szép kötet ez, szép válogatás és jó fordítások. Hadd emeljük ki a jók közül is a német líra sajátos hangját pontosan eltaláló Lator László, Eörsi István, Tandori Dezső és Hajnal Gábor fordításait.”

    • A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1974.07.06. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szókimondó zűrzavar

    Glossza. Sardou Szókimondó asszonyság című vígjátékának filmváltozata a tévében. A szinkronszöveg hibás volt, majdnem egy évszázadnyit tévedett a magyar fordító.

  • 1974.07.13. (28.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban

    Reflexió Eörsi könyvkritikájára (Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig).


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.15. (24.szám) E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.22. (25.szám) E.I.: Válogatott helyreigazításaim
    • Magyar Hírlap, 1974.11.23. Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Fülep Lajos tanulmányairól

  • 1974.07.13. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mit ér az ember, ha futballista?

    Hogyan osztották föl egymás közt a sztárok a reklámpiacot?


    Reagálás:

    • Beszélő, 1998.05.szám (Folyóirat – május) Turai Tamás: Kurbjuweit és Sparwasser

  • 1974.07.szám Alföld, Simon Zoltán: Napjaink magyar drámái
    dráma és színház

    A dráma műfajának kiváltó okai. Az 56 utáni magyar drámairodalom „egy morális krízis művészi tükröződése”. Az abszurd színház hatása. Néhány színházi sikerdarab felidézése, és az azokat követő esztétikai és etikai viták. Bécsy Tamás 1972-es év drámai termését áttekintő cikkéből idézetek. Az 1970–1974 között bemutatott drámák közéleti problémaköre.

    „Ha nem is a művek többsége, de mindenképpen a java része súlyos történetfilozófiai problémákkal birkózik. A madáchi eszmekör szatirikus átfogalmazásától (Fekete Sándor: Őserdei szümpozion) a divatos »hatalom és morál« dilemmán át (Eörsi: Széchenyi és az árnyak) a romantikus vagy realista forradalmi magatartás célszerűségéig (Galambos: Fegyverletétel), a kis népek sorsától (Illyés: Tiszták) az egész emberiség lehetséges végpusztulásáig (Görgey: Cápák a kertben) számtalan téma merül fel napjaink drámairodalmában.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1974.08.szám Szilassy Zoltán: Magyar színház – Világszínház
    • Színház, 1975.06.szám Földes Anna: A magyar dráma vitájáról – szenvedélyek nélkül 

  • 1974.07.szám Kritika, E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra

    Befejező rész. A színikritikusok drámával szembeni követelményei, rögeszméi 4-5-ig. A drámai feszültségről, a vigasztaló katarzisról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1974.06.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
    • Népszabadság, 1974.11.03. Mosolygó színházi klub
    • Népszabadság, 1989.09.04. Tarján Tamás: Szeszélyes krónika

  • 1974.07.szám Nagyvilág, Ernst Jandl versei

    sok út. nyári dal. a hangya útjai. 16 év. itélet.

    Eörsi István fordításai.

  • 1974.07.szám Színház, b. i.: Jelmagyarázat

    A Színház című lap júliusi számának ajánlója. Eörsi Széchenyi-darabjának említése.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi darabjának a címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.