EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1974.06.07. (131.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Rivalda 72–73
    MEGJELENT A KÖNYVHÉTEN

    Könyvkritika a Rivalda nyolc magyar színművet tartalmazó új kötetéről, melyet Kardos György szerkesztett.

    „Eörsi István Széchenyi és az árnyak című munkája egy kicsit hideg, kiszámított alkotás.”

    • A Rivalda (72–73) adatait és tartalomjegyzékét megtalálja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.



  • 1974.06.08. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I. Halotti beszéd; Szerelmed

    Versek.

  • 1974.06.08. Magyar Hírlap, Medve Imola: Antológiák évről évre

    Könyvkritika. Megjelent a Szép versek, a Körkép és a Rivalda. A Rivaldában kapott helyt Eörsi István Széchenyi és az árnyak című írása.

    • A kötet adatait megtalálja a honlapon a Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 1974.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája
    Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig.

    Könyvkritika. Fülep kezdő újságíróként felkereste Zala Györgyöt, Benczúr Gyulát és Stróbl Alajost. „Fülep Lajos áhítatosan, de célratörően faggatta ki ezeket a nagy embereket; nem is kifaggatta, inkább kiforgatta őket, hogy szem elé tárja teljes ürességüket. Undorát és megvetését a tucat-hódoló alázatos pátosza mögé rejtette”. Tőkei Ferenc előszavában Fülep különös életéről beszél. Eörsi ezt kétségbe vonja. „Vajon ez a két kitűnő kötet, amely a benne foglalt művek megírása után 55–70 évvel először ad átfogó képet ennek a legnagyobb mértékkel mérve is jelentős szerzőnek a gondolkodásmódjártól, nyom-e majd annyit közgondolkodásunk mérlegén, mint mondjuk a Millenniumi Emlékmű legkisebb mellékalakjának vas lábujjkörme?”


    Reagálás:

    Élet és Irodalom, 1974.06.22. (25.szám) E.I.: Válogatott helyreigazításaim

    Élet és Irodalom, 1974.07.13. (28.szám) Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban

    Magyar Hírlap, 1974.11.23. Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Fülep Lajos tanulmányairól

  • 1974.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szegény Tomanek

    Glossza. Mihályi Gábor a Nagyvilágban írt a Nők iskolája Vígszínházi bemutatójáról, és az zavarja, hogy Darvas Iván, aki vonzó, szép férfi, kiváló alakítása ellenére sem tudja elhitetni velük, „hogy szüksége van ilyen nemtelen eszközökre ahhoz, hogy nőhöz jusson.” Majd zárójelben hozzáteszi, hogy az eredeti elképzelés szerint Tomanek Nándor játszotta volna Arnold szerepét…

  • 1974.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Válogatott helyreigazításaim

    Eörsi előző, Fülep Lajosról szóló cikkében a „gloria victist”-t „dicsőség a győzőnek”-re magyarította. A hiba oka az volt, hogy a Fülep-kötet jegyzetéből gondolkodás nélkül írta le a téves fordítást.  


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.15. (24.szám) E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1974.07.13. (28.szám) Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban
    • Magyar Hírlap, 1974.11.23. Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Fülep Lajos tanulmányairól

  • 1974.06.30. Magyar Nemzet, E.I.: Leltár

    Vers.

  • 1974.06.szám Könyvvilág, Elbert János: Színház –
    „Az olvasólámpához”

    Illés Endre Névtelen levelek című drámájának megjelenése kapcsán merül fel a kérdés: szívesen olvasnak-e olyan drámákat az olvasók, amiket színházban is előadnak. A Rivalda 72–73. című kötetének említése, melyben szerepel Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című műve.

    • A Rivalda 72–73. című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 1974.06.szám Kritika, E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra

    A színikritikusok drámával szembeni követelményei, rögeszméi 4-5-ig. A drámai feszültségről, a vigasztaló katarzisról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1974.07.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
    • Népszabadság, 1974.11.03. Mosolygó színházi klub
    • Népszabadság, 1989.09.04. Tarján Tamás: Szeszélyes krónika

  • 1974.06.szám Nagyvilág, Németh G. Béla: Mai Nyugatnémet költők

    Könyvkritika A sóragyogású bánat című kötetről (Európa Könyvkiadó, 1973.). A gyűjtemény összeállítója: Hajnal Gábor.

    „Egyszóval, szép kötet ez, szép válogatás és jó fordítások. Hadd emeljük ki a jók közül is a német líra sajátos hangját pontosan eltaláló Lator László, Eörsi István, Tandori Dezső és Hajnal Gábor fordításait.”

    • A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1974.07.06. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szókimondó zűrzavar

    Glossza. Sardou Szókimondó asszonyság című vígjátékának filmváltozata a tévében. A szinkronszöveg hibás volt, majdnem egy évszázadnyit tévedett a magyar fordító.

  • 1974.07.13. (28.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban

    Reflexió Eörsi könyvkritikájára (Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig).


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.15. (24.szám) E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.22. (25.szám) E.I.: Válogatott helyreigazításaim
    • Magyar Hírlap, 1974.11.23. Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Fülep Lajos tanulmányairól

  • 1974.07.13. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mit ér az ember, ha futballista?

    Hogyan osztották föl egymás közt a sztárok a reklámpiacot?


    Reagálás:

    • Beszélő, 1998.05.szám (Folyóirat – május) Turai Tamás: Kurbjuweit és Sparwasser

  • 1974.07.szám Alföld, Simon Zoltán: Napjaink magyar drámái
    dráma és színház

    A dráma műfajának kiváltó okai. Az 56 utáni magyar drámairodalom „egy morális krízis művészi tükröződése”. Az abszurd színház hatása. Néhány színházi sikerdarab felidézése, és az azokat követő esztétikai és etikai viták. Bécsy Tamás 1972-es év drámai termését áttekintő cikkéből idézetek. Az 1970–1974 között bemutatott drámák közéleti problémaköre.

    „Ha nem is a művek többsége, de mindenképpen a java része súlyos történetfilozófiai problémákkal birkózik. A madáchi eszmekör szatirikus átfogalmazásától (Fekete Sándor: Őserdei szümpozion) a divatos »hatalom és morál« dilemmán át (Eörsi: Széchenyi és az árnyak) a romantikus vagy realista forradalmi magatartás célszerűségéig (Galambos: Fegyverletétel), a kis népek sorsától (Illyés: Tiszták) az egész emberiség lehetséges végpusztulásáig (Görgey: Cápák a kertben) számtalan téma merül fel napjaink drámairodalmában.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1974.08.szám Szilassy Zoltán: Magyar színház – Világszínház
    • Színház, 1975.06.szám Földes Anna: A magyar dráma vitájáról – szenvedélyek nélkül 

  • 1974.07.szám Kritika, E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra

    Befejező rész. A színikritikusok drámával szembeni követelményei, rögeszméi 4-5-ig. A drámai feszültségről, a vigasztaló katarzisról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1974.06.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
    • Népszabadság, 1974.11.03. Mosolygó színházi klub
    • Népszabadság, 1989.09.04. Tarján Tamás: Szeszélyes krónika

  • 1974.07.szám Nagyvilág, Ernst Jandl versei

    sok út. nyári dal. a hangya útjai. 16 év. itélet.

    Eörsi István fordításai.

  • 1974.07.szám Színház, b. i.: Jelmagyarázat

    A Színház című lap júliusi számának ajánlója. Eörsi Széchenyi-darabjának említése.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi darabjának a címét.

  • 1974.07.szám Tiszatáj, Olasz Sándor: Ne mondj le semmiről

    Könyvkritika a Ne mondj le semmiről című antológiáról, amely tizenhárom – különböző korú, különböző típusú – költő verseit tartalmazza. Spiró György és Szilágyi Ákos verseinek kiemelése. Bratka László verseihez Eörsi István írt előszót.

    „Bratka legtöbb írása érdektelen reflexiók sorozata. Pózt érzünk mögöttük, nem élményt, vagy kifejezésre törő fontos mondandót. Eörsi István »nyelvi sablonmentességet« lát ezekben az írásokban, mi inkább nyelvi silányságot. Nem biztos, hogy a »prózai nyelvhasználat« mögött mindig tudatosság van.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1974.08.04. Népszabadság, Erich Kästner: Ismered a hont, hol ágyú virul?

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1974.08.10. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Két módszer

    Egy öngyilkossági kísérlet és egy önpusztító életmód útja a halálig. 

  • 1974.08.17. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Böll új regénye
    Tájékozódás

    Heinrich Böll új regényének, a Katharina Blum elvesztett tisztességének folytatásos közlése a Spiegelben. Regénye alcíme: „Hogyan keletkezhet és hova vezethet az erőszak”. A könyv élményalapja: „1972 januárjában az író megtámadta a hírhedt Springer-lapot, a Bild-et, amiért ez az anarchista Baader-Meinhof-csoportról szóló tudósításaiban a sajtóetika elemi szabályainak fittyet hányva lincshangulatot akart kelteni, és esztelen, hisztérikus hecckampányba kezdett minden baloldali erő ellen.” Az ezt követő események Böll életében. Könyvében megírja a véleményét is a sajtóról – a Bildről.  

  • 1974.08.szám Alföld, Kloss Andor: Franz Kafka: Elbeszélések

    Könyvkritika.

    „Örvendetes tehát, hogy az Amerika, A per és A kastély című regényei után most ihletett fordításokban (Tandori Dezső, Győrffy Miklós, Szabó Ede, Gáli József, Antal László, Eörsi István munkái) olvashatjuk elbeszéléseit is.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1974.08.szám Alföld, Szilassy Zoltán: Magyar színház – Világszínház
    Visszhang

    Reflexió Simon Zoltán és Ablonczy László cikkére. Vita az új magyar dráma és színház helyzetéről.

    „A kis- és nyárspolgári mentalitás abszurditását poentírozó drámák (Ionesco: Kopasz énekesnő; Albee: Az amerikai álom; Mrožek: Tangó) szintjétől nem maradtak le a hasonló magyar művek (Eörsi István: Sírkő és kakaó; Szakonyi Károly: Adáshiba).”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1974.07.szám Simon Zoltán: Napjaink magyar drámái
    • Színház, 1975.06.szám Földes Anna: A magyar dráma vitájáról – szenvedélyek nélkül
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.


  • 1974.08.szám Kortárs, E.I.: Műhelytanulmány

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.