EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2021.10.22. 168.hu, MTI: Karácsony Gergely szerint minden nap kötelező ragaszkodni ’56 eseményeihez
    Felavatták Eörsi István emléktábláját.

    Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott rendezvényen felavatták Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, ’56-os forradalmár emléktábláját, melyet egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 27. szám alatti ház falán helyzetek el.

    Karácsony Gergely és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes beszédének rövid részlete.

    Fotó

  • 2021.10.22. litera.hu, Greff Anddrás: Radnóti Sándor: „Ez volt a két nagy sebe a Kádár-korszaknak”
    Az írók országa 3.

    Beszélgetés Radnóti Sándorral 1956 irodalmi emlékezetéről.

    „A 60-as évek elejétől a forradalom életben maradt vezetői kezdtek kijönni a börtönből. Ők ébren tartották 56 emlékét, de mondjuk Eörsi István alapélménye volt, hogy lényegében nem találja meg a maga egykori társaságát, mert ő a börtönviseltségével állandóan emlékezteti a többieket arra, amire nem akarnak emlékezni. Visszaemlékezett például egy jelenetre (lásd ezt a Litera-interjút! – a szerk.): Csoóri Sándorral beszélget, aki egy idő után azt mondja, hogy ne haragudj, mennem kell, mert a Belvárosi Kávéházban várnak a fiúk. A fiúk Konrád Györgytől Gyurkó Lászlón keresztül Sükösd Mihályig, Hernádi Gyuláig azok voltak, akik valaha Eörsi társaságát is jelentették, de Csoóri nem hívta oda, Eörsi szerint azért, mert nem akartak egy olyan emberrel találkozni, aki élő emlékeztetőjele volt a forradalomnak. [...] A másik nagy áttörés – irodalmi nívóról beszélve – Eörsi István volt, aki eleve azon mért mindenkit, hogy mi a viszonya az 56-os forradalomhoz. Ezen a mércén a legtöbben elbuktak, őket mélyen megvetette, és nem volt tapintatos: mind a magánéletben, mind a közpublikációiban, ahol lehet, csépelte őket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • litera.hu, 2005.10.17. Keresztury Tibor – Vágvölgyi B. András: Eörsi István: Ebből nem tudok kimászni...

  • 2021.10.22. Népszava, Gömöri György: A forradalom emlékezete két antológiában

    A „Támadó tűz voltunk” és a „Szavakban lobog” című antológiák kritikája. Fotó: Tüntetők a budapesti Bem téren 1956. október 23-án

    „A válogatásról még csak annyit, hogy Buda Ferenc néhány hiteles verse után (tőle származik a kötet címe) a szerkesztők önkontrollja elszabadul és Petrin kívül szinte kizárólag »népi« szerzők olvashatók a hátralevő lapokon. (Ezt különben Szakolczay Lajos is szóvá tette a Kortársban közölt kritikájában, Nemes Nagy Ágnest és Bakucz Józsefet, meg én is a Bécsi Naplóban, Horváth Elemért, Siklós Istvánt és Eörsi Istvánt hiányolva.)”

    Előzmény:

    • Bécsi Napló, 2017.07.01. (4.szám) Gömöri György: Támadó tűz voltunk...

  • 2021.10.23. index.hu, Sereg Andrtás: A röpcédulázástól a titkos megemlékezéseken át a demonstratív sétáig

    1956 megünneplése az elmúlt évek során a belügy „kíséretével”. Antall néma tüntetése, a demonstratív emlékséták, a „repülő egyetem” előadása, lakáskonferenciák és csendes felvonulás. A köztársaság kikiáltása utáni időszakban Göncz Árpád kifütyülése, és Boross Péter, akkori belügyminiszter véleménye az ügyről. A 2006-os botrányos események. Eörsi István említése. Fotók

  • 2021.10.23. Újnépszabadság, Hermann Zsuzsa: Heller Ágnes: ’56
    Bicikliző majom (részlet)

    Részlet Heller Ágnes Bicikliző majom című könyvének ’56-os epizódot tartalmazó részéből.

    „Novemberben egymás után tartóztatták le a barátainkat. Eörsit keresték mindenütt, azt ajánlottuk: aludjon nálunk, mintha attól, hogy nálunk alszik, nem tartóztatnák le. Az elhurcolása előtti utolsó napot nálunk töltötte. Az összeesküvésekről szóló regényekből vettük a hülyeséget, hogy valakinek máshol kell aludnia, hogy ne tartóztassák le. Mindenkiről mindig tudják, hol található.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2021.10.24. klubradio.hu, Pályi Márk: A valóságérzékelés és az ’56-os forradalom

    Pályi Márk Eörsi László történész segítségével idézte meg a legendás forradalmár, Angyal István alakját, majd elhangzottak Gáli József Angyal Istvánról szóló szövegei is Kornis Mihály előadásában, aki a felolvasások szünetében mesélt is az íróról. Az adásban, amely témáit az 1945 utáni korszellem fokozott valóságigénye köré igyekezett szervezni, Eörsi István Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versét is felolvasta Valcz Péter színművész, melyben a költő és publicista ugyancsak szabadságharcos barátai emlékét idézte meg.

    Hangfelvétel és fotók.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2021.10.28. (43.szám) 168 óra, Vágvölgyi B. András: JÓB A MAGÁRA HAGYOTT VILÁGBAN

    Publicisztika. Október 22-én a tizenhat éve elhunyt író, költő, ’56-os forradalmár és örök ellenzéki Eörsi István Belgrád rakparti házán a főváros emléktáblát avatott. Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes és Vágvölgyi B. András mondtak beszédet.

    „Ha velünk lett volna az elmúlt tizenkét évben, sokat és jót szórakoztunk volna. Talán ő sem döntötte volna meg az Orbán-rezsimet, de mulatságos átkozódása bizonyára könnyebbé tette volna az elviselést.”

  • 2021.10.szám Mozgó Világ, Mélyi József: Katz és Richter Magyarországon

    Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása, benne Benjamin Katz fotósorozataival a Magyar Nemzeti Galériában. Eörsi István említése.

  • 2021.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Lukácsy András: Lelet a limbusból

    Publicisztika. A szerző költözködés közben rálelt egy 1956-os tavaszi Új Hang kiadásra, ennek tartalmában szemezget. „Megjelenését követően öt hónappal kitört a forradalom, és szétzilálta ezt a sort.” Mi történt ezek után az írókkal, költőkkel? Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Új Hang, 1956.03–04.szám (március – április) E.I.: Téli képek

  • 2021.12.szám Kortárs, Boga Bálint: Szubjektív emlék Pilinszkyről

    Egy 1974 júniusi emlék Pilinszky dedikálásáról, melyben meghívta őt és feleségét szerzői estjére. Eörsi István említése.

  • 2022. 10.15. Népújság – Marosvásárhely, Nádas Péter-archívum

    Az az író 80. születésnapja alkalmából a Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot. Az ünnepségen Nádas Péter is részt vesz. Az megnyitás eseményének programja, az archívum tartalma. Fotó

    „A levelezések mintegy 14 ezer dokumentumból állnak, olyan nagynevű irodalmi óriások tollából, mint Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter, akivel Nádas jó barátságot ápolt.”

  • 2022.01–02.szám (tavasz-nyár) Rendszerváltó Szemle, Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés
    Lakitelekről három tételben – 1979, 1985, 1987

    Tanulmány. Fotók

    „Csoóri a nemzetet »közös vállalkozásként« definiálta, az egyén mellett a nemzet önazonosságának fontosságát is hangsúlyozva. Megállapításaival leghangosabban Mezei András és Eörsi István helyezkedett szembe, akik valamiféle »nemzeti egységgondolatra« törekvést érzékeltek Csoóri soraiból, inkább a vita és a szabadság határainak kitolását nevezve kívánatosnak. Csoóri megállapításait leginkább Fekete Gyula és Kiss Ferenc irodalomtörténész osztotta.”

    Előzmény:

    • Életünk, 1979.11.szám Zalán Tibor: Arctalan nemzedék
    • Élet és Irodalom, 1980.06.14. (24.szám) Sükösd Mihály: Továbbjutni (ha lehet) – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Mezei András: Az ellenzék nem panaszkodik – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1980.09.20. (38.szám) Fekete Gyula: Darázsfészek – Nincs a rendszerünkben
    • Életünk, 1980.11.szám Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás? Levél Mezei Andrásnak
    • Életünk, 1980.11.szám Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek
    • Élet és Irodalom, 1997.03.14. (11.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról 

  • 2022.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók

    Lukács György életrajza. Fekete Éva Lukács György — Késleltetett életrajz című kötetéről. Fotó

    „Szabados Bettina elhiszi Lukácsnak — Eörsi István nyomán —, hogy hű akart lenni a pártjához, ha már egyszer elkötelezte magát mellette. »Eörsi Lukács hűségét valami/valamiféle/egyfajta vallásos szükséglettel próbálja magyarázni.« Csakhogy Lukács, 1915-ös Naplója tanúsága szerint, képtelen volt a vallásosságra — mondja Szabados Bettina. Hát akkor? Most elhagyom Szabados szövegét, mert ettől kezdve tulajdonképpen Eörsit elemzi. Én sem hiszem, hogy Lukácsot valamifajta vallásos szükséglet akadályozta volna meg abban, hogy »elárulja« a pártját.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2021.09.17. (37.szám) Szabados Bettina: Hűségből jeles

  • 2022.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Egy építész, több író
    Forgách András rajzaihoz

    Forgách András rajzairól – 6 rajza íróbarátairól, többek közt Eörsi Istvánról. „S ott vannak mind a többiek, megannyi magyar író. Eörsi István utolsó napjaiban felejthetetlen tekintete, Nádasdy mosolya.”

  • 2022.02.szám Jelenkor, P. Müller Péter: A folytatódó jelenlét dramaturgiája

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból. Összeállította és szerkesztette Légrádi Gergely.

    „Az ebben a könyvben [Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék] tárgyalt szerzők: Mészöly, Sarkadi, Csurka, Eörsi, Örkény, Weöres, Nádas, Kornis, Márton, Spiró és Kárpáti Péter voltak. A mostani gyűjteményes mű a fentieken túl (az eddigi névsort némileg megrostálva) bemutatja Háy János, Borbély Szilárd, Visky András, Székely Csaba, Esterházy Péter, Térey János munkásságának drámairodalmi területét, külön-külön portrékban tárgyalva az ezredforduló körüli és az azt követő két évtizedben keletkezett színdarabokat.”

    • A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2022.03.11. (10.szám) Élet és Irodalom, Gajdó Tamás: Hivatása: dramaturg
    Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 430 oldal, 4800 Ft

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa 2003-ban megjelent Lázadó dramaturgiák című kötetének említése, melyben Eörsi István is szerepel.

    „A most kiadott életműkötet vázát a felsorolt művekből vett, némileg átszerkesztett, átdolgozott írások adják…”

    • Radnóti Zsuzsa „Lázadó dramaturgiák” című kötete adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2022.03.szám Múlt és Jövő, Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

    Könyvismertetés Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin... Magyarokról Németországban című könyvéről és egy Kertész Imréről szóló antológiáról. Kertész Imre Miért Berlin? című írásának újraközlése (Múlt és Jövő, 2006/3).

    „Lukács ennek a könyvnek a legfontosabb alakja, szinte minden szereplőjével személyes kapcsolatban állt, de ha nem is, szellemi hatása akkor is kiterjedt mindegyikükre. Így igazolódik az, amit Eörsi István tanítványként mondott Lukácsról: »A jelentős filozófus, a költőhöz hasonlóan, életművén kívül, vagy inkább annak közvetítésével egy típust is létrehoz saját hétköznapi énjéből, és ez a típus az emberek értékskálájába behatolva olykor fontosabbá válhat a megírt műveknél is.«”

    •  Ez a tanulmány Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből való. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz


  • 2022.03.szám Színház, Karsai György: Dionüszosz és a Rolling Stones
    Avagy mit kezdjünk ma a görög tragédiákkal?

    Egy lábjegyzet…

    „Magyar példa: Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című – messze értékén alul számon tartott! – tragédiája (Nemzeti Színház, Várszínház, 1989, rendezte: Csiszár Imre) elemi erővel szólt 1956-ról, és az evidencia szintjén érzékelhettük, hogy Antigoné harca a forradalom elhazudására irányuló hatalmi törekvés elleni tragikus lázadássá vált.”

    • Tarján Tamás: Kortársi dráma – arcképek és pályarajzok című kötete adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi drámája A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is elolvasható. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház (drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2022.05.01. (18.szám) Új Ember, Boldog Adolf: Katolikus diákok szavalóversenye Budapesten

    Beszámoló a budapesti Boldog Adolf Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium tizedik alkalommal rendezett országos szavalóversenyéről.

    „Találkozhattak Kibédi Ervin, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Harsányi Lajos és József Attila verseivel, de a legkisebbektől hallgathattak Nemes Nagy Ágnes-, Eörsi István-, Juhász Magda-, valamint Romhányi József-verseket is.”

  • 2022.05.szám Mozgó Világ, Kőrizs Imre: Az alma és a fája

    Könyvkritika Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad-Berlin-Budapest című kötetéről.

    „Talán nem túl profán a megjegyzés, de ezzel és főleg azzal, ahogy a könyvben Balla Zsófiától, Bodor Ádámtól Parti Nagy Lajoson, Darvasin és Radnóti Sándoron át Eörsi Istvánig, Selyem Zsuzsáig és Tompa Andreáig számos író jelenik meg egy-egy rövid vagy egészen villanásszerű kámeaszerepben, az Apfelbaum nemcsak olyan nyilvánvaló előképekhez kötődik, mint Az ember tragédiája vagy az Anyegin, hanem az olvasónak akár Kormos István »Pór Jutká«-t, »Domokos Matyi«-t és »Vas Pistá«-t felléptető Vackorja is az eszébe juthat.”

    Az Eörsiről szóló részlet:

    53

    Egy tiergarteni sétán kétezerben

    Eörsi Pista bevezetést tartott

    nekünk Lacival a bolhapiacnak

    s imádott Brechtjének titkaiba.

    Hogy művészként meghaladta a rendszert,

    melyet szolgált. – Brecht műve élveteg,

    mert élvezi a dialektikát, és

    ez kritikai szemléletre vall,

    meg ennek gyönyörére: Nincs remény, mert

    a világ iszonyú, de hassuk át

    az ész derűjével! Ez ellentmondás,

    ámbár inkább lélektani, semmint

    logikai. Nem tételes kifejtést,

    hanem érzéki teremtést óhajt.

  • 2022.05.szám Parnasszus, Onagy Zoltán: 20 év + 42
    Húsz éve halt meg Orbán Ottó

    Részlet Onagy Zoltán szubjektív sajtószemléjéből. Eörsi István írása Orbán Ottóról a Kritika, 1981/1. számában. Könyvkritika Orbán Ottó Honnan jön a költő című esszékötetéről.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kritika, 1981.01.szám E.I.: Pamflet helyett
    • A cikk megjelent az Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó című kötetben is. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2022.05.szám Szcenárium, Fazekas Sándor: A hívő Hamlet
    Tompa Gábor 2021-es rendezéséről

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2022.05.szám Tiszatáj, Mohai Aletta: Házibulik és ideológiák
    Szabó Gábor és Radnóti Sándor beszélgetése

    A beszélgetés Szabó Gábor és Radnóti Sándor esztéta 75. születésnapja alkalmából készült. Az interjú a 60-as és 70-es évek budapesti értelmiségi köreinek, a Budapesti Iskolának és a demokratikus ellenzék kialakulásának személyes hangvételű, eszmetörténeti áttekintése. A Kulturális Fórum és az „ellenfórum” eseményei. Az Újhold-évkönyvről, Nemes Nagy Ágnesről, vitájukról. Lukács Györgyről.

    „SZ. G.: Az első nap az Eörsi István lakásán volt, a második nap pedig Jeles András lakásán.

    R. S.: Mondom, nekem akkor magas lázam volt, úgyhogy végülis kimaradtam a találkozóból.

    SZ. G.: Nem is informálódtál utána, hogy hogy zajlott, mi zajlott?

    R. S.: De, persze, akkor beszéltünk erről, és üldögéltem olyan körökben, ahol ezeket előkészítették.

    SZ. G.: Rajk László beszélgetőkönyvében olvastam, hogy Eörsi akkor éppen valahol külföldön volt. A társaságában épp be volt kapcsolva a tévé, és valaki odaszólt neki, hogy »te Pista, az nem a te lakásod ott, ahol gyülekeznek az emberek?« Merthogy, ugye, kirúgtak benneteket a Duna Intercontinentalból, több száz ember bolyongott a városban, úgyhogy sürgősen valami hely kellett. Rajknál ott volt az Eörsi lakásának a kulcsa, és úgy döntött, hogy »ha Pisti itt lenne, ő is szívesen felajánlaná a lakását, menjünk föl«. És ezt a felmenetelt közvetítették a nyugati TV-csatornák. Azt hiszem, tán Nyugat-Berlinből látta az Eörsi, hogy több száz ember ülésezik az otthonában.”

  • 2022.06.04. Népszava, Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst
    A feljelentett feljelentők
    – Kritikai abszurd a Kádár-korból

    Herczog Noémi KUSS! – Feljelentő színikritika a Kádár-korban című könyvéről. Beszélgetés a szerzővel. Aczél György 3 T-je, a feljelentő kritikák, a sorok közötti üzengetések, a művészek saját kódrendszere, az ügynökjelentések. Fotó

    „Eörsi István Sírkő és kakaó című, 1968-as drámájáról például Koltai Tamás írt enyhén negatív kritikát a Népszabadságba, utóbb ezt azzal indokolta, hogy frissen kikerülve az egyetemről, a műveltségét szerette volna fitogtatni, le akarta írni a darabban szereplő eltartási szerződésről, hogy társadalmi szerződés, ehhez pedig finoman el kellett határolódnia az előadástól. Ezzel szemben Eörsi szerint szabadkozott, hogy Pándi megbízására vett az írása negatív irányt. […] Éppen az állandó kiszámíthatatlanság miatt követelt Eörsi István szerény javaslatában nyílt cenzúrát a nyolcvanas évek elején, bár Haraszti Miklós a Beszélőben tíz évvel korábbra teszi saját részről ugyanezt az észrevételt, és egy ügynöki jelentés szerint Németh László már az ötvenes évek végén üzent hasonlót a pártállamnak – a saját tanítványából lett, őt támogató »Juhász Lajos« ügynökön keresztül.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1968.01.16. Koltai Tamás: Sirkő és kakaó. Eörsi István komédiája a Thália Stúdióban
    • 168 óra, 2003.01.23. (4.szám) Karácsony Ágnes: Illúziók nélkül. Koltai Tamás a gondolatszabadságról

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2023.02.25. György Péter: A mikrohistória visszavonhatatlan alapossága
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.