EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2024.11.28. 24.hu, Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész

    Részlet a három részes életinterjú második részéből. A Jani házhoz megy című műsoráról. Vitézy László „egy életre szóló sebet ejtett rajtam”. Eörsi István családi levelezésben azt állította róla, hogy besúgó, és ezt Vitézy is elhitte, sőt később azt terjesztette, hogy róla is jelentett. Princz Gáborral készített interjújáról.

    „Eörsi Pisti kijelentette: Betlen Janiról kiderült, hogy a rendszerváltás előtt besúgó volt. Állítását arra alapozta, hogy beszélt a Berlinben élő Dalos Györggyel, aki kikérte a rá vonatkozó titkosszolgálati iratokat, és a besúgók nevét akkor még feketével kihúzták ugyan a levéltárban, de az egyik szövege alapján arra jutott, hogy én lehettem, aki jelentett róla. […] Dalos később tagadta nekem, hogy ilyet mondott volna Eörsinek. Mindenesetre Pisti már korábban is eléggé kipécézett magának. Egyszer behívtuk az Aktuálisba Kenedi Jánost, miután tiszta szívből megbocsátott Tar Sándornak, aki besúgott róla. Mire Eörsi Pisti megírta az Élet és Irodalomban, hogy milyen dolog az, hogy én, pont én hagytam, hogy Kenedi csak úgy megbocsásson Tarnak. A következő számban Tamás Gazsi hozzászólt a vitához olyasmivel, hogy tán nem Betlen a legszemetebb ebben a médiavilágban, ám Eörsi még arra is visszaírt, hogy de, igen! Ezt követően összefutottam vele egy kiállításon, ő széles mosollyal közeledett hozzám, a régi jóbaráthoz, én meg az mondtam: »Pisti, ne itt barátkozz velem, hanem az újságban. Nem érted, hogy rólam te, pont te nem írhatsz rosszat?! Függetlenül attól, hogy mit gondolsz rólam!« »Már miért ne írhatnék?« »Mert a polgári erkölcs tiltja, hogy szembeállítsd egymással a családtagokat. Vannak elegen, akik lepocskondiáznak engem, és neked is van elég valaki, akit lepocskondiázhatsz, de pont velem ezt nem teheted meg. Engem te kizárólag a kommunista erkölcs alapján pocskondiázhatsz le, mert a kommunista erkölcs diktálja azt, hogy a pártérdek mindenek felett!« Hebegett valamit. Aztán megint lebaszott az újságban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez
    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltán: Betlen János: „Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének”

  • 2024.11.28. Heti Világgazdaság, Sükösd Miklós: „The Orbáns” a Netflixen és a szinte szadista szerzői tekintet – száguldva szórakoztat Vágvölgyi B. András novelláskötete

    Vágvölgyi B. András Edith Liebermann semmi kis élete című novelláskönyvéről, gonzó stílusáról, eddig megjelent köteteiről, a Magyar Narancsos éveiről, a Kolorádó Kid című filmjéről, melynek főhőse, Kreuzer Béla is megjelenik Heimatfilm című novellájába. A Nagy Imre-temetésről, Hunter S. Thompsonról. A második rész tartalmából: lapok az Akasa-krónikából. Néróka és Benedict (Orbán Viktor és Vágvölgyi) sétál hosszan New Yorkban 1989-ben.

    „Az Edith Liebermann… hátlapján Spiró György ajánlása szerint Vágvölgyi egyenesen »az Eörsi Istvánon átszűrt brechti és gombrowiczi szemlélettel« dolgozik. (Vágvölgyi korábban irodalomtörténeti kismonográfiát írt Eörsiről, politikai megnemalkuvásuk, odamondogatásuk is hasonló.)”

  • 2025. október, 9 Magazin, Vágvölgyi B. András: Angyal szállt el

    1956 a Ferencvárosban. Angyal Istvánról és legjobb barátjáról, Eörsi Istvánról.

    „Eörsi 53-ig rendületlenül fogadta el a dogmát, Nagy Imre fellépése után lett rendületlen ellenzéki, haláláig. […] Szó volt róla, hogy halálának 20. évfordulóján Eörsi István posztumusz Budapest díszpolgára lesz, de nem lett, nem lehetett valamilyen bürokratikus akadály miatt. Megjelenik viszont Eörsi börtönkönyve új kiadásban, úgy írta meg anno, sietve, hogy Kádárnak még lehetősége legyen elolvasni és szenvedni tőle, meg is jelent a nyolcvanas évek második felében, szamizdatban.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című könyve adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 9 Magazin, 2025. szeptember, Vágvölgyi B. András: MÉG NYÍLNAK, DE LÁTOD AMOTTAN?
    • 9 Magazin, 2025. október, E. L.: A New York Times és a Tűzoltó utcaiak

  • 2025. szeptember, 9 Magazin, Vágvölgyi B. András: MÉG NYÍLNAK, DE LÁTOD AMOTTAN?

    Eörsi István húsz éve, 2005. október 13-án halt meg. Idézet Eörsi Operett és bohózat című cikkéből.

    „…szó volt róla, hogy talán posztumusz fővárosi díszpolgár lesz az ősszel (jelen állás szerint nem lesz), de az is tudható, hogy nála élesebb nyelvű kritikusa nem lett volna az elmúlt tizenöt év diktatúrába hajlásának. Életművének gondozója, Szabadi Vera osztott meg tanulságos cikktöredéket, idézek: Operett és bohózat. A Witold Gombrowicz Operett című darabjának kaposvári bemutatója, Gryllus Dorka színpadi meztelensége miatt kirobbant purparlé részlete:”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2001.03.12. E.I.: Operett és bohózat. Mondom a magamét
    • 9 Magazin, 2025. október, Vágvölgyi B. András: Angyal szállt el

  • 2025.01.12. Blikk, Vajta Zoltán: Betlen János: „Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének”

    Szirmay Dávid beszélgetése Betlen Jánossal a Blikk talk! adásában. Azt állítja, „Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Orbán Viktor hátat fordítson a politikának 1994-ben.” Milyen volt a viszonya Orbánnal és a pártokkal? Miért neheztelt rá Pető Iván? 

    „Mégis Betlen szerint Vitézy [Vitézy László rendező] terjesztette el róla a háta mögött, hogy III/III-as ügynök volt a korábbi rendszerben. Mindez még 2002-ben történt, de Betlen csak 2007-ben tudta meg. Egy másik barátja, Eörsi István író is terjesztette róla azt a pletykát, hogy látták őt a Gyorskocsi utcában, amint jelentett.”

    A beszélgetés videójának linkje a cikk végén van.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez
    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben

  • 2025.01.31. (26.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: Égi társulatban már, a csillagok között
    LUKÁTS ANDOR ÉREZTE A VILÁG ÖSSZES SZENNYÉT, ÉLETE ÉS MŰVÉSZETE SOKAK SZERINT FOLYAMATOS LÁZADÁS VOLT EZ ELLEN

    Megemlékezés a 81 évesen elhunyt Lukáts Andorról, a kaposvári Csiky Gergely Színház Kossuth-díjas művészéről. Fotó: Pogány Judittal a Liliom bemutatója után 23 évvel

    „Elárulta: újból készül Kaposvárra; Eörsi István Halálom reggelén című darabját rendezi majd. Babarczyval ugyanis jó pár éve megállapodtak abban, hogy színpadra viszi Eörsi művét. A Kihallgatás után ezt kedveli legjobban. Érezte, nehéz, különös birkózás lesz ez a rendezés, mert Eörsi István időközben meghalt, pedig Andor úgy gondolta, ott lesz majd a premieren és megosztja véleményét...”

    • Az idézett részletet elolvashatja a Lőrincz Sándor – Takács Zoltán: Kaposvári Thália. Csiky Gergely Színház 1955–2005 című kötetben. A könyv adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2025.02.04. atempo.sk. HOBO 80 – Földes László Hobo Aréna koncertje Budapesten

    Programismertető Földes László Hobo jubileumi koncertjéről. Irodalmi estjeiben többek közt Eörsi István műveit is felhasználta.

  • 2025.03.18. delmagyar.hu, Remekül összeollózott szövegkönyvvel érkezik Szegedre a Marica grófnő

    A Marica grófnő készítői közönségtalálkozón meséltek a sikeroperett kulisszatitkairól. Dobszay Péter zeneigazgató a mostani előadás egyediségéről szólt. A rendező: Koltai M. Gábor. Fotók

    „A dalszövegek a Harsányi Zsolt és Eörsi István-féle fordításokból merítenek, a prózát pedig Kardos G. György átdolgozásának felhasználásával készítették.”

  • 2025.03.18. szeged.hu, Szabó Luca – Ancsin Zsuzsanna: „Kálmán Imre életútja is azt bizonyítja a zenében nincsenek válaszfalak” – a Marica grófnő közönségtalálkozója a Reök-palotában

    A Szegedi Nemzeti Színházban Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét mutatják be, Koltai M. Gábor rendezésében. Beszámoló az ebből az alkalomból tartott zenés közönségtalálkozóról. Fotók

    „Aztán ugyanennek az osztrák eredetinek van egy Eörsi István által készített fordítása, ő ezt 2006-ban készítette a Kaposvári Színház számára. Mi a Harsányi Zsolt-féle és az Eörsi István-féle fordításból is erősen merítünk.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2025.03.19. (65.szám) Délmagyarország, T. K.: Összeollózott szövegkönyvvel érkezik a Marica grófnő

    A Marica grófnő készítői közönségtalálkozón meséltek a sikeroperett kulisszatitkairól. Dobszay Péter zeneigazgató a mostani előadás egyediségéről szólt. A rendező: Koltai M. Gábor. Fotók

    „A dalszövegek a Harsányi Zsolt és Eörsi István-féle fordításokból merítenek, a prózát pedig Kardos G. György átdolgozásának felhasználásával készítették.”

  • 2025.03.29. szeged.hu, Hollósi Zsolt: Ez nem vicc, ez mámor – zajos siker a fergeteges Marica grófnő-produkció a nagyszínházban

    Színikritika a Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéről. A rendező: Koltai M. Gábor. Fotók

    „Több verziót láttam már a darabból, de nem emlékszem rá, hogy Zsupán Kálmán szerepét máskor is ilyen ügyesen összevonták volna báró Liebenberg Istvánéval. Az is lehet, hogy ez Eörsi István most is használt 2006-os átdolgozásának, újrafordításának a leleménye, mindenesetre jól működik, a szerepet parádésan alakító Polák Ferenc pedig ellenállhatatlan humorral játszik.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2025.05.05. index.hu, Privacsek András: Meghurcolt zsidók és holokauszttúlélők, akik a kommunistákat szolgálták

    A Holokauszt Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága „Mi történt velük? Ellenállók, embermentők sorsa 1945 után” című workshopot rendezett. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökének nyitóbeszéde. Részletek Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány elnöke, Stark Tamás, a Történettudományi Intézet történésze, Olosz Levente, a Holokauszt Múzeum történésze előadásából. Fotó

    „Lénárt András, a Holokauszt Múzeum történésze elmondta, hogy sok zsidó a kommunista rendszert szolgálta 1945 után, ennek kapcsán példákkal is szolgált. »Eörsi Gyulának magas pozíciói voltak a szocialista rendszerben, tulajdonképpen besorolt a pártállam működésébe. Volt jogtudós, majd egyetemi tanár lett, a Rákosi-diktatúra, aztán a Kádár-rendszer polgári jogának egyik alakítója. Testvére, Eörsi István, fia pedig Eörsi Mátyás, aki országgyűlési képviselőként ismerhettünk, az SZDSZ-ben politizált.«”

  • 2025.05.15. varosikurir.hu, Vásárhelyi Mária (szemléző: Révész Gábor): Schmidt Máriára sajnos oda kell figyelni, hiszen ő a miniszterelnök rombolásra szakosodott, előretolt helyőrségének parancsnoka
    Banánköztársaság

    Schmidt Mária blogposztja szerint „…a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus…”. Az Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya állásfoglalásában kifejti, hogy ha Orbán Viktor májusban ellátogatna a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülésre, „a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet”.

    Vásárhelyi Mária véleménye az ügyről.

    „Amikor Schmidt Mária, Orbán Viktor szellemi verőleánya, aki a nagyszerű Eörsi István szerint »közéletünk jobboldalának legzüllöttebb figurája«, »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony« és »bizniszértelmiségi pártholdudvaronc« mond valamit, arra sajnos oda kell figyelni.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2025.06.07. Népszava, Hantó Fruzsina: „Hazugságokkal nem lehet nemzetet segíteni abban, hogy a realitásokkal szembenézzen, a sorsát elviselje”

    Romsics Ignác könyve Kosáry Domokos történetírói nagyságáról, magánéletéről. Romsics és Hunyady György gondolatai a könyvbemutatón.

    Fotó: Romsics Ignác a Magyar Tudományos Akadémián rendezett könyvbemutatón.

    „Eörsi István azt gyanította, hogy a szája sarkában megbújó, ironikus mosoly volt sok-sok konfliktusának emberi oka, de ez az irónia korántsem bújt meg, hanem permanensen jelen volt, akár éles hangú polémiáiban, amelyet előszeretettel folytatott hatalmi figurákkal – mondta Hunyady.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2023.08.06. Vágvölgyi B. András: „Becsületes játszmát kell játszani a halottakkal” – Csunderlik Péter pályaképe Hanák Péterről” 

  • 2025.06.08. revizoronline.com, Csáki Judit: VALAMI NAGYON EL LETT SZÚRVA
    Peter Weiss – Richard Peaslee – Eörsi István: Marat/Sade – Miskolci Nemzeti Színház

    Színikritika. A legendás kaposvári előadás felidézése. A mostani előadást Miskolcon Rusznyák Gábor rendezte. Fotók: jelenetek az előadásból

    „Vannak songok – jó volt hallani Eörsi István szövegeit – és táncok; jó volt látni a jó állapotú társulat színes és pontos összjátékát.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2025.06.22. pestisracok.hu, Stefka István: A dicstelen alku és következményei
    Negyvenéves a monori találkozó

    Megemlékezés az 1985. június 14–16. között megrendezett monori találkozóról, amelyen negyvenöten vettek részt. A tanácskozás fő témái: 1956 politikai öröksége, a határon túli magyarság helyzete, az emberi és állampolgári jogok és a gazdasági reformok esélyei. Egyetlen dologban értettek egyet, a kommunista diktatúra elvetésében és hogy Kádárnak mennie kell. Idézetek a vitán résztvevők előadásából és a később született cikkekből. A liberális, urbánus oldal nem értette meg Csurka mondatait. A választások után a liberális oldal azért bukott meg, mert „magyarellenesek voltak, nem becsülték a történelmi Magyarországtól erőszakkal elszakított magyarságot, egyáltalán nem becsülték az ezeréves történelmi hagyományokra épülő nemzetet.” Idézet Kis János későbbi, Túl a nemzetállamon című írásából. Micisapkázás, svájcisapkázás, bőgatyázás, fütyülős pálinkázás. Fotók

    „Eörsi István világosan kifejti liberális nézeteit a Beszélőben: »A szélsőséges nacionalizmus, az irredentizmus, a vallási türelmetlenség és a rasszizmus vírusai nyugodtan szunnyadoztak a pártállam jégtömbjében és amikor ez olvadozni kezdett, új életre keltek, virilisen, virulensen, meg se kottyant nekik negyven év, vagy hetven év.« Eörsiék, éppen ők írnak az erőszakról, a gyűlölet apostolai, akik csak a nemzeten belül mindig az elégedetlenséget szítják a mai napig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1990.04.14. (Hetilap – 14.szám) E.I.: Kitört a szabadság
    • Beszélő, 1990.07.14. (Hetilap – 27.szám) Petri György: Egy törvényre – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1990.10.27. (Hetilap – 42.szám) F. Havas Gábor: A hatalom láthatatlan korlátai – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1991.08.31. (Hetilap – 34–35.szám) Kornis Mihály: A dolgok állása – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1996.01.szám (Folyóirat – március), Kis János: Túl a nemzetállamon I. – Nincs a rendszerünkben

  • 2025.06.28. Balbu. Westbook.eu, Egy nagy hiányterület – Eörsi István (1931–2005) – Írások, előadások az életműről

    A 20 éve elhunyt Eörsi István emlékére született könyvről. A könyvbemutatón Eörsi hangját elemzik, erősítik fel a maguk hangsúlyaival, és így adják tovább a jövőnek. Fehér Renátót és Halasi Zoltánt, a kötet szerkesztőjét Martini Noémi kérdezte.

    „Ennek a tudatosan provokáló személyiségnek és az általa létrehozott gazdag életműnek szentelték figyelmüket mai kultúránk jelesei, írók, költők, filozófusok. [...] Szerzők: Babarczy Eszter, Bezerédi Zoltán, Eörsi László, Fehér Renátó, Halasi Zoltán, Harmath Artemisz, Imreh András, Kis János, Krusovszky Dénes, Kurdi Imre, Mesterházi Mónika, Pogány Judit, Rácz Attila, Saád Katalin, Szabados Bettina, Vágvölgyi B. András, Végel László.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.
    • A könyvbemutató megnézhető a cikk végén található linkre kattintva.

  • 2025.10.03. maikurir.hu, MKR: Esterházy szelleme és a közösségi regényírás: Darvasi László interjúja

    Beszélgetés Darvasi Lászlóval Esterházy Péter hiányáról és az irodalom közösségi jellegéről. Az Esterházy Irodalmi Díj jelentőségéről és annak ellentmondásairól. Az írás folyamatáról, az olvasói visszajelzésekről, az irodalom társadalmi szerepéről.

    „Esterházy Péter nem csupán író volt, hanem varázslatos egyéniség, akinek a szavainak súlya és bölcsessége még mindig érvényes. Darvasi úgy érzi, hogy Esterházy mintha köztük lenne, hiszen mondatai sosem avulnak el. Az író a közéleti diskurzus hiányérzetéről is beszél, hangsúlyozva, hogy olyan szerzők, mint Megyesi Gusztáv és Eörsi Pista is hiányoznak a közéletből, pedig velünk élnek a gondolatainkban.”

  • 2025.10.04. port.hu, Szemere Katalin: 80 éves az egyik legkiválóbb színész, Molnár Piroska

    10 érdekesség a nemzet színészéről, aki színházban, filmen, tévében is maradandót alkotott, idén életműdíjat kapott a filmkritikusoktól. Fotók

    „Az 1993-as kaposvári Csárdáskirálynőben Cecíliát alakította a színésznő, és még a dalszövegírásba is belekóstolt. Mohácsi János rendező ugyanis nem találta elég jónak Cecília egyik dalának szövegét. Molnár Piroska erre azt mondta: »De jó a zenéje.« Mire Mohácsi: »Ez igaz, akkor írjál rá egy új szöveget.« A színésznő meghökkent ezen: »Én? Hát itt van az Eörsi Pista, író is, dramaturgunk is, írjon ő!« Eörsi viszont nem vállalta ezt. Molnár Piroska a kaposvári színészlakásában megállt a könyvespolca előtt, és találomra kiemelt onnan két kötetet: Jeszenyin és Majakovszkij verseit, Rab Zsuzsa fordításában. Olvasgatta, felolvasta, kicsit énekelte, majd papírra vetette a dalszöveget. Így született meg Cecília hercegnő kaposvári finálészáma – az ő szövegével. »Költőtárs!« Ez kiáltotta Eörsi István, amikor Molnár Piroska felolvasta neki és Mohácsi Jánosnak Cecília hercegnő új dalszövegét.”

    Kapcsolódó cikk:

    • szinhaz.org, 2017.09.28. Mert énekelni mindannyiunk öröme. MOLNÁR PIROSKA ELSŐ ÖNÁLLÓ ZENÉS ESTJE A RÓZSAVÖLGYIBEN 
    • potszekfoglalo.hu, 2017.10.05. Csatádi Gábor: „A mikrofon is csak azt tudja visszaadni, amit belefújsz...!”

  • 2025.10.23. litera.hu, Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre (részlet)

    Az ironikus hangvételű, korábban szamizdat-kiadásban is megjelent börtönkönyv Eörsi István 1956 decemberétől 1960 augusztusáig viselt börtönbüntetésének eseményeit idézi fel. A Joshua Kiadó gondozásában újra kiadott memoárból olvashatnak részletet. Az újra megjelentetett börtönkönyvet először 1988-ban adta ki szamizdatban a Katalizátor Iroda, majd legálisan 1989-ben a Napra-forgó kiadó jelentette meg, később, 2006-ban a Noran. (Az itt közölt képek nem szerepelnek a memoárban.)

    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2025.10.23. litera.hu, Halasi Zoltán: Derűs kérlelhetetlenség – előbeszéd egy börtönmemoárhoz

    Halasi Zoltán Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című újra megjelentetett börtönkönyvéhez írt előszava. Elhangzott Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című börtönkönyve 4. kiadásának bemutatóján, a Nyitott Műhelyben, 2025. október 17-én. Fotó

    Ez az eszmei-politikai és végső soron emberi hűség, ami nem váltódott apróbb-nagyobb kompromisszumokra az elnyomó Kádár-rendszerben, de nem is láttatta magát melldöngető hősiességnek, hanem a saját határain belül igyekezett szabad maradni, ez süt az Emlékezés minden sorából: ez a derűs kérlelhetetlenség, ami számomra példaértékű.

    „Eörsi a maga közmondásos biológiai optimizmusa mellett – ami azért alapvetően emberbaráti attitűdöt jelent, tehát nem puszta »örömködést« mindenáron – a társadalmi elkötelezettségét emeli ki: a munkásokhoz, az elnyomottakhoz, a kisebbségekhez, az elnémítottakhoz fűződő szolidaritását. Ráadásul ’56 részeseként az ügy szószólója is maradt akkor, amikor egy pisszenés sem hallatszott róla, évtizedeken át. Ez az eszmei-politikai és végső soron emberi hűség, ami nem váltódott apróbb-nagyobb kompromisszumokra az elnyomó Kádár-rendszerben, de nem is láttatta magát melldöngető hősiességnek, hanem a saját határain belül igyekezett szabad maradni, ez süt az Emlékezés minden sorából: ez a derűs kérlelhetetlenség, ami számomra példaértékű. Ezért szorgalmaztam az újrakiadását.”

    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2025.10.23. litera.hu, Martini Noémi: Hogyan olvassunk börtönnaplót? – Utószó Eörsi István memoárjához

    Martini Noémi utószava Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című újra megjelentetett (4. kiadás) börtönkönyvéhez. Párhuzamok a mai politikai helyzettel.

    „1956 decemberében tartóztatták le, és amikor a Markó utcai bíróság épületében egy folyosón a falhoz nyomták és közölték vele, hogy főbe fogják lőni, az optimizmusáról híres író orral a falnak, magasba tartott karokkal háláját fejezte ki, hogy így legalább lesz miről írnia az Irodalmi Újságba. […] Börtönmemoárja megtartja annak a lehetőségét, hogy a mindenkori jelenből olvasva relevánsnak érezzük élményeit, az elnyomó hatalmak tulajdonságai ugyanis nem változnak az idővel.”

    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2025.10.23. Partizán, Gulyás Márton: Akik a szocializmusért harcoltak a diktatúra ellen ’56-ban: Angyal István és Eörsi István

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval, Eörsi István fiával apjáról és Angyal Istvánról. A később SZDSZ alapító írót és a kivégzett, egykor sztahanovista munkás tűzoltó utcai barikádparancsnokot nem csak barátságuk köti össze, hanem az is, hogy a forradalom két olyan meghatározó szereplői voltak, akik a forradalom alatt egyértelműen marxisták, kommunisták voltak, de soha nem volt szorosabb viszonyuk a párttal, de a Nagy Imre féle reformkommunista vonallal sem, mégha szimpatizáltak is vele. A forradalom leverése mindkettejük számára hatalmas kiábrándulás volt nem csak a rendszerből, hanem egész ideológiájukat, identitásukat megrázta.

    • A beszélgetést meghallgathatja a dokumentumban található linken.

  • 2025.10.23. Partizán, Pogány Judit: Csempészett szabadság: 56-ban lecsukták, Aczél elüldözte, de ő nyert

    Pogány Judit visszaemlékezése Eörsi Istvánról.

    A beszélgetést meghallgathatja a dokumentumban található linken. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.