EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2022.10.szám Kortárs, Boga Bálint: Immár 66 év...

    Emlékek az 1956-os forradalomról. 1955 szilveszterén írta Újévre című versét. A vers közreadása.

    „A vers eredeti kéziratát dokumentumaim közt most találtam meg. Gimnazistaként több verset írtam, a gimnáziumi irodalmi szakkörünknek ekkor Eörsi István író volt a vezetője (Árpád Gimnázium, Budapest).”

  • 2022.11.14. Újnépszabadság, Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

    Élénk visszhangot váltott ki, hogy az ATV műsoraiban immár megszólalhatnak a kormánypárti sajtó munkatársai is. Sőt némelyikük állandó közreműködője lesz a Csatt című, hamvaiból feltámasztott vitaműsornak. E kezdeményezés nem újdonság, huszonkét éve volt már előzménye. Idézetek a korabeli sajtóból. Vita arról, hogy Elek István rovatot kapott a Magyar Hírlapban.

    „A jobboldali kormányt kritikátlanul kiszolgáló sajtó egyik, jellegtelensége ellenére is igen exponált figurája bebocsáttatást nyer egy olyan lapba, melyet az olvasók mértéktartóankritikus ellenzéki szellemisége miatt vásárolnak. (Eörsi István író, Magyar Hírlap, 2000. július 5.)”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben?
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók  

  • 2022.12.szám Színház, Boros Kinga: FIATAL, HŐBÖRGŐ GYEREKEK
    LAPEMLÉKEZET / SZERKESZTŐK
    Boros Kinga beszélgetése Nánay Istvánnal

    Nánay 2020. július 15-én a Zoomon mesélt a Színház című lap történetéről. Fotók

    „Boldizsár a negyvenes évek elején kezdte a szerkesztést, méghozzá nagyon jó irodalmi és szociológiai folyóiratoknál. Amikor Csabainé egy-egy lapzártakor behívta, mert tudta, hogy van olyan anyag, amivel gáz van, és muszáj megmutatnia Boldizsárnak, akkor ő tette helyre úgy, hogy abból ne legyen »odafenn« probléma. A cikkeket nem olvasta el, csak a tartalomjegyzéket. Ha, mondjuk, az élen egy Eörsi István-írás állt, akinek már a neve is indulatokat váltott ki az elvtársaknál, betette a hatodik helyre, ahol már senki nem veszi észre. Aztán megnézte a címeket, és ha valamelyiket provokatívnak találta, kicseréltette valami semlegesre.”

  • 2023.01.07. litera.hu, Gyukics Gábor: Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg (részlet)
    Olvass bele

    Részletek az Allen Ginsberg munkásságát bemutató Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg című válogatáskötetből. Közeli kapcsolata egyik fordítójával, Eörsi Istvánnal. Allen Ginsberg Többszörös identitás-kérdőív (Multiple Identity Questionnaire) című írása. 

  • 2023.01.22. Magyar Hírlap (Online), Domonkos László: A magyar alaphelyzet

    Mit mondanak ma, a Magyar Kultúra Napján Kölcsey Ferenc: Himnusz című verssorai? Visszaemlékezés az 1957 januári napokra, amikor letartóztatták az írókat, köztük Eörsi Istvánt.

    „És a hónap végén valóságosan is, jelképesen is lezárul Illyés Gyula naplója: »Gellért Oszkár nyílt levele a »hallgatag magyar írókhoz« a Népszabadságban, választ várva. Elsősorban Németh-től és tőlem. (…) Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatni való. (…) Betyárbecsületből hallgatunk. Nem is hallgatunk – fülelünk. (…) mert Zelké, Háyé, Eörsié a szó és társaiké.«” 

  • 2023.01.31. Népszava, Makai József: Ma temetik Tamás Gáspár Miklóst

    Nekrológ. Megyesi Gusztáv és Tamás Gáspár Miklós mellett Eörsi Istvánt is megemlíti, aki miatt „megérte itt ragadni”.

    „Eörsi Pista két könyvét (Emlékezés a régi szép időkre; Bedobom a törülközőt) a rendszerváltások elején olvastam, mindkettő lenyűgözött, egyenes volt és következetes, kőkemény, meg nem alkuvó. Néhány évvel később személyesen is megismerhettem, és kiderült, hogy életét is úgy élte, ahogyan írt. A megalkuvások, elhallgatások, becstelenségek, leszámolások és árulások világa után nyíltsága és küzdőszelleme csodálatra méltó volt.”

  • 2023.02.16. klubradio.hu, Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós egykori vitájának felidézése. Orbán Viktor és az ellenzék összezuhanása. Az írás végén Kardos elbúcsúzik az ellenzéktől.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől 

  • 2023.02.25. litera.hu, György Péter: A mikrohistória visszavonhatatlan alapossága

    Könyvkritika Herczog Noémi: Kuss! Feljelentő színikritika a Kádár-korban című kötetéről.

    „Herczog Noémi kivételes munkája arra mutat, hogy a Kádár-kort vagy -rendszert óvodás koráig látó (1986-ban született) társadalomtudós, kritikus, színházi szakember, szerkesztő pontosan tudja rekonstruálni annak a társadalomnak a működését, amely történetét a dokumentumok, konkrétumok, a mikrohistória visszavonhatatlan alapossága teszi érthetővé, érzékelhetővé mindazok számára, akik egykor éltek vagy éltünk már akkor is, amint azok számára is, akik már ebben az évezredben születtek. S pontosan fogalmaz az MSZMP elitjéhez tartozó irodalmárok, kritikusok, újságírók szerepével kapcsolatban is. »Feltevésem szerint a független ízlésítéletet alkotó kritika minden feljelentéssel és hatalmi megtorlással terhelt múltú, monopolisztikus irányítással rendelkező (Eörsi István kifejezésével szólva ’beteg)’ társadalomban immanensen gyanúba keveredhet. Ilyen körülmények között ugyanis nem zárható ki a denunciálás elvi lehetősége.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2022.06.04. Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2023.02.27. Újnépszabadság, Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Szembe kell nézni a való világunkkal, ha nem akarunk diktatúrában élni. A szerző emlékeztet Eörsi és TGM baloldalról folytatott vitájára. Orbán ellenzéke nem tudja, mit kéne tenni, hogy a diktatúrát le lehessen váltani. Az ellenzék alkalmatlanságáról, akik csak egymást akarják legyőzni. Mit kellett volna tenniük? MZP-nek le kellene vonnia a tanulságokat. A szerző végül elbúcsúzik az ellenzéktől. Fotó: Az összefogás egy asztalnál.

    „A fordulat, elvben, védhető. Ilyen értelemben védhető a búcsú is a régitől, mint ahogyan az is, ha mások, mint jelen esetben Eörsi, nem tudják elfogadni a fordulatot. Ez is érthető.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben?
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.02.28. ujvarad.ro, Kőrössi P. József: A tanítványok bevonulnak a terembe. Gazsi

    Történetek Tamás Gáspár Miklósról; nekrológ. Eörsi István említése.  

  • 2023.02.szám Kortárs, Lajtos Nóra: A tágasság trilógiája
    Utószó Serfőző Simon Fészekhagyók, Gyanútlanul, Búcsúírás című trilógiájához

    A trilógia elemzése.

    „A trilógia harmadik része valójában egy hosszú elbeszélés, amelyben az író a hatvanas éveiben járó énjét idézi fel, amikor is szembesülnie kellett betegségével, illetve második felesége, Anga Mária (1955-2021) betegségét és haldoklását írja meg. […] A 20. század magyar irodalmában Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényét említhetjük meg elsőként, amelyben az író szisztematikusan írta le agyműtétjét. Hajnóczy Péter Embólia kisasszonyról ír rövid novellát, majd a kortárs irodalomban egymást érik ezek a betegségkrónikák: Nádas Péter Saját halál (2004), Nagy Gáspár Sárfelirat (2007), Dobozi Eszter Túl a rákbarakkon (2008), Gál Sándor A rák évada (2010), Eörsi István Betegségemről (2014), Petrőczi Éva Szürkeháj (2014), Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló (2016), Ágh István Utolsó figyelmeztetés (2020) című művek sorába léptethető Serfőző Simon Búcsúírása is.”

    A cikkben téves a dátum. Eörsi nem 2014-ben, hanem 2005-ben írta a Betegségemről című cikket.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2023.03.03. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel” búcsúztak Sztálintól

    Mennyit tanult a világ legalább hét évtized elteltével a sztálinizmus három évtizedéből, az 1930-as évektől folyamatossá váló terrorból, mintegy húszmillió ember halálából? Eörsi Sztálinról írt versének idézése. A Népszava március 6-i címlapjának bakija. Fotók

    „Megpróbálhatjuk Brezsnyev jelentőségét Sztálinéra felszorozni, de Eörsi jajveszékelése így sem teljesen érthető.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 2023.03.04. Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel”

  • 2023.03.04. Magyar Nemzet, Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel”

    Mennyit tanult a világ legalább hét évtized elteltével a sztálinizmus három évtizedéből, az 1930-as évektől folyamatossá váló terrorból, mintegy húszmillió ember halálából? Eörsi Sztálinról írt versének idézése. A Népszava március 6-i címlapjának bakija: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.”

    „Megpróbálhatjuk Brezsnyev jelentőségét Sztálinéra felszorozni, de Eörsi jajveszékelése így sem teljesen érthető.”

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), 2023.03.03. Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel” búcsúztak Sztálintól

  • 2023.03.20. fuhu.hu, Bauer Tamás: PUZSÉR NAGYON FÉLREÉRTI

    Az Orbán-rendszer és ideológusainak „tudatos történelemhamisítása”. Bauer vitái a Momentummal. Az Orbán és Gyurcsány konfliktusáról alkotott véleményébe kötött bele Puzsér Róbert az Indexen, aki nem érti meg mondanivalója lényegét.

    „Tisztelt és szeretett néhai barátomat, Eörsi Istvánt sokkolta, hogy amikor 1960-ban a konszolidáció részeként kiengedték a börtönből, azzal kellett szembesülnie, hogy hogyan illeszkedett be az 56-ban még a forradalom oldalán álló értelmiségiek többsége a gyűlöletes Kádár-rendszerbe.

    Azután teltek az évek, évtizedek, és a puha diktatúra egyre többeknek vált természetes életközegévé. Szerepet vállaltak a hivatalos intézményekben, a kulturális életben, beléptek a pártba, »társutasok« lettek, tudomásul vették az ideológiai korlátokat. Azután ahhoz hasonlóan, ahogy 1956-ra korábbi hithű kommunistákból lettek egyesek a forradalom hősei, sőt vértanúi, úgy lettek a hetvenes majd nyolcvanas évekre a rendszer fegyelmezett tisztségviselői közül sokan alapvető reformok kidolgozói és kiharcolói az ortodox pártemberekkel és a mögöttük álló szovjetekkel szemben.”

  • 2023.04.29. Magyar Nemzet, Szőcs László: Nem ragadott lőcsöt

    A II. János Pál pápa és Ferenc pápa szavainak összevetése. II. János Pál, a „zarándok pápa” szerepe a kommunista ideológia feltartóztatásában. A pápa 1991-es magyarországi látogatása, és annak előkészületei. Lékai László bíboros, Paskai László bíboros és Salgó László rabbi megalkuvása a kommunista rendszerrel. A magyar-vatikáni diplomácia eredményei a 70-es években. Egyházellenesség a Horn-kormány idejében. A mai kultúrharc – gender.

    „Amikor viszont II. János Pál gépe 1991-ben Budapesten landolt, az itteni kultúrharc kellős közepébe érkezett. Radikális egyházellenességbe, állam és egyház az SZDSZ-es körök által szított kérlelhetetlen elválasztásának igényébe. Ez a Magyar Narancs Cápalátogatás-címlapjának, illetve a 90-es évek egyik legkibírhatatlanabb közéleti alakja, az 1953-ban még Sztálint sirató Eörsi István Látogatás előtt című versének időszaka: »Wojtyla úr, az a gondom / hogyha Ön hazánkba jön / költségesebb lesz a kondom / Wojtyla úr, Ön mint pápa / pont hozzánk jön – ez hiba / Szerintem Eritreába kéne látogatnia.«”

    • Eörsi verse az Én és az Isten című kötetében is megjelent, és a könyv hátlapján meg is indokolja. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2023.04.szám Mozgó Világ, Gergely Ágnes: Töredékek

    Történetek a diktatúrák kultúrájáról, anekdoták. Egy történet Japánról. Brodszkij és az oklahomai egyetem irodalmi díjának kiosztása 1978-ban. Czeslaw Miłoszról. Brodszkij verséről.

    Alcímek: Tíz perc az nagy idő, Elemér – Hóországi történet – Átéléssel fordítani.

    „[Brodszkij] Egyetlen hatalmas költeményét fordítottam, még korábban Eörsi István hívta fel rá a figyelmemet, a címe: Elégia John Donne-ért.”

  • 2023.04.szám Rendszerváltó Szemle, Endrédi Tamás: „Feladott marxizmus” helyett „marxista hegemónia”
    A Filmkultúra az 1972-es művészetkritikai határozat előtt és után

    A Filmkultúra nemzetközi és hazai kontextusa. Az 1972-es MSZMP KB művészetkritikai állásfoglalása. A Filmkultúra példái. A főszerkesztőváltás után. A szerző tanulmányában a Filmkultúra folyóiraton keresztül érzékelteti a hatalom és az autonómia súrlódásait.

    „...az Ítélet c. filmnovella kapcsán kialakult vita a mű alkotói és Rényi Pál között, ami a Fórum hasábjain kapott helyett az Ellenvélemény helyett. [...] A vita Rényi Péter Népszabadságba írt cikkével kezdődött, majd Tóth Dezső és Eörsi István hozzászólásaival folytatódott, végül a pengeváltás a Filmkultúra hasábjain is megjelent a mű alkotóinak, majd Almási Miklósnak a cikkével. Lásd: Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet (filmnovella). Új Írás, 1968/9, 54–81.; Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? Népszabadság, 1968. 09. 22. 9–10.; Tóth Dezső: Forradalom-erőszak-humanizmus. Népszabadság, 1968. 09. 28. 9–10.; Eörsi István: Fellebbezés. Népszabadság, 1968. 09. 28. 10., Kíméljük-e magunkat az igazság súlyától? Csoóri Sándor és Kósa Ferenc hozzászólása a Dózsa-vitához. Filmkultúra, 1968/5, 5–7.; Almási Miklós: Egy új filmszemlélet nagykorúsága. Hozzászólás a Dózsa-vitához. Filmkultúra, 1968/6, 73–78.”

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E.I.: Fellebbezés

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőbe beírja a DÓZSA szót.

  • 2023.04.szám Rendszerváltó Szemle, Gulyás Martin: „Az ellenzékben inkább a második vonalat püfölték”
    Oral History-interjú Nagy Jenővel, az AB szamizdatkiadó egyik vezetőjével (részlet)

    A beszélgetés 2022. július 5-én készült. Eörsi István említése.

    „Mikes (Micsinay) Tamás (1940–1999): író. Részt vett az 1956-os forradalomban, bár tevékenysége tényszerűen kevéssé dokumentálható. 1960-ban középiskolás diákként röpcédula terjesztésért letartóztatták, majd két és fél évet töltött börtönben. Szabadulását követően nem fejezhette be jogi tanulmányait az ELTE-n, így tűzoltókészülék-ellenőrként folytatta egy Ktsz-ben. A Cinema 64 Stúdióban közel kilenc filmet készített 1964–69 között. 1966-ban szervezték be »hazafias« alapon, az állambiztonság titkos megbízottként foglalkoztatta évtizedeken át. Noha magát kérlelhetetlen ellenzékinek mutatta, környezetét megtévesztő módon valamennyi fontos rezdülésről, ami a művészeti-politikai szcénában történt, »Mészáros«, illetve »Dán István« néven adott jelentéseiben hozta megbízói tudomására. 1986-ban jelen volt az Eörsi István lakásán tartott illegális tanácskozáson, amelynek tárgya az 1956-os forradalom volt, de részt vett a Magyar Október Párt és a Republikánus Kör életében is. Hálózati személyként jelen volt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetési ceremóniáján is.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 2011.11.szám Rainer M. János: Kerék és csavar

  • 2023.06. szám Jelenkor, Weiss János: Lukács György a színpadon
    Eörsi István és Spiró György dokumentumdrámáiról

    Tanulmány.

    Weiss János egy ideológiailag ugyancsak súlyosan terhelt színpadi alakot vizsgál két dokumentumdrámában: Lukács Györgyét. Eörsi István Interjú című műve a rendszerváltáskor, Spiró György a Sajnálatos események című drámájában egy-két éve formálta meg Lukács figuráját. Weiss szerint „Mindkét darab nagy értéke a Lukács-ábrázolás és a saját kor egybejátszása; ez azonban még nem feltétlenül garantál esztétikai kvalitásokat.”.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2023.06.08. pestisracok.hu, Susánszky Mátyás: Bohém Raszkolnyikov – Bemutatták a Csurka István-tanulmánykötetet

    A Zárug Péter Farkas szerkesztette Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez című tanulmánykötetéről (a szerzők: Borvendég Zsuzsanna, Domonkos László, Pozsgay Zsolt, Vasvári Erika és Zárug Péter Farkas). Eörsi István említése.

  • 2023.06.szám Kortárs, Filep Tamás Gusztáv: Franzstadti Demokritus
    (Részletek)

    Anekdotagyűjtemény. Szüllő Gézáról, a felvidéki magyarság politikusáról. Szüllő Justh Zsigmondról írott cikke. Szolidaritás a miskolci gettókba hurcolt zsidókkal. A katonaévek és az április 4-i versek szavalása – a Csoóri-verset nem mondhatta el. A belügy felvilágosító órái a középiskolás diákoknak. Bernát Györgyről, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökéről, partizántörténeteiről.

    „Kiadtak ugyanis egy nyilatkozatot a szocializmus ellen, a cseh Charta mozgalmat támogatják benne, mindent vissza akarnak venni a néptől. Egyetlen nagy tehetség és megtévedt bárány van köztük, Kocsis Zoltán; ők sem értik, hogyan került oda, de a művész, miután felvilágosították, hogy a reakció behálózta, visszavonta az aláírását. (Ezt erősen kétlem, Kocsis jellemével, tartásával nem fér össze. Lehet, hogy rossz hírbe akarták keverni?) Ez volt talán a korszak első ilyen típusú dokumentuma, a szellemi elit 34 tagja írta alá, de a középiskolások ezeket a neveket nemigen ismerhették, a tisztek pedig elhallgatták.” Az aláírók között volt Eörsi István.

  • 2023.07–08 szám Mozgó Világ, Pető Iván: Hetven második fele

    Könyvkritika Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951–2021. 2. 1986–2021. című kötetéről.

    „Romsics véleménye Horthyról és korszakáról vagy Trianon okairól szemben áll a Fidesz és a Jobbik emlékezetpolitikai céljaival, tehát a magyar jobboldal nagyon is létező politikai szervezeteinek álláspontjával, valamint a nézeteikben hozzájuk közel álló néhány történész interpretációjával. Ezzel szemben a »másik oldalról« érkezett bírálatok és támadások mögött nem létezik szervezett politikai erő, vagyis amit a középen állás jegyében Romsics itt láttat, vél, az egyszerűen kreálmány. Ennek tekinthető, hogy az olyan kritikusait, mint Eörsi István vagy Révész Sándor, valamint az antiszemitázó Gerő-írást közlő Galamus portált hangsúlyosan az SZDSZ-hez köti.”

  • 2023.07–08 szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Létezik-e Kőszeg Ferenc?

    Könyvkritika Kőszeg Ferenc: „Csörögnek a zászlók”. Válogatott írások 2000–2022 című kötetéről. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait, tartalomjegyzékét és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.08.06. Népszava, Vágvölgyi B. András: „Becsületes játszmát kell játszani a halottakkal” – Csunderlik Péter pályaképe Hanák Péterről”

    Recenzió Csunderlik Péter: Egy különleges közép-európai történész – Hanák Péter pályaképe című kötetről, Hanák Péterről és kortársairól. Fotó

    „Sorsszerű bolsevizmus, elkerülhetetlen gyermekbetegség, jól ismerem a pszichológiáját Eörsi István példáján is, aki nem átallott József Attila-díjat kapni – utolsó irodalmi díja a halála évében megkapott Kossuth előtt, utóbbit az író Leukémia-díjnak nevezte – a 60 éves Rákosit dicsőítő rímekbe szedett írásműért 22 évesen. Rákosit »apánknak« nevezte, mely megszólítás szépen élt tovább a börtönudvaron végzett egészségügyi séta alatt is 1956 decembere után, mikor a Markóban vagy a Gyűjtőben Angyal István, a legendás Tűzoltó utcai parancsnok azt sutyorogta a folyamatos körbejárkálás közben a fülébe, vicceskedő visszautalással korábbi művére, hogy »apa, apa, apukánk!«. […] Antinacionalizmusban társa lehetett volna Kosáry Domokos is, de a Szekfűn iskolázott idősebb történész – kinek karrierje a váci zárkatárs Eörsi szerint »szájzugának ironikus ívén« tört volna meg akkor is, ha ki sem nyitja a száját, de kinyitotta – »Andics apró dögeinek« egyikeként tekintett Hanákra sokáig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István.: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok

    között, 1943) (és az itt felsorolt cikkek)

    • Népszava, 2025.06.07. Hantó Fruzsina: „Hazugságokkal nem lehet nemzetet segíteni abban, hogy a realitásokkal szembenézzen, a sorsát elviselje”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.