EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2022.03.szám Múlt és Jövő, Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

    Könyvismertetés Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin... Magyarokról Németországban című könyvéről és egy Kertész Imréről szóló antológiáról. Kertész Imre Miért Berlin? című írásának újraközlése (Múlt és Jövő, 2006/3).

    „Lukács ennek a könyvnek a legfontosabb alakja, szinte minden szereplőjével személyes kapcsolatban állt, de ha nem is, szellemi hatása akkor is kiterjedt mindegyikükre. Így igazolódik az, amit Eörsi István tanítványként mondott Lukácsról: »A jelentős filozófus, a költőhöz hasonlóan, életművén kívül, vagy inkább annak közvetítésével egy típust is létrehoz saját hétköznapi énjéből, és ez a típus az emberek értékskálájába behatolva olykor fontosabbá válhat a megírt műveknél is.«”

    •  Ez a tanulmány Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből való. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz


  • 2022.03.szám Színház, Karsai György: Dionüszosz és a Rolling Stones
    Avagy mit kezdjünk ma a görög tragédiákkal?

    Egy lábjegyzet…

    „Magyar példa: Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című – messze értékén alul számon tartott! – tragédiája (Nemzeti Színház, Várszínház, 1989, rendezte: Csiszár Imre) elemi erővel szólt 1956-ról, és az evidencia szintjén érzékelhettük, hogy Antigoné harca a forradalom elhazudására irányuló hatalmi törekvés elleni tragikus lázadássá vált.”

    • Tarján Tamás: Kortársi dráma – arcképek és pályarajzok című kötete adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi drámája A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is elolvasható. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház (drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2022.05.szám Mozgó Világ, Kőrizs Imre: Az alma és a fája

    Könyvkritika Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad-Berlin-Budapest című kötetéről.

    „Talán nem túl profán a megjegyzés, de ezzel és főleg azzal, ahogy a könyvben Balla Zsófiától, Bodor Ádámtól Parti Nagy Lajoson, Darvasin és Radnóti Sándoron át Eörsi Istvánig, Selyem Zsuzsáig és Tompa Andreáig számos író jelenik meg egy-egy rövid vagy egészen villanásszerű kámeaszerepben, az Apfelbaum nemcsak olyan nyilvánvaló előképekhez kötődik, mint Az ember tragédiája vagy az Anyegin, hanem az olvasónak akár Kormos István »Pór Jutká«-t, »Domokos Matyi«-t és »Vas Pistá«-t felléptető Vackorja is az eszébe juthat.”

    Az Eörsiről szóló részlet:

    53

    Egy tiergarteni sétán kétezerben

    Eörsi Pista bevezetést tartott

    nekünk Lacival a bolhapiacnak

    s imádott Brechtjének titkaiba.

    Hogy művészként meghaladta a rendszert,

    melyet szolgált. – Brecht műve élveteg,

    mert élvezi a dialektikát, és

    ez kritikai szemléletre vall,

    meg ennek gyönyörére: Nincs remény, mert

    a világ iszonyú, de hassuk át

    az ész derűjével! Ez ellentmondás,

    ámbár inkább lélektani, semmint

    logikai. Nem tételes kifejtést,

    hanem érzéki teremtést óhajt.

  • 2022.05.szám Parnasszus, Onagy Zoltán: 20 év + 42
    Húsz éve halt meg Orbán Ottó

    Részlet Onagy Zoltán szubjektív sajtószemléjéből. Eörsi István írása Orbán Ottóról a Kritika, 1981/1. számában. Könyvkritika Orbán Ottó Honnan jön a költő című esszékötetéről.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kritika, 1981.01.szám E.I.: Pamflet helyett
    • A cikk megjelent az Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó című kötetben is. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2022.05.szám Szcenárium, Fazekas Sándor: A hívő Hamlet
    Tompa Gábor 2021-es rendezéséről

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2022.06.04. Népszava, Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst
    A feljelentett feljelentők
    – Kritikai abszurd a Kádár-korból

    Herczog Noémi KUSS! – Feljelentő színikritika a Kádár-korban című könyvéről. Beszélgetés a szerzővel. Aczél György 3 T-je, a feljelentő kritikák, a sorok közötti üzengetések, a művészek saját kódrendszere, az ügynökjelentések. Fotó

    „Eörsi István Sírkő és kakaó című, 1968-as drámájáról például Koltai Tamás írt enyhén negatív kritikát a Népszabadságba, utóbb ezt azzal indokolta, hogy frissen kikerülve az egyetemről, a műveltségét szerette volna fitogtatni, le akarta írni a darabban szereplő eltartási szerződésről, hogy társadalmi szerződés, ehhez pedig finoman el kellett határolódnia az előadástól. Ezzel szemben Eörsi szerint szabadkozott, hogy Pándi megbízására vett az írása negatív irányt. […] Éppen az állandó kiszámíthatatlanság miatt követelt Eörsi István szerény javaslatában nyílt cenzúrát a nyolcvanas évek elején, bár Haraszti Miklós a Beszélőben tíz évvel korábbra teszi saját részről ugyanezt az észrevételt, és egy ügynöki jelentés szerint Németh László már az ötvenes évek végén üzent hasonlót a pártállamnak – a saját tanítványából lett, őt támogató »Juhász Lajos« ügynökön keresztül.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1968.01.16. Koltai Tamás: Sirkő és kakaó. Eörsi István komédiája a Thália Stúdióban
    • 168 óra, 2003.01.23. (4.szám) Karácsony Ágnes: Illúziók nélkül. Koltai Tamás a gondolatszabadságról

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2023.02.25. György Péter: A mikrohistória visszavonhatatlan alapossága
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2022.06.17. Újnépszabadság, Simkó János: Eörsi István, a nem polgárpukkasztó
    Estike

    Eörsi István élete, pályája, jellemzése. Hosszabb idézet a Vágvölgyi B. Andrással készült, Eörsiről szóló interjúból. Eörsi István: A harmonikus élet receptje című verse. Idézetek az Élet és Irodalomban megjelent Ságvári emléktáblájának vitából. Fotó

    „…már betegen mesélte, valamilyen tévéműsor után, ahol látszott ugye, hogy rossz bőrben van, kortársa, Gyurkovics Tibor felhívta, majd megállapították először, hogy soha, sehol, az élet és az irodalom egyetlen területén sem gondoltak még csak hasonlót sem, majd utána megértően fogadta nevezett előzetes kondoleálását saját várható halálához. Ettől nem változott meg irodalmi, politikai, vagy bármilyen véleménye az illetőről. Viszont szimbolikusnak tartom, hogy még a temetése napján is tartottak ellenében bírósági tárgyalást…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.05. (31.szám) Ungvári Krisztián: Egy emléktábláról
    • Élet és Irodalom, 2005.08.19. (33.szám) E.I.: Megpróbálok udvarias lenni (és az itt felsorolt cikkek
    • litera.hu, 2015.10.08. Jánossy Lajos: Pontos volt és vad – Vágvölgyi B. András Eörsiről
    • facebook.com, 2022.10.13. Simkó János: Estike

  • 2022.06.szám Kortárs, Bedecs László: Dobai Péter pályakezdése
    Részlet egy készülő monográfiából

    „Az 1956-os forradalom után, amelyben az Írószövetségnek és számos nagynevű írónak, köztük a később bebörtönzött Déry Tibornak, Háy Gyulának, Eörsi Istvánnak és másoknak elévülhetetlen érdemei voltak, a politika gyanakodva kezelte és erős kontroll alatt tartotta az irodalom intézményeit.”

  • 2022.08.05. Népszava, Patak Mária: Simon, a boldog pap
    REGÉNYRÉSZLET – 2. RÉSZ
    Nyitott mondat

    „Simon József marcali káplánt tizenhat fogolytársával együtt 1919 augusztusában gyilkolták meg a nemzeti hadsereg (Prónay Pál) tisztjei. (A városban összesen huszonhetüket.) Az ő kálváriáját szeretnék filmre vinni Patak Márta kiadás előtt álló (werkfilm)regényének fikcióbeli főszereplői, Lívia, a rendező, és Juli, a forgatókönyvíró. A Nyitott mondat öt héten át közöl folytatásokban részleteket az alaposan dokumentált tényeket és laza szövésű, jelen idejű háttércselekményt forgatókönyvszerű szerkezetben megvalósító regényből.”

    Egy Eörsi-fordítás részlete.

  • 2022.08.27. szinhaz.online, Mohácsi János: A kirúgóemberről – Mohácsi János sorai Karsai György menesztése kapcsán

    Karsai Györgyről, annak kapcsán, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Rátóti Zoltán augusztus 26-án azonnali hatállyal menesztette posztjáról Karsai György professzort, a Doktori Iskola vezetőjét, aki 1996 óta tanított az intézményben.

    „Eörsi szerint a szép hazugsággal megtiszteljük a másik felet, pusztán azzal, hogy munkát és kreativitást fektetünk hazugságunkba. Hát, a kirúgás tényétől eltekintve, amely gyalázat és gazemberség, ez a hangyafasznyi tisztelet is hiányzik a kirúgóemberből, akinek etikája immár a beleszarás, de magasról, emberbe, szakmába, életműbe.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2022.08.28. Újnépszabadság, Mohácsi János: A kirúgóemberről

    Karsai Györgyről, annak kapcsán, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Rátóti Zoltán augusztus 26-án azonnali hatállyal menesztette posztjáról Karsai György professzort, a Doktori Iskola vezetőjét, aki 1996 óta tanított az intézményben. Eörsitől idéz egy Terszánszky-anekdotát. Fotó: Karsai György.

    „[Tersánszky] hajnalban macska mód settenkedik haza, vetkőzik a hitvesi ágy mellett, neje megébred, te Jenő, rajtad nincsen gatya. Az író lenéz, szembesül a meztelen valósággal, és így kiált fel: Úristen, engem kiraboltak!

    Eörsi szerint a szép hazugsággal megtiszteljük a másik felet, pusztán azzal, hogy munkát és kreativitást fektetünk hazugságunkba. Hát, a kirúgás tényétől eltekintve, amely gyalázat és gazemberség, ez a hangyafasznyi tisztelet is hiányzik a kirúgóemberből, akinek etikája immár a beleszarás, de magasról, emberbe, szakmába, életműbe.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről   
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • szinhaz.online, 2022.08.27. Mohácsi János: A kirúgóemberről – Mohácsi János sorai Karsai György menesztése kapcsán

  • 2022.08.szám Filmvilág, Pólik József: Mit üzent a császár?
    NAJMÁNYI LÁSZLÓ (1946–2020)

    Najmányi László életműve. Betiltott Kádár-kori közérzetfilmje, Kafka-adaptációja: A császár üzenete. A film elemzése, Najmányi memoárja a filmjéről, a megfigyelésekről, a  Spions-pojektről, Breznyik Péterről, forgatási koncepciójáról, a film operatőréről, Dobos Gáborról, a film alacsony költségvetéséről, a szereplők rögtönzéseiről.

    „Jelen volt az akkori underground szellemi élet színejava – Najmányi Ascher Tamás, Valló Péter, Halász Péter, Eörsi István nevét említi –, és olyan emberek is, akiket inkább az esemény happening jellege vonzott: »Tartótisztek, spiclik, célszemélyek, rózsadombi néptáncosok, belvárosi csibészek, kertvárosi kékharisnyák, párttagok és pártonkívüliek, tiltottak, tűrtek, támogatottak, az állampárti nómenklatúra gyermekei, kivételezettjei és üldözöttjei, kvázi-hippik és kvázi-yippik, orvosok, közgazdászok, mérnökök, jogászok, független és elkötelezett írók, művészek, »amatőr« és »profi« rendezők és színészek, építészek, diákok és professzorok, néhány gyári munkás, pitiáner bűnözők, nagystílű szélhámosok, hívők és ateisták.« […] Najmányi tartott attól, hogy a filmet betiltják, mivel »szereplői között számos betiltott művész – Eörsi István, a Kassák Stúdió tagjai stb. – volt, akinek még a nevét sem volt szabad nyilvánosan kimondani abban az időben.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2022.09.01. (szeptember) Irodalmi Jelen, Cs. Nagy Ibolya: Tamási Áron debreceni útjai
    125 éve született Tamási Áron
    A város és vendége: 1929, 1933, 1935, 1943, 1954

    Életrajz.

    „1954. április 25-ére előadóestet hírelt a debreceni Néplap: »a TIT megyei szervezete és az Új Hang szerkesztősége 1954. április 25-én vasárnap este 7 órai kezdettel irodalmi estet rendez a központi kultúrotthonban.« […] A Hajdú megyei Néplap április 28-i tudósítása (Az Új Hang irodalmi estjéről – O. Gy., Obersovszky Gyula) megemlíti a TIT korábbi, most megvalósuló ötletét, miszerint e közösségi-kulturális forma gyakoribbá tétele épülésére volna a városnak. S végre teljességében olvashatták az érdeklődők, hogy kik voltak a jeles est meghívott vendégei […] kiemeli Tamási Áron szereplését”

    Az irodalmi esten részt vett Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.24. Az Új Hang irodalmi estje a Központi Kultúrotthonban
    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.28. o.gy.: Az „Uj Hang” irodalmi estjéről

  • 2022.09.16 Népszava, Tölgyesi Gábor: Belenézhetünk Márta István kaleidoszkópjába

    Márta István zeneszerző 1982-ben indította útjára Kapolcson a Művészetek Völgye fesztivált. Mi mindent csinált azóta. Márta István 70! Kaleidoszkóp című kétrészes estjén rendezik meg az életmű-beszélgetést október 3-án a Magyar Zene Házában, az életműkoncertet október 11-én tartják ugyanitt. Márta István mondatai az esemény sajtóbeharangozóján. Eörsi István említése. Fotó

  • 2022.09.26. Népszava, Népszava: Ginsberg szellemi tájképe

    A Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg című kötet bemutatója. Fotó

    „Az Essential Ginsberg magyar változata Eörsi István, Orbán Ottó, Schultz Judit, Fenyvesi Orsolya, Barna Imre és Gyukics Gábor munkájának köszönhetően jelenik meg.”

  • 2022.09.26. Szombat, Végel László: Párhuzamos sorsok

    Végel László naplójegyzetei 2020-ból és 2021-ből.

    Részlet 2021. június 13-i bejegyzéséből: „Halála előtti években Eörsivel többször diskuráltam Márai Sándorról. Pista aggályoskodott, amin nem csodálkoztam, hiszen egy olyan konzekvens értelmiségi, mint amilyen Eörsi, nyilván ódzkodik a Márai-jelenségtől, annál is inkább, mert egy időszakban Márait a magyar jobboldal akarta kisajátítani. […] Úgy láttam, hogy Eörsi is ingadozott a saját útján, például az egyenlőség és a szabadság viszonyának meghatározásában.”

  • 2022.10.07. Szombat, SZOMBAT: Berlinbe kerül Nádas Péter archívuma – „A 20. század katasztrófái által sújtott zsidó család”

    Az író a 80. születésnapja alkalmából rendezett október 16-ai ünnepségen Nádas Péter is részt vesz. Az archívum Nádas fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be. Az megnyitó programja. Fotók

    „A levelezések mintegy 14 ezer dokumentumból állnak, olyan nagynevű irodalmi óriások tollából, mint Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter, akivel Nádas jó barátságot ápolt.”

  • 2022.10.12. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 397
    Vita szőrmentén

    Egy egykori vita felidézése. Az ’56 utáni konszolidációs évek megalkuvásairól. Sükösd találkozásai az az állambiztonsági tisztekkel. Eörsi válasza (Bátortalan közbeszólás). Déryről, a Belvárosi Kávéház értelmiségi műhelyéről, kollektív amnéziájáról. Sükösdtől idéz, majd hozzáteszi: „Vitatom ugyan (de ezúttal csak zárójelben), hogy a remekművek a kompromisszumok következtében jöttek létre, de sohasem vitattam, hogy a tehetséges emberek tehetsége folytán remekművek jöttek létre ebben a korszakban.”

    „A becsukott író (Eörsi) és a be nem csukott, ellenben beszervezett író (Sükös Mihály) vitázik húsz éve, 1992-ben a Kritika lapjain. Érdekes. Eörsi még igen finom, talán nem ismeri hiánytalanul a leborított lapokat.”

    Sükösd „Bánatos válasz”-a.  Egy-egy fotó a két vitatkozó íróról.

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.04.szám Kovács Dezső: Diadalok és nyomorúságok
    • Kritika, 1992.06.szám E.I.: Bátortalan közbeszólás. Sükösd Mihály: Bánatos válasz
    • Magyar Demokrata, 1999.12.02. (48.szám) M. A. G.: Minden elképzelhető – Nincs a rendszerünkben

  • 2022.10.13. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 211

    Eörsi István a világról, a múltról, a jövőről 1991-ben. Az 1991-es, Beszélőben megjelent Ludassy Máriával folytatott beszélgetés felidézése.

    „Eörsi István épp olyan üdítően, szórakoztatóan, elszálltan és elkeserítően okos a halála után tizenhét évvel, mint volt hatvan évesen.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 24.szám), 1991.06.15. Ludassy Mária: Formális köszöntő helyett tartalmi vita

  • 2022.10.13. facebook.com, Simkó János: Estike

    Megemlékezés Eörsi Istvánról halála évfordulóján (2005. október 13-án hunyt el). Idézetek korábbi cikkeiből, verseiből, könyvéből. Fotók.

    „Kicsit bosszantotta, hogy irodalmi teljesítményét finom irodalmárok nem magasztalták, de alapvetően ezt is leszarta. A saját generációjával volt a legkeményebb, nagyon tudta rühelleni az általa bírált vonzásokat és választásokat. […] szimbolikusnak tartom, hogy még a temetése napján is tartottak ellenében bírósági tárgyalást, mert a terror háziasszonyát, idézem: »történelemhamisításban utazó üzletasszonynak« nevezte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.19. (33.szám) E.I.: Megpróbálok udvarias lenni (és az itt felsorolt cikkek)
    • litera.hu, 2015.10.08. Jánossy Lajos: Pontos volt és vad – Vágvölgyi B. András Eörsiről
    • Újnépszabadság, 2022.06.17. Simkó János: Eörsi István, a nem polgárpukkasztó

  • 2022.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Hol lakott Vörösmarty?

    Publicisztika. Mi mindent írna meg a mai helyzetről a tizenhét éve halott Eörsi István. Hogyan viszonyulna Hadházy Ákoshoz?

    „A tizenhét éve eltávozott rebellis író-gondolkodó bizonyára támogatná, hogy a képviselő – annak ellenére, hogy a házelnök fél éven át tartó alaptörvény-ellenes packázását követően immár bejárhat a Kossuth téri épületbe – csak kivételesen, a feltétlenül szükséges esetben él majd e jogával.”

    Hogy vélekedne Eörsi a nemzeti konzultációról, a szankciókról?

    „Ha köztünk volna, Eörsi 1956 megcsúfolóinak is a szemébe mondaná, hogy ő igenis a végsőkig szankciópárti marad, mert egy politikus tömeggyilkosokkal akkor sem egyezkedik, ha ezzel ideig-óráig elleplezhetné a honfitársai ellen elkövetett bűneit.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.11.03. E.I.: Magánbeszéd 
    • Hócipő, 2008.02.13. (04.szám) Farkasházy Tivadar: Folytassa, Melocco!

  • 2022.10.22. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Bugyi a szélben

    Eörsi István Bugyi a szélben és Két konda című verseit hallgathatják meg Valcz Péter előadásában. A versek eredeti, írott változata.

    „Bugyi a szélben című verse az őrá jellemző pajkossággal ötvözi az elméleti kategóriák és az élet biológiai oldala iránti, egyként múlhatatlan és egyenlő arányban heves érdeklődését. Két konda című verse pedig, amelyet a második hangsávra kattintva hallgathatnak meg, a rendszerváltás politikai miliőjére reagál.”

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a 2 vers.

  • 2022.10.szám Alföld, Béres Norbert: „Pokolbeli káprázat, el veled”
    ZÁVADA PÁL: APFELBAUM – NAGYVÁRAD, BERLIN

    Könyvkritika.

    „Az egyéni hang át-átszínezi a szereplőgárda szólamait, privát emlékek, gondolatmorzsák, irodalmi-kulturális referenciák épülnek be Apfelbaum Ádám történetébe, ily módon válik számos valós, egykorvolt momentum a fikció részévé; Réz Pál, Radnóti Sándor, Domokos Mátyás, Lukács György, Lakatos Imre vagy Eörsi István a verses regény »hősévé«.”

  • 2022.10.szám Jelenkor, Lázár Júlia: Előzetes Megjegyzések Ted Hughes versciklusához

    A versciklus fordításának története, és a versek közlése.

    „Az Ádám és a szent kilencek ciklus 1979-ben látott először napvilágot, a Hughes testvérpár kiadójának gondozásában. Az ugyanabban az évben kiadott Moortown kötetből a ciklus öt verse kimaradt. Eörsi István mindössze három évvel az eredeti megjelenése után lefordította a ciklust, de a Moortown kötetből dolgozott, valószínűleg nem tudott a kihagyott öt versről. Én viszont nem tudtam Eörsi fordításáról, amire a debreceni egyetem tudós professzora, Rácz István hívta fel a figyelmemet, amikor a kész fordításomat »kézrátételre« elküldtem neki.”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1982.06.szám Ted Hughes: ÁDÁM ÉS A SZENT KILENCEK

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.