EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2021.07.szám Octogon, Zöldi Anna: Múlt és jelen egyidejűsége
    MÁNYI ISTVÁN YBL-DÍJAS ÉPÍTÉSZ HARMADIK SZAKMAI 25 ÉVE KAPUJÁBAN

    Interjú. Fotók

    „A Páva utcai munkát, amit meghívásos pályázaton nyertem, nagyon megszenvedtem. Összesen két tervet díjazott a zsűri, de magasan a mienket értékelték többre. A másik tervvel szemben én nem protest épületet terveztem, hanem emlékhelyet, a megbékélés helyét, és ez nem mindenkinek tetszett itthon. Megkaptuk Budapest Építészeti Nívódíját, Pro Architectura díjat kaptam érte, nemzetközileg nagy elismerés fogadta, meghívtak Berlinbe díszvendégként előadni, és beválogatták a Páva utcát a világ legjobb holokauszt múzeumait bemutató gyönyörű albumba. Itthon mégis sokan támadtak miatta. Berlinben a holokauszt emlékhelyet és a múzeumot nagyon okosan kettéválasztották. Az emlékhely átadása előtt németes alapossággal kéthetenként előadásokat szerveztek, Charles Jencks után én voltam a sorban a második, Eörsi István volt az előadás konzulense. Egy üvegfalú teremben zajlottak az előadások, ahonnan rá lehetett látni Peter Eisemann épülő munkájára.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Múlt és Jövő, 2004.04.szám Fehéri György: A berlini Holokauszt Emlékmű. Emlékezet-történet

  • 2021.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András: Alázatos kérelem

    Idézi Eörsi István könyvcenzúrát javasló beszédének azt a részletét, amely a Magyar Írók Szövetsége közgyűlésén, 1981. december 12-én hangzott el. Csatlakozik véleményéhez, és azt kéri a kormánytól, hogy vezessék be a Tiltott könyvek jegyzékét.

  • 2021.09.07. klubradio.hu, Klubrádió: A nemzet lenézés és mítosz nélkül

    Az adás vendége Wessely Anna szociológus és művészettörténész. A haza és a haladás szembeállítása. Eörsi István Két konda című versét Valcz Péter olvasta föl a műsorban.

    Video: Eörsi István 2004-ben, miután a bíróság jogerősen elmarasztalta és jelentős pénzösszeg megfizetésére kötelezte egy publicisztikája miatt.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a vers, megnézhető a rövid videorészlet.

  • 2021.09.10. (36.szám) Élet és Irodalom, Weiss János: Ex libris
    Platón: Phaidón
    Fekete Éva: Lukács György
    Heller Ágnes: Tragédia és filozófia
    Steiger Kornél: Tanulmányok a sztoikus etika köréből

    Fekete Éva: Lukács György című kötetének kritikája. „Eörsi István írja Az interjú című drámájának 1989-es változatában: »Én nem azt utasítom el, hogy kommunista lett, hanem hogy jó képet vágott a sztálini elfajuláshoz, és feláldozta szellemi függetlenségét«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2021.09.12. Heti Világgazdaság (online kiadás), Máté-Tóth András: A pápa elég jelentős szereplő ahhoz, hogy politikai muníciót lehessen belőle gyarapítani

    A teológus szerző írása a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, mely véleménye szerint nem politikai esemény, ám határozott politikai üzenete van. Eörsi István Magyar Narancsban megjelent Látogatás előtt című verséről, mely szembeszállt az akkori pápa abortuszellenes politikájával.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • birtalan.blogspot.com, 2010.03.29. Birtalan Balázs: Digitális könyvtár, kihelyezett egység

    A témával kapcsolatos további cikkeket elolvashatja a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a LÁTOGATÁS ELŐTT mondatot.

  • 2021.09.17. (37.szám) Élet és Irodalom, Szabados Bettina: Hűségből jeles

    50 éve halt meg Lukács György, tanítványa, Eörsi István idén lett volna 90 éves. Milyen jelentősége van ma az utókor számára életművüknek? Hogyan őrizte (esetleg szüntette) meg vagy éppen gondolta tovább a munkásságukat az utókor? Eörsi szerepe a „konzerválásban”. 

    Reagálás:

    • Múlt és Jövő, 2022.01.szám Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók 

  • 2021.10.04. Népszava, Tölgyesi Gábor: Folytassa, Dörner!

    Jegyzet. Kásler Miklós a Kossuth-díjas Dörner Györgyöt nevezte ki az Újszínház vezetőjévé 2022 februárjától. A hírt azonban nem a szokásos platformokon közölték, hanem a kormany.hu-n jelent meg egy rövid pályázati tájékoztató. Pozsgai Zsolt drámaíró, rendező szintén jelentkezett a posztra, ő azonban közzétette saját pályázatát.

    „…felteszem, Pozsgai sem gondolhatta komolyan, hogy itt labdába rúghat, ezért írhatta a tervezett repertoárba Csurka István és Szabó Dezső neve mellé Eörsi Istvánét és Spiró Györgyét, Eszenyi Enikőé mellé Székely Krisztáét.”

  • 2021.10.18. Népszava, Simon Zoltán: Egy szamizdatról
    Könyvkarantén

    Könyvajánló az Adalékok az újabbkori magyar történelemhez című sorozat 7. köteteként megjelent a Magyar Füzetek (Párizs) és az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat (New Jersey) közös kiadásában kötetről. A szerző fiatalkori emlékei hasonló témájú kötetekről. A forradalom előzményei, alakulása és utóélete – Tanulmányok és kronológia című kötetről.

    „Az öt tanulmány az 1986. december 5–6-án Eörsi István budapesti lakásában megrendezett, nem hivatalos ’56-os konferencián elhangzott előadások írott változata.”

  • 2021.10.22. 168.hu, MTI: Karácsony Gergely szerint minden nap kötelező ragaszkodni ’56 eseményeihez
    Felavatták Eörsi István emléktábláját.

    Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott rendezvényen felavatták Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, ’56-os forradalmár emléktábláját, melyet egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 27. szám alatti ház falán helyzetek el.

    Karácsony Gergely és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes beszédének rövid részlete.

    Fotó

  • 2021.10.22. litera.hu, Greff Anddrás: Radnóti Sándor: „Ez volt a két nagy sebe a Kádár-korszaknak”
    Az írók országa 3.

    Beszélgetés Radnóti Sándorral 1956 irodalmi emlékezetéről.

    „A 60-as évek elejétől a forradalom életben maradt vezetői kezdtek kijönni a börtönből. Ők ébren tartották 56 emlékét, de mondjuk Eörsi István alapélménye volt, hogy lényegében nem találja meg a maga egykori társaságát, mert ő a börtönviseltségével állandóan emlékezteti a többieket arra, amire nem akarnak emlékezni. Visszaemlékezett például egy jelenetre (lásd ezt a Litera-interjút! – a szerk.): Csoóri Sándorral beszélget, aki egy idő után azt mondja, hogy ne haragudj, mennem kell, mert a Belvárosi Kávéházban várnak a fiúk. A fiúk Konrád Györgytől Gyurkó Lászlón keresztül Sükösd Mihályig, Hernádi Gyuláig azok voltak, akik valaha Eörsi társaságát is jelentették, de Csoóri nem hívta oda, Eörsi szerint azért, mert nem akartak egy olyan emberrel találkozni, aki élő emlékeztetőjele volt a forradalomnak. [...] A másik nagy áttörés – irodalmi nívóról beszélve – Eörsi István volt, aki eleve azon mért mindenkit, hogy mi a viszonya az 56-os forradalomhoz. Ezen a mércén a legtöbben elbuktak, őket mélyen megvetette, és nem volt tapintatos: mind a magánéletben, mind a közpublikációiban, ahol lehet, csépelte őket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • litera.hu, 2005.10.17. Keresztury Tibor – Vágvölgyi B. András: Eörsi István: Ebből nem tudok kimászni...

  • 2021.10.22. Népszava, Gömöri György: A forradalom emlékezete két antológiában

    A „Támadó tűz voltunk” és a „Szavakban lobog” című antológiák kritikája. Fotó: Tüntetők a budapesti Bem téren 1956. október 23-án

    „A válogatásról még csak annyit, hogy Buda Ferenc néhány hiteles verse után (tőle származik a kötet címe) a szerkesztők önkontrollja elszabadul és Petrin kívül szinte kizárólag »népi« szerzők olvashatók a hátralevő lapokon. (Ezt különben Szakolczay Lajos is szóvá tette a Kortársban közölt kritikájában, Nemes Nagy Ágnest és Bakucz Józsefet, meg én is a Bécsi Naplóban, Horváth Elemért, Siklós Istvánt és Eörsi Istvánt hiányolva.)”

    Előzmény:

    • Bécsi Napló, 2017.07.01. (4.szám) Gömöri György: Támadó tűz voltunk...

  • 2021.10.23. index.hu, Sereg Andrtás: A röpcédulázástól a titkos megemlékezéseken át a demonstratív sétáig

    1956 megünneplése az elmúlt évek során a belügy „kíséretével”. Antall néma tüntetése, a demonstratív emlékséták, a „repülő egyetem” előadása, lakáskonferenciák és csendes felvonulás. A köztársaság kikiáltása utáni időszakban Göncz Árpád kifütyülése, és Boross Péter, akkori belügyminiszter véleménye az ügyről. A 2006-os botrányos események. Eörsi István említése. Fotók

  • 2021.10.23. Újnépszabadság, Hermann Zsuzsa: Heller Ágnes: ’56
    Bicikliző majom (részlet)

    Részlet Heller Ágnes Bicikliző majom című könyvének ’56-os epizódot tartalmazó részéből.

    „Novemberben egymás után tartóztatták le a barátainkat. Eörsit keresték mindenütt, azt ajánlottuk: aludjon nálunk, mintha attól, hogy nálunk alszik, nem tartóztatnák le. Az elhurcolása előtti utolsó napot nálunk töltötte. Az összeesküvésekről szóló regényekből vettük a hülyeséget, hogy valakinek máshol kell aludnia, hogy ne tartóztassák le. Mindenkiről mindig tudják, hol található.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2021.10.24. klubradio.hu, Pályi Márk: A valóságérzékelés és az ’56-os forradalom

    Pályi Márk Eörsi László történész segítségével idézte meg a legendás forradalmár, Angyal István alakját, majd elhangzottak Gáli József Angyal Istvánról szóló szövegei is Kornis Mihály előadásában, aki a felolvasások szünetében mesélt is az íróról. Az adásban, amely témáit az 1945 utáni korszellem fokozott valóságigénye köré igyekezett szervezni, Eörsi István Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versét is felolvasta Valcz Péter színművész, melyben a költő és publicista ugyancsak szabadságharcos barátai emlékét idézte meg.

    Hangfelvétel és fotók.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2021.10.28. (43.szám) 168 óra, Vágvölgyi B. András: JÓB A MAGÁRA HAGYOTT VILÁGBAN

    Publicisztika. Október 22-én a tizenhat éve elhunyt író, költő, ’56-os forradalmár és örök ellenzéki Eörsi István Belgrád rakparti házán a főváros emléktáblát avatott. Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes és Vágvölgyi B. András mondtak beszédet.

    „Ha velünk lett volna az elmúlt tizenkét évben, sokat és jót szórakoztunk volna. Talán ő sem döntötte volna meg az Orbán-rezsimet, de mulatságos átkozódása bizonyára könnyebbé tette volna az elviselést.”

  • 2021.10.szám Mozgó Világ, Mélyi József: Katz és Richter Magyarországon

    Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása, benne Benjamin Katz fotósorozataival a Magyar Nemzeti Galériában. Eörsi István említése.

  • 2021.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Lukácsy András: Lelet a limbusból

    Publicisztika. A szerző költözködés közben rálelt egy 1956-os tavaszi Új Hang kiadásra, ennek tartalmában szemezget. „Megjelenését követően öt hónappal kitört a forradalom, és szétzilálta ezt a sort.” Mi történt ezek után az írókkal, költőkkel? Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Új Hang, 1956.03–04.szám (március – április) E.I.: Téli képek

  • 2021.12.szám Kortárs, Boga Bálint: Szubjektív emlék Pilinszkyről

    Egy 1974 júniusi emlék Pilinszky dedikálásáról, melyben meghívta őt és feleségét szerzői estjére. Eörsi István említése.

  • 2022. 10.15. Népújság – Marosvásárhely, Nádas Péter-archívum

    Az az író 80. születésnapja alkalmából a Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot. Az ünnepségen Nádas Péter is részt vesz. Az megnyitás eseményének programja, az archívum tartalma. Fotó

    „A levelezések mintegy 14 ezer dokumentumból állnak, olyan nagynevű irodalmi óriások tollából, mint Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter, akivel Nádas jó barátságot ápolt.”

  • 2022.01–02.szám (tavasz-nyár) Rendszerváltó Szemle, Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés
    Lakitelekről három tételben – 1979, 1985, 1987

    Tanulmány. Fotók

    „Csoóri a nemzetet »közös vállalkozásként« definiálta, az egyén mellett a nemzet önazonosságának fontosságát is hangsúlyozva. Megállapításaival leghangosabban Mezei András és Eörsi István helyezkedett szembe, akik valamiféle »nemzeti egységgondolatra« törekvést érzékeltek Csoóri soraiból, inkább a vita és a szabadság határainak kitolását nevezve kívánatosnak. Csoóri megállapításait leginkább Fekete Gyula és Kiss Ferenc irodalomtörténész osztotta.”

    Előzmény:

    • Életünk, 1979.11.szám Zalán Tibor: Arctalan nemzedék
    • Élet és Irodalom, 1980.06.14. (24.szám) Sükösd Mihály: Továbbjutni (ha lehet) – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Mezei András: Az ellenzék nem panaszkodik – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1980.09.20. (38.szám) Fekete Gyula: Darázsfészek – Nincs a rendszerünkben
    • Életünk, 1980.11.szám Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás? Levél Mezei Andrásnak
    • Életünk, 1980.11.szám Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek
    • Élet és Irodalom, 1997.03.14. (11.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról 

  • 2022.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók

    Lukács György életrajza. Fekete Éva Lukács György — Késleltetett életrajz című kötetéről. Fotó

    „Szabados Bettina elhiszi Lukácsnak — Eörsi István nyomán —, hogy hű akart lenni a pártjához, ha már egyszer elkötelezte magát mellette. »Eörsi Lukács hűségét valami/valamiféle/egyfajta vallásos szükséglettel próbálja magyarázni.« Csakhogy Lukács, 1915-ös Naplója tanúsága szerint, képtelen volt a vallásosságra — mondja Szabados Bettina. Hát akkor? Most elhagyom Szabados szövegét, mert ettől kezdve tulajdonképpen Eörsit elemzi. Én sem hiszem, hogy Lukácsot valamifajta vallásos szükséglet akadályozta volna meg abban, hogy »elárulja« a pártját.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2021.09.17. (37.szám) Szabados Bettina: Hűségből jeles

  • 2022.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Egy építész, több író
    Forgách András rajzaihoz

    Forgách András rajzairól – 6 rajza íróbarátairól, többek közt Eörsi Istvánról. „S ott vannak mind a többiek, megannyi magyar író. Eörsi István utolsó napjaiban felejthetetlen tekintete, Nádasdy mosolya.”

  • 2022.02.szám Jelenkor, P. Müller Péter: A folytatódó jelenlét dramaturgiája

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból. Összeállította és szerkesztette Légrádi Gergely.

    „Az ebben a könyvben [Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék] tárgyalt szerzők: Mészöly, Sarkadi, Csurka, Eörsi, Örkény, Weöres, Nádas, Kornis, Márton, Spiró és Kárpáti Péter voltak. A mostani gyűjteményes mű a fentieken túl (az eddigi névsort némileg megrostálva) bemutatja Háy János, Borbély Szilárd, Visky András, Székely Csaba, Esterházy Péter, Térey János munkásságának drámairodalmi területét, külön-külön portrékban tárgyalva az ezredforduló körüli és az azt követő két évtizedben keletkezett színdarabokat.”

    • A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2022.03.11. (10.szám) Élet és Irodalom, Gajdó Tamás: Hivatása: dramaturg
    Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 430 oldal, 4800 Ft

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa 2003-ban megjelent Lázadó dramaturgiák című kötetének említése, melyben Eörsi István is szerepel.

    „A most kiadott életműkötet vázát a felsorolt művekből vett, némileg átszerkesztett, átdolgozott írások adják…”

    • Radnóti Zsuzsa „Lázadó dramaturgiák” című kötete adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.