EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2019.01.01. (12.szám) Pesti Műsor, Pavlovics Ágota: „Olyan koncertre készülök, amilyen eddig nem volt”

    Interjú Földes László Hoboval, aki Viharban születtem címmel életműkoncertet ad 2019. március 30-án.

    Hobo: „1982-ben az akkor befutott költő, Eörsi István műveiből állt össze az első est, amelyet Ascher Tamás rendezett.”

  • 2019.01.25. origo.hu, Brebán Ella: Lehetett volna belőlem is egy irodalmi celeb

    Beszélgetés Tóth Erzsébet József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költővel tabusértésről, a New York-i költészeti fesztiválról, a liberális kommunikációban uralkodó stílusról. Milyen következménye lett annak, hogy aláírta a Charta-nyilatkozatot. Az akkori irodalmi életről, és hangulatról. Kádár ’56-os szerepéről, az akkori tabusértő mondatairól, visszhangjáról, következményeiről, ez utáni pályájáról. Soros Györgyről, akitől ösztöndíjat is kapott. A rendszerváltás időszakáról. József Attila-díja körülményeiről. Az Élet és Irodalomnál eltöltött két és fél évéről, lesújtó véleménye a lapról, további pályájáról. Az ügynökkérdésről. Irodalmi sikerlistájáról. Mi a gondja Esterházy Péterrel. Részletek Tóth Erzsébet esszéjéből és egyik verséből.

    „Egy alkalommal elvittek a Fiatal Művészek Klubjába, ahová jöttek aláírást gyűjteni, és én is csatlakoztam a Charta 77 aláírói mellett kiállókhoz. Eörsi István, Konrád György, Csoóri Sándor... Szervác Jóska barátommal mi csak kis senkik voltunk, de aláírtuk! […] 1984-ben kaptam egy furcsa levelet: külföldről jött, New Yorkból! Meghívtak a költészeti fesztiválra Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal, Tolnai Ottóval együtt. Magyarország volt a díszvendég. Hihetetlen öröm volt. Csoóri végül is nem tudott jönni, mert megbetegedett, így egyedül vágtam neki az útnak. A fesztivál ugyan csak egy hétig tartott, de a vízumot egy hónapra kaptam meg.”

  • 2019.01.szám Korunk, Kiss Csaba: Hamlet kérdései

    Színház a világban. A Hamlet-fordításokról és színpadra állításokról. A Hamlet által felvetett morális dilemmákról, a kor kínálta új értelmezésekről. Eörsi fordításának említése.

  • 2019.02.szám Századok, Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Tanulmány.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám E.I.: Csto Gyelaty?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2019.03.23. Magyar Szó, Csorba Béla: III/III-as jelentések az Új Syposionról (1.)

    A szerző megkapta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától a titkosszolgálati megfigyeléséről szóló dokumentumokat 1981-ből, 1983-ból és 1985-ből, valamint az Új Symposionnal kapcsolatos iratokat. Eörsi István említése.

  • 2019.03.26. varosikurir.hu, bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!
    Az „el kell húzni innen” életérzés

    A Magyar Narancs interjúja Znamenák Istvánnal életérzéséről, Eörsi István zsenijéről.

    „Az Eörsi-vel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2019.04.28. (12.szám) Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”

  • 2019.04.04.muut.hu, Eörsi 66!

    Eörsi István: A kispolgár szonettjeiből. Vers.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kortárs, 1966.08.szám E.I: Egymás mellett. A kispolgár szonettjeiből

  • 2019.04.28. (12.szám) Magyar Narancs, Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”
    Znamenák István színész

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, az Örkény Színház színészével, aki szerint a politika semmilyen módon ne pofázzon bele a színházak művészi működésébe, egyébként meg remek lenne, ha azokat fiatalemberek és nem az idősebbek igazgatnák. A vak komondorokról, a Megáll az időről, legújabb rendezéséről (Michael Frayn: Vadméz). De Eörsi István róla írt kétsorosa, Őze Lajos kevertje és a „jó, hát akkor itt fogunk élni” életérzés is szóba került. Mit gondolna ma Eörsi a hatalom húzásairól? Eörsivel kapcsolatos stockholmi emlékei. Melyik nagy költőnk verse jutott eszébe a március 15-i rendezvényekről.

    „Az Eörsivel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • varosikurir.hu, 2019.03.26. bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!

  • 2019.05.szám Ezredvég, Gyárfás Endre: Erdei történet

    Az Erdei történet című vers születése, ami a Szabad Ifjúság irodalmi rovatához, Eörsi István kezébe került.

  • 2019.06.06. litera.hu, Az Előhívásban: „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.”

    A Nyitott Műhelyben 2019. május 8-án, szerdán, 19 órakor kezdődő beszélgetésen a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológiáról beszélgetnek a résztvevők, Tóth-Czifra Júlia, Reményi József Tamás, Németh Gábor és Jánossy Lajos. A kötetben szerepel többek között Eörsi István írása.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: A Maradjhűutcában) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2019.06.06. Újnépszabadság, Hacsa (Arcanum.blog): Trianoni béka

    Visszatekintés Trianon első szabad évfordulójára – 1990. Idézetek a korabeli sajtóból, többek közt Eörsi Istvántól.

    Fotók: Orbán Viktor – Szabad György és Kónya Imre – Szőcs Géza, Tóth Károly, Ara-Kovács Attila az Ellenpontok, az erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztői Budapesten 1987-ben.

    „Eörsi István a Sütő Andrást brutálisan összeverő marosvásárhelyi román nacionálcsőcselékre utalva a Beszélő vezércikkénél sokkal erőteljesebben ítéli el a szabad demokrata frakciót, amiért nem viselkedtek olyan tökösen, mint Orbán Viktor és csapata: »A trianoni szerződés hetvenedik évfordulóján az MDF legszabadabb demokratája, aki minden elődjénél dialektikusabban valósítja meg a bőbeszédűség és a semmitmondás egységét, váratlanul Talpra magyar!-t vezényelt a parlamentben. Noha könnyű belátni, hogy az efféle üres gesztusok Romániában és Szlovákiában csak fokozzák a magyarellenes bizalmatlanságot, a gyűlöletet, és emiatt a következő alkalommal sem honatyáink szemét nyomja majd ki a csőcselék, a szabad demokrata nebulók mind egy szálig talpra pattantak az Országházban. Vajon miért? Mert nem akadt olyan SZDSZ-es vezető, aki — Orbán Viktorhoz hasonlóan — ellenkező utasítást adott volna. Meggyőződésével egybecsengő parancs híján számos képviselő meggyőződése ellenére cselekedett. Ez volt a pártfétis szívósságának legcsüggesztőbb bizonyítéka az utóbbi időben.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.06.15. E.I.: A pártfétis szívóssága
    • Népszabadság, 1990.06.26. Mécs László: Higgadtan, pártérdekek nélkül. Az RMDSZ főtitkára nyilatkozik a Népszabadságnak – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1990.07.09. Dr. Sebestyén Béla: Európa igen, a kereszténység nem?

  • 2019.06.szám Jelenkor, Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben
    PanoDráma: Keserű boldogság; Pali; Exodus ’56

    Az 1956-os eseményekhez kapcsolódó értelmezések sokfélesége az azt feldolgozó drámai és színpadi művekben is megmutatkozik (pl. Ács János Marat/Sade rendezése).

    „Ehhez a vonulathoz csatlakozik továbbá az Örkény Színház Eörsi István börtönmemoárját színpadra állító Emlékezés a régi szép időkre című előadása is Polgár Csaba rendezésében. Habár az utóbbi előadás csupán egyetlen nézőpontot, Eörsi Istvánét érvényesíti, az általa elmesélt történetekkel és a benne megjelenő figurák nézőpontjának felvillantásával maga is reflektál az ’56-os események megítélésében megmutatkozó eltérésekre.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2016.11.04. (44.szám) Herczog Noémi: A mítoszleszámoló 

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Márton László: Egy recenzió története

    Esszé. A szerző 1989-ben írt egy recenziót Juhász Ferenc A tízmilliárd éves szív című művéről (Márton László: A mennyiség nyüzsgése. Adalék a költői materializmushoz, Holmi, 1989/11). Milyen visszhangja volt ennek a recenziónak, az ügy tanulságai. Véleménye megváltozása Juhász költészetéről. Későbbi kapcsolata Juhásszal. Utalás Eörsi Juhászról írt cikkére.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről – nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
    Juhász Ferenc kanonizációja

    Tanulmány. A Baumgarten-díj és néhány antológia az ötvenes-hatvanas évekből. Az irodalomtörténet kanonizáló gesztusai: A Magyar Irodalmi Lexikon (1965) és egyéb reflexiók a hatvanas-hetvenes évekből. Díjak és díjazó kuratóriumok – a Graves-bizottság 1977-es esete. A népiek és az Újholdasok találkozásaiból – nyitás a nyolcvanas években.

    „Legalább Eörsi István 1969-es cikke óta folyik a vita, kimerült vagy értékálló, mai, modern-e ez a versnyelv. Eörsi velős, kétoldalas cikkében – Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről – tizenegy pontban fogalmazta meg az olvashatatlanság okait és írta körül jellemzőit. Juhászról azt állította, hogy »költészetét a gondolatok elvont általánossága és szűkössége, illetve a képek konkrét egyedisége és bősége jellemzi. Ez a diszkrepancia már olyan zsarnoki, hogy az adott témáktól is eloldotta magát. Ugyanazt a szöveget írja Juhász, akár kritikát közöl valamely költőtársáról, akár költeményt a világégésről. Nemcsak a versein belül szűntek meg a részletek, hanem immár egyes műveinek sincs részönállóságuk. Mindegy, hol ütjük fel, mennyit és milyen sorrendben olvasunk belőlük. [...] költészetét – és általában a modern művészetet – némelyek azért vetik el, mert értéktelennek vélik. [...] legtöbb új versének azonban nem az a baja, hogy érthetetlen, hanem hogy kevés benne az értenivaló.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07.03. (27.szám) Magyar Demokrata, Ágoston Balázs: Helyreigazító irodalomtörténet
    HIÁNYPÓTLÓ NEMZETI, KONZERVATÍV SZEMLÉLETŰ SZINTÉZIS KÉSZÜL

    Beszélgetés a magyar irodalom története 1956-tól napjainkig tartó időszakának bemutatásán dolgozó Domonkos László íróval. A népi-urbánus ellentétekről.

    „Ez csak az 1980-as években kezdett ismét fölerősödni, többek között az említett Spiró-verssel, vagy Petri György Apokrif című alpári költeményével, amelyek nyíltan kitették a maguk irányjelzőjét. De akkor még az úgynevezett urbánusok közül többen, például Eörsi István vagy Mészöly Miklós nem állt oda melléjük.”

  • 2019.07.13. Népszava, Balassa Tamás: Orbán sokat romlott fejben

    Beszélgetés Eörsi László történésszel a kulturális sötétségről és a halvány európai fénysugárról. Orbán nemrég szüntette meg az ’56-os Intézet önállóságát, ahol Eörsi dolgozott. Néma felállás címmel, feketében, csendben demonstráltak nemrég a kurzus emlékezetpolitikája ellen, amit egyfajta történelemhamisításnak tartanak. Orbánnak pozitív szerepe volt a rendszerváltásban, de történelemhamisítás, ahogyan ezt tálalják. A szovjet csapatok kivonását már Rácz Sándor is követelte korábban. Eörsi István és Orbán Viktor fejelése Perőcsényben.

    „Két héttel az emlékezetes 1989. júniusi beszéd után volt egy szabad demokrata találkozó Demszky Gábor és Hodosán Róza perőcsényi telkén. A Fideszből csak Viktor volt ott, akivel akkor – ahogy láttam –, ebben az SZDSZ-es körben mindenki rokonszenvezett. Volt ott két labdazsonglőr tehát, Orbán Viktor és jó apám. Nekiálltak fejelni, Halda Aliz fotózott. Később elterjedt, hogy Orbán le akarta győzni, földbe akarta döngölni apámat, de ez marhaság: ebben a játékban nem a másik leküzdése a cél, éppen ellenkezőleg. A feleknek egymást kell segíteniük ahhoz, hogy minél tovább a levegőben tartsák a labdát.”

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.23. Petőfi Népe, Sebestyén Hajnalka: A szerelem hozta Kecskemétre
    Alföldy Jenő magára vállalta a felső tagozatos irodalmi tankönyvek megírását is

    Beszélgetés a 80. születésnapját ünneplő József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikussal. Pályájáról, munkájáról az MTI fotólaborban. Mi indította az írásra? Az Élet és Irodalomnál eltöltött évekről, ahol szerkesztett, kritikákat, riportokat, paródiákat írt. A tankönyvkiadásról. Kálnokyról írt első könyvéről. Írók, költők, akik megihlették. Eörsi István említése. Fotó

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.07.szám Lyukasóra, Weltler: Te pesti srác…
    Hit en nunc

    A Magyar PEN Club ’56-os megemlékezése a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az előadóest szerzői között volt többek közt Eörsi István, szerkesztője Laczkó Vass Róbert volt. Fotó az előadás plakátjáról. 

  • 2019.09.02. Újnépszabadság, Amikor még minden másként volt

    Fotó: Eörsi István és Orbán Viktor elhíresült fejelgetése Perőcsényben (Halda Alíz felvétele) – a fejelés történetének felidézése.

    „Sokan elgondolkodtak azon, milyen publicisztikákat írna ma Eörsi fejelő társának országvezetési mutatványáról.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • Magyar Nemzet, 1998.11.12. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki beteg)
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. (34.szám) E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • Népszabadság, 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • mandiner.hu, 2020.08.27. Nyáry Krisztián: Eörsi István – labdarúgás (Orbán Viktorral)

  • 2019.09.28. litera.hu, Kardos András: Nem értem Nádas Pétert

    Könyvkritika Kőrössi P. József: Naplóromok. Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál című kötetéről, és a könyv születésének története. A könyv borítóján Nádas Péter és Várady Szabocs levelének részlete látható. Váradi nem osztja Nádas lelkesedését. Kardos nem ért egyet a könyv megjelenésével, meg is indokolja, miért. Réz mondatai Kertész Nobel-díja kapcsán. Eörsi magánélete kétszer is szóba kerül. Réz rossz írónak tartja Eörsit.

    „Magánhipotézisei persze mindenkinek lehetnek akár arról is, hogy Eörsi István rossz író és hogy miért is az. De ezzel előállni, ráadásul ezt a börtöntörténetet kétszer is elmesélni a könyv két különböző helyén, két szempontból is ízléstelen. Először is, ha majd az Eörsi család úgy gondolja, akkor majd mesél a család legbelső életét mélyen érintő szörnyűséges évekről és sorstörténetekről. (Jelzem, Eörsi írt egy kitűnő könyvet a börtönévekről.) Még továbbá: ezeket a belső történéseket esztétikai érvekként használni Eörsi írói minősítésére, egyfelől hálószobaesztétika, másfelől egészen biztosan nem tartoznak másra, mint akinek mindezt Réz Pál elmesélte. De ezt könyvben kiadni?! (És most nem is beszéltem azokról a részekről, ahol Eörsi István fiának a temetése kapcsán beszélnek arról, hogy ki jelenhet meg egy ilyen temetésen és ki nem. Abszurd.) Történik mindez úgy, hogy a könyvben maga az író, Kőrössi P. József elmondja, hogy mennyire közel állt hozzá Eörsi. Nem lett volna szabad kinyomtatni, mondom sokadszorra.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vademecum Hírlevél, 2019.07.30. (714.szám) Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál) 
    • litera.hu, 2019.10.09. Eörsi László: A spanyolfal mögött
    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.09. litera.hu, Eörsi László: A spanyolfal mögött

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.