EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.03.17. ujegyenloseg.hu, Szalai Erzsébet: A rendszerváltás útelágazása: a Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988

    A Szabad Kezdeményezések Hálózatának felhívása 1988. március 17-én. A Szabad Kezdeményezések Hálózata kezdeti lépései, Eörsi István részvétele, a megalakulásuk után létrejött szervezetek, pártok (Fidesz, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Történelmi Igazságtétel Bizottság). A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulása.

  • 2018.03.szám Politikatudományi Szemle, Zsurzsán Anita: „LUKÁCS GYÖRGY KELL”

    Recenzió Böcskei Balázs [szerk.]: A forradalom végtelensége. Lukács György politika- és társadalomelmélete című kötetről.

    Intellektuális és politikai támadások Lukács ellen. Egy konzervatív napilap cikke szerint a Lukács-alapítvány működése törvénytelen. Vád a poroszlói események miatt.

    „A második nagy szerkezeti egységben 1956,1968 és 1989 eszmei háttere és a forradalmi élmény kerül előtérbe. Lukács nem csupán megalkotta a nagy forradalmak legjelentősebb elméleteit, hanem szemtanúja is volt a 20. század mindent felforgató eseményeinek. Weiss János tanulmánya éppen Lukács konkrét forradalom-élményéből és egyéni sorsából indul, Eörsi István Az interjú című drámájának sajátos elemzésén keresztül.”

    • Az Eörsi-kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.03.szám Színház, Török Ákos: A reménytelenség színháza
    A kaukázusi krétakör és az „Ahogytetszik” Miskolcon

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színházban (játékszín) bemutatott Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör című előadásról. Fordító: Eörsi István – rendező: Szőcs Artur.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2018.04.01. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Torkos Matild: Soros az USA kottájából játszva jótékonykodott nálunk is
    Soros György lépései mindig az Egyesült Államok érdekeit tükrözik

    Részlet.

    „Litván elsőként Eörsi István írót és a sikeres drámaírót, Csurka Istvánt ajánlotta. Eörsi nem sokkal később kapott is egy hosszabb New York-i ösztöndíjat, és ő volt az, aki aztán beajánlotta Sorosnak Bence Györgyöt, Kis Jánost, Kenedi Jánost.”

  • 2018.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Nincs más út

    A Fidesz választási győzelméről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Megfigyelési Missziójának vezetője, Douglas Wake jelentése szerint nem volt egyenlő a verseny a Fidesz médiatúlsúlya miatt. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a politikába beleszóló szervezeteket be kell zárni; a Stop Soros törvénycsomagjukról.

    „Eörsi István már nagy betegen, egy közös pervesztés után arra a kérdésre, hogy van-e ennek így értelme, azt írta sms-ben, mert számítógéphez már nem volt ereje odaülni: »Zoli, munkánk jellegéből adódik, hogy a praktikus eredmények nem befolyásolhatnak minket.«”

  • 2018.04.szám (december) Rendszerváltó Archívum, Dippold Pál: Hiteles főszereplők emlékeznek

    Dippold Pál összeállítása. Alexa Károly, Faggyas Sándor, Markovics Mara, Melocco Miklós, Szalai Attila és Tanos Miklós visszaemlékezései. Püski Sándor antiszemita tartalmú mondatairól.

    „Hogyan emlékeznek vissza a Hitel szerkesztői, szerzői három évtized távlatából a lap indulására, működésére, a legfontosabb eseményekre? Intézetünk külső munkatársa – egyben a Hitel korabeli egyik szerkesztője –, Dippold Pál a rendszerváltás sajtótörténetét elemző kutatásai során készített interjúkat a korszak fontos szereplőivel. Mostani összeállításunkban a Hitelre vonatkozó részeket közöljük. [A megszólalásokat a szerzők Hitelben korábban megjelent cikkeinek részleteivel színesítettük.]”

    Előzmény:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához tartozó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2018.04.szám Mozgó Világ, Turczi István: Ki messze megy
    Eörsi István, kettős szereposztásban

    Vers.

  • 2018.05.20. yuhar.hu, Eörsi István, Mileta Đonović
    Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. szeptember 13.

    A műsor tartalmából: Sava Babić: Eörsi István (Lantos László fordítása)

    Eörsi István: A tréfa (novella). Fotó (Rajk László, Petri György, Konrád György, Eörsi István).


    A szerbhorvát nyelven megjelenő szabadkai Rukovet folyóirat Eörsi István munkásságát bemutató tematikus számot jelentetett meg. 


  • 2018.05.szám 2000, Lengyel László: Hazabüszkeségről

    Cseres Tibor (az Írószövetség elnöke) és Eörsi István beszélgetése 1987-ben.

    Előzmény:

    • Népszava, 1995.03.14. Gumibotok és igazoltatások
    • Beszélő 1988.23.szám (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában
    • Népszava, 2008.12.24. Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?

  • 2018.05.szám Bárka, Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    – Az irodalomtudomány és a színház küzdelme a szövegért

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2018.05.szám Filmvilág, Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet
    Cinéma ’68
    ’68 lázadói

    Esszé. A ’68-as események hatása a filmművészetre. Godard Week-end című filmje.

    „Eörsi írja: e film témája a civilizáció vége. »Vígjáték« – mondja, majd kedves Dürrenmattját idézi: »Egy történetet akkor gondolunk végig rendesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be«. A következetesen végiggondolt polgári világ vége a kannibalizmus. A társadalomból kivonulás nem megszentelt remetelét, aszkéta elvonulás, Zen, de paleolit-evolutioner-hobbesiánus létezés, persze, hogy a fitt és a kurva él túl, mindenki harcol mindenkivel, mindenki megeszi a szomszédját, férjét, gyermekét, még ha édes is a húsa. Pangloss és Candide visszafelé vándorol, ennyi tömegbaleset a világon nincs, a Week-end Eörsi István szerint »kalandfilm-paródia a köznapi létezés és a disztópia közötti senkiföldjén (...) A vásznon nem jelenik meg eszmény, de minden pillanatban érzem, mit kell választanom: a nem-gondolkodókkal szemben a gondolkodást, a nem-nevetőkkel szemben a nevetést, a közönyösökkel szemben a kétségbeesést vagy dühöt, a rossz állításokkal szemben a tagadást, és azt az örömöt, amit a ráció érez, miközben megmunkálja az akármilyen anyagot.«”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend

  • 2018.05.szám Korunk, Deréky Pál: Szakirodalom felnőtt olvasók számára

    Hippik, protesztmozgalmak, 1968. A bajorországi Magyar Gimnáziumban (Ungarisches Gymnasium Burg Kastl) töltött évekről, az ott tanuló diákokról, a művelődés lehetőségeiről, lázadásaikról. Kedvenc könyveikről, eszméikről, a kábítószerekről, a magyar kultúrával való kapcsolatukról. Eörsi István említése.

  • 2018.06.13. belsokozles.hu (Klubrádió), Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

    Vendég: Eörsi László, Saád Katalin. Közreműködött: Valcz Péter. Műsorvezető: Marton Éva. Szerkesztő: Pályi Márk. Eörsi István szerzői és közéleti életművének felidézése.

    Kapcsolódó cikk:

    • pilpul.net, 2014.06.29. Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben


    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2018.06.20. nyugatijelen.com, Csillag E.: Lázasan készülnek a testvérvárosi produkcióra

    Az Aradi Kamaraszínház Tom Stoppard vígjátékát, a Rosencrantz és Guildenstern halott című darabját fogják bemutatni a Gyulai Várszínházban a Shakespeare Fesztivál keretén belül. A darabot Vas István, Eörsi István és Nótáros Lajos fordította.

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Kiből lehet hajléktalan?

    Az Alaptörvényt módosító törvényjavaslatról.

    „Ha tehetné, itt ülne a laptopja előtt, és szétnézve e nevetségesen kisszerű világban, cikket írna arról, hogy a kormány miként alakítja »nappali melegedővé« a Magyar Tudományos Akadémia egykor méltóságot és tekintélyt sugárzó épületét. Eörsi nem mulasztaná el megjegyezni, hogy a szabadság illúziója olykor áldozatot követel tőlünk, és a nyilvánosan megalázott akadémiai vezetőség jobban tenné, ha magától távozna, nem várva meg, amíg azt a rezsim valamelyik tisztviselője parancsba adja.”

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Kik érted haltak...

    Hatvan évvel ezelőtt, kora hajnalban végezték ki a Nagy Imre-per halálra ítélt vádlottjait; Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. A kivégzés utáni események, az áldozatok titkos sírhelyekbe temetése. A rendszerváltás utáni kihantolás, majd az újratemetés. Később megkezdődött a harc 56 örökségéért, ami azóta egyre inkább eldurvult. Támadást indítottak a forradalom még élő, baloldali vezetői ellen (Eörsi István, Litván György, Vásárhelyi Miklós stb.). Az MTV újratemetésről szóló dokumentumfilmjében Orbán Viktor lett a főszereplő. A Pruck Pál – Dózsa László-ügy. A Schmidt Mária – Eörsi-per. 

  • 2018.06.szám Ellenfény, Sándor L. István: „Miért van az ember?”

    1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a STÚDIÓ „K" a WOYZECKet. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény. Részlet az elemzésből, Idézet Eörsi korabeli kritikájából.

    Előzmény:

    • Színház 1978.05.szám E.I.: Woyzeck egy pincében 

  • 2018.06.szám Kalligram, Ayhan Gökhan: „Nem műfajt teremtett, hanem azt mondta el, aminek megélte a világot”
    Ayhan Gökhan beszélgetése Gáli Józsefről Pályi Márkkal

    Beszélgetés a méltatlanul elfeledett szerzőről, Gáli Józsefről.

    „Három Pista volt a legjobb barátja: Angyal István, akit 1958-ban kivégeztek, Csurka István és Eörsi István.”

  • 2018.06.szám Mozgó Világ, Szelényi Iván: Társadalomtudomány három „rendszerben”

    Tanulmány. A Wesley János Lelkészképző Főiskolán 2018. április 4-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

    Alcímek: Bevezető megjegyzések a rendszerekről, rendszerváltásról és politikai rezsimekről – Társadalomkutatás a kádári paternalista rendszerben – A társadalomkutatás kihívásai a kvázi liberális demokrácia korszakában – Lehetséges-e (teleologikusan vagy immanensen) kritikai társadalomkutatás illiberális rezsimekben?

    „A másik ilyen nagy házibuli-szervező a már korábban szabadult Eörsi Pista volt. Akkoriban Szecskő Tamással is barátkoztam, többször elhurcoltam magammal Eörsi bulijaira, aki így mutatott be minket: íme, itt vannak a »hófehérkék«. Mi voltunk azok a társaságban, akik nem ültünk.”

  • 2018.06.szám Színház, Darida Veronika: A KEGYETLENSÉG KÍSÉRTÉSE
    A Cenci-ház története: Shelley, Stendhal és Artaud nyomán, illetve a k2 bemutatója apropóján

    A darab története. Idézetek Shelley ötfelvonásos darabjához írt, 1819-es előszavából. Rendező: Alföldi Róbert. Utalás Eörsi fordítására. Fotó: jelenet a darabból

    „Kell-e aktualizálnunk, korunk képére formálunk ezt a régi históriát, vagy épp ellenkezőleg, meg kell őriznünk távolságában, különösségében, idegenségében?”

    • Shelley, Percy Bysshe: A Cenci-ház című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab nevét.

  • 2018.07–08. szám Criticai Lapok, Turbuly Lilla: EZ MÉG EGY SZABAD ORSZÁG?
    John Kander-Fred Ebb: Kabaré
    Miskolci Nemzeti Színház

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról. Rendező: Mohácsi János, fordító: Mohácsi István, dalszövegek: Mohácsi János és Eörsi István. Fotók

  • 2018.07–08.szám Kortárs, Gábor Sámuel: Egy túlélő számvetése
    Márványi Judit: Kapaszkodók

    Könyvkritika. Márványi Judit Kapaszkodók című kötete esszéket és visszaemlékezéseket tartalmaz.

    „Ezeken keresztül szól magyar irodalomról (Nemes Nagy Ágnes költészetéről, Szép Ernő prózájáról), magyar írókról (Eörsi Istvánról, Mándy Ivánról), a Kádár-kor kiadói gyakorlatáról, az 1940-es évek magyar történelméről (nyilas hatalomátvétel, Pest felszabadulása, háború utáni időszak), zsidóság és magyarság kapcsolatáról (Bibó István nyomán).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.08.04. Magyar Idők, Alexa Károly: A padisah sátra
    Hol a helye Esterházy Péternek és életművének?

    Esterházy Péterről, kultuszáról, hozzá fűződő viszonyáról. A napokban megjelent Esterházy Péter: Az olvasó országa című kötetről, amely Esterházy 2003 és 2016 közötti cikkeinek gyűjteményét tartalmazza. A könyv megjelentetésének szándékáról.

    „…egyike lett azoknak, akik a rendszerváltozás során nem azonosultak az elemi, a nyilvánvaló, a politikailag artikulálható nemzeti érdekekkel, az itthoni ízlésvilággal és mitológiával, a hitet sugalló, bár gyakran ködös jövőképpel. […] Esterházy céltáblája mindig ugyanaz, mindig a »nemzeti oldal« […] teret kapnak Eörsi István étkezési szokásai...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.08.17. (33.szám) Élet és Irodalom, Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    A költő születésének 90. évfordulója alkalmából

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.