EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2020.07–08.szám Jelenkor, Havasréti József: Értelmiségiek
    Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

    Könyvkritika Radnóti Sándor kötetéről. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 2020.01.09. (1–2.szám) D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    • Mozgó Világ, 2020.03.szám Almási Miklós: Halottak élén 

  • 2020.07.szám Szcenárium, Szele Bálint: Shakespeare-rituálék: színház és fordítás

    2005-ben készült az interjú Géher Istvánnal a magyar Shakespeare-fordítói hagyományról. Fotók

    „Szabó Stein Imre Macbethje és Velencei kalmárja csak fenntartással nevezhető Shakespeare-fordításnak – valójában inkább átírás, amit ő csinál. De Eörsire és Nádasdyra is jellemző, hogy erőteljesen tompítják a drámák költőiségét. Ez egyfelől intellektuálisabb, szárazabb stílust eredményez, másfelől viszont szegényíti a Shakespeare-szöveget. Ez egy olyan kérdés, amin sokat lehetne vitatkozni.”

  • 2020.08.17. (192.szám) Észak-Magyarország, PGY: Hobo nagyon készül Miskolcra

    Hobo 75. születésnapja kapcsán országos és erdélyi turnéra indul. Pályája áttekintése. Az előadott dalok között szerepel Eörsi István műve is. 

  • 2020.08.20. boon.hu, Papp Gyula: Hobo nagyon készül Miskolcra
    Közös lemezt is készített Allen Ginsberg amerikai költővel.

    Hobo 75. születésnapja alkalmából országos és erdélyi turnéra készül. Eddigi előadásai, munkái felsorolása – Eörsi István említése. Fotó

  • 2020.08.27. mandiner.hu, Nyáry Krisztián: Eörsi István – labdarúgás (Orbán Viktorral)

    Nyáry Krisztián Facebook-bejegyzése. Fotó: Orbán Viktor és Eörsi István fejelése Perőcsényben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza (és az itt megjelölt cikkek)
    • Napi Magyarország, 1998. 11. 09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1998. 11. 12. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki beteg)
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle

  • 2020.08.29. Népszava, Kőrössi P. József: Egy portugál vagyok – Brazíliában

    Elbeszélés. Az 1982-ben Nagyváradról Magyarországra települt szerző emlékei a kitelepülés nehézségeiről. A szeku zaklatásairól – negyvenötször hívták be szüleit. Milyen nehézségek árán lehetett magyar lapokhoz jutni Nagyváradon. Kicsempészett kéziratairól. Édesanyjáról, aki csak a kilencvenes évek elején lett magyar állampolgár.

    „Amikor már sejtettem, hogy megjövök, kezdtem kicsempésztetni a szellemet a palackomból. Korábban is közöltem magyarországi lapokban, ezek közül legfontosabbnak a szombathelyi Életünket és a Mozgó Világot tartom ma is. A Mozgó Világot. Ide Eörsi juttatta el a kézirataimat. Bódy azonban az Új Tükörhöz, Csaplárhoz vitt el két novellámat, amelyek meg is jelentek.”

  • 2020.08.szám Korunk, Jeszenszky Géza: Mit várt Európától az Antall-kormány?

    Tanulmány. Európa-tervek. Kell-e nekünk Közép-Európa?  Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Századvég (Különszám), 1989. A Századvég körkérdése Közép-Európáról

  • 2020.09.04. boon.hu, Hobo 75: egy este a blues jegyében
    Hatalmas közönségsikert aratott az idén 75 éves Hobo koncertje a Gárdonyi parkjában.

    Hobo 75. születésnapja alkalmából országos és erdélyi turnéra indul. A miskolci Gárdonyi Parkban előadott koncertjéről. Eörsi István említése. Fotó

  • 2020.09.11. (37.szám) Élet és Irodalom, Váncsa István: Bugyi a szélben

    Publicisztika. Az az egykori állampárt és a mostani állampárt kultúrához való viszonyának összehasonlítása. A régi állampárt a kultúrát legalább kultúraként kezelte, míg a mostani érdem szerint osztogatja kegyeit. Az egykori legendás darabok, az Állami Áruház és a Marat/Sade előadásai nem maradtak következmények nélkül. „…Eörsi Istvánt, a darab dramaturgját, késedelem nélkül kirúgatták.” A Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli méltatlan hercehurca. Eörsi István Bugyi a szélben című versének felidézése.

  • 2020.09.szám Irodalmi Szemle, Czucz Enikő: Egy vadkörtefa, egy élet
    Az önéletírás lehetőségeiről Nádas Péter Saját halál című művében

    Tanulmány.

    „Eörsi István eposznak nevezi, gondolatmenete így az európai kulturális hagyomány szépirodalmi és történetírói vonalához vezet.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.12.21. (51–52.szám) Nádas Péter: Saját halál – Nincs benne a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2002.02.15. (7.szám) E.I.: Az író halála
    • Élet és Irodalom, 2002.02.22. (8.szám) Eörsi István: Csóválom a fejem + Kovács Zoltán válasza
    • Romániai Magyar Szó, 2004.10.02–03. Krebsz János: Halál vagy haldoklás?

  • 2020.10.13. merce.hu, Tamás Gáspár Miklós: TGM: Eörsi Istvánról
    BRECHT-OLVASÓ ÉS MATERIALISTA

    Emlékezés a 15 éve elhunyt Eörsi Istvánra Tamás Gáspár Miklós öt évvel ezelőtt cikkével.

    Fotók: Eörsi portréja – Jurta Színház (1988), Szilágyi Sándor, Petri György, Eörsi István, Solt Otília, Kőszeg Ferenc, Iványi Gábor.

    „Vonakodó liberális volt (vagy lett) Eörsi István, akiben azért folyton dolgozott a kommunista vírus. Leküzdötte, kigyógyult belőle, de rá is érvényes a régi mondás, hogy két dolgot nem lehet eltitkolni: a köhögést és azt, hogy kommunista az ember.

    »Kommunistán« persze a mai Magyarországon a Kádár-rezsim alázatos beilleszkedőit szokás érteni, márpedig Eörsi ezeket vetette meg a legjobban. […] Most éppen Eörsi-megemlékezések vannak Budapesten. Az internetes hirdetésen Eörsi látható Orbán Viktorral, amint Demszky Gáborék perőcsényi udvarán fejelnek. Nem rossz fénykép. Még Eörsit is Orbán Viktorral reklámozzák, mert Orbán a tuti. Itt tart a magyarországi szabadelvűség jelenleg.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • dinamo.blog.hu, 2015.10.13. Tamás Gáspár Miklós: Eörsi Istvánról
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2020.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, Gervai András: A népköztársaság ellensége
    Egy emberséges ember

    Publicisztika. Gáli József Szabadsághegy című darabjának 1956 októberi bemutatója. „Eörsi István úgy emlékszik, hogy Nagy [Imre] »(...) a kritikus kicsengésű mondatok elhangzásakor, többször is tapssal fejezte ki egyetértését, ily módon tetszésnyilvánításra ragadtatva a közönséget. (...) [A]z utolsó felvonás végén (...) az ünneplés már-már tüntetésbe csapott át (...)« A darab kritikái. Gáli József Attila-díja, művei, ’56-os szerepe, bűnpere, majd halálra ítélése. Hazai és nemzetközi írók és politikusok szervezkedése, tiltakozása a halálra ítéltek kegyelembe részesítéséért részben sikerrel is járt. A Legfelsőbb Bíróság „Obersovszky büntetését életfogytiglanra, Gáliét 15 évi szigorított fegyházbüntetésre változtatja.” A börtönből 1961-ben amnesztiával szabadult, ezek után írásból és műfordításból élt. 1981-ben halt meg szívbetegségben. Kik és mit jelentettek róla az ÁVH-nak? („Szemes” = Gimes György újságíró, „Sárdi” = Sándor András újságíró, „Vitéz” = Virág János pszichológus, „Álmos” = Ördög Ferenc adminisztrátor).

    Előzmény és kapcsolódó tartalmak:

    • Eörsi István: Szögek, Összegyűjtött versek – A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 2020.10.25. vegel.org, Végel László: Naplójegyzetek - fragmentumok
    Eörsi István Ady-verseket szaval

    Megemlékezés a tizenöt éve elhunyt Eörsi Istvánról, akinek Ady volt az iránytűje.

    Fotó Eörsi Istvánról és Végel Lászlóról.

  • 2020.11.12. Újnépszabadság, Zöldi László: Tíz mondat a hazugságról

    Idézetek a sajtóban megjelent hazugságokból.

    „Politikai életünk lezüllését jelzi, hogy folyamatosan romlik a hazugság minősége. (Eörsi István író, Népszava, 1996. november 1.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 1996.11.01. E.I.: A hazugság minősége

  • 2020.11.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Lapszemle XXXIV.
    Kortársalgó

    Emlékek 1957 novemberéből. Kortörténet. Miket írtak ekkoriban a lapok? Idézetek film- és színikritikákból, versekből, publicisztikákból. Az írók – köztük Eörsi István – letartóztatása, majd börtönbe zárása. Darvasi Istvánt így jellemzi: „gerinctelen, erkölcstelen, kártékony pártkatona volt”. A sajtószabadság helyzete, a leszámolások.

    „Kommunista írók, újságírók!

    A magyar nép nem csalódott a magyar írókban: Illyés Gyulában, Németh Lászlóban, Tamási Áronban, Kassák Lajosban, Szabó Lőrincben... A Moszkvából idetelepített, lakájgerincű pártvezetés csalódott jó néhány, őket megtagadó kommunista íróban. […] »A proletárdiktatúra: osztályuralom, erőszak az osztályellenséggel szemben. Ez az osztályellenség sajtójának elnémítását is megköveteli.« Osztályellenség?! A kommunista írók, költők? Az elnémított, börtönbe zárt Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Eörsi István? A kommunista napilap, a Szabad Nép volt munkatársai: Novobátzky Sándor, Lőcsei Pál, Tardos Tibor, Fekete Sándor?” 

  • 2020.11.szám Mozgó Világ, Dalos György: Borúra derű

    Mihancsik Zsófia életinterjút csinált Kuncze Gáborral, ebből született a Várjuk ki a végét című kötet.

    „Belügyminiszterként Kuncze több ízben súrlódásokba keveredett pártjával, pontosabban annak értelmiségi holdudvarával. 1997-ben a székesfehérvári önkormányzat ki akarta lakoltatni a cigányokat a Rádió utcai telepről — természetesen rendőri segédlettel. A hírre Konrád György, Kőszeg Ferenc és Eörsi István — valamennyien az SZDSZ nagyágyúi — úgy döntöttek, hogy odaláncolják magukat a bejárathoz s így próbálják megakadályozni a kényszerintézkedést. Kuncze valamennyi pártnál közbenjárt a várható botrány megelőzéséért, s végül elérte, hogy a városban lévő üres házakba telepítsék az egyébként rettenetes állapotban lévő Rádió utcai épületek lakóit.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1998.04.10. (15.szám) Bruck András: A félmúlt emberei (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2020.12.02. latoszogblog.hu, Schmidt Mária: Ugyan még mire vár Kuncze?

    Részlet. Kuncze Gábor Várjuk ki a végét című könyve kapcsán a szerző csalódottságát fejezi ki. Kuncze beszélgetőtársa Mihancsik Zsófia volt. Schmidt szerint az SZDSZ belesimult a posztkommunista táborba.


    "A szabaddemokraták és a mögöttük, körülöttük álló holdudvaruk, értelmiségi- és médiaelitjük meggyőzte magát arról, »hogy nem a pártállam, hanem Orbán Viktor fenyeget pártállami visszarendeződéssel«, hogy ezzel igazolják maguknak és másoknak a rendszerváltoztatás elárulását. Értelmiségi táboruk több mint negyedszázada tolja ezt az önáltató, önfelmentő mantrát, amit legplasztikusabban a Sztálint és Rákosit is imádó, tipikus SZDSZ-es értelmiségi, Eörsi István fogalmazott meg. »Nincs bocsánat azért sem a történelem, sem a választóink részéről, ha morális igazságaink újra hatalomra juttatnák Orbánt.« (195. o.)"


    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2020.12.02. mandiner.hu, Szilvay Gergely: Ne akarjunk megfelelni

    Interjú Bayer Zsolttal a konzervativizmus helyzetéről, a kultúrharcról és a médiaviszonyokról. Bayer is tud rondán beszélni, de számára vannak tabuk, szent dolgok, amelyekből nem csinál viccet. Szerinte a „Fidesz semennyire nem felelős a közbeszéd romlásáért.” Fotó

    „1991-ben, amikor negyven év kommunizmus után a lengyel pápa, II. János Pál Magyarországra látogatott, a Narancs Cápalátogatás címmel jelentetett meg egy számot, Eörsi István pedig gusztustalan versikét fabrikált. Nem értettük, mi értelme ennek.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2020.12.14. facebook.com (Vírusnapló), Vágvölgyi B. András: SHAKESPEARE, HITLER, ORBÁNVIKTOR

    Gondolatok Paul Dellison „Shakespeare, Hitler és a világ leghíresebb orgiáról-menekülő útvonala” című, a Politicoban megjelent írása kapcsán.

    Vágvölgyi emléke Eörsiről, aki egyszer egy Shakespeare-fordítás közben ezt mondta neki: „annyi mai nagyságot ismerek, jó, főleg németeket, Enzensberger, Böll, Grass, ésatöbbi, magyarok is persze, és Shakespeare-rel bíbelődve azon tűnődöm, hogy négyszáz év múlva az ismeretségi körömből ki lesz érdekes. [...] csak az Allen”.

    Hogyan kerül Shakespeare Szájer mellé Dellison cikkében? A cikk végén idézi Eörsi Elhamarkodott következtetés című gyerekversét.

  • 2020.12.szám Mozgó Világ, Végel László: Mindennapi félelmeink

    Kapcsolattartás a járvány idején. A mostani „kocsonyás” szellemi életről, amik a szerzőt a harmincas évekre emlékeztetik. Krleža újraolvasása. Ady Endre Komp-országa. A fegyverkezésről, a fasizmus fenyegetéséről, a bécsi terrortámadásról, az iszlámmal kapcsolatos nézetekről, Hitler iszonyata a keveredéstől, félelem az idegenektől, a migrációtól.

    „Tizenöt éve hagyott itt bennünket az ’56 miatt raboskodó Eörsi István, és mindig megdobban a szívem, amint észreveszek valami kis jelet, hogy valaki még emlékezik rá. Akadnak, akik Eörsi nevének hallatán megkérdezik: mit szólna a mai helyzet láttán? Élete végén gyakorta kémlelte Magyarország égboltját, ahol tornyosultak a vészfelhők. Megérezte a jövőt, mint annyi minden mást is. Napjainkban Európa égboltja is igencsak ködbe vész. Amikor ereje fogytán volt, Ady költeményeiből idézett. Nem lehetett versenyre kelni vele, hiszen számtalan Ady-verset tudott fejből. Írás közben felugrott az íróasztala mellől, és dolgozószobája közepén Adyt szavalt. Bizonyára ilyenkor szedte össze maradék erejét, hogy minél pontosabban tárja fel Magyarország helyzetét. Betegsége előrehaladtával egy alkalommal megakadt, nem tudta folytatni az Ady-verset. Anikó segítségére sietett, és lassan, szótagolva folytatta a következő strófát. Aztán csend lett a szobában. Eörsi állt az ablak előtt, és hosszasan nézte a budai hegyeket. Majd halkan, lehet, hogy csak a saját kedvtelésére verselte Bandus sorait. Így nevezte Adyt: Bandus.”

  • 2021.01.17. Újnépszabadság, Vágvölgyi B. András: Hiányzol Eörsipista

    Vágvölgyi felidézi egy 1993-as szarajevói emlékét Eörsiről.

    Fotó: Eörsi, Vágvölgyi és Allen Ginsberg.

    „»Szóval Vagesz ez a te legnagyobb bajod, meg a generációdé, hogy nem tudtok felkelni időben, ez. A fotósgyerek is még döglik az ágyban, az istenre sem ébred fel.« Itt megenyhült a tekintete: »Bezzeg én! Én már reggel hétkor felkeltem, és két szonettel gazdagítottam a világirodalmat…«”

  • 2021.01.27. corvinak.hu, Gallai Sándor: A kommunizmus kísértete

    Rod Dreher írót az amerikai közéleti viszonyok a kommunista időkre emlékeztetik, és akik bírálni merészelik a progresszív ideológiát, azokat ellenfeleik személyükben és szakmailag is megpróbálják lejáratni. Trump és a közösségi média. A nagy szolgáltatók letiltásai. A Trump mellett és ellene kiállók. Összehasonlítás a Kádár-rendszer politikai elnyomásával.


    "Aki másként gondolkodik, jobban jár, ha nem politizál, mert a szólásszabadság hazájában »[A] sorsunkat meghatározó tényeket sem illik néven nevezni«, s »[A]kire megharagszanak, arról kimutatják, hogy születése pillanatától gonosztevő«. A két idézet nem Dreher könyvéből, hanem Eörsi Istvántól származik."


    Előzmény: 

    Beszélő (Szamizdat - 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől


  • 2021.01.szám Filmvilág, Schubert Gusztáv: Mag a földben
    Jób lázadása
    magyar műhely

    Gyöngyössy Imre és Kabay Barna a Jób lázadása című filmje elmaradt hazai sikerének lehetséges magyarázata. Ugyanígy félreolvasták Roberto Benigni holokausztkomédiáját (Az élet szép, 1997).

    „A Jób lázadása holokausztfilm, de rendhagyó holokausztfilm, és ezzel próbára tette ítészeit, a profi kritikus ugyanis szabálykövető, a mintakönyv szerint mér, és a tökéletességet kéri számon a filmen. […] Ha Isten igazságos és mindenható, hogyan lehetséges a rengeteg gonoszság a Földön? (A sok könyvespolcnyi Jób-irodalomból Ernst Bloch esszéjét és Eörsi István bölcs monográfiáját – Utasok a senkiföldjén – érdemes leemelni.)”

    • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén – Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2021.01.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: A politikus csizma díja
    Reflex

    Szitás Katalin Értelmiség és politika című könyvéről. Miért, és hogyan került annyi értelmiségi a politikába az 1990-es években? Miért nem lehet valaki egyszerre értelmiségi és politikus? Miért, és hogyan változott meg az értelmiség megítélése 2010 után? Mit mondanak erre a rendszerváltás korszakának meghatározó véleményformálói? Miként tekintenek akkori énjükre, és hogyan látják magukat ma? Akik megszólalnak a kötetben: Pető Iván, Magyar Bálint, Juhász Pál, Kőszeg Ferenc, Bozóki András, Szalai Júlia, Hann Endre, Szelényi Iván, Dalos György, Radnóti Sándor, Vajda Mihály.

    „Pető Iván interjújából: »Ott volt például az önkényes lakásfoglalók kilakoltatása. Eörsi ennek kapcsán egy írásában brutálisan nekiment az egyik SZDSZ-es polgármesternek vagy alpolgármesternek, aki a kilakoltatásokat elrendelte, és hiába magyarázta utólag az ember, hogy egy polgármesternek, akinek törvények alapján kell tevékenykedni, 500 lakáskérelem van az asztalán, mérlegelnie kell, hogy az üresen álló lakásokba milyen szociális szempontok alapján kerüljenek az emberek.«”

    Előzmény:

    • Népszava, 2000. 07.17. Eörsi István: Mégsem levelet írok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
    • Népszava, 2000.07.22. TGM: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária – Farkas Jenő: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele… + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
    • Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni! 
    • Népszava, 2000.08.15. Eörsi István: Visszapillantás a Király utcából
    • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.