EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2017.09.szám Tiszatáj, „Helyéről elmozdítani a beszédet…”
    Hagyomány és fordulópont: Esterházy recepciója a kelet-európai régióban

    A szöveg a Hagyomány és fordulópont: Esterházy recepciója a kelet-európai régióban címmel az SZTE ВТК Magyar Irodalom Tanszéke által rendezett nemzetközi tudományos konferenciához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés anyagának szerkesztett változata. Az esemény résztvevői Garaczi László, Ilia Mihály és Radnóti Sándor voltak. A beszélgetést Szabó Gábor vezette, melyre 2017. április 27-én, a szegedi Grand Caféban került sor.

    „Radnóti Sándor: Vágy nélkül boldogtalan, anyja haláláról (öngyilkosságáról) szól, tehát még tárgyilag is, tartalmilag is nagy a hasonlóság. Ezt egyébként mindig kereste, még az utolsó könyvében, a Hasnyálmirigynaplóban is kereste az analógiákat, és meg is találja a külföldieket is, és Eörsi Istvánt. Eörsi haldoklásának a nyilvános részét is beleépíti valahogy, például magába abba, hogy a betegségnek női személyiséget ad, ami Eörsitől származik.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

  • 2017.10.05. potszekfoglalo.hu, Csatádi Gábor: „A mikrofon is csak azt tudja visszaadni, amit belefújsz...!”

    Részlet a Molnár Piroskával való beszélgetésből abból az alkalomból, hogy a Rózsavölgyi Szalonban az „Emberi hang…” című önálló dalestje bemutatója lesz. A Kaposváron bemutatott Csárdáskirálynő dalszövegírásáról, amit Eörsi nem volt hajlandó megírni.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.org, 2017.09.28. Mert énekelni mindannyiunk öröme. MOLNÁR PIROSKA ELSŐ ÖNÁLLÓ ZENÉS ESTJE A RÓZSAVÖLGYIBEN 
    • port.hu, 2025.10.04. Szemere Katalin: 80 éves az egyik legkiválóbb színész, Molnár Piroska

  • 2017.10.13. prherald.hu, Konok Péter: Eörsi István emlékére

    Három versrészlet Eörsi Istvántól. Konok  egyik kedvence Eörsitől A Maradjhű-utcában című kötete.


    "Ha most szeretni akarom Budapestet, hát múltat olvasok. Eörsit, például. Vagy Petrit. Hajnóczyt, ilyeneket. Pest kótyagos Hrabaljait (valójában Budapest nekem mindig Pestet jelentette, ezzel nincs mit tenni, ez osztálykonfliktus – még ma is az, mikor már vidéki vagyok). És akiket ilyenkor olvasok: már mind halottak."


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2017.10.19. (607.szám) Fedél nélkül, Nagy N. Péter: Feledjetek el minket!
    #1956 #Szabadság #Hiány #Angyal István

    1956 és március 15-e megünneplése – nemzeti ünnep. Angyal Istvánról, az ’56-os ferencvárosi felkelők legendás parancsnokáról. Idézet Antall Józseftől. A Fideszről

    „Rabtársa, az író Eörsi István még a rendszerváltás előtt, a szamizdat Beszélőben közölte Angyal utolsó üzenetét, amit ő csempészett ki (a fejében) a börtönből: »... Csak az bánt, ha bántani lehet még minket valamivel, hogy esetleg mártírt vagy hőst kreál belőlünk a »hálás utókor« önmaga kínzására. Ha lesz ilyen, tiltakozz, tiltakozz! Mi nem akarjuk ezt, ne turkáljanak önmaguk szennyesében, múltjukban, akik netalán mi leszünk. Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt térünk meg. De ez is ostobaság, mint minden rágódás a múlton. Feledjetek el, feledjetek el minket, ez hasznos...«”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1987/1.), 1987.19.szám E.I.: Angyal István búcsúlevele (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2017.10.23. beol.hu, Árpási Zoltán: Az író, aki négyszer állt a halál torkában

    Részlet. Emlékezés Gáli Józsefre.

  • 2017.10.23. litera.hu, Jánossy Lajos: A hét prózája – Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre (részlet)

    1956 forradalmának megünneplésére Jánossy Eörsi prózáját választotta. Fotó

    „1956 méltóságához olyan társat hívok, aki végigcsinálta. Elítélték, bebörtönözték. Nyolc évet kapott, négyet leült. Kijött, körülnézett, nem hitt a szemének. A város élt, tehát felejtett. Eörsi nem tudta kiheverni. És nem tudta, nem akarta kiverni a fejéből 1956-ot. A kommunista felkelők közé tartozott, nem engedett Marxból, ahogyan nem engedett barátja, Angyal István sem. Idealisták voltak, Angyalt kivégezték, Eörsi megmaradt 56-osnak és szocialistának.”

    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2017.10.szám Színház, Színikritikusok díja 2016/2017

    A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Részlet. Több kritikus szerint a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Eörsi István, Bagossy László, Ari-Nagy Barbara: Emlékezés a régi szép időkre. Fotó: jelenetek a darabokból

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.hu, 2016.10.28. Emlékezés a régi szép időkre
    • Színház, 2016.12.szám Ufri Péter: Csak gondolkodni ne kelljen
    • Színház, 2017.06.szám Zappe László: Legalább egy felfedezés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab/kötet címét.

  • 2017.11-12.szám (november-december) Kapu, Urbán Károly: Tésztagyári harangszó

    Fiatalkori emlékek az akkori zenékről, zenészekről, majd a jelenről. A szivárványról, Neil Youngról, aki elhajtotta Donald Trumpot, mert jogosulatlanul használta fel kampányában egyik dalát. Miért nem megy el a gimnáziumi osztálytalálkozóra? „…osztálytársaim zöme ugyanis mélyliberális zombivá vált.” Szanyi Tiborról, Kunhalmi Ágnesről, Nagy Imréről.

    „Nagy Imre küldve volt, – a KGB küldte személyesen, mint hithű moszkovitát, s feladata az lett volna, hogy bévülről szerelje le a forradalmat – de hát a hülye Kádár elcseszte, mert magának akarta a hatalmat, hát persze, hogy útjában volt Nagy Imre. November 4-én a gazdi lecserélte a két embert. Ne feledjük: Maléter Pál, Vásárhelyi Miklós, Kopácsi Sándor sírva könyörögtek életükért és szánták bánták »bűneiket«, amiért elárulták a dolgozó nép hatalmát. Erről magnófelvételek vannak, Hankiss Ágnes a megmondhatója. Eörsi István, Angyal István forradalmár barátjáról is úgy emlékezik meg, mint aki a szocialista forradalmat megmenteni, jobbítani akarta. Nem tudták, hogy az eszmét megreformálni nem lehet – szemétre való.”

  • 2017.11.01. (11.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Nyáry Krisztián: Az elfelejtett forradalmár

    Angyal Istvánról.

    „Eörsi István szerint társaságukban barátja volt az egyetlen, aki már október 23-a előtt számolt a forradalom lehetőségével: »Sétáltunk hárman, a szeptemberi Károlyi kertben, és ő halálosan komolyan tudatta velünk: »Forradalom lesz.« Úgy néztünk rá, mint valami hibbantra.«”

    Fotó: Angyal István a bíróság előtt

  • 2017.11.01. (november) Irodalmi Jelen, Márton László: A műfordítás mint szökés
    Laudáció a Janus Pannonius-műfordítói díj 2017-es átadásakor

    Hans Henning Paetzke a magyar költészet német nyelvre való átültetése elismeréseképpen kapta a díjat. A magyar költők felsorolása – köztük van Eörsi István is –, akiknek művét lefordította.

    „Henning fordítói munkájában a minőség közvetítésének politikai tétje is volt.”

  • 2017.11.szám Kalligram, Kőrössi P. József: Féltek? Ne féljetek!

    Próza egy baleset utáni kórházi kezelésről és Jucusról. Eörsi István említése.

  • 2017.12.01. (4.szám) Parnasszus, Petőcz András: A Jelenlét a ’80-as évek elején

    1980 a változás éve. A Mozgó Világ sorozata korszakváltás volt. A hivatalos engedély nélküli összejövetelek, a „hétfői szeminárium”, a „repülő egyetem”, a szamizdat-mozgalom. A Beszélő illegális készítése és terjesztése. A jugoszláviai Újvidéken megjelenő Új Symposion című lap, a párizsi Magyar Műhely című folyóirat. A Fidesz mint politikai alternatíva. Az európai békemozgalmak megerősödése és hazai lenyomata. A Jelenlét című folyóirat születésének körülményei, Diószegi István, Király István, Koczás Sándor és Csűrös Miklós szerepe. Szerzőgárdájukról. A lap legutolsó, 37. száma 2003 márciusában látott napvilágot.

    „És nagy szenzáció volt Allen Ginsberg verseinek a megjelenése is — Eörsi István fordításában —, olyan versek voltak ezek is, amelyeket a hivatalos folyóiratok nem mertek vállalni.”

    • Az Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére! című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Jelenlét (Budapest), 1983.13.szám Allen Ginsberg
    • Szombat, 1998.06.01. T. E.: Harc az istennel 

  • 2017.12.04. 24.hu, Bihari Dániel: Magyar nők tüntettek: zokogott mindenki a Hősök terén

    1956. december 4-én a budapesti Hősök terén csendes, békés tüntetést tartottak a budapesti nők. Az események leírása, idézetek a röplapokból. Másnap az újvidéki Magyar Szó is beszámolt a tüntetésről. Idézetek a lapból.


    Eörsi László: "Nincs tudomásunk komolyabb atrocitásról a hatalom részéről, ekkor még jellemzően nem tudták, mit és hogyan csináljanak, nőkkel szemben pedig egyébként is óvakodtak az erőszaktól. Megelégedtek annyival, hogy vaskos fenyegetéseket tartalmazó szórólapokat szórtak szét a felvonuló lányok és asszonyok között – mondja a történész. Illetve az esemény szervezésében fontos szerepet játszó Eörsi István írt egy verset arról, ahogy egy szovjet katona puskatussal durván meglökött egy idős asszonyt. A címe Nincs anyád, de a szerző soha nem publikálta."

    Fotók a tüntetésről.

  • 2018.01–02. szám Criticai Lapok, D. Magyari Imre: „ÉN VAGYOK A HOBOLÓGIA ÁLLATORVOSI LOVA”
    Beszélgetés Hobóval 2017-ben

    „A legelső önálló estem anyagát Eörsi István műveiből állítottam össze 1983-ban, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. A zenét Márta Pista írta.” Fotók.

  • 2018.01.08. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    Konrád György kivételezett személynek számított az Aczél irányította kulturális korszakban

    Konrád György és Eörsi István a ZDF-ben. Az 1990-es taxisblokádról, az 1994-es választások utáni MSZP–SZDSZ-koalícióról, a Fidesz fordulatáról, az Orbán Viktor elleni támadásokról, az 1992. október 23-i ünnepségről, amelyen kifütyülték Göncz Árpádot.

    „Nem sokkal a sajnálatos »esemény« után szerepelt a német tv-stúdióban Eörsi István és Konrád György. Nem érdemes hosszan idézni a megszerkesztett mószerolást. Elegendő volt, hogy – az 1957-ben börtönre ítélt – Eörsi azt találta mondani, hogy »a reálkommunisták, akik nem is voltak igazi kommunisták, legnagyobb bűne az volt, hogy nem pusztították el egészen a régi társadalmi rendszer bűnöseit«. Huh! Jegyzeteljük csak meg ezt a szöveget! A rendszerváltás óta balliberálissá lőn Eörsi (régi nevén: Schleiffer Ede) 1953-ban olyan gyászverset költött Sztálin elvtárs halála alkalmából, hogy nem győzték feltörölni a könnytócsákat a Központi Bizottságban. Idős korában az új – demokratikus – Magyarországban nemigen találta a helyét, vagdalkozott a Népszava hasábjain, amíg végül elfogyott körülötte a régi levegő, 2005-ben halt meg.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalom riport megrendelésre (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. (3.szám) Vezér Erzsébet: Memóriatorna 
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. (3.szám) Ludwig Emil; Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014. (június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot, illetve az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2018.01.10. Szombat, Pályi Márk: A püspök madarai

    Gáli József A püspök madarai című könyvéről, életéről, pályájáról.

    „Hol van még egy könyv, amelyből nem csak az válik kitapinthatóvá, hogy Angyalnak, Gálinak és harmadik huncut szabadságharcos barátjuknak, Eörsi Istvánnak mennyire hasonló észjárása és szavajárása volt, hanem még Angyal szerelmi életét is páratlan történelmi hitelességgel követhetjük nyomon?”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Gáli nevét.

  • 2018.01.19. Magyar Hírlap, Lovas István: Itt diktatúra?

    Nyílt levél Kasza („László”) Leventének, volt SZER-es kollégájának egy Népszavában megjelent interjújával kapcsolatban, amelyben végleg elköszönt. Kasza a jogállamiságot, a sajtószabadságot és a többpártrendszert hiányolta. „Ez Orbán Viktor diktatúrája.” Gulyás Márton, Bencsik András esetével és a bíróságok ítéleteivel igyekszik cáfolni állításait. A sajtó helyzetéről. Bujtás Pál – egykori SZER-es kollégája – „Irány a zátony – így rádióztunk Münchenben” című könyvéről, akit a kötet megjelenése után holtan találtak lakásán. Könyvében a magyar osztály kettészakadásának okairól írt, és Kaszát negatív színben tüntette fel.

    „Szalay Tamást idézi, így: »Látván a nyüzsgő Lángh–Solt–TGM–Eörsi-Hamburger–Konrád-féle rikácsoló hangadókat, Tamás ezt mondta, igencsak kétségbeesetten. – De hiszen most begyűrűztek ide mindazok, akik elől valaha elmenekültem Magyarországról.« (Lángh Júlia Konrád György volt felesége.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 2018.01.17. Zoltai Ákos: „Diktatúra. Ennyire egyszerű” – Nincs a rendszerükben

  • 2018.01.24. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: A levadászás módszertanai

    Konrád György Orbán Viktort Ceausescu sorsával fenyegette. Felidézi Konrád és Eörsi ZDF-es nyilatkozatát.

    „A heteken át gyűrűző sajtóvisszhangban még az akkor SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Tamás Gáspár Miklós is így vélekedett: »Azt gondolom, Eörsi csakugyan védhetetlen dolgokat mondott. (...) azzal, hogy négy évtizedes uralmuk alatt a kommunisták nem semmisítették meg a jobboldali politikai tradíciót.« (Népszabadság, 1994. január 29).”

    [A cikkben megjelölt forrásnál (Népszabadság, 1994. január 29.) nem találtam TGM cikket.]

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil – Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014.(június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2018.01.26. nepszava.hu, Rab László: Tengerész Muki útja a titkos múlton át a pártállami sajtóig

    Viták a horthyzmusról. Mire használta a politika Magyarországon a tisztázatlan, kibeszéletlen és feltáratlan múltat. Horthy Miklóst 1993. szeptember 4-i újratemetése Kenderesen. Bächer Iván beszámolója az eseményről. Lista a megjelent politikusokról. Eörsi István Egy szatíra kudarca című írása a temetés előtt. Az ügynöklistákról, melyek zsarolásra jók. Fotók

    „…saját, Ballada című versét idézte. »A fehér ló már régóta csontváz, sörénye se farka nincs neki, lovasa rajta zörögve pompáz, csapkodják csontját érmei. Mostantól kezdve, akárcsak régen, megnyerünk minden háborút, Tengerész Muki trappol az égen, az övé minden víziút.« Eörsi publicisztikájának minden sora érvényes ma is. Az író (2004-ig SZDSZ-tag) azzal az »úttörő« javaslattal szállt szembe, miszerint Magyarország a második világháborúban igazságos harcot folytatott a bolsevizmus ellen.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsoroltak)

  • 2018.01.szám (November) Új Írás (Új folyam), Marafkó László: Instant irodalom, porítások

    Nevekhez társított jellemzők.

    „Eörsi István – Lukács(p)ista”

  • 2018.01.szám (November) Új Írás (Új folyam), Zöldi László: Tíz mondat az irodalomról (2)

    Idézetek íróktól.

    „Az irodalom nem virsli, amelyik hamar megrohad, hanem füstölt, paprikás házi kolbász, amely kibír némi időt.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.02.25. Magyar Hírlap, Eszéki Erzsébet: Egyszemélyes kisebbségben. Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkeknél.

  • 2018.02.szám Szcenárium, Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira

    Tanulmány. Idézet Eörsi mondataiból. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1978.01.szám E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete
    • Napjaink, 1978.02.szám Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból
    • Nagyvilág, 1978.06.szám Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása

  • 2018.03.10. Népszava, Bihari Tamás: Pléhkokárda

    Az 1981-es március 15-i ünnepségről. A Petőfi-szobornál a tüntetőknek egyenbőrkabátos, egyenpléhkokárdás rendőröknek kellett átadniuk a személyi igazolványukat, sok embert bezsuppoltak, bíróság elé állítottak. Néhányan előző este a Grinzingi borozóban gyűltek össze, ahol egy lány a ’72-es tüntetés utáni rendőri provokációkról számolt be. Sok diákot ki is csaptak a gimnáziumokból. A ’70-es években az Ifjú Gárda sorfala védte a fontos elvtársakat. A ’80-as évek második felében tojással dobálták meg Demszky Gábort. Fotó: Tüntetés a Petőfi-szobornál.

    „A legszebb március 15. számomra a ’89-es volt: felszabadult tömeg árasztotta el a szobor környékét és elhittük, ebben az országban is történhetnek csodák. Akkor volt alkalmam helyszíni riportot készíteni Eörsi Istvánnal. ’56 szellemének egyik legmakacsabb őrzője bizakodott, de nem osztotta lelkesedésünket. A kazetta ma is őrzi váteszi szavait a hatalomról és annak természetéről, legyen az bármilyen színű. Sajnos igaza lett: tényleg nincsenek csodák. A kokárdától elvette a kedvünket a Fidesz a 2002-es kampányban. Már évek óta nem szívesen tűzöm ki és idén is így lesz.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1996.03.14. Bihari Tamás: Hét év nagy idő

  • 2018.03.13. szinhaz.org, A Cenci-ház
    ELŐSZÖR DOLGOZIK EGYÜTT ALFÖLDI RÓBERT ÉS A K2 SZÍNHÁZ

    Színikriktika a Stúdió K-ban előadott Shelley A Cenci-ház című drámájának bemutatójáról. Rendező: Alföldi Róbert. Fotók az előadásból.

    „Előadásukhoz az eredeti Shelley darabot Eörsi István fordításában használják, melyet Magyarországon eddig egyetlen egyszer láthatott a közönség az 1980-as évek elején.”

    • Shelley, Percy Bysshe: A Cenci-ház című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab nevét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.