EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2020.01.14. belsokozles.blog.hu (Klubrádió), Sugár Ágnes: Klasszikus és már nem élő költők versei

    Szabó Lőrinc fordításában William Shakespeare LXXV. szonettjét, majd József Attilától az Eszméletet, valamint Faludy György, Eörsi István, Petri György és Gregory Corso verseit hallgathattuk meg fiatal színművészek előadásában.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

    Eörsi István Ma húsz éve és Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versei 29:52 percnél hallhatók.

  • 2020.01.16. Népszava, Balogh Ernő: Harminchat portré, de egyik sem laudáció
    KÖNYV Radnóti Sándor esztéta, filozófus arcképei Soros György kivételével elhunyt barátoknak állít emléket. Senkit, semmit sem szépít.

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni (Magvető, 2019) című kötetéről.

    „Az új könyv tehát rövid portrék sorozatából áll, melyek vázát a személyes emlékek alkotják. […] Ráadásul a legtöbb portré költőkről, írókról, kritikusokról, tehát pályatársakról készült, akiknek műveit Radnóti többé-kevésbé rendszeresen bírálta. Épp ebből eredően válhatott például Eörsi István arcképének egyik alapvonásává az a disszonancia, hogy miközben hatalmas formátumú értelmiségi figura volt, irodalmi alkotásainak szintje ezzel nem igazán állt arányban.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2020.01.18. Népszava, Simon Zoltán: Uszítás

    Orbán Viktor idézése azzal kapcsolatban, hogy miért nem fizettek a gyöngyöspatai romáknak a jogerős ítélet ellenére, miközben Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István a „két szép szeméért” kapja a pénzt.

    „»Van egy határ, amit úgy érez a magyar, hogy sosem szabad átlépni: azt, hogy pénzt adunk a semmiért. Ezt a magyar ember sosem fogja elfogadni. Erre építettem fel a kormány politikáját is.« […] Micsoda óriási teljesítmény kell ahhoz, hogy valaki a gyerekkori barát vagy a kedvenc vő státuszát elérje, az egyéb pártholdudvaroncokról (©Eörsi István) nem is beszélve.”

  • 2020.01.szám Mozgó Világ, Végel László: Fantaszták és utópisták
    Hónapló

    Az 1944–45-ös magyar áldozatok emlékműve előtti szónoklatok. Az Orbán–Vučić-barátság. Kik az igazi hősök? Kisebbségi lét Vajdaságban – az identitást nehéz megőrizni a kultúrában. Mi mindent lehetne tenni a birkózóakadémia és a topolyai focistadion helyett? Végel emlékei a 80-as évekből az akkori fideszes ifjakról.

    „Hátizsákomat cipelve azokra az időkre emlékezem, amikor a Budapest Szálloda pincéjében egy pohár vörösbor és fokhagymás pirítós kenyér mellett békítgettem Eörsi Istvánt és Csoóri Sándort. Eldicsekedem: sikerrel, mert békítgetés közben megtaláltuk a közös pontot, 1956-ot. Nem mondom, hogy szellemi egység született, erre nem is kell törekedni, ellenben létrejött a párbeszéd, amely pacifikálta az ellentéteket. Lehetett dialógust folytatni. […] Ma már elképzelni is nehéz, hogy a Budapest Szálló pincéjében együtt üljön Eörsi és Csoóri, és az is biztos, hogy nem találnánk többé közös pontokat.”

  • 2020.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Címszavak egy önéletrajzi lexikonból

    Esszé, megemlékezés Gáli Józsefről. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja GÁLI JÓZSEF nevét.

  • 2020.02.07. orientpress.hu, Jubileumi évre készül Hobo

    Részlet. Földes László Hobo idén ünnepli 75. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán országos és erdélyi turnéra indul, amely 2020. március 20-án, a debreceni Lovardában kezdődik. A turné utolsó állomása 2020. december 28-án, a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol vendékkel, meglepetésekkel és ahogyan Hobo fogalmazott, egy igazi bulival várja a közönséget. Eddigi munkáinak felsorolása, amiben Eörsi István is szerepet kapott.

  • 2020.02.szám Tánctudományi Közlemények, E.I.: Kedvesemről, kedvesemnek

    Vers (1953-ból).

  • 2020.03.04. (10.szám) Szalay Károly: A lakitelki sátor IV.
    SZÓKIMONDÓ

    A lakitelki sátorról szóló sorozat IV. része. Visszaemlékezés az 1985-ös októberi eseményekre.

    „Az 1956-os forradalomra nem csak Lakiteleken emlékeztek. Október 15–17. között rendezték volna meg az »alternatív kulturális fórumot« a Duna Intercontinental Szálló különtermében. Amelyet azonban a szervezők külügyminisztériumi nyomásra kénytelenek voltak áthelyezni. Előbb Eörsi István, majd Jeles András lakásán megtartani 80–150 fő részvételével.”

  • 2020.03.szám (október) Rendszerváltó Archívum, Szekér Nóra: Tapasztalat és realitás
    A jelen lévő múlt és jelen: a Lakiteleki Találkozó előtti „időperspektívák”

    Tanulmány. Jellemző történetek a Kádár-rendszer mindennapjaiból. Fotók

    „Eörsi István az alábbi történetet mesélte erre vonatkozóan: »A legszomorúbb anekdota szerint állítólag a Charta ’77 aláírása után azt mondta Csoórinak: – Maga mit keres ezek között a zsidó gyerekek között? És azt mondta Heller [Ágnes] nek: – Hát maga olyan antiszemitákkal, mint Csoóri, ír alá közös dokumentumot?”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.02.25. (8.szám) Győrffy Miklós – Szénási Sándor: A manipuláció nagymestere

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 2020.03.szám Mozgó Világ, Almási Miklós: Halottak élén

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni című kötetéről.

    Hogyan írt Eörsiről?

    „Amit hiányolok a személyes portréból, az a melegség. Eörsi minden felcsattanása ellenére szerethető, mosolygós ember volt, Radnóti leírása hűvös és távolságtartó. […] Radnóti Sándor kitűnően látja, hogy az értelmiség Eörsit börtönévei után nem, vagy csak feltételesen fogadta be. Éspedig azért, mert a rendszerrel való ilyen-olyan békekötésük ezt valahogy megakadályozta.”

    Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017–2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 2020.01.09. (1–2.szám) D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    • Jelenkor, 2020.07–08.szám Havasréti József: Értelmiségiek. Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

  • 2020.03.szám Műút, Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az „ablakmosó-botrány”

    Tanulmány Mészöly Miklós: Az ablakmosó című Miskolcon (1963. március 15-én, Ruttkai Ottó rendezésében) bemutatott, majd betiltott drámájáról. Mészöly Jegyzete a darab ürügyén. Vita a bemutató után. Mészöly és a Jelenkor kapcsolata. Tüskés Tibor főszerkesztőt Az ablakmosó megjelentetése miatt távolították el a laptól. A darab kritikai fogadtatása. Az egzisztencializmus-vád az ügynökjelentésekben. „Sárdi”, azaz Sándor András jelentései.

    „Eörsi jegyzi meg, ha egy megfigyelt személy megdicsér valakit, akkor az esetről készült jelentésben a dicséret — a jelentésíró szándékától függetlenül is — dehonesztálássá válik. Ha valakiről azt írja az ügynök, hogy »fiatalokkal beszélget«, az azt jelenti, lázítja őket.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – szeptember), 1999.09.szám Nánay István: Elkésettség és aktualitás
    • gondola.hu, 2002.12.01. gondola – CPG: gondola sorozat 14. rész: Hány napja rejtegetik a média érintettjeit?
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) Peternák Miklós: Hétköznapi művészettörténet III
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) E.I.: Válasz Peternák Miklósnak
    • Holmi, 2004.10.szám Havasréti József: Széteső Dichotómiák
    • Jelenkor, 2013.12.szám K. Horváth Zsolt: Keselyű az URH-sávban

  • 2020.04.27. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Románc az ulti-csatatér lovagjairól

    A Klubrádió Belső közlés című irodalmi műsora Eörsiről, a közéleti költőről. Gáli Józsefről, Angyal Istvánról, Csongovai Per Olafról. Versében 1956-os szabadságharcos társait, egykori legjobb barátait, Angyal Istvánt és Gáli Józsefet is megidézi.

    Eörsi István versét Valcz Péter színművész előadásában hallgathatjuk meg.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentumban található linkre kattintva meghallgatható a vers.

  • 2020.04.szám Múlt és Jövő, Haklik Norbert: Olvasónapló
    Séta Konrád Györggyel,
    avagy a megértés vagy kedvtelésének radikalizmusa

    Könyvkritika Konrád György Ásatás-trilógiájának Sétabot című utolsó kötetéről.

    „Ebben a kavalkádban az írótársakról — Enzensberger, Grass, Kundera, vagy éppen Eörsi István — szóló anekdoták éppúgy helyet kapnak, mint egy-egy elmélkedés az alvászavarokról, vagy éppen az »ételelixíreket, tanfolyamon elsajátítható igazságokat ajánló boldogulás-kereskedelem« bírálata, vagy a családi élet idilli képei.”

    • Konrád György: Ásatás című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Konrád György: Sétabot című kötete adatait, előszavát és fülszövegét elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2020.05.14. (20.szám) 168 óra, Bóta Gábor: Rendőrkordon a színház előtt
    A kaposvári teátrum fénykora

    A kaposvári Csiky Gergely Színház pesti vendégjátéka, az Állami áruház felidézése (Vígszínházban), és az előadás után következő, szűnni nem akaró vastaps. Rendező: Ascher Tamás. Peter Weiss darabjára, a Marat halálára buszokkal jöttek az ország minden tájáról (rendező: Ács János, dramaturg és versszövegíró: Eörsi István). A kaposvári színház kiugró színvonalának titka. Fotók

  • 2020.05.15. Népújság – Marosvásárhely, Knb: Operett
    Régi és jelentős előadás online térben

    A Kolozsvári Állami Magyar Színház Facebook-csatornáján május 17-én tekinthetik meg a több mint húsz évvel ezelőtt bemutatott Operett című produkciót. A Theater on Air program keretében ezúttal a Tompa Gábor által rendezett előadást mutatják be. Az darab Witold Gombrowicz szövege alapján készült. A vendégszereplések és díjak listája.

    „Witold Gombrowicz drámáját Eörsi István és Pályi András fordításában láthatja a nagyérdemű, a produkciót 1996. május 31-én mutatták be a közönségnek.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2020.05.25. pestisracok.hu, Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta
    Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)

    Stefka István médiaháborús sorozata a Demokratikus Charta időszakával foglalkozik. Újabb támadások a taxisblokád után, amellyel a nemzeti oldalt akarják lejáratni, tönkre tenni. Idézetek, fotók, fénymásolatok a liberális lapokból. A Kónya-dolgozat, a Charta ’77 nyilatkozat, a Demokratikus Charta nyilatkozata, a Charta tüntetései, a Magyar Televízió székháza előtti felvonulásuk. Az Esti Egyenleg ügye.

    „Ebben az időszakban zajlott egy másik vita, amibe beszállt Eörsi István író, költő, szabad-demokrata is. Az író a Magyar Hírlapban (1992. január 3.) Kanfölény címmel közölte véleményét. […] Visszatekintve a csaknem harminc évvel ezelőtti cikkpárbajra, csak annyit mondhatok, ha hibát vagy udvariatlanságot követtem el, akkor Eörsi Istvántól posztumusz – mivel nem él már közöttünk – bocsánatot kérek. De sajnos a mélységes, téves liberalizmusa a mai napig károsan hat.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.19. Mihancsik Zsófia: Elakadt reformok a rádióban – Nincs a honlapon, nem szerepel benne E.I.
    • Magyar Hírlap, 1991.12.30. Stefka István: Játsszunk Mumust?
    • Magyar Hírlap, 1992.01.03. E.I.: Kanfölény
    • 168 óra, 1994.08.02. (30.szám) Fencsik Flóra: Pofika

    Kapcsolódó cikk:

    • pestisracok.hu, 2020.06.01. Stefka István: „Eörsi István szerint utcalányok voltunk”. Lejáratás és élet-halál küzdelem (Stefka István, Médiaháború, 9. rész)

  • 2020.06.01. pestisracok.hu, Stefka István: „Eörsi István szerint utcalányok voltunk”
    Lejáratás és élet-halál küzdelem (Stefka István, Médiaháború, 9. rész)

    Médiaháború sorozat 1992-ből. A Magyar Újságírók Közössége meglapítása, a lejáratási kísérletek. Felkérés a Magyar Rádió alelnöki tisztségére. 2001-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét. A Hócipő gúnyolódása 1992-ben. Fotók, Facebook-hozzászólások.

    „Olyan értelmiségiek vezették ezt a harcot, mint az az Eörsi István, aki utcalányoknak nevezte ötvenhat hősnőit csak azért, mert politikai ellenfeleik lettek a rendszerváltoztatás után. […] Eörsi István szerint utcalányok voltunk – ezt Tollasi Ilona forradalmár, a Baross téri fegyveres csoport egyik tagja mondta nekem egy régi interjúban. Ez azért jutott eszembe, mert a médiaháború sorozat 8. részében Eörsi álságos módon a nők védelmében lépett fel »ellenem«. Eörsi ezt írta a Kanfölény című cikkében, íme az idézet: » …de nem nyugszom bele abba a hangnembe, amelyet Mihancsik Zsófiával szemben használ Stefka. Már a harmadik bekezdésben Mihancsik kisasszonynak nevezi, aztán kétszer Zsófiának is. Jó, hogy nem küldi kötényesen konyhába, nem parancsol a kezébe főzőkanalat és nem dördül rá: >Az asszony verve jó!<… Valakinek gunyorosan a női mivoltára hivatkozni politikai vitában, ellenséges hangnemű cikkben olyan indulatról tanúskodik, amelyet kisebbségekkel szemben szokott szabadjára engedni a többség büszke képviselője. A mi patriarchális-provinciális közéletünkben a >nő< épp-úgy alacsonyabbrendű kisebbséget jelöl, mint a >cigány<, a >zsidó<, a >buzi<.«”

    Eörsi az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című kötetében nevezte prostituáltnak Horváth Sándorné Tollasi Ilonát (Lásd: 53. és 84. oldal).

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.30. Stefka István: Játsszunk mumust?
    • Magyar Hírlap, 1992.01.30. E.I.: Kanfölény
    • pestisracok.hu, 2020.05.25. Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta. Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)

  • 2020.06.04. origo.hu, Kétszeresére nő a Digitális Irodalmi Akadémia digitális könyvtára

    A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) adatbázisának bővülése, miután a testület tagjainak többsége – Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére – jóváhagyta 113 író, költő, irodalomtudós posztumusz akadémiai taggá jelölését. Az új tagjelöltek névsorában találjuk többek közt Eörsi István nevét.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

  • 2020.06.08. Népszava, Cs. E.: Bővül a DIA, e-könyvtár indul

    A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) adatbázisáról. Jelenleg száz írót, költőt, irodalomtudóst találhatunk itt, amely tovább bővülhet további száztizenhárommal. A tagjelöltek névsorában találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

  • 2020.06.16. magazin.libri.hu, Irodalmi Hírmondó: 89 éve született Eörsi István

    Rövid megemlékezés, fotó.

  • 2020.06.16. millasreggeli.hu, Eörsi István

    Idézet Eörsi Istvántól.


    "A művészetnek az a dolga, hogy megnehezítse az emberek számára azt, hogy úgy éljenek, ahogy nélküle éltek volna."

  • 2020.06.19. (25.szám) Élet és Irodalom, Lakner Dávid: Ex libris
    Szenvedélyek, formák, vallomások
    Tarján Tamás: Kézjegyek a félmúltból
    Cseke Péter, Benedek Anna: Pomogáts Béla – Egy irodalomtörténész portréja
    Kőrössi P. József: Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál

    Kőrössi P. József: Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál című kötetének kritikája.

    „De mégis, feltétlenül tudnunk érdemes, hogy egy Népszabadság-cikk kapcsán Réz azt mondta Eörsi Istvánról: »Elviselhetetlen fráter, aki oda nem illő dolgokat művel«? Vagy azt, milyen személyes sértődései voltak, és melyik egykori újságírónőről fogalmazott úgy, hogy nagy k.rva volt, aki mindenkivel lefeküdt?”

  • 2020.06.szám Jelenkor, P. Müller Péter: Szinpadi fogság-tájbéli szabadság
    Színházi paradoxonok Mészöly Miklós drámáiban

    Eörsi István A kihallgatás című darabjának említése.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2020.07–08.szám Jelenkor, Csordás Gábor: Konfliktusok és kanyarok
    Ágoston Zoltán beszélgetése
    TOLNAI OTTÓ 80 ÉVES

    A beszélgetésben Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.