EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.11.17.szatmar.ro, Koldusopera – halhatatlan klasszikus, aktuális történet

    Részlet. Bertolt Brecht és Kurt Weill Koldusoperája a Szatmárnémeti Észak Színházban, Harag György Társulata előadásában, Eörsi István fordításában.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.hu, 2014.11.19. Koldusopera
    • Krónika, 2014.11.19. (222.szám) Krónika: Műfajötvözet és -paródia

  • 2014.11.19. (222.szám) Krónika, Krónika: Műfajötvözet és -paródia
    A Koldusoperát mutatja be a szatmári magyar színtársulat

    Bertolt Brecht és Kurt Weill Koldusoperáját mutatja be a Szatmárnémeti Észak Színház Harag György Társulata Eörsi István fordításában. A Bicska Maxi történetét Babarczy László rendezésében láthatják.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szatmar.ro, 2014.11.17. Koldusopera – halhatatlan klasszikus, aktuális történet
    • szinhaz.hu, 2014.11.19. Koldusopera

  • 2014.11.19. szinhaz.hu, Koldusopera
    Babarczy László ismét Szatmárnémetiben rendezett

    Bertolt Brecht és Kurt Weill klasszikus művét, a Koldusoperát mutatja be a Szatmárnémeti Észak Színház Harag György Társulata Eörsi István fordításában. Rendező: Babarczy László. Az előadás plakátja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szatmar.ro, 2014.11.17. Koldusopera – halhatatlan klasszikus, aktuális történet
    • Krónika, 2014.11.19. (222.szám) Krónika: Műfajötvözet és -paródia
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2014.11.23. origo.hu, Lénárt Ádám: A kormány fütyül a színházra

    Részlet a Lázár Katival folytatott beszélgetésből. A kaposvári Csiky Gergely Színházról.

    „Babarczy László, a színház igazgatója nagyon ügyesen bánt a politikával, miközben olyan kiváló íróknak adott munkát, mint Spiró György vagy Eörsi István, aki csodálatos dramaturg volt. A színház nélkül nem tudott volna megélni, mert nem jelenhettek meg a könyvei.”

  • 2014.11.24. Amerikai Népszava (online), Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

    Eörsi István egy korábbi cikkével cáfolja Kertész állítását, hogy Eörsi is a „zsidó öngyűlölők és az extrém liberális idióták” közé tartozott volna. Az idézett cikk teljes terjedelmű közlése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.10.05. (40.szám) E.I.: A torony védelmében
    • Magyar Demokrata, 2002.05.23. (21.szám) Szentesi Zöldi László: Lenin, terrorizmus
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2014.10.31. (39.szám) Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép. Baloldali antiszemitizmus

  • 2014.11.szám Színház, Hermann Zoltán: „Lord Blotton kis fa széke...”
    WITOLD GOMBROWICZ OPERETTJE A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

    Színikritika. Fordította: Pályi András és Eörsi István. Rendezte: Andrzej Bubień. Fotó: jelenetek az előadásból

    „Gombrowicz szinte nincs is jelen. Gombrowicz legnagyobb teljesítménye, a nyelvi mikroszegmensekbe szétszórt fogalmi káosz, a precíz retorikai alakzatok és jelentéscsúsztatások — a Pályi–Eörsi-fordításra különösen büszkének kellene lennünk — pedig nemhogy a teljes értelemnélküliséget reprezentálják (pedig van értelme a Gombrowicz-szövegnek, és a kicsit átstilizált Pályi-Eörsi-szövegnek is), hanem még a »Gombrowiczpartitúra« is meg van hamisítva.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Színház, 2014.08.szám Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”. Andrzej Bubień rendező
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2014.11.szám Tiszatáj, Rácz Lajos: Alagsori történetek
    BESZÉLGETÉSEK KONRÁD GYÖRGGYEL
    „Kár, hogy nincs itt a Pista"

    Rácz Lajos Alagsori történetek című interjúsorozatának „Kár, hogy nincs itt a Pista” alcímű fejezetében Konrád György emlékezik vissza Csurka Istvánhoz fűződő, ellentmondásos, de személyes hangvételű kapcsolatára. A beszélgetés a rendszerváltás időszakának politikai és emberi dinamikáit, valamint a demokratikus ellenzék és a népi-nemzeti oldal viszonyát mutatja be. A dokumentum árnyalt képet fest a korai együttműködésről és a későbbi ideológiai elhidegülésről. Az Alternatív Fórumról, az egykori demokratikus ellenzékről.

    Konrád: „Nem vették olyan komolyan, a Pistát [Eörsit] mindig figyelmeztették a barátai, hogy ne menjen fejjel a falnak, erre a Pista csak azt mondta, hogy de hát a fal jön nekem. Én egy komolyabb, lassúbb, ilyen vidékiesebb vagyok. […] – A szövegeket [Csurka szövegeit] olvasva az volt a benyomásom, hogy valamilyen módon birkózik veled. – Az Eörsi Pista is ugyanezt csinálta. Mondta, hogy már az ötödik cikket írom ellened, de még mindig nem reagáltál. Nem is olvastam, drága Pistám, majd elolvasom. Nem érdemes ellened írni, mert nem olvasod el. – Az Eörsi miért írt ellened? – Mindenfélét kitalált, hogy nem vagyok elég radikális, meg a jugoszláv dologban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2005.10.14. Konrád György: Eörsi
    • Mozgó Világ, 2014.01.szám Farkas Zoltán: „A pártállam nem vadonatúj jelenség” 

  • 2014.12.03.feherilles.blogspot.hu: Eörsi István: Önéletrajz – Autobiografija

    (Vers.)

  • 2014.12.15. Népszava, Bársony Éva: Négyszemközt Máraival
    Az idegen nyelvi környezet köti össze az újvidéki plebejust a kassai polgárral

    Beszélgetés Végel Lászlóval, akinek Négyszemközt Máraival – Naplójegyzetek, 1992–2014 címmel jelent meg új könyve. Fotó

    „Arra a kérdésre, hogy habár a délszláv háború idején, a NATO-bombázások kezdetekor több magyar barátja, Eörsi István, Konrád György és mások hívták, jöjjön Magyarországra, miért nem jött mégsem, Újvidék Kossuth-díjas írója azt válaszolta: az irodalom tartotta vissza.”

  • 2014.12.18. Népszabadság, Papp Sándor Zsigmond: Klasszikusok fordítva
    Fordítás Shakespeare nem írt régiesen, saját korának beszédét, beszólásait használta

    Hány évenként kell újrafazonírozni a klasszikus szerzőket, s mi lesz a klasszikus fordításokkal? Eörsi István említése. Fotók

  • 2014.12.19. 51–52.szám Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Mondat-ujjgyak, avagy Szófia hercegnő

    Publicisztika. Eörsi Jandl-fordítása, benyomásai Eörsiről.

  • 2014.12.20. (51–52.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Fordítva jött be
    Az Orwell-művek beszivárgása Magyarországra

    George Orwell Állatfarm című könyve hazai szamizdat kiadásának, kritikáinak története. Nóvé Béla Demszky Gábortól kapott megrendelést a fordításra. Bartos Tibor, a lektor „Kevély Borbála” fedőnévvel szolgált is, így a belügy igen jól informált volt. 1990-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták az Eörsi István fordította és Ascher Tamás rendezte zenés Állatfarmot.

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 2014.12.20. Népszava, Népszava-összeállítás: „Ez már nem a mi világunk”
    A tradicionális folyóirat megszűnése jelképesen mutatja egy korszak végét

    A huszonöt éves irodalmi folyóiratról, a Holmiról, amely most megszűnik. Irodalmárok nyilatkozatai.

    „A lapot 1989-ben hozták létre, az alapítók között volt Eörsi István és Kenedi János is, akik azonban később felálltak a székből, lényegében az orgánum hangsúlyozott politikamentessége miatt.”

  • 2014.12.28. sonline.hu, Fónai Imre: A 9-es kórterem titka: egy ávós is a siófoki sebész mellett vallott

    Beszélgetés Oláh Vilmossal, a forradalom egyik sebészével, aki A forradalom kórháza címmel írt könyvet a Péterfyben szerzett élményeiről. Fotó

    „Én november elsején is operáltam, miközben megválasztották a kórház forradalmi munkástanácsát. Alelnöknek választottak, a távollétemben. Még november 7-én, 8-án is folytatódott az ellenállás a pincénkben, Obersovszky, Eörsi ott nyomtatták a röplapokat, mintha mi sem történt volna, persze, az elhárítás hamar rájött...”

  • 2014.12.28.librarius.hu, Schlecht Aliz: Shakespeare leszkanderozta a történészeket – interjú

    (Beszélgetés Forgách Andrással a klasszikusok újrafordításáról és Shakespeare mindenkori aktualitásáról. A beszélgetés apropója: december 6-án mutatta be a Vígszínház Alföldi Róbert rendezésében Shakespeare egyik nagy klasszikusát, a Julius Ceasart.)

  • 2014.12.szám Holmi, Esterházy Péter: KÁR
    – a végekről –

    Búcsúzás az utolsó Holmi-számtól. Eörsi Istvánról, hiányáról.

    „Eredendően Eörsi Istvánról lehetett volna, akartam volna írni, jó is lett volna, úgy értem, kéne. Nincsenek most kéznél a könyvei, mert ha itt lennének, lehetne kis kollázst csinálni, pontosabban olvasgatni, jegyzetelni, vele lenni, és erről hírt adni. Vele kapcsolatban első az automatikus sóhaj, hogy de hiányzik most, hangsúly a moston, hiányzik a hadakozó okossága (amely sokszor volt igazságtalan, sokszor bántott meg embereket), amellyel nekirontott minden tekintélynek vagy inkább a tekintélyelvű gondolkodásnak, mert abban a gondolkodás hiányát látta, üres hivatkozást, hazugságot.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya

  • 2014.12.szám Holmi, Radnóti Sándor: A HÉTFŐK
    Búcsú a Holmi-tól

    Részlet a visszaemlékezésből a Holmi megalakulásáról.

    „Eörsi István és Kenedi János olyannyira más – egymástól is különböző – lapot képzelt el, hogy javaslataik és ötleteik folyamatos leszavazásának hamarosan le is vonták a konzekvenciáját, és távoztak.”

  • 2014.12.szám Holmi, Szalai Júlia: AZ ÉN HÉTFŐIM
    Búcsú a Holmi-tól

    Visszaemlékezés a Holmi kezdeti éveire. Eörsi István említése.

  • 2014.12.szám Jelenkor, Havasréti József: Az amerikai beat-irodalom fogadtatása Magyarországon
    A 60 éves Kálmán C. Györgynek

    Tanulmány. Eörsi István Ginsberghez való viszonya. Mennyiben hatott a magyar szerzők szépirodalmi alkotásaira a beat-nemzedék költészete és prózája. Eörsi költészete. Miért fordította újra az Üvöltést Orbán Ottó után Eörsi?

    • Allen Ginsberg: Kaddis / Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2014.12.szám Látó, Márton László: Ezerkilencszáznyolcvankilenc szó egy régen elmúlt évről

    Eörsi István említése.

  • 2014.12.szám Színház, Tarján Tamás: D. B. K. J.

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból. Összeállította és szerkesztette Légrádi Gergely.

    „Az ebben a könyvben [Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék] tárgyalt szerzők: Mészöly, Sarkadi, Csurka, Eörsi, Örkény, Weöres, Nádas, Kornis, Márton, Spiró és Kárpáti Péter voltak. A mostani gyűjteményes mű a fentieken túl (az eddigi névsort némileg megrostálva) bemutatja Háy János, Borbély Szilárd, Visky András, Székely Csaba, Esterházy Péter, Térey János munkásságának drámairodalmi területét, külön-külön portrékban tárgyalva az ezredforduló körüli és az azt követő két évtizedben keletkezett színdarabokat.”

    • A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2014.14-15. szám Criticai Lapok, Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON
    Fókuszban a fordulatot követő két évad

    Részletek a Rendszerváltás a színházban című, készülő tanulmányból, kötetből.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi István Rákosiról írt verse (A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943) két kötetben is megjelent. 1) Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 2) Új termés. Fiatal költők antológiája. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)
    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Színház, 1988.03.szám (Drámamelléklet) Eörsi István: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Népszabadság, 1989.05.13. Molnár Gál Péter: A kihallgatás kihallgatása
    • Kritika, 1990.03.szám Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból” – Eörsi István Lukács-drámája a Játékszínben
    • Beszélő, 1999.10.szám (Folyóirat – október) Nánay István: Kiürültek a fiókok. Beszélő évek – 1989



  • 2015–2016.99.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, Forgács Zsuzsa Bruria: A piros kockás takaró
    BÚCSÚSZIMFÓNIA

    Ez az írás a Kitakart Psyché sorozat 5. köteteszámára készült hosszabb szöveg részlete. New York-i emlékek. A Squat színház egyik előadása közben Eörsi eltűnt, majd a darab vége után előkerült, hozott egy piros kockás takarót Forgács Zsuzsa Bruriának, hogy ne fázzon.

    „Hát, ha valamihez értett a Pisti, az bizony a mézes, gyömbéres sült oldalas, a fokhagymás, mentás hordós szalonna, a ribizlis töpörtyűk, a füstölt marhaszegy, a pirított lenmagos libazsír, a gyulai kolbász, az aszalt szilvás marhanyelv, disznókörmös disznósajt, eszméletvesztést okozó szilvapálinkák és lekvárok, Ginsberg, Kerouac, Majakovszkij és a meleg takarók. Ebben nem lehetett őt überelni.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2013.01.07. Forgács Zsuzsa Bruria: Babilon vizeinél guggoltunk és sírtunk

  • 2015–2016.99.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, Váradi Júlia: Ladik, komp, nemzeti gumimatrac
    semmi Titanic

    Interjú Darvasi Lászlóval az „Isten. Haza. Csal.” című legújabb kötetéről.

    „Eörsi Pistának van egy novellája, emlékeim szerint úgy tizenöt éve írta, amiben kopogtatnak a lakása ajtaján. Tucatnyi menekült tolong a küszöb előtt, és bemennének hozzá. Igen, nálam is a Cornélia Vlad című novella végén csaknem lesz egy lincselés, na, ez egy húsz éves történet. Olaszliszka hamarabb megtörtént, mint ahogy megesett a valóságban. És Tatárszentgyörgy is.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.