EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.08.szám Színház, Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”
    Andrzej Bubień rendező

    A rendező, Andrzej Bubień gondolatai a Nemzeti Színházban bemutatott Witold Gombrowicz: Operett című zenés drámáról. Fordította: Pályi András és Eörsi István – rendező: Andrzej Bubień – Közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar. Fotó: jelenetek az előadásból

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Színház, 2014.08.szám Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”. Andrzej Bubień rendező
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • Színház, 2014.11.szám Hermann Zoltán: „Lord Blotton kis fa széke...” WITOLD GOMBROWICZ OPERETTJE A NEMZETI SZÍNHÁZBAN
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2014.09.01. (1.szám) Nemzeti, Witold Gombrowicz Operett

    A Nemzeti Színházban 2014. szeptember 5-én bemutatott darab szereplői és közreműködői. Fordító: Pályi András és Eörsi István, rendező: Andrzej Bubień. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.hu, 2014.09.11. Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti
    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT

  • 2014.09.11. szinhaz.hu, Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti

    Részlet. Gombrowicz Operett című zenés drámája a Nemzeti Színházban. Fordította: Pályi András és Eörsi István – rendező: Andrzej Bubień.

    „»Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék...« – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Színház, 2014.08.szám Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”. Andrzej Bubień rendező
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • Színház, 2014.11.szám Hermann Zoltán: „Lord Blotton kis fa széke...” WITOLD GOMBROWICZ OPERETTJE A NEMZETI SZÍNHÁZBAN
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2014.09.26.mediaklikk.hu, Vers napról napra: Eörsi István

    (Eörsi István verseit Huszár László, Kézdy György és Vallai Péter mondja el a Kossuth Rádióban.
    - Új aranyszabály
    - Önéletrajz
    - Emlékek
    - Nemek és igenek

  • 2014.09.szám Ellenfény, Szűcs Mónika: Végtisztesség

    Rusznyák Gábor rendezésében 2012 márciusában mutatták be az ANTIGONÉt a KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Stúdiójában. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb kaposvári bemutatója (a színház archívuma szerint) mindössze tíz előadást ért meg, mielőtt végleg lekerült a műsorról. Az előadást SZŰCS MÓNIKA idézi fel.

    „1989. október 26-án mutatták be a Várszínházban Eörsi István Antigoné-átdolgozását (Tragédia magyarnyelven Szophoklész Antigonéjából), amely »először mondta ki a színpad nyilvánosságában Kádár János bűnét és az egész ország közös felelősségét Nagy Imre halálában...«”

    Előzmény:

    • Radnóti Zsuzsa: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. – A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2014.09.szám Mozgó Világ, Takács Ferenc: Kulcsregény-palimpszesztus

    Könyvkritika Bán Zoltán András Keserű című könyvéről. A regény főszereplője, Sólyom Ferenc, kortárs író, önéletrajzát próbálja megírni. Tar Sándor levélváltása Kenedi Jánossal. Tar Sándor Az áruló című filmregényéről.

    „Tar Sándor (1941–2005) életét, irodalmi munkásságát és ügynöki tevékenységét, árulását és lelepleződését, testi-lelki tönkremenését és halálát rekapitulálja. […] Kulcsregény tehát a Keserű. Itt-ott még az ilyesféle regények ügyetlenebb és átlátszóbb szokványaival is él. Kenedi János a Kendy nevet viseli, Eörsi Istvánt Borsinak hívják, Petri György nagyságától annyira meg van illetődve Sólyom, hogy ki sem meri mondani a nevét, csupán mint a Költőt emlegeti.”

    • A kötet adatai és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon, az Eörsi István / Kötetek / Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TAR SÁNDOR.

  • 2014.09.szám Tiszatáj, Pál Sándor Attila: „De így is, úgy is, ebbe a korba zárva”
    VÁZLAT A SZÉP VERSEK TÖRTÉNETÉRŐL, 1964–1991

    A tanulmány a Magvető Kiadó Szép versek antológiasorozatának történetét elemzi 1964 és 1991 között, vizsgálva annak irodalmi kánonképző szerepét és kulturális környezetét. A munka kontextust nyújt a korszak irodalmi életéhez, beleértve Eörsi István munkásságának alakulását is. Idézet Kardos György 1976. április 5-ei leveléből Eörsi Istvánnak.

    „Az 1988-asban mutatkozik be Bódi Tóth Elemér; visszatér sok év után Eörsi István(!);”

    • Horgas Béla – Levendel Júlia (összeállították): Leveles könyv – EGY KORSZAK TÖREDÉKEI 1956-88 című kötet adatait és az abban megjelent Eörsivel kapcsolatos tartalmakat megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A Szép versek antológiák adatait, amelyekben szerepelt Eörsi István, megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István levelezése Kardos Györggyel megtalálható a honlapon Eörsi István / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2014.10.01. beszelo.c3.hu, Kis János: Liberalizmus a harmadik köztársaságban

    Részlet az esszéből. Az SZDSZ-ről. Jobboldal és baloldal között. Tagság, választók, politika. Horn Gyula kormányában. Elvesztegetett ellenzéki évek. Eörsi a Tocsik-ügy kapcsán az SZDSZ-ről.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.11.22. E.I.: Emberek és elvek
    • Népszava, 2001.07.16. E.I.: Az erkölcsjobbítók nyomorúsága. Mondom a magamét

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Magyar Fórum, 1996.11.28. (48.szám) Lovas István: Az élet fokozódik
    • Eörsi István: Ismerős úr a csúszdán (Budapest, Noran, 2002.) - A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2014.10.03. galamus.hu, MTI: Átadták a megújult Angyal István parkot Ferencvárosban
    Hazai vonatkozású hírek

    Átadták a megújult Angyal István parkot Budapesten, a IX. kerületben; az Üllői út és a Ferenc körút kereszteződésénél.

    „A közreadott sajtóanyag szerint a parkban felállított papírrepülő installáció a park névadójának, az 1956-os forradalom hősének, Angyal Istvánnak állít emléket. A repülőn barátjához, Eörsi Istvánhoz írt búcsúlevelének néhány sora olvasható.”

  • 2014.10.03. szinhaz.hu, Veszprémi Petőfi Színház: Chicago
    Jön Eperjes rendezése Veszprémben

    A Chicago című musical bemutatóját október 3-án tartják a Veszprémi Petőfi Színházban.

    Fred Ebb – Bob Fosse – John Kander művét a Kossuth-díjas Eperjes Károly állítja színpadra. A dalszövegeket Eörsi István fordította. A szereplők rövid véleménye.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2014.10.03.hirado.hu, MTI: átadták a megújult Angyal István parkot Ferencvárosban

    (Fényképes beszámoló a park átadásáról. A parkban felállított papírrepülő-installáció a park névadójának, az 1956-os forradalom hősének, Angyal Istvánnak állít emléket. A repülőn barátjához, Eörsi Istvánhoz írt búcsúlevelének néhány sora olvasható.)

  • 2014.10.04.sg.hu, Ingyen WiFi svéd segítséggel a Ferenc körúton

    (Fényképes beszámoló az Angyal István park megnyitójáról.)

  • 2014.10.13.cultura.hu, Lázár Zsanett: Vers a hétre – Eörsi István: Ha ént mondok

    (Halálának évfordulóján megemlékezés versével.)

  • 2014.10.13.szakirodalom.atlatszo.hu, Szerbhorváth György: Kémek a tudományos porfészekben

    (Részlet a könyvkritikából. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság. Lakatos Imre életútja. Kovács Gábor fedőnéven ügynökösködött.)

  • 2014.10.18. Népszabadság, Vágvölgyi B. András: Tűzijáték
    Magyar Narancs 25

    Emlékezés a huszonöt éve alakult Magyar Narancsra.

    „...mi az Eörsi Pistától tanultuk a szél ellen pisálás művészetét.”

  • 2014.10.21.godola.hu, (szék): Amerikai anziksz

    ("...a nemzetközi zenekar megint összehangolt koncertezésbe kezdett." Plenáris vita lesz az Európai Parlamentben; az amerikai kitiltási botrány. A média felelőssége a tisztánlátásban. Egykor Eörsi István írta Franz Joseph Straussról, hogy "már-már szereti ezt a bajort, mert bármit mond, bármit nyilatkozik, ő mindig az ellenkezőjével ért egyet.")

  • 2014.10.22. Népszabadság, Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

    Megemlékezés az 1956-os forradalomról. Fotó

    „Aki a lázadó, a háta mögött álló országból ment be a börtönbe, vele szemben álló, a lázadókkal szemben ellenséges országba lépett ki a börtönből. Ezt Eörsi István nagyon szépen írta meg.”

    Másodközlés:

    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2014.10.31. (39.szám) Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

  • 2014.10.31. (39.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép
    Baloldali antiszemitizmus

    Gondolatok a New York-i WTC tornyok elleni terrorista merénylet 13. évfordulóján. A világ még mindig nem figyel a fontos dolgokra.

    „2001 szeptember 11-e után még ki sem hűlt az áldoztok holtteste, nem csak, hogy el sem temették őket, de sokat közülük még nem is azonosítottak, máris megszólalt a zsidó öngyűlölők és az extrém liberális idióták (the useful idiots) kórusa, elnyomva a gyász és a részvét hangjait. Úgy kell Amerikának, úgy kell nekünk, minek támogatjuk Izraelt! Edward W. Said, Noam Chomsky, Susan Sontag (hogy csak a legismertebbeket említsem) azonnal rázendítettek erre a nótára, ami Magyarországon is rögvest visszhangra talált. Csak kapásból: Artner Annamária, Tamás Gáspár Miklós, Szalai Erzsébet, Galló Béla ragadták föl nyomban a stafétabotot, később más, például Eörsi István is csatlakozott hozzájuk.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.10.05. (40.szám) E.I.: A torony védelmében
    • Magyar Demokrata, 2002.05.23. (21.szám) Szentesi Zöldi László: Lenin, terrorizmus

    Reagálás:

    • Amerikai Népszava (online), 2014.11.24. Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

  • 2014.10.31. (39.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

    Megemlékezés az 1956-os forradalomról.

    „Az aktív kisebbséget a végleges leveretésig a többség egyetértése, együttérzése, szolidaritása vette körül. Kevesen harcoltak, sokan drukkoltak és sztrájkoltak. Aki a lázadó, a háta mögött álló országból ment be a börtönbe, vele szemben álló, a lázadókkal szemben ellenséges országba lépett ki a börtönből. Ezt Eörsi István nagyon szépen írta meg.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2014.10.22. Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

  • 2014.10.szám Holmi, Kis János: Egy torzó befejezése
    Eörsi Istvánról

    Az Utasok a senkiföldjén című könyvéről, a Betegségemről című írásáról, ahol újra előtűnik Jób alakja.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2021.06.18. (24.szám) Kis János: Az ateista Jób

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Színház, 2008.05.szám Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Heti Válasz, 2016.06.16. (24.szám) Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia
    • Élet és Irodalom, 2021.06.18. (24.szám) Kis János: Az ateista Jób. Még egyszer a Jóbok könyvéről

  • 2014.10.szám Tiszatáj, Orcsik Roland: „Pfuj, egy konzervatív anarchista?!”
    FENYVESI OTTÓ ÉS ORCSIK ROLAND LEVÉLVÁLTÁSA

    A szöveg valójában egy esszéista levélváltás (interjú), ahol Orcsik Roland faggatja Fenyvesi Ottót a múltjáról, különösen az Új Symposion című folyóirat 1980 és 1983 közötti szerkesztéséről, a vajdasági avantgárd örökségről és a Sziveri János-féle korszakról. Maga a címadó, provokatív felkiáltás („Pfuj, egy konzervatív anarchista?!”) Fenyvesi Ottó karakterére és politikai-művészeti attitűdjére utal. A vajdasági magyar neoavantgárd és az Új Symposion hagyományait, valamint a költői identitást vizsgálja. Fenyvesi a „konzervatív anarchizmus” attitűdjét elemzi, amely a radikális autonómia és a kulturális emlékezet megőrzése mentén határozza meg alkotói alkatát.

    „Talán nem véletlen, hogy az avantgárd apostolairól, Kassák Lajosról és Füst Milánról először Újvidéken született egy egész könyvnyi értekezés. A »gyanús« magyarországi szerzők pedig a Symposionban publikáltak, mint Eörsi István, Szentjóby Tamás, később Mészöly Miklós, Petri György, Faludi Ádám, Zalán Tibor, Balassa Péter, Nádas Péter, Esterházy Péter, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, Fehér Ferenc és Heller Ágnes.”

  • 2014.11-12.szám Criticai Lapok, Gáspárik Attila: Húzd, ki tudja, meddig húzhatod?
    Gondolatok a színpadi szöveg kezelésének problémáiról

    Az irodalom és a színházi szöveg kapcsolatáról. Vannak művek, melyek „más helyet és értéket képviselnek az irodalomban és másikat a színpadon, annak függvényében, hogy ki és hogyan állítja őket színpadra. […] a nem magyar szerzőket folyamatosan újra fordítják, nem egy esetben a bemutatandó előadás rendezőjének szája íze szerint. Sokszor már nem is Shakespeare Hamletjéről beszélünk, hanem az Arany-Hamlet, Eörsi-Hamlet, Mészöly-Hamlet vagy éppen Nádasy-Hamlet szövegéről...”

  • 2014.11.01. (3.szám) Nemzeti, Witold Gombrowicz OPERETT
    Mulatságosan groteszk és szórakoztatóan komoly
    ELŐADÁSAJÁNLÓ

    A zenés dráma ajánlója. A fordító: Pályi András és Eörsi István, a rendező: Andrzej Bubień.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • szinhaz.hu, 2014.09.11. Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT

  • 2014.11.14. (41.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Kinda Gabriella: Krassó György újratemetése

    Krassó Miklósról Jávor István dokumentumfilmje, Krassó Györgyről Xantus János portréfilmje. A Krassó-testvérek életútja, sírhelyük. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.