EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1973.02.szám Színház, Malonyai Dezső: Színházművészetünk új útjai
    fórum

    Tanulmány. Műsorpolitikai eszmeiség. Műhelyek, stílusok, művészek. Az 1971–72- es évadról.

    „A másik vonulat az abszurd dráma és szemlélet irányából közelít a témához, elsőrendűen nem belső indokok, nem a mi viszonyaink kényszerítő hatása miatt, hanem idegen példákat követve. (Való igaz, hogy a nyugati mintákból átvett, konzumtársadalmat bíráló szemléletet és indulatot néhány magyar gazdasági és társadalmi hiányosságra is alkalmazhatták. Ilyen művek voltak például Szabó György: Szekrénybe zárt szerelem, Görgey Gábor: Cápák a kertben c. műve, valamint Eörsi István drámái.)”

  • 1973.02.szám Tiszatáj, Kiss Ferenc: Kritikánk tagozódása

    A tanulmány a magyar irodalomkritika módszertani válságát és ideológiai tagozódását elemzi, elutasítva a puszta leltározást és a lokális mércéket az abszolút esztétikai értékrend javára. A szerző bírálja az Eörsi Istvánhoz köthető, radikálisabb, nemzeti közösségi feladatvállalástól elszakadó irányzatot, amely a korszak kultúrpolitikai vitáinak egyik kulcspontja volt. 

  • 1973.03.17. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Közbűnök, magánkétségbeesés

    Stephen Spender elemzése Michael Casey és egy antológia háborús verseskönyveiről a The New York Review of Books-ban. A költők amerikai katonák voltak Vietnamban, és érzelmileg és erkölcsileg azonosultak a vietnami néppel és az országgal. Felismerik, hogy „nincs visszatérés az ártatlansághoz”. 

  • 1973.03.24. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ördögi paktum

    Egy amerikai televíziós társaság hét hónapon keresztül kísérte figyelemmel egy tipikus amerikai család életét, és filmet forgatott róluk. A sorozat szerzője Craig Gilbert. Mire elkészültek vele, a család széthullott. Egy kritikus szerint talán a „kamerák is hozzájárultak a kísérleti alanyok ijesztő magatartásához.” A szerző ezt határozottan cáfolja. „Szerinte a kamerák még segítségére is voltak a családnak »az üres tér kitöltésében«, amennyiben kommunikációs mankóul szolgálak”

  • 1973.03.szám Új Látóhatár, Sulyok Vince: Egy figyelemre méltó világirodalmi kézikönyv

    Részlet. A stuttgarti Alfred Kroner kiadó gondozásában megjelent Moderne Weltliteraturról. A modern magyar irodalomról szóló fejezetben, melyet Gömöri György írt „...indokolatlannak érződik még Eörsi, Fodor, Gergely Sándor, Görgey Gábor, Passuth László, Remenyik Zsigmond, Török Sándor, Salamon Ernő jelenléte is...”.

  • 1973.04.08. Tolna Megyei Népújság, Megjelent a Jelenkor áprilisi száma

    A Jelenkor című lap szemléjében olvashatjuk, hogy a lírai rovatban szerepelnek többek közt Eörsi István versei.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1973.04.szám E.I.: Szerepek. Kutyaszemmel

  • 1973.04.14. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A taktikázó Hegel

    Megjelent Karl-Heinz Ilting filozófia-professzor gondozásában és kommentárjaival a sorozat első része, mely Hegel 1818 és 1831 között tartott jogfilozófiai előadásainak leiratait tartalmazza.  A Spiegel szerint „megdöbbentő egyértelműséggel bizonyítják, hogy az 1820-ban kiadott jogfilozófia, mely elsősorban volt ludas abban, hogy Hegelt oly sokan lássák százötven éven át gerinctelen, reakciós porosz államfilozófusnak, csak fedőszöveg volt, mellyel a szerző a cenzúrát akarta lecsillapítani.” August von Kotzebue német író és cári ügynök meggyilkolása, és ennek következményei. 

  • 1973.04.28. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Humoreszket írok

    A nemzetközi költőtalálkozón Petőfiről tanácskoztak. A kivetítőn Eörsi grafikonokat, struktúralistát látott. Kiderült, hogy összetévesztette a helyszínt, tévedésből a Nemzetközi Műszaki Fejlesztési társaság tanácskozására ment el.

  • 1973.04.szám Jelenkor, E.I.: Szerepek
    Kutyaszemmel

    Versek.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Tolna Megyei Népújság, 1973.04.08. Megjelent a Jelenkor áprilisi száma

  • 1973.04.szám Tiszatáj, Kiss Ferenc: Kritikánk és a líra

    A tanulmány a szocialista kötelezettségvállalás válságát és a líra összetett fejlődését elemzi, bírálva a kritika képtelenségét a „nyugtalanító” költői kérdések kezelésére. Az Eörsi Istvánnal való implicit szembenállás a népi-nemzeti költészet védelmében és a kritika felelősségének hangsúlyozásában nyilvánul meg, szemben Eörsi autonóm, radikálisabb megközelítésével. 

  • 1973.05. Új Látóhatár, Borbándi Gyula: Haraszti-dosszié
    Dokumentum

    Részlet. „Haraszti Miklós 28 éves költőt és írót felforgató tevékenység miatt Budapesten letartóztatták és magánzárkába zárták.” Az ezt megelőző évek adminisztratív intézkedései írók, értelmiségiek ellen. „...1972 nyarán a nyomdában foglalták le a Forrás című kecskeméti folyóirat egy számát és Eörsi István verseket és egy hippi-komédiát tartalmazó kötetét.” A külföldi lapok beszámolói az esetekről. Haraszti első kihallgatási napján 13 tanút hallgatott meg a bíróság. Köztük volt „Hegedűs András szociológus, volt miniszterelnök, Szelényi Iván szociológus, a Szociológiai Szemle nemrégen menesztett szerkesztője, Konrád György regényíró és szociológus, Máriássy Judit író és kritikus, Nyerges András író, Eörsi István költő és Mészöly Miklós regényíró.”

  • 1973.05.12. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tamás rigmusaiból

    Vers.

  • 1973.05.26. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az igazmondás csapdája

    F. kocsijára Hamburgban ráült egy elefánt. Később rendőrök állították meg…

  • 1973.05.29. (123.szám) Szolnok Megyei Néplap, trömböczky: Irodalmi összeállítások. Budapest hullámhosszán

    (Rádiókritika. A költészet és az irodalom növekvő szerepe a rádióban. Az egyik adás a Napjaink alkotógárdájának műveit mutatta be. Egy másik sorozat ˝...a szocialista költészet nagyjait bemutató műsor egyik része. Bertolt Brecht költészete a téma, Eörsi István, a költő bemutatója, s Avar István, valamint Kohut Magda a költemények, az összekötőszöveg előadói.˝ ˝Az ötletes formáért Eörsi Istvánt és a szerkesztő Horváth Lászlót illeti dicséret.˝ A rendező: Vadász Gyula.)

  • 1973.06.09. Népszava, Nyolc bemutató lesz a Víg- és a Pesti Színházban

    A következő évad előadásairól. Új magyar mű, Eörsi István darabja, a Széchenyi és az árnyak lesz a Pesti Színház első bemutatója.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1973.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dramaturgia

    A Spiegel cikke Kambodzsa bombázásról. Miért nem foglalták el a vörös khmerek azonnal a fővárost? A cikkíró szerint minden fél számára előnyösebb, ha az egész térség problémáinak végleges rendezéséig az amerikaiak gondoskodnak a főváros ellátásáról. Eörsi dramaturgiai játéka: „Ha a partizánok valóban elfoglalhatnák Phnom Penht, de egyelőre nem teszik, akkor miért bombáznak az amerikaiak? Nyilvánvalóan dramaturgiai okokból. […] Például nem színpadi festék folyik, hanem vér, egyik oldalon sem dramaturgiai halált halnak, és senkinek sem mindegy, hogy elköveti-e ezt a jóvátehetetlen botorságot.” 

  • 1973.06.30. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A helyszín

    Pilinszky János költészetéről, az eszme és a tér összefüggéséről. 

  • 1973.07.06. (156.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő

    Rádiókritika a Kötélen a Niagara fölött, a Műfordítói vallomások című műsorokról, és Varga Károly ifjúsági zenei táborokról szóló riportműsoráról.

    A Műfordítói vallomások című műsorban Shelleyről, Heinéről, Brechtről, és arról, hogy Eörsit a forradalmi költészet foglalkoztatja.

    „...Eörsi István rendkívül rokonszenves, póztalan nyilatkozatát hallhattuk. Marsall László kalauzolt a költő-drámaíró-publicista és műfordító Eörsi műhelyébe. […] Eörsit mindenekelőtt — a felsorolt nevek is ezt bizonyítják — a tágasan értelmezett forradalmi költészet foglalkoztatja.”

  • 1973.07.21. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A közgondolkodás folyamatosságáért

    Könyvkritika. Litván György–Szűcs László: A szociológia első magyar műhelye (Válogatás/ I-II. – Gondolat Kiadó, 1973.).

  • 1973.07.szám Nagyvilág, Lawrence Ferlinghetti: Orgyilkosság-raga

    Ferlinghetti verséről. Versfordító: Eörsi István.

  • 1973.07.szám Színház, Kalmár Éva: Dersi Tamás: Thália magyarul tanul

    Könyvkritika. Kötet a kortárs drámairodalom új útjairól és a magyar drámai múltról. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1973.08.03. (180.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő

    Rádiókritika a Majakovszkij születésének 80. évfordulója alkalmából bemutatott műsorokról, és Demcsák Katalin Érdemeinek elismerése mellett című dokumentumműsoráról. A Majakovszkijról szóló portrét Lendvai György állította össze, a szerkesztő Horváth László, a rendező Vadász Gyula volt.

    „A műveket rangos műfordítói gárda tolmácsolásában hallottuk (Devecseri Gábor, Eörsi István, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor fordított például Majakovszkij-verseket, írásokat); a szerkesztő Horváth László, a rendező Vadász Gyula volt.”

  • 1973.08.04. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szigetországi tragédia

    Vers.

  • 1973.08.11. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy boldog ember

    Könyvkritika Balázs János cigány-festő Füstölgések című verseskötetéről.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.