EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.02.13.nyest.hu, Fejes László: Holnap Szent Bálint napja lesz...

    (Idézetek Shakespeare Hamletjéből, Ophelia dalából magyar fordítók tolmácsolásában. A források között: Öt Shakespeare-dráma Eörsi István fordításában. Palatinus, Budapest, 1999.)

  • 2013.02.szám Jelenkor, Ágoston Zoltán: Szlovén tükör
    Gállos Orsolya: Szlovéniai változatok. Esszék, tanulmányok, interjúk

    Részlet a könyvkritikából. A Jančar-interjúban az író „Magyarországról szólva Eörsi István, Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter műveit említi olyanokként, amelyek szemléleti hasonlóságokat mutatnak a sajátjaival, minden különbözőségük ellenére is.”

  • 2013.02.szám Mozgó Világ, Hegyi Gyula: Kettéosztott városok érzékisége

    Esszé a berlini falról és a belfasti falról.

    „Eörsi István, aki a két városrész egyesülése előtt hosszabb időt töltött a körülzárt Nyugat-Berlinben, az ottani határ leomlása után néhány évvel ellátogatott Belfastba, mint ironikusan írta, a várost kettéosztó fal iránti nosztalgiáját kiélendő.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1992.10.02. (40.szám) E.I.: Megszállottak közt
    • Népszabadság, 1992.11.07. Kertész Ákos: Egyesült Európa

  • 2013.03. Tiszatáj és 2013.04.15.tiszatajonline, Schiff Júlia: "Egy csipet Hölderlin"

    (Részlet. Beszélgetés Friederike Mayröckerrel. Versei fordítói közt megtalálhatjuk Eörsi Istvánt is.)

  • 2013.03.01. (1.szám) Parnasszus, Tamási Orosz János: „Ahogy keresgél homályban motozva”

    Szepesi Attila költészetéről, kortársairól. Eörsi István említése. Fotó: Feleségével és öt gyermekével

  • 2013.03.01. (9.szám) Élet és Irodalom, Kukorelly Endre: Hogy hogyhogy

    Részlet – egy színházi próbáról. Eörsi István említése.

  • 2013.03.02. Magyar Nemzet, K. A.: Szívünk vigyázzban áll

    Különkiadásban számolt be a Szabad Nép Sztálin haláláról. Idézetek a méltató írásokból, nem csak a Szabad Népből.

    „»A Betegség híre. Az volt a legiszonyúbb. / hogy elvesztette a szót és öntudatát, / ki a világon a legtöbb igazságot beszélte, / arra borul a némaság« (Eörsi István: Sztálin).”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2013.03.04.tortenelemportal.hu, Vincze Gábor: "Mélységes megrendeléssel..." - Sztálin halálhírének fogadtatása

    (Részlet Eörsi István Sztálin halálakor írt verséből.)
    Előzmény:
    Uj-Hang különkiadás, 1953.03. Eörsi István: Sztálin

  • 2013.03.05. index.hu, Tóth Eszter Zsófia: A recskiekbe reményt öntött Sztálin halála

    A magyarországi Sztálin-kultuszról. Sztálin halálának hazai fogadtatása. Kövesi Endre, Benjámin László, Eörsi István, Kuczka Péter és Zelk Zoltán is verset alkotott Sztálin halálakor. A Népszava sajtóhibája: Sztálin halálát nem „mély megrendüléssel”, hanem „mély megrendeléssel” tudatták olvasóikkal; következmények. Fotók

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2013.03.05.eurozine.com (Merkur,2013.03.05.), Helmut König: Lob der Dissidenz

  • 2013.03.06.katona.postr.hu, Brozsek Niki, Kecskés Nóra és Pozsgai Dóri: "Ha máshol nem, akkor a garázsomban csinálunk színházat!"

    (Részlet. Beszélgetés Molnár Piroskával a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött időszakról.)

  • 2013.03.14. (11.szám) 168 óra, A rendszerváltás tavasza
    Emlékeztető

    Részlet. A rendszerváltás tavaszának kiemelt mondatai 1990-ből harminc értelmiségitől a 168 Óra rádióműsorból és a lap második évfolyamából.

    Eörsi István: „Hogyan nyugodhat széles alapokon az új demokrácia, ha nem biztosítja praktikus intézkedésekkel is minél több ember számára a magán- és köztulajdon birtoklásának szabadságát és lehetőségét? És ha nem biztosítja mindenkinek a védekezés jogát a tulajdon túlkapásaival szemben?”

  • 2013.03.16. Népszabadság, Papp István: Archaikus Erdei-torzó

    Könyvkritika Huszár Tibor: Erdei Ferenc 1910–1971. Politikai életrajz című kötetről.

    Fotó: Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes és Maléter Pál honvédelmi miniszter a szovjet csapatok kivonásáról tárgyal a Parlamentben1956. november 3-án.

    „Természetesen ismerünk nem egy példát arra, hogy a magyar sztálinizmus éveit kiszolgáló értelmiségiek milyen komoly lelkiismereti válsággal küzdöttek 1953 után, és hogyan váltak Nagy Imre híveivé és a régi rend bírálóivá. Elég Csoóri Sándor vagy Eörsi István ez időszakban írott költeményeire gondolni. Mit tett ezzel szemben Erdei Ferenc? Ő is küzdött a maga démonaival? Vagy nem? Hiszen Nagy Imre híveinek 1955-ben menniük kellett a kormányból, ez nem a saját, hanem Rákosi Mátyás döntése volt elsőrendűen. Akkor viszont miért maradhatott Erdei mégis?”

  • 2013.03.25.fokapu.hu, Könyv: Eörsi István - A Maradjhű utcában

    (A kötet kapcsán Eörsi munkásságáról.)

  • 2013.03.25.fokapu.hu, Könyv: Eörsi István - Bedobom a törülközőt - Publicisztikai írások

    (A kötet tartalmából. Az írások többnyire többsége szamizdat célokra készültek; Eörsi röviden vall kötetéről.)

  • 2013.03.29. (13.szám) Élet és Irodalom, Csaplár Vilmos: Folytassa, kérem!
    (Konrád György 80 éves)

    Részlet. Emlékképek Konrád György 80. születésnapján. Eörsi István említése.

  • 2013.03.szám Alföld, Halász László: Kényelmetlen tűnődések

    Gondolatok Lukács Györgyről. Vajda Mihály Sisakrostély című és Szókratészi huzatban című könyvében írt róla. Vajda vitatkozik, viaskodik Mesterével. Halász egyetemistaként rossz érzésekkel olvasta Lukácsot, de nem hitte, hogy Lukács cinikus lett volna, és tisztességessége sem tagadható. A Bibó-vita.

    „A kérdező maga is egykori »bajba jutott« (merőben más előtörténettel ugyan, mint Bibó, Kádár börtönét több éven át ő is megjárta): Eörsi István. A Mester halála után, nem hagyja nyugton a kérdéses vita. Bár nézőpontom, okadatolásom és hangvételem (könnyű nekem!) igencsak eltér az övétől, a hetvenes évek végén levont következtetései példásak. Kivált abban, ahogy felszaggatja a hazai politizálás »törzsi gyökereit« (copyright Antall József). Tehát Eörsi: »Bibó intellektuális győzelmének oka (...) írói álláspontjának magasabb rendű moráljában rejlik. (...) a bibóság az, ami a magyar közéletből 1919 óta hiányzott és hiányzik. (...) (Lukács György) Erkölcsi vereségét a Bibó-vitában – és nemcsak ekkor – az a fajta szellemi szolgálat okozta, amit önként vállalt, amikor 1919-ben a kommunistákhoz csatlakozott.”

  • 2013.03.szám Filmvilág, Kelecsényi László: Godard – mindörökké
    JLG – JEAN-LUC GODARD DICSÉRETE…

    Könyvkritika a JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetről. Pentelényi László és szerkesztőtársa, Zentay Nóra Fanni kiadatta 21 magyar szerző 25 dolgozatát. Eörsi István A civilizáció vége. Godard: Weekend című cikke is szerepel a kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend
    • Kapcsolódó cikk:
    • Filmvilág, 2018.05.szám Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet

  • 2013.03.szám Palócföld, Szele Bálint: A szó hatalma
    Illyés Gyula műfordításai
    ILLYÉS 30
    KUTATÓTERÜLET

    A műfordítói pályakép áttekintése. Műfordítói elvek. A Kínai szelence című kötete. A Nyitott ajtók című műfordítás antológiája. Műfordításai elemzése. Shakespeare: Coriolanus fordítások javítása. Eörsi István fordításának említése.

  • 2013.03.Tiszatáj, Faragó Kornélia: A fordító mint antropológiai paradigma

    2013.05.03.tiszatajonline.hu, Faragó Kornélia: A fordító mint antropológiai paradigma
    (Részlet a Vickó Árpáddal folytatott beszélgetésből. Eörsi Interjú c. drámája inkább olvasni, mint bemutatni való.)

  • 2013.04.04. Heti Világgazdaság (online kiadás), ln: Konrád György 80. És akkor mi van?

    Konrád György köszöntése 80. születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hivatalosan senki nem köszöntötte... Fotók

    „A Petőfi Irodalmi Múzeumban létrejött egy asztaltársaság, a virtuális korban nincs lehetetlen. Petri György mellett ül Konrád, még Rajk László van a képen és Eörsi István.” 

  • 2013.04.05. (14.szám) Élet és Irodalom, Cifra Mihály: A röfögő alattvaló

    Részlet. Vásárhelyi Mária Kertész Ákosról szóló cikkével vitatkozik Révész Sándor. Révész érvelése az egykori Gerő András és Eörsi István közötti vitára emlékezteti a szerzőt.

    „Révész hozzászólása engem kísértetiesen emlékeztet a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos évekkel ezelőtti Gerő András és Eörsi István közötti vitára. Akkor teljesen elképedtem, hogy az általam tisztelt, elismert, rendszeresen okosan nyilatkozó Gerő András hogyan képes akkora ostobaságokat mondani, és ragaszkodni a demagóg álláspontjához.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27.szám) Schmidt Mária–Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 2013.04.11. Magyar Szó, gém: Kupuszina, az élmények szigete
    A VAJDASÁGI MAGYAR AMATŐR SZÍNJÁTSZÓK XVIII. TALÁLKOZÓJA
    A környező településekről is folyamatosan érkeznek érdeklődők az előadásokra

    Beszámoló a Kupuszinán rendezett Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XVIII. Találkozójáról.

    „A topolyai Mara Amatőr Színház a szemle többszörösen díjazott csoportja, idén Eörsi István Sírkő és kakaó című előadását hozták, amelyet Kálló Béla rendezett.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2013.04.12. irodalmijelen.hu, Laik Eszter: AKI NEM KAPOTT SZOBROT

    Tarján Tamás beszélgetése Radnóti Sándorral és Schein Gáborral Weöres Sándor életművéről. Egy Eörsivel kapcsolatos anekdota: „Weöres közölte Eörsi Istvánnal, hogy rendszeresen olvassa az ÉS-ben, mire Eörsi megtisztelőnek nevezte, hogy tetszenek az írásai. Weöres csak így reagált: »Nem tetszenek, olvasom!«” Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1993.06.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    • Élet és Irodalom, 1995.03.03. (9.szám) Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz
    • szinhaz.net, 2015.10.13. E-könyv: Eörsi István a Színházban. Kőrössi P. József: Mi nem múlik el. Eörsi Istvánra emlékezve
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.