EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.09.01. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Savanyú úti élmények

    Reagálás a Népszava Úton-útfélen D.-vel címmel megjelent riportra.

    „Hamar kiderül azonban, miféle hely is ez a Tördemic! »A falu közepén tizenévesek kis gyülekezete, egy lányka orra bukik biciklijével, nagyot fékezek” – írja Sz. Hülye kopasz köcsög zsidó – ordít egy vidám legény. – Na látod, hogy magyar falu – mondja D. barátom«. Püff neki! A már betegeskedő, szorongó Eörsi István írt ilyesféle, ellenőrizhetetlen »sztorikat« a Népszavában az előző polgári kormányok idején. Eörsi jó költő, művelt fordító, szellemes és stílusos formaművész volt, de nem tudott mit kezdeni a politikai rendszerváltozással. Nem találta a helyét, pedig éveket töltött börtönben ’56 miatt.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2011.08.19. Szász István: Úton-útfélen D.-vel – Nincs a rendszerünkben

  • 2011.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, Gál Éva: Operatív kombináció –
    a „Kopasz” fedőnevű célszemély ellen

    A BM III/III-4-a. alosztálya akciója Eörsi István lejáratása érdekében 1979–80–ban. „Engedélyezett javaslat alapján 1979 augusztusában operatív kombinációt hajtottunk végre a célszemély lejáratása érdekében. Intézkedésünk alapját nevezett néhány verse képezte, amelyek 1953-ban jelentek meg »Fiatal szemmel« című kötetében és nyíltan állást foglaltak szocialista rendszerünk mellett. […] Eörsi tekintélyét nem sikerült alapjaiban megingatnunk, de »leveleink« feltehetően egyesekben benne maradhatnak tüskeként, amit egyszer végső érvként még felhasználhatnak ellene. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós például azért nem írta alá a prágai perek kapcsán kezdeményezett tiltakozó nyilatkozatot, mert »a szovjet ügynök« Eörsi aláírta.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 1999.04.02. E.I.: Három szitokszó és perspektívái
    • Az írás és további részletek Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a Titkosrendőrség látókörében című kötetében jelent meg 2013-ban. A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Az eset titkosszolgálati jelentéseit megtekintheti az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok résznél (1979.05.18. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Napi Operatív Információs Jelentés „Kopasz” fn. célszemély nyugati ismertsége érdekében)
    • Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.09.03. (35.szám) Heti Világgazdaság, Merényi János: Vizit, frász

    Olvasói levél. Mivel az olvasó hiányolja a lapban megjelent „Cápaszámos” visszaemlékezésből Eörsi István Látogatás előtt című versének szövegét, olvasói levelébe teljes terjedelmében bemásolja.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    • Heti Világgazdaság, 2011.08.13. (32.szám) Murányi Gábor: Vizit, frász

    A további kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a Látogatás előtt kifejezést.

  • 2011.09.14. (37.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Kertész-levél másik oldala
    SZÓKIMONDÓ

    A magyargyűlölet hagyományairól, típusairól.

    „2010-ben bizonyos hatalmi körök elveszítették Magyarországot, és tehetetlen dühükben ez az eszelősen szélsőséges és otromba gyűlölethabzás Kertész-levélben inkarnálódott. Ami egy folyamat végkifejlete. Az ős: Gábor Andor, Fejtő, Jászi, a kortárs Petri György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Heller Ágnes, Schiff András – hogy csak a tehetségesebbeket említsem. De ilyen pokolbugyormélyre senki sem röfögte le magát, mint Kertész Ákos. […] leveléből kiderül, hogy őt csak a baloldal érdekli, a genetikusán alattvaló magyar nem.”

  • 2011.09.15.hir24.hu, A tévében: alfa hím farkas vs. nyomorgó nők

    (Részlet. "Az én Berlinem" című 2004-es portréfilmben Berlinről vallanak írók, művészek - Eörsi István is.)

  • 2011.09.20. magyarszo.com, Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek
    Interjú Konrád György íróval (2.)

    A Konrád Györggyel készült beszélgetés második részében szó van a Nemzetközi PEN múlt heti belgrádi kongresszusán a Délkelet-Európát, Magyarországot és Szerbiát is érintő, politikai, társadalmi kérdésekről, a ’99-es szerbiai NATO-bombázásról. A térség jövőjéről. Egykori vitájáról Heller Ágnessel, Eörsi Istvánnal és Kertész Imrével. Fotó

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek

  • 2011.09.21.hetnap.rs, Bata János: Hornyik Miklós két könyve

    (Részlet A széttagolt ország című Hornyik-kötet kritikájából. Képzeletbeli beszélgetés Eörsivel - idézet Eörsi Rákosit dicsőítő verséről szóló párbeszédből.)

  • 2011.09.24. Magyar Szó, Szemerédi Magda: A szó ereje
    Hornyik Miklós: A széttagolt ország, Unicus Műhelv, 2011

    Könyvismertetés. A kötet a magyarországi történésekről ad számot 1992-től napjainkig. A tágra nyitott társadalom – képzelt beszélgetés Eörsi Istvánnal a magyarországi zsidóság lélektanáról.

    • A kötet (Hornyik Miklós: A széttagolt ország) adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2011.09.24.magyarszo.com, Szemerédi Magda: A szó ereje. Hornyik Miklós: A széttagolt ország

    (Könyvkritika. Magyarországi történésekről 1992-től napjainkig. A tartalomjegyzékben: A tágra nyitott társadalom – képzelt beszélgetés Eörsi Istvánnal a magyarországi zsidóság lélektanáról.)

  • 2011.09.25. helikon.ro, Gordon Sándor: Eörsi, Jánosházy, Nádasdy versus Arany, avagy a 19. századi nyelvhasználat és a „színpadra fordítás” (ny)elve

    A műfordításokról, a Shakespeare-fordításokról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásukról. A régi, „klasszikus” fordítások újrafordításának szükségességéről. A Szentivánéji álom újrafordítói. Eörsi indokai, miért szükséges az újrafordítás. Példák.

  • 2011.09.szám Jelenkor, Márfi Attila: In memoriam Futaky Hajna (Dr. Bécsy Tamásné)
    1927–2011

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2011.09.szám Jelenkor, Takáts József: Avantgárd utazások

    Részlet az esszéből. Tolnai Ottó Útinapló, folytatásokban című írásáról, a Kezdet című folyóiratról. Eörsi István említése.

  • 2011.09.szám Kortárs, Sturm László: Mentalitás és erkölcs
    György Péter: Apám helyett; Hornyik Miklós: Scott kapitány utolsó feljegyzése; A széttagolt ország

    Könyvkritika.

    „A széttagolt ország »képzelt beszélgetésében« (Eörsi Istvánnal) felbukkan – mellékesen, de egy Eörsi, Ungvári Tamás, Fodor Gábor, Göncz Árpád stb. névsorba illeszkedve – György Péter neve (mint »esztéta és ámokfutó«: a kritikám elején innen idéztem).”

    • Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.09.szám Színház, Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    A SZÍNHÁZ SZEREPE AZ 1956-OS FORRADALOMBAN (2. rész)

    A cikk befejező része. A budapesti színházi élet forradalmi eseményeinek rekonstrukciója. Mi zajlott le a színházak falai közt 1956. október 23-a és november 4-e között? Néhány pillanatfelvételt a szabadságharc „utcai” eseményeiből. A forradalom utáni helyzet. Gáli József: Szabadsághegy című darabjának korabeli kritikái. Németh László: Galilei. Fotó: jelenetek a darabokból

    „Eörsi Benedek Árpád rendező egyik nagy hibájának tartja (a sok apró »ízléstelenség« mellett), hogy Zsuzsára mint »női Jagóra« hárít minden felelősséget.”

    Előzmény és kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1989.11.szám Drámamelléklet, E. I.: A hazugság aurája
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai. A SZÍNHÁZ SZEREPE AZ 1956-OS FORRADALOMBAN
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab (SZABADSÁG-HEGY / SZABADSÁGHEGY címét.

  • 2011.09.Várad, Kőrössi P. József: A bennem élő titokkal el kell boldogulni

    (Részlet a Lángh Júliával folytatott beszélgetésből. Eörsi Istvánhoz fűződő barátságáról.)

  • 2011.09.Várad, Kőrössi P. József: Ady ma frontember lenne

    (Részlet a Kemény Istvánnal folytatott beszélgetésből. A politikai jellegű versekről.)

  • 2011.10.01. (10.szám) Havi Magyar Fórum, Bata János: Hornyik Miklós két könyve

    Könyvkritika Hornyik Miklós két új könyvéről, A széttagolt országról és a Scott kapitány utolsó feljegyzéséről.

    „Egyetlen idézet az Eörsi Istvánnal folytatott képzeletbeli beszélgetésből: Ön ifjú korában írt egy lírai költeményt, amelyben nemzőatyjának nevezte Rákosi Mátyást. – Nem tagadom: ez részemről szemantikai, fenomenológiai és hermeneutikai botlás volt, aki azonban bírálni merészeli Matyit, az izomból antiszemita.”

    • Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)

    A témához kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben felsorolt cikkeknél.

  • 2011.10.03.kotvefuzve.postr.hu, jolsvaijulia: Mit ivott a kedvenc íród?

    (Részlet. Eörsi: "Petrivel, amíg össze nem esett, Hegelről lehetett beszélni.")

  • 2011.10.07. (40.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András: Egy szellemi ember
    Ketten egy új könyvről – Kőszeg Ferenc: Múltunk vége

    Könyvkritika. „Kőszeg nem udvariaskodik, Eörsi vagy Bence György halálakor is megragadja az alkalmat, hogy felidézze az egykori vitákat, sérelmeket.” Elkésett vita Eörsi Istvánnal a 233. oldalon.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2011.10.07. (40.szám) Élet és Irodalom, Bozóki András: Sündisznó a konyhában
    Ketten egy új könyvről – Kőszeg Ferenc: Múltunk vége

    Könyvkritika. „Kötekedik Bence Györggyel, Eörsi Istvánnal és helyenként Tamás Gáspár Miklóssal, élesen bírálja Magyar Bálint politikáját. […] Furcsa, hogy Bencére és Eörsire vonatkozó kritikáját Kőszeg csak azok halála után írja meg, de őt ilyen apróság – hogy írásának kortárs tárgya él-e, hal-e – nem zavarja. […] Eörsi István esetében váratlan fordulattal oda konkludál, hogy a kortársak félreismerték, amikor ragyogó publicistának tartották, ám íróként átnéztek rajta. A helyzet épp fordítva áll: az illető nem túl eredeti publicista volt, ámde kiváló író. Ha valamiért, hát épp ezért küzdött Eörsi egy életen át: hogy kortársai jelentős írónak tartsák.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.10.09.karancs.nolblog.hu, Бездомный (jehu = Gusztos István): "Nincs értelme már a szónak"

    (Az Új Színház újnyilasok kezére juttatásáról, Tarlós Istvánról. Eörsi István tudná, hogyan kell erről a hatalomról beszélni.)

  • 2011.10.11.operettszinhaz.hu, Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    (Programajánló. Paul Dessau zenéjével Somogyi Szilárd diploma-vizsgaelőadása a Budapesti Operettszínházban. A Kaposvári Csiky Gergely Színházban 1992-ben bemutatott előadás stúdiószínpadi változata Bertolt Brecht és Eörsi István /fordító/ örököseinek az engedélyével.)

  • 2011.10.13. Népszabadság, Munkatársak: Kazettáról az éterbe
    Rádió – Megszólal a múlt

    Az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) akciója: leadja az 1983 és 1987 között kazettarádióként működő Artpool Rádió hanganyagait. A kazetták szerkesztője Galántai György volt. Eörsi István Szép a szocializmus című szövegét mondja; ugyanazon a kazettán a költő-publicista A tükör című versét Hobo adja elő.

  • 2011.10.13. szinhaz.hu, Egressy Zoltán: Egressy premier Egerben — Sóska, sültkrumpli a stúdióban

    Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli című szatirikus vígjátékát a Gárdonyi Géza Színház mutatja be – a rendező: Dér András. Részlet Egressy Zoltán litera.hu-s netnaplójából (2006. április 24.) Egy rövidke történet Eörsi Istvánról.

    „A Hídember [Eperjes Károly] azt is mesélte, milyen jóban volt Eörsi Istvánnal, hogy szerették egymást, pedig ugye mennyire másként látta ő a világot, a halála előtt találkoztak, megölelték egymást.”

    Kapcsolódó cikk:

    • litera.hu, 2006.04.24. Egressy Zoltán: Azért sejtem

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.