Cikkek

• 2011.12.szám Kortárs, Albert Gábor: Írók szövetségben
  irodalom a politika ölelő szorításában

  Az M1 vitaműsora 2011. június-júliusában az Írószövetség régi közgyűléseiről. Az Írószövetség 1986-os közgyűlése.

  „Az idézett visszaemlékezések forrása: A Dunatáj Alapítvány dokumentumfilmjében elhangzott szöveg. Kortárs, 2007/7-8., 99-109.”

  Előzmény:

  • Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága

  Kapcsolódó cikk:

  • Kortárs, 2015.03.szám Márkus Béla: A politika nyomában 

  Tartalom

• 2012.01.02. galamus.hu, Ludassy Mária: A mindenkori feljelentők és feljelentettek

  A Charta 77 szolidaritási akció 34. évfordulóján indított sajtókampány a „liberális filozófusok” ellen, akik közül annak idején többen aláírták a szolidaritási nyilatkozatot. Az ideológiai küzdelmek a feljelentők és feljelentettek között zajlanak. Eörsi István említése.

  Kapcsolódó cikk:

  • galamus.hu, 2011.01.17. Balogh S. Éva: Elszánt ostobaság – a Magyar Nemzet filozófusvádjairól

  Tartalom

• 2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A mi Amerikánk
  Egy filmről másként

  Részlet Hegedűs Péter: Az én Amerikám című filmjének kritikájából. Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezés említése.

  Kapcsolódó cikk:

  • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2012.08.31. (35.szám) Varga László: A mi Amerikánk

  Tartalom

• 2012.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Perecz László: Társadalom-lélektan, pró és kontra
  A Bibó–Lukács-vitáról

  Részlet. Eörsi István gondolatának említése.

  Tartalom

• 2012.01.szám (tavasz) Eső, Jenei Gyula: Költő, világ, varázs, mérnök
  Beszélgetés Kele Fodor Ákossal

  József Attila kapcsán Jenei idézi Eörsi gondolatait.

  „Valahol Eörsi István azt írta erről, nem hiszi el, hogy a kortársak ne lettek volna tisztában József Attila zsenijével, de féltékenységből, irigységből, hiúságból nem mondták ki.”

  Kapcsolódó cikk:

  • Élet és Irodalom, 1988.04.15. (16.szám) E.I.: József Attila kortársairól

  Tartalom

• 2012.01.szám Létünk, Káich Katalin: Regionalizmus és egyetemesség

  Esszétanulmány a művelődéstörténetről mint a szellemi maradandóság örökérvényűségének hiteles őrzőjéről. A szerző a regionalizmus és az egyetemesség egymás közötti viszonyát az emberi szellem határnélküliséget magában foglaló jellegéből adódóan elemezi.

  „A 20. századi vasfüggönyök sem voltak képesek teljes mértékben elzárni az emberi szellemi szárnyalás forrásainak csapjait, hiszen a hatvanas-hetvenes években számos magyarországi író, kinek írásai nem voltak mindig a fennálló rendszer elvárásainak megfelelően artikulálva (Hamvas Béla, Mészöly Miklós vagy éppenséggel Eörsi István), a vajdasági Hídban vagy az Új Symposionban publikálhatott.”

  Tartalom

• 2012.01.szám Színház, Szabó István: Ez történt Mohácsi után
  A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ TITKOS METAMORFÓZISA

  Esszé. Kik hozták létre a produkciót, milyen volt annak kritikai visszhangja, mekkora sikere volt a közönség körében. Fotó: jelenetek a különböző előadásokból

  „Az évad országosan is csak kevés figyelemre méltó operett-előadást hozott. 1993. április 23. azonban fontos dátum a Csárdáskirálynő történetében. Kaposváron Mohácsi János a korábbi szokásokkal ellentétben nem egyszerűen csak értelmezte, és nem is csak átírta a klasszikus operettet, hanem megalkotta a saját változatát. […] A helyzet bájos paradoxona, hogy miközben az előadás alapján az eredeti szerzők talán rá sem ismernének művükre, az előadás színlapja lakonikus egyszerűséggel negligál minden filológiai problémát, és ennyivel intézi el a kérdést: »Dramaturgiai munkák: Mohácsi János és Eörsi István«. A kivételes gazdagságú műsorfüzet még ennyit sem közöl.”

  Az 1993-as bemutató idején a rendező Eörsi István dramaturggal a történetet visszahelyezte az eredeti mű megírásának időpontjára, ezért lett a címe 1916. A Csárdáskirálynő.

  • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  Tartalom

• 2012.02. Politikatudományi Tanulmányok, Pál Gábor: A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA A POLITIKAI VITÁKBAN
  Értelmezések és alkalmazások.

  Tanulmány. Idézetek Eörsi írásaiból is.

  „Mások a gyűlöletbeszéd alkalmazása kapcsán felvethető erkölcsi elvek relativitását hangsúlyozták. Eörsi István például igyekezett leszögezni, hogy a »gyűlölet« érzése és kifejezése politikai kérdésekkel, berendezkedésekkel, eszmékkel és csoportokkal kapcsolatban önmagában még nem elítélendő dolog. Hozzátette, hogy nézete szerint vannak »nyomorító« és »humánus« »gyűlöletek«. Előbbiek valóban erkölcsi elveket sértenek, ám utóbbiak éppen hogy képviselik, megvalósítják, érvényesítik azokat – hisz világos különbség van aközött, hogy valakit rasszista alapon gyűlölünk, vagy épp fordítva, a rasszista gondolkodásmódból eredő tetteket gyűlöljük. […] Eörsi úgy fogalmazott, hogy bár a »kisebbségek elleni uszítás« »végletes megnyilatkozásai« valóban veszedelmesek és elítélendőek, az »égbekiáltó egyenlőtlenség« gyűlölete »humánus« dolog – ahogy az »agresszív nacionalizmus« gyűlölete is »nemes érzés« […] Eörsi István kifejezetten sérelmezte, hogy Lomninci Zoltán egy korábbi interjúban a gyűlöletbeszéd »kategóriájának égisze alatt« »egy kalap alá vonta« ifj. Hegedűs Lóránt és Tamás Gáspár Miklós megnyilatkozásait. Kifejtette, hogy a lehető leghatározottabban ellenzi a »kétfajta indulat« »ilyetén gleichschaltolását«, sőt, elveti magát a gyűlöletbeszéd fogalmát is. Ez ugyanis, különösen a Magyarországon elterjedt módon, stiláris kategóriaként használva akár Shelly, Petőfi, Heine vagy Ady egyes verseinek megbélyegzésére is alkalmas lehet.”

  Kapcsolódó cikkek:

  • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Vásárhelyi Mária: A valószínűtlenség valószínűsítése
  • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
  • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
  • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) E.I.: A gyűlöletbeszédről
  • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
  • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
  • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
  • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
  • Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
  • Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
  • Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
  • Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
  • Népszabadság, 2003.11.21. Eörsi István: A tekintély feltételei
  • Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...
  • Népszabadság, 2003.12.02.Eörsi István: Osztályok és pártok
  • Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat
  • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) E.I.: Beperelt Schmidt Mária
  • Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) E.I.: Beperelt Schmidt Mária II.
  • Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás. Kényszer és méltányosság
  • Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások. Doháth Ferenc válasza
  • Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
  • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
  • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) E.I.: A sajtó szabadsága
  • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet. perek
  • Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete. Kovács Zoltán: Csak röviden!
  • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) E.I.: Még egyszer a gyűlöletről
  • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd. Kovács Zoltán megjegyzése
  • Élet és Irodalom, 2004.12.17. (51–52.szám) Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
  • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
  • Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet. Szimbolikus történetek Eörsi halálának árnyékában
  • Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
  • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága. Vásárhelyi Mária: Süketek párbeszéde?
  • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
  • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet. Ítéletek
  • Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más
  • Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény. Tisztelt Főszerkesztő Úr!
  • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész

  Tartalom

• 2012.02.01. litera.hu, Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot…
  Netnapló

  A Holmi folyóirat naplója Radnóti Sándortól. Szerkesztőségi életképek, fotók.

  „Az ötlet gazdája Kenedi János volt, s az első szerkesztőségnek ő is, Eörsi István is tagja volt. Centripetális és centrifugális erők kezdtek el működni, s mivel megegyeztünk az egy ember-egy szavazat elvében, egy idő múltán Kenedi is, Eörsi is azt tapasztalta, hogy folyamatosan leszavazzuk őket. [...] Levonták a konzekvenciát, és távoztak a szerkesztőségből.”

  Reagálás:

  • folyometer.blog.hu, 2012.02.03. Szántó Domingo: Holmis netnaplók – 

  Tartalom

• 2012.02.03. folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: Holmis netnaplók
  Folyóméter – folyóiratfigyelgető
  Mit ír az újság – avagy minden, amit tudni akarunk az irodalomtól

  A Holmi szerkesztői írták a Litera netnaplóját – ennek elemzése.

  „Radnóti Sándor. Nagyon informatív, például az indulásról, Kenedi és Eörsi kezdeti

  szerepéről (az utóbbié nekem újdonság volt), illetve Domokos Mátyás visszavonulásáról.”

  Előzmény:

  • litera.hu, 2012.02.01. Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot...

  
  

  
  

  Tartalom

• 2012.02.07. Népszabadság, Böcskei Balázs: In memoriam Kádár-rendszer
  (Csurka István halálára)

  A szerző gondolatai Csurka István halála kapcsán a Kádár-rendszerről. Nem tud megbocsátani Csurkának antiszemitizmusa, gyűlölete, erkölcstelensége miatt. 

  „Ő is annak a forradalom utáni, a kulturális emlékezet sérülését indukáló csendnek a »konstruálója« volt, amely Eörsi Istvánt fogadta szabadulásakor. Ez a »csendben való élet« sokaknak számos (politikai és kulturális) »jót« adott, és ők napjainkban hallgatnak jólétük eme hazugságairól. […] Meghalt Csurka István, elhunyt egy antiszemita, aki Aczél György »féltett gyermeke« volt. Van mit tanulnunk halálából.”

  Tartalom

• 2012.02.09. (6.szám) Heti Válasz, Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

  A szerző felidézi egy 2000-es, Csurkánál tett látogatását (ekkor berlini nagykövet volt). Csurka nagy politikai színjátéknak tartotta a parlamenti képviselőséget. Fotó: Csurka István Budapest, 1972. február 19., a József Attila-díjas író otthonában

  „Bevallom, kicsit tartottam is a beszélgetéstől, hiszen az előző évi Frankfurti Könyvvásáron, ahol Magyarország volt a fővendég, a hivatalos program folyamatosan a két István – Csurka és Eörsi – támadásának volt kitéve, amiből persze akár arra is következtethettünk, hogy jól állítottuk össze a bemutatandó könyvek listáját.”

  Kapcsolódó cikkek:

  • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
  • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
  • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
  • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
  • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
  • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások

  Tartalom

• 2012.02.11. Magyar Szó, Csorba Béla letartóztatása
  A MAGYAROK HÁBORÚELLENES ÖNSZERVEZŐDÉSE VAJDASÁGBAN (1991–1992) XI
  Naplójegyzetek a mozgósításról, a háborúellenes megmozdulásokról és ezeknek az éveknek a hordalékáról

  Naplójegyzetek dátumokkal.

  „1992. II. 8. A Pesti Hírlap hírben tette közzé Csorba Béla letartóztatását, a Népszabadságban Eörsi István emelte fel hangját a letartóztatás ellen, s erről másnap a Magyar Szó is beszámolt. […] 1992.II.13. [Konrád György, Pesti Hírlap] »Magam kértem meg pénteken este Predrag Palavestra urat, a szerb Pen Club ügyeletes elnökét, hogy tegyen lépéseket Csorba Béla kiszabadítása érdekében. A figyelmemet a letartóztatásra egyébként Eörsi István költő hívta fel, aki barátságban van Csorba Bélával. Tőle tudtam meg a részleteket.«”

  Előzmény:

  • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám) Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?
  • Beszélő 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám), E.I.: [Csorba Béláról]
  • Magyar Szó, 1992.02.09. Cs. Z.: A világszervezet Krajina túsza
  • Reggeli Pesti Hírlap, 1992.02.13. Fekete Péter: Csorba Béla szabadlábon!

  Tartalom

• 2012.02.19.prae.hu, Falcsik Mari: Kívüle vs benne `52- Rabok legyünk. Vagy szabadok.

  (Pilinszky János: A SZERELEM SIVATAGA és Eörsi István:ANYáM /Mikor a Párt tagjelöltje lett/ című verse. Eörsi magyarázata a a diktátordicsőítő énekek keletkezésének okairól.)
  
  

  Tartalom

• 2012.02.24. magyarhirlap.hu, Mátyás Sándor: Emlékezzünk az áldozatokra!

  Részlet. Marinetti és Majakovszkij munkásságának összehasonlítása – a fasiszta és a kommunista mozgalom közötti hasonlóság. Majakovszkij Beszélgetés az adófelügyelővel a költészetről című verséből idéz – fordítója: Eörsi István.

  Tartalom

• 2012.02.24.magyari.transindex.ro, Magyari Tivadar: MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVáRI DIáKOK

  (Részlet. Mit mond Majakovszkij a mai fiataloknak? Vlagyimir Iljics Lenin című verse Eörsi István fordításában.)

  Tartalom

• 2012.02.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Rendszerváltó játék

  (Színikritika. Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darabjának ősbemutatója március 9-én a WS Színház Márkus Emília Termében, Soós Péter rendezésében, Háy János átiratában. A szerzői ajánlás Ivo Bresannak, Eörsi Istvánnak és Krassó Györgynek szól.)

  Tartalom

• 2012.02.szám Ellenfény, Ölbei Lívia: Omlett

  Részlet a színikritikából. Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabjáról, amely Ivo Brešan Paraszt Hamlettét vette alapul.

  „…rögtön minősíti is a rendszerváltást (bár lehet, hogy ez már csak utólagos magyarázat). Fontos – mert utal a darab létrejöttét tapinthatóan inspiráló primer indulatra, szinte publicisztikai hevületre – a példányon olvasható szerzői ajánlás: »Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg».”

  Tartalom

• 2012.02.szám Kalligram, Kukorelly Endre: Ez így nem fog menni

  Esszé az irodalomtörténet-írás nehézségeiről. Eörsi István említése.

  Tartalom

• 2012.02.szám Literatura, Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója
  MŰHELY

  Részlet a Déry Tibor: Felelet című regényéről szóló tanulmányból. A Felelet második kötete körül folyó vitáról. Az Írószövetség első kongresszusának vitája, amelyen Eörsi István is felszólalt.

  „A korabeli irodalmi sajtó kizárólag a sematikus derékhad és Lukács György követőinek (Mészáros István, Abody Béla, Eörsi István, Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor stb.) ellentéteként kívánta ezt a nézetkülönbséget beállítani, valójában azonban a teljes szellemi élet érintett volt a problémában, még ha nem mindenki vallott is nyilvánosan színt.”

  Kapcsolódó tartalmak:

  • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
  • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.

  Tartalom

• 2012.03.07. (10.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Harminchetek

  A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988. június 5-ei felhívásának aláírói. Az aláírók között van Eörsi István is.

  Tartalom

• 2012.03.09. exindex.hu, Mélyi József: Plusz pátosz

  Sugár János ’56-os emlékműállítása a Kiscelli Múzeumban. A Tűz a múzeumban című projektet nem engedélyezték, helyette A csőcselék emlékműve valósult meg. Angyal István és a rusztikus kő. A szerző emlékképe Eörsiről, aki a kilencvenes években a berlini magyar nagykövetség október 23-i fogadásán a töltött paprikával leöntött, foltos ingében „széles vigyorral” beszélgetett Joachim Gauck-kal.

  „Eörsi nevetése mindig igazán felemelő volt, és manapság különösen hiányzik. ’56-ra pedig a legmaradandóbb emlékezés talán az lenne, ha mindenki elolvasná Eörsi 1988-ban megjelent könyvét: Emlékezés a régi szép időkre.”

  • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Kapcsolódó cikkek:

  • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  Tartalom

• 2012.03.12. kuruc.info, Dr. Ilkei Csaba: Dezső János ügynök találkozása a „munkás-paraszt hatalommal”

  Tanulmány az ügynökügyekről Dezső János állambiztonsági hálózati személy esetén bemutatva. Az állambiztonsági hálózati személyeket nem zárták ki bűncselekmények elkövetése után, sőt, kivonták az igazságszolgáltatás törvényes rendjéből. Ehhez felhasználták az MSZMP-t és az ügyészséget is. Részletek III/III-as összefoglaló jelentésekből. Dezső három megyében, három fedőnéven is be volt szervezve. Zala megyében „Mecseki Zoltán” fedőnévvel, majd „Zalai László” és „Zalavári Béla” néven jelentett. Személyek, akikről jelentéseket írt. Köztük volt Eörsi István is. Különleges, előre be nem jelentett akciói. Kizárják sikkasztási ügye miatt, de fogdaügynöki kedvezményt kap „Zalai László” fedőnéven, majd újból a hálózat tagja „Zalavári Béla” fedőnéven. Beépülése a Jelenkor folyóirat szerkesztőségébe. Második bűntette és a mentési kísérlet, aminek eredménye: pihentetés. 1969. február 24-én kizárták a hálózatból.

  Tartalom

• 2012.03.17. hirszerzo.hu, Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-ben. A NKÖM a 2000-es freiburgi német – magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.

  „Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó, reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”

  Reagálás:

  • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
  • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  Kapcsolódó cikkek:

  • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság (és az itt felsorolt cikkek)
  • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt (és az itt felsorolt cikkek)
  • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  Tartalom