EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1972.08.06 (184.szám) Kisalföld, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

    Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.08.12. (33.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Mit ér az ember, ha futballista?

    A Spiegel riportja Beckenbauerral, Netzerrel és Müllerrel. A futballisták szerint ők nem reprezentásai a németeknek. 

  • 1972.08.18. (194.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő

    Rádiókritika a Pódiumest, A nappal szeme, a Könyvek és századok és az Olvasnivaló című műsorokról.

    A Pódiumest című rádióműsort Dániel Ferenc állította össze és rendezte. Halász Péter riporter a Mi jut eszébe Franciaországról? kérdést tette fel.

    „A keretjáték, illetve az összekötő szöveg szellemi, elképzelt utazásra hívott — rádiós utazásra, de valódi úti élmény is helyet kapott, a keretjáték írója, Eörsi István idézett fel néhány jellegzetes, különös francia karaktert.”

  • 1972.08.26. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Magyar vagy nem magyar?

    „Az Akadémia II. Osztályának Közleményeiben, Fekete Éva fordításában és jegyzeteivel érdekes dokumentumgyűjtemény jelent meg: azok a levelek, amelyeket Lukács György 1911 és 1926 között írt Paul Ernstnek, a német újklasszicizmus nagy tekintélyű teoretikusának, drámaköltőjének és írójának.” Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy milyen okok irányították Lukácsot a német szellemi élet felé. Tőkei Ferenc Lukács György magyarsága című cikke a Kritikában. Vajon magyar, vagy német filozófus volt-e Lukács György? 

  • 1972.08.szám Nagyvilág, Erich Fried versei

    Franz avagy egy elsőrendű szerelem. Pederasztia mint fegyver. Az agresszivitás gyógyászati leküzdése.

    Eörsi István fordításai.

  • 1972.08.szám Nagyvilág, Gergely Ágnes: Paszternak két könyve

    Könyvkritika Borisz Paszternák: Éjszakai szél. Válogatott versek (Európa Könyvkiadó, 1971.) és Luvers gyermekkora. Két kisregény. (Európa Könyvkiadó, 1971.) című kötetekről.

    Az Éjszakai szél verseinek fordítói közt találjuk Eörsi Istvánt.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1972.09.09. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Konkrét spanyolok

    Az Akzente nyugatnémet irodalmi folyóirat híradása a spanyolországi konkrét költészetről. 

  • 1972.09.30. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I. Interjú

    Vers.

  • 1972.10.21. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A sztráda

    Az Amerikában terjedő új művészeti ágról. Vita arról, hogy vajon új művészeti eljárásokat alakít-e ki a szórópisztollyal való festés? Beilleszkedik-e az egyetemes árutermelésbe? Eörsit – ellenvéleménye miatt – idealistának minősítették, pedig szerinte is áru a művészet. 

  • 1972.10.szám Dolgozók, E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak

    Vers.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Kortárs, 1967.01.szám E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak

  • 1972.10.Új Írás, E.I.: Vers kérdőjelek közt. Mese

    (Versek)

  • 1972.11.04. (45.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Böll kis fényűzése
    Tájékozódás

    A Spiegel Heinrich Böll azon véleményéről, hogy nem fizet önként több egyházi adót. „Így akart szót emelni az egyház »brutális strici-alternatívája« ellen, mely így hangzik: »fizess, vagy lépj ki«”. A kölni püspök fizetési haladékot adott. A bíróság határozata szerint nincs semmi törvényellenes kényszer, hiszen az egyház minden tagja megszabadulhat az adótól – kilépés útján. Mivel Böll nem akart kilépni az egyházból, tárgyalásra került sor, és állami végrehajtókat küldtek Böllre. „…mint a szellem emberének, tiltakoznia kellett a hit és a pénz ilyen közönséges összefonódása ellen.”. Böll Kölnről szóló versében is ír az egyház és a tőke összefonódásáról. Idézet a versből.

  • 1972.12.02. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az én változatom

    Viktor Widerát, aki a frankfurti repülőtéren megszállt egy kanadai repülőgépet, lelőtték, és elmebetegnek nyilvánították. Eörsi kísérletet tesz intellektuális rehabilitációjára. „Az átlagostól eltérő magatartásokat szívesen bélyegzik bolondnak – az átlagos viselkedés viszont minden körülmények között észszerűnek számít. Ez nem bolondság?”

  • 1972.12.16. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ingres hegedűje

    Könyvkritika Gábor György: Ingres hegedűje című kötetéről. 

  • 1972.38.szám Dolgozók, Bertolt Brecht: GAUMER és IRK

    Az elbeszélés Eörsi István fordítása.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1964.(03.szám) Bertolt Brecht: Gaumer és Irk

  • 1973. (3–4.szám) Kincskereső, E.I.: Szigetországi tragédia

    Vers.

  • 1973.01.18. Esti Hírlap, Irodalmi műsorok
    A Kossuth-Klub programja

    Világirodalmi égtájak címmel rendez műsorokat az Írószövetség Műfordítói és a TIT irodalmi nyelvi szakosztálya. Az esten többek között Eörsi István versfordításai hangzanak el.

  • 1973.01.21. Magyar Szó, Heinrich Böll versei
    Múzsám
    Angyal
    Verj riadót!

    Versek – Eörsi István fordítása.

  • 1973.01.szám Nagyvilág, Heinrich Böll versei

    Múzsám. Angyal. Verj riadót. Köln I. Köln II. Köln III.

    Eörsi István fordításai.

  • 1973.01.szám Tiszatáj, A Petőfi-életrajz kérdéseiről
    Beszélgetés Fekete Sándorral

    Fekete évfordulóra megjelent Petőfiről szóló köteteiről. Vitája Eörsivel a Petőfi, a vándorszínész című könyvéről, Martinkó András Eörsit dorgáló szavairól.

    „S hogy a dolog világos legyen, kicsit részletesebben kell itt kitérnem Martinkó Andrásnak egy cikkére, amelyben Eörsi Istvánt dorgálta meg, amiért ő »Fekete Sándornak Petőfi, a vándorszínész című könyvével foglalkozva« »a szerzőnek Petőfi színészi képességeire vonatkozó végső következtetéseit mindenestül« elfogadta. Martinkó úgy állítja be ezeket a következtetéseimet, mintha azok szerint Petőfi nemcsak hogy nem volt rossz színész, hanem éppenséggel nagy színész is lett volna. »Mintha Petőfi költői nagyságát emelni lehetne azzal, hogy nagy színész is volt...« — teszi hozzá Martinkó szelíd iróniával. Az irónia nagyon is jogosult — volna, ha a jobb sorsra érdemes Eörsit oly álnokul félrevezető következtetésekben csakugyan ilyesmi állt volna. De nem ez áll, éppen nem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.07.26. (30.szám) E.I. Egy vándorszínész nyomában
    • Kritika, 1972.07.szám Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben

  • 1973.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A gondolkodás lehetőségei
    Hetvenöt éve született Bertolt Brecht

    Megemlékezés az évfordulón. Brecht gondolatai Hegelről és Marxról. 

  • 1973.02.17. (8.szám) Nő, Bertolt Brecht: A gonoszság maszkja

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1973.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy látogatás

    Elbeszélés Széchenyi-drámájáról.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Tolna Megyei Népújság, 1974.04.17. Ordas István: Húsvét az éterben 
    • Pest Megyei Hírlap, 1974.04.19. (90.szám) Rádiófigyelő
    • Hajdú-Bihari Napló, 1974.05.01. Zöldi László: A rádió mellett. Széchenyi ürügyén
    • Magyar Ifjúság, 1974.10.25. (43.szám) Z. L.: Láthatatlan köntös. Rádió
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjának a címét.



  • 1973.02.szám Színház, Cserje Zsuzsa: Arcok és maszkok
    Pécsi Sándor (1922–1972)

    Emlékezés Pécsi Sándor elmúlt három évtizedére régi lapokból idézett írásokkal.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház és Filmművészet, 1956.06.szám E.I.: Élősdi, csaló vagy jólelkű öregember? MEGJEGYZÉSEK LUKÁRÓL ÉS PÉCSI SÁNDOR ALAKÍTÁSÁRÓL

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.