Cikkek
-
1972.07.09. Fejér Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
Lyra MundiAz Európa Könyvkiadó Lyra Mundi sorozatában három kötet jelent meg a könyvhéten. „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép ... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«.”
1972.07.15. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Filozófia és forradalom
Könyvkritika Ludassy Mária: Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit című kötetéről.
1972.07.16. Csongrád Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).
„Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása
Kapcsolódó cikkek:
- Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
1972.07.29. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Napihír, helyreigazítással
Milyen eszközei vannak a sajtónak arra, hogy a borzalmas híreket ne közönyösen fogadja az olvasó? A „Helyreigazítás” szó figyelemkeltő, így az olvasó elgondolkodik azon, amit az eredeti cikkben észre sem vett. Épp ezért „Ajánlatos tehát valamiféle hibát elkövetni, hogy azután a helyreigazítás kellő talajt kínáljon a figyelem horgonyának. Javaslom továbbá, hogy ilyenkor rendezzük át verssé a szöveget – a költészet pusztán a különleges szedés miatt is érzelmekre hangol.” Eörsi versbe szedte a helyreigazítás szövegét.
1972.07.szám Kritika, Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben
Petőfi színjátszó képességei. Eörsi Fekete Sándor Petőfi, a vándorszínész című könyvéről. Petőfi Tigris és hiéna című drámájáról. Petőfi drámája nem egyenrangú a költészetével.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1969.07.26. (30.szám) E.I.: Egy vándorszínész nyomában
Reagálás:
- Tiszatáj, 1973.01.szám A Petőfi-életrajz kérdéseiről. Beszélgetés Fekete Sándorral
1972.07.szám Színház, Nánay István: Helyzetkép egyetemi fesztivál után
Az április 5–8 között Szegeden megrendezett Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál után beszélgetés a tanulságokról Bíró Zoltánnal, Varga Tamással, Ambrus Györggyel és Paál Istvánnal.
Bíró Zoltán: „Több együttes viszont »elment« a témája kínálta lehetőség mellett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Eörsi István: A megmentett város című előadása bármily kellemes mulatságot szerzett a nézőknek, túlzottan vígjátékra volt hangszerelve, s a tragikomédia keserűségével, valóságával adós maradt.”
- Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1972.08.06 (184.szám) Kisalföld, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).
„Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása
Kapcsolódó cikkek:
- Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
1972.08.12. (33.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Mit ér az ember, ha futballista?
A Spiegel riportja Beckenbauerral, Netzerrel és Müllerrel. A futballisták szerint ők nem reprezentásai a németeknek.
1972.08.18. (194.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő
Rádiókritika a Pódiumest, A nappal szeme, a Könyvek és századok és az Olvasnivaló című műsorokról.
A Pódiumest című rádióműsort Dániel Ferenc állította össze és rendezte. Halász Péter riporter a Mi jut eszébe Franciaországról? kérdést tette fel.
„A keretjáték, illetve az összekötő szöveg szellemi, elképzelt utazásra hívott — rádiós utazásra, de valódi úti élmény is helyet kapott, a keretjáték írója, Eörsi István idézett fel néhány jellegzetes, különös francia karaktert.”
1972.08.26. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Magyar vagy nem magyar?
„Az Akadémia II. Osztályának Közleményeiben, Fekete Éva fordításában és jegyzeteivel érdekes dokumentumgyűjtemény jelent meg: azok a levelek, amelyeket Lukács György 1911 és 1926 között írt Paul Ernstnek, a német újklasszicizmus nagy tekintélyű teoretikusának, drámaköltőjének és írójának.” Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy milyen okok irányították Lukácsot a német szellemi élet felé. Tőkei Ferenc Lukács György magyarsága című cikke a Kritikában. Vajon magyar, vagy német filozófus volt-e Lukács György?
1972.08.szám Nagyvilág, Erich Fried versei
Franz avagy egy elsőrendű szerelem. Pederasztia mint fegyver. Az agresszivitás gyógyászati leküzdése.
Eörsi István fordításai.
1972.08.szám Nagyvilág, Gergely Ágnes: Paszternak két könyve
Könyvkritika Borisz Paszternák: Éjszakai szél. Válogatott versek (Európa Könyvkiadó, 1971.) és Luvers gyermekkora. Két kisregény. (Európa Könyvkiadó, 1971.) című kötetekről.
Az Éjszakai szél verseinek fordítói közt találjuk Eörsi Istvánt.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1972.09.09. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Konkrét spanyolok
Az Akzente nyugatnémet irodalmi folyóirat híradása a spanyolországi konkrét költészetről.
1972.09.30. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I. Interjú
Vers.
1972.10.21. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A sztráda
Az Amerikában terjedő új művészeti ágról. Vita arról, hogy vajon új művészeti eljárásokat alakít-e ki a szórópisztollyal való festés? Beilleszkedik-e az egyetemes árutermelésbe? Eörsit – ellenvéleménye miatt – idealistának minősítették, pedig szerinte is áru a művészet.
1972.10.24. Új Ifjúság, Költők az őszről
Federico Garcia Lorca: Mentek a népekVers. Fordító: Eörsi István.
- A vers több antológiában is megjelent. Ha az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél a keresőmezőbe beírja LORCA nevét, megtalálhatja ezeket a köteteket.
- A könyvek adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1972.10.szám Dolgozók, E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak
1972.10.szám Új Írás, E.I.: Vers kérdőjelek közt
MeseVersek.
- Eörsi Mese című verse A nemek és az igenek (1976) című kötetében található. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi Vers kérdőjelek között című verse a Jönnek a bájos tények (1983 és 1991) című kötetben a 171. oldalon található a JELENLÉTEDTŐL TÁVOLLÉTEDIG ciklus részeként. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1972.11.04. (45.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Böll kis fényűzése
TájékozódásA Spiegel Heinrich Böll azon véleményéről, hogy nem fizet önként több egyházi adót. „Így akart szót emelni az egyház »brutális strici-alternatívája« ellen, mely így hangzik: »fizess, vagy lépj ki«”. A kölni püspök fizetési haladékot adott. A bíróság határozata szerint nincs semmi törvényellenes kényszer, hiszen az egyház minden tagja megszabadulhat az adótól – kilépés útján. Mivel Böll nem akart kilépni az egyházból, tárgyalásra került sor, és állami végrehajtókat küldtek Böllre. „…mint a szellem emberének, tiltakoznia kellett a hit és a pénz ilyen közönséges összefonódása ellen.”. Böll Kölnről szóló versében is ír az egyház és a tőke összefonódásáról. Idézet a versből.
1972.12.02. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az én változatom
Viktor Widerát, aki a frankfurti repülőtéren megszállt egy kanadai repülőgépet, lelőtték, és elmebetegnek nyilvánították. Eörsi kísérletet tesz intellektuális rehabilitációjára. „Az átlagostól eltérő magatartásokat szívesen bélyegzik bolondnak – az átlagos viselkedés viszont minden körülmények között észszerűnek számít. Ez nem bolondság?”
1972.12.16. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ingres hegedűje
Könyvkritika Gábor György: Ingres hegedűje című kötetéről.
1972.38.szám Dolgozók, Bertolt Brecht: GAUMER és IRK
Az elbeszélés Eörsi István fordítása.
Kapcsolódó cikk:
- Nagyvilág, 1964.(03.szám) Bertolt Brecht: Gaumer és Irk
1973. (3–4.szám) Kincskereső, E.I.: Szigetországi tragédia
Vers.
1973.01.18. Esti Hírlap, Irodalmi műsorok
A Kossuth-Klub programjaVilágirodalmi égtájak címmel rendez műsorokat az Írószövetség Műfordítói és a TIT irodalmi nyelvi szakosztálya. Az esten többek között Eörsi István versfordításai hangzanak el.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.