EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.01.szám Híd, Konrád György: Kérdezd, olvasd Végel Lászlót, nem bánod meg

    Végel László méltatása. Fotó Konrád Györgyről és Végel Lászlóról.

    „A kilencvenes évek elején, amikor a Nemzetközi PEN a széteső Jugoszláviával bajoskodott a leginkább, belecsöppenve az elnöki szerepbe, de meglehetősen tanácstalanul, Végel Lászlótól tanultam a legtöbbet. Alighanem így voltak vele többen, budapesti írótársaim is. Közülük Eörsi Istvánt és Esterházy Pétert Végel nem mulasztotta el fölhívni, s hogy a hívottak egyike én voltam, jóleső bizonysága annak, hogy tudtunk egymással jól beszélgetni.”

  • 2011.01.szám Híd, Szerbhorváth György: Pótpapa, pótfiú

    Emlékek Végel Lászlóról, Eörsi Istvánról, a Symposionról, a megrendelt írásokról, a belgrádi demokratikus ellenzékről.

    „Ha már Eörsi. Azt hiszem, egyszer igencsak megsértettem. Ráadásul egy dicsérettel. Mivel azt találtam mondani, hogy milyen kiválóak a publicisztikái és esszékötete, az Időm Gombrowitz-csal. De ő fitymán legyintett, ugyan, mik azok. Hanem a versei, azokat olvassam! Ő abban jó igazán! Amire hümmögtem, bevallom, nem sok versét olvastam, az se igen tetszett, bár ahogyan előadta politikai költeményeit, úgy igen hatásosak és élvezhetőek voltak. Valamit motyogtam a műfajokról, hogy hát ha abban kiváló, az esszében, miért baj az, de láttam, már a feje búbja is vörös.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.01.szám Hitel, Petrik Béla: A lakitelki sátor felé
    Kármentő – Egy lap margójára

    Emlékek, krónika a Jel-Szó című lapról. Az első szám 1985 elején készült el. Az ügynöki jelentések a lapról.

    „A Jel-Szó az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának időszaki lapja volt, hivatalosan 300 példányban jelent meg. E lapnak Gorondy-Novák Sándor barátommal együtt voltam szerkesztője két éven keresztül. Erről szól ez az írás.” Az 1985 novemberi, második lapszámban szerepelt Eörsi István Az új Hegel című verse. „(Eörsi a verset két másikkal együtt a szerkesztőknek címzett levelében az én címemre küldte meg egyszerű postai küldeményként. Hogy ki közvetíthette, mivel nekünk közvetlen kapcsolatunk nem volt, nem tudom? Levelében többször tett utalást arra, hogy nem sértődik meg, ha nem közöljük a verseket, amelyeket a börtönben írt)”

    Kapcsolódó cikk:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Az új Hegel

  • 2011.01.szám Színház, Tompa Andrea: Ha a holtak feltámadnak
    KACSOH PONGRÁCZ – HELTAI JENŐ – BAKONYI KÁROLY: JÁNOS VITÉZ

    Színikritika a szolnoki Szigligeti Színházban bemutatott Kacsoh Pongrác – Heltai Jenő – Bakonyi Károly: János vitéz című előadásról. A rendező: Balázs Péter. Fotó: jelenetek a darabból

    „Viszont az a furcsa, hogy az ember nézi, nézi, egy, aztán két órán át, és lassan szinte hajlamos beletörődni és elfogadni: ez ilyen, s ennek létjogosultsága van, hiszen lám, itt ül a közönség, s az első felvonásban hatszor jutalmaz nyílt színi tapssal jelenetet. De ahogy Eörsi István fogalmaz: »Mi elfogadhatatlan / - mert a szív belefásul -, / azt ne fogadd el, sőt / ne is vedd tudomásul.«”

    Kapcsolódó vers:

    • Élet és Irodalom, 1990.02.09. (6.szám) E.I.: A harmonikus élet receptje

  • 2011.02.01. litera.hu, Vágvölgyi B. András: Pepi 70
    Végel László hetvenéves

    Születésnapi köszöntő. Eörsi István hiánya. Fotó

    „Persze nem csak a Végel Pepinek hiányzik az Eörsi Pista, talán az egész magyar szellemi életre elmondható. (Én néha elképzelem, mit is írna ő most, ilyenkor vagy elsápadok, vagy fulladozok a röhögéstől.)”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2005.09.08. Marton László Távolodó: Jöhet a következő – Szerbhorváth György: Vajdasági lakoma

  • 2011.02.01.geoszabo.blog.hu, Szabó Viktória: Akit háromszor eltemettek

    (Egy 2009-ben, Geoszabó Lászlóval megjelent interjú. Meg nem jelent verseskötetéhez előbb Petri, majd Eörsi írt előszót.)

  • 2011.02.02. (5.szám) Magyar Demokrata, Ágoston Balázs: Hazaárulás felsőfokon

    Seres László és Göncz Kinga Magyarország elleni szankciókra vágyik, ami a publicista szerint hazaárulás. Olyan régebbi esetek felidézése, melyekben – a szerző szerint – beárulták Magyarországot külföldön, és gyűlöletet szítottak, uszítottak Magyarország ellen. „E feneketlen gyűlöletből fakad a hazaárulásra való hajlam.” Néhány név és eset kiemelése: Konrád György, Vásárhelyi Mária, Kepecs Ferenc, a „Lukács György köpönyegéből előbújt filozófushad”, Vajda Mihály, Schiff András, Fischer Iván, Göncz Árpád, Tom Lantos, a zámolyi romák ügye, Katz Katalin, a liberálisok levele Lionel Jospinnek – az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.


  • 2011.02.08.kapuvar.blog.hu, P.mester: A hűség bére: Orbán hűbéri állama

    (Részlet. A mai helyzet kapcsán Eörsi egy gondolatának idézése: "a vezér mindenhová „kisorbánokat” ültet, akik mind őt szolgálják.")

  • 2011.02.09. Heti Világgazdaság (online kiadás), Szegő Péter: Kemény bírálat a nyilvános vitát vállaló Médiatanács-tagnak

    A Budai Liberális Klub Hidegvérrel című vitája a médiatörvényről és annak lehetséges következményeiről. A vitavezető Kozák Márton volt.

    Széky János, az Élet és Irodalom szerkesztője Eörsi 80-as évekbeli kérésére hívta fel a figyelmet, miszerint vezessék be a cenzúrát, mert akkor legalább lehet tudni, mit szabad írni és mit nem.

  • 2011.02.11.zagorodnijpark2.nolblog.hu, erlauer (Hell István): Aszt Johán emléke, avagy non omnis moriar

    (Emlékfoszlány Eörsi Istvánról egy régi asztalfiók - és könyvespolc kapcsán.)

  • 2011.02.14. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    A jobboldal megszünteti a demokráciát, felszámolja a jogállamot: húsz esztendeje ugyanazok ugyanazt a nótát fújják

    Idézetek a sajtóból 1990-től kezdődően, melyek arról szólnak, hogy a jobboldal megszünteti a demokráciát, felszámolja a jogállamot. Köztük három idézet Eörsi Istvántól.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. E.I.: A légköri viszonyokról
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil – E.I.: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014.(június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2011.02.25. (8.szám) Élet és Irodalom, Révész Sándor: Fitzsimons – a történelem

    A Biszku Béla elleni per abszurditása. „Aki ’56-ot ellenforradalomnak tartja, és nem fogja be a pofáját, annak a vádlottak padján a helye.” Eörsi István említése.

  • 2011.02.ibusz.hu, Bitódalok

    (Christian Morgenstern: Bitódalok a Budapesti Bábszínházban. A fordítók közt Eörsi István.)

  • 2011.02.jegymester.hu, Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott

    (A Temesvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka – Határtalan Színházi Szemle. Rendezte: Victor Ioan Frunzã. Fordította: Vas István, Eörsi István.)

  • 2011.02.szám Múltunk, Szőts Zoltán Oszkár: A rendszerváltás nyomtatott sajtója és Horthy Miklós újratemetése (1989–1994)
    Közlemények

    A cikk fejezetcímei: Bevezetés – A kutatási módszerről – Az első korszak (1989–1990) – A második korszak (1991–1993. július) – A harmadik korszak: Az újratemetés időszaka (1993. második fele) – Esti Hírlap – Havi Magyar Fórum – Heti Kis Újság – Heti Magyarország – Hunnia füzetek – Kapu – Kritika – Magyar Fórum – Magyar Hírlap – Magyar Narancs – Magyar Nemzet – Mai Nap – Nemzeti Újság – Népszabadság – Népszava – Országos Sajtószolgálat – Pesti Hírlap – Reform – Új Magyar Hírek – Új Magyarország – Vasárnapi Hírek – A negyedik korszak a temetés után – Összegzés – Az 1989 és 1994 között megjelent sajtóanyagok listája lap szerinti bontásban.

    „Eörsi István írásában hosszasan fejtegette, hogy Antall Horthy felfogása mennyire káros.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 2011.02/03.Várad, Kőrössi P. József: Szeretném, ha egy cseh kötetem volna

    (Részlet Kőrössi P. József és Kovács András Ferenc beszélgetéséből. Eörsi úgy vette meg a számára addig ismeretlen Székely János verseskötetét, hogy előtte megnézte, mit írt `56-ban.)

  • 2011.03.10. 7ora7.hu, Mesterházi Máté: Fekete Gyula: "Mi korszerű, mi korszerűtlen"

    (Részlet. Beszélgetés Fekete Gyula zeneszerzővel az Excelsior című új operája keletkezéséről. Korábbi darabja, A megmentett város Eörsi István színdarabján alapszik. A mostanihoz Papp András írt librettót.)

  • 2011.03.12. Népszava, Farkasházy Tivadar: Kívánják a ceruza eltörését,
    avagy az MSZP és a sajtó

    Március 15-e, az írók és a sajtó. Eörsi István említése.

  • 2011.03.18. 7ora7.hu, Ugrai István: Szöveg és bizonytalanság

    (Színikritika. Eörsi István: A fogadás. Éless-Szín.)

  • 2011.03.18. Népszabadság Online, Hompola Krisztina: Parttól partig
    Vigyél át, révészem!

    A Liget folyóirat „Vigyél át, révészem” című antológiájáról, melyben szerepel Eörsi István is.

    „A breviáriumból kiderül, akad, aki levelet ír a tengernek, és akad, aki beszélget vele, találkozhatunk Eörsi István örök optimizmusával: »mindig gyönyörűbb a másik partja«, és Kormos István játékos folyósorolásával is.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2011.03.21. nepszava.com (Amerikai Népszava), Hekeli Gábor: A történelmi mágnes

    Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszéde. A jövőről szóló víziók taglalásáról a szerzőnek Eörsi István verssorai jutottak eszébe: „Szép a szocializmus de a kommunizmus maga a szépség, Lenin szerint aranyból lesznek az utcai vécék. … Akkor szeretnék élni, a kommunizmus korában. Egy órával se később és egy perccel se korábban.”

    Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.24. E.I.: Nosztalgia
    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Radnóti Sándor: Adaptáció
    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22.szám) Bán Zsófia: A Szabadság Fantomja
    • dunaujvaros.com, 2011.11.07. KMI: nehéz ipar, bájos tények

  • 2011.03.21.hirado.hu, hirado.hu: Drámaíró verseny Karafiáth Orsolyával, Kiss Ottóval és Zelei Miklóssal

    (A XVI. Magyar Drámaíró Versenyről, a régebbiek megemlítése.)

  • 2011.03.23.vehir.hu, Csapody Kinga: Szövegkócoló versélmények

    (Tolnai Ottóról, Tolnai Ottóval – a Vajdasági-napok vendégeként Veszprémbe látogatott a Kossuth-díjas író, költő. Eörsi István és a légy levadászása.)

  • 2011.03.26. (12.szám) Heti Világgazdaság, Szablyár Eszter: Fordított helyzetben
    Újramagyarított drámaklasszikusok

    A klasszikus drámafordítások helyett megrendelt újabb változatok a rendező koncepcióját, a néző szövegértését és a színész szövegmondását segítik. Ezzel a fordító a rendező társalkotójává lép elő. Az újabb Shakespeare-fordításokba belekerülnek a köznapi beszéd stíluselemei is, némelykor meghökkenést, ellenérzést váltva ki.

    „Nem véletlen, hogy szentségtörést, mi több, hazaárulást kiáltottak az »Arany-kor« többségi és feltétlen hívei, amikor 1983-ban Ascher Tamás kérésére Eörsi István nekilátott a Hamlet újrafordításának. Farmerben játszható, modern és reneszánsz szöveget akart, mesélte később Eörsi, de a kultikus előd tiszteletteljes árnyékából csak később, egy újbóli nekirugaszkodásnál sikerült kilépnie.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.