EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.07–08.szám Kortárs, Nagy Gábor: Egy gramm papír

    Interjú Tóth Erzsébettel. Egy nemzetközi költőfesztivál New Yorkban – Eörsi István is ott volt.

  • 2011.07.02.szdszonline.szdsz.hu, Keresztes József: Eörsi István 80 éves lenne...

    (Emlékezés Eörsi Istvánra, "az ország morális őrére".)

  • 2011.07.07. (27.szám) Heti Válasz, Révész Sándor: Cenzúrázni Nagy Imrét
    VISSZHANG

    Reflexió Szőnyi Szilárd Népszabadságban megjelent cikkére. Eörsi István említése.

    „Szőnyi Szilárd azzal vádolja a Népszabadságot, hogy cenzúrázta Nagy Imrét. A vád hamis. Már csak azért is, mert cenzúrázni közlésre szánt írásművet lehet, Nagy Imre feleségéhez írott levele pedig nem az.”

  • 2011.07.07.Magyar Narancs, Cseresnyési László: Nem tudják, de teszik • Irónia: variációk egy brechti témára

    (A humorról és az iróniáról, annak kockázatáról. A nyelvi és történelmi irónia egybeesésének bizonyítékaként Bertolt Brecht A megoldás című versét - fordította Eörsi István - idézi.)

  • 2011.07.10. Népszabadság, Pető Péter: A Narancs mint a kor gyümölcse
    Mi hajtotta a rendszerváltáskor kilőtt sajtórakétát?

    A Magyar Narancs című lap alapításának – 1989 októberében – története. A lapban publikált Eörsi István is. Fotók

    „Para-Kovács ugyancsak élete legfontosabb szakaszaként jellemzi a lapnál töltött éveit: »Azóta sem dolgoztam közösségben. Én egy suttyó, miskolci, proli punk voltam, amikor följöttem Budapestre. Csupán a rock and roll érdekelt. Azután eltelt néhány év, s a Magyar Narancs szerkesztőségében dolgoztam, ahol egy nap szembejött velem az Eörsi Pista társaságában Allen Ginsberg.«”

  • 2011.07.21. Népszabadság, Csider István Zoltán: Az árulásról

    „Uj Péter nem nyugodott bele a bírósági döntésbe, amely szerint egy, lapunkban megjelent, a Tokaj Kereskedőház nagyon olcsó, Tokajhoz méltatlan borait leszarozó cikke becsületsértő volna: az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. […] Eörsi István szerint »ott kezdődik az író árulása, hogy ürüléknek mondja a szart« Az újságíróé is.”

    Kapcsolódó cikkek, ahol az idézett mondat elhangzik:

    • Kritika, 1984.02.szám Csibra István: Eörsi István: Jönnek a bájos tények
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen

  • 2011.07.23. (29.szám) Heti Világgazdaság, Vajna Tamás: Lekeverve
    A feloszlatott Rádiószínház kulisszatitkai

    Részlet. Beszélgetés Solténszky Tiborral, a Rádiószínház búcsúzó vezetőjével. Eörsi István említése.

  • 2011.07.27. karancs.nolblog.hu, Bezdomnij (jehu = Gusztos István): Keletre, magyar!

    Eörsi István 2001-es publicisztikájának felidézése, mely "Elkeserítően aktuális".


    Előzmény:

    • Népszava, 2001.07.23. Eörsi István: A keletiség ereje. Mondom a magamét.

    2011.07.27. karancs.nolblog.hu, Bezdomnij (jehu = Gusztos István): Keletre, magyar!
  • 2011.07.30. Magyar Szó, Lukács Melinda: „A film nemcsak nemzeti műfaj”

    Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, akinek, a Kolorado Kid című első játékfilmje szerepelt a palicsi filmfesztiválon. Hogyan látja ’56-ot?

    „Ez a film Eörsi Istvánnak lett dedikálva, aki nálam egy generációval idősebb, roppant jelentős író, és értelmiségi vagány volt. Ő mondogatta magáról, hogy biológiai optimista, de valamilyen szinten én is az vagyok.”

  • 2011.07.szám Korunk, Kántor Lajos: Nemeslevél

    Bibó István öröksége születésének centenáriumán. A Bibó-emlékkönyv szerzői között van Eörsi István.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2011.08.08. Népszabadság, Karácsony Gergely: A Bibó-felejtés

    Bibó István írásai és a Kádár-rendszerrel meg nem alkuvó személyisége vált a formálódó ellenzéki értelmiség egyik legfontosabb hivatkozási alapjává.

    „A halála után szamizdatban megjelent Bibó-emlékkönyv a rendszerváltás szellemi előszobája volt, amelyben – hogy csak néhány nevet említsek – egyaránt szerepeltek Kis János, Eörsi István, Radnóti Sándor, Csoóri Sándor, Duray Miklós vagy Csurka István írásai.”

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2011.08.13. (32.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Vizit, frász
    Az első pápalátogatás Magyarországon

    Keretes cikk. A II. János Pál pápa első magyarországi útjára összeállított, akkor még Fidesz-hetilap, a Magyar Narancs – 1991.08.08. – Pápaszám-Pápaszem című melléklete („Cápaszám”) cikkeinek felidézése. Eörsi verse. Fricskák Antall Józsefnek, Németh Miklósnak és Pálffy G. Istvánnak. Az akkori, minden oldalról érkező kritikák, olvasói levelek.

    „A fő skandalum Eörsi István Látogatás előtt című alkalmi bökverse volt. Ebben az örökvirgonc költő azért fricskázta meg a »szexspecialista Wojtyla urat«, mert az – a terjeszkedő AIDS és az afrikai éhínség ellenére – ismételten tiltott eszköznek nyilvánította a gumi óvszert.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 2011.09.03. (35.szám) Merényi János: Vizit, frász

    A további kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a Látogatás előtt kifejezést.

  • 2011.08.17. gabormiklos.blogspot.com, Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György

    Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, a Film Színház Muzsika 1990/4. számából, Budai Katalin tollából.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől 
    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú 
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.



  • 2011.08.18. (33.szám) Magyar Fórum, Domonkos László: Cápák a templom körül
    Hungarica varietas

    Az egyház elleni támadásokról. Az egykori SZDSZ-esek nyílt levele a magyarországi vallásszabadság védelmében. Karol Wojtyla magyarországi látogatásakor Eörsi cikke és verse. Eörsi Csoóri-ellenes írásai.

    „Eörsi István – jól emlékszünk! – töményen »cápalátogatásnak« minősítette nagy humorosan az eseményt. Ám nem érte be ennyivel: egy versnek még különleges jóindulattal sem nevezhető irományban borongott el hosszasan a szexuális önmegtartóztatás és a pápai vizit összefüggésein, oly bravúrosan gusztustalan és mélyen irodalom alatti stílben, hogy akár részleges idézésétől is boldogan eltekintünk.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.09.19. Domonkos László: Bálványok és agyaglábak
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzménynél megjelölt cikkekben.

  • 2011.08.24.Der Tagesspiegel, Gregor Dotzauer: Das Heilige und die Waschmaschine. Romanmonstrum (Detail)

  • 2011.08.25. gabormiklos.blogspot.com, Kataliszt: Lukács György, harmadszor
    In memoriam GÁBOR MIKLÓS

    Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, Molnár Gál Péter tollából

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Népszabadság, 1990.01.16. M. G. P.: Lear király a Belgrád rakparton 
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2011.08.25.zeit.de, Gregor Dotzauer: Navid Kermani 1200 Seiten literarischer Maximalismus

  • 2011.08.szám Színház, Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    A SZÍNHÁZ SZEREPE AZ 1956-OS FORRADALOMBAN

    Mi zajlott le a színház világában 1956. október 23-a és november 4-e között? Milyen változások történtek a forradalmat megelőzően a színpadon és a „színfalak mögött”?

    „Eörsi István a következőképpen jellemzi a darab [Gáli József: Szabadsághegy] alakjait: Péter gyengeségből és gyávaságból hazudott, Zsuzsa nem akarta megtörni felfelé ívelő szakmai karrierjét, és András szintén gyáva volt, de ő valójában a szörnyű igazságtól tartott. Eörsi Benedek Árpád rendező egyik nagy hibájának tartja (a sok apró »ízléstelenség« mellett), hogy Zsuzsára mint »női Jagóra« hárít minden felelősséget.”

    Előzmény és kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1989.11.szám Drámamelléklet, E.I.: A hazugság aurája
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab (SZABADSÁG-HEGY / SZABADSÁGHEGY címét.

    A cikk befejező része:

    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai


  • 2011.09.01. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Savanyú úti élmények

    Reagálás a Népszava Úton-útfélen D.-vel címmel megjelent riportra.

    „Hamar kiderül azonban, miféle hely is ez a Tördemic! »A falu közepén tizenévesek kis gyülekezete, egy lányka orra bukik biciklijével, nagyot fékezek” – írja Sz. Hülye kopasz köcsög zsidó – ordít egy vidám legény. – Na látod, hogy magyar falu – mondja D. barátom«. Püff neki! A már betegeskedő, szorongó Eörsi István írt ilyesféle, ellenőrizhetetlen »sztorikat« a Népszavában az előző polgári kormányok idején. Eörsi jó költő, művelt fordító, szellemes és stílusos formaművész volt, de nem tudott mit kezdeni a politikai rendszerváltozással. Nem találta a helyét, pedig éveket töltött börtönben ’56 miatt.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2011.08.19. Szász István: Úton-útfélen D.-vel – Nincs a rendszerünkben

  • 2011.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, Gál Éva: Operatív kombináció –
    a „Kopasz” fedőnevű célszemély ellen

    A BM III/III-4-a. alosztálya akciója Eörsi István lejáratása érdekében 1979–80–ban. „Engedélyezett javaslat alapján 1979 augusztusában operatív kombinációt hajtottunk végre a célszemély lejáratása érdekében. Intézkedésünk alapját nevezett néhány verse képezte, amelyek 1953-ban jelentek meg »Fiatal szemmel« című kötetében és nyíltan állást foglaltak szocialista rendszerünk mellett. […] Eörsi tekintélyét nem sikerült alapjaiban megingatnunk, de »leveleink« feltehetően egyesekben benne maradhatnak tüskeként, amit egyszer végső érvként még felhasználhatnak ellene. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós például azért nem írta alá a prágai perek kapcsán kezdeményezett tiltakozó nyilatkozatot, mert »a szovjet ügynök« Eörsi aláírta.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 1999.04.02. E.I.: Három szitokszó és perspektívái
    • Az írás és további részletek Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a Titkosrendőrség látókörében című kötetében jelent meg 2013-ban. A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Az eset titkosszolgálati jelentéseit megtekintheti az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok résznél (1979.05.18. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Napi Operatív Információs Jelentés „Kopasz” fn. célszemély nyugati ismertsége érdekében)
    • Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.09.03. (35.szám) Heti Világgazdaság, Merényi János: Vizit, frász

    Olvasói levél. Mivel az olvasó hiányolja a lapban megjelent „Cápaszámos” visszaemlékezésből Eörsi István Látogatás előtt című versének szövegét, olvasói levelébe teljes terjedelmében bemásolja.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    • Heti Világgazdaság, 2011.08.13. (32.szám) Murányi Gábor: Vizit, frász

    A további kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a Látogatás előtt kifejezést.

  • 2011.09.14. (37.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Kertész-levél másik oldala
    SZÓKIMONDÓ

    A magyargyűlölet hagyományairól, típusairól.

    „2010-ben bizonyos hatalmi körök elveszítették Magyarországot, és tehetetlen dühükben ez az eszelősen szélsőséges és otromba gyűlölethabzás Kertész-levélben inkarnálódott. Ami egy folyamat végkifejlete. Az ős: Gábor Andor, Fejtő, Jászi, a kortárs Petri György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Heller Ágnes, Schiff András – hogy csak a tehetségesebbeket említsem. De ilyen pokolbugyormélyre senki sem röfögte le magát, mint Kertész Ákos. […] leveléből kiderül, hogy őt csak a baloldal érdekli, a genetikusán alattvaló magyar nem.”

  • 2011.09.15.hir24.hu, A tévében: alfa hím farkas vs. nyomorgó nők

    (Részlet. "Az én Berlinem" című 2004-es portréfilmben Berlinről vallanak írók, művészek - Eörsi István is.)

  • 2011.09.20. magyarszo.com, Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek
    Interjú Konrád György íróval (2.)

    A Konrád Györggyel készült beszélgetés második részében szó van a Nemzetközi PEN múlt heti belgrádi kongresszusán a Délkelet-Európát, Magyarországot és Szerbiát is érintő, politikai, társadalmi kérdésekről, a ’99-es szerbiai NATO-bombázásról. A térség jövőjéről. Egykori vitájáról Heller Ágnessel, Eörsi Istvánnal és Kertész Imrével. Fotó

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.