EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1972.03.szám Néző, K. É.: A 400. CSÓK ÜRÜGYÉN

    Beszélgetés Várnagy Katival, Heltai Jenő: A néma levente című vígjátéka felújításának női főszereplőjével (Déryné Színház).

    „Négyszáz községbe jut el Thália Ikaruszán Madách Imre, Németh László, Molière, Eörsi István, Sarkadi Imre szava. Húsz év alatt háromszáz bemutatót, 95 ősbemutatót, 41 ezer előadást tartottak a színészek a zsinórpadlást igen, de forró hangulatú estéket nem nélkülöző kicsi »színházakban«. S még egy adat: 12 millióan váltottak jegyet a mai napig a DÉRYNÉ SZÍNHÁZ előadásaira.” 

  • 1972.04.14. Esti Hírlap, f. f.: Ők a bárka, ők a ló
    AUCASIN ÉS NICOLETE
    AZ ORSZÁGOS EGYETEMI SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL UTÁN

    A négynapos fesztiválon részt vett Eörsi István is.

  • 1972.04.szám Színház, Földes Anna: A „kritikai abszurd” dráma
    Négyszemközt

    Beszélgetés Páskándi Gézával a Vendégség bemutatója után. Eörsi István említése.

  • 1972.05.01. (5.szám) Könyvtáros, Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar drámája 2.

    Tanulmány.

    „Korunk európai drámairodalmának egyik legtöbb vitát kavart változata, az Ionesco, Beckett és Mrožek nevéhez fűződő drámai groteszk nálunk is művelőire talált. Örkény említett drámáján kívül elsősorban Eörsi István és Görgey Gábor érdekes műveiben öltött testet ez a szemléletmód és ez a dramaturgia.”

  • 1972.05.06. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lapalji bohózat

    Széchenyi István iratai a bécsi irattárban a megírnivaló dráma lehetőségét nyújtja a szerző számára. Károlyi Árpád az irattár nyugalmazott igazgatója „nemcsak a király nimbuszát akarta megmenteni, hanem egyik szellemi példaképének, a Legnagyobb Magyarnak királyhű érzületét is. […] Fogcsikorgatva küzdött azért a lojális Széchenyi-képért, amelyet maga Széchenyi semmisített meg minden mondatában.” 

  • 1972.05.27. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I. A pantomim jövője

    Beszámoló az első nemzetközi pantomimfesztiválról, melyet Zalaegerszegen a városi KISZ-bizottság és az Ifjúsági Ház rendezett meg, Köllő Miklós kezdeményezésére.

  • 1972.05.szám Új Látóhatár, hírek

    Részlet. A hollandiai Mikes Kelemen Kör szeptember 21 és 24 között Bergenben rendezte idei tanulmányi napjait. A tanulmányi napoknak budapesti vendégei között volt Eörsi István is, aki a költészet néhány érdekes vetületéről beszélt.

  • 1972.06.03. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A derű forrása

    Könyvkritika. Robert Burns: Versek.

    „Ha Burns derűje naiv volna és illúziókból táplálkozna, akkor ma már a kutya sem beszélne róla. Az a két kutya sem — a gazdag Cézár és a szegény Luath —, amely talán a legteljesebben jellemezte a költő világát. Társalgásukból kitetszik, hogy szipolyozó nagyurak, kéjsóvár és képmutató papok nyomják el a kiszolgáltatott és éhségre ítélt népet. De ez a nép — Luath szavahihető tanúbizonysága szérint — mégis több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása.”

    Reagálás:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.06.09. (134.szám) Pest Megyei Hirlap, Adventtől Übüig

    Várkonyi Zoltán színházigazgató sajtótájékoztatóján ismertette a Vígszínház 1972—73-as évadjának programját.

    „Szerződést kötöttek több íróval, így Eörsi Istvánnal, Szakonyi Károllyal, Vajda Miklóssal, Thurzó Gáborral, Hernádi Gyulával és Szabó Györggyel, hogy írjanak darabot a színház számára.”

  • 1972.06.09. Népszava, MTI: A Vígszínház 1972–73-as tervei

    Várkonyi Zoltán igazgató tájékoztatója a Vígszínház új évadjáról. Új drámára kötöttek szerződést többek közt Eörsi Istvánnal.

  • 1972.06.11. Magyar Szó, E.I.: Egy álom

    Vers Lukács Györgyről.

  • 1972.06.szám Kortárs, E.I.: Egy álom

    Vers.

  • 1972.06.szám Népművelés, Máté Lajos: Egyetemi és főiskolai színjátszók Szegeden

    A Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága, a SZEISZT története. Az 1972-es szegedi fesztiválról, az ott elért eredményekről. Az Universitas, a Szegedi Egyetemi Színpad, a debreceni Főnix együttes, a Budapesti Műszaki Egyetem SZKÉNÉ Színpada, a Budapesti Műszaki Egyetem Vári Irodalmi Színpada.

    „A »csak jó« produkciók is — mint a miskolciak szatirikus »Kínpada«, a debreceni Főnix folklórműsora, a gödöllőiek jellegzetesen diákszínpadi ősbemutatója Eörsi Istvánnak »A megmentett város« című játékából — rangot adtak a szegedi fesztiválnak s az egész amatőrmozgalomnak.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1972.06.szám Új Látóhatár, Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény

    Eörsi István Különremény című kötetéről. A brechti lírához való vonzódása, optimizmusa. Verseinek elemzése.

    „2400 példányban kinyomtatott kötetét a hatóságok betiltották. Elkészülte után — a szerzői példányokon kívül — valamennyi példányát lefoglalták. A betiltás okát nem közölték, a szerző panasza eredménytelen maradt, semmilyen közbenjárás nem tudta mindeddig a döntés megváltoztatását kieszközölni.”

    Szabadi Vera megjegyzése: A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Világgazdaság, 1994.12.17. (50.szám) Nevezetesebb betiltások és bezúzások
    • Magyar Nemzet, 1988.07.28. murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?
    • Magyar Nemzet, 1988.10.12. ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből

  • 1972.07.01. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy elfelejtett gondolkodó

    A Magyar Filozófiai Szemle 1972/2-es számában Timár Árpád válogatásban közli Popper Leó (Lukács György ifjúkori barátja) néhány esztétikai írását. Tanulmányaiban a forma filozófiai fogalmát vizsgálta a műfajok, művészek és eleven esztétikai problémák szemszögéből. Idézetek. „…olyan gondolkodó volt, akinek nézetei rendszeres kifejtés nélkül is összefüggő rendszerré kerekedtek. Talán ezért feledték el, mielőtt még felfedezték volna. A rendszeres filozófiai gondolkodás gyanút ébreszt nálunk.”

  • 1972.07.01. (4.szám) Filmkultúra, E.I.: A modell erkölcse?
    Rényi Péter: Anti-pedagógia?
    Válasz Eörsi Istvánnak

    Eörsi és Rényi vitája esztétikai és nevelési kérdésekről, amelyek befolyásolják a műalkotások erkölcsi hatásait.

    Eörsi: Rényi Péter a Népszabadságban „... felháborodottan ismerteti azt a naplót, amelyet Gazdag Gyula filmjének, A sípoló macskakőnek a társszerzője, Györffy Miklós közölt a Valóságban a forgatás eseményeiről és a szereplők magatartásáról.” Miről szól valójában a film? Györffy nem a filmről, hanem a filmben szereplő fiatalokról írt.

    Rényi válasza Eörsi glosszájára. Szerinte Eörsi legtöbb érve önmagát cáfolja meg, és sok mindent összekever. „Eörsi egészen másról beszél, mint amiről a vita folyik. A vita tárgya nem az, hogy a művész felelős az általa ábrázolt közeg erkölcsiségéért, hanem az, hogy egy általa erkölcsileg manipulált közeg magatartását használhatják-e bizonyítéknak. […] a pedagógia nélküli ifjúságnevelésen érdemes lenne kicsit jobban elgondolkozni. Talán Eörsi Istvánnak is.”

    Előzmény:

    • Valóság, 1972.05.szám Györffy Miklós: „Mert mi csak gyeptéglák vagyunk” (A Sípoló macskakő forgatása közben) – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1972.06.04. R. P.: Kísérleti helyzet? – Nincs a rendszerünkben

  • 1972.07.02. (154. szám) Somogyi Néplap, Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    Az Európa Kiadó új sorozata: Lyra Mundi

    Könyvkritika az Európa Könyvkiadó három új kötetéről.

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel »a skótok Petőfijét« köszönti A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője. Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása
    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.07.08. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szavak jelentése

    Interjú az Almirante neofasiszta szervezet vezérével a Spiegelben. Szerinte a pártja demokratikus, de a pártvezérnek parancsolnia kell, és nem igaz, hogy támadja a demokratikus államot, de az nem védi meg őt és demokratikus pártját az antidemokratikus baloldali terrortól. Nincs a reformok ellen, csak a hamis reformokat ellenzi, a „tolvajok és rablók reformjait”. Szerinte azért nevezik őt fasisztának vagy neofasisztának, mert 1945-ben fasiszta volt, de minden olasz és az újságírók is fasiszták voltak, akik most őt „lefasisztázzák”. További logikai bakugrásai. A riporter erőtlen tiltakozását bírálja Eörsi. „De az üresség feltárásából még nem lesz tartalom. Hogy lehet megmenteni a szavakat a prostitúciótól? Ha új életkörülmények közé helyezzük őket.”

  • 1972.07.09. Fejér Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    Lyra Mundi

    Az Európa Könyvkiadó Lyra Mundi sorozatában három kötet jelent meg a könyvhéten. „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép ... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«.”

  • 1972.07.15. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Filozófia és forradalom

    Könyvkritika Ludassy Mária: Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit című kötetéről. 

  • 1972.07.16. Csongrád Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

    Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.07.29. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Napihír, helyreigazítással

    Milyen eszközei vannak a sajtónak arra, hogy a borzalmas híreket ne közönyösen fogadja az olvasó? A „Helyreigazítás” szó figyelemkeltő, így az olvasó elgondolkodik azon, amit az eredeti cikkben észre sem vett. Épp ezért „Ajánlatos tehát valamiféle hibát elkövetni, hogy azután a helyreigazítás kellő talajt kínáljon a figyelem horgonyának. Javaslom továbbá, hogy ilyenkor rendezzük át verssé a szöveget – a költészet pusztán a különleges szedés miatt is érzelmekre hangol.” Eörsi versbe szedte a helyreigazítás szövegét.

  • 1972.07.szám Kritika, Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben

    Petőfi színjátszó képességei. Eörsi Fekete Sándor Petőfi, a vándorszínész című könyvéről. Petőfi Tigris és hiéna című drámájáról. Petőfi drámája nem egyenrangú a költészetével.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.07.26. (30.szám) E.I.: Egy vándorszínész nyomában

    Reagálás:

    • Tiszatáj, 1973.01.szám A Petőfi-életrajz kérdéseiről. Beszélgetés Fekete Sándorral

  • 1972.07.szám Színház, Nánay István: Helyzetkép egyetemi fesztivál után

    Az április 5–8 között Szegeden megrendezett Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál után beszélgetés a tanulságokról Bíró Zoltánnal, Varga Tamással, Ambrus Györggyel és Paál Istvánnal.

    Bíró Zoltán: „Több együttes viszont »elment« a témája kínálta lehetőség mellett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Eörsi István: A megmentett város című előadása bármily kellemes mulatságot szerzett a nézőknek, túlzottan vígjátékra volt hangszerelve, s a tragikomédia keserűségével, valóságával adós maradt.”

    • Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.