EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1972.05.27. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I. A pantomim jövője

    Beszámoló az első nemzetközi pantomimfesztiválról, melyet Zalaegerszegen a városi KISZ-bizottság és az Ifjúsági Ház rendezett meg, Köllő Miklós kezdeményezésére.

  • 1972.05.szám Új Látóhatár, hírek

    Részlet. A hollandiai Mikes Kelemen Kör szeptember 21 és 24 között Bergenben rendezte idei tanulmányi napjait. A tanulmányi napoknak budapesti vendégei között volt Eörsi István is, aki a költészet néhány érdekes vetületéről beszélt.

  • 1972.06.03. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A derű forrása

    Könyvkritika. Robert Burns: Versek.

    „Ha Burns derűje naiv volna és illúziókból táplálkozna, akkor ma már a kutya sem beszélne róla. Az a két kutya sem — a gazdag Cézár és a szegény Luath —, amely talán a legteljesebben jellemezte a költő világát. Társalgásukból kitetszik, hogy szipolyozó nagyurak, kéjsóvár és képmutató papok nyomják el a kiszolgáltatott és éhségre ítélt népet. De ez a nép — Luath szavahihető tanúbizonysága szérint — mégis több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása.”

    Reagálás:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.06.09. (134.szám) Pest Megyei Hirlap, Adventtől Übüig

    Várkonyi Zoltán színházigazgató sajtótájékoztatóján ismertette a Vígszínház 1972—73-as évadjának programját.

    „Szerződést kötöttek több íróval, így Eörsi Istvánnal, Szakonyi Károllyal, Vajda Miklóssal, Thurzó Gáborral, Hernádi Gyulával és Szabó Györggyel, hogy írjanak darabot a színház számára.”

  • 1972.06.09. Népszava, MTI: A Vígszínház 1972–73-as tervei

    Várkonyi Zoltán igazgató tájékoztatója a Vígszínház új évadjáról. Új drámára kötöttek szerződést többek közt Eörsi Istvánnal.

  • 1972.06.11. Magyar Szó, E.I.: Egy álom

    Vers Lukács Györgyről.

  • 1972.06.szám Kortárs, E.I.: Egy álom

    Vers.

  • 1972.06.szám Népművelés, Máté Lajos: Egyetemi és főiskolai színjátszók Szegeden

    A Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága, a SZEISZT története. Az 1972-es szegedi fesztiválról, az ott elért eredményekről. Az Universitas, a Szegedi Egyetemi Színpad, a debreceni Főnix együttes, a Budapesti Műszaki Egyetem SZKÉNÉ Színpada, a Budapesti Műszaki Egyetem Vári Irodalmi Színpada.

    „A »csak jó« produkciók is — mint a miskolciak szatirikus »Kínpada«, a debreceni Főnix folklórműsora, a gödöllőiek jellegzetesen diákszínpadi ősbemutatója Eörsi Istvánnak »A megmentett város« című játékából — rangot adtak a szegedi fesztiválnak s az egész amatőrmozgalomnak.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1972.06.szám Új Látóhatár, Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény

    Eörsi István Különremény című kötetéről. A brechti lírához való vonzódása, optimizmusa. Verseinek elemzése.

    „2400 példányban kinyomtatott kötetét a hatóságok betiltották. Elkészülte után — a szerzői példányokon kívül — valamennyi példányát lefoglalták. A betiltás okát nem közölték, a szerző panasza eredménytelen maradt, semmilyen közbenjárás nem tudta mindeddig a döntés megváltoztatását kieszközölni.”

    Szabadi Vera megjegyzése: A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Világgazdaság, 1994.12.17. (50.szám) Nevezetesebb betiltások és bezúzások
    • Magyar Nemzet, 1988.07.28. murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?
    • Magyar Nemzet, 1988.10.12. ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből

  • 1972.07.01. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy elfelejtett gondolkodó

    A Magyar Filozófiai Szemle 1972/2-es számában Timár Árpád válogatásban közli Popper Leó (Lukács György ifjúkori barátja) néhány esztétikai írását. Tanulmányaiban a forma filozófiai fogalmát vizsgálta a műfajok, művészek és eleven esztétikai problémák szemszögéből. Idézetek. „…olyan gondolkodó volt, akinek nézetei rendszeres kifejtés nélkül is összefüggő rendszerré kerekedtek. Talán ezért feledték el, mielőtt még felfedezték volna. A rendszeres filozófiai gondolkodás gyanút ébreszt nálunk.”

  • 1972.07.01. (4.szám) Filmkultúra, E.I.: A modell erkölcse?
    Rényi Péter: Anti-pedagógia?
    Válasz Eörsi Istvánnak

    Eörsi és Rényi vitája esztétikai és nevelési kérdésekről, amelyek befolyásolják a műalkotások erkölcsi hatásait.

    Eörsi: Rényi Péter a Népszabadságban „... felháborodottan ismerteti azt a naplót, amelyet Gazdag Gyula filmjének, A sípoló macskakőnek a társszerzője, Györffy Miklós közölt a Valóságban a forgatás eseményeiről és a szereplők magatartásáról.” Miről szól valójában a film? Györffy nem a filmről, hanem a filmben szereplő fiatalokról írt.

    Rényi válasza Eörsi glosszájára. Szerinte Eörsi legtöbb érve önmagát cáfolja meg, és sok mindent összekever. „Eörsi egészen másról beszél, mint amiről a vita folyik. A vita tárgya nem az, hogy a művész felelős az általa ábrázolt közeg erkölcsiségéért, hanem az, hogy egy általa erkölcsileg manipulált közeg magatartását használhatják-e bizonyítéknak. […] a pedagógia nélküli ifjúságnevelésen érdemes lenne kicsit jobban elgondolkozni. Talán Eörsi Istvánnak is.”

    Előzmény:

    • Valóság, 1972.05.szám Györffy Miklós: „Mert mi csak gyeptéglák vagyunk” (A Sípoló macskakő forgatása közben) – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1972.06.04. R. P.: Kísérleti helyzet? – Nincs a rendszerünkben

  • 1972.07.02. (154. szám) Somogyi Néplap, Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    Az Európa Kiadó új sorozata: Lyra Mundi

    Könyvkritika az Európa Könyvkiadó három új kötetéről.

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel »a skótok Petőfijét« köszönti A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője. Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása
    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.07.08. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szavak jelentése

    Interjú az Almirante neofasiszta szervezet vezérével a Spiegelben. Szerinte a pártja demokratikus, de a pártvezérnek parancsolnia kell, és nem igaz, hogy támadja a demokratikus államot, de az nem védi meg őt és demokratikus pártját az antidemokratikus baloldali terrortól. Nincs a reformok ellen, csak a hamis reformokat ellenzi, a „tolvajok és rablók reformjait”. Szerinte azért nevezik őt fasisztának vagy neofasisztának, mert 1945-ben fasiszta volt, de minden olasz és az újságírók is fasiszták voltak, akik most őt „lefasisztázzák”. További logikai bakugrásai. A riporter erőtlen tiltakozását bírálja Eörsi. „De az üresség feltárásából még nem lesz tartalom. Hogy lehet megmenteni a szavakat a prostitúciótól? Ha új életkörülmények közé helyezzük őket.”

  • 1972.07.09. Fejér Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    Lyra Mundi

    Az Európa Könyvkiadó Lyra Mundi sorozatában három kötet jelent meg a könyvhéten. „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép ... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«.”

  • 1972.07.15. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Filozófia és forradalom

    Könyvkritika Ludassy Mária: Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit című kötetéről. 

  • 1972.07.16. Csongrád Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

    Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.07.29. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Napihír, helyreigazítással

    Milyen eszközei vannak a sajtónak arra, hogy a borzalmas híreket ne közönyösen fogadja az olvasó? A „Helyreigazítás” szó figyelemkeltő, így az olvasó elgondolkodik azon, amit az eredeti cikkben észre sem vett. Épp ezért „Ajánlatos tehát valamiféle hibát elkövetni, hogy azután a helyreigazítás kellő talajt kínáljon a figyelem horgonyának. Javaslom továbbá, hogy ilyenkor rendezzük át verssé a szöveget – a költészet pusztán a különleges szedés miatt is érzelmekre hangol.” Eörsi versbe szedte a helyreigazítás szövegét.

  • 1972.07.szám Kritika, Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben

    Petőfi színjátszó képességei. Eörsi Fekete Sándor Petőfi, a vándorszínész című könyvéről. Petőfi Tigris és hiéna című drámájáról. Petőfi drámája nem egyenrangú a költészetével.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.07.26. (30.szám) E.I.: Egy vándorszínész nyomában

    Reagálás:

    • Tiszatáj, 1973.01.szám A Petőfi-életrajz kérdéseiről. Beszélgetés Fekete Sándorral

  • 1972.07.szám Színház, Nánay István: Helyzetkép egyetemi fesztivál után

    Az április 5–8 között Szegeden megrendezett Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál után beszélgetés a tanulságokról Bíró Zoltánnal, Varga Tamással, Ambrus Györggyel és Paál Istvánnal.

    Bíró Zoltán: „Több együttes viszont »elment« a témája kínálta lehetőség mellett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Eörsi István: A megmentett város című előadása bármily kellemes mulatságot szerzett a nézőknek, túlzottan vígjátékra volt hangszerelve, s a tragikomédia keserűségével, valóságával adós maradt.”

    • Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1972.08.06 (184.szám) Kisalföld, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

    Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Somogyi Néplap, 1972.07.02. (154. szám) Sz. S.: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.08.12. (33.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Mit ér az ember, ha futballista?

    A Spiegel riportja Beckenbauerral, Netzerrel és Müllerrel. A futballisták szerint ők nem reprezentásai a németeknek. 

  • 1972.08.18. (194.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő

    Rádiókritika a Pódiumest, A nappal szeme, a Könyvek és századok és az Olvasnivaló című műsorokról.

    A Pódiumest című rádióműsort Dániel Ferenc állította össze és rendezte. Halász Péter riporter a Mi jut eszébe Franciaországról? kérdést tette fel.

    „A keretjáték, illetve az összekötő szöveg szellemi, elképzelt utazásra hívott — rádiós utazásra, de valódi úti élmény is helyet kapott, a keretjáték írója, Eörsi István idézett fel néhány jellegzetes, különös francia karaktert.”

  • 1972.08.26. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Magyar vagy nem magyar?

    „Az Akadémia II. Osztályának Közleményeiben, Fekete Éva fordításában és jegyzeteivel érdekes dokumentumgyűjtemény jelent meg: azok a levelek, amelyeket Lukács György 1911 és 1926 között írt Paul Ernstnek, a német újklasszicizmus nagy tekintélyű teoretikusának, drámaköltőjének és írójának.” Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy milyen okok irányították Lukácsot a német szellemi élet felé. Tőkei Ferenc Lukács György magyarsága című cikke a Kritikában. Vajon magyar, vagy német filozófus volt-e Lukács György? 

  • 1972.08.szám Nagyvilág, Erich Fried versei

    Franz avagy egy elsőrendű szerelem. Pederasztia mint fegyver. Az agresszivitás gyógyászati leküzdése.

    Eörsi István fordításai.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.