EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1972.06.szám Új Látóhatár, Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény

    Eörsi István Különremény című kötetéről. A brechti lírához való vonzódása, optimizmusa. Verseinek elemzése.

    „2400 példányban kinyomtatott kötetét a hatóságok betiltották. Elkészülte után — a szerzői példányokon kívül — valamennyi példányát lefoglalták. A betiltás okát nem közölték, a szerző panasza eredménytelen maradt, semmilyen közbenjárás nem tudta mindeddig a döntés megváltoztatását kieszközölni.”

    Szabadi Vera megjegyzése: A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Világgazdaság, 1994.12.17. (50.szám) Nevezetesebb betiltások és bezúzások
    • Magyar Nemzet, 1988.07.28. murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?
    • Magyar Nemzet, 1988.10.12. ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből

  • 1972.07.01. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy elfelejtett gondolkodó

    A Magyar Filozófiai Szemle 1972/2-es számában Timár Árpád válogatásban közli Popper Leó (Lukács György ifjúkori barátja) néhány esztétikai írását. Tanulmányaiban a forma filozófiai fogalmát vizsgálta a műfajok, művészek és eleven esztétikai problémák szemszögéből. Idézetek. „…olyan gondolkodó volt, akinek nézetei rendszeres kifejtés nélkül is összefüggő rendszerré kerekedtek. Talán ezért feledték el, mielőtt még felfedezték volna. A rendszeres filozófiai gondolkodás gyanút ébreszt nálunk.”

  • 1972.07.01. (4.szám) Filmkultúra, E.I.: A modell erkölcse?
    Rényi Péter: Anti-pedagógia?
    Válasz Eörsi Istvánnak

    Eörsi és Rényi vitája esztétikai és nevelési kérdésekről, amelyek befolyásolják a műalkotások erkölcsi hatásait.

    Eörsi: Rényi Péter a Népszabadságban „... felháborodottan ismerteti azt a naplót, amelyet Gazdag Gyula filmjének, A sípoló macskakőnek a társszerzője, Györffy Miklós közölt a Valóságban a forgatás eseményeiről és a szereplők magatartásáról.” Miről szól valójában a film? Györffy nem a filmről, hanem a filmben szereplő fiatalokról írt.

    Rényi válasza Eörsi glosszájára. Szerinte Eörsi legtöbb érve önmagát cáfolja meg, és sok mindent összekever. „Eörsi egészen másról beszél, mint amiről a vita folyik. A vita tárgya nem az, hogy a művész felelős az általa ábrázolt közeg erkölcsiségéért, hanem az, hogy egy általa erkölcsileg manipulált közeg magatartását használhatják-e bizonyítéknak. […] a pedagógia nélküli ifjúságnevelésen érdemes lenne kicsit jobban elgondolkozni. Talán Eörsi Istvánnak is.”

    Előzmény:

    • Valóság, 1972.05.szám Györffy Miklós: „Mert mi csak gyeptéglák vagyunk” (A Sípoló macskakő forgatása közben) – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1972.06.04. R. P.: Kísérleti helyzet? – Nincs a rendszerünkben

  • 1972.07.08. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szavak jelentése

    Interjú az Almirante neofasiszta szervezet vezérével a Spiegelben. Szerinte a pártja demokratikus, de a pártvezérnek parancsolnia kell, és nem igaz, hogy támadja a demokratikus államot, de az nem védi meg őt és demokratikus pártját az antidemokratikus baloldali terrortól. Nincs a reformok ellen, csak a hamis reformokat ellenzi, a „tolvajok és rablók reformjait”. Szerinte azért nevezik őt fasisztának vagy neofasisztának, mert 1945-ben fasiszta volt, de minden olasz és az újságírók is fasiszták voltak, akik most őt „lefasisztázzák”. További logikai bakugrásai. A riporter erőtlen tiltakozását bírálja Eörsi. „De az üresség feltárásából még nem lesz tartalom. Hogy lehet megmenteni a szavakat a prostitúciótól? Ha új életkörülmények közé helyezzük őket.”

  • 1972.07.09. Fejér Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    Lyra Mundi

    Az Európa Könyvkiadó Lyra Mundi sorozatában három kötet jelent meg a könyvhéten. „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép ... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«.”

  • 1972.07.15. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Filozófia és forradalom

    Könyvkritika Ludassy Mária: Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit című kötetéről. 

  • 1972.07.16. Csongrád Megyei Hírlap, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

    Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin). „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.07.29. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Napihír, helyreigazítással

    Milyen eszközei vannak a sajtónak arra, hogy a borzalmas híreket ne közönyösen fogadja az olvasó? A „Helyreigazítás” szó figyelemkeltő, így az olvasó elgondolkodik azon, amit az eredeti cikkben észre sem vett. Épp ezért „Ajánlatos tehát valamiféle hibát elkövetni, hogy azután a helyreigazítás kellő talajt kínáljon a figyelem horgonyának. Javaslom továbbá, hogy ilyenkor rendezzük át verssé a szöveget – a költészet pusztán a különleges szedés miatt is érzelmekre hangol.” Eörsi versbe szedte a helyreigazítás szövegét.

  • 1972.07.szám Kritika, Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben

    Petőfi színjátszó képességei. Eörsi Fekete Sándor Petőfi, a vándorszínész című könyvéről. Petőfi Tigris és hiéna című drámájáról. Petőfi drámája nem egyenrangú a költészetével.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.07.26. (30.szám) E.I.: Egy vándorszínész nyomában

    Reagálás:

    • Tiszatáj, 1973.01.szám A Petőfi-életrajz kérdéseiről. Beszélgetés Fekete Sándorral

  • 1972.07.Színház, Nánay István: Helyzetkép egyetemi fesztivál után

    (Az április 5-8 között Szegeden megrendezett Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál után beszélgetés a tanulságokról Bíró Zoltánnal, Varga Tamással, Ambrus Györggyel és Paál Istvánnal. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Eörsi István: A megmentett város című darabját adták elő.)

  • 1972.08.06 (184.szám) Kisalföld, Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

    Az Európa Könyvkiadó új könyvsorozatáról, amelyből három kötet meg is jelent a könyvhéten (Goethe, Burns és Jeszenyin).

    „Burns verseit olvasgatva újra és újra eszembe jutottak Eörsi István elragadtatott sorai, amelyekkel a skótok Petőfijét köszönti. A sok boldogtalan után végre egy derűs költő! Méghozzá kegyetlenül kiszipolyozott, agyonsanyargatott nép költője! Csakhogy — vonja le a következtetést Eörsi — »ez a nép... több tehetséget mutat a boldogságra, mint urai. Ez a tehetség Burns jókedvének forrása«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1972.06.03. (23.szám) E.I.: A derű forrása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
    • (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei

  • 1972.08.12. (33.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Mit ér az ember, ha futballista?

    A Spiegel riportja Beckenbauerral, Netzerrel és Müllerrel. A futballisták szerint ők nem reprezentásai a németeknek. 

  • 1972.08.26. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Magyar vagy nem magyar?

    „Az Akadémia II. Osztályának Közleményeiben, Fekete Éva fordításában és jegyzeteivel érdekes dokumentumgyűjtemény jelent meg: azok a levelek, amelyeket Lukács György 1911 és 1926 között írt Paul Ernstnek, a német újklasszicizmus nagy tekintélyű teoretikusának, drámaköltőjének és írójának.” Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy milyen okok irányították Lukácsot a német szellemi élet felé. Tőkei Ferenc Lukács György magyarsága című cikke a Kritikában. Vajon magyar, vagy német filozófus volt-e Lukács György? 

  • 1972.08.Nagyvilág, Erich Fried versei

    (Franz avagy egy elsőrendű szerelem. Pederasztia mint fegyver. Az agresszivitás gyógyászati leküzdése.
    Eörsi István fordításai.)

  • 1972.08.Nagyvilág, Gergely Ágnes: Paszternak két könyve

    (Könyvkritika. Borisz Paszternák: Éjszakai szél. Válogatott versek. Európa Könyvkiadó, 1971.
    Luvers gyermekkora. Két kisregény. Európa Könyvkiadó, 1971.
    Az Éjszakai szél verseinek fordítói közt találjuk Eörsi Istvánt is.)

  • 1972.09.09. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Konkrét spanyolok

    Az Akzente nyugatnémet irodalmi folyóirat híradása a spanyolországi konkrét költészetről. 

  • 1972.09.30. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I. Interjú

    Vers.

  • 1972.10.21. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A sztráda

    Az Amerikában terjedő új művészeti ágról. Vita arról, hogy vajon új művészeti eljárásokat alakít-e ki a szórópisztollyal való festés? Beilleszkedik-e az egyetemes árutermelésbe? Eörsit – ellenvéleménye miatt – idealistának minősítették, pedig szerinte is áru a művészet. 

  • 1972.10.szám Dolgozók, E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak

    Vers.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Kortárs, 1967.01.szám E.I.: Amikor fölfele hullnak a tárgyak

  • 1972.10.Új Írás, E.I.: Vers kérdőjelek közt. Mese

    (Versek)

  • 1972.11.04. (45.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Böll kis fényűzése
    Tájékozódás

    A Spiegel Heinrich Böll azon véleményéről, hogy nem fizet önként több egyházi adót. „Így akart szót emelni az egyház »brutális strici-alternatívája« ellen, mely így hangzik: »fizess, vagy lépj ki«”. A kölni püspök fizetési haladékot adott. A bíróság határozata szerint nincs semmi törvényellenes kényszer, hiszen az egyház minden tagja megszabadulhat az adótól – kilépés útján. Mivel Böll nem akart kilépni az egyházból, tárgyalásra került sor, és állami végrehajtókat küldtek Böllre. „…mint a szellem emberének, tiltakoznia kellett a hit és a pénz ilyen közönséges összefonódása ellen.”. Böll Kölnről szóló versében is ír az egyház és a tőke összefonódásáról. Idézet a versből.

  • 1972.12.02. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az én változatom

    Viktor Widerát, aki a frankfurti repülőtéren megszállt egy kanadai repülőgépet, lelőtték, és elmebetegnek nyilvánították. Eörsi kísérletet tesz intellektuális rehabilitációjára. „Az átlagostól eltérő magatartásokat szívesen bélyegzik bolondnak – az átlagos viselkedés viszont minden körülmények között észszerűnek számít. Ez nem bolondság?”

  • 1972.12.16. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ingres hegedűje

    Könyvkritika Gábor György: Ingres hegedűje című kötetéről. 

  • 1972.38.szám Dolgozók, Bertolt Brecht: GAUMER és IRK

    Az elbeszélés Eörsi István fordítása.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1964.(03.szám) Bertolt Brecht: Gaumer és Irk

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.