EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.01.19. Magyar Hírlap, Lovas István: Itt diktatúra?

    Nyílt levél Kasza („László”) Leventének, volt SZER-es kollégájának egy Népszavában megjelent interjújával kapcsolatban, amelyben végleg elköszönt. Kasza a jogállamiságot, a sajtószabadságot és a többpártrendszert hiányolta. „Ez Orbán Viktor diktatúrája.” Gulyás Márton, Bencsik András esetével és a bíróságok ítéleteivel igyekszik cáfolni állításait. A sajtó helyzetéről. Bujtás Pál – egykori SZER-es kollégája – „Irány a zátony – így rádióztunk Münchenben” című könyvéről, akit a kötet megjelenése után holtan találtak lakásán. Könyvében a magyar osztály kettészakadásának okairól írt, és Kaszát negatív színben tüntette fel.

    „Szalay Tamást idézi, így: »Látván a nyüzsgő Lángh–Solt–TGM–Eörsi-Hamburger–Konrád-féle rikácsoló hangadókat, Tamás ezt mondta, igencsak kétségbeesetten. – De hiszen most begyűrűztek ide mindazok, akik elől valaha elmenekültem Magyarországról.« (Lángh Júlia Konrád György volt felesége.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 2018.01.17. Zoltai Ákos: „Diktatúra. Ennyire egyszerű” – Nincs a rendszerükben

  • 2018.01.24. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: A levadászás módszertanai

    Konrád György Orbán Viktort Ceausescu sorsával fenyegette. Felidézi Konrád és Eörsi ZDF-es nyilatkozatát.

    „A heteken át gyűrűző sajtóvisszhangban még az akkor SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Tamás Gáspár Miklós is így vélekedett: »Azt gondolom, Eörsi csakugyan védhetetlen dolgokat mondott. (...) azzal, hogy négy évtizedes uralmuk alatt a kommunisták nem semmisítették meg a jobboldali politikai tradíciót.« (Népszabadság, 1994. január 29).”

    [A cikkben megjelölt forrásnál (Népszabadság, 1994. január 29.) nem találtam TGM cikket.]

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil – Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014.(június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2018.03.17. ujegyenloseg.hu, Szalai Erzsébet: A rendszerváltás útelágazása: a Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988

    A Szabad Kezdeményezések Hálózatának felhívása 1988. március 17-én. A Szabad Kezdeményezések Hálózata kezdeti lépései, Eörsi István részvétele, a megalakulásuk után létrejött szervezetek, pártok (Fidesz, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Történelmi Igazságtétel Bizottság). A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulása.

  • 2018.04.01. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Torkos Matild: Soros az USA kottájából játszva jótékonykodott nálunk is
    Soros György lépései mindig az Egyesült Államok érdekeit tükrözik

    Részlet.

    „Litván elsőként Eörsi István írót és a sikeres drámaírót, Csurka Istvánt ajánlotta. Eörsi nem sokkal később kapott is egy hosszabb New York-i ösztöndíjat, és ő volt az, aki aztán beajánlotta Sorosnak Bence Györgyöt, Kis Jánost, Kenedi Jánost.”

  • 2018.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Nincs más út

    A Fidesz választási győzelméről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Megfigyelési Missziójának vezetője, Douglas Wake jelentése szerint nem volt egyenlő a verseny a Fidesz médiatúlsúlya miatt. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a politikába beleszóló szervezeteket be kell zárni; a Stop Soros törvénycsomagjukról.

    „Eörsi István már nagy betegen, egy közös pervesztés után arra a kérdésre, hogy van-e ennek így értelme, azt írta sms-ben, mert számítógéphez már nem volt ereje odaülni: »Zoli, munkánk jellegéből adódik, hogy a praktikus eredmények nem befolyásolhatnak minket.«”

  • 2018.05.20. yuhar.hu, Eörsi István, Mileta Đonović
    Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. szeptember 13.

    A műsor tartalmából: Sava Babić: Eörsi István (Lantos László fordítása)

    Eörsi István: A tréfa (novella). Fotó (Rajk László, Petri György, Konrád György, Eörsi István).


    A szerbhorvát nyelven megjelenő szabadkai Rukovet folyóirat Eörsi István munkásságát bemutató tematikus számot jelentetett meg. 


  • 2018.05.szám 2000, Lengyel László: Hazabüszkeségről

    Cseres Tibor (az Írószövetség elnöke) és Eörsi István beszélgetése 1987-ben.


    Előzmény:

    • Beszélő 1988.23.szám (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában
    • Népszava, 2008.12.24. Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?

  • 2018.05.szám Filmvilág, Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet
    Cinéma ’68
    ’68 lázadói

    Esszé. A ’68-as események hatása a filmművészetre. Godard Week-end című filmje.

    „Eörsi írja: e film témája a civilizáció vége. »Vígjáték« – mondja, majd kedves Dürrenmattját idézi: »Egy történetet akkor gondolunk végig rendesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be«. A következetesen végiggondolt polgári világ vége a kannibalizmus. A társadalomból kivonulás nem megszentelt remetelét, aszkéta elvonulás, Zen, de paleolit-evolutioner-hobbesiánus létezés, persze, hogy a fitt és a kurva él túl, mindenki harcol mindenkivel, mindenki megeszi a szomszédját, férjét, gyermekét, még ha édes is a húsa. Pangloss és Candide visszafelé vándorol, ennyi tömegbaleset a világon nincs, a Week-end Eörsi István szerint »kalandfilm-paródia a köznapi létezés és a disztópia közötti senkiföldjén (...) A vásznon nem jelenik meg eszmény, de minden pillanatban érzem, mit kell választanom: a nem-gondolkodókkal szemben a gondolkodást, a nem-nevetőkkel szemben a nevetést, a közönyösökkel szemben a kétségbeesést vagy dühöt, a rossz állításokkal szemben a tagadást, és azt az örömöt, amit a ráció érez, miközben megmunkálja az akármilyen anyagot.«”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend

  • 2018.05.szám Korunk, Deréky Pál: Szakirodalom felnőtt olvasók számára

    Hippik, protesztmozgalmak, 1968. A bajorországi Magyar Gimnáziumban (Ungarisches Gymnasium Burg Kastl) töltött évekről, az ott tanuló diákokról, a művelődés lehetőségeiről, lázadásaikról. Kedvenc könyveikről, eszméikről, a kábítószerekről, a magyar kultúrával való kapcsolatukról. Eörsi István említése.

  • 2018.06.13. belsokozles.hu (Klubrádió), Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

    Vendég: Eörsi László, Saád Katalin. Közreműködött: Valcz Péter. Műsorvezető: Marton Éva. Szerkesztő: Pályi Márk. Eörsi István szerzői és közéleti életművének felidézése.

    Kapcsolódó cikk:

    • pilpul.net, 2014.06.29. Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben


    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2018.06.20. nyugatijelen.com, Csillag E.: Lázasan készülnek a testvérvárosi produkcióra

    Az Aradi Kamaraszínház Tom Stoppard vígjátékát, a Rosencrantz és Guildenstern halott című darabját fogják bemutatni a Gyulai Várszínházban a Shakespeare Fesztivál keretén belül. A darabot Vas István, Eörsi István és Nótáros Lajos fordította.

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Kiből lehet hajléktalan?

    Az Alaptörvényt módosító törvényjavaslatról.

    „Ha tehetné, itt ülne a laptopja előtt, és szétnézve e nevetségesen kisszerű világban, cikket írna arról, hogy a kormány miként alakítja »nappali melegedővé« a Magyar Tudományos Akadémia egykor méltóságot és tekintélyt sugárzó épületét. Eörsi nem mulasztaná el megjegyezni, hogy a szabadság illúziója olykor áldozatot követel tőlünk, és a nyilvánosan megalázott akadémiai vezetőség jobban tenné, ha magától távozna, nem várva meg, amíg azt a rezsim valamelyik tisztviselője parancsba adja.”

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Kik érted haltak...

    Hatvan évvel ezelőtt, kora hajnalban végezték ki a Nagy Imre-per halálra ítélt vádlottjait; Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. A kivégzés utáni események, az áldozatok titkos sírhelyekbe temetése. A rendszerváltás utáni kihantolás, majd az újratemetés. Később megkezdődött a harc 56 örökségéért, ami azóta egyre inkább eldurvult. Támadást indítottak a forradalom még élő, baloldali vezetői ellen (Eörsi István, Litván György, Vásárhelyi Miklós stb.). Az MTV újratemetésről szóló dokumentumfilmjében Orbán Viktor lett a főszereplő. A Pruck Pál – Dózsa László-ügy. A Schmidt Mária – Eörsi-per. 

  • 2018.06.szám Ellenfény, Sándor L. István: „Miért van az ember?”

    1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a STÚDIÓ „K" a WOYZECKet. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény. Részlet az elemzésből, Idézet Eörsi korabeli kritikájából.

    Előzmény:

    • Színház 1978.05.szám Eörsi István: Woyzeck egy pincében 

  • 2018.06.szám Kalligram, Ayhan Gökhan: „Nem műfajt teremtett, hanem azt mondta el, aminek megélte a világot”
    Ayhan Gökhan beszélgetése Gáli Józsefről Pályi Márkkal

    Beszélgetés a méltatlanul elfeledett szerzőről, Gáli Józsefről.

    „Három Pista volt a legjobb barátja: Angyal István, akit 1958-ban kivégeztek, Csurka István és Eörsi István.”

  • 2018.07–08. szám Criticai Lapok, Turbuly Lilla: EZ MÉG EGY SZABAD ORSZÁG?
    John Kander-Fred Ebb: Kabaré
    Miskolci Nemzeti Színház

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról. Rendező: Mohácsi János, fordító: Mohácsi István, dalszövegek: Mohácsi János és Eörsi István. Fotók

  • 2018.07–08.szám Kortárs, Gábor Sámuel: Egy túlélő számvetése
    Márványi Judit: Kapaszkodók

    Könyvkritika. Márványi Judit Kapaszkodók című kötete esszéket és visszaemlékezéseket tartalmaz.

    „Ezeken keresztül szól magyar irodalomról (Nemes Nagy Ágnes költészetéről, Szép Ernő prózájáról), magyar írókról (Eörsi Istvánról, Mándy Ivánról), a Kádár-kor kiadói gyakorlatáról, az 1940-es évek magyar történelméről (nyilas hatalomátvétel, Pest felszabadulása, háború utáni időszak), zsidóság és magyarság kapcsolatáról (Bibó István nyomán).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.08.04. Magyar Idők, Alexa Károly: A padisah sátra
    Hol a helye Esterházy Péternek és életművének?

    Esterházy Péterről, kultuszáról, hozzá fűződő viszonyáról. A napokban megjelent Esterházy Péter: Az olvasó országa című kötetről, amely Esterházy 2003 és 2016 közötti cikkeinek gyűjteményét tartalmazza. A könyv megjelentetésének szándékáról.

    „…egyike lett azoknak, akik a rendszerváltozás során nem azonosultak az elemi, a nyilvánvaló, a politikailag artikulálható nemzeti érdekekkel, az itthoni ízlésvilággal és mitológiával, a hitet sugalló, bár gyakran ködös jövőképpel. […] Esterházy céltáblája mindig ugyanaz, mindig a »nemzeti oldal« […] teret kapnak Eörsi István étkezési szokásai...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.08.17. (33.szám) Élet és Irodalom, Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    A költő születésének 90. évfordulója alkalmából

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 2018.08.21. Magyar Idők, Pataki Tamás: Mindig igaznak kell lenni
    Beke Albert irodalomtörténész a klasszicista esztétikát tartja irányadónak

    Beszélgetés Beke Albert irodalomtörténésszel. Miért nem jó író Esterházy, mi a gond Illyéssel, és miért hazugság az, hogy a magyar irodalom lényegi hagyománya balliberális. A klasszikus esztétika minden korban érvényes voltáról.

    „Felháborodtam, mert amikor megkérték a magyar szakra jelentkező fiatalokat, hogy nevezzenek meg néhány kortárs magyar írót, ők szinte csak Konrádot, Esterházyt, Spirót, Eörsit vagy Kornist sorolták fel. Ez ellen az aránytalanság ellen emeltem fel a szavam, mert abszurdum az, hogy egy irodalommal foglalkozó fiatal csak az ő nevüket ismeri.”

  • 2018.08.24. (34.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Eörsi István

    A Kossuth- és Széchenyi-díjas írók, irodalmárok pódiumbeszélgetésének felidézése, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajlott. A „magyar kérdés” ENSZ-beli tárgyalása ellen tiltakozó, számos magyar író által aláírt 1957-es nyilatkozatról is beszélt Eörsi. „Mindenki aláírta, akit felkértek rá! Mindenki! – mondta. Kivéve egyet [...]: Tersánszky Józsi Jenő.” Saját Kossuth-díját Leukémia-díjnak nevezte. Eörsi Weöressel való beszélgetéséről. Börtönéveiről, a kiszabadulás utáni időszakról, mesteréről, Lukácsról. Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó politikai magatartásáról igen rossz, s fennen hangoztatott véleménye volt. Sokak szerint Eörsi nem volt elég jó író.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára 
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Magyar Nemzet Képeslap (MN. Vasárnapi kiadása), 2005.10.30. Bayer Zsolt: Ott kívül a magyarázat
    • litera.hu, 2014.07.18. Jánossy Lajos – Keresztury Tibor – Szekeres Dóra: Egyébként mindig alkotói válság van, nem? 1. rész
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai 


  • 2018.08.24.Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Eörsi István

  • 2018.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Száday Rezső: Az alkotó minőségei

    Reagálás Radnóti Sándor Eörsiről írt tárcájára. Értékeli ugyan Eörsi írásait, „de embernek nagyobb volt, mint írónak. […] akinek a véleményét egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára 
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt


  • 2018.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Reagálás Radnóti Sándor Eörsiről írt tárcájára. Eörsi az egykori pódiumbeszélgetésen a „magyar kérdés” ENSZ-beli tárgyalása ellen tiltakozó, számos magyar író által aláírt 1957-es nyilatkozatról is beszélt. „Mindenki aláírta, akit felkértek rá! Mindenki! – mondta. Kivéve egyet [...]: Tersánszky Józsi Jenő.” Az aláírásról „Kenedi Jánossal vitázva – Eörsi már a 90-es évek elején felháborodottan írt az akkori Magyar Hírlapban.” Justus Pál sem írta alá a nyilatkozatot.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.