EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.12.szám Mozgó Világ, Dalos György: Nyugállomány
    HÓNAPLÓ

    „Meghalt Eörsi Pista, akiből Aczél György tűrve-támogatva-tiltva mindenáron Istvánt szeretett volna faragni, ám ő makacsul Pista maradt, és pistaságát átmentette a rendszerváltás utáni időkbe is. Egyetlenegyszer tört ki belőle a felnőtt reálpolitikus. 1982 őszén, amikor a maroknyi ellenzék a Bem-szobornál, a Solidarność-csal szolidarizálva összekoccant a hatósággal, és Demszky Gábor érzékeny helyen belerúgott az őt hurcolászó közegbe, Eörsi számomra meglepő módon helytelenítette a majdani főpolgármester agresszív fellépését. Aforisztikusan, s némileg dodonai általánosítással fogalmazott: »A rendőrnek nincs töke.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Múlt és Jövő, 2010.03.szám Dalos György: Demszky az antivilágban

  • 2006.12.szám Színház, Sz. Deme László: Ötven év múltán
    DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)

    Színikritika a József Attila Színházban bemutatott előadásról. Rendező: Léner Péter. Fotó: jelenetek a darabból

    „Az előadás válasz volt Eörsi István felvetésére is, aki Gáli ismerőjeként és barátjaként, valamint az ősbemutató részeseként és kritikusaként a Szabadság-hegy első nyomtatott kiadásának előszavában, a SZÍNHÁZ 1989. novemberi számának drámamellékletében tette fel a kérdést: vajon »él még ez a Szabadság-hegy? Vagy legalább életre kelthető-e« harminchárom évvel az ’56-os események után? Azóta eltelt másfél évtized, s a kérdés ismét aktuális.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 2006.12.szám Színház, Székely Szabolcs: Sajnálatos események
    ANGYAL ÉS KÁDÁR

    Színikritika a Budapesti Kamaraszínházban (Ericsson Stúdió) bemutatott Kornis Mihály Kádárné balladája című előadásról. A monodráma a kihallgatási jegyzőkönyvek, Angyal István vallomása és Eörsi István visszaemlékezéseiből írott tanulmányai alapján készült. Dramaturg: Magyar Fruzsina. Játéktér-rendező: Sólyom András. Fotó: jelenetek a darabból

    Angyal: „Nem akarom végigcsinálni azokat a nyavalyás kis kompromisszumokat, amelyek most rátok várnak.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 2006.09.14. (37.szám) PREMIEREK

  • 2006.12.szám Színház, Urbán Balázs: Színház az egész?
    BERTOLT BRECHT – KURT WEILL: KOLDUSOPERA

    Színikritika. A két előadás összehasonlítása. Bárka Színház – fordította: Blum Tamás, rendezte: Alföldi Róbert – zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház – fordította: Eörsi István, rendezte: Bagó Bertalan. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2006.20-21.Európai kulturális füzetek, Latinovits Zoltán, a színész és a rendező

    (Beszélgetés Latinovits Zoltánnal.)

  • 2006.37.der Freitag, Achim Engelberg: Rebell aus gutem Grund
    Bekenntnisse des Moralisten István Eörsi in seinem Roman „Im geschlossenen Raum”

    Könyvkritika Eörsi István Zárt térben című kötetéről.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A német nyelvű kiadás Im geschlossenen Raum adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.12.15. (50.szám) „Egy makrancos ellenálló önarcképe” Válogatás Eörsi István Zárt térben című könyvének német kritikáiból

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2006.61.szám (nyár) Magyar Lettre Internationale, VISITCARD
    Magyarország soknyelvű irodalmi névjegye CD-romon

    77 magyar szerző 22 európai nyelven. A kártyán Eörsi neve is szerepel.

  • 2006.69.szám (tavasz) Eszmélet, Marsovszky Magdolna: Az antiszemitizmus: „Egy pozitív program negatív része”

    Tanulmány. Mi az antiszemitizmus? A németországi modern antiszemitizmusról. A magyarországi jelen antiszemitizmusról.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Eörsi István (1997 [1990]): Az elfojtás és elfojtása, in A szabadság titokzatos bája. Esszék, kritikák, portrék. Palatinus, Budapest 119-135. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2006.guenterposch.de, Ernst Köhler: Pathos gespickt mit Ironie. Über den Roman "Im geschlossenen Raum" von István Eörsi

  • 2006.perlentaucher.de, István Eörsi: Im geschlossenen Raum (Roman.)

    (Rezensionsnotiz zu Neue Zürcher Zeitung, 31.10.2006; Rezensionsnotiz zu Frankfurter Allgemeine Zeitung, 30.10.2006; Rezensionsnotiz zu Die Tageszeitung, 24.07.2006; Rezensionsnotiz zu Süddeutsche Zeitung, 04.07.2006; Rezensionsnotiz zu Die Zeit, 01.06.2006.)

  • 2006.projekt-bipolar.net, A beszélgetés - Színházi trilógia az ideológiai elkötelezettségről

    (Az 1953. június 17-ei berlini felkelés és az 1956-os magyar forradalom évfordulóján a két ország jelenlegi helyzete.
    Hogyan jelenik meg Lukács György és Bertolt Brecht életében az elhivatottság kérdése, valamint az esztétika és a politika összekapcsolása a történelmi eseményekkel a háttérben? Hogyan alakul a hitvallás megítélése ideológiamentes, forradalmak utáni korunkban? Eörsi István: Az interjú. Programok, események.)

  • 2006.projekt-bipolar.net, Das Gespräch - Theatertrilogie über das ideologische Engagement

  • 2007. (16.évfolyam - Tavasz) Partium, Molnár Attila Benedek: "Drame immobile" - a mozdulatlan színház

    (Részlet.)

  • 2007. Napút-füzetek 13. Szepes Erika: Requiem egy halálra ítélt ars poeticáért
    Szerzők neve az előfordulások sorrendjében

    A felsorolt szerzők közt van Eörsi István.

  • 2007.01–02.szám Nagyvilág, Szele Bálint: „A Shakespeare-fordítók legyenek bátrabbak”

    Interjú Kállay Gézával a magyar Shakespeare-fordításokról.

    „Azért a mai fordító sincs »egyedül«. Eörsi darabjain Géher István végigment és javaslatokat is tett. Ezekből a javaslatokból Eörsi sokat megfogadott. Nem tudom, hogy amikor először öt kis füzetecskében jelentek meg a fordításai, akkor benne voltak-e a javítások, de amikor az öt fordítása egyben megjelent, akkor egészen biztos, hogy Géher István kontrollszerkesztette a fordításokat. Azt hiszem, az ő esetükben nagyon gyümölcsöző volt az együttműködés. […] Eörsi bátor fordító és nagyon ügyesen megold sok mindent szép és érthető magyar nyelven úgy, hogy azért a metaforikus hálókat is igyekszik következetesen megtartani.”

    • Eörsi Shakespeare fordításköteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2007.01.04. (1.szám) Magyar Fórum, Medveczky Attila: E jelben győzni fogsz

    Részlet a cikkből. Orbán Viktor politikai pályafutása. Orbán békülékeny hangja az egyházakkal szemben. Balog Zoltán, református tiszteletes, fideszes képviselő Fideszt védő magyarázata. A Magyar Narancs „Pápa-cápa” különszáma. Fotó: Orbán Viktor

    „Orbán azonnal felmérte, hogy ez komoly károkat okozhat a Fidesznek, és minden erejét latba vetve betiltatta a szóban forgó lapszám terjesztését. Orbánt és Kövért különösen Eörsi István blaszfemikus gúnyversei bosszantották, s azt üzenték neki, hogy legyen szíves, ne a más lapjával verje a csalánt, hanem legközelebb a Beszélőben publikálja hasonló műremekeit.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2007.01.04. sonline.hu, Takács Zoltán: Darabot mentett a beugrás

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal. Beugrása a kaposvári Csiky Gergely Színház Három nővér című előadásában Ferapont szerepébe Kovács Zsolt betegsége miatt. A többi beugró szerepéről.

    „Amúgy Znamenák Istvánról az a hír járja, hogy a magyar színházi élet egyik legtöbbször »beugró« színésze. Az utóbbi években is többször tűnt föl »váratlanul« a színen. Így volt jelen Eörsi István Kihallgatás című darabjában, vagy a Csárdáskirálynőben, ahol szintén két nap alatt kellett a dalokat is megtanulnia.”

  • 2007.01.06. hirszerzo.hu, Varró Szilvia: „A kommunisták ahhoz szoktak hozzá, hogy úgyse tartják be a törvényeket”
    HARMINC ÉVE ALAKULT A CSEHSZLOVÁK CHARTA ’77

    Míg a poszthatvannyolcas sokkban szenvedő csehszlovák nép alámerült a sör-Skoda-knédli szentháromságban, Karel Gott pedig egy szebb szocializmust épített, tiltakozók százai újra nekimentek a kommunista rendszernek. A ma harminc éve alakult a Charta ’77 története. Fotók

    „Budapesten 1977. január 9-én szolidaritási nyilatkozat született a kinti chartásokkal, melyet 250-en írtak alá. Ahogy a csehek a kereszténydemokratáktól a liberálisokig világnézetre való tekintet nélkül írtak alá, a magyar lista is színes volt: Petri Györgytől kezdve Eörsi Istvánon át Duray Miklós is aláírta azt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 2007.01.06. Magyar Nemzet, Csontos János: Félretolt hegyek
    Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimmetrikus templomokról

    Beszélgetés Alföldy Jenő irodalomtörténésszel. Első könyvkritikája Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskönyvéről szólt.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Kortárs, 1969.08.szám Alföldy Jenő: Eörsi István: Változatok egy közhelyre

  • 2007.01.18. Népszava, Donáth Ferenc: Identitás a forradalom tükrében

    Publicisztika. Sólyom László ’56 kapcsán kifejtett véleménye aránytalan. Az erkölcsi válságról, mindkét oldal identitásválságáról. A jobboldal és a szélsőségek (Fidesz–MIÉP) összefonódásáról. Az 56-os forradalom Fidesz általi kisajátítása.

    „Az Orbán Viktor, Kövér László, Schmitt Pál, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre által fémjelzett politikai képződmény elitje, amíg Magyarország a szovjet birodalom csatlósa volt, az apparátusi rangjából vagy ahhoz fűződő kapcsolatából teremtett egzisztenciát, majd a birodalom hanyatlása és bukása óta az antikommunizmusából élt meg. […] A forradalom hungarista narratívját egy maroknyi idős ember élő tanúként ma is megcáfolja. Ahogy emiatt korábban Vásárhelyi Miklós, Litván György, Eörsi István, Mécs Imre személyét és szavát járatták le, úgy az 50. évfordulón Kosáry Domokos hangját kellett a kormánybuktatóknak elnyomni, akár motorberregtetéssel is.”

  • 2007.01.18.atv.hu - Friderikusz Most, D. Julcsi: Kedves Friderikusz úr!

    (Nézői reakciók a 2007. január 18-i műsorral kapcsolatban, ahol Gerő András megvédte Schmidt Máriát Eörsi Istvánnal szemben.)

  • 2007.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, vm [Vásárhelyi Mária]: Értelmisé-gi kiválók

    Glossza a Friderikusz Most című műsorban elhangzottakról. Schmidt Máriát azzal vádolták a Magyar Nemzetben, hogy dúsgazdag üzletasszony. Ezt „nemtelen támadás”-ként értékelték. Aztán a szélsőjobboldal stílusáról elmélkedtek. Szerintük a balliberális értelmiség körében éppen olyan gyakori a gyűlöletbeszéd, mint a hungarista, neonáci fórumokon. A több mint egy éve halott és ezért vitára vagy védekezésre végképp képtelen Eörsi István nevét is belekeverték; a baloldali gyűlöletbeszéd apostolaként emlegetve őt. Egyenlőségjelet téve Eörsi István és a neonácik közé.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) Eörsi László: Kiegészítés 

  • 2007.01.30. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (hulljunk egymás keblére...)

    Publicisztika a békességről és a békétlenségről, a hazugságokról. A szerző visszatekintése „Én nem tudom…” című írásaira, amivel „…azt kívánom elsősorban bizonyítani, hogy a békétlenségnek és a gyűlöletnek nem a jelenlegi, polgárinak nevezett politikai elit az előidézője. Ami ma van, az következmény, […] A kereszténységgel, egyáltalán a vallásossággal kapcsolatos nézetek tisztázása érdekében tekintsünk vissza a kilencvenes évek elejére, amikor is II. János Pál magyarországi látogatása alkalmából Eörsi István papírra vetette halhatatlan sorait: »Wojtyla úr, az most a gondom, hogy ön miatt drágább a kondom…«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2007.01.szám (január) Kapu, Tóbiás Áron: Ahol a forradalom megszületett
    Kiűzetve a Műegyetem Aulájából az 50. évfordulón
    Dr. Vajna Zoltán professzor archívumából
    1956 koszorúi

    Az 1956-os forradalom és előzménye. Dr. Vajna Zoltán professzor, akadémikus, „A Műegyetem 1956” Alapítvány kuratóriumának elnöke mesél életéről, a Műegyetem 1956 Alapítvány emlékkötetéről, az Ötvenhat Műegyetemistái – Ének a lyukas zászlóról című könyvről. A Műegyetem aulájában 2005. október 22-én megtartott ünnepségről, melyen Bozóki András kulturális miniszter mondott ünnepi beszédet. Részletek Bozóki beszédének videófelvételéből:

     „...............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…A kritika a szabad ember joga.

    ..............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…Ebből a válságból születtek néhányan újjá, mint pl. Eörsi István, a lélekben szabad emberek. Eörsi nevének említésére felzúgás.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.