EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2017.08.10. (32.szám) 168 óra, Göbölyös N. László: Másik Magyarország
    Hobo: Több oldalról is rugdaltak

    Beszélgetés Földes László Hobóval hamarosan megjelenő könyvéről, a Hobo Ludensről, a kapolcsi előadásokról, Faludy Györgyről, József Attiláról, Pilinszky Jánosról, Ady Endréről, Csokonai Vitéz Mihályról, Eörsi Istvánról, Allen Ginsbergről, Deák Bill Gyuláról.

  • 2017.08.10. (32.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar
    Csurka István: DR. UTÓLAG VISSZAEMLÉKEZÉSE

    A folytatásos cikk újbóli közlése.

    „Csokorba gyűjtve, egymást erősítő szerkesztésben tálalták hetente, mintegy beleprintelve az olvasó agyába a kormány, a kereszténység, a magyarság elleni támadásokat, és így teremtették meg azt a közhangulatot, amely 1994-ben Horn Gyula szociál-liberális restaurációjához és végül a Bokros-csomaghoz, azaz minden magyar vagyon kiárusításhoz és a végső eladósodáshoz vezetett.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések

    Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.08.15. Magyar Hírlap, PL: Egy professzor életútja Pesttől a római magyar tanszékig

    Szöveggyűjtemény Sárközy Pétertől az olasz-magyar kapcsolatokról, Lászai János kanonok síremlékéről, Békés Gellért verseiről és az Antall Józseffel való barátság történetéről.

    „Sárközy professzor 1999-ben kiállt a Szent Korona Parlamentbe való átköltöztetése mellett, 2000-ben pedig az Élet és Irodalomban árnyalta Eörsi Istvánnak Lukács Györgyről írt méltató sorait.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.02.18. (7.szám) E.I.: Kultúrarombolás
    • Élet és Irodalom, 2000.03.03. (9.szám) B. Sárközy Péter – E.I.: Naphta professzor és tanítványai 

  • 2017.08.17. (33.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A leleplezés után tizennyolc évvel még fennáll a rendszer
    Csurka István: DR. UTÓLAG VISSZAEMLÉKEZÉSE

    A folytatásos cikk újbóli közlése.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.08.25. Heti Világgazdaság (online kiadás), hvg.hu: Verset ihletett a bírósági bugyi-gate

    „Mint csütörtökön megírtuk, potom nyolcmillióért vett az Országos Bírósági Hivatal bugyutaságokkal teli arculati kézikönyvet. Ennek része »a megértést segítő brossúra«, ami egy hétre összeállítja a dolgozó ruhatárát, számszerűsítve a kívánt ruhadarabokat, még a fehérneműt is.”

    Egy olvasót megihletett az eset, és Bírónő és a bugyik címmel verset írt. Ennek apropóján közlik Eörsi István: Bugyi a szélben című versét.

    • Eörsi Bugyi a szélben című verse megjelent A Kalap és a villamos című kötetében, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2017.08.30. (202.szám) Kisalföld, Sudár Ágnes: Ürülék
    Álláspont

    „Még így, halványan is nagyon szép a felcsúti stadion, mondta az M 1 riportere a vasárnapi Videoton-Ferencváros meccs közvetítése közben, akkor, amikor a stadion sötétségbe borult. Ebben a pillanatban elemi erővel kívánkozik ki Eörsi István mondata az »írástudó árulásáról«, ami »ott kezdődik, amikor ürüléknek mondja a szart«.”

  • 2017.09.02. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Lehallgatási játék
    Manipuláció, kegyosztás, korbács és mézesmadzag – Száz esztendeje született Aczél György

    Mi lehetett a félamatőr színészből, szavalóművészből magas posztra emelkedett politikus titka? Fotó: Aczél György (balra) és Bacsó Péter filmrendező 1983-ban.

    „Aczél György életútinterjújában három olyan írót sorolt fel, akiknek folyamatos üldözésben volt részük hatalma idején: Mészöly Miklóst, Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt.”

  • 2017.09.05.ligetmuhely.com, A szerk: Egy nejlonszatyor kiborul – 2.

    „...a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek műhelyteremtési kísérleteiről közlünk dokumentumokat, magyarázó jegyzetekkel. Ezúttal az 1968 tavaszán kezdeményezett ESZMÉLET folyóirat második, 1969 októberére tervezett avatóestjére készült művet mutatunk be.

    1969 márciusában a Kossuth Klubban volt már egy folyóiratot beharangozó est.”

    1969. október 18-án tartották volna meg az Eszmélet irodalmi estjét színészek, írók közreműködésével, „A bemutató napjának reggelén azonban betiltották az előadást – Eörsi István minidrámája [Szívátültetés] volt az első számú indok.

    A darab tudomásunk szerint eddig nem jelent meg. Az egyik nejlonszatyorból most két példány is előkerült, mindkettő nehezen olvasható másolat. Az egyik példányban 2–3 tollal írt javítás található az írógépelt szövegben (vélhetően Eörsi kézírása); a másik példány erősen javított »munkapéldánynak« tűnik – talán Dániel Ferenc rendező értő, jól dramatizáló húzásai-átírásai és Horgas Béla szerkesztői igazításai ezek. Az utóbbi változatot adjuk most közre – előkészítésünk során csupán írásmódot egységesítettünk és a nyilvánvaló elütéseket javítottuk.”.

    Eörsi Szívátültetés című minidrámájának közlése.

    Kapcsolódó cikk:

    • ligetmuhely.com, 2017.09.07. A szerk: Egy nejlonszatyor kiborul 3.

  • 2017.09.07. (36.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Névre mentek
    MAGYAR ANTIKAMPÁNY ANNO / ENSZ-JELENTÉS / KÁDÁRI INTENCIÓK

    Hogyan reagált Kádár apparátusa az ENSZ ötös bizottságának 1957-bes jelentésére? Az 1957. szeptember 4-ei sportcsarnoki nagygyűlés szónoka Ortutay Gyula volt. A Hazafias Népfront tiltakozása az ENSZ-jelentés miatt. A pártlapok „leleplező” cikkei. A nagygyűlésen felszólaló Fodor József 171 író által aláírt nyilatkozatot olvasott fel. Hogyan emlékeztek később az írók a nyilatkozat aláírására? A különböző értelmiségi csoportok reagálása az ENSZ-jelentésre.

    „Az 1957-es, felülről vezérelt tiltakozási hullám históriájából csak az írók akciójának lett utóélete. Az »ellenforradalmárként« börtönviselt Eörsi István először 1988-ban kavart vihart, amikor a még szamizdatként közreadott emlékiratában nemcsak idézett »a magyar írótársadalom bűnbeesésének megrendítő dokumentumából«, de az aláírók nevéből is közzétett egy csokorra valót.”

  • 2017.09.07.ligetmuhely.com, A szerk: Egy nejlonszatyor kiborul 3.

    Az Új Symposion folyóirat felajánlotta az Eszméletnek, hogy az összeállítást tehetnek közzé lapjukban az 1969 októberében kimaradt művekből, ám ez sem valósulhatott meg.

    „1970 tavaszán Horgas Béla és Levendel Júlia összeállította az első alkalommal az Új Symposionba szánt Eszmélet-rovatot, és úgy tervezték, májusban a balatonfüredi nemzetközi költőtalálkozón Horgas Béla átadja Tolnai Ottónak. A rendezvény előtti napon H. B. megbetegedett, Levendel Júlia felhívta Eörsi Istvánt – tudva, hogy ő megy a találkozóra, és a vonathoz vitte a kéziratot. Nyilvánvaló, hogy a telefont lehallgatták, mert Füreden Tolnai rendben átvette Eörsitől a dossziét, aztán hazafelé a határon felszólították, hogy adja oda az Eszmélet-írásokat. Tolnai azonnal odaadta, ennek ellenére megmotozták, levetkőztették, durván megalázták. Június 5-én Horgast behívták a Szerzői Jogvédő Hivatalba, ahol Tímár István »virágnyelven« értésére adta, hogy nála van az elkobzott anyag, és voltaképpen az adott körülmények között jóindulatúan segített volna – erről tanúskodik a jegyzőkönyv –, hogy ne (vagy legalábbis minél kisebb súlyú) politikai-rendőri, hanem szerzői jogi kérdés legyen az »ügyből«. Ehhez biztosan volt pártközponti jóváhagyás.”

    „Horgas Béla levélben »felfüggesztette« a symposionos Eszmélet-megjelenést.”

    „Eörsi Tolnai Ottónak ajánlott A költő és a vámőr című versét még az 1990-es Nem vagyok kikerics-kötetében is ’68-ra datálja – kétségtelen, a történet a ’68-as értelmiségi próbálkozásokat és kelet-közép-európai meghurcolásokat idézi.” A vers közlése.

    Aztán mégis rendőrségi ügy lett a két lap kapcsolatából... Kenedi János beszámolója a belügyi meghallgatásáról.

    Kapcsolódó cikk:

    • ligetmuhely.com, 2017.09.05. A szerk: Egy nejlonszatyor kiborul – 2.

  • 2017.09.21. (38.szám) 168 óra, Sándor Zsuzsanna: Közös igazságaink
    Jordán Tamás és Fodor Tamás színházi történelme

    Beszélgetés Jordán Tamással és Fodor Tamással színházról, a kaposvári emlékeikről.

    „A Marat bemutatója után azonban a megyei pártbizottság kötelezte Babarczyt, hogy küldje el a színház dramaturgját, a közismerten ellenzéki Eörsi Istvánt, különben őt váltják le.”

  • 2017.09.21. (38.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Lapfosztás
    ESZMÉLET – KIBORULT NEJLONSZATYOR – A LEVENDEL–HORGAS-PÁROS

    „A cenzúrával hadakozva töltötte fél életét Levendel Júlia és Horgas Béla. A rendszerváltás után a Liget Műhelyt máig működtető költő-író házaspár sorsát meghatározta az Eszmélet című első, meg nem született, ám irodalomtörténetileg mégis megkerülhetetlen folyóiratuk kivégzése. Betiltották egy rímes minidráma előadását 1969 októberében a Fészek Klubban. Az ötvenhatos börtönviselt szerzővel, Eörsi Istvánnal ez nem először – s nem is utoljára – történt meg. Az eseményszámba menő fejlemény inkább az, hogy a Szívátültetés című ironikus tragikomédia szövegkönyve – néhány más meglepetéssel, például Csepeli György szociálpszichológus ifjúkori, már-már avantgárd novellájával együtt – négy évtizedes lappangás után a napokban közkinccsé lett: a Liget Műhely online folyóirat honlapján.”

    Eörsi a kéziratot megküldte Aczél Györgynek.

    • Eörsi Szívátültetés című írásával kapcsolatos leveleit megtekintheti a honlapon (1971-1983. E. I. levelei Aczél Györgynek (Aczél György és E. I. hagyatéka) az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok című résznél.
    • A témával kapcsolatos írásokat olvashat még a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél, ha a keresőmezőbe beírja a Horgas szót.

  • 2017.09.23. Magyar Idők, Alexa Károly: Felszabadult betű
    NEMZETI KÓD

    A szerző saját, Holdudvar című írását sokan bírálták, ezért most reflektál a kritikákra. A Magyar Szemle című folyóirat, a kötcsei piknik, a holdudvar és a nemzeti oldal rendszerváltoztató mozgalmai. A Mozgó Világról és a Hitelről. Eörsi István említése.

  • 2017.09.szám Kortárs, Márkus Béla: Röpiratok változatai
    Csoóri Sándor a hatalom látóterében
    1. rész

    „Kétségtelen, kell ahhoz némi léhaság, felszínességgel fölérő nagyvonalúság, hogy immár több mint fél évszázadra visszatekintve Csoóri Sándornak a mindenkori politikai hatalom helyzetével, szerepével kapcsolatos megnyilvánulásait összefoglaló egyszerűsítéssel a röpirat műfajába soroljuk. Erre a könnyelműségre, mégis, több tényező indít.”

    A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös bizottsági jelentésközgyűlési tárgyalása ellen című dokumentum aláírási kampánya, a körülötte folyó viták. Kenedi János és Domokos Mátyás szerint Bölöni György összegyűjthetett néhány aláírást, de több író nevét lemásolta az írószövetség és/vagy az Irodalmi Alap taglistájáról. „Felvetésére dühödt és gúnyos válaszok érkeztek: előbb Eörsi Istvántól, aki az Emlékezés régi szép időkre című, szamizdatban kiadott memoárjában már pellengérre állította a tiltakozás némely aláíróját, aztán Csurka István jelentette ki: Kenedi megint akciózik.” Csoóri később is azt állította, hogy nem írta alá a dokumentumot.

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete (3 kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei 

  • 2017.10.05. potszekfoglalo.hu, Csatádi Gábor: ˝A mikrofon is csak azt tudja visszaadni, amit belefújsz...!˝

    Részlet a Molnár Piroskával való beszélgetésből abból az alkalomból, hogy a Rózsavölgyi Szalonban az “Emberi hang…” című önálló dalestje bemutatója lesz. A Kaposváron bemutatott Csárdáskirálynő dalszövegírásáról, amit Eörsi nem volt hajlandó megírni.

  • 2017.10.13. prherald.hu, Konok Péter: Eörsi István emlékére

    Három versrészlet Eörsi Istvántól. Konok  egyik kedvence Eörsitől A Maradjhű-utcában című kötete.


    "Ha most szeretni akarom Budapestet, hát múltat olvasok. Eörsit, például. Vagy Petrit. Hajnóczyt, ilyeneket. Pest kótyagos Hrabaljait (valójában Budapest nekem mindig Pestet jelentette, ezzel nincs mit tenni, ez osztálykonfliktus – még ma is az, mikor már vidéki vagyok). És akiket ilyenkor olvasok: már mind halottak."


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2017.10.23. beol.hu, Árpási Zoltán: Az író, aki négyszer állt a halál torkában

    Részlet. Emlékezés Gáli Józsefre.

  • 2017.11-12.szám (november-december) Kapu, Urbán Károly: Tésztagyári harangszó

    Fiatalkori emlékek az akkori zenékről, zenészekről, majd a jelenről. A szivárványról, Neil Youngról, aki elhajtotta Donald Trumpot, mert jogosulatlanul használta fel kampányában egyik dalát. Miért nem megy el a gimnáziumi osztálytalálkozóra? „…osztálytársaim zöme ugyanis mélyliberális zombivá vált.” Szanyi Tiborról, Kunhalmi Ágnesről, Nagy Imréről.

    „Nagy Imre küldve volt, – a KGB küldte személyesen, mint hithű moszkovitát, s feladata az lett volna, hogy bévülről szerelje le a forradalmat – de hát a hülye Kádár elcseszte, mert magának akarta a hatalmat, hát persze, hogy útjában volt Nagy Imre. November 4-én a gazdi lecserélte a két embert. Ne feledjük: Maléter Pál, Vásárhelyi Miklós, Kopácsi Sándor sírva könyörögtek életükért és szánták bánták »bűneiket«, amiért elárulták a dolgozó nép hatalmát. Erről magnófelvételek vannak, Hankiss Ágnes a megmondhatója. Eörsi István, Angyal István forradalmár barátjáról is úgy emlékezik meg, mint aki a szocialista forradalmat megmenteni, jobbítani akarta. Nem tudták, hogy az eszmét megreformálni nem lehet – szemétre való.”

  • 2017.11.01. (11.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Nyáry Krisztián: Az elfelejtett forradalmár

    Angyal Istvánról.

    „Eörsi István szerint társaságukban barátja volt az egyetlen, aki már október 23-a előtt számolt a forradalom lehetőségével: »Sétáltunk hárman, a szeptemberi Károlyi kertben, és ő halálosan komolyan tudatta velünk: »Forradalom lesz.« Úgy néztünk rá, mint valami hibbantra.«”

    Fotó: Angyal István a bíróság előtt

  • 2017.11.01. (november) Irodalmi Jelen, Márton László: A műfordítás mint szökés
    Laudáció a Janus Pannonius-műfordítói díj 2017-es átadásakor

    Hans Henning Paetzke a magyar költészet német nyelvre való átültetése elismeréseképpen kapta a díjat. A magyar költők felsorolása – köztük van Eörsi István is –, akiknek művét lefordította.

    „Henning fordítói munkájában a minőség közvetítésének politikai tétje is volt.”

  • 2017.11.szám Kalligram, Kőrössi P. József: Féltek? Ne féljetek!

    Próza egy baleset utáni kórházi kezelésről és Jucusról. Eörsi István említése.

  • 2017.12.04. 24.hu, Bihari Dániel: Magyar nők tüntettek: zokogott mindenki a Hősök terén

    1956. december 4-én a budapesti Hősök terén csendes, békés tüntetést tartottak a budapesti nők. Az események leírása, idézetek a röplapokból. Másnap az újvidéki Magyar Szó is beszámolt a tüntetésről. Idézetek a lapból.


    Eörsi László: "Nincs tudomásunk komolyabb atrocitásról a hatalom részéről, ekkor még jellemzően nem tudták, mit és hogyan csináljanak, nőkkel szemben pedig egyébként is óvakodtak az erőszaktól. Megelégedtek annyival, hogy vaskos fenyegetéseket tartalmazó szórólapokat szórtak szét a felvonuló lányok és asszonyok között – mondja a történész. Illetve az esemény szervezésében fontos szerepet játszó Eörsi István írt egy verset arról, ahogy egy szovjet katona puskatussal durván meglökött egy idős asszonyt. A címe Nincs anyád, de a szerző soha nem publikálta."

    Fotók a tüntetésről.

  • 2018.01–02. szám Criticai Lapok, D. Magyari Imre: „ÉN VAGYOK A HOBOLÓGIA ÁLLATORVOSI LOVA”
    Beszélgetés Hobóval 2017-ben

    „A legelső önálló estem anyagát Eörsi István műveiből állítottam össze 1983-ban, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. A zenét Márta Pista írta.” Fotók.

  • 2018.01.08. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    Konrád György kivételezett személynek számított az Aczél irányította kulturális korszakban

    Konrád György és Eörsi István a ZDF-ben. Az 1990-es taxisblokádról, az 1994-es választások utáni MSZP–SZDSZ-koalícióról, a Fidesz fordulatáról, az Orbán Viktor elleni támadásokról, az 1992. október 23-i ünnepségről, amelyen kifütyülték Göncz Árpádot.

    „Nem sokkal a sajnálatos »esemény« után szerepelt a német tv-stúdióban Eörsi István és Konrád György. Nem érdemes hosszan idézni a megszerkesztett mószerolást. Elegendő volt, hogy – az 1957-ben börtönre ítélt – Eörsi azt találta mondani, hogy »a reálkommunisták, akik nem is voltak igazi kommunisták, legnagyobb bűne az volt, hogy nem pusztították el egészen a régi társadalmi rendszer bűnöseit«. Huh! Jegyzeteljük csak meg ezt a szöveget! A rendszerváltás óta balliberálissá lőn Eörsi (régi nevén: Schleiffer Ede) 1953-ban olyan gyászverset költött Sztálin elvtárs halála alkalmából, hogy nem győzték feltörölni a könnytócsákat a Központi Bizottságban. Idős korában az új – demokratikus – Magyarországban nemigen találta a helyét, vagdalkozott a Népszava hasábjain, amíg végül elfogyott körülötte a régi levegő, 2005-ben halt meg.”

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil; Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014. (június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.