EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.06.19.onkormanyzat.miti.hu, MTI: Sólyom László kapta idén a Magyar Szabadságért Díjat

    (Részlet.)

  • 2013.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, Körber Ágnes: Kis beszervezési abszurd

    A Corvina Kiadó történetének rekonstruálása. Patkó Imre („Gyergyói”, majd „Gyűrűs” fedőnevű), az MTI külpolitikai újságírójának ÁVH–BM-kapcsolata. Feleségét, Bíró Líviát (Corvina igazgatója) is sikerült beszervezniük. Patkós 1973-ban azt a feladatot kapta, hogy Pártos Veronika magyar–filozófia szakos tanárt figyelje meg, akinek első férje Eörsi István, a második pedig Kováts Albert festő volt.

  • 2013.06.22. (25.szám) Heti Világgazdaság, Marton Éva: Utaztak rájuk
    A teher alatti kaposvári színház

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval a Megbombáztuk Kaposvárt című új könyve megjelenése kapcsán a kaposvári Csiky Gergely Színház és a hatalom viszonyáról, a kutatáshoz szükséges dokumentumok hiányáról, Aczél és Pozsgay szerepéről. Függetleníteni tudta-e magát a szerző attól, hogy édesapja, Eörsi István a színház dramaturgja volt?

    „Amikor az 1970-es évek közepén le szeretett volna szerződni hozzájuk dramaturgként, Zsámbéki úgy ítélte meg, hogy az amúgy is állandóan betiltásoktól tartó színház politikai egyensúlyát kibillentené a szerződtetése. Ettől függetlenül sokat dolgozott Kaposváron, a Marat/Sade-előadás egyebek mellett az ő songjainak köszönhetően lett olyan bátor és politikus.”

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt című kötetének adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi László / Kötetek résznél.


  • 2013.06.szám Jelenkor, Radnóti Zsuzsa: A titokzatos Borbély Szilárd-drámák

    Részlet. A betiltott szerzők közt: Eörsi István. A szöveg szerkesztett és kibővített változata a debreceni DESZKA fesztiválon elhangzott előadásnak.

  • 2013.06.szám Kalligram, Szávai János: Változatok a fordításra

    Esszé. A fordítás nehézségeiről, az újraírásokról. Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd című versének fordítói – Vas István, Illyés Gyula, Mészöly Dezső és Eörsi István – félrefordítják a vers egy visszatérő sorát.

    „A négy közül még az Eörsié — Megy az idő én megálltam — van a legközelebb az eredetihez.”

  • 2013.06.szám Kortárs, Tóbiás Áron: Ellenfényben
    Politikailag züllött, emberileg hitvány kalandor

    „Rákosi titkosrendőrsége mintegy másfél millió személyi kartont fektetett fel »gyanús« személyekről. 1956 után ez a szám háromnegyed millióra, majd fokozatosan negyedmillióra csökkent. Kádár titkosrendőrsége 1990 előtt negyvenezer ellenséget tartott nyilván.”

    A szerző beszámol az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában – a Zárt irattár anyagaiban 1956-ban, majd később keletkezett – végzett kutatásairól. „Hamvas Judit” és „Sziklai Barna” Eörsiről is jelentett.

    Alcímek: JELENTÉS A 083-AS OBJEKTUMBÓL (1958. DECEMBER 29.). VALLOMÁS A GYORSKOCSI UTCAI LETARTÓZTATÁSI INTÉZETBŐL. A ZÁRKAÜGYNÖK К (FRANZ KAFKA VÍZIÓJÁBÓL), AVAGY AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZ MIKULÁSA. „HAMVAS JUDIT” JELENT. FELLÉPTETIK HOLLÓS ERVINT. A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM HÁLÓZATI EMBERE. FÓKUSZBAN: ERDÉLY ÉS EGY ÚJ IRODALMI FOLYÓIRAT. BELVÁROS ÉS RÓZSADOMB - KÁVÉHÁZAK „ARANYKORA”. AZ „EMLÉKEZŐK” FEDŐNEVŰ TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL BIZOTTSÁGA.

  • 2013.07–08.szám Jelenkor, Mohácsi Balázs: Különbözni mindenáron
    Gottfried Benn: Kígyóból a kanyar. Válogatott versek. (vál. és ford.: Mohácsi Árpád)

    Könyvkritika. Az 1991-ben megjelent első válogatás fordítója volt többek között Eörsi István, akinek fordítását összehasonlítja e kötet fordítójáéval.

    • A cikkben említett kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Reagálás:

    • folyometer.blog.hu, 2013.07.27. Szántó Domingo: A nyári Jelenkor kritikái

  • 2013.07–08.szám Kortárs, Pomogáts Béla: A nyugati magyar irodalom a hatvanas években

    Tanulmány.

    „Az 1957-es megjelenések valójában a véletlen vagy inkább a kiadói merészség következményei voltak, jól mutatja ezt Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskönyvének sorsa, amely 1956-os impresszummal, de már a forradalom leverése után jutott nyilvánossághoz, hogy a kádárista sajtó egyik akkori »irodalomrendőre« (Imre Katalin) nyomban feljelenthesse a Magvető Könyvkiadót (és kivonassa a forgalomból a még boltokban lévő példányokat).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1956.12.20. K.M.: Két műszak helyett csak egy dolgozik az Alföldi Nyomdában
    • Hajdú-Bihari Napló, 1957.05.10. Megkezdte tanácskozásait az országgyűlés. Kulturális életünk problémái
    • Beszélő (Folyóirat – november), 1996.08.szám Litván György: 1957
    • Heti Világgazdaság, 2007.03.10. (10.szám) Murányi Gábor: Meghódított partvonal
    • Élet és Irodalom, 2007.03.16. (11.szám) Standeisky Éva: A jelenség és az ok


    Az alábbi kötetek Eörsi könyvével foglalkozó részleteit elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom.
    • Cseh Gergő Bendegúz – Kalmár Melinda – Pór Edit: Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963 (dokumentumok)
    • Moldova György: A mocsári hajós. Minimák
    • Moldova György: A rövid élet titka. Aforizmák magyarázattal. Ill.
    • Moldova György: Az utolsó töltény 3. Önéletrajzi töredékek

  • 2013.07.01. (2.szám) Trianoni Szemle, Heinrich Tamáska Péter: A Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága a diktatúra kiépítése és a megtorlások idején (1952-1963)

    Részlet.

    „A parancsnokság színielőadásokat is engedélyezett, amely a szó szoros értelmében feldobta a politikaiakat. Azonban a gyanakvás maradt: az Eörsi István rendezte Pathelin mestert például, aki még ügyvédjét is nevetségessé teszi mekegésével, a darabot nem engedték tovább játszani. Az analfabéták okításába is bevont Eörsi egyik kedves története, hogy amikor cigány tanítványaira rákérdez, mért nem haladnak a betűvetésben, a legértelmesebb azt válaszolja: »Tudja, tanár úr, ítélethozatalkor az írástudatlanság enyhítő körülmény«.”

  • 2013.07.03.olvassbele.com, Cserhalmi Imre: Csakis a tények! Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás

    (Könyvkritika. A tanulmányok Mérei Ferenc pszichológussal, Szalai Sándor szociológussal, Eörsi István költővel és Szilárd Leó atomtudóssal foglalkoznak.)

  • 2013.07.09. 168ora.hu, Erdélyi S. Gábor: Sitt

    Könyvajánló. Az elfelejtett rab. Magyar írók börtönnovellái. Gyűjtötte, összeállította és szerkesztette Körössi P. József. Kiadta a Noran Libro.

  • 2013.07.12.br.de (Bayerischer Rundfunk), S-Bahn nach Arkadien Das LCB, ein Berliner Schriftstellerparadies

  • 2013.07.19. (29.szám) Élet és Irodalom, Erős Ferenc: Ex Libris
    Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás
    Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2013.07.19. (29.szám) Élet és Irodalom, J. Győri László: „Azelőtt ők olvastak minket, most mi olvassuk őket”
    Interjú Gál Éva történésszel

    Részlet. Interjú Gál Éva történésszel, Litván György özvegyével Lejáratás és bomlasztás – tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében című kötete apropóján. Párhuzam Heller Ágnesék mostani pere és az 1973-as filozófus-per között. Eörsi István említése.

    Gál Éva Lejáratás és bomlasztás – tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében című kötete adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2013.07.19.nol.hu, Ayhan Gökhan: Béke? Béke! Újvidék körül

    (Részlet. Danilo Kisről.)

  • 2013.07.27.folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: A nyári Jelenkor kritikái

    Mohácsi Balázs műfordítás-kritikája a Mohácsi Árpád által fordított Gottfried Benn-kötetről. Eörsi fordítása jobb.


    Előzmény:

    • Jelenkor, 2013.07-08.szám Mohácsi Balázs: Különbözni mindenáron

  • 2013.08–09.szám Látó, JÁNOSHÁZY GYÖRGY: Shakespeare uszályában

    Jegyzet.

    „Csak a Világirodalmi lexikonból tudom, hogy – A Cenci-ház címen 1979-ben – Eörsi István is fordította ezt a tragédiát; szívesen olvastam volna, de sohasem került a kezembe, és semmi nyomát nem észleltem, hogy eljutott volna a magyar irodalmi köztudatba, amelyben pedig Shelley előkelő helyet vívott ki.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 2013.08.03.nepszava.hu, Pomogáts Béla: Negyedszázad után

    (Visszaemlékezés a 25 éve /1989 nyarán/ "illegalitásban" létrehozott Történelmi Igazságtétel Bizottságra. Előzménye az `56-os forradalom három évtizedes évfordulója alkalmából, 1986 őszén Eörsi István Duna-parti lakásán rendezett konferencia volt.)

  • 2013.08.04.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Das Heilige in der Wildnis

  • 2013.08.16. (32.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Pomogáts Béla: A Történelmi Igazságtétel Bizottság halálára

    A huszonöt éve létrehozott Történelmi Igazságtétel Bizottságról. Megalakulásának „Előzménye az a zártkörű konferencia volt, amelyet 1986 őszén Eörsi István Duna- parti lakásán rendezett néhány ellenzéki értelmiségi, a magyar forradalom három évtizedes évfordulója alkalmából.” Idézet az Történelmi igazságtételt! című felhívásból, melyet 36-an írtak alá, többek közt Eörsi István is. A TIB 1989. február 20-án tartotta alakuló közgyűlését. A résztvevők, a szervezet tevékenysége.

  • 2013.08.22. (34. szám) Heti Válasz, Budai Ildikó: Zsinagóga az udvarban
    IMAHÁZ VOLT A SZOCIALIZMUS ALATT IS

    A 125 éves Frankel Leó úti zsinagóga története. Fotó: A zsinagógát körülöleli a bérház – Archív fotó a 30-as évekből

    „A lakásokba gyakran felhallatszott a hitközség berkein belül működő Vörösmarty cserkészcsapat zajongása. Az itteni cserkészek közé tartozott Erdély Miklós, Szabolcsi Miklós és az Eörsi testvérek, Gyula és István is.”

  • 2013.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Nemzeti ujjgyak
    Takony

    Részlet. Reagálás a Magyar Nemzet 2 írására; Csontos János: Eltiltva és elfelejtve /A tokaji írótábor a cenzúráról és a rendszereken átívelő aczéli háttéralkukról (2013. augusztus 19.) és Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet 75. évét ünneplő cikkére. „...nagyon mást gondolt Eörsi István a kompromisszumkészség és az opportunizmus közti különbségről, mint Illyés Gyula...”

  • 2013.08.szám Alföld, Háy János: Rák Jóska, dán királyfi
    RENDSZERVÁLTÓ JÁTÉK

    1. rész.

    „Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt-Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg”

  • 2013.08.szám Criticai Lapok, Zappe László: Úttörésnek megteszi
    Jacobi–Vinnai–Varró: Leányvásár
    Szegedi Szabadtéri Játékok

    Részlet a színikritikából. Az operettek politikatörténete. Eörsi Marica grófnőjének átírási kísérlete. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.