EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2002.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Fekete János: A lelkiismeret lázadása
    – és ami meghúzódik mögötte –

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 2002.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Szekeres Imre: „A látszat csal”

    Szekeres Imre reflexiója lant-ás: Szeplős fogantatás, a Ki a grállovag című glosszáira és Eörsi István A sajtószabadság napján (Népszabadság, 1998.03.27) című cikkére, melyek a szállodaügyével voltak kapcsolatosak. Cáfolja, hogy lenne szállodája – felesége csak alkalmazottként sodródott az ügybe –, és hogy nem reagált az őt ért vádakra. Soha nem kérte sem a Magyar Narancsot, sem pedig a laptulajdonost (Pricz Gábor), hogy ne közöljenek vele kapcsolatos információkat.

    A szerkesztőség megjegyzéseket fűz Szekeres állításaihoz, és idézi Eörsi A sajtószabadság napján (Népszabadság, 1998.03.27.), valamint a Magyar Narancs szerkesztőségi cikkét (Magyar Narancs, 1998.04.16. Olvasóinkhoz, valamint TGM-höz).

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.03.27. Eörsi István: A sajtószabadság napján
    • Magyar Narancs, 1998.04.16. Olvasóinkhoz, valamint TGM-höz
    • Élet és Irodalom, 2002.05.31. (22.szám) lant-ás: Szeplős fogantatás Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Lantai András: Ki a grállovag?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.04.02. (13.szám) Kecskés János: „Ha Molnárékat véletlenül elüti egy villamos”
    • Magyar Narancs, 1998.04.09. Tamás Gáspár Miklós: Kedves barátaim,
    • Élet és Irodalom, 1998.04.10. (15.szám) Bruck András: A félmúlt emberei
    • Népszava, 1998.04.23. Eörsi István: Pártérdek és erkölcs
    • Népszabadság, 1998.04.28. Az olvasó oldala – Levélturmix
    • Népszava, 1998.04.30. Retus, cenzúra, érdek, erkölcs – Vágvölgyi B. András: Egy pártközleményhez + Bayer Zsolt: Összefekvők + E.I.: Az öngólkirálynak
    • Élet és Irodalom, 1998.05.01. (18.szám) Kovács Zoltán: Pártmunkások
    • Magyar Hírlap, 1998.05.07. Elek István: A Fidesz-Magyar Polgári Párt és „barátai”
    • Élet és Irodalom, 1998.05.08. (19.szám) Schillinger Erzsébet: Tisztelt Kovács Zoltán
    • Népszabadság, 1999.06.07. Eörsi István: A miniszterelnök boldoggá tesz
    • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés
    • Népszabadság, 1999.06.23. Eörsi István: Egy levél, kommentárral
    • Népszabadság, 1999.06.25. D. Horváth Gábor: Levélsors
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2021.06.16. Révész Sándor: A nemet mondás élvezete és magánya

  • 2002.07.27. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde – 1998. július

    Cikkösszeállítás 1988 júliusából. Fotók: Robbantás az Aranykéz utcában – Vagy Brazília nyer, vagy Orbán Viktor. 1998. július, labdarúgó-vb, Párizs.

    „Eörsi István a Népszabadságban az erkölcs és a politika viszonyát taglalta: Orbán Viktor »az erkölcs kategóriáit idegennek érzi a politika szférájától, és ezt nem is rejti véka alá. (...) A publicista ezért nem kérhet tőle számon erkölcsi játékszabályokat, mert azon a pályán, ahol Orbán Viktor játszik, ezek a szabályok nem érvényesek.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.07.22. E.I.: Szakmai nehézségeim OrbánViktorral

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2002.07.szám Holmi, E.I.: Használati utasítás

    Enzensberger esszéiről

  • 2002.08.01. Magyar Nemzet, Kő András: Hármas befutó

    Az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945–1956. című antológia kritikája. A kötetben helyet kapnak Eörsi István versei is.

    Eörsi István versei a kötetben:

    Anyám 84. oldal

    Kazincbarcikai jegyzetek 131. oldal

    Rákosi egyetemváros 199. oldal

    Sztálin 260. oldal

    • A Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2002.08.01.fidelio.hu, "Az énekhang nem tűri az erőszakot"

    (Színikritika. Fekete Gyula: A megmentett város.)

  • 2002.08.02. (31.szám) Élet és Irodalom, dr. Shlomo Stern: Eörsi identitása

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 2002.08.02. (31.szám) Élet és Irodalom, Fenyves Gabriella: Ha már segíteni nem tud...

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 2002.08.03. Magyar Nemzet, Lovas István: Ki vesztette el Magyarországot?
    Jobb sarok

    Stephen F. Cohen A megbukott keresztes hadjárat, Amerika és a posztkommunista Oroszország tragédiája című könyvéről folyt a vita Amerikában a szeptember 11-i terrortámadás előtt. A könyv célpontja az amerikai sajtó. Magyarországot is érintő áthallásai. Eörsi István mint forrás említése.

    „Oroszország történetét – olvashatjuk – csaknem tíz éven át állandóan a »reformerek« és nyugati támogatóik szemszögéből ábrázolták úgy, hogy az utóbbiak mindig a cikkekben forrásként is szolgáltak. Ugye ismerős? Eörsi, Konrád, Litván, Haraszti, mint a magyarországi politikáról cikkező lapok forrásai... Oroszországban a legtöbben Jelcin sokkterápiáját és egyéb intézkedéseit szélsőségeseknek tekintették, de az amerikai sajtóban Jelcint jelenítették meg »a bal- és jobboldali szélsőségesek elleni egyedüli bástyaként«”.”

  • 2002.08.06. Magyar Nemzet Online, Keresztes Gáspár: Gólkirály vagy öngólkirály?
    Lapszemle

    Aczél Endre Medgyessyt védelmébe vett cikkéről, Eörsi reagálásáról, melyben annak hátterét elemzi, a demokrácia ellen indított támadásként értékeli. Idézetek Eörsi Öngól? című cikkéből.

    Eörsi: „Semmi sem bizonyíthatja jobban a Kádár-rendszer erkölcsromboló hatását, mint hogy a rendszerváltás óta olyan réteg irányítja a közvéleményt, amely az erkölcsi szempontokat irrelevánsnak tekinti a politika területén.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.08.06. E.I.: Öngól? – Aczél Endre válasza

    Kapcsolódó cikk:

    • gondola.hu, 2002.08.11. gondola hírösszefoglaló – 32. hét

  • 2002.08.06. Népszabadság, E.I.: Öngól?
    Aczél Endre válasza

    Reflexió Aczél Endre Öngól című cikkére. Erkölcs és politika – Medgyessy-ügy.

    Eörsi: „Semmi sem bizonyíthatja jobban a Kádár-rendszer erkölcsromboló hatását, mint hogy a rendszerváltás óta olyan réteg irányítja a közvéleményt, amely az erkölcsi szempontokat irrelevánsnak tekinti a politika területén. […] Ma, augusztus elsején azonban, amikor ezt a cikkemet írom, Aczél Endrének a Népszabadságban megjelent fejtegetése (Öngól) a demokrácia erkölcsi lényege ellen folytatott sajtóhadjáratot új szakaszba lendítette át. Aczél Endre ugyanis nem gyakorlati, hanem erkölcsi szempontból ítéli el a demokrácia legfőbb morális parancsát. Szerinte a jobboldal elkövette azt a hibát, hogy meg akarta lovagolni a Medgyessy-ügyet. A szocialisták kényszerűségből engedtek a szabad demokraták zsarolásának, és hozzájárultak az összes titkosszolgálati ügy feltárásához.”

    Aczél: „Javaslom Eörsinek, tartózkodjék a becsmérlő kifejezések használatától. Nem biztos, hogy mindenki, aki másképpen gondolkodik, mint ő, megbélyegzést érdemel. Meg hát a gondolati erő sem terebélyesedik a verbális agresszivitástól.”

    Előzmény:

    • 2002.08.01. Népszabadság, Aczél Endre: Öngól – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet Online, 2002.08.06. Keresztes Gáspár: Gólkirály vagy öngólkirály?

    Kapcsolódó cikk:

    • gondola.hu, 2002.08.11. gondola hírösszefoglaló – 32. hét

  • 2002.08.08. Magyar Nemzet, Hegyi Zoltán: Gyertek haza!

    Ironikus hangvétellel hívja haza a zámolyi romákat. Eörsi István említése.

    „Ők persze most kissé belezavarodtak a győzelmimámor elviselésébe, egyik lelkes támogatótok, az Eörsi Pista például Vackorba (lásd még Kormos István alapvetését) harap, ha aláírótársára, az erkölcsügyi népbiztosra, Nádas Péterre gondol és már az Acsáditól is herótja van.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI szót.

  • 2002.08.08. Magyar Nemzet, Tihanyi Örs: Így írnátok ti
    Tanmese a magyar sajtó (nem létező) kritikai alapállásáról

    Az MC Média kft. nevű cég számlájára meghívásos pályázat útján negyvennégymillió forint kerül a száznapos kormányprogram eredményeinek propagálására. Ez a cég kapcsolatban áll az SZDSZ-szel. Hogyan reagálnának erre a baloldali lapok? Eörsi pl. ezt írná:

    „Vannak, akiknek a fasizmusra, a marcia su Budapestre van lelki igényük, és vannak, akiknek az édesen pengő forintokra. A magatartások – sajnos – a pártállamot követő pluralizmusban is kontinuitásban tudnak lenni. A kisnemzetállami agresszivitás csonkult kreatúrája után most itt vannak a kisnemzetállami pénzcsordogálás lopakodó brávói. Mert mi, antifasiszták és antikötelesek azt is tudjuk, hogy mindenre oda kell figyelni: ha egyszer az ember egy mondaton belül olvassa a szocialista, a millió, a forint és a kft. szavakat, akkor rögtön tudja, hogy ébernek kell lenni, mert fenyegető veszély a békapopsi feltűnése a fejünk fölött. Hát miféle demokraták vagytok ti?”

  • 2002.08.09. (32.szám) Élet és Irodalom, Bruck András: A védhetetlen védelme

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 2002.08.09. Hetek, Gadó György: Anyámért szólok

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 2002.08.09. Magyar Nemzet, Kenessey Béláné: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945–1956 című kötetről beszélgettek költők a Kossuth Rádióban. Eörsitől idéz egy mondatot, és kikéri magának az általánosítást.

    „olyan világ volt az, hogy Rákosi neve hallatán úgy lendült tapsra a kezünk, mint ahogy vécéhasználat után kezet mosunk”.

    • A Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2002.08.10. Népszabadság, Göllner András: Endymion

    A 2002-es választások tanulsága. Miért veszítette el a Fidesz a választásokat? Jogos a múlttal való szembenézés követelménye. A Medgyessy-ügy és az Orbán-kormány hatalommal való visszaélése. A hazaárulás, nemzetellenesség vádja a visszaélések leleplezői ellen. A Fidesz kommunikációjának alkalmatlansága, elavultsága, demokráciaellenessége, kudarca. Milyen alternatíváink vannak.

    „Orbán szerint a hatalmat nem a győztes pártok vették kézbe, hanem a szemfüles ezüstérmes szocialisták és a bronzérmes szabad demokraták, és ezért kénytelen a hatalmi küzdelmet egy másik pályára vinni. […] Ha szabad Eörsi István szavaival élnem, igaz-e, hogy ilyen »vacak alternatívákra« lennénk ítélve ebben az országban? Nem igaz. Nem ennél a kereszteződésnél áll a magyar nép. És nem erről szól Endymion. Nem engedhetjük meg, hogy jövőnk és gyermekeink jövője ilyen hamis, félrevezető alternatívákon múljon. Ideje, hogy felnőtt módon, felelősségtudattal beszéljünk egymással.”

  • 2002.08.11. gondola.hu, gondola hírösszefoglaló – 32. hét
    Politikai kommunikáció: a magyar széthullásról

    Az Eörsi–Aczél vita a Medgyessy-ügyről. A cikkíró szerint a vita a kiengesztelhetetlen ellentétekről, egymás mély megvetéséről szól.

    „A vitában – jellemzően – Eörsi egészen gyermekes naivitásokra is képes érvelésében, a szigorúan pragmatikus elemző (s mint ilyen az egyik legjobb) Aczél Endre viszont kapásból analizálja és leosztja a megközelítési lehetőségeket, s ezért pontosan tudja, hogy ez a Medgyessy-bukta nem oldható meg.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.08.06. Eörsi István: Öngól? – Aczél Endre válasza
    • Magyar Nemzet Online, 2002.08.06. Keresztes Gáspár: Gólkirály vagy öngólkirály?

  • 2002.08.13. Népszabadság (Budapest melléklet), Alpár Ágnes: Az asztalos bugyellárisa
    Százötven éve született Csepreghy Ferenc, a népszínmű iskolázatlan és mégis iskolateremtő mestere

    Megemlékezés az íróról, életrajza, munkássága. Fotó

    A Sárga csikó című művét a „Kaposvári Csiky Gergely Színház 1977-ben* tűzte műsorára Eörsi István átdolgozásában, Bezerédi Zoltán rendezésében.”

    A darabot 1997-ben mutatták be.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1998.03.19. (12.szám) CSEPREGHY FERENC: SÁRGA CSIKÓ
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2002.08.13.Magyar Nemzet, Haklik Norbert: Gőzhenger a polgári média ellen
    A jobboldali nyilvánossággal szemben összehangolt és intézményes támadás folyik

    A balliberális sajtó támadásai a jobboldal ellen. Tasnádi Péter vitája az ATV-ben Bencsik Andrással, Lovas Istvánnal, Bayer Zsolttal. Tasnádi ellenfelei levadászásáról beszélt.

    „Kíváncsian várjuk, hogy az eset kapcsán mikor szólal fel Nancy Goodman Brinker amerikai és Judith Varnai-Shorer izraeli nagykövet asszony az ellen, hogy az ATV nevű magántelevízióban számon tartják az emberek faji és vallási hovatartozását, valamint Eörsi István mikor ír kétségbeesett hangú publicisztikát a Népszabadságban azzal a bevezetéssel, hogy »A magyar rendszerváltozás tizenkettedik évében, az ATV adásában félreérthetetlenül nyilvánult meg a rasszizmus iránti őszinte lelki igény«.”

  • 2002.08.16. (33.szám) Heti Válasz, Speidl Zoltán: Végóra
    LAPSZÉL

    Kis János kilépése az SZDSZ-ből a Medgyessy-ügy miatt.

    „A tudósítások jobbára szűkszavúak voltak, a publicisztikák, elemzések többsége a szabad demokrata ideológusok (TGM, Eörsi István) és a párttal szolidáris publicisták terméke volt.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk?
    • Élet és Irodalom, 2002.07.05. (27.szám) Kis János: A döntés kockázatai

    Néhány kapcsolódó cikk:

    • hirszerzo.hu, 2002.06.25. Political Capital: Medgyessy Péter múltja – 2. rész.
    • Magyar Nemzet, 2002.07.06. Lovas István: Lehel-e Medgyessy őspatkánybűzt?
    • Élet és Irodalom, 2002.12.20. (51–52.szám) Kis János: Az erkölcsi minimum
    • Népszabadság, 2003.02.26. E.I.: A kormányfő hozzászól egy vitához (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 2003.06.13. (24.szám) Salamon János: A félelem liberalizmusa

  • 2002.08.16. Népszabadság (Budapest melléklet), R. V.: A politika halála

    A Szentendrei Nyár és a Zsámbéki Szombatok rendezvénysorozat programja.

    „Hazám, hazám..., vagy a politika halála címmel mai magyar szerzők szövege és zenéje kerül színre Zsámbékon augusztus 18-án, 19-én és 20-án a Pemü helyi gyárában. Bächer Iván, Eörsi István, Forgács András, Parti Nagy Lajos, Tasnádi István és a zeneszerző Melis László, Monori András, Rusznyák Gábor, Quimby, Sub Bass Monster alkotásait a Krétakör társulata gyúrta színpadi produkcióvá. Az előadás, amelynek rendezője Schilling Árpád, a Krétakör hétévnyi kísérleteinek összegzése.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.06.20. Bogácsi Erzsébet: Templomrom és rakétabázis
    • Magyar Narancs, 2002.08.29. (35.szám) Vágvölgyi B. András: Színház: Mai magyar Koldusopera
    • Magyar Demokrata, 2002.09.19. (38.szám) Barta Boglárka – Fehérváry Krisztina: Ki köp nagyobbat?

  • 2002.08.17. Népszava, Petri Lukács Ádám: Aggodalmaskodók

    Orbán Viktor Mádl köztársasági elnökkel osztotta meg, hogy félti a sajtószabadságot. A jobboldal érvelése a titkosszolgálatok ügyében.

    „Az exminiszterelnök azt mondta Mádlnak, hogy »A vitatott személyi döntések következményeként még egyoldalúbbá válhat a Magyar Televízió s a tömegtájékoztatás«. Tehát Orbán szerint a médiaegyensúly érdekében kell egy manipulatív közcsatorna. Sajnos ugyanis a miniszterelnök sajtószabadság-féltése mögött az húzódik meg, hogy szeretne egy adóforintokból finanszírozott nemzeti tudatmódosító szert: a köztelevíziót, olyat mégpedig, amelyik egy Szentkorona-úsztatási és egy kolbásztöltős hangulatú riport közé berakja azokat a politikai tudósításokat, amelyek nyomán megérhetjük, hogy veszélyben a haza, ha az önkormányzati választásokon nem a Fidesz-MPP jelöltjeire szavazunk. […] megajándékozom önöket Eörsi Istvánnak egy szép limerikjével: Ha e nevet hallom: Simicska, / Zsebemben kinyílik a bicska. / Odakapok nyomban – / a mancsa is ott van! / S nem azért, hogy késem kinyissa.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap (Fanyar Hírlap), 2001.12.31. E.I.: PÁRTOS LIMERIKEK
    • Népszabadság, 2015.10.17. Révész Sándor: Simicska mancsa

  • 2002.08.19. Magyar Nemzet, Haklik Norbert: A virtuális Kádár-kolbász

    A Népszabadság ferdítéseiről. A július 4-én szétvert tüntetőkről.

    „Miután a [Népszabadság] legnépszerűbb május 2-i számában megjelent Eörsi István A fasizmus mint lelki igény című cikke, lapunk e rovatában adtam hangot gyanúmnak, miszerint a fasisztázás dömping célja erkölcsileg jó előre igazolttá tenni azt, ha majd a rendőrséggel veretik szét a kormányellenes demonstrációkat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.05.05. gondola-hírösszefoglaló
    • gondola.hu, 2002.05.06. Kocsis L. Mihály: Egy (több) gondola bánt engemet
    • Magyar Nemzet, 2002.05.09. Haklik Norbert: Másfél millió fasiszta országa
    • Heti Válasz, 2002.05.10. (19.szám) Horkay Hörcher Ferenc: Mérgező szavak
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Rózsa-Flores Eduardo: Amikor Eörsi István fasiszta fiatalokat látott
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Kormos Valéria: Az utca népe
    • Népszabadság, 2002.05.14. Polyánszky T. Zoltán: Erős sarkítás
    • gondola.hu, 2002.05.16. A nap fontosabb publicisztikái
    • Népszabadság, 2002.05.16. Szalay Erzsébet: Hisztéria és baloldal
    • Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
    • Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
    • Népszabadság, 2002.05.23. Dr. Kelemen András: Heavy metál – totálkampány?
    • Népszabadság, 2002.05.28. Dr. Nagy András: Vádlott és vádlók
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Megyeri Dávid: „Szeretetüzenetek” a régi-új hatalomtól
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Stefka István: A fasisztázás mint lelki igény
    • Magyar Nemzet, 2002.06.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… ki a fasiszta…
    • Magyar Nemzet, 2002.06.04. Haklik Norbert: A nácizás koncepciója
    • Magyar Nemzet, 2002.06.17. Haklik Norbert: Látlelet a valódi határátlépőkről
    • Népszabadság, 2002.06.29. Seres László: Polgárok határok nélkül
    • Magyar Nemzet, 2002.10.11. Kopasz Mária: ÁVH-s módszerek a rendőrségen. Tisztelt Szerkesztőség!
    • gondola.hu, 2002.12.02. gondola sorozat a kultúráról és szellemi életről – 9. stáció: Lövészárok-temetés, és fasizmus mint lelki igény
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Elek István: Mit csinál a kormány?
    • Magyar Nemzet, 2003.06.28. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Narancs, 2003.09.11. Gavra Gábor: Polgári körök váraljai országos találkozója
    • Magyar Nemzet, 2004.04.19. Achs Károly: Werber, Tóbiás és a holokauszt
    • kommunista.net, 2011.06.27. Phoenix: 2003-ban így láttam. Az értelmiség megijedt saját magától
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • figyelojehu, nolbog.hu, 2015.09.19. jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?
    • magyaridok.hu, 2015.09.19. Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.