EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.01.szám Színház, Nánay István: Harminc alternatív év

    Beszélgetés Bucz Hunorral pályájáról, a Térszínház helyzetéről, a tiszaföldvári Irodalmi Színpad megbuktatásáról. A Csepel Művek Munkásotthonában végzett munkájáról, bemutatóikról. A következő állomás a MOM Művelődési Házban volt. A hagyományőrzés fontosságáról. A színjátszók képzéséről, az iskolai oktatásról és nevelésről, a közösség szerepéről, repertoárjukról. A Térszínház tagjainak részvétele a SZETA több akciójában. Eörsi István említése.

    „Engem családi neveltetésem, ’56-os élményeim — nemzetőr is voltam —, ismeretségi köröm, gondolkodásom mind politikai szerepvállalásra késztetett. ’56 után egészen fiatalon már megtapasztalhattam, milyen az »írástudók árulása«, de azt is, hogy a becsületes emberek nem adják fel, s utóvédharcukat vívják a »versben bujdosók«. Néptanítói mentalitásom sem engedte, hogy a magam, a nem jegyzettek szintjén ne igyekezzek ébren tartani ’56 szellemét.”

  • 2000.01.szám Új Horizont, Illés Lajos: Ének – zene – vers
    Nagy László első műfordításai

    A tanulmány Nagy László korai műfordítói tevékenységét és a korszak műhelytörekvéseit mutatja be az 1940-es és 50-es évek fordulóján. A téma szorosan kapcsolódik Eörsi István pályájához, aki a „fényes szelek” nemzedék tagjaként 1954-től kezdve tanulmányokban és kritikákban elemezte Nagy László költészetét. Az elemzés rávilágít a két alkotó szakmai kapcsolatára és a korszak lírai törekvéseire.

    „Végül egyetértésben több műfordítását választottuk ki és ezekből A hetvenhét pucér legény; Körülnéztem, felszökelltem; Fehér Todóra; Hallod-e, fehér Dimitre jelentek meg a Csillag 1952 augusztusi számában A bolgár népköltészetből címmel. E művek később a Szablyák és citeráknak, az 1953-ban megjelent műfordítás-kötetének darabjai lettek, amiről Eörsi István írt szép és elismerő kritikát a folyóirat májusi számában.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Csillag, 1953.05.szám Eörsi István: Szablyák és citerák. Bolgár népdalok és népballadák. Nagy László fordításai

  • 2000.01.szám Új Horizont, Sárközi Mátyás: Feljegyzések a vastag zöld füzetből

    A szerző cikkében – naplószerű formában – Londonból rögzített szellemi korrajzot nyújt. Sárközi Mátyás 1977. november 26-i naplóbejegyzésében Eörsi István és Saád Katalin londoni látogatását idézi fel, szubjektív, anekdotikus portrét rajzolva az íróról. A szöveg röviden kitér Eörsi múltjának főbb állomásaira – a Rákosi-korszakra, az 1956-os forradalomra és a börtönévekre –, valamint egy fogházi munkája során történt humoros fordítási félreértésre.

     „Eörsi Pista és Saád Kati érkezik barna Opelen, Bécsben vették, bejárják vele fél Európát. Hazafelé a határon átadják a magyar államnak, mert vámra nincs pénzük. Az író vidám, kopasz fiatalember, ifjú nagyapa. Volt pártköltő, Rákosi dicsőítője, majd forradalmár, amiért is nyolc évre ítélték, három év tíz hónapot leült. Büntetése vége felé a fogház fordítóirodáján dolgozott. Seton-Watson professzor negyvenoldalas tanulmányát bízták rá magyarításra. Egész jól ment a dolog, ám a cotton szót a megfelelő gyapot helyett Eörsi rendre guminak fordította. Magyar ember számára a koton az gumi. Punktum.”

  • 2000.02.04. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ami megbocsáthatatlan

    Kövér László pártelnöki szűzbeszéde Eörsi szerint „hazugsággyűjtemény”.

    „Ellenfeleire pedig, pontosabban ellenségeire (mert e beszéd a törzsi háború rítusait elevenítette fel viszonylagos békeidőben) eszeveszett sértéseket és rágalmakat szórt, olyan tautologikus buzgalommal, hogy közülük a legbékülékenyebb is megérthette: ha ez az ember, és az általa képviselt gőzös szellemiség még négy évet kap, akkor (hogy stílusosan fejezzem ki magam) keresztet vethetünk a demokráciára. […] Nem jó érzés olyan ország polgárának lenni, amelyben egy vezető politikusról nehéz eldönteni, hogy őrült-e vagy krónikus hazudozó.” Egy tavalyi beszédében azt mondta, hogy az SZDSZ ugyanúgy szélsőséget képvisel a magyar politikai palettán, mint a MIÉP. Csurkát „pont azért bírálta, hogy szalonképtelenné teszi a zsidókérdést, amellyel pedig foglalkozni kell.” Kövér nyikorgó mosolyáról. Kövér szerint az SZDSZ-ben „együtt vannak a valaha megcenzúrázott filmrendezők Aczél György sameszaival.”

  • 2000.02.04.wienerzetung.at, Werner Schandor: Eörsi: Hiob und Heine. Prüfungen des Schicksals

  • 2000.02.11. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Optimizmus

    Vers.

  • 2000.02.12.Népszava, E.I.: Haider még egyszer

    Publicisztika. Haider-szindróma (Seres László Magyar Hírlapban és Kovács Éva MaNcs-ban megjelent cikke) – az EU menekültpolitikája – Orbán Viktor és szövetségesei.

    „Az Európai Unió az 1945 óta kodifikáció nélkül is érvényes megállapodás szellemében járt el, amikor 14 tagállama kiközösítéssel fenyegette meg Ausztriát, arra az esetre, ha Haider pártja kormányra kerül. […] Az Európai Unió eltökélt fellépése meglepte Orbán Viktort. […] A nyugati világban uralkodó képmutatásból azt a következtetést vonhatta le, hogy a játékszabályok több-kevésbé nyíltan is felrúghatók. […] Európai demokratikus pártok nem szoktak koalícióra lépni álliberális patkányok kiirtását tervező populistákkal. Orbán mégis megtette ezt, és megúszta, mert a reményben patkányirtó mérsékeltebb nótákat kezdett danolászni, iszonyú hamis hangon ugyan, de némi izzadságos igyekezettel. Vajon megússza-e másik szövetségesét, a Haiderénél »nanácibb« Csurka-pártot is?”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja HAIDER nevét.

  • 2000.02.17.Berliner Zeitung, österreich: Donnerstag, 17. 2.

  • 2000.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kultúrarombolás

    Lukács György életműve. Reflexió Pályi András „Ami volt” című cikkére (Élet és Irodalom, 2000.02.04. /5.szám/)

    „Lukács nevét ma már jobb társaságban csak gyalázkodó kísérő szöveggel illik kimondani. Róla szólva egyetértenek egymással a finom művészek és a tökfejek. Vele kapcsolatban megszűnik még a népies-urbánus ellentét is: mindkét tábor gyalázza, mégpedig többnyire az eredendő ártatlanság állapotában. Művét ugyanis – az egyetlen magyar filozófiai és irodalomkritikai életművet, mely évtizedeken át aktívan vett részt az európai diskurzusban, és a kultúra anyagcseréjében – egyáltalán nem ismerik.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2000.03.03. (9.szám) B. Sárközy Péter – E.I.: Naphta professzor és tanítványai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szittyakürt, 1981.06.01. (6–7. szám) Bibó Emlékkönyv
    • Kortárs, 1991.05.szám Szakolczay Lajos: Irodalom, művészet, erkölcs
    • Hitel, 1991.25.szám Mányoki Endre: Ilyenkor (írni) a legnehezebb
    • Magyar Fórum, 1995.02.02. (5.szám) Miklós János: Budapesttől Eörsiig
    • Világosság, 1998.03.szám Szabó Tibor: POLITIKAI REALIZMUS ÉS ILLÚZIÓK
    • Élet és Irodalom, 2005.10.21. (42.szám) Murányi Gábor: A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés II.
    • Magyar Hírlap, 2017.08.15. PL: Egy professzor életútja Pesttől a római magyar tanszékig

    Források:

    • Bibó-emlékkönyv I. köt. 1991., Századvég, Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról
    • A Bibó-emlékkönyv adatait és Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása megjelent az EX évkönyv, 1990. Antológiában is, melynek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2000.02.22. Népszabadság, Csala Károly: Volna min mosolyognia
    Száz éve született Luis Bunuel

    Megemlékezés a spanyol filmrendező századik születésnapjáról. Fotó: A burzsoázia diszkrét bája forgatásán Delphine Seyriggel.

    „Már kiváló írásművek is olvashatók róla magyar szerzők tollából, elég, ha Bikácsy Gergely monografikus könyvére vagy Eörsi István Gombrowicz-könyvének Bunuel-betétjére mutatunk rá. Remélhetjük hát, hogy a XX. század kulturális örökségének fontos részeiként még sokáig számon tartható legfőbb Bunuel-alkotásokat nem is kell itt most felsorolnunk: már-már közismertek, az Andalúziai kutyától A vágy titokzatos tárgyáig.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2000.02.23. Magyar Hírlap, Bruck András: Fiúk, a nép akarta

    Haider és a Fidesz – Európa és a MIÉP közötti lavírozás. Haider sikere fordulópont. A MIÉP hozzáállása, elégedettsége, az „élettér” kifejezés használata. 

    „Amíg az európai vezetőket a Szabadságpárt kormányra jutása döbbentette meg, addig a magyar miniszterelnököt, s ez már nem is igazán meglepetés, az ő reakcióik. A jobboldali magyar kormány most már a látszatra sem ad, máskülönben képviselője február 13-án ott állt volna a köztársasági elnök mellett a Várban, az antifasiszta megmozduláson. […] Eközben a legismertebb hazai liberális publicisták közül néhányan – Seres László, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István – Haider ürügyén végigvágtak a Nyugaton, képmutatással vádolva őt, amiért hallgat más, a közös elveket megtagadó esetekben.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2000.02.24. Tamás Gáspár Miklós: Éppen ellenkezőleg

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2000.02.05. Tamás Gáspár Miklós: Testvérünk, Haider – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.02.24. (8.szám) Magyar Demokrata, Kovács Lajos Péter: Győzelmes vereségek kora
    Elek István új könyvéről

    Könyvkritika Elek István: Bukás előtt, győzelem után című könyvéről.  

    „A rossz nyelvek szerint, midőn Eörsi István parasztkolbászt eszik a konyhában, hogy erőt gyűjtve, mérgét a konzervatív táborra zúdítsa, gyakran mormolja magában: mit szól majd ehhez Elek Pista? Elek, mint az remekbe szabott Bukás előtt, győzelem után, most megjelent publicisztikai gyűjteményéből is kitűnik, nemigen szokta véka alá rejteni véleményét, s hát mi tagadás, Eörsi úrról már többször megírta csak így pacekba, bizony szokott hazudni őkelme.”

    Az Eörsi Istvánról szóló fejezetek a kötetben. Nyílt kérdések Eörsi Istvánhoz. Miért hazudsz, kedves Eörsi István? Válasz Eörsi Istvánnak; az SZDSZ holdudvarának kétségbeesése.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2000.02.24. Magyar Hírlap, Tamás Gáspár Miklós: Éppen ellenkezőleg

    Haider és a Fidesz. Vitába száll Bruck András állításainak rá vonatkozó részeivel, épp ellenkezőjét írta.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.02.05. Tamás Gáspár Miklós: Testvérünk, Haider – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2000.02.23. Bruck András: Fiúk, a nép akarta

  • 2000.02.24. Népszabadság, Mihályi Gábor: A nagy árkon innen: SZDSZ és MSZP

    Helyzetelemzés a szabaddemokraták és általában a liberálisok nehéz helyzetéről.

    „Nem tagadható az sem, hogy a liberálisok súlyos vereségéhez hozzájárult a két baloldali párt kulisszák mögötti iszapbirkózása is, amelyben a szabad demokraták megint csak alulmaradtak. Nem csekély kárt okozott az SZDSZ-nek az a zsigeri ellenszenv is, amelyet a két pártelit egyes csoportjai éreztek, éreznek egymás iránt. […] Elhangzik manapság immár az új zuglói pártház termeiben, hogy egyenlő távolságot kell tartani az MSZP-től és a fiatal demokratáktól. Bauer Tamásnak és Eörsi Istvánnak mélységesen igaza van, amikor hevesen kikelnek e nézet ellen, és azt hangoztatják, hogy – nincs mese – a nagy szakadék a bal- és jobboldal között húzódik, a két párt az innenső oldalon egymásra van utalva, mint napjainkban konkrétan is tapasztalható az önkormányzatokban, elsősorban a Budapesten zajló verekedés esetében.”

  • 2000.02.26. Napi Magyarország, Stefka István: Újra a politika peremén
    „… paktum alapján mindent szőnyeg alá söpörtek” – mondja Dénes János

    Beszélgetés Dénes Jánossal, a Nagybudapesti Központi Munkástanács tagjával, akit a salgótarjáni sortűz utáni kétnapos sztrájk szervezése miatt 15 évi börtönbüntetésre ítéltek. Antall József paktumkötéséről, az MDF-kormányról, a taxisblokádról. Vezetőségi tagságáról a Szabad Kezdeményezések Hálózatában, majd velük való szakításáról. Arról, hogy nincs ellentmondás SZDSZ-es és MDF-es múltja között. A Társadalmi Szerződésről, amit Lakiteleken ő olvasott fel. A Kékszalag Bizottságról. Az 1999-ben Eörsi István lakásán megtartott ellenzéki gyűlésről, ahol 1986-ra, az 1956 harmincadik évfordulójára emlékeztek, és ahonnan távozott. A jelenlegi politikáról.

    „Mint ötvenhatosnak, aznapra meghívásom volt Pécelre díszelőadóként. Ezt megmondtam Eörsi Istvánnak is. Nem sértődötten mentem el a motyómmal, hanem engedélyt kaptam a házigazdámtól a távozásra Göncz Árpád köztársasági elnök jóvoltából előtte felszólalhattam.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.02.28. Népszabadság, Hegyvidék

    Rövid hír. Lévai Katalin és Eörsi István részvételével rendeznek vitát február 29-én este hét órakor a Hegyvidéki Liberális Klubban. A téma: a nők közéleti szerepe.

  • 2000.02.szám Beszélő (Folyóirat – február), Nánay István: Csehov és Gulág
    Jeles András Kaposváron
    Beszélő évek – 1991

    Jeles András rendezése – Csehov Három nővér – Valahol Oroszországban. Eörsi István – Melis László által megzenésített – Gulágdalokjából összeállított montázs megemlítése.

  • 2000.02.szám Kritika, E.I.: Autóban, éjjel

    Miért hitte el Eörsi a Rajk-pert? Miért szavazott Rajk halálára Horváth Márton, a PB egykori tagja, a Petőfi Múzeum igazgatója? A kor íróinak kiállása Rákosi és Sztálin mellett. Déry Tibor, Illyés Gyula, Veres Péter, Nagy László, Juhász Ferenc, saját, Rákosit magasztaló verse, amit József Attila-díjjal jutalmaztak.

    „…akik a forradalom után nevelkedtek fel, azoknak nem bírom megmagyarázni, hogy mi történt az én nemzedékemmel a sztálinizmus éveiben.”

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító

    Kapcsolódó cikkek:

    • A SZABADÍTÓ szót beírva a keresőmezőbe kapcsolódó cikkeket olvashat.
    • Új termés. Fiatal költők antológiája – A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István.: Fiatal szemmel – A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2000.02.szám Színház, Bérczes László: Talált ember
    Kovács Lajos mondja

    Részlet egy Kovács Lajosról készülő beszélgetőkönyvből. Fotók

    A Kaspar szerepéről: „Rendkívüli módon megviselt az az előadás. Az utolsó kettőt Budapesten abszolváltuk, a Szkéné Színházban. Igen, ott a rakparton. Az első nagyon jól sikerült, odajött Jeles András, és ölelgetett, zokogott a vállamon. Odajött Eörsi István is, aki a darabot fordította. Megkerestek a függönyök mögött, abban a zugban, ahol öltöztem. […] Na szóval: Eörsi István is elégedetten ölelgetett, de akkor már arra gondoltam, különösképpen a második előadás után, ami nem sikerült túl jól, hogy többé nem akarok játszani.”

    • Peter Handke Kaspar című drámája adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2000.02.szám Színház, Urbán Balázs: Pite, pite, húsos pite
    SONDHEIM–WHEELER: SWEENEY TODD

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Sondheim–Wheeler: Sweeney Todd című előadásról. Fordította: Eörsi István – rendezte: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2000.03–04.szám Filológiai Közlöny, Gönczy Gabriella – Erdődy Orsolya: Irodalmi hagyatékok gondozása
    A Kleist-Múzeum és a Hesse-Archívum tevékenységéről

    Részlet. Heinrich von Kleistről.

    • A Rivalda 2005–2006. Nyolc mai magyar dráma című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Halálom reggelén (5-46. oldal) című darabját elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 2000.09.szám E.I.: Stimming fogadójában 

  • 2000.03–04.szám Politikatudományi Szemle, Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    (Adalékok a publicisztika és a politológia különbségéhez)

    A sajtóbeli leleplezések a politikai csatározások részei. Tardy Lajos 1954-es koncepciós pere. Idézet egy 1978-as Bajcsy-Zsilinszky-dráma ellen Aczél Györgyhöz írt levélből. Kozák Gyula nyílt levele Vass Csabának a Beszélőben a Nyilvánosság Klub ügyében. Eörsi István esete Pozsgay Imrével és a léggyel. Eörsi levelezőlapjai Kardos Györgynek. Fitos Vilmos és a Magyar Nemzet betiltását követelő 1940-es röplap.

    „Miért is lenne hálás, mondjuk, Eörsi István annak az egykori miniszternek (Pozsgaynak), aki 1978-ban »kínos megbízatásként« felajánlotta a szükséges iratok megszerzését, ha a nemkívánatos író netán úgy döntene: kivándorol... […] Eörsiről viszont az jut eszembe, hogy a Reformban tavaly őt is leleplezték. Nem más, mint Kardos Györgyné, a Magvető Könyvkiadó egykori nagyhatalmú (szeretve gyűlölt), igazgatójának az özvegye, amikor is azt kívánta bizonyítani, három levelezőlappal, hogy »Eörsi Pista« milyen kedves köszönő üdvözlőlapokat írt Kardosnak, így hát »Eörsi pajtás« sem más, mint haszonélvezője az általa bírált hatalomnak ...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E. I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.19. Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 2000.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, B. Sárközy Péter – E.I.: Naphta professzor és tanítványai

    Reflexió Eörsi cikkére, melyben védelmébe veszi Lukács György életművét. Akárcsak Eörsi, ő is Thomas Mann-idézettel próbálja bizonyítani igazát. A cikk után Eörsi válasza.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.02.18. (7.szám) E.I.: Kultúrarombolás

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2017.08.15. PL: Egy professzor életútja Pesttől a római magyar tanszékig

  • 2000.03.09. Magyar Hírlap, D. É.: Kortárs gyűjtemény a frankfurti könyvekből

    A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a század-ezredforduló irodalmát bemutató Kortárs Gyűjteményt hozott létre, melynek alapját az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron megjelent kiadványok alkotják. A könyvvásáron a magyar irodalmat képviselte többek közt Eörsi István is.  Fotó: Janikovszky Éva és Eörsi István a dedikáláson.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.