Cikkek
-
1997.01.27. Népszava, Danó Anna: Gyors belső vizsgalatot várnak a szabad demokraták
A koalíció és Dornbach Alajos mellett voksolt az országos tanácsA koalíciós pártokat érintő korrupciós botrány állt a szabad demokraták országos tanácsának és képviselőcsoportjának kétnapos közös értekezletének középpontjában. Az SZDSZ érintettsége a Tocsik-ügyben. Hack Péter kritizálta leginkább a koalíciós együttműködés formáját. Feladatokat szabtak a kormányzás hátralévő idejére. Pető Iván pártelnök a kormány legfontosabb teendőiről beszélt. Kis János pártja helyzetét elemezve beszédében kemény kritikát fogalmazott meg.
„Eörsi István író, az OT tagja sürgette, hogy az ügyvivő testület mielőbb vizsgálja ki és zárja, le, hogy a pártnak milyen mértékű és jellegű érintettsége van a Tocsik-ügyben. A párt politikai érdeke azt kívánja, hogy mielőbb – talán már a hétfői ügyvivő testületi értekezleten – legyen valamilyen áttörés az ügyben. Még azon az áron is, ha ez a pártnak erkölcsi és politikai áldozatokat jelent. A veszély ugyanis nem kisebb, minthogy a morális tisztaságot képviselő párt elveszti választói bizalmát és a választásokon vesztes kispárttá válik.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja TOCSIK nevét.
1997.01.28. Kurír (reggeli kiadás), Gréczy Zsolt: Rövidre vágyva
A 28. Magyar Filmszemlén bemutatják Ember Judit A snagovi gyerekek című dokumentumfilmjét, amely már eddig is viharos indulatokat kavart, s a tervezett hivatalos premier a vitát tovább nyújthatja. Az eredetileg 7 órás anyagból tavaly (1996-ban) 90 perces anyagot tűzött a műsorára a Magyar Televízió. A kilenc megszólaltatottból öten személyiségi jogaikra hivatkozva nem járultak hozzá a sugárzáshoz, ám a Toldi Moziban mégis bemutatták. „Állítólag akkor Eörsi István (!) olykor a személyeskedésig eljutva gyakorlatilag a film mellett, Báron György pedig mint joghívő kritikus ellene foglal állást.”
Előzmény:
- Magyar Narancs, 1996.12.19. Eörsi István: Fészek
- Magyar Narancs, 1997.01.16. Báron György: Mély víz
1997.01.28. Magyar Hírlap, MH: Megosztja a Tocsik-ügy az SZDSZ-t
Magyar híradóA Tocsik-ügy és az SZDSZ, a koalíció kérdése.
„…az SZDSZ országos tanácsának hétvégi ülésével nem zárult le a Tocsik-ügy párton belüli kezelésével kapcsolatos vita. Az ot ülésén többen – köztük Hack Péter ügyvivő, Kis János volt pártelnök és Eörsi István író – szorgalmazták az ügy mielőbbi feltárását.”
1997.01.28. Magyar Szó, Sinkovits Péter: A Tocsik-ügy újabb hullámverései
Az SZDSZ nem vitatja a koalíciót – Megkezdi választási kampányát az MSZP – Egy lap ismét „leleplez”Tudósítás. Az MSZP választmányi ülésén a Tocsik-ügy, Boldvai László és Budai György állítólagos zsarolása. Az SZDSZ országos tanácsának hivatalos napirendjében nem szerepelt ugyan az ügy, de Kis János és Eörsi István érintette a témát.
„…Eörsi István pedig úgy vélte, a Tocsik-botrány még jó ideig eltarthat, s ha az SZDSZ »nem megy a dolgok elébe«, az a szerep vár rá, hogy »a fejét kapkodja a pofonok elől«. Hangsúlyozta, pártjának ezt a témát mielőbb le kellene zárnia, mégpedig úgy, hogy saját maga tátja fel, kit milyen felelősség terhel, s ne naponta kelljen a párttagoknak a sajtóból értesülniük az ügy legújabb részleteiről.”
Előzmény:
- Magyar Nemzet, 1997.01.27. csekeh: Az SZDSZ nem vitatja a koalíciót
1997.01.30. Népszabadság, Munkatárs: Az SZDSZ gyors vizsgálatra számít a Tocsik-ügyben
Matyi László, az SZDSZ parlamenti képviselője a Tocsik-botrányról. Szerinte a párt egyik vezetőjét sem terheli személyes erkölcsi felelősség.
„A párt országos tanácsának hét végi ülésén Kis János, a párt alapító elnöke és Eörsi István író sürgette az ügy feltárását és párton belüli tisztázását, ugyanebben a szellemben nyilatkozott legutóbb Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ alapító tagja.”
1997.01.szám (február) Cigányfúró, E.I.: Két felszólalás
Lehetetlen állapot – Beszéd az SZDSZ Országos Tanácsának ülésén, 1997. január 26-án.
„Téziseiben Pető Iván elválasztja egymástól a »politizálás eredményeit, illetve kudarcait« az érzelmi és közérzeti szempontoktól. Ez azonban képtelenség.” A rádió és televízió vezetőnek kinevezése. A Tocsik-ügy, Budai György-ügy, az Utilitas, a Szokai-botrány, a székházügy. A pártfinanszírozási törvény szükségessége.
Az erkölcsi szemlélet jogáért – Felszólalás az 1996-os Levéltári Napok konferencián.
A Bohó Róbert-ügy és Halmai Gábor. Bohó Nagy Imréről elnevezett díjat kapott, ez ellen emel szót Eörsi.
1997.01.szám Bárka, E.I.: Ha ént mondok
Olálá!Versek.
1997.01.szám Gramofon, Jávorszky Béla Szilárd: Hobo – A vadászat túlélői
Részlet. Beszélgetés Földes László Hoboval.
„Mózsi, mikor hazalátogatott, mindig hozta magával aktuális költeményeit, és vagy öt évvel ezelőtt felvetette, hogy csináljunk egy ilyen lemezt. Erre leghamarabb az 1996-os esztendőben nyílt lehetőségünk, Tóth János Rudolf írta a zenét, én meg úgy állíthattam össze a lemez anyagát, hogy a szerző egyáltalán nem szólt bele. (Ellentétben például Allen Ginsberggel és Eörsi Istvánnal, akik nagyon fékeztek engem az Üvöltés felvételei közben.)”
1997.01.szám Iskolakultúra, Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája
Déry Tibor: Az óriáscsecsemőVolt-e magyar avantgárd dráma?
„A történeti jelleget mindinkább lemállasztja a jelentésbeli lényegszerűség. Eörsi István is leszögezte: ez nem antikapitalista szatíra. Ugyanő fejtegette hasonló határozottsággal azt is, hogy »Déry Tibor Az óriáscsecsemője abszurd dráma: az élet céltalanságáról, kiúttalan, nemzedékről nemzedékre ismétlődő körforgásáról vall képtelen szituációkban, látszólag összefüggéstelen jelenetsorokban és dialógusokban. Főszereplője az Újszülött, aki születése napjától gyermekének, a II. számú Újszülöttnek a megjelenéséig teljes felnőtt-terjedelmében és teljes – erősen csökkent – szellemi erejével szerepel a színen; végsőkig stilizált emberek és hozzájuk megszólalásig hasonló bábuk láthatók és hallhatók, a cselekményt időnként vetítések szakítják meg, amelyek velősen összegezik a mű értelmét. (...) Egyedüli mércéje, miként állja meg ma a helyét, nem mint kísérlet, hanem mint olyan nemzetközi áramlat részese, amely – csak az értők számára megkülönböztethetően – egyesít magában kóklerséget és zsenialitást«”
Előzmény:
- Színház, 1969.04.szám E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről
Kapcsolódó cikkek:
- Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra
- Magyar Nemzet, 1969.05.16. A. G.: Folyóiratszemle
- Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
1997.01.szám Látó, Gulyás Miklós: Utóirat parancsra
Részlet. Emlékek egykori tanárairól. Eörsi István nem tanította, csak az irodalmi szakkört vezette.
1997.01.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Aczél György
és az elmozgó világFejezet az Aczél György és korunk című monográfiából. Duray Kutyaszorító című könyve Csoóri Sándor előszavával – az első rendszerellenes írás –, amelyből nagy botrány lett. A KB-ülés határozatai Csoóri ellen. Az Írószövetség az ügyről és a Mozgó Világról. Hajdú János, Fekete Sándor és Rényi Péter cikke. Miért kellett 1983-ban az eredeti Mozgó Világnak megszűnnie? A Csoóri-ügy és a Mozgó-ügy összeérése. A kultúrpolitika és a JAK viszonyának elmérgesedése.
„Csoóri Sándornak az 1982. januári számban megjelent interjúja valóban a legsúlyosabban kifogásolt, fegyelmivel jutalmazott írások egyike volt, de az is azért, mert a politikai pluralizmus gondolatát pedzette, az ellenzékiség elfogadását implikálta és – miként korábban Eörsi és később Radnóti – kikezdte Aczél egyik legszentebb tehenét, az Új írás főszerkesztőjét.”
- A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Kapcsolódó cikkek:
- Mozgó Világ, 1982.01.szám Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra
- Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
- Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
- Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
- Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
- Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
- Új Forrás, 1997.07.szám N. Pál József: Mindenki szem a láncban
- Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
- Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
1997.01.szám Múltunk, Standeisky Éva: Az 1955. december 6-i „lincsaktíva” jegyzőkönyve
Részlet a taggyűlés jegyzőkönyvéből.
„A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői 1955 novemberében arra az elhatározásra jutottak, hogy a »renitenskedő«, »jobbra csúszott« párttag írókat megleckéztetik: munkásnagygyűlésen fejükre olvassák »bűneiket« […] Eörsi István nyíltan kimondta, hogy nem ért egyet a határozattal, úgy, ahogyan nem ért azzal egyet az írószámba-menők 90%-a. Szerinte a véleményszabadság nálunk korlátozva van.”
1997.01.szám Színház, Karsai György: Két görög váza
Antik tragédiák a VárszínházbanSzínikritika a Nemzeti Színház Várszínházban bemutatott Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz és Euripidész: Médeia című előadásokról. Rendezte: Gaál Erzsébet. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek a darabokból
1997.02.01. Magyar Nemzet, gulyás: Száguldozó látványvadászok
Sajtófotósok tárlata KaposvárottKépek a Somogyi Hírlap fotósainak munkáiból. Az egyik fotón Eörsi István a Csiky Gergely Színházban Molnár Piroskát nyakon puszilva köszönti egy társulati ülésen. Fotó: Török Anett
1997.02.02. (5.szám) Színes Vasárnap, Gyémánt Mariann: Talán meg időben jött a botrány...
Interjú Hack Péterrel az SZDSZ felelősségéről a Tocsik-ügyben, amiről „a szabad demokraták között is van véleménykülönbség a felelősség és a nyilvánosság kérdéseiről. Ebben a tekintetben a hírek szerint Eörsi István, Hack Péter és Kis János voltak a legradikálisabbak, ők ugyanis egyértelműen azt az álláspontot képviselték, hogy az ügyet mielőbb fel kell tárni.”
1997.02.04. (5.szám) 168 óra, Jolsvai András: Eszméletlen történet
Beszélgetés Levendel Júliával és Horgas Bélával az Eszmélet című folyóiratról, ami végül nem jelenhetett meg. A FÉSZEK Klub bemutatkozó estjének programjába felvették Eörsi egyik darabját is, amit Kádár elleni pamfletként olvastak. Az előadást is betiltották.
Fotó
1997.02.12. (353.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Pali – Léphaft Pál Kép-mások
Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban irodalmi nagyjaink portréiból nyílt karikatúra-kiállítás.
Karikatúrák fotója: Eörsi István, Sütő András, Pomogáts Béla, Somlyó György, Czine Mihály.
1997.02.13.Magyar Narancs, Sajó László: Magyarország nem volt, ha nem lesz (Filmkritikák)
1997.02.13.Magyar Narancs, Seres László: Az SZDSZ válsága: Kíntorna
1997.02.14. Magyar Hírlap, MH: A Soros Alapítvány díjai
Alkotói díjat kapott többek között Eörsi István.
1997.02.14. Népszabadság, Munkatárs: Átadták a Soros-alapítvány díjait
A Soros-alapítvány 1996. évi díjátadóján életműdíjat kapott – többek közt – Eörsi István. Vásárhelyi Miklós, az alapítvány kuratóriumának elnöke az alapítvány céljairól. Az Ady Endre-díj, az egyéves irodalmi ösztöndíjban, a Bibó István-díjban, a Ránki György-díjban, a Fülep Lajos-díjban és a tényfeltáró újságírás pályázattal elnyerhető díjban részesültek listája.
1997.02.18. (4.szám) Reform, Soros-díjak, díjazottak
Az 1996. évi díjak és díjazottak felsorolása. Eörsi István alkotói díjat kapott.
1997.02.20. (8.szám) Pesti Műsor, EGY EMBER TITKAI
A Stúdió „K” programismertetője. Beszélgetés Eörsi Istvánnal.
1997.02.25. (8.szám) 168 óra, Huszka Imre: A bomlásvirág
Kaposvár tegnap és maA kaposvári Csiky Gergely Színház legendás múltja és megváltozott jelene. Eörsi Istvánnak a Marat miatt mennie kellett a színházból.
Fotók: III. Richárd – Munkásoperett – Állami Áruház
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.