EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.01.18.os.mti.hu, (OS): TIB-nyilatkozat - - Grósz Károly

    (Grósz Károly temetésének körülményeiről. Az aláírók között Eörsi István.)

  • 1996.01.19. Magyar Nemzet, Tiltakozó TIB-alapítók

    Grósz Károly állami temetése miatt nyilatkozatban tiltakozik a TIB. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a GRÓSZ nevét.

  • 1996.01.19. Népszava, Nyilatkozat

    A TIB állásfoglalása Grósz Károly temetésének körülményeivel kapcsolatban. A nyilatkozat aláírói között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    „…miközben a történelmi igazságtétel folyamata befejezetlen maradt, és semmilyen jogi, társadalmi, sőt erkölcsi felelősségre vonásra sem került sor s az önvizsgálat egyetlen kiengesztelő szava nem hangzott el, a koalíciós kormány Grósz Károly halála alkalmából érdemeit méltató nyilatkozatot tesz közzé, és részt vállalva temetésének megrendezésében, annak állami kereteket ad. […] Úgy véljük, hogy ilyen körülmények között az állami szerepvállalás Grósz Károly elbúcsúztatásában mélyen sérti az 1956-os forradalom résztvevőit és a forradalom emlékét, s egyben azt a nyomasztó érzést kelti, hogy a kormány a Kádár-féle Magyar Népköztársasággal való politikai jogfolytonosság és nem az új Magyar Köztársasággal létrejött rendszerváltozás talajára helyezkedik.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja GRÓSZ KÁROLY nevét.

  • 1996.01.20. Magyar Hírlap, Forintos György: Nyilatkozat

    A TIB állásfoglalása Grósz Károly temetésének körülményeiről. Az aláírók között van Eörsi István is.

    „...az állami szerepvállalás Grósz Károly elbúcsúztatásában mélyen sérti az 1956-os forradalom résztvevőit és a forradalom emlékét, s egyben azt a nyomasztó érzést kelti, hogy a kormány a Kádár-féle Magyar Népköztársasággal való politikai jogfolytonosság és nem az új Magyar Köztársasággal létrejött rendszerváltozás talajára helyezkedik.”

  • 1996.01.20. Népszava, Pomogáts Béla: Értelmiség és politika

    Esszé. Konrád György Antipolitika című könyvéről. Eörsi István említése.

  • 1996.01.21. (3.szám) Színes Vasárnap, Nagy N. Péter: Már csak harmincöt fényév

    Jegyzet. Amerikai csillagászok két lakható, emberi életre alkalmas bolygót fedeztek fel. Hogyan nevezik majd el a két új bolygót, miként osztjuk fel területét? Eközben milyen szörnyűségek történnek a Földön?

    „Évtizedeken át világítótoronyként szolgáló emberek használják magaslataikat kiállásnak. Nádas Péter iszonyú erővel tüzel Lengyel Lászlóra, utóbbi Don Louis-ra, vagyis Bokros Lajosra, Eörsi István Tamás Gáspár Miklósra, Tamás Gáspár Eörsire, Bächer Iván Esterházyra, Nádas Péter Bächer Ivánra és a Népszabadságra, Eörsi Nádasra, Tamás Gáspár Miklós Váncsa Istvánra, Váncsa István Tamás Gáspár Miklósra. Ungvári Tamás nyilvánosan összepofozkodik Mezei Andrással. Közben pedig amott, az Új Magyarországon egyre összetéveszthetetlenebbül érezni a Magyar Fórum ízeit.”

  • 1996.01.25. (4.szám) Magyar Fórum, L. E.: Egy bunyós irodalmár kalandjai

    Ungvári Tamás esetéről, miszerint egy kulturális összejövetel alkalmával egy író kollégája (Mezei András) arcul ütötte volna. Idézetek Ungvári szövegéből; elmeséli, hogy Latinovits Zoltánnal is volt egy afférja.

    „Ami pedig az igazmondását illeti, arról még Lukács György egykori tanítványának, munkatársának és hagyatéka gondozójának, Eörsi Istvánnak is volt már néhány keresetlen szava. Ungvári Tamás ugyanis egy külföldi vendégprofesszorkodása alkalmával – nyilván szórakozottságból – azt találta állítani, hogy ő – egyebek között – Lukács György egyik munkájának a társszerzője(!), Eörsinek azonban erről nem volt tudomása, nem is lehetett. És ezt meg is írta.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (szám) E.I.: Lukács György szerénysége

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: és egy kötőszó ártalmai
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.
    • Magyar Fórum, 1996.11.21. (47.szám) Ludwig Emil: Hazudott

  • 1996.01.25.Magyar Narancs, E.I.: Nagytól Grószig

    (Kinek a halottja volt az 1989. június 16-án újratemetett Nagy Imre?)

  • 1996.01.26. Népszava, Révész Sándor: A politikai nemzetről

    Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós vitája a Magyar Hírlapban a politikai nemzetfogalomról, a kisebbségi emberi jogokról és az asszimiláció kérdéseiről.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995. december 16-án...
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1996.02.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Mely perben állok)
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én...
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról 

  • 1996.01.szám (február), Cigányfúró, E.I.: Az Államtitkár filozofál

    A kormány takarékoskodásra buzdító szavairól. Eörsi helyeslésének politikai és morális korlátai. A sporthatóságok meg akarják gátolni a mozgássérültek részvételét az idei atlantai olimpián. Gallov Rezső államtitkár indoklásában diszkriminálja a mozgássérülteket. 

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), E.I.: Napló Jóbról

    Egy tervezett könyv első fejezete.

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), Litván György: Múltfeltárás és rendszerváltás

    Részlet. Az ügynöktörvény módosítása körüli viták.

    „A Nyilvánosság Klub legutóbbi vitaülésén Eörsi István úgy vélte, nem lehet egyszerre védeni besúgók és besúgottak, tettesek és áldozatok személyiségi jogait – választani kell közöttük.”

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), Petri György: „Nem vagyok egy Berzsenyi...”
    Esterházy Péterrel beszélget Petri György

    Részlet. Bächer Iván Népszabadságban megjelent pamfletjéről.

    „Mármost ami tanult kollégámat, jó Eörsi Pistát illeti, láthatóan nagyon meg akarta ezt a cikket írni. Az írása végén van egy eszmefuttatása a szamizdat és a nem szamizdat viszonyáról, az érdekes; nem gondoltam volna, hogy ilyen élesen csak a szamizdatnak tulajdonít pozitív szerepet a sajtószabadság emancipációs folyamatában.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.01.10. Eörsi István: Egy betegség tünetei

  • 1996.01.szám Európai Utas, Czigány György: Média és líra – 40 évben

    Részlet.

    „Vers és zene: Weöres – Kodály-műsoromról például Eörsi István írt esszébe átváltó kritikát... »Weöresnél a játék véres valóság. A módszer pedig – és ezt sohasem értettem volna meg, ha nem hallom a hangját – közvetlenül, minden átmenet nélkül lényegül tartalommá. Számára minden téma egyformán »komoly«: ritmikai, dallam- és kompozíciós problémákra koncentrált lénye nem tesz különbséget az élményei közt, hogy az ő kifejezésével éljek. Beszélgetés közben számtalanszor használta az »anyag« és a »dolog« szót, és ezek a kifejezések költészetének kulcsszavai: számára minden »anyag« és »dolog« – márpedig az anyag a valóság építőköve. Jó volt megismerkednem a versmondó Weöres Sándorral. Ama kevesek közé tartozik, akinek hangjától tétovázás nélkül romba dőlnek a mesterkélt hierarchiák, és rögves helyreáll a művészi értékek természetes rendje.«”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.01.28. (4.szám) E.I.: Weöres Sándor verset mond 

  • 1996.01.szám Híd, Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő

    Könyvkritika Eörsi István: A csomó című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1996.01.szám Kortárs, Bálint B. András: Curriculum vitae
    Kortárs Kiadó, 1995

    Könyvkritika a Kortárs Kiadó Curriculum vitae című kötetéről, amely a kortárs magyar írók kortársi önéletrajzait tartalmazza. Sok író kimaradt a kötetből.

    „Konrád György, Eörsi István és Petri György a belső emigráció keserűségeiről vallhatna, Balaskó Jenő arról, miként lett az üldözött avantgárd költőből kormányhű publicista.”

  • 1996.01.szám Korunk, Bozóki András: Cenzúra és sajtó Magyarországon az 1980-as években

    Részlet.

    „A rendszer politikusai gyakran és szívesen hivatkoztak arra, hogy Magyarországon nincs cenzúra (Aczél, 1980), s csak az hökkentette meg kissé őket, amikor az 1981-es magyar írószövetségi kongresszuson az egyik író (Eörsi István) a cenzúra bevezetését követelte, mondván, hogy akkor legalább világosak lesznek a határok, s az írók tudni fogják, milyen korlátok között írhatnak »szabadon«.”

  • 1996.02.01. Magyar Hírlap, MH: A Nyilvánosság Klub az ügynöktörvényről

    Nyilvános vita az információs kárpótlásról, az ügynöktörvényről, az átvilágításról. Az előadók közt van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1996.02.05. Lencsés Károly: Ne töröljék el végkép a múltat

  • 1996.02.01. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom…
    (Mely perben állok)

    Publicisztika Tamás Gáspár Miklós cikkéről, melyben egyes újságírókat – köztük Kristófót – szélsőjobboldaliként minősíti.  

    „Miközben T. G. M. Eörsi István és a nemzet viszonyát boncolgatja a Magyar Hírlap január 13-i számában, hevenyészve odaveti: »Eörsi sajnos megtestesíti azt a torzképet, amelyet szélsőjobboldali tárcaírók szoktak rajzolni a baloldali-urbánus-polgári-radikális-kozmopolita-agnosztikus-progresszív pesti értelmiségiről, aki válogatás nélkül allergiás mindenre, ami hagyományos, ami nemzeti, ami keresztyén. Az ember azt gondolhatta, az ilyen figurákat Kristóf Attila, Lovas István vagy Schmidt Mária csak úgy kitalálja: de nem, úgy látszik, csakugyan léteznek, és – nemzetközi szocialista létükre – mindent elkövetnek, hogy kompromittálják a magyar szabadelvűség táborát mely sokkal hazafiasabb és konzervatívabb annál, amit ők látni szeretnének.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.02.03. Magyar Hírlap, E.I.: Gazsi 1996. január 27-én...

    Vita. Hozzászólás Tamás Gáspár Miklós „MDF: kalap, kabát” című cikkéhez. Az MDF hazafias teljesítményéről. A „gazsiságról”.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.02.03. Romániai Magyar Szó, Adolf Endler: Növekedés
    Zsebvers

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1996.02.05. (30.szám) Somogyi Hírlap, Vita az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub vitanapjának az átvilágítás, a közélet tisztasága, az információs önrendelkezési jog gyakorlása, a társadalmi önismeret lehetősége volt a témája. A felkért előadók között volt Eörsi István. Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem fogadta el a rendezők meghívását.

  • 1996.02.05. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Vita az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub vitanapján az előadók közt van Eörsi István is. 

  • 1996.02.05. Esti Hírlap, nr: Az üldözött és az üldöző joga

    A Nyilvánosság Klub vitája az ügynöktörvényről. Komoróczy Géza, Litván György, Kőszeg Ferenc, Szente Zoltán és Eörsi István véleménye.

    „Vita alakult ki az átvilágítás jogi megalapozottságáról. Szente Zoltán alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság helytelenül döntött, amikor szabad utat adott a folyamatnak, mivel az átvilágítással a megfigyeltek személyiségjogai a megfigyelők rovására érvényesülnének. Ha a választók informálása a cél, akkor nehéz meghúzni azt a határt, amelyik elválasztja a szavazás eredményét még befolyásoló adatokat a többitől. A jelölt alkoholizmusa, vallása vagy szexuális szokásai is ide tartoznak? — kérdezte. Eörsi István úgy véli: a kérdést csak morálisan lehet megítélni, jogilag ugyanis alátámasztható az is, ha az ügynök, illetve ha az üldözött jogai sérülnek, mint az jelenleg is történik.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.