EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.02.02. (5.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: BAAL

    Az előadás premierjének (a Vígszínház házi színpadán) címlapja. A verseket fordította: Kurdi Imre, Eörsi István és Csorba Győző. A rendező: Eszenyi Enikő.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1995.02.16. M. G. P.: Baal
    • Színház, 1995.04.szám Tegyi Enikő: Homályos tükörben

  • 1995.02.02. (5.szám) Új Demokrata, Lovas István: A kágébés Volga
    Politikacsináló-e a többségi sajtó Magyarországon?

    Publicisztika a sajtóügyeinkről, az összeesküvés-elméletekről. Idézetek Kuncze Gábor sajtóbeli megjelenéseiből. A cenzúráról, ami egyenlő a kihagyással. Idézetek a lapokban megjelent írásokból – így Eörsi cikkeiből is. Csurkáról, Tőkésről és Eigner bíróról, akit „ügynökbírónak” neveznek. Ha a másik oldal Soros nevét említi, egyből antiszemitának titulálják őket. A 168 óra és Göncz Árpád. A Kurírról, a Magyar Narancsról, a Népszabadságról, a Magyar Hírlapról, Moldova Györgyről.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.10.30. E.I.: Egy tüntetés elé
    • Népszabadság,1993.11.06. Eörsi István: Kézmosás előtt
    • Reggeli Délvilág, 1993.11.10. Takács József: Nem nevezném hisztériának
    • Beszélő 1994.06.09. (Hetilap – 23.szám), E.I.: Pálfordulásom története

  • 1995.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, Budai Katalin: Ex Libris
    Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal

    Könyvkritika. A recenzes a saját példányát agyonfirkálta, széljegyzetelte.

    „… régen nem éreztem ilyen felpörgetettséget, dialógusra késztető izgatottságot, mint ennek a saját meghatározása szerint – »ösztönök mágneses mezejébe szórt eszme-vasreszelék« olvastán. […] viszony az Énhez, a nemzethez, az irodalomhoz, a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a szerelemhez, az erotikához.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.02.03. Népszabadság, Majtényi László: Az ügynök méltósága

    Válasz Eörsi Istvánnak a Magyar Narancsban megjelent cikkére. Az ügynökök jogai és a besúgottak önrendelkezési joga – Eigner József.

    „A tollat ragadó ügynökügyi erényfelvigyázók között Eörsi Istvánt tartom a legokosabbnak, erkölcsi integritása nem kétséges […] még Eigner Józsefnél is jobban haragszik azokra, akik haragszanak Eigner Józsefre, meg valahogy Eigner József egységbe kovácsolta Hornt, Kunczét és Borosst. Ezt sem értem, természetesen, nem is próbálkozom vele. […] Eörsi István igazát egy tekintetben elismerem. Önrendelkezési jogából következik, hogy joga van megtudni, mit jelentettek róla. Ám neki és magának a szabályozásnak is tisztelnie kell más besúgottak önrendelkezési jogát.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.12.22. E. I.: A spiclik nyugalmáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nappali ház, 1992.01.szám Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Világgazdaság, 1995.10.21. (42.szám) Időre játszás?


  • 1995.02.06. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Szerepe szerint színidirektor

    Részlet. Beszélgetés Keres Emillel, a Thália Színház volt igazgatójával. Eörsi István említése.

  • 1995.02.07. (5.szám) 168 óra, Lugosi Győző: Tisztelt Szerkesztőség!

    A Kossuth Klub igazgatójának olvasói levele korrigálja a lap előző számában megjelent írást.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1995.01.31. (4.szám) Török Mónika: Generációk klubja

  • 1995.02.09.Magyar Narancs, E.I.: Szösszenetek

    (Békesi program - Orbán Viktor stílusa - Hegyi Gyula SZDSZ-t érintő vádjai - Gellért Kis Gábor és Fekete György memóriazavarai.)

  • 1995.02.11. Kurír (reggeli kiadás), B. P. F.: Svédítő lehetőség

    A kaposvári Csiky Gergely színház társulata a stockholmi színház meghívására vendégjátékra készül, melyre március 11-én kerül sor, és kilencnapos lesz. Amivel készülnek: Eörsi István: Kihallgatás, Harold Pinter: A gondnok és Örkény István: Tóték színpadi változata.

  • 1995.02.13. Magyar Nemzet, Javorniczky István: Nem voltak janicsárok
    Görög emigránsok ’56-ban és ’56-ról

    Beszélgetés Szidiropulosz Archimédesszel nemrég befejezett könyve kapcsán a magyarországi görögök 56-os szerepéről és magatartásáról, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a görög emigráció közti összefüggésekről. (Valószínűleg az 1956 – Görögök a forradalomban című, 1997-ben megjelent kötetéről van szó.)

    „Egyedül Eörsi István visszaemlékezésében találtam utalást, ő együtt ült egy Vaszil Neszkosz nevű göröggel róla mesélt két oldalon át a könyvében.”

  • 1995.02.13. Népszava, Zöldi László: Macskaköröm

    Idézetek a sajtóban megjelent mondatokból.

    „Erőnk nagy részét felőrli a viaskodás egy olyan emberrel, aki bármikor bármit mondhat és mondhatja bárminek az ellenkezőjét is, tehát legyőzhetetlen.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1995.02.09. E.I.: Szösszenetek

  • 1995.02.14. (6.szám) 168 óra, A szeretetről mondják

    Valentin napi összeállítás. Idézet Eörsi Istvántól, Gyurkovics Tibortól és Balkay Gézától.

    Eörsi: „Szeretetről ömlengeni csak hunyt szemmel és befogott füllel vagy cinikusan lehet manapság.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1993.12.24. E.I.: Karácsonykor is: vita

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1994.04.01. (13.szám) Zöldi László: Aranyköpések

  • 1995.02.15. Népszabadság, E.I.: Publicista légypapíron

    Válasz Lengyel Lászlónak. Az SZDSZ a koalícióban Békesi lemondatása után – Fodor Gábor.

    „Ha kilép, akkor patkánynak minősítik, amiért elhagyta a süllyedő hajót, ha pedig bent marad, akkor súrlódás nélkül be kell illeszkednie abba a pártállami tradícióba, mely változást hirdet, azzal az egy kikötéssel, hogy semmi sem változhat meg. Lengyel nem akarta elszalasztani a kedvező pillanatot, hogy kifejezze régi ellenszenvét az SZDSZ iránt, de szokása szerint nonkonformista módon óhajtott élni konformista hajlamaival. […] A gyűlölködés másik oka, mely főleg a jobboldalt jellemzi, az úgynevezett „nemzeti” vagy „keresztény” középosztályban mindig jelenlevő antiszemita slejmképződés, amely a szabaddemokratákban véli megtalálni köpőcsészéjét.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1995.02.20. Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón
    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak 

  • 1995.02.16. Népszabadság, M. G. P.: Baal
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika. Bertolt Brecht: Baal a Vígszínházban. Rendezte: Eszenyi Enikő. Eörsi István és Becher-Csorba Győző betétversei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1995.02.02. (5.szám) BERTOLT BRECHT: BAAL
    • Színház, 1995.04.szám Tegyi Enikő: Homályos tükörben

  • 1995.02.18. Népszabadság, Aczél Endre: Új magyar koalíció az ellenzékben?
    avagy Torgyán mint Pakots, „köztünk ő a kapocs”

    A KDNP szövetségi politikája Giczy György elnökké választása óta. Torgyán közeledése, személyes bosszúvágya, az MDF-fel szemben lépései. Az FKGP lehet a kapocs a KDNP és a MIÉP között. Eörsi véleménye a Fidesz–MDF-közeledésről.

    „A Magyar Demokrata Fórumról már úgyis el van könyvelve, hogy »átcsúszott a liberális oldalra«. A Fideszről meg az (Eörsi I. megfigyelése), hogy friss, taktikai indíttatású szerelem köti az MDF-mitológia olyan fejezetcímeihez, mint amilyen a »nemzeti sorskérdések« vagy a »nemzeti középosztály«”.

  • 1995.02.19. (7.szám) Vasárnap (Színes), Gyémánt Mariann: Nem tart a jobboldaltól a baloldali képviselő
    Mit akart a Charta?

    Beszélgetés Hegyi Gyula szocialista képviselővel a Demokratikus Chartában kialakult ellentétekről, a Charta jövőjéről.

    „Tény, hogy az SZDSZ egyre többekkel szembekerül. Én azt tartom igazságtalannak, ahogy például Eörsi István nekimegy Lengyel Lászlónak, vagy ahogy személy szerint engem már-már szélsőjobboldalisággal vádol.”

  • 1995.02.20. Népszabadság, Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón

    Olvasói levél a Lengyel László és Eörsi István közötti pengeváltásról.

    „Azt persze nem tudom, hogy mit várjunk másoktól, ha ezt kapjuk a nagyoktól. Lehet, hogy ezt csak a legyek ura tudja.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.02.15. Eörsi István: Publicista légypapíron

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak 

  • 1995.02.23. (8.szám) Magyar Fórum, L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak

    Sajtószemle. Idézetek Lengyel László és Eörsi István vitacikkeiből. Az SZDSZ a koalícióban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.02.15. Eörsi István: Publicista légypapíron
    • Népszabadság, 1995.02.20. Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelent cikkeknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1995.02.24. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Csiszár Imre lett a Művész Színház új igazgatója
    „A valamikori Thália Társaság nyomdokain akarok járni”

    Részlet. Beszélgetés Csiszár Imrével, aki meg akarja tartani a társulatot és az egykori Thália Társaság nyomdokain kíván haladni. Eörsi István említése.

  • 1995.02.25. Magyar Hírlap, Eszéki Erzsébet: Egyszemélyes kisebbségben
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Az Időm Gombrowiczcsal című új kötetéből vett idézetekkel szembesíti Eörsit. Gyökereiről, a zsidó ősökről, a Csoórira vonatkozó besenyő célzásról, arról, hogy mit kezdhet származásával, Aczél György betiltásairól, donquijotizmusáról, az Élet és Irodalomban megjent publicisztikáiról, ami által nem élt teljes elszigeteltségben. Az öregedésről és a halálról. A nőkről és biológiai optimizmusáról.

    A Kádár-rendszerről: „Nem folyt vér – és ez valóban jó. De az egyezkedések légkörében a régi uralkodó réteg leggátlástalanabb elemei átmentették magukat, ráadásul kiszabadultak a kriptából a Horthy-korszak atavisztikus társadalmi reflexei és a jobboldali populizmus tömeggyilkos ösztönei is. A végre kivívott demokratikus formák csak vonakodva telnek meg élettel, mert az etatista centralizmus más és más ideológiával, de tovább él Kádár bukása óta Antallon és Borosson át mind a mai napig.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.27. Surányi Endre: Tisztelt Szerkesztőség!
    • (Veszprémi) Napló, 1995.09.14. Írók és költők mondják az irodalomról
    • Új Írás (Új folyam), 2018.01.szám (November) Zöldi László: Tíz mondat az irodalomról (2)

  • 1995.02.szám (április) Cigányfúró, E.I.: Múltszemlélet – magyar módra

    Az átvilágításokról. A Kádár-korszak elfojtásai. Miért alkalmatlanok a jogi eszközök arra, hogy megtisztuljunk pártállami múltunktól? „A megtisztulásra tehát kizárólag az erkölcs szférájában kerülhet sor.” Milyen intézkedések szükségesek? „Ennek a radikális programnak Magyarországon roppant ellenzéke van. A nemzeti jobboldal számos politikusa – köztük a kétkorábbi miniszterelnök – ellenállás nélkül illeszkedett a Kádár-rendszerbe. A balközép koalíció erősebb pártja a régi állampárt utódja. Frakciójukban kevés besúgót találnak majd, mert párttagot erre a célra nem volt szabad alkalmazni. A spiclik munkáltatói viszont ott ülnek köztük.”


    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása

    Reagálás:

    • Beszélő, 1995.05.11. (Hetilap – 19.szám) Sajó László: Anti, avagy a Dunától a Gangeszig és vissza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

  • 1995.02.szám Alföld, Zalán Tibor: Szomorkás visszatekintő –
    és nem is értem, hogy miért

    Sziveri János halálának lehetséges okai. Az Új Symposion szétverése. A szerzőgárdához tartozott Eörsi István is. 

    „Kiszámított, precízen kidolgozott kinyírás volt ez, melyben aktív szerepet vállaltattak a háttérben meghúzódó kis hatalmasak nem csak a lap ellenségeivel, de azokkal a szerzőkkel — volt munkatársakkal is —, akik valamilyen okból, elsősorban befolyásuk csökkenése miatti sértődésből, hajlandóak voltak ellene fordulni egykori fórumuknak.”

  • 1995.02.szám Nappali ház, Miért ír Ön?
    E.I.: Válasz a „Miért ír Ön?” című körkérdésre

    Balassa Péter, Balázs Attila, Bodor Ádám, Csaplár Vilmos, Eörsi István, Esterházy Péter, Ferencz Győző, Garaczi László, Grendel Lajos, Jókai Anna, Kemény István, Kukorelly Endre, Kornis Mihály, Láng Zsolt, Lengyel Péter, Mándy Iván, Marno János, Márton László, Nádas Péter, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Schein Gábor, Tandori Dezső, Tar Sándor, Térey János, Tolnai Ottó, Ungváry Rudolf, Wirth Imre válasza.

    Eörsi: „»Csak«. »Mert.« Satöbbi.”

  • 1995.03.01. (1.szám) Dobó Katica Tudósítója, Corvinus: A belügyminiszter
    A lap megjelenése: Brossard, Kanada

    Magyarország politikai helyzetképe. A kompromittáló iratok eltűntetése, az új vezetés felbukkanása és „szerecsenmosdatásuk”. Pető Iván szüleinek ávós múltja.  Kuncze Gábor („egykori KGB-ügynök”) gyors karrierje. Miért volt szüksége Antall Józsefnek Boross Péterre („KGB magyarországi összekötője”)? Boross Péter szerepe a kommunista hatalomátmentésben.

    „Kuncze Gábor nem az a veszélytelen, joviális alak, mint akinek beállítja magát. Mivel a mai hatalom minden tagját a titkosszolgálat házatájáról kell eredeztetni, és mivel Kuncze Gábor nem a Pető–Haraszti–Magyar Bálint–Demszky–Rajk-féle BESZÉLÓ-klikk tagja, de nem is a Göncz–Vásárhelyi–Dornbach–Mécs vonal képviselője, és nem tartozik a Konrád–Eörsi–Bethlen garnitúrához sem, és mégis ma ő a BELÜGYMINISZTER, ezért meg kell találni a Kuncze-titok nyitját: a KGB-t!”

  • 1995.03.01. (3.szám) Havi Magyar Fórum, Menyhárt László: Volt egyszer egy Parabola

    Az MDF lesújtó vereségét elemző fejtegetésekről, a sajtó szerepéről. Ártott-e a Parabola az MDF-nek és a kormánynak. Pető Iván tiltakozása a Parlamentben a műsor ellen 1993-ban.

    „Azon tehát egyáltalán nem ütközöm meg, hogy például Eörsi István hazudozással, rágalmazással (s ezzel a svindlerlista korántsem teljes) vádolja a Parabolát. [...] Ő is csak azért részesült abban a kitüntető megtiszteltetésben, hogy a műsorban fölléphetett, mert alaposan rászolgált. Mégpedig a többi közt azzal a hírhedt ZDF-nyilatkozatával, amelyben a Lukács György-féle humanizmust valló fűzfapoéta azon sajnálkozott, hogy a kommunisták nem irtottak ki elég – általa fasisztának címkézett – magyart. [...] No ekkor egy emlékezetes jelenetben megidéztük azt a Sztálinhoz írt magasztos irományát, amelyből föltárultak ördögien kegyetlen szellem- és lelkivilágának ifjonti gyökerei.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Zalai Hírlap, 1994.02.01. -szó-: Engem nem lehet leleplezni
    • Heti Világgazdaság, 1994.02.12. (06.szám) Szabó Sándor: Sándor evangéliuma
    • Demokrata, 1997.04.17. (16.szám) Seszták Ágnes: Ha nem adsz, szakítok
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, és az Új Hangban jelzett forrásnál.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.