EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.05.18. (15.szám) Jó Pajtás, Jaufré Rudel: A nap májusban hosszú már

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1995.05.18. (20.szám) Magyar Fórum, Sugár András: Tehetség, szabadság, monopólium

    A sajtószabadságról, a klikkekről. Sugár szerint SZDSZ-hegemónia van, de még ez sem elég nekik, monopóliumra törekednek.

    „S mi a helyzet a vadkapitalista könyvkiadásban? Erről Eörsi István világosít fel 1979-ben (!) megjelent Tréfás kísérlet című, igazán érdekes cikkében, mégpedig a nem éppen vadtőkés ország, a fejlett Egyesült Államok életéből vett példákkal.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.03.03. (9.szám) E.I.: Tréfás kísérlet. A Time-ben olvastam

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 2002.06.30. Serer Lenke: Aki egyszer kivételezett, az mindig kivételezett

  • 1995.05.18. (20.szám) Pesti Műsor, GEORG MALVIUS — NICK BICAT: ELVIRA MADIGAN

    A zenés tragédia címlapja (kaposvári Csiky Gergely Színház). A dalokat fordította: Eörsi István. Rendezte: Georg Malvius.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1995.08–09.szám Kovács Dezső: Cirkuszi románc

  • 1995.05.18. Beszélő (Hetilap – 20.szám), E.I.: Eörsi István estje
    Az író Színháza

    Eörsi azon gondolkodik, mit fog felolvasni május 25-én a Kamrában. 

  • 1995.05.18.Új Magyarország, Gömöry Albert: Urak

    (Glossza; A pápák jelképes névválasztása és az MSZP.)

  • 1995.05.19. (9.szám) Reform, CÉZÉ: Melegek szivárványa

    A Legfelsőbb Bíróság elutasította a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű, a homoszexuálisok törvény előtti egyenlőségéért síkra szálló egyesület bejegyzési kérelmét. Az elutasítás indokai. Veér András pszichiáter magyarázata szerint a Legfelsőbb Bíróság félreértette a helyzetet, összekeverte a homoszexuális aktust az érdekvédelemmel.

    „A bírósági döntés ellen tiltakozva több mint százan, közöttük neves közéleti személyiségek jelentették be nyilvánosan, hogy csatlakoznak a törvényesen, de bejegyzés nélkül működő társuláshoz. […] Az aláírók között szerepelt Buda Béla pszichiáter, Donáth László evangélikus lelkész, Eörsi István író, Ferge Zsuzsa szociológus, Furmann Imre ügyvéd, György Péter esztéta, Heller Ágnes filozófus, Kenedi János kritikus, Kis János filozófus, Konrád György író, Krausz Tamás történész, Lengyel Péter író, Ludassy Mária filozófus, Veér András pszichiáter és Vitányi Iván egyetemi tanár neve is.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZIVÁRVÁNY TÁRSULÁS A MELEGEK JOGAIÉRT mondatot.

  • 1995.05.22. Népszava, Garzó Ferenc: A Magyarok Világszövetsége most színtiszta abszurditás
    – véli Eörsi István író a szervezet megújításáról

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal az MVSZ megújításának feltételeiről, Csoóri Sándor „szerint a szövetséget ért támadások azt bizonyítják: fontossá vált a szervezet”. Az MVSZ megújítását célzó kollektív nyilatkozatot Eörsi is aláírta, de egyéni állásfoglalást is fűzött hozzá, amelyben tagadja, hogy a szervezetet jelenlegi formájában meg lehetne újítani. Hiányolja azokat a dokumentumokat, amelyek terhelőek a Magyarok Világszövetsége vezetőségére, de nekik megvannak azok. Ellentmond Szabó Iván érvelésének. Fotó: Eörsi István

    „Ami a magyarság egységének helyreállítását illeti: Csoóritól eltérően én nem kívánom ezt. Én az egység helyett a sokféleség híve vagyok.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1995.05.25. Antall István: Az abszurd szereplői válaszolnak. E.I.: Milyen szövetség a világszövetség?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: MVSZ, vagy MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. 

  • 1995.05.24. Romániai Magyar Szó, Lokodi Imre: Téma a viharkabát alatt

    Jegyzet egy májusi budapesti találkozásról. Eörsi István említése.

  • 1995.05.25. (21.szám) Pesti Műsor, AZ ÍRÓ SZÍNHÁZA

    Eörsi István estje a Katona József Színház Kamrájában.

  • 1995.05.25. Népszava, Antall István: Az abszurd szereplői válaszolnak
    E.I.: Milyen szövetség a világszövetség?

    Vita. A Magyarok Világszövetsége megújításáról, Csoóri Sándorról és Eörsi Istvánról. Antall szerint nincsenek a világszövetség tisztségviselőire vonatkozó terhelő dokumentumok, ezért nem kapja meg azokat Eörsi. Szerinte Eörsi rühelli Csoórit, ezért támadja. Szerinte Eörsi azt szeretné, ha az MVSZ az SZDSZ fiókszervezete lenne, így ő morális szerepben tetszeleg. Eörsi válaszában leírja, hogy konfliktusaik ellenére becsüli Csoórit, és barátjának tekinti. Felidézi azokat az írásait, amelyekben megvédte Csoórit a támadásoktól. „Csoóri viszont megírta hírhedt esszéjét, a Nappali Holdat, melynek antiszemitizmusa – őszintébb megfogalmazásban – vetekszik Csurkáéval, akit egyébként szintén kedveltem az ántivilágban. […] Antall István összecseréli az okozatot az okkal: én nem azért rontottam neki a Magyarok Világszövetségének, mert gyűlölöm Csoórit, hanem éppen fordítva, néhány ideológiai megnyilatkozásán kívül azért vetem meg Csoórit, mert olyan világszövetséget csinált, amilyet csinált.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1995.05.22. Garzó Ferenc: A Magyarok Világszövetsége most színtiszta abszurditás

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: MVSZ, vagy MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. 

  • 1995.05.25.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül

    (Publicisztika; A kapitalizmus és a túlélés - Bokros-csomag.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1995.06.29. Jeles András: Kedves Eörsi! Eörsi István: Kedves András,

  • 1995.05.Die Zeitschrift der Kultur, István Eörsi: Jandl als politischer Dichter 1

  • 1995.05.Die Zeitschrift der Kultur, István Eörsi: Jandl als politischer Dichter 2

  • 1995.05.szám (október) Cigányfúró, E.I.: RÜGEN SZIGETÉN

    Részletek Eörsi István: „A csomó” című novelláskötetéből.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1995.05.szám 2000, 2000 ESTEK

    Május 18-ára EÖRSI ISTVÁN költőt, írót és rettegett debattőrt várjuk a Merlin Színházba. A témaválasztékból.

  • 1995.05.szám Ezredvég, Illés László: A mikrofilológia fanatikusa
    Botka Ferenc négy Déry-kötetéről

    Kortársak Déry Tiborról (Szerkesztette és az interjúkat készítette Botka Ferenc); Botka Ferenc: Megnyugodva és megbékélve – Tollvonások Déry Tibor arcképéhez; Botka Ferenc: D. T. úr feleletei, avagy a befejezett mondat; Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin.

    Könyvkritika, néhány mozzanat kiemelése.

    „»Déry abszolút kommunistának vallotta magát, a szónak »nagyimrés« értelmében. Mi szocialista társadalmat akartunk« – közli Eörsi István egy fontos fázisra, 1956-ra emlékezvén.” (Az idézet forrása: Kortársak Déry Tiborról.)

    • A Kortársak Déry Tiborról című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsivel készült interjút megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötetek címét, vagy Déry Tibor nevét. 

  • 1995.05.szám Kritika, Vadas József: A mester visszatért

    Portré Perneczky Gézáról, akinek Zuhanás a toronyból címmel jelent meg a kötete. Eörsi István említése.

  • 1995.05.szám Színház, Csiszár Imre: Konzervativizmus és újító törekvések
    NEMZETÜNK, NEMZETINK

    Ragaszkodás a magyar drámához. A száműzött írók – köztük Eörsi István – műveinek bemutatása. Újító törekvések. Fotó: Jelenet a Csongor és Tündéből. Rendező: Csiszár Imre (1991)

    „A Nemzeti Színház története a konzervatív és a korszerű színház harcának története. […] A magyar drámához való feltétlen, sem a mondanivalóra, sem a megvalósítás értékeire nem figyelő ragaszkodás már sokszor vezetett hamis eredményre a Nemzeti Színház színpadán. Fontos és lényeges bemutatók születtek viszont olyankor, amikor a Nemzeti színpadára kerülhettek az olyan, addig onnan ki tudja, miért száműzött írók, mint Sarkadi Imre, Kornis Mihály, Barta Lajos, Szép Ernő vagy Eörsi István.”

  • 1995.06.01. Esti Hírlap, Siposhegyi Péter: Ki lesz a semleges?

    A készülő új médiatörvény a szerző szerint jó, de nem hiszi, hogy végre tudják majd hajtani.

    „A választás a belső körből történik. Ott meg nem a függetlenek vannak.” Eörsi István említése.

  • 1995.06.02. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Vigyázz, Amerika!

    Lovas István amerikai magyaroknak szóló felhívása az Új Demokrata és a Magyar Fórum nevében. Horn Gyula Amerikába látogatása ellen.

    „Hiszen, ha jól emlékszel, nemrég még hazaárulásnak minősült, ha Konrád György, Eörsi István vagy mások egy-egy külföldi lapnak, tévétársaságnak nyilatkozva néhány elítélő mondatot mondtak az akkori kormányzatról. Az ország tekintélyét és jó hírnevét csorbították, ha jobboldali veszélyről beszéltek vagy arról, hogy az elektronikus médiumok a kormány szócsövévé váltak.”

    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 1995.05.04. (18.szám) Lovas István: Felhívás az Amerikában élő magyarokhoz – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV.
    • További kapcsolódó cikkeket találhat az Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV. című cikk felsorolásánál.

  • 1995.06.03. Népszabadság, Csáki Judit: „Mesélj, Pista...”
    ÖRKÉNY ISTVÁN EMLÉKKÖNYV – PESTI SZALON

    Könyvkritika. Írások, anekdoták, tanulmányok, kritikák Örkényről. Miért hiányoznak a kötetből Eörsi, Esterházy, Kornis írásai?

    „Rangos a szerzőgárda, igazán az – ezért jogosult hiánylistát emlegetni: Eörsi, Esterházy, Kornis, és aki most nem jut eszembe, hol van? Mit gondolnak Örkényről ők, akiket méltán emlegethetni az irodalmi örökösök között?”

  • 1995.06.06. Népszabadság, Kőszeg Ferenc: Játsszd újra, Teddy!

    Vita Farkasházy Tivadarral a Bokros-program módosító indítványairól. A szerzői és előadói díjak után továbbra se kelljen a társadalombiztosítási járulékot fizetni.

    „Eörsi Istvánt 1994 nyarán Békesi László azzal győzte meg az MSZP és az SZDSZ koalíciójának szükségességéről, hogy bebizonyította: ha az SZDSZ hetven képviselőjének támogatása híján megbukik a liberális program, 1995-re az ország fizetésképtelen lesz. Feltételezem, hogy Farkasházy, aki – Eörsivel ellentétben – kezdettől fogva a koalíciókötés híve volt, hasonló módon érvel majd a koalíció mellett.”

    Előzmény:

    • Beszélő, 1994.06.16. (24.szám) Kőszeg Ferenc: „Ennek a nemzedéknek ez az utolsó dobása” – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.05.27. Farkasházy Tivadar: Lajos bácsi köszönjük! – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Magyarország, 1995.07.26. Lovas István: Valami mozdul a sajtóban?
    • Népszabadság, 1995.09.06. Farkasházy Tivadar: A rózsaszín

  • 1995.06.08. Beszélő (Hetilap – 23.szám), Petri György: „Az írás a legelvetemültebb szenvedélyem...”
    Eörsi Istvánnal beszélget Petri György

    Az Időm Gombrowiczcsal című kötetéről, a halálról és betegségtől való félelméről, az Istenről és a vallásról, a kultúra és az élet viszonyáról, a börtönről, a spiclikről és személyiségi jogaikról, a szólásszabadságról, a hazafiságról, a posztmodern divatjáról.

    „…én infantilis vagyok. Azt nem mondanám, hogy keresem, de kifejezetten örömmel vállalom a népszerűtlen szituációkat, amikor tudom, hogy akár az egész közvéleménnyel szemben egyedül fogok maradni, és élvezem az ebből adódó hírhedtséget is.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.04.02. (13.szám) Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz? – Eörsi Istvánnal beszélget Rádai Eszter – (és az itt felsorolt cikkek)
    • Tekintet, 2008.04.szám Kertész Ákos: Tisztelt Ördögh Szilveszter Úr! (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1995.06.08. Népszava, Kertész Ákos: Csak belenéz az ember az újságba

    Egy régi vita felelevenítése Csoórival. Az antiszemitizmusról, az SZDSZ-ről.

    „De az, amit Csoóritól föntebb idéztem, az kifejezetten politikai, a demokrácia legitimitását megkérdőjelező antiszemitizmus, amellett hazugság, éppen olyan, mint az, hogy az MTK a »libások«, a biboldók csapata. Nekem semmi közöm az SZDSZ-hez, de csak nem képzeli Csoóri, hogy az SZDSZ minden híve, szavazója zsidó? (Bár annyian maradtunk volna életben!) Kertész Imre kilépett az Írószövetségből, mondván, hogy nem hajlandó egy nyílt antiszemitával ugyanabba a szervezetbe tartozni. […] Mi történt itt Csoóri lelkében ötvenhat óta? Elfelejtette Zelk Zolit, Eörsi Pistát, Déry Tibort, Háy Gyulát, Gáli Jóskát, a mártírhalált halt Angyal Pistát és a többieket?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 1991.08.szám Farkas Zoltán: Európa-ábécé
    • Mozgó Világ, 1992.03.szám E.I.: Három jegyzet
    • Élet és Irodalom, 2015.02.13. (07.szám) Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.