EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.01.07. Magyar Hírlap, Mihályi Gábor: Botho Strauss – a német Csurka?

    Az európai szélsőjobboldali mozgalmakhoz csatlakozó elismert írók, tudósok. Csurka István darabjai bemutatásának nehézségei. Zsidózásait barátai humornak tekintették, az alkohollal magyarázták. Botho Strauss Erősödő kecskeének című esszéjének vitája. „Valamivel később Eörsi István hívta fel a figyelmet Botho Strauss írásának a liberális, baloldali ember számára elfogadhatatlan következtetéseire. (Eörsi cikkét némileg megrövidítve a Spiegel is közölte.)”

     „De azért a világmárkának számító német drámaíró, Botho Strauss csak úgy hasonlítható Csurkához, mint a Mercedes a Trabanthoz. [...] Csurka Istvánnal ellentétben Botho Strauss nem vállalt politikai szerepet, és nem írt kimondott politikai publicisztikát sem. [...] Botho Strausst megjelent írásai alapján természetesen nem lehet sem neonáci nézetek hirdetésével, sem antiszemitizmussal vádolni.”

    Előzmény:

    • Der Spiegel, 1994.09.12. István Eörsi: Heiner Müller-Botho Strauß: „Massaker als Sinnsuche”

  • 1995.01.11. Magyar Hírlap, Pálóci Antal: Hobbilovon Európába
    Visszhang

    Reflexió Eörsi: A kifosztottság dicsérete című cikkére. Hogyan közeledjünk Európához?

    „Cikkében azonban azt találta írni, hogy ha Európát elutasítjuk akkor csak az 1100 esztendős besenyőromantika marad nekünk: húspuhítás a nyereg alatt. Vélekedéséből az következne, hogy amikor Európát vasfüggönnyel utasítottuk el, akkor azok voltak hatalmon, akik hisznek a turulmadárban. Pedig, mint tudjuk, az ellenkezője (sem) igaz.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.12.24. Eörsi István: A kifosztottság dicsérete

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.09.14. Pálóci Antal: Eco tizennégy pontja

  • 1995.01.14. Magyar Hírlap, N. Sándor László: A pátriárka alkonya

    Megemlékezés Benedek István nyolcvanadik születésnapjáról.

    „A szocializmus radikális elutasítása közben azonban Benedek professzor kéz a kézben haladhatott volna a hetvenes-nyolcvanas években például Konrád Györggyel és Eörsi Istvánnal is, éppen. A »Kedves Konrád György« címzetű nyílt levélben a Charta-tüntetések idején, melyben Benedek inkább magyarázkodik, mint támad, tulajdonképpen utalt is ilyenfajta érintkezési pontokra.”

    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 1992.10.01. (40.szám) Benedek István: Kedves Konrád György! – Nincs a rendszerünkben
    • Napi Délkelet 1992.10.18. (167.szám) Benedek István: Kedves Konrád György! – Nincs a rendszerünkben

  • 1995.01.14. Népszabadság, E.I.: És volt itt valaki

    Könyvkritika Kuczka Péter: Út a folyóhoz című verseskötetéről.

  • 1995.01.17. (2.szám) 168 óra, Zöldi László: Repeszdarabok a csatatérről

    Összeállítás a médiaháborúról különböző lapokból, szerzőktől. Fotók


    Eörsi-idézet Pálfy G-ről.

    „A nap süt, a szél fúj, Pálfy G. pedig uszít és torzít, ebben rejlik használati értéke.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.12.22. Eörsi István: Kegyeleti agyműködés

  • 1995.01.21. Esti Hírlap, Pilhál György: Ungvári, a fókavadász

    Ungvári Tamás a Nyilvánosság Klub nevében a véleményszabadság veszélyéről, a lapok spontán privatizációjáról értekezik.

    „Ungvári összevissza hazudozik. Ehhez ugyanis hozzászokott korábban. Ezt megírta már Eörsi István is évekkel ezelőtt A derűlátás esélyei című kötetében (340. oldal.) [Széljegyzet egy szélhámossághoz]”

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.01.21. Magyar Hírlap, E.I.: Ez mindenekfölött...

    Születésnapi köszöntő. Vezér Erzsébet duk-duk affér című kétoldalas Ady-cikkhez írott jegyzetéről. Annak idején Lukács György is méltatta Vezér Erzsébetet, s most Eörsi is ezt teszi. A Polányi család történetének feldolgozása is az ő érdeme. 

  • 1995.01.23. Népszabadság, Könczöl Csaba: A század kortársa
    Vezér Erzsébet nyolcvanéves

    Születésnapi köszöntő. Eörsi István említése.

  • 1995.01.26. Beszélő (Hetilap – 4.szám), E.I.: négyezernyolcszáz leütés ...a tyúkólról és a palotáról

    Jób, Lear, Dosztojevszkij és a természeti törvények.

  • 1995.01.28. (24.szám) Pest Megyei Hírlap, vödrös: Nálunk folyik a fegyverbegyűjtés

    Jegyzet. Tőkés László a nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „romániai agresszív nacionalista körök már azt hangoztatják, hogy az erdélyi magyarságtól össze kell gyűjteni a fegyvert.”

    „Valószínűnek tartom, hogy rövid időn belül föltehetem azt a kérdést is, hogy hol van a magyar nemzeti újságírás utolsó mohikánja, a Pest Megyei Hírlap, amelyiknek minden bizonnyal azt a jövőt szánták a fegyvergyűjtők, amelyet például a nemrégiben megszűnt Keresztény Magyar Vetésnek, Stolmár G. Ilona lapjának. […] Emlékezzenek csak Eörsi István szavaira, aki a Kádár-rendszer bűnéül rótta fel, hogy ezekkel — mármint velünk, akik adott pillanatban a fölemelkedés lehetőségét kereső fajtánk mellé álltunk — annak idején nem számoltak le.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot

  • 1995.01.31. (4.szám) 168 óra, Török Mónika: Generációk klubja
    A „revizionistáktól” a rendszerváltókig

    Korabeli tanúk emlékei a 40 éves Kossuth Klubról és a Petőfi Körről.

    Fotók


    Reagálás:

    • 168 óra, 1995.02.07. (5.szám) Lugosi Győző: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 1

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 2

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 3

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 4

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 5

  • 1995.01.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Veres András: Vezér Erzsébet nyolcvan éves
    KRÓNIKA

    Az irodalomtörténész életútja. Eörsi István említése.

  • 1995.01.szám Nappali ház, Molnár Gál Péter: „Találkozunk a Nina sírján”
    Két Szentivánéji-előadásról

    Shakespeare darabja és az előadások története. A Katona József Színházban a rendező Gothár Péter, a Merlin Színházban Csányi János, a kaposváriak előadását Ács János rendezte, Eörsi István fordította.

    „Ács János megstoppoltatta Eörsivel a fordítás kétségesebb helyeit. Karcosabb lett Puck darabzáró magánbeszéde. A Szentivánéjin nyert merészséget Eörsi kamatoztatta a Hamletban. Eörsi kurázsijából hasznot merített Márton László (Budapest), filológiai hamiskártyásként saját aduival lejátszatta az öntetszelgő partit Csizmadia Tibor Egerben elkészített Széntivánéjijében (1986), ahol a fordításhoz igen illően Puck (Vallai Péter) fülessapkában motorozott tolókocsiján az athéni erdőben.”

  • 1995.01.szám Színház, Csáki Judit: FORDÍTANI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ
    „JÓL BŐGTÉL OROSZLÁN!”

    Beszélgetés Nádasdy Ádám költő-műfordítóval, Dávidházi Péter irodalomtörténésszel, Máté Gábor színész-rendezővel és Ruttkay Kálmán irodalomtörténésszel a Katona József Színházban bemutatott NádasdyÁdám Shakespeare: Szentivánéji álom-fordításáról. A Kossuth Rádióban elhangzott beszélgetés rövidített, szerkesztett változata. Fotó: jelenetek a darabból.

    Máté Gábor: „És bizony a színpadi próbákon derült ki: jó, hogy »kéznél van« Eörsi, mert sok helyen a szöveg már mondhatatlan.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1995.01.szám Színház, Géher István: A Szentivánéji álom új fordításai

    A Shakespeare-fordítások összehasonlítása, az újrafordítások szükségessége. Fotó: jelenet az előadásokból

    „Csányi a maga dramaturgjaként, a maga produkciójához (Eörsi István példájának tanulságait megfontolva) figyelmesen felhasználja és vigyázatosan átkölti Aranyt; Nádasdy a versenykihívást bajnokilag közhírré téve (valamelyest talán Mészöly Dezső vívómodorában) radikálisan érvényesít egy frissítőén provokatív felfogást.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1995.01.szám Színház, Kovács Dezső: Külvárosi példázat
    BERTOLT BRECHT: JÓ EMBERT KERESÜNK

    Színikritika az Új Színházban bemutatott Bertolt Brecht: Jó embert keresünk című előadásról. A dalfordító: Eörsi István – rendező: Ács János. Idézet Bertolt Brecht Munkanapló című könyvéből, melyet Eörsi fordított. Fotó: jelenetek a darabból

    • Bertolt Brecht Munkanapló című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja JÓ EMBERT KERESÜNK vagy A SZECSUÁNI JÓLÉLEK mondatokat.

  • 1995.02. Theater Heute, István Eörsi: Warum Dieses Geschrei?

    Eörsi István cikkében a német színház és politika feszült kapcsolatát, valamint a művészi szabadság kérdéseit elemzi a rendszerváltás utáni kontextusban. A színházi botrányok mögött meghúzódó ideológiai harcokat vizsgálja ironikus stílusban. A Botho Strauss esszéje körüli német vitában a liberális értelmiség képmutatását kritizálja. Eörsi rámutat, hogy a közélet a szöveg tartalmával való szembenézés helyett a publikálás etikai körülményein háborog, miközben szerinte természetes, hogy egy nemzeti-konzervatív írás bekerül a jobboldali antológiákba.

  • 1995.02.02. (5.szám) Magyar Fórum, Miklós János: Budapesttől Eörsiig

    Az MTV műsoráról, amely négy történészt szólaltatott meg Budapest ostromával kapcsolatban. Bibó István idézése. Lukács Györgyről és Eörsi írásáról.

    „1979-ben, a nevezetes Bibó-emlékkönyvben erről a dolgozatról és a hozzá kapcsolódó Bibó–Lukács vitáról írt Eörsi István. Tűnődések egy régi vitáról című írásában tökéletesnek ismeri el Bibó tanulmányát, bár nem tagadja meg saját hajdani mesterét, Lukácsot sem. S mégis megtette ama emlékezetes nyilatkozatát jó egy évvel ezelőtt az egyik német adónak, hogy ugyebár a szocializmusnak ki kellett volna pusztítania a (szélső)jobboldal(iaka)t.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szittyakürt, 1981.06.01. (6–7. szám) Bibó Emlékkönyv
    • Kortárs, 1991.05.szám Szakolczay Lajos: Irodalom, művészet, erkölcs
    • Hitel, 1991.25.szám Mányoki Endre: Ilyenkor (írni) a legnehezebb
    • Világosság, 1998.03.szám Szabó Tibor: POLITIKAI REALIZMUS ÉS ILLÚZIÓK
    • Élet és Irodalom, 2000.02.18. (7.szám) E.I.: Kultúrarombolás
    • Élet és Irodalom, 2005.10.21. (42.szám) Murányi Gábor: A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés II.

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

    Források:

    • Bibó-emlékkönyv I. köt. 1991., Századvég, Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról. A Bibó-emlékkönyv adatait és Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása megjelent az EX évkönyv, 1990. Antológiában is, melynek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1995.02.02. (5.szám) Magyar Fórum, N. N.: Magyarország 1998-ban
    Koalíciós alkotmánytervezet

    A humorosnak szánt cikkből: „Államforma: szabad demokrata szövetkezetek és független kolhozok laza szövetsége. Az ország nevéből a rossz emlékű, fasisztoid-rasszista »Magyar« jelző kommentár nélkül törlendő. [...] Kötelező olvasmányok: »A palesztin-magyar ellentétek hatezer éves története« (brosúra a Pesti Szalon igényes kivitelezésében); Eörsi István: »Mit válaszolt 1932-ben Lukács György a Linkskurve folyóiratban Spiczignek?« (röpirat);”.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.