EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.01.szám Nappali ház, Molnár Gál Péter: „Találkozunk a Nina sírján”
    Két Szentivánéji-előadásról

    Shakespeare darabja és az előadások története. A Katona József Színházban a rendező Gothár Péter, a Merlin Színházban Csányi János, a kaposváriak előadását Ács János rendezte, Eörsi István fordította.

    „Ács János megstoppoltatta Eörsivel a fordítás kétségesebb helyeit. Karcosabb lett Puck darabzáró magánbeszéde. A Szentivánéjin nyert merészséget Eörsi kamatoztatta a Hamletban. Eörsi kurázsijából hasznot merített Márton László (Budapest), filológiai hamiskártyásként saját aduival lejátszatta az öntetszelgő partit Csizmadia Tibor Egerben elkészített Széntivánéjijében (1986), ahol a fordításhoz igen illően Puck (Vallai Péter) fülessapkában motorozott tolókocsiján az athéni erdőben.”

  • 1995.01.szám Színház, Csáki Judit: FORDÍTANI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ
    „JÓL BŐGTÉL OROSZLÁN!”

    Beszélgetés Nádasdy Ádám költő-műfordítóval, Dávidházi Péter irodalomtörténésszel, Máté Gábor színész-rendezővel és Ruttkay Kálmán irodalomtörténésszel a Katona József Színházban bemutatott NádasdyÁdám Shakespeare: Szentivánéji álom-fordításáról. A Kossuth Rádióban elhangzott beszélgetés rövidített, szerkesztett változata. Fotó: jelenetek a darabból.

    Máté Gábor: „És bizony a színpadi próbákon derült ki: jó, hogy »kéznél van« Eörsi, mert sok helyen a szöveg már mondhatatlan.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1995.01.szám Színház, Géher István: A Szentivánéji álom új fordításai

    A Shakespeare-fordítások összehasonlítása, az újrafordítások szükségessége. Fotó: jelenet az előadásokból

    „Csányi a maga dramaturgjaként, a maga produkciójához (Eörsi István példájának tanulságait megfontolva) figyelmesen felhasználja és vigyázatosan átkölti Aranyt; Nádasdy a versenykihívást bajnokilag közhírré téve (valamelyest talán Mészöly Dezső vívómodorában) radikálisan érvényesít egy frissítőén provokatív felfogást.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1995.01.szám Színház, Kovács Dezső: Külvárosi példázat
    BERTOLT BRECHT: JÓ EMBERT KERESÜNK

    Színikritika az Új Színházban bemutatott Bertolt Brecht: Jó embert keresünk című előadásról. A dalfordító: Eörsi István – rendező: Ács János. Idézet Bertolt Brecht Munkanapló című könyvéből, melyet Eörsi fordított. Fotó: jelenetek a darabból

    • Bertolt Brecht Munkanapló című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja JÓ EMBERT KERESÜNK vagy A SZECSUÁNI JÓLÉLEK mondatokat.

  • 1995.02. Theater Heute, István Eörsi: Warum Dieses Geschrei?

    Eörsi István cikkében a német színház és politika feszült kapcsolatát, valamint a művészi szabadság kérdéseit elemzi a rendszerváltás utáni kontextusban. A színházi botrányok mögött meghúzódó ideológiai harcokat vizsgálja ironikus stílusban. A Botho Strauss esszéje körüli német vitában a liberális értelmiség képmutatását kritizálja. Eörsi rámutat, hogy a közélet a szöveg tartalmával való szembenézés helyett a publikálás etikai körülményein háborog, miközben szerinte természetes, hogy egy nemzeti-konzervatív írás bekerül a jobboldali antológiákba.

  • 1995.02.02. (5.szám) Magyar Fórum, Miklós János: Budapesttől Eörsiig

    Az MTV műsoráról, amely négy történészt szólaltatott meg Budapest ostromával kapcsolatban. Bibó István idézése. Lukács Györgyről és Eörsi írásáról.

    „1979-ben, a nevezetes Bibó-emlékkönyvben erről a dolgozatról és a hozzá kapcsolódó Bibó–Lukács vitáról írt Eörsi István. Tűnődések egy régi vitáról című írásában tökéletesnek ismeri el Bibó tanulmányát, bár nem tagadja meg saját hajdani mesterét, Lukácsot sem. S mégis megtette ama emlékezetes nyilatkozatát jó egy évvel ezelőtt az egyik német adónak, hogy ugyebár a szocializmusnak ki kellett volna pusztítania a (szélső)jobboldal(iaka)t.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szittyakürt, 1981.06.01. (6–7. szám) Bibó Emlékkönyv
    • Kortárs, 1991.05.szám Szakolczay Lajos: Irodalom, művészet, erkölcs
    • Hitel, 1991.25.szám Mányoki Endre: Ilyenkor (írni) a legnehezebb
    • Világosság, 1998.03.szám Szabó Tibor: POLITIKAI REALIZMUS ÉS ILLÚZIÓK
    • Élet és Irodalom, 2000.02.18. (7.szám) E.I.: Kultúrarombolás
    • Élet és Irodalom, 2005.10.21. (42.szám) Murányi Gábor: A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés II.

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

    Források:

    • Bibó-emlékkönyv I. köt. 1991., Századvég, Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról. A Bibó-emlékkönyv adatait és Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása megjelent az EX évkönyv, 1990. Antológiában is, melynek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1995.02.02. (5.szám) Magyar Fórum, N. N.: Magyarország 1998-ban
    Koalíciós alkotmánytervezet

    A humorosnak szánt cikkből: „Államforma: szabad demokrata szövetkezetek és független kolhozok laza szövetsége. Az ország nevéből a rossz emlékű, fasisztoid-rasszista »Magyar« jelző kommentár nélkül törlendő. [...] Kötelező olvasmányok: »A palesztin-magyar ellentétek hatezer éves története« (brosúra a Pesti Szalon igényes kivitelezésében); Eörsi István: »Mit válaszolt 1932-ben Lukács György a Linkskurve folyóiratban Spiczignek?« (röpirat);”.

  • 1995.02.02. (5.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: BAAL

    Az előadás premierjének (a Vígszínház házi színpadán) címlapja. A verseket fordította: Kurdi Imre, Eörsi István és Csorba Győző. A rendező: Eszenyi Enikő.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1995.02.16. M. G. P.: Baal
    • Színház, 1995.04.szám Tegyi Enikő: Homályos tükörben

  • 1995.02.02. (5.szám) Új Demokrata, Lovas István: A kágébés Volga
    Politikacsináló-e a többségi sajtó Magyarországon?

    Publicisztika a sajtóügyeinkről, az összeesküvés-elméletekről. Idézetek Kuncze Gábor sajtóbeli megjelenéseiből. A cenzúráról, ami egyenlő a kihagyással. Idézetek a lapokban megjelent írásokból – így Eörsi cikkeiből is. Csurkáról, Tőkésről és Eigner bíróról, akit „ügynökbírónak” neveznek. Ha a másik oldal Soros nevét említi, egyből antiszemitának titulálják őket. A 168 óra és Göncz Árpád. A Kurírról, a Magyar Narancsról, a Népszabadságról, a Magyar Hírlapról, Moldova Györgyről.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.10.30. E.I.: Egy tüntetés elé
    • Népszabadság,1993.11.06. Eörsi István: Kézmosás előtt
    • Reggeli Délvilág, 1993.11.10. Takács József: Nem nevezném hisztériának
    • Beszélő 1994.06.09. (Hetilap – 23.szám), E.I.: Pálfordulásom története

  • 1995.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, Budai Katalin: Ex Libris
    Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal

    Könyvkritika. A recenzes a saját példányát agyonfirkálta, széljegyzetelte.

    „… régen nem éreztem ilyen felpörgetettséget, dialógusra késztető izgatottságot, mint ennek a saját meghatározása szerint – »ösztönök mágneses mezejébe szórt eszme-vasreszelék« olvastán. […] viszony az Énhez, a nemzethez, az irodalomhoz, a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a szerelemhez, az erotikához.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.02.03. Népszabadság, Majtényi László: Az ügynök méltósága

    Válasz Eörsi Istvánnak a Magyar Narancsban megjelent cikkére. Az ügynökök jogai és a besúgottak önrendelkezési joga – Eigner József.

    „A tollat ragadó ügynökügyi erényfelvigyázók között Eörsi Istvánt tartom a legokosabbnak, erkölcsi integritása nem kétséges […] még Eigner Józsefnél is jobban haragszik azokra, akik haragszanak Eigner Józsefre, meg valahogy Eigner József egységbe kovácsolta Hornt, Kunczét és Borosst. Ezt sem értem, természetesen, nem is próbálkozom vele. […] Eörsi István igazát egy tekintetben elismerem. Önrendelkezési jogából következik, hogy joga van megtudni, mit jelentettek róla. Ám neki és magának a szabályozásnak is tisztelnie kell más besúgottak önrendelkezési jogát.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.12.22. E. I.: A spiclik nyugalmáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nappali ház, 1992.01.szám Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Világgazdaság, 1995.10.21. (42.szám) Időre játszás?


  • 1995.02.06. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Szerepe szerint színidirektor

    Részlet. Beszélgetés Keres Emillel, a Thália Színház volt igazgatójával. Eörsi István említése.

  • 1995.02.07. (5.szám) 168 óra, Lugosi Győző: Tisztelt Szerkesztőség!

    A Kossuth Klub igazgatójának olvasói levele korrigálja a lap előző számában megjelent írást.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1995.01.31. (4.szám) Török Mónika: Generációk klubja

  • 1995.02.09.Magyar Narancs, E.I.: Szösszenetek

    (Békesi program - Orbán Viktor stílusa - Hegyi Gyula SZDSZ-t érintő vádjai - Gellért Kis Gábor és Fekete György memóriazavarai.)

  • 1995.02.11. Kurír (reggeli kiadás), B. P. F.: Svédítő lehetőség

    A kaposvári Csiky Gergely színház társulata a stockholmi színház meghívására vendégjátékra készül, melyre március 11-én kerül sor, és kilencnapos lesz. Amivel készülnek: Eörsi István: Kihallgatás, Harold Pinter: A gondnok és Örkény István: Tóték színpadi változata.

  • 1995.02.13. Magyar Nemzet, Javorniczky István: Nem voltak janicsárok
    Görög emigránsok ’56-ban és ’56-ról

    Beszélgetés Szidiropulosz Archimédesszel nemrég befejezett könyve kapcsán a magyarországi görögök 56-os szerepéről és magatartásáról, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a görög emigráció közti összefüggésekről. (Valószínűleg az 1956 – Görögök a forradalomban című, 1997-ben megjelent kötetéről van szó.)

    „Egyedül Eörsi István visszaemlékezésében találtam utalást, ő együtt ült egy Vaszil Neszkosz nevű göröggel róla mesélt két oldalon át a könyvében.”

  • 1995.02.13. Népszava, Zöldi László: Macskaköröm

    Idézetek a sajtóban megjelent mondatokból.

    „Erőnk nagy részét felőrli a viaskodás egy olyan emberrel, aki bármikor bármit mondhat és mondhatja bárminek az ellenkezőjét is, tehát legyőzhetetlen.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1995.02.09. E.I.: Szösszenetek

  • 1995.02.14. (6.szám) 168 óra, A szeretetről mondják

    Valentin napi összeállítás. Idézet Eörsi Istvántól, Gyurkovics Tibortól és Balkay Gézától.

    Eörsi: „Szeretetről ömlengeni csak hunyt szemmel és befogott füllel vagy cinikusan lehet manapság.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1993.12.24. E.I.: Karácsonykor is: vita

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1994.04.01. (13.szám) Zöldi László: Aranyköpések

  • 1995.02.15. Népszabadság, E.I.: Publicista légypapíron

    Válasz Lengyel Lászlónak. Az SZDSZ a koalícióban Békesi lemondatása után – Fodor Gábor.

    „Ha kilép, akkor patkánynak minősítik, amiért elhagyta a süllyedő hajót, ha pedig bent marad, akkor súrlódás nélkül be kell illeszkednie abba a pártállami tradícióba, mely változást hirdet, azzal az egy kikötéssel, hogy semmi sem változhat meg. Lengyel nem akarta elszalasztani a kedvező pillanatot, hogy kifejezze régi ellenszenvét az SZDSZ iránt, de szokása szerint nonkonformista módon óhajtott élni konformista hajlamaival. […] A gyűlölködés másik oka, mely főleg a jobboldalt jellemzi, az úgynevezett „nemzeti” vagy „keresztény” középosztályban mindig jelenlevő antiszemita slejmképződés, amely a szabaddemokratákban véli megtalálni köpőcsészéjét.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1995.02.20. Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón
    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak 

  • 1995.02.16. Népszabadság, M. G. P.: Baal
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika. Bertolt Brecht: Baal a Vígszínházban. Rendezte: Eszenyi Enikő. Eörsi István és Becher-Csorba Győző betétversei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1995.02.02. (5.szám) BERTOLT BRECHT: BAAL
    • Színház, 1995.04.szám Tegyi Enikő: Homályos tükörben

  • 1995.02.18. Népszabadság, Aczél Endre: Új magyar koalíció az ellenzékben?
    avagy Torgyán mint Pakots, „köztünk ő a kapocs”

    A KDNP szövetségi politikája Giczy György elnökké választása óta. Torgyán közeledése, személyes bosszúvágya, az MDF-fel szemben lépései. Az FKGP lehet a kapocs a KDNP és a MIÉP között. Eörsi véleménye a Fidesz–MDF-közeledésről.

    „A Magyar Demokrata Fórumról már úgyis el van könyvelve, hogy »átcsúszott a liberális oldalra«. A Fideszről meg az (Eörsi I. megfigyelése), hogy friss, taktikai indíttatású szerelem köti az MDF-mitológia olyan fejezetcímeihez, mint amilyen a »nemzeti sorskérdések« vagy a »nemzeti középosztály«”.

  • 1995.02.19. (7.szám) Vasárnap (Színes), Gyémánt Mariann: Nem tart a jobboldaltól a baloldali képviselő
    Mit akart a Charta?

    Beszélgetés Hegyi Gyula szocialista képviselővel a Demokratikus Chartában kialakult ellentétekről, a Charta jövőjéről.

    „Tény, hogy az SZDSZ egyre többekkel szembekerül. Én azt tartom igazságtalannak, ahogy például Eörsi István nekimegy Lengyel Lászlónak, vagy ahogy személy szerint engem már-már szélsőjobboldalisággal vádol.”

  • 1995.02.20. Népszabadság, Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón

    Olvasói levél a Lengyel László és Eörsi István közötti pengeváltásról.

    „Azt persze nem tudom, hogy mit várjunk másoktól, ha ezt kapjuk a nagyoktól. Lehet, hogy ezt csak a legyek ura tudja.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.02.15. Eörsi István: Publicista légypapíron

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak 

  • 1995.02.23. (8.szám) Magyar Fórum, L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak

    Sajtószemle. Idézetek Lengyel László és Eörsi István vitacikkeiből. Az SZDSZ a koalícióban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.02.15. Eörsi István: Publicista légypapíron
    • Népszabadság, 1995.02.20. Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelent cikkeknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.