EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.07.30. Magyar Szó, (Népszabadság): Levél Szarajevóba

    Publicisztika a magyar költők és írók Szarajevóba írott leveleit tartalmazó kötet kapcsán.

    „Szeretem és tisztelem, hogy egyetlen levélben döcögtette le írógépéről a szavakat Orbán és Eörsi, Nádas és Bertók, Grendel és Parti Nagy, s firkálgatott hozzá Márton és Garaczi, Visky és Lábass, került ugyanabba a háborús levélbe Csoóri és Kertész, Ágh és Kukorelly, Végel és Szilágyi Ákos, kanyarította oda magát Esterházy és Határ, Sándor Iván és Mészöly, Takács Zsuzsa és Tandori.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1994.05.05. Szarajevó-antológia
    • Népszabadság, 1994.07.02. Lengyel László: Levél Szarajevóba. SZARAJEVÓ – EGY ANTOLÓGIA
    • Magyar Nemzet, 2012.08.18. Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1994.07.szám Alföld, Szentesi Zsolt: Ha minden kimondható
    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron

    Könyvkritika.

    „Eörsi, sokszor úgy tűnik, nem elsősorban megérteni, hanem »leradírozni« akarja a véleményével ellentétben állókat. Nem erőszakkal természetesen, csupán nyelvi eszközökkel, de habitusát nem a »megértő odahajlás«, a másik szemléletébe, véleményébe, látásmódjába történő belehelyezkedés, hanem a kizárás, a direkt opponálás motiválja és vezérli.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1994.07.szám Kritika, E.I.: Kétszáz év múlva

    Vers. 1 A per – 2 Fogalom és valóság.

  • 1994.07.szám Kritika, Kertész Ákos: A bátor egyszer hal meg

    A holokausztról és az odáig vezető útról. A fasiszta háborús bűnösök posztumusz rehabilitálása. Spielberg, aki tudja, meddig lehet elmenni és Jeszenszky, aki egyenlőségjelet tesz a holokauszt és a háborús áldozatok között. Az antiszemitizmusról. A Németh László-i hígmagyar és mélymagyar terminológia – Spiró verse. Eörsi István említése.

  • 1994.08.02. (30.szám) 168 óra, Fencsik Flóra: Pofika

    Publicisztika. Stefka István Mihancsik Zsófiáról Zsófia kisasszonyként írt, amit Eörsi István megglosszázott. Babiczky Klárát lelibázták, Dénes János „szegény hülye”, Liebmann Katalinnak „pofikája” van. Vigyázzunk a stílusra – mindkét oldalon!


    „Eörsi, a női nem és az emberi jogok fáradhatatlan védelmezője indulatosan visszautasította ezt a nyegle, fölényes stílust, visszakérdezvén a szerzőt, mit szólna, ha öt Pityu úrfiként emlegetnék.”


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.30. Stefka István: Játsszunk Mumust?
    • Magyar Hírlap, 1992.01.03. E.I.: Kanfölény


    Reagálás:

    • pestisracok.hu, 2020.05.25. Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8.rész)

  • 1994.08.04. Beszélő (Hetilap – 31.szám), révész: A kisebbségi káposzta

    Tabajdi Csabáról, a kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkárról, és Báthory Jánosról, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyetteséről, a kisebbségpolitikáról.

  • 1994.08.11. Népszabadság, Könczöl Csaba: Milosz és a szamizdat Napló
    A Szülőhazám, Európa margójára

    Czeslaw Milosz legújabb esszékötetéről. Kornis Mihály szamizdat-ötlete a 70-es évek végén a „kollektív napló”, ami csak töredékesen jelent meg 1990 után. A naplóírók között volt Eörsi István is. Párhuzamok Miloszék kollektív naplójával.

    • A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.09.08. Kollektív Napló – 1979. VIII. 7. Könczöl Csaba: Hát én juszt is a tökkelütött kisebbség vagyok!
    • Beszélő (Hetilap – 50–51.szám), 1990.12.22. Forgách András: Az élet naplós oldalán

  • 1994.08.11. Népszabadság, Verebes István: Levél Farkasházy Tivadar barátomhoz

    Az 1974-es „káderátcsoportosítás” felidézése. Kik nem kerülhettek akkoriban képernyőre? Fellegi Tamás vezetői nagyságáról. Az őt követő vezetők: „szinte mindenki medve volt a málnásban”. Marton Frigyesről. Eörsi István említése. Farkasházy viszontválaszában leszögezi, hogy Verebes félreértette, nincs megsértődve.

    „Tudod, régebben még »kísérletező« volt a kedvem, mert többek között olyanokkal szerződtem le vagányul, mint a néhai András László, mint szegény jó Gáli Jóska, mint Fekete Sándor, mint Csurka István, mint Hernádi Miklós, mint Eörsi István, mint Bor Ambrus. Akkoriban ez a névsor még nem érződött annyira »szóródottnak«, mint amennyire annak tetszhet – okkal! – manapság. Akkoriban ők a kultúrpolitikai elbírálás szerint egyként ítéltettek »nem kívánatosnak«, s hitemre mondom, ugyancsak joggal!...”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.08.03. Farkasházy Tivadar: Medvék a málnásban – Nincs a rendszerünkben

  • 1994.08.15. Népszabadság, Hovanyecz László: Hat A Hét

    Lapszemle. A Hét című romániai lapban Szász János Posztmodernizmus című jegyzeteiről.

    „Hogy mire gondolok, azt talán Szász János Posztmodernizmus cím alatt megjelent jegyzetei mutatják a legszemléletesebben a július 1-jei számban. Sokan írtak már róla itt nálunk – talán a legfullánkosabban Eörsi István –, hogy a posztmodern címszava alatt meglehetős kóklerkedések történnek a magyar szellemi életben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a POSZTMODERN szót.

  • 1994.08.18. (1.szám) Új Demokrata, Zsille Zoltán: Felszarvazott Magyarország

    Publicisztika a kommunisták, a kommunizmus újbóli fenyegetéséről, a szerző saját sorsáról, amit az elmúlt rendszer miatt kellett elszenvednie. Az SZDSZ—MDF-paktumról, a Szabad Európa és a magyar pártközpont meg a BM együttműködéséről. Idézetek különböző lapokból.

    „Nem sokszor rúgtam labdába a magyar sajtóban […] ritkaság értékű cikkeimből, inkább magam citálom magam […] Mert a pluralista sajtóburgerről, baltól a jobbig, szocialistától a konzervatívig ezután egy és ugyanaz a sokoldalú csapat fog gondoskodni, mondjuk Eörsivel a bal, TGM-mel a jobb oldalon, hogy ki-ki megtalálhassa benne az ízlésének, világnézetének megfelelő ugyanazt.”

  • 1994.08.18. (193.szám) Pest Megyei Hírlap, Manger Erik: Hol izzik hát a gyűlölködés parazsa?
    Az újhartyáni polgármester véleménye

    Reflexió Wittinghoff Tamás és Bánó Attila főszerkesztő-helyettes levélváltására a lap szellemiségéről, a gyűlöletkeltésről. Idézetek a lapokban megjelenő gyűlöletkeltő mondatokból.

    „Ehhez tercelt Eörsi István (Sztálin és sztahanovista mozgalom himnikus megéneklője) a ZDF német televízióban: az önmagukat kommunistáknak nevezők legnagyobb hibája az volt, hogy nem irtották ki, ha nem is testileg, de szellemileg »ezeket«. Eörsi életművében bizonyára kiemelt helyet kap publicisztikai tevékenysége is. Legalább is nagy kár lenne veszni hagyni az »őspatkány« kifejezést, amit Tom Kennedyre »leleményelt« az író-költő- műfordító, de aztán annyira a szívéhez nőtt, hogy Lezsák Sándorra is megismételte (ami — valljuk be — különleges zamatú nyelvi bravúrok esetén még az ilyen nagy írásművészek esetében sem ritka).”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.07.15. (164.szám) Wittinghoff Tamás – Bánó Attila: Hol izzik a gyűlölködés parazsa? – Nincs a rendszerünkben
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot

  • 1994.08.18. (33.szám) Pesti Műsor, d. m. i.: HÍRbehozó

    Példák az új Shakespeare-fordításokra.

    „Nagy vihart kavart néhány éve, hogy Eörsi István »belenyúlt« – nyilván rosszul értelmezett ellenzékiségből – valamely klasszikus Shakespeare-fordításba, ráadásul Arany Jánoséba. Miért ne tette volna, kérdeznénk naivul, különben is, a művészetben mindent lehet, ha az eredmény igazolja az alkotót.”  

  • 1994.08.23. Magyar Hírlap, E.I.: Végre valami, amit én sem értek

    Reflexió Esterházy Péter cikkére (Magyar Hírlap, 1994.08.19. A Magyar Hírlap közéleti 11-e). Megütközik ezen a mondatán, illetve egy kifejezésen, a keresztény középosztályon: „Drámai e négy év tapasztalata: kiderült, hogy nincs az a bizonyos keresztény középosztály... Felmorzsolta ama negyven év, szétszedte, megette, legyalulta. Nincs. Önmaga hol tragikus, hol nevetséges paródiája. Aki ennek örül, az ütődött (vagy nagyon elvtárs). Helyébe üresség van, valami formátlan.”

    Eörsi: „Faji értelmet tulajdonít a fogalomnak Csurka István is, aki Esterházytól eltérően nyilván nem érzékeli a szóban forgó réteg tragikus vagy nevetséges lezüllését, hiszen a társadalom vezetőerejének szerepét osztaná ki rá.”

    Utalás Kis János hasonló eszmefuttatására, amely szintén a keresztény középosztályról szól, és a Beszélőben jelent meg.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.08.17. Esterházy Péter: (Milyen ország lesz Mo. 2000-ben, és milyen ma?) – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1994.08.19. Esterházy Péter: A Magyar Hírlap közéleti 11-e – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.09.01. Surányi Endre: Replika

  • 1994.08.24. (197.szám) Pest Megyei Hírlap, Bognár József: Madarat tolláról, liberálist komplexusáról

    Publicisztika a liberális elit kisebbrendűségi komplexusáról, az elismerés iránti igényükről, propagandájukról. Lukács Györgyről és Tamás Gáspár Miklósról.

    „Így lesz egyikből a »legnagyobb élő magyar író« (Konrád György), a másikból a »legnagyobb élő magyar költő« (Petri György), a harmadikból pedig a »legnagyobb élő magyar drámaíró«. Ez utóbbi címre azonban jelenleg még Eörsi István és Göncz Árpád egyaránt igényt tart. Az utóbbi esélyeit növeli viszont, hogy Dobi István és Losonczi Pál méltó utóda az államfői székben. Vagyis a liberális sajtó szerint ő már egy másik szakmában is tökéleteset alkot.”

  • 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

    Publicisztika. Eörsi István: Két konda című versének parafrázisa.

    „Mi sem illusztrálja években mérhető élettartamukat jobban, mint Eörsi István 1989 szeptemberében írt Két konda című versezete, amelyben Eörsi megjósolja, miként ölelkezik majd össze a kommunizmus a konzervativizmussal: [idézet a versből] Mint tudjuk, négy és fél évvel később egészen másként esett a dolog, éppen Eörsi pártja rohant a régi – új baloldal karjai közé (nagyvonalúan elfeledve, hogy a választók jelentős része nem ezért, sőt mindezek elkerüléséért szavazott az SZDSZ-re.)” Nagy saját aktualizált verse.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.04.27. (17.szám) E.I.: Széljegyzetek – A két konda – A gyönyör

    Kapcsolódó cikk:

    • Kapu, 1994.04.szám (április) Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez

  • 1994.08.29. Népszava, Fáy Miklós: Medeia bosszúja a Városháza udvarán

    Színikritika a Medeia című darabról. Georg (Jiri) Benda melodrámáját Eörsi István fordította, Jeles András rendezte.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.08.31. (203.szám) Pest Megyei Hírlap, Fazekas János: Kimondatott?

    Az olvasói levél írója védelmébe veszi a Pest Megyei Hírlapot, mivel a MÚOSZ lapjában antiszemitának minősítették. Szerinte a nemzeti jellegű lapokat és gondolatokat meg akarják semmisíteni.

    „Miként Eörsi István is teljes képtelenségnek tartja, hogy nem semmisítették meg, szellemileg ugyebár, »ezeket a szélsőjobbos személyeket«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot

  • 1994.08.szám 2000, Nádasdy Ádám: „Tényleg, egy kis takarmány!”
    ÚJ SZENTIVÁNÉJI ÁLOM-FORDÍTÁS

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 1994.08.szám Korunk, Radnóti Zsuzsa: A közönség és a kortárs drámaírók
    TOLL

    Részlet a Kisvárdán tartott Színházi találkozón a bevezető gondolatokból egy szakmai beszélgetéshez. A közönség és kortárs drámaírók kapcsolata. Eörsi István említése.

  • 1994.08.szám Színház, Leonard Neuger: A MORCOS BÁBU
    AZ YVONNE HELSINKIBEN

    1993. november 3-án, a helsinki Nemzeti Színházban Ascher Tamás rendezésében Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő bemutatója alkalmából szeminárium volt Gombrowiczról. Az előadók között volt többek közt Eörsi István. Ascher rendezéséről. A szerző – aki maga is előadó volt – beszámol az eseményről. Fotó: jelenet a darabból

    „Eörsi István a halhatatlan érettség-éretlenség párost boncolgatta, kiterjesztve e fogalmat a Ferdydurke szerzőjének késői műveire is (Operett).”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az YVONNE szót.

  • 1994.09–10.szám História, LAKATOS ISTVÁN: Saját kezűleg írt vallomás a Fő utcában
    1957. március

    Lakatos István a Tevan kiadó gondozásában megjelent Paradicsomkert című kötete versek és egyéb szépirodalmi alkotások mellett tartalmazza a szerző 1957-ben, a Fő utcai Gyűjtőfogházban leírt vallomását. A dokumentum közlése, melyben szerepel Eörsi István neve is. Fotók

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.09.01. Beszélő (Hetilap – 34–35.szám), E.I.: „Ez lenne tehát a válasz?” (Heinrich Heine)

    Heine versének fordítása, elemzése.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.09.02. Megjelent a Beszélő legújabb száma


  • 1994.09.01. Magyar Hírlap, Surányi Endre: Replika

    Reflexió Eörsi Esterházy Péterről írt cikkére, melyben Eörsi elemezte Esterházy keresztény középosztály kifejezését.

    „Arra a címben feltett kérdésre: »Mo. milyen ma« (mármint Magyarország), a szerző nem ad választ, de én, aki ismerem az Esterházy módra készült írásokat, meg tudtam érteni az üzenetét: olyan világban élünk, ahol a kultuszminiszter nem ismeri a helyesírást, de ez nem is szükséges feltétel. »Aki ennek örül, az ütődött (vagy nagyon elvtárs).«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.08.17. Esterházy Péter: (Milyen ország lesz Mo. 2000-ben, és milyen ma?) – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1994.08.19. Esterházy Péter: A Magyar Hírlap közéleti 11-e – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1994.08.23. E.I.: Végre valami, amit én sem értek

  • 1994.09.02. Magyar Hírlap, Megjelent a Beszélő legújabb száma

    Lapajánló, benne Eörsi István elemzi Heine versét.

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 34–35.szám), 1994.09.01. E.I.: „Ez lenne tehát a válasz?” (Heinrich Heine)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.