EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.06.szám Színház, Zappe László: KERÜLŐUTAK
    NAGY IGNÁC: TISZTÚJÍTÁS

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Szolnoki Szigligeti Színházban bemutatott Nagy Ignác: Tisztújítás című vígjátékáról. A kaposvári előadásban a dramaturg: Eörsi István, rendezte: Bezerédi Zoltán. Fotó: jelenetek a darabból

    „Kaposváron a modernizációval küszködő örök magyar vidék kerül a színpadra. Miközben az urak, az értelmiségiek szerelmi és politikai csatáikat vívják, intrikáikat folytatják, a cselédek technikai csodabogarakkal bíbelődnek. […] A kaposvári előadás nem annyira a politikai álláspontok ütközésére, mint inkább a választásokat övező korrupcióra, manipulációra, az emberi minőség hanyatlására, a végeredmény véletlenszerűségére irányítja a figyelmet. Szolnokon viszont zenés vígjátékká alakult a Tisztújítás. […] De a bemutató idején valószínűleg senkinek sem juttatta eszébe a közelgő választásokat. Akárcsak a kaposvári előadás. Az többről szólt a napi aktualitásnál, a szolnoki kevesebbről. A maga módján mindkét produkció igazolta, hogy mit ér színházban a tematikus időszerűség. Mindkét előadás rendezőjét dicséri egyébként, hogy egyikük sem próbálta meg közvetlenül aktualizálni a reformkori darabot. Mindketten kerülőutat választottak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap, 1993.11.26. (276.szám) Leskó László: Durran, vagy pukkan?
    • Szabad Föld, 1993.12.14. (50.szám) Leskó László: A választások elé: Tisztújítás

  • 1994.07.0.1 (7.szám) Respublika, VAJDA GÁBOR: Sivatag utáni show

    Jegyzet. A zsidók vándorlása a sivatagban a tisztulási-tisztázást szolgálták. De Gaulle, Adenauer, Hitler, Mitterrand példája.

    „Nálunk is hatalomra visszatérést hozott a múlt hónapban tartott országgyűlési választás, és a győztes párthoz akkor még alcímében is legközelebb álló napilap nem mulasztotta el a sivataghasonlat fölelevenítését. Annyiban joggal, hogy a most, 62 éves korában miniszterelnökként visszatérésre esélyes Horn Gyula 4 éve távozni kényszerült a külügyi tárca éléről; annyiban azonban már kevésbé, hogy mint pártvezér képviselő, bizottsági elnök ott ült a parlamentben. […] Még a damaszkuszi úton az SZDSZ koalícióba lépésének pártolásáig eljutó Eörsi István is megemlíti, hogy az MSZP 209 tagú képviselőcsoportja »legalább nyolc focicsapatot állíthatna ki kádárista funkcionáriusokból«.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 23.szám), 1994.06.09. E.I.: Pálfordulásom története
    • Magyar Hírlap, 1994.06.20. Dési János: Bukni jó

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelöltek felsorolásainál.

  • 1994.07.01. (7.szám) Havi Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: A vámos és az utas

    A Demokratikus Chartáról és a Tégy a gyűlölet ellen mozgalomról, melyet a szerző a göbbelsi hazugsághoz hasonlítja. Vámos Miklós „A magyar média-apparátcsikok” című Csurka-ellenes írásáról. Eörsi István említése, aki egy estjén számolt be Csurka zsidózásáról. A szerző mentegeti Csurkát, hiszen részegségében mondta, amit mondott...

    Előzmény:

    • Szombat, 1993.03.01. ÉNIS: A férgeket el lehet taposni

  • 1994.07.01.zeit.de, Gunter Hofmann: Wenn jeder will und keiner kann: Wenn jeder will und keiner kann. Nach den Landtagswahlen in Sachsen-Anhalt: Lauter Kombinationen, keine Konzepte Wenn jeder will und keiner kann

  • 1994.07.02. (153.szám) Pest Megyei Hírlap, Brezovich Károly: Egy világpolgár vallomása

    Olvasói levél Szász Endre Mai Napnak adott interjújáról. Idéz Szász választásokkal kapcsolatos mondataiból – börtönbüntetéséről, a népi—urbánus kérdésről.

    „Mindenesetre az ilyen és hasonló nyilatkozatok jól rímelnek a nyugati kozmopolita sajtóban — Konrád, Göncz, Eörsi által sugalmazott gondolatokra.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mai Nap, 1994.05.22 (139.szám) V. Horváth Mária: Ugrani pedig kell. Vendégünk Szász Endre – Nincs a rendszerünkben

  • 1994.07.02. Magyar Nemzet, v. z.: Ígéret szép szó…
    A HEL nyílt levele Horn Gyulához

    A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája nyílt levelét Eörsi István is aláírta, melyben a hadkötelezettség megszüntetését kérik.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 1996.06.15. cs. h: Az alkotmány ne írjon elő hadkötelezettséget

  • 1994.07.02. Népszabadság, E.I.: Búcsúajándék
    Danilo Kiš: LANT ÉS SEBHELYEK

    Danilo Kiš magyar nyelvű összkiadásának első füzetéről, melynek alcíme: „Novellák a hagyatékból, 1980–1986”. Eörsi vitája Danilo Kišsel a magyar írókról, Kosztolányiról. Eörsi Kiš ezen novelláit búcsúajándékoknak tekinti.

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 1995.10.01. (10.szám) Szőcs: Számok mögött arcok

  • 1994.07.02. Népszabadság, K. D.: A könyv nem narancs
    Beszélgetés a Pesti Szalon kiadóról

    Beszélgetés Bernáth István ügyvezető igazgatóval és Kőrössi P. József irodalmi vezetővel a négy éve alakult Pesti Szalon kiadóról. Rossz tapasztalataik a könyvesbolt-privatizáció során. Függetlenségre törekvésükről, a giccsadóról, terveikről. Többek közt Eörsi Időm Gombroviczcsal című kötetét is ki fogják adni.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1994.07.02. Népszabadság, Lengyel László: Levél Szarajevóba
    SZARAJEVÓ – EGY ANTOLÓGIA

    Publicisztika a magyar költők és írók Szarajevóba írott leveleit tartalmazó kötet kapcsán. (NARANCS-KÖNYVEK; KOZMOPOLISZ RT. – LÁNG)

    „Szeretem és tisztelem, hogy egyetlen levélben döcögtette le írógépéről a szavakat Orbán és Eörsi, Nádas és Bertók, Grendel és Parti Nagy, s firkálgatott hozzá Márton és Garaczi, Visky és Lábass, került ugyanabba a háborús levélbe Csoóri és Kertész, Ágh és Kukorelly, Végel és Szilágyi Ákos, kanyarította oda magát Esterházy és Határ, Sándor Iván és Mészöly, Takács Zsuzsa és Tandori.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1994.05.05. Szarajevó-antológia
    • Magyar Szó, 1994.07.30. (Népszabadság): Levél Szarajevóba
    • Magyar Nemzet, 2012.08.18. Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1994.07.07. Beszélő (Hetilap – 27.szám), Danilo Kiš: Egy világpolgár

    Könyvajánló: Danilo Kiš Sebhelyek. Magyarországi barátai: Konrád, Esterházy, Petri, Eörsi.

  • 1994.07.07. Magyar Narancs, E.I.: Össznémet nyomorúság

    A németországi egyesülés utáni helyzet, a keleti értelmiségiek meg/elítélése. Németország új bevándorlás- és menedékjog-politikája.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Lettre Internationale, 1996.22.szám (ősz) E.I.: Össznémet nyomorúság

  • 1994.07.12. (27.szám) 168 óra, Köves Viktória: A lázadó elit
    Beolvadás a téglafalba
    Médiademokrácia és kínai fal

    Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal Másvilág című könyve megjelenése kapcsán. Eörsi István gúnyirata TGM konzervativizmusáról.

    „Egyszer Eörsi István írt ellenem gúnyiratot, amelyben azt kérdezte: hogyan lehet valaki ilyen lázadó lelkialkattal, mint az enyém, konzervatív. Én nem válaszolom erre egyszerűen csak azt, hogy »köszönöm, jól«. Amit mondott, az egyébként kétségkívül nem rossz megfigyelés.”

    Fotók

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám Eörsi István: Búcsú Gazsitól.
    • Népszabadság, 1990.03.12. D.Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még: 

    • Lengyel László: Korunkba zárva. Bp. 2000. Pénzügykutató Rt. 244 p. – a honlapon az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.


  • 1994.07.15. (28.szám) Élet és Irodalom, Götz Eszter: Ex Libris
    Eörsi István: Én és az Isten

    Könyvkritika. „Eörsi verseit ma is sokan verses publicisztikaként tartják számon, de hogy az ítélet mennyire téves, azt a mostani verseskötet is bizonyítja. […] Eörsi nagyon is jó költő. […] Szemtelen radikalizmussal kibeszéli a szent ideológiák valódi ábrázatát.”

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1994.07.21.Magyar Narancs, Orangeboom!

    (Fotók a Magyar Narancs Pulitzer-díjat ünneplő bulijáról.)

  • 1994.07.22. Népszava, Barabás Tamás: Tizenegyen egymillióért

    A Nemzeti Színház meghívásos drámapályázatára tizenegy írót hívott meg. Az összdíj kettő és egynegyed millió forint. A pályázatra meghívottak névsora. Kik nem szerepelnek a meghívottak listáján?

    „Az ígéretes fiatal drámaírókat, Békés Pált, Forgács Andrást, Kárpáti Pétert is mellőzik a meghívók. Nem »osztottak lapot« Horváth Péternek, Vámos Miklósnak, Nógrádi Gábornak, Kornis Mihálynak, Polgár Andrásnak és Eörsi Istvánnak, elfeledkeztek Kardos G. Györgyről, aki negyven évig dolgozott át rengeteg elavult operettet és sok, már születésekor emészthetetlen szovjet darabot tett emberi fogyasztásra alkalmassá. […] A névsor legérdekesebb szereplője azonban kétségkívül Páskándi. Ő ugyanis nemcsak színpadi szerzőként ismert, de az is köztudott, hogy a Nemzeti Színház vezetőségéhez tartozik, annak fődramaturgja, irodalmi vezetője. Tehát az a látszat keletkezett, hogy önmagát is meghívta a pályázatra, s majdan egyik elbírálója lesz annak, hogy jogosult-e a magas összegű díjak valamelyikére, és ha igen, melyikre.”

  • 1994.07.23. Magyar Nemzet, Osztovits: A költő és az Isten

    Jegyzet Eörsi István: Én és az Isten című verseskötetéről és a Látogatás előtt című pápaverséről, ami szerepel ebben a kötetében is.

    „Hirtelen az is Eörsiről kezdett beszélni, az is őt szidta, akinek fogalma sem volt a költő életútjáról, drámáiról, publicisztikájáról, kirekesztettségéről. Hol volt a József Attila-i figyelmeztetés: »Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret...«? Pedig Eörsit nagyon lehetett volna szeretni rendíthetetlenségéért, a demokrácia iránti elkötelezettségért, s nem utolsó sorban remek humoráért, amivel mindenből bolondot csinált. Eörsi segített túlélni az elmúlt rendszert.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál, illetve, ha a keresőmezőbe beírja az ÉN ÉS AZ ISTEN mondatot.

  • 1994.07.26. Népszabadság, „Egy korszak lezárult” – no comment
    A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportjának jelentése A Hét utolsó évéről

    A Hét riportereinek kérdezéstechnikája. Idézetek Pálfy G. Istvántól, Stefka Istvántól, Császár Attilától, Moldoványi Ákostól (A ZDF német televízió filmjéről, melyben egyebek között Konrád György, Eörsi István, Bánó András nyilatkozik az Egyenleg-ügyről. Lezsák hazaárulásként értelmezte.), Tom Kennedyről. Módszereik: sikerpropaganda, szorongáskeltés, a politikai ellenfelek lejáratása.

    „Az 1994. január 9-i adásban – mint később kiderült –, pontatlan fordításban – részleteket mutatnak be a ZDF német televízió filmjéből, melyben egyebek között Konrád György, Eörsi István, Bánó András nyilatkozik az Egyenleg-ügyről.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a témában az előzményben feltüntetett cikkek felsorolásánál, és ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.07.30. Magyar Szó, (Népszabadság): Levél Szarajevóba

    Publicisztika a magyar költők és írók Szarajevóba írott leveleit tartalmazó kötet kapcsán.

    „Szeretem és tisztelem, hogy egyetlen levélben döcögtette le írógépéről a szavakat Orbán és Eörsi, Nádas és Bertók, Grendel és Parti Nagy, s firkálgatott hozzá Márton és Garaczi, Visky és Lábass, került ugyanabba a háborús levélbe Csoóri és Kertész, Ágh és Kukorelly, Végel és Szilágyi Ákos, kanyarította oda magát Esterházy és Határ, Sándor Iván és Mészöly, Takács Zsuzsa és Tandori.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1994.05.05. Szarajevó-antológia
    • Népszabadság, 1994.07.02. Lengyel László: Levél Szarajevóba. SZARAJEVÓ – EGY ANTOLÓGIA
    • Magyar Nemzet, 2012.08.18. Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1994.07.szám Alföld, Szentesi Zsolt: Ha minden kimondható
    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron

    Könyvkritika.

    „Eörsi, sokszor úgy tűnik, nem elsősorban megérteni, hanem »leradírozni« akarja a véleményével ellentétben állókat. Nem erőszakkal természetesen, csupán nyelvi eszközökkel, de habitusát nem a »megértő odahajlás«, a másik szemléletébe, véleményébe, látásmódjába történő belehelyezkedés, hanem a kizárás, a direkt opponálás motiválja és vezérli.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1994.07.szám Kritika, E.I.: Kétszáz év múlva

    Vers. 1 A per – 2 Fogalom és valóság.

  • 1994.07.szám Kritika, Kertész Ákos: A bátor egyszer hal meg

    A holokausztról és az odáig vezető útról. A fasiszta háborús bűnösök posztumusz rehabilitálása. Spielberg, aki tudja, meddig lehet elmenni és Jeszenszky, aki egyenlőségjelet tesz a holokauszt és a háborús áldozatok között. Az antiszemitizmusról. A Németh László-i hígmagyar és mélymagyar terminológia – Spiró verse. Eörsi István említése.

  • 1994.08.02. (30.szám) 168 óra, Fencsik Flóra: Pofika

    Publicisztika. Stefka István Mihancsik Zsófiáról Zsófia kisasszonyként írt, amit Eörsi István megglosszázott. Babiczky Klárát lelibázták, Dénes János „szegény hülye”, Liebmann Katalinnak „pofikája” van. Vigyázzunk a stílusra – mindkét oldalon!


    „Eörsi, a női nem és az emberi jogok fáradhatatlan védelmezője indulatosan visszautasította ezt a nyegle, fölényes stílust, visszakérdezvén a szerzőt, mit szólna, ha öt Pityu úrfiként emlegetnék.”


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.30. Stefka István: Játsszunk Mumust?
    • Magyar Hírlap, 1992.01.03. E.I.: Kanfölény


    Reagálás:

    • pestisracok.hu, 2020.05.25. Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8.rész)

  • 1994.08.04. Beszélő (Hetilap – 31.szám), révész: A kisebbségi káposzta

    Tabajdi Csabáról, a kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkárról, és Báthory Jánosról, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyetteséről, a kisebbségpolitikáról.

  • 1994.08.11. Népszabadság, Könczöl Csaba: Milosz és a szamizdat Napló
    A Szülőhazám, Európa margójára

    Czeslaw Milosz legújabb esszékötetéről. Kornis Mihály szamizdat-ötlete a 70-es évek végén a „kollektív napló”, ami csak töredékesen jelent meg 1990 után. A naplóírók között volt Eörsi István is. Párhuzamok Miloszék kollektív naplójával.

    • A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.09.08. Kollektív Napló – 1979. VIII. 7. Könczöl Csaba: Hát én juszt is a tökkelütött kisebbség vagyok!
    • Beszélő (Hetilap – 50–51.szám), 1990.12.22. Forgách András: Az élet naplós oldalán

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.