EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.04.18. (7.szám) Magyar Sajtó, Földes Anna: Cinkos újságírás

    Reflexió Ludvig Emil „Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez” című cikkére.

    „Önbecsülésem nem engedi, hogy a rám (is) aggatott, aljas címke ellen tiltakozzam; a cikk Eörsi Istvánnal folytatott, vitának alig minősíthető támadássorozatával, a cikkíró rágalmaival és hangvételével pedig eleve nem tisztem vitatkozni. A magát Báder Katalinnak nevező szerző [Lovas István] állásfoglalásának leplezetlen politikai tendenciája azonban lelkiismeretem szerint nem hagyható szó nélkül.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1994.04.19. (90.szám) Pest Megyei Hírlap, Nagy József: Tengek birodalma?

    Az olvasói levél írója szerint, ha a választásokon egy MSZP—SZDSZ-győzelem születne, a jelöltek valódi árnyékhatalmat kaphatnának. Ehhez a média „agymosó” szerepére van szükség, amit meg is tettek.

    „El kéne egy kicsit gondolkodni, hogy vajon mi lett volna, ha az 1848-as szabadságharc után ennek leverői és ezek utódai kerültek volna »szabad választásokon« hatalomra Magyarországon, a nagyobb szelet kenyér demagógiájával megtévesztve a választókat. […] Igaz, ez akkor nehezen történhetett volna meg, hiszen voltak még a nemzet lelkiismeretét ébren tartó költőink, íróink. Ezzel szemben ma Jókai és Arany János helyett itt vannak a chartás »irodalmárok«, Konrád, Eörsi meg a többi hasonszőrű. Többségükben az Aczél—Kardos duó által kinevezett szem- és tollforgatók. Céljuk: lejáratni a megvetett bőgatyások népét a világ előtt.”

  • 1994.04.23. Népszava, Bársony Éva: A bálványromboló naplója
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal új könyveiről

    Időm Gombrowiczcsal című könyvéről, amely késő ősszel fog megjelenni. Miért éppen Gombrowiczról írt. Újabb Shakespeare-fordításairól, a könyvhétre megjelenő Én és az Isten című kötetéről, amelyben benne lesz a Látogatás előtt című verse is, és a könyv hátlapján meg is indokolja. Fotó

    „A könyvem dupla napló, szembesülés egy nagyon nagy íróval, egy rendkívül okos emberrel, kelet-európai polgárral, aki azonban emigráns. Én ugyan nem voltam emigráns, de három évet töltöttem Nyugaton, ha úgy tetszik, emigráns pszichével. Tudtam, hogy visszajövök, de épp ahogy ő, én is kívülről-belülről láttam azt, ami az életem.”

    • A kötetek (az Időm Gombrowiczcsal és az Én és az Isten) adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1994.04.25. Népszabadság, M. G. P.: Keleti István 1927–1994

    Nekrológ.

    „Menhelyet kínált kiszorítottaknak. Eörsi Huligán-Antigone című drámája miatt visszavonták, spájzolták a költő kötetét. Keleti fütyülve a tiltó határozatokra: bemutatta a Pince Színházban a kiátkozott darabot.”

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 1994.04.26. (16.szám) 168 óra, Szalai Pál: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. Vita Bill Lomaxszal Rácz Sándorról. Litvánék nem nézték le Ráczot, nem ezért sodródott a szélsőjobbhoz. A fő baj az, hogy az SZDSZ elfelejtette a munkástanácseszményt, és a kapitalisztikus fejlődés mellé állt.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1994.04.12. (14.szám) Seres László: Szavazz magadra! (Eörsi nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben.)

  • 1994.04.26. (16.szám) 168 óra, Váradi Júlia: A jóhír-gyártó
    Tom Kennedy és Váradi Júlia

    Beszélgetés Tom Kennedyvel a MÚOSZ-vitáról, az őt pocskondiázó sajtóról, az őskonzervativizmus hamis vádjáról, a sajtófelügyelő feladatairól. Nem igaz, hogy itt mindenki fasiszta és antiszemita, mint állítja, például Eörsi és Konrád. A sajtó írjon csak a jó dolgokról!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.04.27. (97.szám) Pest Megyei Hírlap, Pálinkás Ferenc: Botrány az ünnepségen

    Az olvasói levél írója szerint az újságírók hamis vádakkal, rágalmakkal járatják le külföldön az országunkat. Hankiss Elemér mögött az SZDSZ és a köztársasági elnök állt, ezért tehette meg, hogy l990 szeptemberében nem engedte adásba a kormányfő üzenetét.

    „Ezek az emberek kiáltoznak ma demokráciáért! Ők emlegetik nosztalgiával az elmúlt rendszert, azt állítva, hogy akkor jobb volt. Jobb »a legvidámabb barakk« mindenható urainak, a Sztálint dicsőítő Eörsinek, a Konrádoknak, valamint a Nagy Sándoroknak és a Horn Gyuláknak, akik a hatalmat kisajátították.”

  • 1994.04.28. (17.szám) Magyar Fórum, Balczó Zoltán: Nagykoalíció, avagy politikai összeborulás

    Koalíciós esélylatolgatás a választások előtt. Eörsi István említése.

  • 1994.04.28. Magyar Narancs, E.I.: A szőlősgazda stratégiája

    Publicisztika. Választások előtt a Fideszről és Orbán Viktorról.


    Reagálás:

    • 2000, 1994.06.szám Esterházy Péter: Üdvözlet a győzőknek 

  • 1994.04.30. (100.szám) Pest Megyei Hírlap, Sándor András: A titokzatos probléma

    Publicisztika. A svájci rádió „Pro Helvetia” műsorában német nyelven, „Budapest kicsi csodái” címmel, Suzy Koltai riportja a rossz közérzetű értelmiségről, a zsidóüldözésről, a szellem nyomorúságáról, felhívja a figyelmet a veszélyre. A riportban megszólalók: Eörsi István, Hernádi Miklós, Báron György és Kornis Mihály. Reflexió Kornis a nacionalizmus és az új antiszemitizmus mechanizmusáról szóló szavaira.

  • 1994.04.Die Zeit im Buch, Jakob Ebner: Eörsi István: Das Opfer. Der Staatsmann und seine Schatten

  • 1994.04.szám (április) Kapu, Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez

    Pete István cikkére reagál, amely a Kapu 1994/1-2-3. számában jelent meg. Szerinte cikkéből fröcsköl a gyűlölet. Csurka származásáról. „Dehát Önöknek – elvbarátait is ideértve – kell egy bűnbak, kell egy olyan vezéregyéniség, akit meg lehet tenni a nemlétező magyar antiszemitizmus fejének – »kitartás, éljen Csurka!« – aki Ön szerint a Magyar Fórumból »Magyar Futárt« csinálva, Rajniss Ferenc álnéven közli cikkeit.” Szerinte csak alkalmat keresnek, hogy kiteregessék a nem létező szennyest a liberális nyugati sajtóban. Szerinte a sajtószabadság és a sajtóetika alappillérei ellen vétettek a Hankisst védők. A „Mikiegér”, az „idegenszívű”, a „hígmagyar”, a „liberális féreg”, a „termeszhangya” és a „törpe minoritás” jelzőkről. Spiró György és Eörsi István verseiről, Esterházy Péter és Kornis Mihály írásáról. Milyen jelzőket használtak Csurkával, Csúccsal és Nahlikkal kapcsolatban? Antall temetéséről.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.04.27. (17.szám) E.I.: Széljegyzetek. A két konda; A gyönyör

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.02.19. E.I.: Kettős ajándék; Két konda; Egy Heine-motívumra
    • Élet és Irodalom, 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

  • 1994.04.szám (december) Cigányfúró, E.I.: Egy versdokumentumról
    Káin beszéde a gyilkosság évfordulóján

    A márianosztrai börtönben írt költeménye harmadik része és magyarázat hozzá. A vers születésének és a börtönből való kicsempészésének története.

  • 1994.04.szám Kritika, Tasnádi István: A Koldusopera-paradoxon

    Színikritika. Brecht: Koldusopera. 3 előadás összehasonlítása. Művész Színház – rendező: Taub János; kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László, fordító: Eörsi István; Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház – rendező: Verebes István, fordító: Blum Tamás.

    „Nyilván Eörsi István szabatosan komor fordítása is hozzájárul ahhoz, hogy a darab frivol játékossága és pimaszsága helyett valamiféle moralizáló merevség uralja az előadást.”

  • 1994.04.szám Színház, Györffy Miklós: Fordítók Brechtje

    Bertolt Brecht Koldusopera című műve különböző fordításainak összehasonlítása idézetekkel – Vas István, Eörsi István, Márton László és Blum Tamás.

    „Eörsi István is az »Európa-iskola« képviselője, de ő ugyanakkor mint színműíró és gyakorló dramaturg, eleven kontaktusban van a színházzal is. Ő tehát a pontosság és a magyarosság mellett nyilvánvalóan a színpadi beszéd követelményeinek is eleget akart tenni. Mivel ez többnyire remekül sikerült neki, egy absztrakt eszmény feltételezése esetén az ő fordítását kell a legjobbnak tartanunk.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Petrovics Emil: Magyar songvilág

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera című művének fordításairól zenei szempontokból – Vas István, Blum Tamás, Márton László és Eörsi István.

    „Azért volt lehetséges néhány sorral bíbelődnöm, mert szinte teljesen mindegy, hogy hol ütjük fel a fordításokat. A költők tájékozatlansága riasztó; szelíd mosollyal nyugtáztam Eörsi István ama megjegyzését, mely szerint: »Időnként tudatosan sértettem meg a verstani szabályokat, az énekelhetőség kedvéért.« Meg azt, hogy: »...a Blum Tamás-féle fordítást sosem olvastam...« Hogyan?... Miért?... — kérdem én.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Sándor L. István: ÉRTÉKZAVARBAN
    BERTOLT BRECHT: KOLDUSOPERA
    KOLDUSOPERÁK

    Összeállítás a közelmúltban több helyen is látott Koldusopera-előadások kritikáiból. A kaposvári Csiky Gergely Színház Eörsi István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Blum Tamás fordításában adja elő a művet. A két Koldusopera-fordítás összehasonlító elemzése.

    „A kaposvári Koldusopera-bemutató kiábrándult játékosságához Eörsi István új fordítása teremt alapot. Az új szövegváltozat keserű iróniája a darab jelentését a társadalmi parabolától a létélményeket kimért szarkazmussal, fanyar bölcselkedéssel megfogalmazó áttételesség irányába tágítja. Eörsi a köznyelvi formulákat a szereplők által magától értetődő természetességgel használt szlenggel és nagy átéltséggel próbálgatott előkelő modorossággal keveri. […] Eörsi szövegváltozatának érdeme, hogy a dalszövegekben egyértelműbben, keményebben fogalmaz. […] Eörsi megerősíti a songok villoni hangvételét, morális mértéket és amorális létformákat szembesítő (ön)iróniáját. A dalok nyelvhasználatában kétes bölcsességhez vezető műveltséganyag keveredik azzal a finoman stilizált argóval, amely a legjobb magyar Villon-fordítások sajátja. […] A kaposvári előadáshoz használt Eörsi-fordítás a Koldusopera elmélyültebb interpretációját tette volna lehetővé.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Zappe László: HONNAN TUDJA AZ ANGOL?
    HOWARD BARKER: JELENETEK EGY KIVÉGZÉSBŐL

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből című drámájáról. A rendező: AscherTamás, a dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    Kapcsolódó cikk:

    • Somogyi Hírlap, 1994.02.04. (29.szám) Jelenetek egy kivégzésből

  • 1994.05 - 06.Múlt-kor, Lengyel László: Magyar ellenzékek

    (Részlet)

  • 1994.05.01. (5.szám) Filmkultúra, Nádra Valéria: Változatok az undorra
    Sultz Sándor: A várakozóművész

    Könyvkritika.

    „Amennyire sajnálatos az Eörsi István-féle Sírkő és kakaó című eltartási szerződés-dráma hatásának tettenérhetősége a Barátaim! Kannibálok!-ban, annyira biztató, hogy a legjobb Eörsi-darabok groteszkségének lényegét (s nem motívumait) fejleszti tovább a kötetzáró darab.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1994.05.01. (5.szám) Havi Magyar Fórum, Bognár József: Kicsoda Zsirinovszkij?

    Vlagyimir Zsirinovszkij a világsajtó tükrében. Eörsi István említése.

  • 1994.05.03. Népszabadság, E.I.: Ürügytelenül

    Publicisztika. A Magyar Fórum 1994.02.03-i számának szemléje – Beszélő – Dénes János – Tornai József – József Attila – Biszku Béla – rádiós és tévés kirúgások – Írószövetség.

    „Valaki a Széchenyi utcában kiszól egy parkoló autóból: »Mondd, hogyan lett belőled ilyen szarember?« Odanézek: Dénes János ül a volán mögött, a MIÉP képviselője. »Hogy mondod?« – kérdem óvatosan. »Azt kérdem, hogy miképpen lett belőled ilyen szarember.« […] »Nem mindenki szarember – felelem megfontoltan –, aki nem lett fasiszta.« Kiabálni kezd: őrült vagyok, klinikai eset, fel kellene keresnem egy pszichiátert.”

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalomriport megrendelésre
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Fórum, 1994.02.03. (5.szám) Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1994.05.05. (18.szám) Magyar Fórum, munkatárs: ÚJ KIVÁLTSÁGOSOK

    A Zsidó Világkongresszus Washingtonban ülésező közgyűlésének egyik fő témája a kártalanítás magyarországi vonatkozásai. Az ezzel kapcsolatos kérdések és kétségek.

    „Edgar Bronfman a Zsidó Világkongresszus vezetője 1994-ben szükségesnek tartotta a német, orosz és román antiszemitizmus mellett az erősödő magyar antiszemitizmusra is felhívni a világ figyelmét. Nekünk magyaroknak újból be akarják nyújtani a számlát! Nem elég a Landeszman, Zoltai, Gadó, Eörsi, Konrád-féle agresszív, provokatív cionizmus és magyargyalázás, amit folyamatos defenzívába kényszerítve, magyarázkodva, jószándékunkat bizonygatva kell tűrni saját hazánkban.”

  • 1994.05.05. Magyar Szó, Szarajevó-antológia

    Az Ünnepi Könyvhéten megjelenő kötet ismertetése. A szerzők között találjuk Eörsi Istvánt is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.07.02. Lengyel László: Levél Szarajevóba. SZARAJEVÓ – EGY ANTOLÓGIA
    • Magyar Szó, 1994.07.30. (Népszabadság): Levél Szarajevóba
    • Magyar Nemzet, 2012.08.18. Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.