EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.02.03. Pesti Hírlap, Veress Miklós: Hószakadás a szívre
    KÖNYVHÉTRE MEGJELENIK

    Nagy László naplórészleteinek kötete talán az idei könyvhéten megjelenik. Részletek a naplóból.

    „Olvastam P. G. verseit az ÉS-ben, Eörsi bölcselmi tréfáit. Úgy látszik, én fából vagyok.”

    • Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény
    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. (4.szám) E.I.: Bohóc a hídon. Bölcseleti tréfa

  • 1994.02.04. (29.szám) Somogyi Hírlap, Jelenetek egy kivégzésből
    MA ESTE BEMUTATÓ

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban ma mutatják be Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből című drámáját. A rendező: AscherTamás, a dramaturg: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1994.04.szám Zappe László: Honnan tudja az angol?

  • 1994.02.04. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kleist

    Vers.

  • 1994.02.04. Magyar Hírlap, MH: Elvetélt az összevert kismama
    Az Amnesty a rendőri brutalitásról

    Az Amnesty International hírlevele beszámol az Örkény cigánynegyedében történt rendőrségi brutalitásról.

    „A rendőrök »fasírtot csinálunk a cigányokból!« és »a cigány csak szappannak jó!« felkiáltásokkal csépelték az embereket. Ez utóbbi kijelentés a nemzetközi közvéleményben egyébként olyan asszociációkat kelt a magyar hatóságokról, amelyekhez képest Eörsi István ZDF-beli nyilatkozata szélsőségesen kormánypárti propagandának számít.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF kifejezést.

  • 1994.02.04. Pesti Hírlap, Csikós László: Chartás kortes

    Olvasói levél a „voksvadászó chartásokról”. Eörsi István említése.

  • 1994.02.07. (2.szám) Magyar Sajtó, Barabás Tamás: Jelöltjeim az Aranytollra

    Lista a szerző jelöltjeiről indoklással együtt.

    „Eörsi István. Nemcsak versben, drámában maradandó, de napi újságírói műfajokban, publicisztikában, glosszában is a legjobbak közé tartozik.”

  • 1994.02.08. (32.szám) Pest Megyei Hírlap, Sándor András: Szíveskedjék tenni a saját gyűlölete ellen
    Meleg György: Igaz mese

    1. cikk) A marxizmus—leninizmusról. A gyűlölet szerepe az ideológiákban, a gyűlölet forrása. Pető Iván szerint a tömegkommunikáció gyűlöletet kelt az SZDSZ ellen, de a szerző szerint ez nem igaz, súlyos vád. A „Tégy a gyűlölet ellen” mozgalom „a magyarok nem létező gyűlölete ellen védekezik”.

    „A magyar sohasem volt gyűlölködő nép. A perlekedést szerette, de azt is leginkább családon belül (ez a veszte). A gyűlölet idegen volt és idegen ma is számára, Kun Bélától és Samuelytől Endre Lászlón és Szálasin át Landeszmannig és Eörsiig. Saját bűneit is mindig vállalta (nemegyszer, sajnos, hetykén), s nem volt soha szokása, hogy másokra vetítse ki.”

    2. cikk) Publicisztika. Bemutatja saját egykori 3. osztályos házi feladatát, amely Sztálinról szólt.

    „— olvasom a február 2-i Pesti Hírlapban Eörsi István »vers«-ét 1953-ból és Allen Ginsberg »vers«-ének eörsi fordítását, […] miközben én az otthoni csendes magányomban Sztálin elvtárs és a reá bízott gyermekek kapcsolatával voltam elfoglalva, valahol Eörsi István az egyik jelenleg legnagyobb élő magyar költő reálkommunista agyában, már fogalmazódott a GENERALISSIMUS-hoz írandó költemény.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. EÖRSI ISTVÁN PÁLYÁJA A SZTÁLINI ANNALESTŐL A GINSBERGI ANÁL-LESIG (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN nevét, LANDESZMANN nevét vagy a ZÁRÓIZOM szót.

  • 1994.02.09. Magyar Hírlap, N. E. – P. S.: Parlamenti vita a termőföldről
    Nagy Tamás: magasabb az előfizetési díj, még sincsenek hírek a tévében
    N. O.: „Bolond likból…”

    Beszámoló a MIÉP elnökség tagjainak (Csurka István, Deme Zoltán és dr. Bogdán Emil) bicskei és kispesti látogatásairól. Megszólalnak a helybéli emberek is.

    „Dénes János egyetértett kispesti beszédében a Magyar Szellemi Védegylet elnökének levelével. A levél címzettje a ház elnöke. E nyílt levélben tiltakoznak az Eörsi-, Konrád-, Bánó-féle nemzetgyalázás ellen. Dénes János követelte, hogy törvény foglalkozzék a nemzetgyalázás visszaszorításával.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1994.02.10. (6.szám) Gy. B.: A szocialisták vad kapitalisták. Ne félj, többen vagyunk, mint elleneink
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.02.18. (41.szám) A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlésének levelei

  • 1994.02.09. Magyar Hírlap, Szász István: Elég volt!

    Publicisztika arról, hogy a Híradó és A Hét még mindig tudnak meglepetést szerezni a szerzőnek. Az Egyenleg – Bánó-ügy, a Hankiss-ügyben megvádolt és elbocsátott Nagy László gazdasági főigazgató pere. Horn Gyula magánbeszélgetésének lehallgatása.

    „Eddig a jó ízlés mindenkit visszatartott attól, hogy megkérdezze: mikor Konrád, Eörsi, Kis János, Vásárhelyi Miklós az élet perifériájára szorítva emberjogi memorandumokat írt alá, a Pálfy G., Sugár, Chrudinák-csapat éppen merre volt? Végignézhetjük — már aki bírja gyomorral — a para- és szuperboláikat, s megtudhatja Chrudinák úr történelmi félmúltat idéző műsorából, aki még nem tudta, hogy az ÁVH-ban a bosszút lihegő zsidók hogyan kínozták évekig az igaz magyarokat. Persze — teszi hozzá engedékenyen a »történész« — azért ezeket a zsidókat saját közösségük is mélyen elítélte.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1994.03.10. Balaskó Jenő: Fólia2

  • 1994.02.09. Romániai Magyar Szó, Bartha Klára: Aki el nem ítélhető hazugságokkal

    Olvasói levél az Antall József elleni rágalmakról.

    „A temetés előestéjén három »magyar« úr nyilatkozott az egyik német TV csatornán. Elképesztő rágalmakkal, illetve a néhai miniszterelnököt és a magyar kormányt. Cselekedte ezt: Konrád György, Eörsi István, a harmadik nevét nem ismerem, így nem tudtam megjegyezni. […] Éppen ilyen ismert írók nem tudnák, hogy a Horthy temetésén a nagyhatalmak is magas szinten képviseltették magukat, jelezve tiszteletüket a néhai kormányzó és Antall J. felé.”

  • 1994.02.10. (6.szám) Magyar Fórum, Gy. B.: A szocialisták vad kapitalisták
    Ne félj, többen vagyunk, mint elleneink

    Beszámoló a MIÉP elnökség tagjainak (Csurka István, Deme Zoltán és dr. Bogdán Emil) bicskei és kispesti látogatásairól. Megszólalnak a helybéli emberek is.

    „Dénes János egyetértett kispesti beszédében a Magyar Szellemi Védegylet elnökének levelével. A levél címzettje a ház elnöke. E nyílt levélben tiltakoznak az Eörsi-, Konrád-, Bánó-féle nemzetgyalázás ellen. Dénes János követelte, hogy törvény foglalkozzék a nemzetgyalázás visszaszorításával.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1994.02.09. N. E. – P. S.: Parlamenti vita a termőföldről. Nagy Tamás: magasabb az előfizetési díj, még sincsenek hírek a tévében. N. O.: „Bolond likból…”
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.02.18. (41.szám) A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlésének levelei

  • 1994.02.10. (6.szám) Magyar Fórum, Zapata: Visszakézből

    Az SZDSZ jellemzése.

    „»Nekünk nincs takargatni valónk a múltunkból« — büszkélkedtek a szabaddemokraták. Tényleg nincs mit, hiszen a televízió jóvoltából az egész ország láthatta a kongresszusi központban köztük ülő Eörsi Istvánt, az egykori Szabad Nép fasisztázó, csőcselékező újságíróját, az exanarchista-szélsőbalos Kis Jánost, de az exFideszes Fodor Gábort is, akit már egyszer elsirattunk ezeken a hasábokon, mint a magyar politikai élet nagy veszteségét, és most tessék, főnixmadárként újjászületve ott gubbaszt a szabad madarak közt.”

  • 1994.02.11. Pesti Hírlap, Pintér Andrea: Irodalomról — kétféleképpen
    ELŐADÁSOK A FRANCIA INTÉZETBEN

    Február 11-én Eric Marty tart előadást a budapesti Francia Intézetben Elsőszámú kortársunk André Gide címmel, 14-én hétfőn este pedig Christian Bourgois értekezik A könyvkiadás kalandjai címmel. Eörsi István említése.

  • 1994.02.12. (06.szám) Heti Világgazdaság, Szabó Sándor: Sándor evangéliuma

    Lezsák Sándor Antall József mondatait idézte: „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője”; ezzel kampányol az MDF. De akkor mi lesz azokkal, akik nem keresztények, vagy nem vallásosak, de becsülik annak értékeit? Gyűlölködőnek, uszítónak, szemforgatónak tartja ezt a jelmondatot.

    „Olvasom, hogy Lezsák olyan választási kampányt szeretne, amelyben nem a gyűlölet, a rágalmazás, az olcsó demagógia játszik szerepet. És mondja ezt a Parabola-Szuperbola »evangéliumai« után, számos »agyas-bubus« párthű sajtóprédikáció után, meg az után, hogy csípőből lehazaárulózza Eörsit és Konrádot, a Híradó és A Hét hajmeresztően ügyetlen és gyomorfordítóan gusztustalan stiklije után.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Köznevelés, 1993.10.08. (31.szám) Szunyogh Szabolcs: TV-nem-ajánló
    • Zalai Hírlap, 1994.02.01. -szó-: Engem nem lehet leleplezni
    • Havi Magyar Fórum, 1995.03.01. (3.szám) Menyhárt László: Volt egyszer egy Parabola
    • Demokrata, 1997.04.17. (16.szám) Seszták Ágnes: Ha nem adsz, szakítok

  • 1994.02.14. (37.szám) Pest Megyei Hírlap, Práczki István: Ki beszél itt etikáról?

    Az olvasói levél szerzője szerint a baloldaliak választási etikáról beszélnek, miközben visszaélnek erőfölényükkel a médiában, és lejáratják Magyarországot a nyugati lapokban, sajtóetikájuk csak egy irányban működik. Véleménye igazolásul példákat hoz fel.

    „Bezzeg, ha az elit részéről felháborító módon gyalázkodnak és hazudnak (Landeszmann-gyalázat, Pető Iván hazudozása, Eörsi úr hazaárulása) az a »tökéletes etikai érzék« már nem működik. Sőt, mindenáron azt bizonygatják, hogy az a vétkes, aki kimondja az igazat.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja LANDESZMANN nevét

  • 1994.02.15. (38.szám) Pest Megyei Hírlap, Pajor András: Tisztességtelen és tisztességes útkeresők

    A szerző azon tűnődik, hogy mit jelent Konrád György számára az itt és az itthon, miközben Magyarországon állítólag szélsőséges állapotok uralkodnak. Csurkát, Csoórit, Lezsákot, Feketét a baloldal szélsőségesnek minősítette, Pajor ezzel szemben Konrádot, a Chartát, Koncz Zsuzsát, Kornist, Farkasházyt, Gönczöt, Eörsit tartja annak.

    „Mi lehet az igazság abból, hogy Csoóri, Csurka, Lezsák, Fekete egyéniségével szemben mindaddig képtelen volt felvenni a harcot Konrád, Göncz, Eörsi és köreik, amíg az olvasók és az írói kvalitás volt a mérce? […] meglehet, közülük néhányan kitűnő nyelvtehetségek, különösen, ha az ország lejáratásáról vagy pornográf novellák műfordításáról van szó, ám az itthon használatos irodalmi nyelv, szókincs, gondolkodásmód — fájdalom — mégiscsak a magyar. […] Mindez azért foglalkoztat ennyire, mert a hazaárulás gondolatával, csak az ominózus Landeszmann—Eörsi eszmei kör jegyében elhangzott politikai nyilatkozatok kapcsán foglalkozik az ország.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja LANDESZMANN nevét.

  • 1994.02.15. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Vágvölgyi B. András: Eljön az orgonaillatú május
    Szerintem

    A Délmagyarország főszerkesztője, Dlusztus Imre felkérte Vágvölgyit, hogy írjon egy cikket arról, hogy mi történt Magyarországon 1990 és 93 között és mi várható most. Ehhez mellékelt egy névsort is, és arra kérte, hogy kiegyensúlyozott legyen. Közelednek a választások – a kampányidőszak várható eseményei. Mire vágynak ma az emberek Magyarországon? Ugyanarra, amivel annak idején az MDF választást nyert: „nyugalomra, tisztes megélhetésre, kevesebb államra, alacsonyabb adókra.” Csakhogy most más a helyzet. „Mert nem Eörsi Istvánnal van a gond, aki a szélsőjobb újraéledése miatt borong a ZDF-en, hanem azzal a kormánypolitikával, amelyik olyan hosszan nem volt hajlandó elhatárolódni a magyar szélsőjobb újrabimbózódásától. […] A hajdan oly népszerű Fidesz is bukni látszik azon, hogy valamelyes közösséget vállal a kormánykoalíció konzervatívjaival.”

  • 1994.02.16. Magyar Hírlap, Zádor Endre: Durvul a légkör

    Olvasói levél a választások közeledtével durvuló hangnemről. Példák.

    „Ebben a légkörben, amelyet az MDF által kézivezérelt rádió és televízió naponta mérgez, minden becsületes, felelősséget érző ember kötelessége, hogy a maga módján fellépjen a szándékosan gerjesztett hisztéria ellen. Ebből a szempontból nézve sajnálatos, hogy olyan tiszteletre méltó, kiemelkedő író, mint Eörsi István is a kavargó indulatok középpontjába került. Eörsi a magyar szellemi élet egyedülálló alakja, tehetsége, következetes, hajthatatlan elvhűsége széles körben tiszteletet kelt. Megnyilatkozásai azonban — nem először — céljával ellentétes eredményre vezetnek. Ő, Gadó György és mások nem vetnek olykor számot azzal, hogy kikkel állnak szemben. Nem számolnak azzal, hogy ha szavaik és tetteik félremagyarázhatók, azokat félre is magyarázzák, alantas politikai célokra használják fel. Vigyázzanak hát!”

  • 1994.02.16. Pesti Hírlap, Mensáros Tamás: Csipkerózsika

    Reflexió Ludwig Emil és Báder Katalin (Lovas István) Pesti Hírlapban megjelent cikkére.

    „Elég csak a fent említett cikkek főszereplőjére, Eörsi Istvánra utalni: mily szép ívű pálya az Irodalmi Újság versétől a ZDF-nyilatkozatig, röpke negyven év alatt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. EÖRSI ISTVÁN PÁLYÁJA A SZTÁLINI ANNALESTŐL A GINSBERGI ANÁL-LESIG. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1994.02.17. (7.szám) Magyar Fórum, Kubinyi Ferenc: Össztűzben

    Politikai helyzetkép választások előtt. A liberálisok „és a posztkommunista rohamegységek” célkeresztjében Csurka István van. Eörsi István többszöri említése. Kun Miklós nyilatkozata a Szabadság Rádióban.

    „Kun Miklós sajnos csúsztat, de hát orosz rádióhallgatói nem tudják ezt számon kérni. Azt állítja, hogy Csurka elnyerte a legmagasabb irodalmi díjakat. Ez nem igaz. József Attila-díjat kapott, de ezt megkapta Rákosi Mátyástól a Kun-regrutát vizsgáló dr. Eörsi orvos-alezredes úr is. Művészi termés és teljesítmény szempontjából a két ember összehasonlíthatatlan.”

  • 1994.02.17. Beszélő (Hetilap – 7.szám), révész: Hajdúvész

    Duray Miklós Hajdú János ellen A Hét műsorában. Duray Miklós és Csoóri Sándor megrágalmazása az ÉS-ben.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február) E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”
    • Beszélő, 1992.10.17. (Hetilap – 42.szám) Révész Sándor: Hét-vezérek

  • 1994.02.17.Magyar Narancs, Bojár Iván András: Kedves Narancsosok!

    (Bojár Iván András távozását bejelentő, indokló levele. A demokrácia megszűnése a lapnál. Miért nem fogadja el a főmunkatársi státuszt?)

  • 1994.02.17.Magyar Narancs, E.I.: A Csurka-rejtély 1

    (Publicisztika Csurka Istvánról.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1994.03.10. St. Auby Tamás: Kedves Eörsi István!
    Magyar Narancs, 1994.03.24. St. Auby Tamás: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 1994.02.17.Magyar Narancs, E.I.: A Csurka-rejtély 2

    (Publicisztika Csurka Istvánról.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1994.03.10. St. Auby Tamás: Kedves Eörsi István!
    Magyar Narancs, 1994.03.24. St. Auby Tamás: Tisztelt Szerkesztőség!

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.