EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.12.24. Kurír (reggeli kiadás), E.I.: Nosztalgia
    Katicabogaramról

    Versek. A Mi, huszadrangúak című összeállításban olyan neves művészek írásait közli a lap, akik –tiltakozásul az elektronikus média jobboldali „megszállása” ellen – megtiltották műveik sugárzását a Csúcs-rádióban és a Nahlik-televízióban.

    Kapcsolódó cikk:

    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.03.21. Hekeli Gábor: A történelmi mágnes 
    • dunaujvaros.com, 2011.11.07. KMI: nehéz ipar, bájos tények

  • 1993.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Karácsonykor is: vita

    A Magyar Rádióból és a Magyar Televízióból műveiket letiltó írókról és a hatalomról. Vita Farkas Zoltánnal a közéletről, moralitásról.

    „Szeretetről ömlengeni csak hunyt szemmel és befogott füllel vagy cinikusan lehet manapság. »Kinyomnák a Szeretet nevében a szememet« — ezt a köznapi tapasztalatomat, mivel a tévé bojkottját a tévé nézésére is kiterjesztettem, főként fenyegető, névtelen levelek közvetítik hozzám időről időre. […] Farkas Zoltán felszólítja a bennünk rejlő moralitást arra, hogy dobja be a törülközőt a realitás előtt. Érjük be féligazságokkal, óvatos taktikázásokkal, idomítsuk erkölcsi igényeinket az ellenfeleink által kidolgozott játékszabályokhoz. De akkor miben különbözünk majd tőlük? Ha segítünk nekik felszámolni a közéletet, akkor mit vethetünk a szemükre?”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.13. Farkas Zoltán: Névtelenül

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.04. Szü. L. – B. K.: A külföld a magyar médiumvitáról
    • Magyar Hírlap, 1993.11.27. Eddig a következő írók és művészek tiltották le műveiket, illetve tiltakoztak a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult állapotok ellen:
    • Magyar Hírlap, 1993.11.29. Az elektronikus médiumokban kialakult helyzet ellen tiltakozók
    • Magyar Hírlap, 1993.12.04. B. J.: Bíróság dönt a szerzői letiltásokról?
    • Magyar Hírlap, 1993.12.21. Ungvári Tamás: A felruházott és jogfosztottak 
    • Rakéta Regényújság, 1994.04.01. (13.szám) Zöldi László: Aranyköpések
    • 168 óra, 1995.02.14. (6.szám) A szeretetről mondják

  • 1993.12.24. Népszabadság, Farkasházy Tivadar: A 14 karátos autonómia
    TÖRPESAROK

    Reflexió Katona Tamás Magyar Narancsban megjelent Farkasházyról szóló nyilatkozatára, és Eörsi István Népszabadságban megjelent cikkére.

    „Eörsi István meg azon rökönyödik meg a Népszabadságban, hogy december 13-án, amikor »két talppal rúgtak fenékbe« a rádióban, azt nyilatkoztam: fütyülök rá, ma gyászolok. […] Áttérve Eörsi barátomra, az ő figyelmét is elkerülhette a ma szócska. Azok jellemzésére szántam, akik, miközben ontották médiájukból a gyászban egységesülő nemzet képét, nem voltak restek pár órára rá kirúgni. Én tényleg gyászoltam aznap, s nem egyéni sérelmemmel voltam elfoglalva.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.12.14. Szü. L.: Farkasházy nem készíthet több kabarét Átmenetileg mentesítették – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1993.12.22. E.I.: Kegyeleti agyműködés (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.12.27. Magyar Hírlap, Sz. Sz.: „A közöny megbocsáthatatlan”
    Boross Péter a szabadság rendjéről

    Boross Péter miniszterelnök az Antall József temetésén történteket kommentálta a Vasárnapi Újság című műsorban. A kormány eszközeiről a szabadság és a rend fenntartására. A szabadságjogokról, a határainkon kívüli magyarokról, Antall azon kijelentésről, mely szerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Szerinte „a politikai természetű rosszakarat értelmezte félre”.

    „Most már nem lep meg semmi — mondta a miniszterelnök, amikor az interjút készítő Lakatos Pál arra hívta fel a figyelmét, hogy a német ZDF televízió műsorában a minap három magyar közéleti személyiség — Konrád György, Eörsi István és Bánó András — arról beszélt, hogy Antall József rossz irányba vitte az országot, valamint a volt kormányfő halála utáni helyzetben rejlő veszélyeket ecsetelték.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1993.12.27. Magyar Nemzet, Gulyás J. Attila: Nemzedékváltás a Csiky Gergely Színházban
    Brecht Koldusoperája Kaposvárott

    Színikritika. A rendező: Babarczy László. Fordító: Eörsi István.

    „Összességében nem rossz a kaposváriak Koldusoperája, ám egyelőre még összecsiszolatlan.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab nevét. 

  • 1993.12.27. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom…
    (Miféle csapda ez)

    A Magyar Narancs december 2-i számában megjelent homoszexualitásról szóló összeállításáról elismerően szól, ugyanakkor a lap vezércikkében Nahlikot pederasztának nevezi. Többek között Eörsit idézi.

    „Eörsi István egy szellemes, alapos, szép és lelkiismeretes írásban fejti ki, hogy miért menne tüntetni a homoszexuális párok jogaiért, »ha nem a sajtószabadságért kellene tüntetni manapság«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.10.30. E.I.: Egy tüntetés elé (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1993.11.03. Bencsik András: Festett frontok, hamis horizontok 2.
    • Pesti Hírlap, 1993.11.04. Kossuth Lajos: A szobor válasza
    • Pesti Hírlap, 1993.11.05. Seszták Ágnes: Édes saláták, keserű szájíz
    • Magyar Narancs, 1993.11.11. vágvölgyi: Seszták-cica dorombol
    • Magyar Narancs, 1993.12.02. E.I.: Csóválom a fejem álmélkodva
    • Pesti Hírlap, 1994.01.08. Seszták Ágnes: Mindenki úgy szeret, ahogy tud
    • Pesti Hírlap, 1994.01.18. V. I.: Sarló után félhold

  • 1993.12.28. Pesti Hírlap, Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből

    A ZDF német közszolgálati televízió december 17-i riportja a kormányfőváltásról. Ludwig Eörsi Istvánnak a kommunisták bűnéről mondott gondolatait kommentálja, és egyben válasznak is szánja. Lukács György és Lenin bűneiről. A jobboldal fogalmáról.

    „Eörsi […] afféle szalonbolsevikként többnyire a kettévágott német fővárosnak abban a zónájában tartózkodott a langymeleg kádári időkben, és nem a baloldali munkás-paraszt állam székhelyén.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.12.22. E.I.: Kegyeleti agyműködés (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalomriport megrendelésre
    • Népszabadság, 1993.12.31. Miklós Gábor: A partizánok távoznak, az értékek maradnak
    • Pesti Hírlap, 1994.01.03. Budapesti különtudósítónktól: A magyar sajtó továbbra is a politikai játszma tétje
    • Pesti Hírlap, 1994.01.04. Kenessey Csaba: Hova piszkít egy européer?
    • Pesti Hírlap, 1994.01.05. Balaskó Jenő: Múlt évi zsákmányaimból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.11. Bartal Csaba: Ne bántsd a magyart!
    • Új Magyarország, 1994.01.12. Zempléni Olivér: Heródes hanyag kommunistái
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszava, 1994.01.13. Kakuk György: Balos fordulattól tart az MDF
    • Pesti Hírlap, 1994.01.13. J. I.: Új arcok, ugyanaz a párt
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • 168 óra, 1994.01.18. (2.szám) Szabó Sándor: Csak így tovább...
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. MTI: Mécs Imre: hecckampány előfutára
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. (3.szám) Ludwig Emil – E.I.: Tisztelt Főszerkesztő úr,
    • Pesti Hírlap, 1994.01.21. Balaskó Jenő: Primőr 2.
    • Pesti Hírlap, 1994.01.21. Dr. Kacsóh László: Puhák voltunk mostanáig...
    • Pesti Hírlap, 1994.01.22. Bencsik András: Vihar előtt
    • 168 óra, 1994.01.25. (3.szám) Hahn Ottó István: Tisztelt Mester Ákos!
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez
    • Magyar Fórum, 1994.02.03. (5.szám) Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.02.08. (32.szám) Sándor András: Szíveskedjék tenni a saját gyűlölete ellen. Meleg György: Igaz mese
    • Pesti Hírlap, 1994.02.16. Mensáros Tamás: Csipkerózsika
    • Havi Magyar Fórum, 1994.04.01. (4.szám) Illy László: Honvisszaszerzési esélyeink 1994-ben
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • 168 óra, 1994.04.26. (16.szám) Váradi Júlia: A jóhír-gyártó
    • Népszabadság, 1994.05.03. E.I.: Ürügytelenül
    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak
    • Magyar Fórum, 1995.08.31.(35.szám) Lovas István: Polgárháborút akartok?
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • Magyar Nemzet, 2004.01.02. Ludwig Emil: Kiűzni, levadászni, kiirtani
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • Magyar Nemzet, 2010.12.28. Ludwig Emil: Tizenhét év
    • Magyar Hírlap, 2011.01.06. Bayer Zsolt: Ugyanaz a bűz 2.
    • hirszerzo.hu, 2011.01.07. Hírszerző: Beperelték Bayer Zsoltot, mert megint nem írt igazat
    • nepszava.com, 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Hírlap, 2011.01.11. Helyesbítés
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1993.12.29. Népszabadság, Zappe László: Még egy Koldusopera
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika Brecht Koldusopera című, Kaposváron előadott darabjáról. A rendező: Babarczy László.

    „Biztosan nem a legrosszabb, ha éppen nem a legjobb az utóbbi idők Koldusoperái közül. […] Az előadás számára Eörsi István újra fordította a darabot. Egy hallásra az új szöveg csak annyiban tűnt fel, amennyiben eltért a megszokottól, attól, ami mindnyájunk fülében benne van. De semmi igazán markánsat nem éreztem benne.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét. 

  • 1993.12.30. Magyar Hírlap, MTI: Füge-est másodszor

    A Független Gondolkodók Egyesülete közönségtalálkozója a Kolibri Színházban a médiáról. A „nyilatkozatíró-verseny” résztvevői közt: Eörsi István.

  • 1993.12.31. Népszabadság, Miklós Gábor: A partizánok távoznak, az értékek maradnak
    Kuncze Gábor: A Boross-kormány nem valaminek a kezdete

    Beszélgetés Kuncze Gáborral. Választási és koalíciókötési esélyek. A közvélemény-kutatási eredményekről, a politológusok elemzéseiről. Az Antall József halálát politikai célokra kihasználókról. Az SZDSZ–Fidesz közötti megállapodásról, Fodor Gáborról. Milyen a párt viszonya azokkal, akik nem akarnak többé képviselők lenni? Eörsi István véleményéről, amiben a Gadó-ügyről és Tölgyessy Péter egy írásbeli megnyilvánulásáról adott értékelést. A Boross-kormány várható lépéseiről, eddigi tapasztalatairól. A negatív kampányt elutasítja. Fotó

    „Én az ő véleményét mindig fontosnak tartom, ezt a cikkét is figyelmesen olvastam. Többnyire nem értek vele egyet. Eörsi politikai döntésnek minősíti Gadó György szavazatát, amivel ellenezte a nemzeti gyász elrendelését, én viszont ebben kegyeleti ügyet látok: a hivatalban volt magyar miniszterelnököt temettük el.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.12.22. E.I.: Kegyeleti agyműködés

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.01.05. Balaskó Jenő: Egy magyar vizsla vadászataiból; Múlt évi zsákmányaimból (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1993.12.szám Heti Magyarország, Gróh Gáspár: A szellemi balkanizálódás veszélyei
    Beszélgetés Hornyik Miklóssal, a Világszövetség főszerkesztőjével

    Életéről, munkásságáról, az „újvidéki iskoláról”, a magyar írókkal való kapcsolatukról, a mai Magyarország „szellemi balkanizálódásáról”, képtelenségéről, a zsidókérdésről, amiről ma „jobb nem beszélni”. Az elmozdulás lehetőségeiről.

    „Én úgy ismertem meg Csoóri Sándort, hogy 1968-ban Eörsi Istvánnal kettesben, mint a legjobb barátok, megkeresték a szerkesztőséget Újvidéken. Hogy ez a kapcsolat hogyan alakult a továbbiakban, arról ma már nem is igen érdemes beszélni. […] Kialakultak a frontvonalak, ahol vannak ugyan mesterlövészek, de az írói arcok eltünedeznek. Valamikor rajongva lehetett szeretni a magyar irodalmat, most csak fásultan tudom nézni.”

  • 1993.12.szám Könyvvilág, A Cserépfalvi Könyvkiadó a Téli Könyvvásáron

    Beszámoló a Cserépfalvi Könyvkiadó újdonságairól.

    „Jó hír a színházbarátoknak és Eörsi István híveinek, hogy a téli könyvvásárra megjelenik Eörsi Shakespeare-fordításainak első két kötete, a Hamlet és az Othello. Shakespeare örökzöld drámái fordítók újabb és újabb nemzedékeit teszi próbára. Eörsi fordításai abban emelkednek ki ebből a hosszú névsorból, hogy mint a kaposvári színház munkatársa korunknak szóló, előadható magyarításra vállalkozott, a klasszikus szöveg új rétegeit is előtérbe helyezve.”

    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek

  • 1993.12.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    Szeptember – 4 bejegyzés. Gombrowicz lengyelsége Argentínában, 1963-as hajóútja hazafelé. Eörsi István 1983-as berlini útja, vence-i emlékei. Kertész Imre Sorstalanság című könyve. Vita Gombrowicz szenvedés-felfogásával. Dante gondolatairól. Gombrowicz állandó jelenléte halála után is.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.12.szám Mozgó Világ, Bozóki András: „Semmi hatalmat senkinek!”
    Az anarchisták és az Anarchista Újság

    Tanulmány az anarchista szervezkedésekről a rendszerváltás idején. Mozgalom- és sajtótörténet. A Szabad, gondolkodó konferencián és a gödöllői Alternatív Háló fesztiválján előadást tartott többek közt Eörsi István.

    „1991. augusztus 21-én a Budapesti Anarchista Csoport, a Feminista Hálózat és a Magyar Narancs közös „Szabad, gondolkodó konferenciát” szervezett a budapesti Kossuth Klubban II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából. Ezen a találkozón a résztvevők igencsak kritikus szellemben vitatták meg a kereszténység, a szabadgondolkodás és a hatalom kapcsolatát, valamint az egyház viszonyát a nőkérdéshez és az abortuszhoz. Bírálták azt is, ahogy a pápalátogatást prezentálta a magyarországi sajtó, különösen az elektronikus média. (A konferencián Eörsi István, Gábor György, Gelenczey Alirán, Szalai Pál, Sükösd Miklós, Seres László, Hochberg Ágnes és Wank Katalin tartott előadást.)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.08.22. F. A.: Kereszténység, hatalom, nők, abortusz, pápa
    • Népszabadság, 1991.11.11. Eörsi István: Anarchisták
    • Népszabadság, 1992.02.17. Seres László: Kik az anarchisták és mit akarnak?
    • Magyar Narancs, 1993.08.19. Alternatív fesztivál 

  • 1993.12.szám Mozgó Világ, Sükösd Mihály: Folyóirat és történelem
    Valóság: 1963–1993

    Tanulmány a Valóság című folyóirat történetéről, ahogyan a szerző látta.

    „Ide kell kapcsolnom a Wirth Ádámmal folytatott szerkesztőségi ultipartikat, amelyeket – a Valóság kollektív erkölcsi botlásaként – hajdani szerzőnk és barátunk, Eörsi István mindmáig nem győz elégszer fölemlegetni. Való igaz: kártyacsaták zajlottak a főszerkesztői szobában, nem túl sűrűn, de nem is ritkán, késő délutántól az éjszakai órákig. […] A Lukács-iskola első nemzedékének tagjairól sok rosszat lehetett és lehet mondani, ám karakterüket vasbetonból formázták. […] Velük szemben Hermann puha volt, mint a napra kitett viasz, s e hasonlattal még irgalmasan fogalmazok. Két goromba történet keringett személyisége körül. Az egyik állítólag Eörsi leleménye: Hermann Pista az a magyar filozófus, akit ha bármely hivatalban vagy magánlakásban leköpnek és kitesznek az ajtón, másnap esernyővel a kezében megjelenik az ablakban, és mosolyogva kocogtat az üvegen.”

    Előzmény:

    • Valóság, 1964.04.szám E.I.: Az intencionalitásról
    • Valóság, 1964.05.szám Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • Népszabadság, 1991.11.22. Lázár István: Ultiparti
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...; E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Népszabadság, 1991.12.23. Veres István: Még mindig az undorról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1993.14.szám Heti Magyarország, Benkő J. László: LEVELEZÉS

    Olvasói levél a Magyar Rádió és Televízió helyzetéről. Hankiss Elemérről és Gombár Csabáról, a mindent szakértőkről, a polihisztorokról. Landeszmann Györgyről és Zoltai Gusztávról, akik „kivonták a magyar kultúrából a zsidót”.

    „Tudom, hogy nem illik, de hadd nevesítsek: a történelmet természetesen Gerő András szakérti, a politológiát Schlett István, az irodalmat Kornis Mihály, esetleg Eörsi István.”

  • 1993.17.szám Iskolakultúra, Az év gyermekkönyvei

    Az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) díjai.

    „Gyermekkönyv kategóriában az Írók Könyvesboltja különdíját kapta Eörsi István A kalap és a villamos című gyermekverskötete.”

  • 1993.17.szám Köztársaság, Szögletes kocka
    LIBERALIZMUS ÉS HAZAFISÁG

    Vitaest volt a Liberátor Klubban a liberalizmus és a hazafiság egymáshoz való viszonyáról. A vitához hozzászólt többek közt Eörsi István.

    „Eörsi tovább firtatta, ugyan miben áll a Fidesz nemzeti elkötelezettsége, hiszen »ez egy elvont általánosság, a kutyát sem győzi meg«. Egyébként is az, hogy nemzeti liberalizmus – így, jelzővel – tökéletes képtelenség, csakúgy, mint a »középpárt« kifejezés.”

    Szájer József, Jánosi György és Elek István válasza. 

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap,1993.05.21. (117.szám) Ónody Éva: Fidesz, a nemzeti

  • 1993.18.szám Köztársaság, ESEMÉNYNAPTÁR
    Irodalom és politika

    A Walter Buchebner kultúrpolitikai társaság Irodalom és politika Magyarországon című háromnapos szimpóziumot rendezett a stájerországi Mürzzuschlagban. A tanácskozáson részt vett Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1993.04.06. Magyar-osztrák irodalmi szimpózium
    • Magyar Hírlap, 1993.04.06. L. A.: Irodalom és politika Magyarországon
    • Magyar Hírlap, 1993.05.15. Lukácsy András: A hiányzó képviselet
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Nemzet, 1993.10.15. Napló
    • Köztársaság, 1993.18.szám Thurzó Tibor: Mürzzuschlag

  • 1993.18.szám Köztársaság, Thurzó Tibor: Mürzzuschlag

    Publicisztika a Mürzzuschlagban rendezett Irodalom és politika Magyarországon című háromnapos szimpóziumról.

    „Míg Heller és Eörsi filozófiai mélységekből indulva a szellem magasát ostromolták, addig Horn – szerény támogatásommal – szívesen gyakorlati síkra terelte volna a beszélgetést, miközben akarva-akaratlanul Hankiss vált főszereplővé.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1993.04.06. Magyar-osztrák irodalmi szimpózium
    • Magyar Hírlap, 1993.04.06. L. A.: Irodalom és politika Magyarországon
    • Magyar Hírlap, 1993.05.15. Lukácsy András: A hiányzó képviselet
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Nemzet, 1993.10.15. Napló
    • Köztársaság, 1993.18.szám ESEMÉNYNAPTÁR

  • 1993.20.szám Eszmélet, Agárdi Péter: Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájának történetéhez

    Tanulmány.

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1993.28.szám Heti Magyarország, Menyhárt László: Besúgási egyenleg

    Nahlik Gábor vizsgálatot rendelt el az Esti Egyenleg Szlovákia tagfölvételét tárgyaló Európa Tanács közgyűléséről közvetített műsora miatt. A Magyar Narancsot hitelrontással vádolja. A III/III-as ügyekről, a Beszélő cikkeiről, amiket szerinte BM-esek írtak álneveken.

    „»a magyarságteljesítmény hagyományai közismertek: a Szálasi-rendszer összeomlásáig az egy főre eső besúgótermelésben Magyarország játszva lepipálta a nácik által megszállt egyéb országokat« — így Csurka István (immár a Magyar Út Körök elnöke) ürügyén Eörsi István, amúgy a többi közt Horn Gyula után szabadon.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1993.07.01. E.I.: Jegyzetek ürügytelenül

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1993.44.szám Hunnia, SKINHEAD rovatunk III.

    Eörsi István és Mester Ákos fotója.

  • 1993.geocities.com, Eörsi Lukácsa (Üzenet mélyvörös levélpapíron)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.