EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.07.29. (30.szám) Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: Csapatjáték

    A nemzeti érzésű és -elkötelezettségű magyar középosztály hiányáról, a nagy arányú migrációról, Trianonról. A betelepültek ellenállás nélkül elfoglalták az értelmiségi pozíciókat. „Ez a magyar nép irányítóinak, a liberalizmus bűvöletébe esett vezetőinek megbocsáthatatlan történelmi mulasztása. [...] Innen ered a jövevények túlérzékeny felszisszenése minden olyan szóra, gesztusra vagy utalásra, amely emlékezteti őket arra, hogy — finoman szólva — nem éppen Árpáddal jöttek ebbe az országba, ám szavuk és beleszólásuk annyi van. mintha vele jöttek volna. [...] 1987-ben Lakiteleken kezdett szerveződni (nyilván nem előzmények nélkül) az a markáns népi-nemzeti erő, amely azután az MDF-ben öltött testet politikai pártként. Ezzel szemben a jövevények megteremtették a maguk liberális pártalakzatait, élén az SZDSZ-el, és halasztás nélkül két fontos célt tűztek maguk elé: egyrészt átmenteni azokat a — mindenkori rendszerektől függetlenül — meglévő társadalmi előnyöket, amiket történelmi korok óta bírnak, másrészt pedig gyengíteni minden lehetséges téren és módon a nemzeti elem jelenlétét, hatását, mivel ennek erősödése szükségszerűen jelentené az ő pozícióvesztésüket.” Idézetek Bauer Tamástól, Csurka István Néhány gondolat című elemzéséről, Csurka lefasisztázásáról.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.05.28. E.I.: Kiáltozás az egérlyukból
    • Beszélő, 1993.06.05. (22.szám) Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.06.25. Kőszeg Ferenc: De kinek kell jönnie?
    • Népszabadság, 1993.07.02. Szabó Zoltán: Jöjjön, akinek jönnie kell

  • 1993.07.29.Magyar Narancs, Sükösd Miklós: A Fidesz és az értelmiség - 1.

    (A Fidesz és a Magyar Narancs pengeváltása. Such György távozása a laptól. Orbán Viktor támadó szavai. A Fidesz médiapolitikája. Mi baja van a liberális értelmiségieknek a Fidesszel? A Fidesz jobbratolódása.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1993.06.24. Vágvölgyi B. András: Szárszók
    Magyar Narancs, 1993.07.01. Eörsi István: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1993.07.29.Magyar Narancs, Sükösd Miklós: A Fidesz és az értelmiség - 2.

    (A Fidesz és a Magyar Narancs pengeváltása. Such György távozása a laptól. Orbán Viktor támadó szavai. A Fidesz médiapolitikája. Mi baja van a liberális értelmiségieknek a Fidesszel? A Fidesz jobbratolódása.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1993.06.24. Vágvölgyi B. András: Szárszók
    Magyar Narancs, 1993.07.01. Eörsi István: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1993.07.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (X)
    Részlet
    1993. MÁRCIUS

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés – Negyedik bejegyzés – Ötödik bejegyzés – Hatodik bejegyzés – Hetedik bejegyzés – Nyolcadik bejegyzés – Kilencedik bejegyzés.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.07.szám Könyvvilág, Nádra Valéria: A teremtés magyar fele

    Könyvkritika Shakespeare összes Művei című kötetről. A Shakespeare-fordításokról. Eörsi István említése.

  • 1993.07.szám Kritika, Eörsi István: E. I. önkéntesből az irodalmi élet irodalom-torzító mechanizmusa gonosz indulatokat vált ki, melyeket zárt formában kényszerít

    Vers. Fotó: Eörsi Ginsberggel.

  • 1993.07.szám Színház, Tarján Tamás: A templom egere
    BERTOLT BRECHT: KOLDUSOPERA

    Színikritika a Budapesti Kamaraszínház előadásáról a Kiscelli Romtemplomban. Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera. Rendező: Csizmadia Tibor. Fordította: Márton László.

    „Előfordulhat az is, hogy Márton László új fordítása sikerültebb, mint amilyennek hallani véljük. A Vas István-tolmácsolással a kézben, a Blum Tamás-féle magyarítással a fejben csak azt lehetett sajnálattal megállapítani, hogy az elsőrangú drámaíró-fordítónak ezúttal semmiféle friss nyelvi közelítésmód nem ötlött eszébe. […] A darab fordításán jelenleg ugyancsak fáradozó Eörsi István nem dolgozik potyára.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1993.08.01. (8.szám) Filmkultúra, E.I.: Vitaindító
    1968-ról, demokráciáról az Emelt fővel vetítése után

    Az Emelt fővel című filmről. Rudi Dutschke beszéde Rolf Birman kelet-németországi kiutasítása miatt egy nagygyűlésen. Lukács György ’68-ról alkotott gondolatait erősíti meg a film. Az atombombáról, Karadzsicsról, a mi kérdésfelvetéseink történelem alatti voltáról, a parlamentáris demokráciáról, a polgári demokráciák által kidolgozott liberális formákról. Kritikát és egyben önkritikát fogalmaz meg.

    „1968- ról szól ez a film, és annak előzményeiről. ’68 egyformán volt fontos éve Kelet- és Nyugat-Európának. A fellendülés, a remények, a nekibuzdulások és a vereség szörnyű éve. […] Rudi Dutschkeék fölismerték a nyugati világ felelősségét a harmadik világ sorsáért... […] az emberi civilizáció eljutott három területen is – még egyszer ismétlem: a harmadik világ, a környezetszennyeződés és az atomipar fejlődése folytán – egy olyan pontra, amikor egyszerűen rákényszerülünk, hogy egyetemes méretekben gondolkodjunk a sorsunkról.”

  • 1993.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, sz: ÁGNES ASSZONY LEPEDŐJÉT MOSSA
    Újraolvasó

    Heller Ágnes Csurka István mozgalmáról írt elemzéséről. A szerző és társai kinevetik és lesajnálják Hellert.

    „Valaki, aki évtizedek óta társadalmi kérdésekkel foglalkozik, csak ennyit képes meglátni az önmaga öntudatára ébredt magyar jobboldal első életjeleiből? Ugye azt Ön se gondolta, hogy mitikus szakkifejezéseit bárki is komolyan vehetné ma Magyarországon? — Eörsi Istvánt és Horn Gyulát kivéve. Na és korunk üldözött szentjét, a jó Gadó Györgyöt persze, aki mint Ön is, nagyon jól eltanulta Göbbelstől, mi a hatékony politikai eredmény titka: mindig hazudni, folyton jelen lenni!”

  • 1993.08.01. (8.szám) Interpress Magazin, Erőss László: Titkok az éjszakában
    Második rész

    Részlet.

    "Most jöttünk Amerikából és láttuk, hogy ami ott, a szexuális forradalom hajdani hazájában igazán divatban van, az nem a szex, hanem éppen hogy a pornómozgalom, vagyis a szex mint obszcén látvány és mint disznó szavak találkahelye - a legmélyebb utálatnak örvend pillanatnyilag! Annyira, hogy Jesse Helms szenátor éppen most fogalmazta meg és vitte diadalra az antiszex-törvényt, amely tiltja a rádióban és a tévében „az obszcén vagy illetlen anyagok sugárzását”, még akkor is, ha azok műalkotások. Eörsi István a Beszélő 1990. február 24-i számában arról ír, hogy néhány napja Ginsbergnél, az Üvöltés szerzőjénél járt és együtt mérgelődtek ezen az új divathullámon, sőt fuldokoltak benne."


    Előzmény:

    • Beszélő, 1990.02.24 (Hetilap – 7.szám) E.I.: Ginsbergnél (Ürügy nélkül)


  • 1993.08.01. Taps, Ilovszky Béla: Búcsúzott a Vígszínház

    Képes összeállítás a Vígszínház bontása (átépítése) megkezdése előtti társulatról, alkotóiról, közönségéről. A sok fotó között találjuk Eörsi István arcképét.

  • 1993.08.03. (31.szám) 168 óra, Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. Egy egykori beszervezett vallomása.


    „Nem pontosítok semmit: még élnek (tőlünk nem is távol) lelkem gyilkosai, s biztos vagyok benne, hogy fondorlatos úton fegyvereiket is megtarthatták. S én nem tudok gyilkosok között fütyörészni, mint ahogy ezt a börtönviselt Eörsi István egy versében megvallja.”

  • 1993.08.06. (32.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Együtt a család

    Elbeszélés.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Tükör, 1980.04.06. (14.szám) E.I.: Együtt a család

  • 1993.08.10. (32.szám) 168 óra, Mátyás Győző: Ellopott ország

    Idézet Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című könyvéből az igazi kommunistákról. A korrupció és a zabrálás nem változott meg a rendszerváltozás után sem. A sajtót arrogánsan kioktatják, és Sorost hibáztatják mindenért.

    „Az igazi szocializmusról fantáziáltok, amikor az árulók helyett majd a becsületes kommunisták irányítják a pártot. D. félbeszakít: Mondd csak, szerinted hatalomra kerülnek egyszer az igazi kommunisták is? – Ebben biztos lehetsz, öregem – válaszolom. – Iszonyú lenne – mondja ő mert a nem igazi kommunisták jóllaktak már. De ti még éhesek és falánkak vagytok.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.08.11. Romániai Magyar Szó, Szakács György: Vallomása lett volna őszinte

    Olvasói levél arról, hogy Csurka István és Torgyán József „önátvilágításának” hatására sem mondja le a lap előfizetését, mint ahogyan azt egy másik olvasó tette.

    „[Csurka] Őszinteségének jellemzésére idézek írótársa, Eörsi István (1956-os elítélt) egyik írásából (Az undor. Népszabadság 1991. nov. 16.), amelyben E. I. azokat a Kádár-rendszerrel szembeni »ellenállókat« jellemzi, akiknek száma a 80-as évek végétől szinte gombamódra szaporodott.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1993.08.14. (190.szám) Kisalföld, Szövegelés
    Aforizmák
    Eörsi István: Netovább

    „Az értelmiség nem elhanyagolható hányada a sajtószabadság netovábbjának azt tekintené, ha másként gondolkodó kollégáinak valaki betapasztaná a száját.”

    Kacsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1993.04.22. E.I.: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat
    • Magyar Hírlap, 1993.04.23. R. Székely Julianna: Régi, szép kelepcék
    • Beszélő (Hetilap – 16.szám), 1993.04.24. E.I.: Szerény javaslat 
    • Magyar Sajtó, 1993.05.10. (9–10.szám) Egy szerény javaslat
    • (Veszprémi) Napló, 1993.05.27. Ők mondták
    • Zalai Hírlap, 1993.12.15. A sajtószabadságról mondják

  • 1993.08.14. Magyar Hírlap, Petőcz András: Nem jártam Amerikában

    A magyar irodalom és a magyar író helyzetének változásai 1990 után. Lakásgondok, útlevélügyek. Eörsi István említése.

  • 1993.08.17. Népszabadság (Budapest melléklet), Gödöllőn az alternatívok

    Az Alternatív Háló koordinátora, Bassa Zoltán sajtótájékoztatója az augusztus 20–22-i Alternatív fesztivál programjáról. A találkozó meghívott vendége többek közt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.08.17. Alternatív Fesztivál

  • 1993.08.17. Népszabadság, Alternatív Fesztivál

    Az Alternatív Háló koordinátora, Bassa Zoltán sajtótájékoztatója az augusztus 20–22-i Alternatív fesztivál programjáról. A találkozó meghívott vendége többek közt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság (Budapest melléklet), 1993.08.17. Gödöllőn az alternatívok

  • 1993.08.19.Magyar Narancs, Alternatív fesztivál

    (Program. "Jászi Oszkár, Bibó István öröksége" /A szabadelvű szocializmus ígérete/ - Eörsi István, Szalai Pál.)

  • 1993.08.26. os.mti.hu, (OS): Száz értelmiségi levele Nahlik Gábornak a Magyar Televízió alelnökének

    Tiltakozás amiatt, hogy a köztévé Horthy Miklós újratermetését közüggyé provokálja. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.08.27. Tiltakozás a Horthy-temetés televíziós közvetítése ellen
    • Magyar Nemzet, 1993.08.27. Száz értelmiségi tiltakozik a tévé alelnökénél
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca
    • Der Spiegel, 1993.09.13. Held mit Schimmel
    • Magyar Fórum, 1993.10.07. (40.szám) Kerényi Béla: Ballada?
    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalom riport megrendelésre
    • Pesti Hírlap, 1994.01.11. Bartal Csaba: Ne bántsd a magyart! Ez már kicsit sok(k)
    • os.mti.hu, 1994.01.21. (OS): A zuglói Tamási Áron Kör nyílt levele Eörsi Istvánhoz
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Keresztény Élet, 1994.01.23. (3.szám) Lanius: Könnyebb a szavazás
    • Magyar Fórum, 1994.02.03. (5.szám) Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra
    • Népszabadság, 1994.05.03. E.I.: Ürügytelenül

  • 1993.08.26.Magyar Narancs, E.I.: Hatalom és erőszak - 1.

    (Publicisztika. Előadás-tervezet egy ausztriai konferencia számára. "...a hatalom- és erőszakmentes társadalmat hirdető utópista pátosz magát a társadalmat küszöbölné ki.")

  • 1993.08.26.Magyar Narancs, E.I.: Hatalom és erőszak - 2.

    (Publicisztika. Előadás-tervezet egy ausztriai konferencia számára. "...a hatalom- és erőszakmentes társadalmat hirdető utópista pátosz magát a társadalmat küszöbölné ki.")

  • 1993.08.27. (33.szám) Telegráf, Cs. B.: Polgári perben

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a „Múltunk jövője” konferencián. A nép, a népi-nemzeti fogalmáról, a kultúráról. A hatalom arroganciájáról, az újságírókkal való kapcsolatáról. Fotó

    „Szerintem a nép régi értelemben vett fogalmának ma nincs semmi értelme. Valamiféle statikus, állandó életformát jelöl, ami már nem létezik. […] De semmi értelme nincs egy régi értelemben vett népi kultúra másolásának, hiszen eltűnt mögüle az életmód. […] A polgárosodásnak kell teret nyernie, a régi értékek megőrzésével. […] Meggyőződésem, hogy egy liberális hatalom szintén hadakozni fog a médiával, és lesznek olyan újságírók, akik nem nyerik el szimpátiájukat. De ez is hozzátartozik a demokráciához. A fenyegetőzés, a perek, a rágalomkampányok nem.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.