EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.05.28. Népszabadság, E.I.: Kiáltozás az egérlyukból

    Gondolatok az SZDSZ politikájáról az SZDSZ küldöttgyűlése előtt. A Liberális Internacionáléhoz való csatlakozásról – rossz döntésnek tartja. A politikai menekültekről. Antall „avas” politikájáról, az MDF fasisztoid jobbszárnyáról, a Magyarok Világszövetségéről, a közelgő választások dilemmájáról, az MSZP-ről, Orbán Viktorról, a Fideszről.

    „Néhány évvel ezelőtt egy Soros György által adott vacsorán Antall József, feltehetően marxista neveltetésemre célozva, azt mondta nekem, hogy »kutyából nem lesz szalonna«. »De szalonnából se lesz kutya« – vágtam neki vissza, és ennek a számomra is meglepő válaszomnak mostanára bimbózott ki az értelme. […] pártom, a Szabad Demokraták Szövetsége régi szép hármas jelszavából, a »Tudjuk, merjük, tesszük«-ből feladja az utolsó kettőt, ha nem szögezi le mindenki számára érthetően és egyértelműen, hogy a választáson a jelenlegi koalíciót, és elsősorban ennek vezető erejét, az MDF-et akarja legyőzni.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1993.06.25. Kőszeg Ferenc: De kinek kell jönnie?
    • Népszabadság, 1993.07.02. Szabó Zoltán: Jöjjön, akinek jönnie kell
    • Magyar Fórum, 1993.07.29. (30.szám) Szőcs Zoltán: Csapatjáték

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.05.22. Bauer Tamás: Kinek is kell mennie? – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1993.06.05. (22.szám) Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb

  • 1993.05.szám Holmi, Radnóti Sándor: A szerkesztő magánlevele
    A Holmi postájából

    Radnóti Sándor reflexiója a lap előző számában megjelent Eörsi-írásra, melyben többek közt Kis János Márkus Györgyről írott tanulmányára is reflektál. A Lukács-iskola felbomlásáról.

    Előzmény:

    • Holmi, 1993.04.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (IX)

  • 1993.06–07.szám Nagyvilág, Hans Magnus Enzensberger versei

    EZ MEG AMAZ EZT MEG AZT MONDTA. A SZÜKSÉGLETEK KÉRDÉSÉHEZ. A SEBEZHETETLEN. RÉGI FORRADALOM. A VASKERESKEDÉS.

    Fordította: Eörsi István.

  • 1993.06. szám Színház, Földes Anna: Lehetőség az önvallomásra

    Beszélgetés Kárpáti Péter drámaíróval, dramaturggal. Eörsi kritikája az Ismeretlen katona című darabja bemutatója után. Fotó: jelenetek különböző előadásokból

    „Eörsi István a szememre vetette, hogy a darab voltaképpen Wyspiański -utánérzés. Erre dühömben meggondolatlanul bevallottam, hogy életemben semmit nem olvastam Wyspiańskitól. […] Később, amikor már megismerkedtem Wyspiański műveivel, és valóban elementáris hatással voltak rám, jobban megértettem Eörsi kritikáját.”

  • 1993.06.01. (6.szám) Criticai Lapok, Garaczi László: „Hurrá, élünk!”
    Kortárs dráma az európai színházban

    Kétnapos nemzetközi konferencia a Színházi Intézet szervezésében. Az európai dráma és színház válsága.


    „Eörsi István a bevezetőben megpendítette az alaphangot: a 60-as, 70-es évek színházi mozgalmai kifulladtak, az abszurd elvesztette relevanciáját; a mai kor kényelmes és zavaros, nem kedvez sem a drámaíróknak sem a színháznak. Eörsi krízisért könyörgött, és kiadta a jelszót: »Előre Aiszkhüloszhoz«, akinek Prométheusza nem cserélte el a szenvedést a szolgaságra.”

  • 1993.06.02. Magyar Hírlap, Szű. L.: Vasárnapijegyzet-író írók

    Változások a Kossuth Rádióban futó Vasárnapi gondolatok című műsor szerkesztőségében és állandó publicistáiban. Újságírók helyett ezentúl szépírók olvassák fel írásaikat. A felkért írók között van Eörsi István is. A műsor új szerkesztője Stifner Gábor.

    „Eörsi nevét azért is említette Stifner Gábor, mert nemrég ő figyelmeztette írótársait: vigyázzanak, cenzúraveszély van!”

  • 1993.06.03. (127.szám) Heves Megyei Hírlap, havas: Eörsi István: „Nem”

    Rövid beszélgetés Eörsi Istvánnal arról, hogy az SZDSZ küldöttgyűlésén nemmel szavazott a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozás megszavazásakor. Fotó

    „Ami a Liberális Internacionálét illeti, azt kell mondanom, hogy az egy meglehetősen jelentéktelen szerveződés: kis pártokat foglal magába, a nagytőke pártjait. S ezért kevésbé hangsúlyozzák a demokrácia szociális vonatkozásait, mint ahogy én is szeretném, ha az SZDSZ is ezt hangsúlyozná.”

  • 1993.06.03. (127.szám) Pest Megyei Hírlap, Földes György: Rémlátomásaim

    Sötét, pesszimista olvasói levél arról, hogy milyen lenne egy esetleges liberális győzelem 1994-ben. 

    „Népi írók kikerülnek a forgalomból, helyüket Eörsi és Spiró épületes nyelvezete veszi át. És látom a bomlást, az erjedést. a széthullást, minden vonalon.”

  • 1993.06.03.Magyar Narancs, Fiúk és apák

    (Publicisztika; az MDF és a Fidesz inatlanügyei.)

  • 1993.06.04. (22.szám) Nap, B.-né M. I. – Barak László: Levelet hozott a posta...
    Uram!
    Úrhölgyem!

    Olvasói levélváltás. Az első levél Barak László „Égi biznisz” című cikkére reagál, amely a Duna-TV-ről szólt. Ostoba lúdnak, kozmopolitának nevezi íróját. Barak ironikus válasza.

    „Az SZDSZ-nek azért fáj ez a létesítmény, mert a Kormány kezdeményezte és azoknak a volt kommunista palántáknak, mint Eőrsi, Magyar, Haraszti, Gadó, semmi sem jó!”

  • 1993.06.04. (23.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Üzenet az élőknek

    Széppróza. Beszélgetés az egykori rabtárssal, akinek a börtönben idegcsillapítóért, tiszta fehérneműért, dugi-ceruzáért szerelmes verseket írt a menyasszonyának. Azt kéri, hogy írjon új verseket a feleségének, mert a nő azt gondolja, már nem szereti őt, mivel már nem ír neki verseket. A versekért cserébe témákat ajánl az írónak. Egyiket rögtön el is meséli. Az író nem vállalja el a versírást, és azóta is tartozik egy verssel.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1984.01.20. (3.szám) E.I.: Üzenet az élőknek

  • 1993.06.04. Magyar Nemzet, o. á.: A legjobb gyermekkönyvek

    Az IBBY kiosztotta hagyományos díjait. Az Írók Boltja és a Parnasszus Kft. különdíját Eörsi István érdemelte ki Kalap és villamos című munkájáért.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.06.04. Népszabadság, Sz. Gy.: Díjazott gyermekkönyvek

    Átadták az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar tagozatának díjait. Beszélgetés a Diák Murphy szerzőjével, Gálik Péterrel.

    „Az írók Könyvesboltjának különdíját Eörsi István kapta.”

  • 1993.06.04. Petőfi Népe, Az év gyermekkönyve

    Átadták Az év gyermekkönyve – 1992 díjakat.

    „Az írók Könyvesboltja és a Parnasszus Kft. különdíját Eörsi István kapta Kalap és villamos című művéért.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1993.06.05. Beszélő (Hetilap – 22.szám), Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb
    Küldöttgyűlés ’93

    Beszámoló az SZDSZ időközi küldöttgyűléséről. A küldöttek megszavazták az SZDSZ felvételi kérelmét a Liberális Internacionáléba. Interjú Szabó Miklóssal, Somlai Györggyel, Mécs Imrével, Szent-lványi Istvánnal, Eörsi Istvánnal és Pető Ivánnal.


    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1993.07.29. (30.szám) Szőcs Zoltán: Csapatjáték

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.05.28. E.I.: Kiáltozás az egérlyukból 
    • Népszabadság, 1993.06.25. Kőszeg Ferenc: De kinek kell jönnie?
    • Népszabadság, 1993.07.02. Szabó Zoltán: Jöjjön, akinek jönnie kell


  • 1993.06.07. Népszabadság, Zappe László: Jubileumi emlékműsor
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika a Radnóti Színházban bemutatott Tábori György Jubileum című darabjáról. Fotó: Haumann Péter és Bodnár Erika

    „Eörsi István szellemes magyar szöveget alkotott.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.05.25. Láng Zsuzsa: Dafkék Jubileuma

  • 1993.06.10. (133.szám) Somogyi Hírlap, A kalap és a villamos sikere
    AZ ÉV GYERMEKKÖNYVEI
    Zsűrielnök Kaposvárról – Százhúsz író egy kötetben

    Átadták az Év gyermekkönyve ’92 díjat, amelyet a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) magyar szekciója alapított. A díjazottak listája. Az írók könyvesboltjának különdíját Eörsi István A kalap és a villamos című gyermekverskötete kapta, s a zsűri ítélete alapján gyermekkönyv kategóriában az év könyve lett.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe bírja a kötet címét.

  • 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Beszélő, Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    Könyvek négyszemközt

    Gombrowicz műveiről, Operettka című darabjáról, a Naplóról, a „Bunuel-párhuzam”-ról.


    „Ezt a párhuzamot a mára nagyon bő Gombrowicz-irodalom még mindig nem fedezte fel, eddig Eörsi István sem, aki pedig egykor írt néhány kritikát Bunuel-filmekről. Ezért is várjuk türelmetlenül Időm Gombrowiczcsal című munkanaplójának könyvmegjelenését: talán majd ott.” 

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Népszabadság, 1993.05.17. M.G.P.: Pince – Gombrowicz 
    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (1.)
    • Beszélő 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám), Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (2.)
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1993.06.12. Beszélő (Hetilap – 23.szám), E.I.: A színész nem gép, nem idióta, és nem katona
    Tábori György és Eörsi István beszélgetéséből

    „Magyarországon most rendezett először, saját darabját, a Jubileumot, amelyet június 5-én a Radnóti Színház mutatott be. A budapesti Városházán közönség előtt elhangzott beszélgetésből azt a részletet idézzük fel, amelyben Tábori a színészekkel való kapcsolatáról beszél.”

  • 1993.06.12. Beszélő (Hetilap – 23.szám), E.I.: Jelentés
    – Színháztörténeti használatra –

    Berlinben február 25. és 28. között rendezték a Budapest – Berlin írótalálkozó második fordulóját. A rendezvény utolsó napján, a Hebbel Theaterben Tábori György (George Tábori) írását Thomas Langhoff, a Deutsches Theater igazgatója olvasta fel, Eörsi Istvánét pedig a szerző személyesen. Langhoff e szövegeket úgy konferálta be mint két utazást a múltba illetve a jövőbe. Eörsi Tábori Györgynek a nőkre gyakorolt hatásáról írt, melynek színháztörténeti jelentősége van.


    Első közlés:

    • Világszínház, 1992.01-02.szám Két utazás. George Tábori: Rabló – pandúr + E.I.: Jelentés – Színháztörténeti használatra

  • 1993.06.12. Népszabadság, E.I.: Hang és visszhang

    A 175 éves Marx tiszteletére rendezett konferencián Eörsinek arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy „Megszüntethető-e az elidegenedés?”. A marxizmus jövőképének összeomlása. Idézetek a Tőkéből hosszú kommentárokkal.

    „Marx hegelianizmusa legyőzte Marx utópizmusát. […] Körülbelül így beszéltem a szóbanforgó Marx-konferencián, és mindezt feldúsítottam – vagy felhígítottam – Időm Gombrowiczcsal című könyvem néhány fejtegetésével. Másnap rövid összegezést olvastam a Népszabadságban előadásomról. […] Hadd másoljam ide a tudósító velem foglalkozó sorait: »Eörsi István szerint a marxizmus jövőképe összeomlott. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy még hosszú ideig csak a kapitalizmus reformja képzelhető el, más társadalmi rendszer nem. Ábrándozni lehet, de fölösleges, a politikusok feladata, hogy finomodjon a kín, mely a társadalom peremén élők osztályrésze.« így is összesűríthető egy előadás.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1993.11.01. (11.szám) Turai Csaba: Események, hírek, híresztelések
    • Népszabadság, 2001.06.16. Vörös T. Károly: Pátosz és irónia

  • 1993.06.14. Népszava, Gantner Ilona: Rosszkedvűnk nyara

    Publicisztika. Gondolatban írt levelek honatyáknak, zsoldosoknak, karrierista kollégáknak. A pártállam megszűnése után megmaradt klikkekről, szekértáborokról.

    „Pedig a levél- vagy cikkírás — ahogy Eörsi István is állítja a legfrissebb Kritikában — sokat segíthet a tartás, rossz közérzet feloldásában. Mint írja: »Elhatároztam, hogy módszeresen kiírom magamból irodalmi sérelmeimet. Papírra kopogtam vagy tizenöt oldalt, ettől megkönnyebbültem…« Ám Eörsi később átolvassa a »sérelmi szöveget« és alaposan kiröhögi önmagát, amiért »keserű pillanatában« mellre szívta mindazt, ami egy hülye viccel is elintézhető. […] De azért a »sértés tüskéje« a »kiírás« után is ott rejtőzködhet Eörsi István gondolataiban. Különben miért emlegetné négy év múltán is azt a bizonyos 1989-es írószövetségi ügyet. Amikor az írók Választmánya megtagadta tőle a József Attila-díjat. Noha abban az esztendőben több kötete jelent meg, köztük a lehető legszemélyesebb, legfájdalmasabb, az Emlékezések a régi szép időkre című börtönmemoárja.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 1993.06.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal

  • 1993.06.16. (138.szám) Somogyi Hírlap, A kalap és a villamos

    Az 1992-es év gyermekkönyve különdíját Eörsi István kapta A kalap és a villamos című gyermekverskötetéért. Ebből a kötetből két vers idézése.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe bírja a könyv címét.

  • 1993.06.18. Népszabadság, Tudósító: Zalai nyár

    Tudósítás a Zalai Nyári Színház programsorozatáról.

    „A város határában lévő, népszerű Alsóerdőn mutatják be Moliére Képzelt betegének balett-komédia változatát, Eörsi István Széchenyi és az árnyak című drámáját pedig az egervári kastélyban láthatják a nézők. […] A nyári fesztivál záróeseményeire augusztus 28-án kerül sor. Ekkor mutatja be a Reflex Színpad a Huligán Antigoné című musicalt, amelynek szintén Eörsi a szerzője és Hajdú Sándor írta a zenét.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.