EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.12.07. Beszélő (Hetilap – 49.szám), Dömötör István: Nyílt levél az állítólagos „kemény mag”-hoz
    Vannak kiutak? (Vita az SZDSZ-ről)

    Pető Ivánnak címzett nyílt levél.

    „Iván! Eddig úgy tudtam, mert írtátok és mondtátok, hogy az SZDSZ-nek az MDF-et kell legyőznie, s nem pedig a megválasztott elnököt, Tölgyessy Pétert.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.10.07. E.I.: Eszdéeszmefuttatás – Kistől Tölgyessyig
    • Beszélő, 1991.11.30. (Hetilap – 48.szám) E.I.: Szóvá teszek egy ízléstelenséget

  • 1991.12.09. Hajdú-Bihari Napló, Dombrovszky Ádám: „Propaganda-hadjárat kezdődik ellenem”
    Bertha Zoltán országgyűlési képviselő véleménye megtámadása kapcsán

    Bertha Zoltán reflexiója Eörsi István 168 órában róla alkotott mondataira, amelyek szerinte nem felelnek meg a valóságnak, feleslegesen sértegeti őt: „Rossz kedvvel tölt el az is, hogy olyan jelölteket jelöltek például ügyvivőnek, igaz, nem választották meg őket, mint például Bertha Zoltánt. Aki egyetlenegyszer sem szavazott együtt a szabad demokratákkal. A reprivatizációs törvényben a kisgazdákkal szavazott, az egyházi reprivatizációs törvényben a kereszténydemokratákkal, a Zétényi—Takács-féle törvényben az MDF-fel. Egy pillanatig sem árulta el, hogy bármilyen köze volna az SZDSZ elveihez. Ilyen embert jelöltek ügyvivőnek!”.

    Előzmény:

    • Mai Nap, 1991.12.02. (282.szám) Nagy N. Péter: Humor
    • 168 óra, 1991.12.03. (48.szám) Ocsovai Gábor: A B-közép bevonult a politikába

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • 168 óra, 1991.12.10. (49.szám) E.I.: Tisztelt 168 óra!
    • 168 óra, 1991.12.17. (50.szám) Kerényi László: Tisztelt Mester Ákos!
    • Beszélő, 1991.12.21. (Hetilap – 51-52.szám) Farkas Zoltán: T. Szerkesztőség!
    • 168 óra, 1991.12.24. (51-52.szám) Pálfy István: A csurgói fakereskedő fenyőfája
    • Mozgó Világ, 1993.08.szám Farkas Zoltán: Ki fog itt kormányozni?

  • 1991.12.09. Népszabadság, Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    Még mindig az undorról

    Vita. A Zétényi–Takács törvény. 1956 november 4-e után nem csak aktív árulók és támogatók voltak, ahogyan azt Eörsi állítja. Zimányi saját zárkaélményeivel indokol. Eörsi érveit Torgyán Józseféhez hasonlítja, demagógnak tartja. Ki mindenki csatlakozott Eörsi véleményéhez?

    „Hadd kérdezzem meg, hogy az undor miért nem akkor fogott el, amikor atyai mestered, Lukács György 1967-ben belépett abba a pártba, amely régi elvtársait megölte, illetve börtönbe csukta?”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.16. Eörsi István: Az Undor
    • Népszabadság, 1991.11.22. Lázár István: Ultiparti
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.02. Lázár István: Nagyon rövid replika
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...; E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Népszabadság, 1991.12.23. Veres István: Még mindig az undorról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma
    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?

  • 1991.12.10. (289.szám) Somogyi Hírlap, K. J.: Rajhona, a testőr

    Beszélgetés Rajhona Ádámmal színpadi szerepeiről, a groteszk iránti érzékenységéről, a skatulyázásokról, a negatív szerepekről, a kortárs drámairodalomról. Fotó: Rajhona Ádám A testőr címszerepében

    „Jó volna végre kortárs színházat csinálni. Ez az utóbbi időben az egyik legnagyobb csalódásom. Azt hittem, a rendszerváltás kezdetén, végre előkerül az összes fióknak írt színdarab. Azóta kiderült, ez hiú remény. A fiókban (szinte) semmi sem volt. Eörsi talán a kivételek egyike, akinek tavaly Veszprémben Párbaj egy tisztáson című darabját vittük színre ősbemutatóként.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.12.10. (49.szám) 168 óra, E.I.: Tisztelt 168 óra!

    Olvasói levél. Az előző számban Eörsi tévesen írta, hogy egy tatabányai ismerőse gondolata: „betaposni a kommunistákat a földbe”. Nem tatabányai az illető.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1991.12.03. (48.szám) Ocsovai Gábor: A B-közép bevonult a politikába 


    Reagálás:

    • 168 óra, 1991.12.17. (50.szám) Kerényi László: Tisztelt Mester Ákos!


  • 1991.12.14. (293.szám) Kisalföld, K. J.: Rajhona a testőr
    „Jó volna kortárs színházat csinálni”

    Beszélgetés Rajhona Ádámmal szerepeiről, a groteszk iránti érzékenységéről, a negatív szerepekről, a kortárs drámairodalomról, a kortárs színházról, amelyben csalódott.

    „Azt hittem, a rendszerváltás kezdetén, végre előkerül az összes fióknak írt színdarab. Azóta kiderült; ez hiú remény. A fiókban (szinte) semmi sem volt. Eörsi talán a kivételek egyike, akinek tavaly Veszprémben Párbaj egy tisztáson című darabját vittük színre ősbemutatóként. Közismert tény, hogy ez a hiány nemcsak a drámairodalomban ilyen látványos.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.12.14. Népszabadság, Pünkösti Árpád: KGY meglátogatja AGY-t

    „Hónapon át hordtam az üzenetet Konrád es Aczél között.” A párbeszédek, üzenetek leírása a szerző gondolatainak kiegészítésével.

    „– Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. […] – Két író esett teljes tilalom alá – mondja Konrád György és Eörsi István. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei.)

    – Miért? Szóltak? – kérdi KGY.

    – Magánál Jalta miatt. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani, hogy Moszkvában őrjöngenek, hogy kirobbantja a harmadik világháborút. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták.”

  • 1991.12.14. Népszabadság, Vezér Erzsébet: Egykor és most

    Aláírások és megtorlások a Kádár-rendszerben és most. A Charta 77 esetén keresztül érzékelteti, milyen zaklatásoknak, megtorlásoknak voltak kitéve az aláírók. Eörsi István említése.

  • 1991.12.17. (50.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: A Beszélőnek nehéz
    Verseny a sajtóért
    Legális lapot sem könnyű csinálni

    A Beszélő 10 éves jubileumán beszélgetés Petri Györggyel, Kőszeg Ferenc főszerkesztővel és Solt Ottiliával, a lap egyik alapítójával.

    Fotók


  • 1991.12.17. (50.szám) 168 óra, Kerényi László: Tisztelt Mester Ákos!

    A tatai SZDSZ ügyvivő testülete elnökének olvasói levele. Nem tatabányai, hanem tatai ismerősről beszélt Eörsi István az SZDSZ küldöttgyűlésén történtekről, a B-középről, Tölgyessy Péterről.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1991.12.03. (48.szám) Ocsovai Gábor: A B-közép bevonult a politikába
    • 168 óra, 1991.12.10. (49.szám) Eörsi István: Tisztelt 168 óra


  • 1991.12.17. Népszava, Várhegyi Andrea: Az első szoknyaszerep
    Egy perc Helyey Lászlóval

    Beszélgetés Helyey Lászlóval. Miért jött el a kaposvári Csiky Gergely Színházból? Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjában vállalt szerepéről. Fotó

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.12.18. Kurír (reggeli kiadás), Révi Judit: Est – Lapokról

    A Graffiti mozi programjáról, a BUKSZ folyóirat-kávéházról. Beszélgetés az új lapokról, a reklámokról, színikritikákról. Milyen bírálatokat közölnek a lapok? Eörsi: „…én például egyszer megírtam, kérdeztem, milyen lehet az a Tandori-fordítás, ami hetven oldallal hosszabb, mint az eredeti mű... Az írók igenis védett állatok gyér erdeinkben...”

  • 1991.12.18. Népszabadság, Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...
    E.I.: Eloszlatok egy félreértést
    Szabó Sándor: Hurutos indulatok

    Eörsi Vitányival, Lázárral, Hajdúval, Zimányival folytatott vitájáról. Gyertyán a Kádár-rendszer iránti hűség motivációiról, a Lex Zétényiről, az ultizásról, Lukács Györgyről, a Valóságról, Hajdúról, Csoóriról, Lázárról. „Eörsi pénzért csak kéziratot adott s nem politikai szolgálatokat.”

    Szabó Sándor Eörsi undoráról, a kollaborálásokról, a Lex Zétényiről, Lukács életművéről. A Valóságról.

    Eörsi Zimányi aggodalmairól. Nem tartja őt a kádárizmus támogatójának. Miért ellenzi a Zétényi-törvényt? „Én többet szeretnék elérni, mint a most elfogadott kótyagos törvény. Kilátástalan jogi igazságtétel helyett valódi erkölcsi igazságtételt kívánnék, hogy kialakulhasson végre ebben az országban az erkölcsi értékek egészséges hierarchiája.”

    • Eörsi Kardosnak írt leveleit a Leveleskönyv című kötetben találhatja. A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.22. Lázár István: Ultiparti
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.02. Lázár István: Nagyon rövid replika
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.23. Veres István: Még mindig az undorról
    • Mozgó Világ, 1993.12.szám Sükösd Mihály: Folyóirat és történelem
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?

  • 1991.12.18.Magyar Narancs, E.I.: A helyzet; átirányítottak a Narancshoz

    (Eörsi István Bod Péter Ákos, új MNB-elnök alkalmatlanságáról írt cikkét a Népszabadság megcenzúrázta.)

  • 1991.12.20. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    Olvasási szokásairól, az irodalom és a dráma hatásáról, Gombrowicz Naplójának újraolvasásáról. Az „én” szó jelentőségéről.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.12.21. Beszélő (Hetilap – 51-52.szám), Farkas Zoltán: T. Szerkesztőség!

    „A Beszélő kifogásolta, hogy ha már közöltük Ocsovai Gábor Eörsi Istvánnal készült interjúját, miért nem jelentettük meg a lapban Rádai Eszter beszélgetését is Solt Ottiliával.” Farkas válaszai a Beszélő vádjaira.


    Előzmény:

    • 1991.12.03. (48.szám) 168 óra, Ocsovai Gábor: A B-közép bevonult a politikába

  • 1991.12.23. Népszabadság, Veres István: Még mindig az Undorról

    Vita Eörsi Istvánnal. Védelmébe veszi apját, Veres Pétert és a többi írót. Háy Gyuláról. Szakmai irigységgel magyarázza Eörsi írását.

    „Mennyire ismeri ön apám erőfeszítéseit Kádáréknál a lecsukott írók szabadon engedéséért, a nép és nemzet nyugalmának, az akkori élet normalizálásának érdekében? Ezeket Kádáréknak nemcsak személyesen, hanem írásaiban is felvetette.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.16. Eörsi István: Az Undor (és az itt felsorolt cikkek)

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1993.12.szám Sükösd Mihály: Folyóirat és történelem

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban? (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1991.12.24. (51-52.szám), 168 óra, Pálfy István: A csurgói fakereskedő fenyőfája

    Publicisztika. A családokat is megosztó politikáról, az SZDSZ-en belüli platformokról. Eörsi szerint a párt közgyűlésén megjelent a fradista B-közép. Az MDF-en belüli áramlatokról.


    Előzmény: 

    • 168 óra, 1991.12.03. (48.szám) Ocsovai Gábor: A B-közép bevonul a politikába


  • 1991.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Verseket idézek

    Miközben Karácsony közeledtével mindenki a szeretetről prédikál, a világban háborúk vannak, idehaza pedig elharapódzik az uszítás. József Attila és Bertolt Brecht idézése. Fotó

  • 1991.12.24. Népszabadság, E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    1990 szeptemberi bejegyzés

    Részlet egy készülő kötetből. Gombrowicz Argentínában vészelte át a háborút, haláláig haza se látogatott. Emigrációjában egy lengyel irodalomról szóló esszét olvasott. Nem lehet Miczkiewiczet Dantéval vagy Shakespeare-rel összehasonlítani. Eörsi tanítónénijének listája az írókról, költőkről, amelyben Petőfi az ötödik helyet foglalja el, és még előkelőbb helyen lenne, ha több nyelvre lefordítanák. Gondolatok az identitásról az amerikai szabadtéri teniszbajnokság nézése közben. Teller és Ady. Ajtósi-Dürer (Albrecht Dürer – Ajtósi Adalbert) és József Attila eredete. 1956. október 24-éről 25-ére virradó éjszaka „Szepesi György felszólította a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert, mert igazságukkal veszélyeztetik olimpiai csapatunk nyugodt felkészülését. […] Az Írószövetséget egyébként szovjet tankok fogták körül, nem kis mértékig nyugtalanítva az érzékeny idegrendszerű alkotókat. »Nézz ki, ott vannak-e még?« – kérlelt Zelk Zoltán költő, akit – mivel már ötvenéves volt – öreg embernek tekintettem. Kérése mégis meglepett, hiszen mindketten három lépésre voltunk az ablaktól. »Miért nem nézel ki te?« – »Hogyhogy? Hát lőnek!« – válaszolta felháborodottan Zelk.” Zelk szidta Lukács Györgyöt, amit Eörsinek címzett, s többen kozmopolitizmussal vádolták. Fotó

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.12.27. (52.szám) Pesti Műsor, FRIEDRICH DÜRRENMATT: A nagy Romulus

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Fővárosi Operett Színházban. A tragédia címlapja. Dramaturgiai munkák: Eörsi István, Mohácsi János. Rendező: Mohácsi János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.12.30. Magyar Hírlap, Stefka István: Játsszunk mumust?

    A kormányt kritizálják, amiért a Magyar Rádió bevezette új műsorstruktúrájában helyet kíván magának. Mihancsik Zsófia szapulása, aki szerint Stefka lépten-nyomon lekommunistázza Gombár Csabát – ezért mumusnak érzi saját magát. „Nem az MDF szekerét tolom, csupán a kormány pozitív törekvéseit támogatom.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.19. Mihancsik Zsófia: Elakadt reformok a rádióban – nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.01.03. Eörsi István: Kanfölény
    • pestisracok.hu, 2020.05.25. Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)
    • pestisracok.hu, 2020.06.01. Stefka István: „Eörsi István szerint utcalányok voltunk” – Lejáratás és élet-halál küzdelem (Médiaháború, 9. rész)

  • 1991.12.szám Nagyvilág, Hírek a világból

    Részlet. A Szlovén Íróegyesület közép-európai írótalálkozója Vilenicában. A találkozó résztvevői díjazottjai. A felolvasóesteken szerepelt többek közt Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a VILENICA szót.

  • 1991.12.szám Színház, P. Müller Péter: Ki szavatol a birodalom tartósságáért?
    DÜRRENMATT: A NAGY ROMULUS

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című előadásról. A dramaturg: Eörsi István és Mohácsi János, a rendező: Mohácsi János.

    „A darabválasztás — a mű témájának időszerűségét tekintve — kifogástalan. […] Mohácsi Jánosnak és Eörsi Istvánnak a szövegen végzett dramaturgiai munkája ugyancsak ezt az aktuálpolitikai jelentőséget hangsúlyozza és érvényesíti. Ennek eredményeként a szöveg és az előadás a politikai pamflet és a színpadi publicisztika stílusát képviseli. […] Az előadás legerőteljesebb rétege a szöveg, nemcsak Dürrenmatté, hanem Eörsié és Mohácsié. Ez a szöveg, utalásaival, kiszólásaival és poénjaival, politikai olvasatra és értelmezésre csábít. Ez azonban nem színházművészeti kérdés, továbbá nem a színműbírálat kompetenciája.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.