EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.11.24. Népszabadság, Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”

    Reflexió a Kritika októberi számában megjelent Eörsi-cikkre. Eörsi kádárizmussal kapcsolatos gondolatairól, melyet az egyedül lehetséges iszonyatnak nevez. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról. 56 és a nagyhatalmak.

    „A kádárizmussal egyet nem szabad tenni: úgy ahogy van, elfelejteni. Az egyedül lehetséges iszonyat Eörsi könyörtelenül fontos és pontos jelölése. Egy sodródó politika, amely csak a nagyhatalmi farvizeken való fennmaradásra rendezkedik be, végül nem is juthat máshová, csak a csapdához.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Cigányfúró, 1995.02.szám (április) E.I.: Múltszemlélet – magyar módra
    • Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • Magyar Hírlap, 2006.12.23. Szigethy András: Az egyedül lehetséges iszonyat
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

  • 1990.11.26. Kurír (reggeli kiadás), Varjas: A hercegkisasszony forró pamutnadrágja
    Premier

    Színikritika a Katona József Színházban bemutatott Bertolt Brecht darabról, a Turandotról. Rendező: Zsámbéki Gábor, fordító: Eörsi István. 

  • 1990.11.26. Népszabadság, M. G.: Tuik

    Színikritika. Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa (fordító: Eörsi István) – Bertolt Brecht – Katona József Színház.

    „Pénteken végre a Katona József Színház bemutatta Brecht paraboláját, aminek szerencsésen szemtelen fordításával Eörsi évek óta hiába házalt.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.26. Pesti Hírlap, SIKER ÚJVIDÉKEN

    Rövidhír a Nemzeti Színház vendégszerepléséről.

    „…Slawomir Mrozek az Arckép című színművét és Eörsi István Antigonéját adta elő.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1990.10.31. (26.szám) Az Újvidéki Színház 1990 novemberi műsora
    • Népszava, 1990.11.23. takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban
    • Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    • Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.27. Népszava, T. I.: Tantörténet a tuikról

    Brecht Munkanaplójában a kettős tudatáról. A Turandot (avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa) születéséről, bemutatásának körülményeiről. Brecht Turandotja tantörténet. A Katona József Színházban Zsámbéki Gábor rendezésében, Eörsi István fordításával adják elő. Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.29. Magyar Napló (48.szám), Kappanyos András: A szélcsend iránya

    Könyvkritika Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötetéről.

    „Eörsi István nagyobb ember, mint költő. Megkockáztatnám, hogy jobb prózaíró, mint költő. Egy művelt, szellemes és tehetséges embernek miért ne lenne jó a prózája. De abból az attitűdből, ahogyan versei szemlátomást készülnek, igen elvétve születik csak nagy költészet. […] Eörsi István nagy ember, és e költészetben az a jó, hogy Eörsi István nyilvánul meg rajta keresztül. És az a rossz, hogy Eörsi Istvánon keresztül nem nyilvánul meg a Költészet.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.11.30. (281.szám) Pest Megyei Hírlap, K. Z.: Ezt látni, hallani kell
    PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE

    Gödöllőn rendezik meg a stúdió- és alternatív színházi találkozót. Programismertető.

    „December 3-án, este 9 órai kezdettel Eörsi István Sírkő és kakaó című színdarabját az egri Gárdonyi Géza Színház együttese állítja színpadra.”

  • 1990.11.szám Alföld, Vasy Géza: Értékek és közvetítők

    Tanulmány az irodalom helyzetéről a rendszerváltás korában.

    „… a rendszerváltás nem az irodalomban, legfeljebb az irodalompolitikában követeli meg a váltást […] Az 1945 utáni időszak hivatalos értékelő hangsúlyait a következőképp vázolnám fel: negyvenes évek második fele: érték a demokratikus irodalom, ötvenes évek: a pártos irodalom, hatvanas évek: a pártos és szocialista irodalom, hetvenes évek: a szocialista és elkötelezett irodalom, nyolcvanas évek: minden emberközpontú mű, kivéve azokat, amelyek kétségbe vonják a fennálló hatalmat (mint Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Konrád György, Nagy Gáspár stb.).”

    Reagálás:

    • Alföld, 1991.04.szám Gyurkovics Tibor: Isten kifogja a maga halait

  • 1990.11.szám Filmvilág, Kozma György: Valahol
    Warhol

    Esszé Warholról.

    „Emlékszem, volt pár éve egy horror-est Eörsiéknél, mert itt volt a Ginsberg, tőlünk mentünk oda, zavaromban felkaptam egy gitárt és énekelni kezdtem, életemben először, mert a Baksa csak pár hónapja szólt; gitár-akkord tanulás kötelező... Szóval, jövünk ki, és Ginsberg, még a liftben, miközben meséli, hogy ő nem tudott Bob Dylantól megtanulni gitározni, hozzáteszi: »Azt ne hidd, hogy mi lettünk volna valakik, ha nem írtunk volna egymásról.«”

  • 1990.11.szám Színház, Stúdió- és alternatív színházak találkozója Gödöllőn

    Rövidhír. A meghívott darabok közt van Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabja is.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.szám Színház, Szántó Judit: Színház a pártok fölött

    Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójával az elmúlt évadról, rendezéseiről, a kritikusok fanyalgásairól, politizálásról, Csurkáról, Eörsiről, Brechtről.

    „Mindhárom szerző közéleti szereplésében, cikkeiben, politikai megnyilatkozásaiban élesen polemikus, direkten politizáló – de amikor mint írók ültek íróasztalukhoz, ezek az állásfoglalások résszé váltak, feloldódtak valamiben, ami sokkal nagyobb és egyetemesebb.”

  • 1990.11.szám Tiszatáj, Vekerdi László: Sándor Iván: A föld alá vitt tények üzenete

    Könyvkritika Sándor Iván A föld alá vitt tények üzenete című esszékötetéről. Az írás a rendszerváltás időszakában a történelmi múlt elhallgatott tényeinek és a kollektív emlékezetnek a fontosságát elemzi.

    „Bevalljuk vagy se, leginkább tán épp ez a »frivol heroizmus« volt a nyolcvanas években sok színben kikristályosodó ellenzéki gondolkozás közös szellemi háttere. S ha ezt valaki olyan mélyen megérezte, mint Sándor Iván, szükségképpen kellett eljutnia Németh Lászlóig. De mutatis mutandis Csoóri Sándor, Konrád György, Eörsi István vagy Esterházy Péter is ugyanezzel az »Ideje már« természetességgel keresi a kiutat a nyolcvanas években szemmel láthatóan újból egyszerre bezáruló és repedezni kezdő csapdahelyzetből, s nyomukban vagy velük egy egész nemzedék; meglehet, éppen ez a Leperegnek a nyolcvanas évek háttere.”

  • 1990.12.02. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    Két színvonalas előadással, Az arcképpel és Eörsi István Antigonéjával Újvidéken vendégszerepeit a budapesti Nemzeti Színház

    Színikritika a két előadásról (Mrozek: Az arckép – rendező: Gábor Miklós. Eörsi István: Antigoné – rendező: Csiszár Imre). A szerzőnek a macskakőről a kaposváriak Marat/Sade-ja jut eszébe.

    „Eörsi István átírta Szophoklész tragédiáját, ha nem is szituációiban magyar viszonyokra, mert a szituáció egyetemes, azonban nyelvében, fogalomkészletében magyarrá vélt ez a görög tragédia.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1990.10.31. (26.szám) Az Újvidéki Színház 1990 novemberi műsora
    • Népszava, 1990.11.23. takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban
    • Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    • Pesti Hírlap, 1990.11.26. SIKER ÚJVIDÉKEN
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.12.03. Népszabadság, Pogonyi Lajos – Rab László: Kis János: A világnézet magánügy
    Éles viták Szombathelyen az SZDSZ helyzetéről, céljairól
    P. L.: Tapsrend
    A hit és a világnézet magánügy

    Az SZDSZ országos küldöttértekezletén megválasztották a párt vezető testületeit. Éles viták Szombathelyen a párt helyzetéről, céljairól. Tölgyessy Péter, Kis János, Soós Károly Attila, Szabó Miklós, Bauer Tamás, Mécs Imre, Pető Iván és Solt Ottília beszéde. Eörsi sok mindenben egyetért Kis János SZDSZ-elnökkel, de nem szabad mindenestül elutasítani az elmúlt negyven évet, mert akkor a Horthy-rendszerhez mennénk vissza. Az MSZP-re nem szavazóknak, de a jobboldalt sem választóknak kell reményt adnia az SZDSZ-nek.

    A hit és a világnézet magánügy: Kis János nyilatkozata a kongresszus után.

    Tapsrend (keretes). Ki, milyen erősségű tapssal fogadta Tölgyessy Péter elemzését? Eörsi a hosszú ideig tapsolók között volt.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1990.12.03. Csala Péter: Újra Kis János az SZDSZ elnöke

  • 1990.12.03. Népszava, Csala Péter: Újra Kis János az SZDSZ elnöke
    Tölgyessy, Solt és Eörsi nem tagja az ügyvivő testületnek
    — Újak: Hankó, Faragó és Wekler

    Beszámoló az SZDSZ országos küldöttgyűléséről. Rövid beszélgetés Tölgyessy Péterrel. Miért nem vállalta a jelöltséget. A küldöttgyűlést nem kívánja értékelni. Rajta kívül nem vállalta az ügyvivő jelöltséget Solt Ottília és Eörsi István sem. Eörsi azzal indokolja döntését, hogy írni akar, az ügyvivőség pedig egész embert kíván. Az SZDSZ a szakszervezetekről.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1990.12.03. Pogonyi Lajos – Rab László: Kis János: A világnézet magánügy

  • 1990.12.05. (49.szám) Pesti Műsor, Szóváltás a szamizdatról
    NAPLÓ 1977–82

    A Radnóti Színházban tervezett est címlapja. A résztvevők között van Eörsi István.

    • A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett – 1978) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja A NAPLÓ szót.

  • 1990.12.06.Magyar Narancs, Marton László Távolodó: Ex-Symposion

    (Az EX Évkönyv 1990 megjelenése kapcsán az Új Symposionról és az évkönyvről.)

  • 1990.12.08. Beszélő (Hetilap – 48.szám), Az SZDSZ küldöttgyűlésen megválasztott ügyvivői

    Lista és rövid életrajzok. Az SZDSZ Tanácsának húsz országosan választott tagjai között van Eörsi István.

  • 1990.12.08. Beszélő (Hetilap – 48.szám), Nagy W. András: Szeta-aukció, 1980
    Érzelmes utazások 3.

    1990. december 8-án aukciót tartanak a Szeta javára. A Tíz évvel ezelőtti aukció felidézése, amikor is az aukció „védnöke” nem a köztársasági elnök, hanem a politikai rendőrség volt. Akkor a szetásokat beidézték, és illegális szervezkedés címén rendőri figyelmeztetésben részesítették. A hivatalos álláspont szerint ugyanis a szocializmusban nincsenek, mert nem is lehetnek szegények. „Nagy Bálint azt szervezgette, hogy a Szeta ne kéregetésből, hanem kulturális rendezvényekből, jótékony koncertekből, aukciókból jusson a pénzéhez.” Ezt azonban az MSZMP felső vezetése nem nézte jó szemmel, épp ezért rendőri akciókkal figyelmeztették őket. Betiltották Kocsis Zoltán jótékony célú koncertjét, és az Ipartervet is bezárták és gondosan őrizték a belügyesek. Ekkor magánlakásokba húzódtak vissza, és ott hallgatták meg az előadásokat – köztük Eörsi Istvánét. A képzőművészek adományainak köszönhetően jelentős mennyiségű alkotást gyűjtöttek össze, amikből az aukciókat kívánták megszervezni. Bereczky Loránd és Somogyi Győző alkudozása az aukcióról. 

  • 1990.12.08. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: A káosz próféciája

    Színikritika. Bertolt Brecht: Turandot, avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa a Katona József Színházban. Magyar szöveg: Eörsi István, rendező: Zsámbéki Gábor.

  • 1990.12.11. (195.szám) Somogyi Hírlap, Szerdán élő Állatfarm – a televízióban

    Rövidhír. A televízióban bemutatják a kaposvári Csiky Gergely Színház George Orwell—Peter Hall: Állatfarm című darabját. A rendező: Ascher Tamás, a fordító: Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.12.11. os.mti.hu, Hetvenhét magyar állampolgár nyílt levele Ion Iliescunak, és Petre Romannak - 1. rész

    Tiltakozás Tőkés László és Sütő András ellen indított romániai hajsza ellen. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TŐKÉS LÁSZLÓ

  • 1990.12.12. (50.szám) Pesti Műsor, Eörsi István: EGY TISZTÁSON

    Eörsi darabjának ősbemutatója a veszprémi Petőfi Színházban. A darab címlapja. A rendező: Paál István.

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson. Történelmi tragibohózat két részben (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.12.12. Fejér Megyei Hírlap, (OS): Hetvenhét magyar állampolgár nyílt levele Ion Iliescunak és Petre Romannak

    Nyílt levél, amiért vizsgálatot indítanak Tőkés László és Sütő András ellen. Az aláírók között van Eörsi István is.

    „Azzal vádolják őket, hogy Romániát súlyosan sértő kijelentéseket tettek. […] A magyarság két kimagasló vezetője: Tőkés László és Sütő András ellen indított hajsza ellentétes Helsinki szellemével, és komoly akadályokat gördíthet — minden szinten — a román—magyar párbeszéd elé.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TŐKÉS LÁSZLÓ

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.