EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.10.szám Színház, A színikritikusok díja 1989/90

    A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: Az Interjú. A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.11.0.3 (44.szám) Képes 7, Varjas Endre: Szoknyaszerep – a hatalom
    Színház

    Színikritika, és Eörsi István beszél az egri Gárdonyi Géza Színházban bemutatott Sírkő és Kakaó című darabjáról, amit 1966-ban írt, és 1969-ben mutatták be először. A darab aktualitásáról: „Annak idején tudniillik arról volt szó, hogy milyen nehéz, csaknem lehetetlen elviselni az életet a hatalom nyomása alatt, ma már viszont többről: a felszabadulás, a szabadság nehézségeiről is.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.11.01. (8.szám) Kincskereső, Christian Morgenstern: A két párhuzamos

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1990.11.02.Livres Hebdo, La bibliothéque die Lettre Internationale

    ("Ah! le bon vieux temps")

  • 1990.11.07.Magyar Narancs, E.I.: Három példa
    (Részlet az Időm Gombrowiczcsal című készülő könyvből. 1991. júliusi feljegyzés.)

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.11.10. (264. szám) Kisalföld, Pass András: Ivan Gyenyiszovics igazsága
    Szolzsenyicin-tanulmányok

    Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című novellájának egykori fogadtatása. Lukács György Szolzsenyicin-tanulmányok című kötetének kritikája.

    „Mindig emlékezni fogok arra a lenyűgözően kedves öregemberre, aki halála előtt néhány hónappal életéről vallott, és aki könnyedén belement a legtiszteletlenebb ellenvetésekbe, sőt szinte provokálta a vitát, melyben Eörsi István kihívásai révén bőven lehetett része. És azt sem szabad elfelejteni, hogy tanítványai közül került ki a demokratikus ellenzék tekintélyes része, és tanítványait úgy tanította meg gondolkodni, hogy bírálhassák, sőt mára akár meg is tagadhassák a mestert.”

  • 1990.11.12. Népszava, Gantner Ilona: Séta a léc alatt

    Az igazság bajnokairól. Václav Havel levelei a börtönből feleségének. A szerzőt elszomorította, hogy Eörsi, a Kritikában megjelent írásában felemlegette „Csurka papa nem éppen baloldali ténykedését”. 

    „Számomra két Csurka István létezik. A tehetséges író — és a kevésbé tehetséges politikus. […] Mindamellett azt sem kedvelem, ha Csurkát »érdemein felül« támadják. Mint például Eörsi István a legújabb Kritikában. Legalábbis, amikor elolvastam Eörsi Az elfojtás és elfojtása című visszapillantóját, s annak is a Cs. betűvel jelölt, túlontúl vitriolos fejezetét — kissé elszomorodtam. S arra gondoltam: »Lám csak, a szellemes, okos Eörsi sem képes fölülemelkedni a hétköznapi haragvásokon.« Pedig bölcsebbnek véltem. Nagyvonalúbbnak. Noha tudtam, hajlamos a gonoszkodó kiszólásokra. Hisz Eörsi is — akárcsak Csurka — egy-egy jó poénért olykor eladná a lelkét is.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Cigányfúró, 1995.02.szám (április) E.I.: Múltszemlélet – magyar módra
    • Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója (és az itt felsorolt cikkek)
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

  • 1990.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mándy és Orbán

    Glossza. Mándy Iván önéletrajzi ihletésű novellájában (Holmi, 1990. június) arról ír, hogy 1979 őszén egy lány rá akarta bírni, hogy tiltakozzon a Charta 77 perében hozott ítéletek ellen, de ő gyáva volt ahhoz, hogy aláírja az ívet. Eörsi szerint nagyon bátor tett volt ezt leírnia Mándynak. Orbán Ottó versben magyarázta meg (Holmi, 1990. október, Orbán: Két szó között a résen), miért nem írta alá az ívet. „[Orbán] 1980-ban le akarta beszélni a Magyarországra látogató Allen Ginsberget minden politikai megnyilatkozástól. Hosszan magyarázta még ismertebb amerikai kollégájának, hogy ellenzékieskedéssel mi magyarok csak ronthatunk a helyzetünkön.” Akkor költőként a kormányzattal való lojalitást propagálta, és ez nem is zavarta. „Nem azt nehezményezem, hogy Orbán Ottó nem volt bolond. Kockázatra erkölcsileg senki sem kötelezhető. De miért ékesíti utólag döntését a költészet sugárkoszorújával?” Miért ajánlotta Orbán éppen ezt a versét Mándy Ivánnak?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1990.11.23. (47.szám) Orbán Ottó: Válasz Eörsi Istvánnak; Helyi szokások
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1991.02.05. (40.szám) Bányai János: Novella, vers; „egyébként remekmű”

  • 1990.11.19.Rádió- és Televízióújság, E.I.: Időszerű "mese"

    (Gáli József: Szabadsághegy című darabjáról, annak időszerűségéről.)
    Előzmény:
    Irodalmi Újság, 1956.10.20. Eörsi István: Gáli József: Szabadsághegy

  • 1990.11.21. (47.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa

    A színdarab címlapja. Brecht darabját a Katona József Színházban mutatják be. Magyar szöveg: Eörsi István. Rendezte: Zsámbéki Gábor.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1991.02.szám E.I.: Bevezető egy politikai drámához. Bertolt Brecht: Turandot avagy A szerecsenmosdatók kongresszusa
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.23. (47.szám) Élet és Irodalom, Orbán Ottó: Válasz Eörsi Istvánnak
    Helyi szokások

    Vers.

    Reflexió Eörsi Orbánt ért kritikájára a Két szó között a résen című (Holmi, 1990. október) verse miatt.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.11.16. (46.szám) E.I.: Mándy és Orbán


    Reagálás:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1991.02.05. (40.szám) Bányai János: Novella, vers; „egyébként remekmű”

  • 1990.11.23. Népszabadság, Varsányi Gyula: Átváltozások
    Drámai interjú Nádas Péterrel
    HULLÁMHOSSZ – VÁLOGATÓ

    Rövid beszélgetés Mihancsik Zsófia szerkesztővel, akinek Szénási Sándorral együtt Átváltozások címmel kétrészes interjúja hangzik el a Kossuth adón. Véleménye Nádas Péterről. Mihancsik emlékezteti Eörsivel készült korábbi rádiós beszélgetésére, amelyben „Az íróról Litván György mondta, hogy az egyik legnagyobb műve: önmaga. Szerintem ez »átjön« az írásain is.” 

  • 1990.11.23. Népszava, takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban

    A Nemzeti Színház az újvidéki magyar színházban vendégszerepel. Eörsi Antigoné feldolgozása is műsoron lesz.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    • Pesti Hírlap, 1990.11.26. SIKER ÚJVIDÉKEN
    • Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.24. (181.szám) Somogyi Hírlap, Varga Zsolt: Színésznő „kettős szerepben”
    Pogány Judit politikáról, színházról és önmagáról

    Beszélgetés Pogány Judittal.  Fotók

    „Elsősorban színész vagyok, de régóta politizálok. Az SZDSZ-be 1988 végén léptem be, akkor már legális szervezet volt, bár adódtak még veszélyhelyzetek. Egy pillanatig nem volt kétséges, hogy őket választom. Hallgattam budapesti ügyvivőiket és programjukat: erősödött a vonzódásom hozzájuk. A döntő hatást mégis színházunk dramaturgja, Eörsi István író tette rám. Beszélgetéseink során fogalmazódott meg egyértelműen: köztük szeretnék lenni.”

  • 1990.11.24. Beszélő (Hetilap – 46.szám), -czki [Gyekiczki András]: Ha szabadon szól a száj
    Képviselők és a szólásszabadság

    A képviselők és a mentelmi jog. Mi esik a mentelmi jog alá? Hol van a képviselői szólásszabadság határa? Izgathat-e közösség ellen? Hova sorolandók be a szélsőséges megnyilvánulások? Milyen értelemben van általános mentelmi joga egy képviselőnek?

    „A mentelmi joggal kapcsolatban köztudomású, hogy a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, büntetőeljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet indítani ellene. Kevesebben tudják, hogy a sérthetetlenség mellett a mentelmi jognak

    fontos része az úgynevezett képviselői felelőtlenség is.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.10.31. E. I.: Szégyen
    • Élet és Irodalom, 1990.12.21. (51–52.szám) E.I.: Tünetek

  • 1990.11.24. Beszélő (Hetilap – 46.szám), Vértessy Péter: Playboy-téboly

    Egyes városokban nem árusítják a Playboyt, mondván: pornográf kiadvány. A Playboy a mai magyar irodalom élvonalbeli szerzői – köztük Eörsi István – írásait közli.

  • 1990.11.24. Magyar Szó, b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    Ma és holnap az Újvidéki Színházban előadják Eörsi Antigonéját, valamint Mrozektól Az arcképet

    Programismertető.

    „Eörsi szociális indulatokkal teli ember, mindig minden írásában közép-európai értelmiségi és szabad gondolkodó. Hitvallása: légy hű önmagadhoz. Drámái között eddig Huligán Antigoné című egyfelvonásosát ismertük erre a témára, fokozott érdeklődéssel várjuk magyar Antigonéját.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1990.10.31. (26.szám) Az Újvidéki Színház 1990 novemberi műsora
    • Népszava, 1990.11.23. takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban
    • Pesti Hírlap, 1990.11.26. SIKER ÚJVIDÉKEN
    • Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.24. Népszabadság, Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”

    Reflexió a Kritika októberi számában megjelent Eörsi-cikkre. Eörsi kádárizmussal kapcsolatos gondolatairól, melyet az egyedül lehetséges iszonyatnak nevez. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról. 56 és a nagyhatalmak.

    „A kádárizmussal egyet nem szabad tenni: úgy ahogy van, elfelejteni. Az egyedül lehetséges iszonyat Eörsi könyörtelenül fontos és pontos jelölése. Egy sodródó politika, amely csak a nagyhatalmi farvizeken való fennmaradásra rendezkedik be, végül nem is juthat máshová, csak a csapdához.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Cigányfúró, 1995.02.szám (április) E.I.: Múltszemlélet – magyar módra
    • Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • Magyar Hírlap, 2006.12.23. Szigethy András: Az egyedül lehetséges iszonyat
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

  • 1990.11.26. Kurír (reggeli kiadás), Varjas: A hercegkisasszony forró pamutnadrágja
    Premier

    Színikritika a Katona József Színházban bemutatott Bertolt Brecht darabról, a Turandotról. Rendező: Zsámbéki Gábor, fordító: Eörsi István. 

  • 1990.11.26. Népszabadság, M. G.: Tuik

    Színikritika. Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa (fordító: Eörsi István) – Bertolt Brecht – Katona József Színház.

    „Pénteken végre a Katona József Színház bemutatta Brecht paraboláját, aminek szerencsésen szemtelen fordításával Eörsi évek óta hiába házalt.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.26. Pesti Hírlap, SIKER ÚJVIDÉKEN

    Rövidhír a Nemzeti Színház vendégszerepléséről.

    „…Slawomir Mrozek az Arckép című színművét és Eörsi István Antigonéját adta elő.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1990.10.31. (26.szám) Az Újvidéki Színház 1990 novemberi műsora
    • Népszava, 1990.11.23. takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban
    • Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    • Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.27. Népszava, T. I.: Tantörténet a tuikról

    Brecht Munkanaplójában a kettős tudatáról. A Turandot (avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa) születéséről, bemutatásának körülményeiről. Brecht Turandotja tantörténet. A Katona József Színházban Zsámbéki Gábor rendezésében, Eörsi István fordításával adják elő. Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.29. Magyar Napló (48.szám), Kappanyos András: A szélcsend iránya

    Könyvkritika Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötetéről.

    „Eörsi István nagyobb ember, mint költő. Megkockáztatnám, hogy jobb prózaíró, mint költő. Egy művelt, szellemes és tehetséges embernek miért ne lenne jó a prózája. De abból az attitűdből, ahogyan versei szemlátomást készülnek, igen elvétve születik csak nagy költészet. […] Eörsi István nagy ember, és e költészetben az a jó, hogy Eörsi István nyilvánul meg rajta keresztül. És az a rossz, hogy Eörsi Istvánon keresztül nem nyilvánul meg a Költészet.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.11.30. (281.szám) Pest Megyei Hírlap, K. Z.: Ezt látni, hallani kell
    PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE

    Gödöllőn rendezik meg a stúdió- és alternatív színházi találkozót. Programismertető.

    „December 3-án, este 9 órai kezdettel Eörsi István Sírkő és kakaó című színdarabját az egri Gárdonyi Géza Színház együttese állítja színpadra.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.