EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.10.03. (23.szám) 168 óra, Szabó Sándor: Tisztelt Mester Ákos!

    Olvasói levél az aczéli kultúrpolitikáról, Eörsiről, Hernádiról, Jancsóról.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1989.09.19. (21.szám) Rózsa T. Endre: A gyűlölet hangja


  • 1989.10.03. (233.szám) Pest Megyei Hírlap, t. i.: Vannak még értékek
    Átadták a színikritikusok díját

    A szavazás menete, a díjazottak.

    „…az évad során bemutatott legjobb új magyar dráma díját Eörsi István Kihallgatás című darabja (a kaposváriak előadásában) — mely ugyan nem volt vadonatúj mű, de nálunk először került színre.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1989.10.03. (233.szám) Somogyi Néplap, Átadták a színikritikusok díját

    A Fészek művészklubban megtartott díjátadásról, a díjazottakról.

    „A legjobb magyar drámának a kritikusok Eörsi István A kihallgatás című színművét ítélték.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1989.10.03. Magyar Nemzet, b. e.: Átnyújtották a színikritikusok díjait
    Eörsi, Székely, Szakács

    „A legjobb új magyar dráma kategóriájából ezúttal törölni kellett az új szót: bár a Kihallgatás, Eörsi István drámája a múlt szezonban juthatott színre először — mégpedig Kaposvárott —, korántsem friss produktum, ám sok-sok éven át hiányzott a kultúrpolitika jóváhagyása a bemutatásához.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03. E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1989.10.03. Népszabadság, MTI: Díjaztak a színikritikusok
    A LEGJOBB: EÖRSI DRÁMÁJA

    Tudósítás. A legjobb magyar drámának a kritikusok Eörsi István A kihallgatás című színművét ítélték.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1989.10.03. Népszava, takács: Átadták a színikritikusok 1988/89. évi díjait

    Beszámoló a Magyar Színházművészeti Szövetség kritikus tagozatának díjkiosztásról.

    „A tagozat elnöke, Koltai Tamás, az évad legjobb magyar drámájáért, a Kaposvárott bemutatott Kihallgatásért Eörsi Istvánnak nyújtotta át a díjat. […] A színikritikusok díjai is, hasonlóan a tavaszi országos színházi találkozó díjaihoz, vitathatatlanul fontos, értékes és a jelenhez valamiképp kapcsolódó, hozzászóló előadásokat jutalmaztak.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1989.10.07. (40.szám) Film Színház Muzsika, budai: HELYSZÍNELÉS

    A Magyar Televízió Dömölky János rendező vezette stúdiójának új felvételei Szentendrén a „happeningekről”. A felvett műsorokról, melyekben szerepel többek közt Eörsi István Jolán és a férfiak című színművének televíziós adaptációja, Ács János rendezésében. Fotók.

  • 1989.10.07. (40.szám) Képes 7, Décsi Ágnes: Erzsébet-napi drámák
    Kínáló

    Az Erzsébet-díjra jelölt érintett drámaírók közül két író – Eörsi István és Gyurkovics Tibor – véleménye az Erzsébet-díj „befogadásáról”. Rövid beszélgetés Eörsi Istvánnal, aki nem is gondolt arra, hogy bármiféle díjat kaphat „hiszen a hivatalos kultúra számára évekig nem is léteztem, mint író.” Fotók

    Keretes cikkben SPIRÓ GYÖRGY: Mese az író úrról és az olvasóról

  • 1989.10.07. Magyar Hírlap, Barabás Tamás: Magam gavallérja

    Az 1957 decemberében bebörtönzött szerző emlékei a börtönben töltött időkről, aki „kisidős” volt 56 ügyében. Eörsi Régi szép idők című könyvének említése. (A könyv címe helyesen: Emlékezés a régi szép időkre.)

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.10.07.mti.hu, Amerikai Hangja, Interjúk - Bognár Vera: Pártkongresszus - Eörsi István

    (Interjú Eörsi Istvánnal az MSZMP kongresszusáról.)

  • 1989.10.09. (19–20.szám) Magyar Sajtó, Szabályzatok és szavazások

    Beszámoló a MUOSZ közgyűléséről. Vitray Tamás a TV-híradó őt érintő csúsztatásáról. Aczél Endre cáfolata. Miután nincs elnökjelölt, Pethő Tibor három alelnök jelölését javasolta. Kérdések, válaszok, viták – Várhelyi András autóügye, visszalépése minden jelöléstől. Alapszabály-módosítás. A főtitkár-választás eredménye. Főtitkár: Bencsik Gábor, tiszteletbeli elnök: Ritter Aladár. Az új alapokmány elfogadása. A MUOSZ új elnöke Róbert László lett. Alelnökök: Ballai József, Tarnói Gizella, Rédey Pál

    „Megkezdődött a jelölés az ellenőrző bizottság tagságára. Az előzetes listán szerepelt például Eörsi István neve is. Fölmerült, jobb lenne, ha akár az elnökségbe, akár alelnöki pozícióba vagy az etikai bizottságba kerülne. De az is elbizonytalanította a közgyűlést, hogy tulajdonképpen senki nem tudta, egyáltalán vállalna-e bármilyen megbízatást az író?”

  • 1989.10.09.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989.

    (Eörsi István aggályai a szabad választások megakadályozásáról - Amerika Hangja.)

  • 1989.10.10. Csongrád Megyei Hírlap, Rozsnyai Jenő: Harcban a reformgyorsulásért

    A Magyarország Politikai Évkönyve 1988. Az előszót Pozsgay Imre írta, szerkesztői: Kurtán Sándor, Sándor Péter és Vass László. A kötetben szerepel Eörsi István is.

  • 1989.10.13. (1.szám) Magyar Napló, Radics Viktória: Élni fogunk?
    A KAPOSVÁRI „MARAT” FELÚJÍTÁSÁRÓL

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színház Marat/Sade-előadásáról. Fordította: Görgey Gábor és Eörsi István. Rendezte: Ács János.

  • 1989.10.13. Magyar Hírlap, virág: Szentendrei „szamizdatok”

    Jegyzet a szentendrei TV-felvételekről. Itt adaptálták Eörsi István Jolán és a férfiakját is.

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.10.17. (25.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Az ünnep aludt
    Konrád György a kádárizmus tabujáról
    Izmos gyászolók Bibó sírjánál

    Beszélgetés Konrád Györggyel 1956. meg nem ünnepléséről a kádárizmus éveiben.

    „Illegálisan szervezett szemináriumot tartottunk Eörsi István lakásán.”


  • 1989.10.20. Magyar Hírlap, bálint: Standokon a Beszélő
    Már nyugodtan megveheti

    Sajtótájékoztató a demokratikus ellenzék egykori szamizdat folyóiratának hetilap jogutódja, a Beszélő megjelenéséről. A hetilap súlyos erkölcsi örökséggel indult. Az első próbaszám cikkírói között van Eörsi István is.

  • 1989.10.20. Magyar Nemzet, Erkölcsi kötelességünk, hogy felemeljük szavunkat Tőkés László védelmében
    Levél a Református Világszövetség elnökének

    A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége levele dr. Allan Boesak lelkésznek, a Református Világszövetség elnökének.

    „A hazai ellenzék, illetve a kormánypárt jeles személyiségei pedig a nagyváradi református püspökhöz, Papp Lászlóhoz intéztek levelet, alkalmi »koalíciót« teremtve a nemes cél érdekében:” Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TŐKÉS LÁSZLÓ

  • 1989.10.20. Magyar Nemzet, Napló

    Részlet. Október huszonharmadikán Exhumált versek címmel Dömölky János rendezésében 1956-ról szóló versműsort mutatnak be a Televízióban. A műsorban költők – köztük Eörsi István – versei hangzanak el.

    Kapcsolódó cikk:

    • filmtortenet.hu, 2006.10.17. filmhu: Az MTV ünnepi műsora. 1956–2006 emlékév

  • 1989.10.20.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Eseménynaptár

    (Eörsi István a váci Ellenzéki Kör 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező rendezvényén.)

  • 1989.10.21. Népszabadság, E.I.: Elvesztettem egy fogadást
    M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön
    Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat

    MGP: Gáli Józsefről és a Szabadsághegy című darabjáról. Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című színművéről, Gobbi Hildáról, Nagy Imre megjelenéséről az előadáson. Mihályfi Ernőről, Káldor Veráról, Gáli József második fiáról, Ádámról.

    Gyárfás Miklós: Emlékei Gáli Józsefről és a Szabadsághegy című darabjáról, melyet 1956 őszén bemutattak, majd hamarosan be is tiltottak.

    „Manapság az írók egy csoportja igyekszik — társaik besározása árán is — töretlenül harcos demokratának felmutatni magát. Gáli az életét adta eszméiért. Elmélyült esszét érdemelne annak a kérdésnek a megtárgyalása, hogy miért melléktéma szellemi életünkben a valóban tragikus írói sorsok elemzése. Kivel történt meg rajta kívül, hogy a siralomházban mutatta meg újszülött gyermekét a felesége?”

    Eörsi István: Gáli József nekrológja – a Népszabadság kérésére utánközlés –, mely a Beszélőben jelent meg annak idején.

    „1944-ben Auschwitzban egész családját kiirtották. Ö úgy maradt életben, hogy a gyerekeket hajkurászó őrök elől kötélen leeresztették a latrinába — itt csüngött fél napon át, derékig a szörnyű mocsárban. […] Makulátlan művész volt, érzékenysége és fogékonysága a legnagyobbakéval vetekedett. […] Milyen volt? Azzal ugrattam, hogy ő Krisztus legcsúnyább változata. Az ugratásban elismerés bujkált: akármilyen a variáns, mégis Krisztusé. Ráadásul csúnyasága megható volt és vonzó, komikus és emelkedett.”

    Fotó: Kőszegi Gyula, Gobbi Hilda és Joó László az 1956. október 6-i premieren.

    Előzmény:

    • Beszélő, (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1966.10.02. M. G. P.: Ádám és az őszinteség – Nincs a rendszerünkben
    • Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
    • Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Élet és Irodalom, 2011.10.28. (43.szám) Forgách András: Gáli József
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 1989.10.22.mti.hu, SZER, Világhíradó - Kasza László: Ünneplő ország

    (`56 ünneplése Vácon.)

  • 1989.10.23. (250.szám) Pest Megyei Hírlap, A tiszta szándékú áldozatokra emlékeznünk kell
    A népfelkelés évfordulóján

    Tudósítás az 1956-os forradalom évfordulóján megtartott ünnepségekről. Idézetek a gödöllői evangélikus templomban, a hálaadó istentiszteleten elhangzott Roszik Gábor lelkész prédikációjából. Beszámoló a Vácott, az Isaszegen, a Dunaharasztiban, a Gödön és a Százhalombattán megtartott megemlékezésekről. Fotók

    „A meghívottak közül Eörsi István írót személyes emlék is fűzi Váchoz. Mint mondta, néhány »szép« hetet töltött itt, igaz, nem saját jószántából. Nem hitte, hogy valaha is szabadon beszélhet majd 1956 őszéről. Különösen jelentősnek tartotta, hogy éppen itt, ebben a városban teheti ezt meg. Nincs szükség megtorlásra. de mutassunk rá a gyilkosokra, tudjunk róluk — hangsúlyozta.”

  • 1989.10.23. Beszélő (Hetilap – 2. próbaszám), E.I.: Dicsérgetések

    Mit ér a Nyugat dicsérete? „a nyugatnémet lapok és a vezető nyugatnémet politikusok humanistának neveztek bennünket, amiért kiengedjük hozzájuk NDK-s honfitársakat. Az az NSZK-sajtó dicsér bennünket menekültügyben, mely legfeljebb rövid hírben tudatja, hogy az NSZK visszaküldi Ausztriába – hacsak nincs bennük német vér bizonyíthatóan – a Romániából jötteket.”

    Utazási szabadságunkról. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.