EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.09.08.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Zalaegerszegi választási kampány

  • 1989.09.09. (213.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Változások előszele
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    A most következő színházi évadról. A műsortervek jobb arányairól, az értékesebb repertoárokról, a nyugodtabb körülményekről, a Nemzeti és a Madách Színház új vezetéséről – Csiszár Imre és Kerényi Imre.

    „[A Nemzetiben] Több magyar drámát — s köztük több új és nagyon izgalmasnak ígérkező művet — akarnak játszani, és a világirodalom élő drámaíróinak vagy a klasszikusoknak az alkotásaiból is úgy válogatnak, hogy mind a művek, mind majd feltehetőleg az előadások is a jelenidejű közönséghez szóljanak, de nem amolyan színpadi publicisztika módján. […] a Várszínházban Mrozek Arckép című abszurd játéka, a kamarateremben pedig Szophoklész Antigonéjának a jelenhez közelített átirata, Eörsi István elképzelései szerint.”

  • 1989.09.09. (36.szám) Film Színház Muzsika, Ó, azok a szép napok ’56

    „A Gyulai Várszínházban mutatták be Eörsi István 1977-ben írt Jolán és a férfiak című darabját. Az előadást mindössze négyszer játszották, de tudomásunk szerint ősszel a budapesti közönség is megismerkedhet a darabbal, melyet Ács János rendezett.”

    Fotók a darabból.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.09.09. (36.szám) Képes 7, Erzsébet-díj 1989

    A díjra javasoltak között van Eörsi István.

  • 1989.09.11. (18.szám) Magyar Sajtó, Jelölőlisták

    A jelölést előkészítő bizottság tájékoztatója a MUOSZ közgyűlésén megválasztandó elnökség, ellenőrző bizottság és etikai bizottság összetételéről. Az ellenőrző bizottság tagjának javasolták Eörsi Istvánt is. 

  • 1989.09.12. (20.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: Egy nyomdagép szabadlábon
    Interjú a szamizdatról és a fortélyos félelemről
    Illegalitásból a kft.-be

    Interjú Demszky Gáborral és ifj. Rajk Lászlóval a szamizdatról és a fortélyos félelemről, a Beszélőről és a Hírmondóról. A szerzők, így Eörsi István is, többnyire támogatták anyagilag műveik kiadását.

    Fotó: Korabeli jegyzőkönyv házkutatásról. Az 1956. november 2-i Népszabadság szamizdat-emléknyomata.

  • 1989.09.12. (20.szám) 168 óra, Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
    Exkluzív interjú Eörsi Istvánnal
    Hogyan fogjunk Jancsót Hernádival?

    A Leveleskönyv című kötetről, melyben írók, művészek 60–70-es években írt leveleit gyűjtötték össze, többek közt a Magvető igazgatójának. Eörsi levelezése Kardos Györggyel, a kultúrpolitikai irányításról, Aczélról. Jancsóhoz Hernádin keresztül vezetett az út.

    Fotó Eörsi Istvánról.

    • Horgas Béla – Levendel Júlia Leveleskönyv című kötet adatait, illetve az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • 168 óra, 1989.09.19. (21.szám) Rózsa T. Endre: A gyűlölet hangja
    • 168 óra, 1989.09.26. (22.szám) Neuman Péter: Tisztelt Szerkesztőség! Kérdezzék meg az Eörsit! 
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György. Az „idomár”

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy? 
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Új Hídfő, 1994.03.01. (3.szám) Gondolatok és Tények 
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy 
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus



  • 1989.09.12. (37.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Búcsúlevél

    Levél egy nőnek, aki beadta a levélíró ellen az apasági keresetet.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1977.03.05. (10.szám) E.I.: Búcsúlevél

  • 1989.09.12. (37.szám) Szabad Föld, leskó: Évadnyitó ülések

    Rövid tudósítás a zalaegerszegi és a kaposvári színház évadnyitó társulati üléséről. A kaposvári tervek között szerepel Orwell—Hall—Peasley Állatfarm, illetve Aléchem— Stein—Bock—Eörsi István Hegedűs a háztetőn című musicaljének színrevitele.

    „A kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához szerződött az új évadra Eörsi István dramaturgnak, Helyey László, Csernák Árpád, Lipics Zsolt, Kelemen József, Szilágyi Rövid Eleonóra, Venczel Valentin színművésznek.”

  • 1989.09.13. (37.szám) Pesti Műsor, Majoros József: Budapesti Művészeti Hetek
    Programelőzetes

    A budapesti művészeti hetek idei rendezvénysorozatáról. A premierek között lesz Szophoklész—Eörsi: Antigoné (Várszínház Kamaraterem) című darabja.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót. 

  • 1989.09.14. Világ, Kozák Gyula: Történelmi préda. Egy plágium kronológiája.

    (Részlet. 1986. december 5-én az 1956-os forradalom 30. évfordulóján Eörsi István lakásán tudományos konferencia zajlott. Elkészítették a forradalom kronológiáját, mely Koltay Gábor neve alatt jelent meg a források megjelölése nélkül, apróbb változtatásokkal.)

  • 1989.09.15. (37.szám) Élet és Irodalom, Veress Miklós: Költőt költő ellen?

    Reflexió Eörsi István A könyörtelenség dicsérete című cikkére, melyben Adytól és Babitstól idézett. A szerző szerint a két költőt Eörsi szembe fordítja egymással. Szerinte „halottgyalázás az efféle módszer.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.01. (35.szám) E.I.: A könyörtelenség dicsérete


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.29. (39.szám) E.I.: Csúsztatások


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.22. (38.szám) T. Bársony Gyöngyi: A könyörület dicsérete


  • 1989.09.16. (37.szám) Film Színház Muzsika, E.I.: A második nekifutás
    Nemzeti Színház

    A Várszínház Kamaratermében (Nemzeti Színház) mutatják be Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabját. Eörsi a darab többszöri megírásáról, az okokról. Fotó: jelenetek a darabból.

    „A második nekifutás ösztönzője egy történelmi analógia volt: mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat? Belháború dúl, elhullanak a jobbak, jön egy közepes képességű uralkodó, a korábbiak örökös helyettese, és működését olyan rendelettel kezdi, mely megsérti a közösség megszentelt hagyományait. Aki ellenkezik, azt kivégezteti, a többiek pedig alattvalói helyeslésükkel törvényesítik a törvénytelen törvényt. […] A szophoklészi mű aktualitására Csiszár Imre hívta fel a figyelmemet — ez az első darabom, melyhez más szolgáltatta az alapötletet, és amelyet kifejezetten megrendelésre írtam.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.10.23. Gantner Ilona: Volt egy gyönyörű európai eszme
    • Színház (drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • Literatura, 2012.03.szám Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.09.19. (21.szám) 168 óra, Rózsa T. Endre: A gyűlölet hangja
    Prózai íróhadjárat
    Eörsi kontra Hernádi

    Beszélgetés Hernádi Gyulával Eörsi Aczél kultúrpolitikájáról szóló múlt heti interjúja kapcsán. Hernádi visszautasítja az őt ért vádakat. Közepes újságírónak tartja Eörsit, aki kihasználja, hogy börtönben ült, és most megpróbálja sarokba szorítani azokat, akik nem ültek börtönben. Szerinte Eörsi nem tudja megítélni, hogy milyenek az ő és Jancsó művei. Torkig van Aczél szidalmazásával.

    „[Eörsi] megjelenhetett, utazgathatott, jött-ment, Nyugat-Berlinben töltött nem tudom hány évet.”


    Előzmény:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt


    Reagálás:

    • 168 óra, 1989.10.03. (23.szám) Szabó Sándor: Tisztelt Mester Ákos!

  • 1989.09.20. (38.szám) Pesti Műsor, MAURUCIO KAGEL: A NÉPVEZÉR

    Maurucio Kagel: A Népvezér című rádiójátékának (Pinceszínház) címlapja. Rendezte: Surányi András, fordította: Eörsi István.

  • 1989.09.20. Népszabadság, Munkatárs: Változatos kiállítási, zenei és színházi programok
    BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK:

    Sajtótájékoztató a Budapesti Művészeti Hetek programjáról, melynek a fotográfia a főszereplője. A zenei eseményekről és a színházi előadásokról.

    „A Várszínház premierje Szophoklész — Eörsi Antigonéja, amelyet Csiszár Imre rendez.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.09.22. (11.szám) Új Fórum, Horváth József: Ismét a komáromi ünnepségről

    Az olvasói levél írója megdöbbenésének ad hangot Eörsi komáromi március 15-i ünnepségéről szóló cikke miatt.

    „Vártuk önt, kedves Eörsi István, és csalódtunk! Csalódásunkat aztán megdöbbenéssé fokozta a folyóiratban megjelent nyilatkozata. Mi, komáromiak készültünk, az alkalom és az ön tiszteletére ünneplőbe öltöztünk. Aztán ön is megjelent! Az öltözködésről csak annyit, ez is egyfajta bemutatkozás, ki hogyan tiszteli meg a másikat. Mi kitűztük és nem szégyelltük a kokárdát, ön elfelejtette vagy nem is akarta? […] A fejek nem félelemből fordultak el, mi sem a félelemtől mentünk azonnal haza, hanem egy leszerepelt szónok keltette felháborodás miatt.”

    Előzmény:

    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Háromtól kilencig. X város
    • Új Fórum, 1989.06.02. (3.szám) Fáczányi Ödön: Vendégünk – Eörsi István
    • Új Fórum, 1989.07.14. (6.szám) Mázi Gábor: Nyílt levél Eörsi Istvánnak

  • 1989.09.22. (38.szám) Élet és Irodalom, T. Bársonyi Gyöngyi: A könyörület dicsérete

    Reflexió Eörsi István A könyörtelenség dicsérete című cikkére. A szerző szerint „Eörsi ítélkezése bántó, sommás, igazságtalan. […] elképesztő képzettársítással egymás mellé állítja Ferenc Józsefet, Horthy Miklóst és Kádár Jánost. […] aki itt november negyedike után a hatalmat gyakorolta, az nem egyedül döntött.” Szerinte Eörsi nem akarja tudomásul venni, hogy hol élt, „Ez is egyfajta amnézia. Valamint az is, amikor a TIB-et hibáztatja, amiért odaengedte Nagy Imréék koporsójához a három markáns reformpolitikust.” Pozsgay Imre bátorságáról.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.01. (35.szám) E.I.: A könyörtelenség dicsérete


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.15. (37.szám) Veress Miklós: Költő költő ellen?
    • Élet és Irodalom, 1989.09.29. (39.szám) E.I.: Csúsztatások

  • 1989.09.23. (225.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: B. M. H.
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    A 23. Dudapesti Művészeti Hetek műsortervéről, a pénzhiányról, a sajátos önfinanszírozásról, a szponzorok hiányáról. A budapesti tavaszi fesztivál, és az őszi művészeti hetek lényegéről.

    „Az új bemutatók közt van a lengyel Slawomir Mrozek drámája, Az arckép (a Várszínházban, Gábor Miklós rendezésében), Eörsi István Szophoklész-átdolgozása, az Antigoné mához igazított változata a Várszínház kamaratermében (a rendező Csiszár Imre), Sarkadi Imre drámájának, az Elveszett paradicsomnak a felújítása a Nemzetiben (Taub János rendezésében), Zsigmond dráma előadása a Józsefvárosi Színházban (a Búzakalász rendezője Giricz Mátyás), Ibsen A nép ellensége című drámájának Arthur Miller-féle átdolgozása a Vígszínházban (a rendező Balikó Tamás), s más érdekességek.”

  • 1989.09.25. Népszava, Gantner Ilona: Az elvek puszta szavakká váltak

    Lukács György tragédiája. Eörsi István Interjúja (Lukács) – a kötet ajánlása

    „S noha élete utolsó szakaszában szigorú logikával elemezte a »sztálinizmus elementáris politikai szörnyűségét«, korábban mégiscsak elfogadta: a »bűnt és az erőszakot«. … Most, hogy elolvastam Eörsi István Interjúját (a hangjáték könyvváltozata, a Lukács-vita kíséretében most jelent meg a Háttér kiadónál) — talán már értem Lukács iszonyatos emberi, filozófiai tragikumát.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette: Vezér Erzsébet és Eörsi István. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.09.26. (22.szám) 168 óra, Neuman Péter: Tisztelt Szerkesztőség!
    Kérdezzék meg az Eörsit!

    Olvasói levél. Reagálás Eörsi véleményére: az aczéli kultúrpolitikáról, Jancsóról, Hernádiról.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt

  • 1989.09.29. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csúsztatások

    Reflexió Veress Miklós: Költő költő ellen? című cikkére, amely Eörsinek A könyörtelenség dicsérete című cikkére reagált. Veress azzal vádolta Eörsit, hogy meggyalázta Babits hulláját. Említett cikkében Eörsi morálfilozófiai szempontból szembeállította Babits és Ady verssorait. Attól, hogy költők, még lehetnek ellentétek közöttük.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.01. (35.szám) E.I.: A könyörtelenség dicsérete
    • Élet és Irodalom, 1989.09.15. (37.szám) Veress Miklós: Költő költő ellen?


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.22. (38.szám) T. Bársony Gyöngyi: A könyörület dicsérete

  • 1989.09.29.zeit.de, Gunter Hofmann: Soll das alles wieder ein Provisorium sein?

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 1

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.