EÖRSI JÁNOS (1953-2005)

Magyar Hírlap 1995-1997

  • Bokros: tatarozás alatt is üzemel a kormány • Két százalékkal nő a tb-járulékunk • Jövőre az infláció húsz százalék alá kerülhet • 1995.09.01

  • Önkormányzati ütköző • 1995.09.04

  • Antal László a középtávú gazdasági programról • Jövőre jönnek még keserű pirulák • 1995.09.04


    Múlt csütörtöki ülésén a kormány elfogadta középtávú (hároméves) gazdasági stratégiájának alapelveit. A stratégiát végleges formájában várhatóan decemberben terjesztik a kormány elé; kidolgozása a pénzügyminiszter hatáskörében, ezen belül is döntően Antal László, a pénzügyminiszter tanácsadója keze alatt folyik. Antal „civilben” a Magyar Külkereskedelmi Bank tanácsadója; a nyolcvanas évek közepéig – a Pénzügykutató Intézet föloszlatásáig – egyazon reformműhelyben működött Bokros Lajossal, Surányi Györggyel, Kupa Mihállyal és más neves közgazdászokkal.

  • Támogatták az MNB alelnökjelöltjét • 1995.09.05

  • A modernizációs program folyamatos • 1995.09.07

  • Suchman: a garanciák tizede „valódi” • 1996.06.12

  • Ráerősítenek az adóbehajtásra • Csökkentik az újraelosztást • 1996.06.14

  • Gyorsmérleg • 1995.09.14

  • A népjóléti tárca szakértőinek javaslata a korhatáremelésre • Lehetséges a korábbi nyugdíj, de csak feltételekkel • 1995.09.21

  • Nem hátráltunk ki a pénzügyminiszter mögül • Tardos Márton az 1996-os költségvetésről • 1995.09.21


    Elkészült a jövő évi költségvetés tervezete (MH, szeptember 15. ) s egyúttal körvonalazódott, milyen gazdaságpolitikát kíván követni a kormány. Nehéz helyzetben van az ország: a restrikció fenntartása nélkül nem lehet megteremteni a szükséges egyensúlyt, ugyanakkor a restrikció önmagában nem stabilizál, nem teremti meg a növekedés előfeltételeit – fejtegeti Tardos Márton, a parlament gazdasági bizottságának SZDSZ-es elnöke.

  • A Pénzügyminisztérium már jövőre bevezetné a 62 éves nyugdíjkorhatárt • 1995.09.25

  • Bokros a bevételt rögzítette • 1995.09.30


    A személyi jövedelemadó jövő évi táblája még változhat, csak a 480 milliárdos bevételi előirányzat van „kőbe vésve” – nyilatkozott lapunknak Bokros Lajos pénzügyminiszter, akit még a csütörtöki kormányülés előtt kérdeztünk.

  • Bokros mögött • 1995.09.30

  • Hitelgarancia Budapestnek • 1995.10.03

  • A kormány növekvő tere • 1995.10.09

  • Nem tartható a pótköltségvetés • 1995.10.11

  • Nekünk mumus kell • 1995.10.14

  • Háttér •Táppénz: Kósánénak vagy Bokrosnak van igaza? • 1995.10.17

  • A Kopint-Datorg konjunktúrajelentése • Túlzottak a megszorítások • 1995.10.20

  • Magyar módra • 1995.10.27

  • Miért nőtt 4,5 milliárd dollárral az adósságállományunk? • A fizetőképesség megőrzésének ára • 1995.10.31


    Közgazdászaink egységesen vallják, hogy Magyarországnak a jövőben is meg kell őriznie fizetőképességét. A kormány azonban – sokak ellenkezésére – ennél szorosabb követelménnyel állt elő: eszerint már a jövő évben meg kell állítani az ország nettó eladósodásának növekedését. A feladat nem könnyű, hiszen az ország bruttó adóssága csak az idei év első felében 4,5 milliárd dollárral nőtt, s június végére elérte a 33 milliárdot; a nettó (devizatartalékok és követelések nélküli) adósság év közepi 22 milliárd dollárja pedig 3 milliárddal haladja meg az év elejit.

  • Még nem reform • 1995.11.01

  • A bércsata • 1995.11.06

  • Büdzsé üres ház előtt • 1995.11.08

  • „Célokat kellene kitűzni” • Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a költségvetésről • 1995.11.10


    A kormány előbb akar egyensúlyt teremteni, utána ösztönözné a gazdasági növekedést. Ennek az a veszélye, hogy visszafogják a már megindult növekedést – fejtegeti Varga Mihály, a Fidesz-Magyar Polgári Párt helyettes frakcióvezetője az 1996-os költségvetésről.

  • Csökken a megtakarítások reálértéke • Eladósodás pénzszűkítés mellett • 1995.11.13


    Ha az ország adósságát a tavaly év végi árfolyamon mérjük, akkor az első félév végére bruttó 30,1 milliárd, nettó 19,7 milliárd dollárt kapunk – hívja föl a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank legújabb havi jelentése. Folyó árfolyamon viszont az adósság bruttó 33 milliárd, nettó 22 milliárd dollár volt.

  • „Le kell váltani a bürokratikus államot” • Szabadi Béla a kisgazdák alternatív gazdaságpolitikájáról • 1995.11.16


    A jelenlegi kormányzat és elődei – könyvelői módon – csak a bevételeket és a kiadásokat vizsgálják. Az adóterhek magasak, emiatt burjánzik a feketegazdaság. Ebből a körből úgy lehet kilépni, ha csökkentjük az adóterheket, s egyúttal fokozzuk az ellenőrzést, az adómegkerülés szankcionálását – állítja Szabadi Béla, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Az alternatív gazdaságpolitika címmel napokban nyilvánosságra hozott programjának szerzője.
    • „Alternatív” gazdaságpolitikájuk étlapján korszerű és égető kérdések szerepelnek (külső és belső adósság, külkereskedelem és államháztartás, infláció és munkanélküliség) – és nem feszegetik például a reprivatizáció kérdését. De nekem úgy tűnik, válaszaik régimódiak. Bár hangsúlyozzák, hogy „olcsó államot” kívánnak, mintha minden kérdésben az állam (a tervezés, a koncepciók) szerepének növelését kívánnák.

  • ár-bér mérleg • 1995.11.27

  • Az SZDSZ új adótáblája • 1995.11.30


    Továbbra sincs megegyezés a két kormánypárti frakció között a személyijövedelemadó-tábla tekintetében – derült ki tegnap a Pénzügyminisztérium, az MSZP és az SZDSZ közötti egyeztetés után. A két frakció egyetért viszont abban, hogy elfogadhatatlan a kedvezményes lakáshitelek kamatainak 17 százalékra történő emelése.

  • Bokros: tartható az idei költségvetés • 1995.12.02


    Privatizációs bevételekkel együtt is teljesíthető a pótköltségvetésben előirányzott hiány – jelentette ki Bokros Lajos pénzügyminiszter az idei gazdasági folyamatokat értékelve. A fizetési mérleg és az államháztartás hiánya negyedévről negyedévre csökkent, és erősödtek az „egészséges” növekedés elemei. De – hallhattuk – a deficites társadalombiztosítás és az, hogy késlekedik a tb-reform, ronthatja a képet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjával a jövő héten sorra kerülő tárgyalásokon.

  • Nem fordulat • 1995.12.04

  • Háttér •A büdzsé hajrája • 1995.12.05

  • Olajgate hat felvonásban • 1995.12.06

  • 132,6 milliárd a jövő évi költségvetési hiány - Dinamikusan nőnek a személyijövedelem- és a játékadó-bevételek - 1995.12.07




    A központi költségvetés jövőre 132,6 milliárd forint hiányt produkál 2086,6 milliárdos kiadási és 1954 milliárdos bevételi főösszeg mellett – döntött tegnap hajnali háromkor a parlament. (A hiány 23 milliárddal kisebb a `95-ös pótköltségvetésben rögzítetteknél. ) Az elfogadott deficit 7,9 milliárddal több, mint amennyit a kormány szeptember végén beterjesztett.

  • Surányi szerint kordában kell tartani a társadalombiztosítást • A tb másként gondolja • 1995.12.08


    A társadalombiztosítási alapok ez évben 40-50 milliárd forint hiányt produkálnak (szemben a júniusban elfogadott tb-költségvetés nulla egyenlegével). Erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a parlament költségvetési bizottságát. Szerinte ezzel is magyarázható, hogy az ez évi infláció (29 százalék) két százalékkal meghaladja a jegybank elvárásait.

  • A bőség zavarában • 1995.12.12

  • Pofon és segítség • 1995.12.13

  • Adósságszolgálat gyorsított ütemben • A terven felüli privatizációs bevételekből is törlesztenek • 1995.12.19


    A várakozásokon felül befolyó privatizációs bevételeket (is) az államadósság törlesztésére kell fordítani – rendelkezik az egyik elfogadásra esélyes módosító javaslat, amelyet a részleteiben ma szavazásra kerülő költségvetési törvénytervezethez nyújtottak be. Az MSZP frakciója a kormánnyal szemben támogatja többek közt a köztisztviselők 35 százalékos illetményét, valamint a Baloldali Ifjúsági Társulás honatyái által szorgalmazott gyermek- és ifjúságpolitikai csomagot.

  • átláthatóbb közoktatást • 1995.12.20

  • Devizarendelet a kormány előtt • Változatok a turistakeretre • 1995.12.21


    Bár a kormány ma tárgyalja a devizatörvény végrehajtási rendeletét, még mindig nyitott kérdés, mekkora lesz a jövő évtől a lakossági (turista-) valutakeret. A Pénzügyminisztérium fenntartaná, a Magyar Nemzeti Bank enyhítené vagy teljesen eltörölné a mostani korlátozást, amely szerint a felnőttek 800, a 14 éven aluliak 300 dollárnyi valutát vásárolhatnak évente.
    Az MNB háromféle változata: legyen korhatár nélkül 800 vagy akár 5000 dollár a turista-valutakeret; esetleg korlátozás nélkül lehetne külföldi fizetőeszközt váltani, ami által teljesülne a „belső konvertibilitás” követelménye.

    Devizarendelet a kormány előtt • Változatok a turistakeretre

    Bár a kormány ma tárgyalja a devizatörvény végrehajtási rendeletét, még mindig nyitott kérdés, mekkora lesz a jövő évtől a lakossági (turista-) valutakeret. A Pénzügyminisztérium fenntartaná, a Magyar Nemzeti Bank enyhítené vagy teljesen eltörölné a mostani korlátozást, amely szerint a felnőttek 800, a 14 éven aluliak 300 dollárnyi valutát vásárolhatnak évente.
    Az MNB háromféle változata: legyen korhatár nélkül 800 vagy akár 5000 dollár a turista-valutakeret; esetleg korlátozás nélkül lehetne külföldi fizetőeszközt váltani, ami által teljesülne a „belső konvertibilitás” követelménye.

    MH-információ
    MNB megfontolná, nem kellene-e szigorítani a devizaszámlára helyezés lehetőségét vagy a devizakódexnek azt a passzusát, mely szerint a turistacélú valutavásárlás esetén a devizahatóság (azaz az MNB) nem ellenőrizheti ennek célját. Csakhogy ez – így a PM – visszalépés lenne a mostani gyakorlathoz képest, s bizalmatlanságot keltene a forinttal szemben, ami növelné a forintmegtakarítások devizára váltásának kockázatát.
    Mint ismert, a jövő évtől lehetővé válik a forintalapú kártyák és a névre szóló takarékbetétkönyv külföldi használata. Vitás kérdés azonban a kormányülés előtt, milyen feltételekkel ellenőrizheti ezt a devizahatóság. Az MNB elképzelése szerint nem kellene ellenőrizni a külföldi pénz fölhasználását, ha ez műveletenként (azaz egy-egy átváltás alkalmával) az 50000 forintot nem éri el. ám – veti ez ellen a PM – így ellenőrzés nélkül lehetne akár egy napon belül többször is valutát venni az említett értékhatár alatt, tehát évi 50000 forintban kellene meghúzni az elszámolásmentes küszöböt. Továbbá az MNB 200 ezer, a PM csak 50 ezer forintra emelné a „zsebben” kivihető és behozható hazai pénz határát (ma ez 10 ezer forint). Abban egyetértés van, hogy a határon átvihető valuta összeghatára 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Belföldieknek nem változik az engedély nélkül kivihető vagyon mai, 100 ezer forintos korlátja, külföldieknek viszont eddig ez 20 ezer forint volt, jövőre szintén 100 ezerre emelkedik. Postai úton ma 10, a jövő évtől 50 ezer forintnyi értéket küldhetünk ki engedély nélkül.
    A folyó fizetéseket általában nem kell a jövő évtől engedélyeztetni vagy bejelenteni, de ilyenkor is meghatározott okmányok szükségesek ahhoz, hogy a bankok fogadják a devizaátutalási megbízásokat. Az importfizetési megbízás esetén például a megbízott bank rendelkezésére kell hogy álljon az importőr cégbírósági bejegyzése vagy alapító okirata, illetve vállalkozói igazolványa. Ha nem konvertibilis devizájú országban munkát vállaló kívánja hazautalni a pénzét, itthoni pénzintézetének be kell mutatnia munkavállalási engedélyét és a jövedelemfolyósító igazolását arról, hogy jövedelmét „kemény valutára” válthatja. A tőkeműveletek esetében a szükséges engedélyt vagy hatósági bejelentés-visszaigazolást is be kell majd mutatni a megbízott pénzintézetnek, de emellett például külföldi ingatlanszerzés esetén az érvényes tulajdoni lap, az adásvételi szerződés tervezete és indoklás is szükséges a deviza megvásárlásához.

  • Személyeskedő vita • 1995.12.22

  • Gazdag szegények • 1996.01.12

  • Veszélyben a Magyar Nemzeti Bank nyeresége • Az államadósság a GDP öthatoda • 1996.01.18


    Az államháztartás bruttó adóssága 1995 végén 4800 milliárd forintra rúgott, a GDP-hez viszonyított mértéke 86,8 százalék, azaz némileg csökkent az 1994. végi 87,9 százalékos adósságszinthez képest. A Magyar Nemzeti Bank attól tart, hogy kamatszempontból kedvezőtlenül alakul adósságainak és kinnlevőségeinek szerkezete; elannyira, hogy nyereségének biztosításához beavatkozásra van szükség.

  • Bokros: reform után jöhet az adócsökkentés • 1996.01.27


    Márciusig elkészülnek az államháztartási reform irányelvei, majd ezután lehet szó a személyi jövedelemadó esetleges 1997. évi csökkentéséről – mondta egy sajtóbeszélgetésen Bokros Lajos. A pénzügyminiszter szerint ősszel már nem lesz szükség energiaár-emelésre. Mint megtudhattuk, a privatizációs többletbevételnek köszönhető kamatmegtakarítás jóval szerényebb, mint amit sokan reméltek: Bokros ezt 15-20 milliárd forintra becsüli.

  • Bokros: nyugdíjreform 30-35 év alatt • Az állam a pénzünk kétharmadát osztja újra • 1996.01.29


    Száz forint bruttó jövedelemből 36-38 forintot kapunk kézhez, azaz az államháztartás a jövedelmek kétharmadát osztja el újra. Ez bénítja a gazdasági növekedést – fejtegette Bokros Lajos pénzügyminiszter az MSZP szombati, államháztartási reformra buzdító rendezvényén. Bokros szerint nagy az államháztartási hiány, mert aki csak teheti, kibújik az adók és közterhek alól, miközben növekszik az igény a közszolgáltatások (a társadalombiztosítás, az oktatás, a szociális juttatások) iránt.

  • Egyéni kezdeményezés • 1996.01.29

  • A „lemondás” • 1996.02.03

  • A félkész gondolat • 1996.02.14


    A félkész gondolat

    Nem kétséges, hogy egy évközben kivetett különadó – amellyel a pénzügyminiszter a társadalombiztosítás idei hiányát óhajtaná 17 milliárdra lefaragni – gyanakvást keltene a gazdaságban, összezavarná az amúgy sok szempontból kedvezőnek ítélt gazdasági folyamatokat. Kevéssé meggyőző az az érv, hogy a franciák is különadóval tömködik be a tébé finanszírozásának réseit: hiszen ott a jövedelmeket még így is jóval kisebb közterhekkel sújtják, mint nálunk. Az az elgondolás ráadásul, hogy külön is megsarcolnák az osztalékot, nyilván nem mélyítené a tőke bizalmát kapitalizmust építő hazánk iránt.
    Igaz, félkész gondolattal vitázunk, s ezt tette maga a miniszterelnök is. A gazdasági kabinet ma folytatja a vitát a tébé különadóról. Talán ezúttal a népjólét javaslata kerekedik felül, vagyis az élvezeti cikkekből vagy a benzinből pótolnák a tébé hiányzó forrásait. A fogyasztásiadó-emelés közvetlenül gerjesztené az inflációt, de még mindig kevésbé okoz zavart, mert könnyebben fogadják el az emberek (meg az alkotmánybírák), mint a hirtelenében bevezetett különadót. ám mindkét esetben valószínű, hogy az állam ismét pótköltségvetésre kényszerül.
    Vészesen közeleg március 12-e, amikor is a kormánynak demonstrálnia kell a Nemzetközi Valutaalap előtt: igenis 17 milliárd lesz a tébéhiány. Ez az ígéret már tavaly augusztus végén elhangzott nyilvánosan, ám a deficit sehogy se akart lejjebb menni (sőt a tavalyi 40-ről 60 milliárdra nőhet az idén). Élhetünk persze a gyanúperrel, hogy a tébépénztárak netán szórják a pénzt. ám ez ellen aligha segíthetnek puszta tervszámok, még ha mögöttük ott áll is mumusként az IMF. A tébét csak állhatatos programmal lehet rendbe tenni, s valószínűleg nem is egyik napról a másikra.

  • A felelős • 1996.02.21

  • Felszámolandó adósságcsapda • 1996.02.26

  • Az MNB fejei • 1996.02.29

  • Kézi vezérlés • 1996.03.08

  • Bokros vereségei • 1996.03.12

  • Hogyan alakult az állampapírpiac 1995-ben? • A stabilizáció (görbe) tükre • 1996.04.01

  • Mit rejtenek a 3000-es határozatok? • 1996.04.06


    A 600 milliárd forintnál lehet több is, de kevesebb is az a tekintélyes összegű kötelezettségvállalás, amelyet még az Antall-, majd a Boross-kabinet hagyott örökül a Horn-kormányra és amelyről Horn Gyula a napokban tett említést a parlamentben.

  • Mínuszban a külkereskedelmi mérleg • Nem csak a kemény tél a ludas • 1996.04.10


    Élelmiszerekben csökkent az export, nőtt az import; a vállalatok fölhalmoztak készletekből és beruházási javakból; egyes fogyasztási cikkek – ital, dohányáru, cipők, ruházati cikkek – behozatala megugrott. Mindez – a kemény tél miatt növekvő energiafogyasztás mellett – szerepet játszott abban, hogy 629 millió dollárra rúgott a külkereskedelem első kéthavi hiánya (az 1995 hasonló időszakában mért 484 millió dollárral szemben).

  • A számvevőszék öt év állampapír-kibocsátásáról • Magas költségek, horribilis kamatok • 1996.04.11


    A kormány s benne a Pénzügyminisztérium csak a költségvetési hiány finanszírozásának esedékes szempontjait tartotta szem előtt, ezért az állampapír-kibocsátások magas kamattal és költségekkel jártak – állapítja meg az 1991–95 közti piaci deficitfinanszírozásról az állami Számvevőszék legújabb jelentése.

  • Mennyi az annyi? • 1996.04.13

  • A büdzsé legalább 1,5 milliárdot veszíthet az adókedvezményen • Sólyom László különvéleménye • 1996.05.03


    Tavaly mintegy 24 milliárd forinttal terhelte meg a fizetési mérleget a közvetlen tőkebefektetések jövedelmeinek áramlása; azaz – leegyszerűsítve – ennyi osztalékot vittek ki az országból a külföldi befektetők. További leegyszerűsítésekkel ebből arra következtethetünk, hogy legalább 1,5 milliárd forintot veszít a büdzsé az Alkotmánybíróság hétfői döntése miatt.

  • Kötvénycsere a PM és a jegybank között • Kilencvenmilliárdos kamatteher a jövő évi büdzsének • 1996.05.04

  • 061.1 A kamatteher 600 milliárd is lehet • Lyuk a jövő évi büdzsében • 1996.05.11


    Komoly esély van rá, hogy nemcsak a vámpótlék megszüntetése, hanem a kamatterhek növekedése is jelentősen terhelni fogja a jövő évi költségvetést. E tényezővel azonban – egyelőre – nem számol a Pénzügyminisztérium.

  • PM-jelentés a kötelezettségekről • Az áPV Rt. „vállalt” a legtöbbet • 1996.05.10


    A miniszterelnök 600, majd 900 milliárdos bejelentése felfokozta az érdeklődést az állami kötelezettségvállalások iránt. A Pénzügyminisztérium kimutatásából – melyet a kormány felkérésére készített – kiderül a többi között, hogy a kormány április végén ismert – 1991 óta hozott határozatokkal érintett – egyedi kezességvállalásai 214,4 milliárd forintra rúgnak, ebből 25,6 milliárdnyi jár le az idén. Ezt is fölülmúlják az állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kötelezettségei: a privatizátorok 398 milliárdos kötelezettséggel küszködnek, amiből az idén várhatóan 9,9 milliárdnyit „hívnak le” az ügyfelek.

  • Tücsökből hangya • 1996.05.13

  • A Nomura két minisztere • 1996.05.18

  • Csökken a súlya az export támogatásának • 1996.05.24

  • Medgyessy mérlege • Kicsit gyorsabb infláció • 1996.05.25


    A költségvetés pozíciója jó, folytatódik a tőkebeáramlás, s tartható ez évben a megcélzott 2 milliárd dolláros fizetési mérleg deficit. Az egyensúly azonban még nem szilárd, a társadalombiztosítás hiánya is nagyobb, de az infláció – s ezen belül a piaci indíttatású áremelkedés – is gyorsabb a vártnál – fejtegette Medgyessy Péter pénzügyminiszter Győrött a közgazdász-vándorgyűlésen.

  • A Gazdaságkutató Rt. 24-25 százalékos éves inflációt jósol • Lassul a stabilizáció és a növekedés • 1996.05.30


    A GKI Gazdaságkutató Rt. úgy látja: lassul a stabilizáció folyamata és a gazdasági növekedés. Előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) csak 1 százalékkal nő idén, az infláció az év egészében 24-25 százalék lesz, az államháztartás hiánya pedig eléri a GDP 4,5 százalékát.

  • Ki fizeti a számlát? • 1996.06.07

  • Leértékelés • 1996.06.13

  • Egységesítik a közterhek nyilvántartását • Erősíti az ellenőrzést az adóhivatal • 1996.06.18


    Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) olyan, a többi behajtó szervezettel közös információs rendszert hoz létre, amelynek segítségével naprakészen megállapítható, kinek van köztartozása. Közelebbi feladataik között szerepel az adóazonosító bevezetése és az ellenőrzés megerősítése: jövőre 2400 fővel kívánja növelni létszámát az APEH – mondta el a Magyar Hírlapnak Pitti Zoltán. Az APEH elnöke szerint indokolt a felső szja-kulcs 42-44 százalékra történő mérséklése.

  • Modern világ • 1996.06.18

  • Beváltható garanciák • Az áPV Rt. 41 milliárdos kiadásra készül • 1996.06.27

  • Kötelezettségek • 1996.06.28

  • A pénzügyminiszter tanácsadója a gazdasági stratégiáról •Az infláció önmagát is gerjeszti • 1996.06.28

  • Görbe a tükör • 1996.07.03

  • Devizakötvények lesznek a „nullás” adósságból? • 1996.07.05

  • Kézi vezérlés • 1996.07.06

  • Kártyaasztalon • 1996.07.11

  • Gaál szerint indokolt a felső kulcs mérséklése •Szekeres a kisjövedelműek adóterheit csökkentetné • 1996.08.06

  • A javasolt adótábla • 1996.08.10

  • Messze a kistigrisektől • 1996.08.10

  • Fél év alatt felére csökkent a fizetési mérleg hiánya • Hozzák a tőkét, de viszik a hasznot • 1996.08.13


    A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 936 millió dollár volt Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya az első félévben, így több mint egymilliárd dollárral javult a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Számottevően nőttek a közvetlen pénzbeli működőtőke-befektetések is, de – akárcsak tavaly január és június között – változatlanul nagyobb a nettó tőkejövedelem-kiáramlás, mint a működőtőke-beáramlás.

  • A reálbér 7,7 százalékkal csökkent az első félévben • 1996.08.15

  • Az 1999/C hozama is csökkent • 1996.08.16

  • Elosztották a többletbevételt • 1996.08.17

  • Ördögi kör • 1996.08.17

  • A lakosság többet tudott félretenni • 1996.08.21

  • Csiki-csuki • 1996.08.23

  • Rendezik a jegybank veszteségét • Kétezermilliárdnyi kötvényt ad át a büdzsé • 1996.08.29

  • Számháború • 1996.08.30

  • Forintra váltják a devizát • 1996.09.03


    Júliusban közel 75 milliárd, augusztusban több mint 60 milliárd forintnyi devizát váltottak át a Magyar Nemzeti Banknál hazai pénzre. Ez „fellendülés” a májusi és különösen júniusi átváltáshoz képest – s fontos adalék az állampapírok hozamának közel egy hónapja töretlen csökkenésének magyarázatához is.

  • Romló prognózisok • 1996.09.04

  • Az SZDSZ bírálja, az ellenzék üdvözli •

    Suchman Tamás: csak kiigazításra van szükség • 1996.09.05

  • Az energia áfamentessége nem Európa-barát • 1996.09.05

  • Perszonálunió • 1996.09.06

  • A húzd meg, ereszd meg politikától tart az SZDSZ • 1996.09.09

  • Veress József lesz az IKM új államtitkára • 1996.09.09

  • Kétezermilliárdos külföldi kölcsönt vállal át a büdzsé • Nyereségessé teszik a jegybankot • 1996.09.12


    A költségvetés az év végén egy összegben mintegy 2000 milliárd forintnyi devizaadósságot vállal át a Magyar Nemzeti Banktól, forintadósságai – mindenekelőtt a lejárat nélküli, kamatmentes adósság – fejében. Így teszik nyereségessé a jegybankot. A büdzsének pedig viselnie kell az átvállalt külföldi adósság kamatait és a leértékelés miatt növekvő terheit. Ez egyben előkészület ahhoz, hogy később az állam maga jelenjen meg kölcsönfelvevőként a külföldi hitelpiacokon.

  • Adófilozófiák • 1996.09.13

  • Tovább nő a megtakarítás • 1996.09.20

  • Adókedvezmény helyett több családi pótlék? • 1996.09.24


    A családi pótlék emelését és a juttatásra jogosító jövedelemhatár növelését szorgalmazza az SZDSZ, s ennek fejében elállna a havi ezerforintos gyermek-adókedvezmény bevezetésétől. Kökény Mihály, a népjóléti minisztérium államtitkára „kezelhetőnek” tartja e javaslatot, és esély van arra, hogy a szocialista frakció is elfogadja.

  • Az szja-többletet is a tárcák kapják • Lassulhat a vámpótlék leépítése • 1996.09.24


    A vasárnapi kormányülésen 30 milliárddal növelték az önkormányzatok, és 8 milliárddal a Belügyminisztérium támogatásának jövő évi költségvetési keretét. Utóbbit elsősorban a rendőrség, határőrség és tűzoltóság kiadásaira fordítják – tudtuk meg Kuncze Gábor belügyminisztertől.

  • Még 2,5 százalékos nyugdíjemelés az idén? • A tb-nek áldoznia kell vagyonából • 1996.09.25


    A PM pótköltségvetési tervezetében szorgalmazza, hogy a társadalombiztosítási alapok még az idén 5 milliárd forint (ezen belül a nyugdíjalap 2,9 milliárd forint) értékű részvénycsomagot értékesítsenek terven felüli deficitjük finanszírozására. Az előzetes tervek szerint a nyugdíjakat 1997-ben 19,3 százalékkal emelik.

  • Magas a magyar forgalmi adó • 1996.09.25


    A magyar adórendszeren belül leginkább az áfánál van mit változtatni az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. A bankok világában nem annyira az óhajtott EU-tagság, mint inkább a már elnyert OECD-tagság jelent komoly kötelezettséget – vélekednek a kormány integrációs stratégiai munkacsoportjának pénzügyekkel és államháztartással foglalkozó szakemberei.

  • Hibás az áPV Rt. kisebbségi portfóliója • 1996.09.26


    Szabálytalanul járt el az állami Privatizációs és Vagyonkezelő (áPV) Rt. akkor, amikor készpénzes eladásra hirdette meg az állam kisebbségi tulajdonában levő részesedéseit. Legalábbis a Csonka János Gépgyár Kft. esetében az ajánlat ellentétes azzal az előszerződéssel, amelyet a kft. tulajdonosai kötöttek az áPV Rt. jogelődjével 1994-ben, a cég privatizálása idején.

  • Az MHB nem akar részvényt hiteléért • A Világbank fejlesztési intézete beszállna az Ikarusba • 1996.09.30


    A Világbank fejlesztési intézete, az International Financial Corporation (IFC) részt venne az Ikarus privatizációjában, erről már szándéknyilatkozatot is adtak – mondta el kérdésünkre Széles Gábor, az Ikarus Rt. új elnöke. Megerősítette ezt az IFC magyarországi képviseletének vezetője is. Ami azonban az adósságrendezést illeti, valószínűtlen, hogy a Magyar Hitel Bank Ikarus-részvényre váltaná át a cégnek két éve adott 3 milliárdos hitelt.

  • Kommentár • 1996.09.30

  • Amnézia? • 1996.10.04

  • Koalíciós kompromisszum lakástakarékügyben • 1996.10.07

    MH-információ

    A lakás-takarékbetétesek a szerződéskötést követő, meghatározott – valószínűleg egyéves – időszakban 40 százalékos, utána pedig 30 százalékos állami hozzájárulást kapnak lakáscélú megtakarításuk után – állapodtak meg a Pénzügyminisztérium és a koalíciós pártok szakértői egy szűk körű egyeztetésen.
    A lakás-takarékpénztárak a készülő törvény szerint 1997. január 1-jén kezdhetik meg működésüket. Mivel az egy betétesre jutó maximális állami támogatás évi 36000 (havi 3000) forint lesz, a megállapodás azt jelenti, hogy az első időszakban havi 7200, később pedig 10 ezer forintot lesz érdemes elhelyezni a lakás-takarékpénztáraknál.

  • Tulajdonos megtakarítók • 1996.10.08

  • Kérdőjeles sikerek • 1996.10.09

  • Lassan csökkenő infláció • 1996.10.10


    Az infláció alakulásának iránya jó, de a csökkenés mértékével nem vagyok elégedett – mondta sajtótájékoztatóján Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az első félévben 50,7 milliárd forint volt az MNB vesztesége. Az év végével tartósan rendezik ezt a gondot, emiatt a költségvetés kamatterhei nőnek jövőre. Ez azonban – fejtegette Surányi – nem indokol költségvetési szigorításokat.

  • Konkurenciát kapnak a pénztárak • 1998-ban jöhetnek a nyugdíjalapok • 1996.10.10

    MH-információ

    A nyugdíjalapoknak is helyet adnának az 1998. január 1-jén induló új nyugdíjrendszer második, tőkefedezeti pillérének működtetésében – döntöttek keddi egyeztetésükön a Pénzügyminisztérium vezetői, az MNB és a kormánypártok szakértői. Ezért átdolgozzák a nyugdíjreform-bizottság koncepcióját.

  • Kérészéletű unió • 1996.10.11

  • Több pénz a tárcáknak, kevesebb az önkormányzatoknak • Izmosodó központok • 1996.10.22


    1997-ben – a rendszerváltás óta először – reálértékben is növekszik a minisztériumok, országos és megyei intézmények költségvetési támogatása. A büdzsé tervezete szerint – melyet ma kezd tárgyalni az Országgyűlés – jövőre a központi költségvetési szervek kiadásait 26 százalékkal több hozzájárulással fedezik az adóbevételekből, mint idén, miközben az előrejelzett infláció 17-19 százalékos. Így hát az állami újraelosztás mértékének csökkentése más területeken érezteti hatását: a helyi önkormányzatok támogatásában, a szociális kiadásokban, a gazdálkodó szervezetek támogatásában.

  • Radikális változtatást akar az áPV Rt. elnökjelöltje • Kovács árpád: a Tocsik-ügy nem magánosítási botrány • 1996.10.24


    Radikális változtatást ígért az állami Privatizációs és Vagyonkezelő (áPV) Rt. igazgatóságának munkájában Kovács árpád elnökjelölt, akit kedden hallgatott meg a parlament gazdasági bizottsága, s ma lép a költségvetési bizottság elé. Kovács árpád kijelentette: a törvények a vagyonkezelő szervezet működésében sem jelenthetnek akadályt – be kell tartani őket. Szekeres Szabolcs, a vagyonkezelő holding 1993–94-es vezetője lapunk 3. oldalán úgy nyilatkozik: még ha eltekintünk is attól, hogy a Vektor–Tocsik-ügyben az államháztartás egyik zsebéből a másikba vándorló pénzeket kurtították meg, mindenképpen irracionális a sikerdíj számítási módja.

  • Késő bánat • 1996.10.25

  • Csak jövőre jár a 40 százalék • 1998-tól kedvezőtlenebbek lesznek a lakástakarék-pénztárak feltételei • 1996.10.29


    Rosszul járhatnak azok a lakásra gyűjtők, akik későn kapnak észbe. Az állam ugyanis 1997-ben negyven, 1998-tól viszont már csak harminc százalékkal támogatja majd a lakástakarék-betéteket. A támogatás legalább négyéves előtakarékoskodás után, lakáscélokra használható föl; más célra is igénybe vehető azonban, ha a megtakarítási idő eléri a nyolc évet – derül ki a szavazásra váró lakástakarék-törvény esélyes (a pénzügyi tárca és a kormánypártok által egyaránt támogatott) módosító javaslataiból.

  • Elismerés Magyarországnak • 1996.10.31

  • Még mindig eladó a vagyon kétharmada • Szeptemberig 6,5 milliárdos többlet az áPV Rt. -nél • 1996.11.01


    Az idén szeptember 30-áig 20,4 milliárd forintot fizetett ki az állami Privatizációs és Vagyonkezelő (áPV) Rt. az önkormányzatoknak, a belterületi földek utáni juttatásként. Ha nem számítjuk a tavalyi nagyprivatizációból idén költségvetésbe befizetett 192 milliárdot, az áPV Rt. háromnegyed éves bevételei csak 6,5 milliárddal haladták meg kiadásait.

  • Pénztárak gyűjtenék, alapkezelők gyarapítanák a nyugdíjalapokat • Körvonalazódik a második pillér • 1996.11.02


    Köztes megoldás körvonalazódik abban a vitás kérdésben, hogy az 1998-tól induló nyugdíjrendszer tőkefedezeti részét nyugdíjpénztárak vagy nyugdíjalapok kezeljék-e. Az illetékes tárcák legújabb javaslatai szerint az új rendszerbe kapcsolódó nyugdíjvárományosok – a pályakezdők, továbbá akik az új szisztémát választják – önkormányzati irányítású, nonprofit pénztárba lépnek be majd, a pénztárak azonban nyugdíjalap-kezelőre bízzák a megtakarítások kezelését.

  • Új adószabályok • 1996.11.06

  • A jegybank új ruhája • 1996.11.08

  • Csiha Judit egyeztet a szabaddemokratákkal • Az áPV Rt. is közbeszerző lesz • 1996.11.13


    MH-információ
    Csiha Judit privatizációs miniszter némi pontosítás mellett elfogadhatónak tartja a szabad demokraták privatizációs törvényt módosító javaslatait. A miniszter lapunknak nyilatkozva elmondta, hétfőn egyeztet az SZDSZ-frakcióval. Fontolóra veszi ugyanakkor Suchman Tamás tavaszi indítványait, az állami Privatizációs és Vagyonkezelő (áPV) Rt. versenyeztetési szabályzata felülvizsgálatának kezdeményezését, s támogatja azt is, hogy a közbeszerzési törvény hatályát terjesszék ki az áPV Rt. -re.

  • Miniszterek egyeztetnek a külföldi befektetőkkel • 20-25 százalékkal drágulhat az energia • 1996.11.14

  • A jövő év lesz a végső • A büdzsé kamatkiadásai 292 milliárddal nőnek • 1996.11.15


    Már látható az adósságcsapda vége – derül ki a költségvetés kamatterheinek hivatalos előrejelzéseiből. Igaz ugyan, hogy a teljes kamatterhek jövőre 292 milliárd (nettó 259 milliárd) forinttal nőnek, döntő részben a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fizetett kamatok miatt. De a jegybankkal való elszámolás rendezése után, 1998-tól az adósságszolgálat csökkenésére számít a pénzügyi tárca és az MNB.

  • Az áram ára 23, a gázé 16 százalékkal nő? • Az „energialobby” többet akar • 1996.11.19


    A kormány elé kerülő előterjesztés szerint januárban a villamos energia ára 23 százalékkal, a gáz ára 16-17 százalékkal emelkedne – értesült a rádió Krónika című műsora. Ezt azonban keveslik a szolgáltatók, akik szerint az áramot 38 százalékkal, a gázt 25-26 százalékkal kellene drágítani. Holnap tartják a felek a végsőnek szánt egyeztetést.

  • Az SZDSZ szigorúbb lenne Csiha Juditnál • 1996.11.19


    Ez év végéig hozzájutnak az önkormányzatok áram- és gázszolgáltató részvényeikhez – ígérte Csiha Judit privatizációs miniszter az SZDSZ parlamenti frakciójával folytatott egyeztetés után. A kisebbik koalíciós párt két lényeges ponton szigorúbb szabályokat alkalmazna a magánosítás átláthatósága érdekében, mint Csiha Judit. Így, bár a miniszter csütörtökön kormány elé terjeszti tervezetét, az SZDSZ sem vonja vissza a maga parlament előtt fekvő javaslatát.

  • Lefaragott áremelés • 1996.11.22

  • Nemzetközi átvilágítást kíván a Ruhrgas • Leszorított energiaár-emelés • 1996.11.23


    A kormány csütörtöki döntése következtében 18 százalékos előrejelzésnél kisebb lesz az infláció, hiszen nagyobb mértékű energiaár-emelést vettek figyelembe, mint amennyiről végül is döntöttek – mondta kérdésünkre Karl Imre energiaárakat felülvizsgáló kormánymegbízott. A döntés értelmében, mint ismert, a gáz fogyasztói ára 18,8, a villanyé 24,9, a távhőé 21,9 százalékkal emelkedik januártól.

  • Célegyenesben a büdzsé • 1,2 milliárddal több jut a Duna Tv-nek? • 1996.11.25


    A kormány tízmilliárddal kevesebb privatizációs bevételt vár a jövő évre, mint nyáron, amikor beterjesztette a költségvetési törvényjavaslatot – viszont 6,9 milliárdos megtakarítási lehetőséget talált a kamatkiadások frontján. A költségvetési vita hajrájában még többesélyesek a pedagógusbérezés és a közmédiák támogatásának kérdései. Az utolsó pillanatban benyújtott kormányzati módosító javaslatok pedig már most garantálják az évközi vitákat az elmaradott térségek támogatásáról.

  • A PM vezényli a bankprivatizációt • Csiha nem kap nagyobb hatáskört • 1996.12.03


    Nem emelik törvényerőre azt a korábbi Suchman–Medgyessy-megállapodást, amely szerint az állami bankrészvényeket az áPV Rt. kezeli. Vagyis a pénzügyi tárca vezényli a bankprivatizációt. A kormányzat növelte volna némelyest a privatizációs miniszter hatáskörét, és a kormány hatáskörébe utalta volna a tartós állami tulajdon körének kijelölését. De e két javaslatot leszavazta a parlament gazdasági bizottsága.

  • Vagyonarányos gázrészvényosztás? • 1996.12.04


    MH-információ
    Csiha Judit privatizációs miniszter szorgalmazza a csütörtöki kormányülésen, hogy a gázszolgáltató társaságok részvényeit a vagyonhoz való hozzájárulásuk arányában osszák föl az önkormányzatok között. Javaslata szerint erről a kormány határozatot hozna – mondta el kérdésünkre a miniszter. A Belügyminisztérium számítása szerint a belterületi földek után juttatandó önkormányzati vagyon előirányzata az eddig ismert 57 milliárdról 61 milliárd forintra nő – tudtuk meg Kuncze Gábor belügyminisztertől.

  • Kiadják az önkormányzatok jussát • Jövőre az árakkal együtt nőnek az egészségügyi bérek • 1996.12.06


    Haladéktalanul megkezdik az önkormányzatoknak egykori belterületi földjük után járó vagyon kiadását, ugyanakkor a kormány érvényesnek tekinti az önkormányzatokkal korábban (azaz Tocsik Márta és a Vektor Rt. közreműködésével kötött) szerződéseket. A gázrészvények települések közti elosztása csak a Közép-Dunántúli áramszolgáltató (Kögáz) Rt. területén lesz lakosságarányos, a többi önkormányzat megegyezett a vagyonarányos juttatásban. Az egészségügyben dolgozók bére jövőre 18 százalékkal emelkedik. Az ezredfordulóig mintegy 900 megawatt új erőművi kapacitást hoznak létre – derült ki a tegnapi kormányülésről.

  • Jogtalan garanciavállalás • 1997.01.07

  • A családok nagyobb része nem jár bankba • 1996.12.09

  • Lebeg még 150 milliárd • Szigorú összeférhetetlenségi szabályok a jegybanknál • 1996.12.10


    Még mindig bizonytalan, mekkora lesz a büdzsé által a jegybanktól átvállalt devizaadósság: a Magyar Nemzeti Bank jövő évi monetáris politikai irányelvei 150 milliárd forinttal kevesebbről írnak, mint amiről korábban tájékoztatták a képviselőket.

  • Az összeférhetetlenség 1994-től „ketyeg” • 1996.12.11

  • Húszszázalékos infláció • 1996.12.13

  • Leértékelési nyereséghez jut a költségvetéstől jövőre a jegybank • Az MNB mint devizahitelező • 1996.12.16


    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövő év eleji adósságcserével megszabadul a költségvetés lejárat nélküli, nem kamatozó adósságától, amely amiatt keletkezett, mert a devizában fennálló adósság forintértéke nőtt a leértékelés miatt. Sőt, jövőre nemhogy „leértékelési veszteséggel” nem kell számolnia a jegybanknak, hanem minden bizonnyal „leértékelési nyereséget” könyvelhet majd el.

  • Zuhanás után megugrott a vállalatok hitelezése • Kamatkedvezmény kisvállalkozóknak • 1997.01.04


    Készül a rendelettervezet a kisvállalkozások beruházási hitelkamat-támogatásáról. Mint Székács Anna pénzügyminiszteri biztos kérdésünkre elmondta, a kisvállalkozások a kamat 25 százalékát kaphatják majd meg állami támogatásként. Más forrásokból megtudtuk: a korábban szűkülő vállalati hitelezés komoly lendületet vett az óév utolsó negyedévében.

  • Kedvezőbb kamat a vállalkozóknak • A Pénzügyminisztérium ösztönözni akarja a beruházásokat – A kormány dönt a javaslatról • 1997.01.08


    A kis- és középvállalkozások a jegybanki alapkamat 25 százalékának megfelelő, 5 évre szóló kamattámogatást kaphatnak a pénzintézetektől újonnan fölvett, legalább 3 éves futamidejű beruházási hiteleikhez – javasolja a Pénzügyminisztérium (PM) abban a rendelettervezetében, amely megszabná az e célra szolgáló 500 milliós keret felhasználásának feltételeit. A támogatást a tervek szerint egy-egy igénylő legföljebb 400 millió forint összegű hitelösszegre kérheti.

  • A Polgári Bank esete • 1997.01.08

  • Húsz százalék alá került az infláció • 1997.01.11

  • Zöld mezőre várjuk a franciákat • Februárban tárgyalnak a vámpótlék-leépítésről • 1997.01.18

  • A tervezettnél jobban csökkentek a reálbérek • Medgyessy élénkülést lát • Tavaly 130 milliárd volt a büdzsé hiánya • 1997.01.18


    „Túl vagyunk a nehezén” – jelentette ki a múlt év gazdasági folyamatait értékelve Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Mint mondta, a magyar gazdaság versenyképessége javult 1996-ban, ennek azonban ára is volt: megállt a gazdasági növekedés, a fogyasztás a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkent, fokozódtak a társadalmi egyenlőtlenségek. Medgyessy szerint már a múlt év utolsó hónapjaiban megmutatkozott, hogy megteremtődtek az egészséges növekedés feltételei.

  • Tért hódít a külföldi tőke • Kiszorulnak a hazai vállalkozások • 1997.01.30


    A magyar tőkebefektetésekben a külföld játssza az uralkodó szerepet, e tevékenységből „kiszorulnak” a hazai vállalkozások. A legnagyobb mértékű külföldi befektetések elsősorban a fővárosba és környékére érkeznek, a legfőbb befektetési terület az ipar, amely azonban teret veszített az infrastrukturális, kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokkal szemben – derül ki a Privatizációs Kutatóintézet legújabb, 1996-os adatokról is beszámoló jelentéséből.