EÖRSI JÁNOS (1953-2005)

Magyar Hírlap 1998-2000

  • Külföldre hitelező hazai cégek • Növekvő devizaátváltás a tőkebeáramlás miatt • 1998.03.18.


    Csaknem a háromszorosukra duzzadtak tavaly a külföldiek kismértékű (tíz százalékot meg nem haladó) tulajdonosirészesedés–szerzései Magyarországon. Ugyanakkor a hazai anyacégek elkezdtek hitelezni külföldi érdekeltségeiknek. A magánszektorba összességében kevesebb tőke áramlott, mint 1996–ban, ez azonban – a Magyar Hírlap becslése szerint – gyarapodó devizaátváltást váltott ki.

  • Kopint–Datorg: ne siessünk az államadósság leépítésével • Túlságosan szigorú a büdzsé • 1998.03.19


    A mostani költségvetési szigorral, a büdzsé 2 százalékos elsődleges többletével idő előtt túlteljesítjük a maastrichti államadósság–kritériumot – mutatja ki középtávú elemzésében a Kopint–Datorg. A GDP növekededését 2002–ig évi 4–5, a nettó reálkereset–gyarapodást évi 3–4 százalékra teszik, viszont szerintük az infláció csak 2000 után lesz egy számjegyű.

  • Szolid külföldi tőkések • Miért téves Bod Péter ákos elmélete a GNP és a jövedelemkivonás összefüggéseiről? • 1998.03.23


    Bod Péter ákos volt jegybankelnök szerint a kiugró mértékű magyarországi tőkebeáramlás ára, hogy a külföldiek által kivont osztalékok és kamatok érzékenyen sújtják a hazánkban fölhasználható jövedelmeket. Az adatokból azonban kitűnik: az utóbbi időben nem fokozódott a külföldiek jövedelemkivonó ténykedése.

  • Lefelé araszoló kamatok • 1998.03.24

  • ők is 2002–re célozzák meg az EU–csatlakozást • A lengyel jegybank a túlfűtöttség ellen lép föl • 1998.03.25


    A halasztatlan adósságtörlesztés hátrányára vált a magyar gazdaságnak a lengyelhez képest – magyarázta kérdésünkre Hanna Gronkiewicz–Waltz, a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) elnöke azt a tényt, hogy a lengyel gazdaság gyorsabban növekszik, mint a magyar. Szerinte a rugalmasabb lengyel árfolyamrendszer előnyei közé tartozik, hogy távol tartja a spekulatív tőkét. A lengyel jegybanki kamatpolitika a gazdaság túlfűtöttségéből igyekszik levenni. Hanna Gronkiewicz–Waltz Budapesten járva adott exkluzív interjút az MH munkatársainak.

  • Háromszázmillió dollár 6,5 százalék kamatra • Túljegyzett MNB–kötvény • 1998.03.31


    Ha csekély mértékben is, de túljegyezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott, 300 millió dolláros, ötéves lejáratú, fix kamatozású eurokötvényt – mondta el a Magyar Hírlapnak Jonathan Greenwood, a kibocsátást szervező ABN–AMRO Bank ügyvezető igazgatója. (A társszervező a Salomon Smith Barney volt.) Az MNB eurokötvényének kamata 81 bázisponttal haladja meg az ötéves amerikai állampapírok hozamát.

  • Több mint 4 százalékkal bővült a GDP • Gyorsuló növekedés • 1998.04.02


    Négy százalékot meghaladó mértékben gyarapodott tavaly a bruttó hazai termék (GDP). E számításával a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jócskán felülírta a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi óvatos, 3,7 százalékos becslését. Megfigyelők szerint igen nagy a rés a GDP és a hazai fogyasztás becsült bővülése között.

  • Aládúcolt költekezés • 1998.04.02

  • A GDP 4,4 százalékkal nőtt • Jó hajrá a negyedik negyedévben • 1998.04.03


    A bruttó hazai termék (GDP) reálértékben 4,4 százalékkal nőtt 1997–ben az előző évhez képest – közölte előzetes számításait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap. A negyedik negyedévben a növekedés némileg tovább gyorsult, elérte az 5,3 százalékot.

  • További terhek a büdzsén • Lefaragandó adósságok • 1998.04.07


    Tovább kell csökkentenünk az államadósságot, s evégből az államháztartásnak a következő években is jelentős elsődleges (azaz kamatok nélküli) többletet kell produkálnia – vélik legújabb tanulmányukban a Magyar Nemzeti Bank szakértői, szöges ellentétben azokkal, akik szerint akár már újabb kölcsönért is folyamodhatunk. A tanulmány szerint az inflációs adó – azaz a pénzállomány elértéktelenedéséből származó jegybanki haszon – a GDP 2 százaléka körül ingadozik. Ha mérséklődik az infláció s vele az MNB haszna, a büdzsé elsődleges többletének emelkednie kell.

  • A kulcs a jövedelemkivonás • 1998.04.08


    „Jövedelemkivonás” – Bod Péter ákos valóban nem írta le a Népszabadság március 19–ei számában ezt a szót. Mégsem félreértésből emeltem ki e mozzanatot március 23–ai cikkemben. Hiszen a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti termék (GNP, illetve újabb nevén bruttó nemzeti jövedelem, GNI) közti különbséget a jövedelemkivonás okozza, mégpedig túlnyomórészt a külföldi kamatok és profitok kiáramlása, s jóval kisebb mértékben a külföldi munkavállalók keresete. 1996–ban például 6845,4 milliárd forintra rúgott a GDP, s a 217,4 milliárd forint nettó profit– és kamatkiáramlás, valamint a 3,1 milliárdnyi nettó munkajövedelem–átutalás levonásával 6624,8 milliárd forintnyi GNP adódott a KSH adatai szerint.

  • Kedvezőbb adatot közöl az MNB, mint az ipari tárca • Idén is javul a fizetési mérleg • 1998.04.09


    Az idei első két hónapban 225 millió dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami lényeges javulás az egy évvel korábbi félmilliárdos deficithez képest – közölte előzetesen a Magyar Nemzeti Bank. Jóval kedvezőbbek az MNB külkereskedelmi adatai, mint amit a napokban az ipari tárca közölt. Félmilliárd dollárral nőtt februárban a jegybanki devizatartalékok állománya.

  • Élénkülő spekulatív tőkebeáramlás • 1998.04.14


    Rekordot döntött a jegybanki devizaátváltás (konverzió) az első negyedévben: meghaladta az 500 milliárd forintot, aminek több mint felét a márciusi konverzió tette ki – értesült a Magyar Hírlap. A kiugróan magas devizaátváltás nyilvánvalóan a kedvező hozamvárakozások motiválta tőkebeáramlással magyarázható.

  • Növekedés, ciánveszély • 1998.04.16

  • Többletköltségek a csatlakozás miatt • Vaskos igények az 1999–es büdzsében • 1998.04.17


    A pénzügyi tárca jövőre az ideihez hasonló mértékű, a GDP 2 százalékának megfelelő elsődleges (kamattételek nélküli) többlettel számol az államháztartásban. Ehhez képest a minisztériumok javaslatai alapján 0,6 százaléknyi elsődleges hiány jönne össze. Vagyis a tárcák több mint 290 milliárd forinttal többet adnának ki, mint amennyit a pénzügyérek terveznek.

  • Bokros–csomag lehet az adócsökkentés ára • A Magyar Nemzeti Bank elemzése a Fidesz programjáról • 1998.04.18


    A Fidesz gazdasági javaslatai 5–6 százalékos költségvetési deficittöbblet felé mutatnak. Ez óriási, nagyobb, mint ami akár egy Bokros–csomaggal helyrehozható – ez olvasható abban a lapunk birtokába került belső, nem hivatalos elemzésben, amelyet a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) készítettek a Fidesz választási ígéreteiről. Programjában a Fidesz azt ígéri, kétharmadára csökkenti a munkabérre kivetett közterheket, az szja–t és tb–járulékot. Értesüléseink szerint erről a MNB–jelentés azt tartja: az adócsökkentésre vonatkozó elképzelés megalapozatlan, illuzórikus föltevéseken alapul.

  • Nézeteltérések • 1998.04.20


    Könnyen meglehet, hogy a következő négy év legkiélezettebb vitái az államháztartás – ezen belül is az önkormányzati és az egészségügyi finanszírozás – kérdései körül forognak majd. Ha egyáltalán a következő kormány folytatja az eddigi gazdaságpolitikai vonalat, amit a PM elemzői kimondatlanul is feltételeznek. államháztartási ügyekben azonban még a jelenlegi kormánypártok között is nézetkülönbségek vannak.

  • Föl–földobott vagyonadó • 1998.04.23


    A vagyonok megadóztatása különösen a nagy értékű lakások, üdülők és egyéb fogyasztói ingatlanok esetében lehet célszerű – olvasható a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) visszavont programtervezetében. E programról az MSZP nem egyeztetett, mivel politikailag a maga változatát tartja hitelesnek, állítja Puch László szocialista képviselő. Egyébként is ellenzik a vagyonadózást – fűzte hozzá.

  • Vértes András szerint túl óvatos volt az MNB • Az EU–közeledés lazítja a költségvetést? • 1998.04.29


    Az EU–csatlakozásra hivatkozó gyorsított fejlesztések túlságosan megterhelhetik a büdzsét s vele a gazdaságot – figyelmeztet Antal László, a pénzügyminiszter tanácsadója. Kádár Béla MDF–es gazdaságpolitikus úgy véli, a fejlett világhoz való felzárkózás a GDP mintegy ötödének átcsoportosítását követeli meg. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezetője szerint a Magyar Nemzeti Bank túlságosan sokáig tartotta magasan a kamatokat.

  • Nyereségessé tették a jegybankot • 1998.04.30


    A Magyar Nemzeti Bank 6,1 milliárdos nyereséggel zárta a múlt évet, ehhez azonban a költségvetés 23,2 milliárdos veszteségtérítése is kellett. Mindez persze javulás az 1996. évi közel 2,5 milliárd forint nyereséghez képest, amit a költségvetés 58,1 milliárdos támogatással dúcolt alá.